Világgazdaság, 1997. január (29. évfolyam, 1/7011-22/7032. szám)
1997-01-29 / 20. (7030.) szám
BELFÖLD Tranzitgázvezeték épül 1998-tól Alaptőke-emelés az ÁÉB-nél Az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) alaptőkéjét március 30-ig a tulajdonos Gazprombank 5 milliárd forintról 10 milliárdra emeli. Minderről a pénzintézet igazgatótanácsa hétfőn döntött — mondta Mihail Nyikolajevics Rahimkulov elnök-vezérigazgató tegnapi sajtótájékoztatóján. A bank vesztesége tavaly október elején megközelítette az 500 millió forintot, az 1996-os évet azonban már 134 millió forintos adózott nyereséggel zárta. LOVAS JUDIT Az orosz RAO Gazprom leánybankja, a Gazprombank augusztus végén vásárolta meg 100 százalékban az Általános Értékforgalmi Bankot, amelynek mérlegfőösszege szeptember végén 40,9 milliárd forint volt, vesztesége pedig 493 millió. Az új tulajdonos szeptemberben 5 milliárd forintra emelte a bank jegyzett tőkéjét. Felülvizsgálták a hitel- és befektetési portfoliót, értékesítették a rossz kamatkondíciójú hiteleket és a rossz befektetéseket. Az új hitelezési politika keretében a pénzintézet a Magyar Külkereskedelmi Bankkal és azt OTP Bankkal együtt 160 millió dolláros hitelkonzorciumot szervezett a Gazprom és 50 millió dollár értékűt a Panrusgáz Rt. részére. Az intézkedések hatására a bank 134 millió forintos adózott eredménnyel és 71,7 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta az évet — hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. Az idei üzleti terv szerint a pénzintézet fő célja, hogy elősegítse a Magyarországra, illetve Kelet-Közép-Európába irányuló orosz gázszállításokat, támogassa a magyar—orosz árucsere-forgalom bővítését, és teljes körű banki szolgáltatásokat nyújtson jelenlegi jó klienseinek. Az idén újabb bankkonzorcium szervezését tervezik, így az Ikarus Rt. Moszkvába irányuló autóbuszexportjának és az Oroszországból származó kőolajimportnak az ottani előfinanszírozására. A tervek között szerepel földgázra épülő villamos erőmű építésének finanszírozása Magyarországon, valamint liszt és gabona Oroszországba szállításának kedvezményes hitelekkel történő elősegítése. Az ez évi tervek szerint a bank nyereségét 1997 végére 1,5 milliárd forintra kívánják növelni 83 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett. Az ÁÉB a projektek finanszírozásához külső forrásokat is be kíván vonni, így várhatóan kötvényeket bocsátanak majd ki a térségben a Gazprom garanciája mellett. A tájékoztatón elhangzott: az oroszországi anyabank stratégiai céljának támogatására az ÁÉB bekapcsolódik egy nagyszabású gázvezeték-építési programba. Az elvi döntés már megszületett arról, hogy tranzitgázvezeték épül, amely Oroszországból Magyarországon és Szlovénián keresztül Olaszországba szállítaná a gázt. A vezeték évi áteresztőképessége 20 milliárd köbméter lesz, ebből 15 milliárd Olaszországba, Horvátországba és Szlovéniába, 3-4 milliárd pedig Magyarországra érkezne. A tranzitvezeték építését 1998—99- ben el kell kezdeni (ez mintegy 220 millió dollárba kerül), hogy 2000-re már meginduljon a gáz Olaszországba. A második lépcsőben 55-60 millió dollár értékben kompresszorállomások építését kezdik meg 2001 — 2002-ben. A harmadik szakasz a 2 milliárd köbméter kapacitású, föld alatti gáztárolók megépítése lesz 2003—2005-ben 240-250 millió dollár értékben. A bank közép- és felső vezetésében változások történtek. Az eddig négytagú igazgatóságot kilenctagúra bővítették, a vezérigazgató az eddigi elnök, Mihail Nyikolajevics Rahimkulov lett. Az igazgatóságban mindössze két magyar található, Dunai Imre volt ipari és kereskedelmi miniszter és Fazakas Imre vezérigazgatóhelyettes. Az orosz tagok többsége a Gazprom, illetve a Gazprombank vezetőségéhez tartozik. A felügyelőbizottság elnöke Molnár Endre lett, aki korábban a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka volt, majd Moszkvában kereskedelmi tanácsosként dolgozott. Medgyessy nem vitatja Polt Péter megállapításait Szabályozzák az APEH és a sajtó viszonyát A Pénzügyminisztérium és az adóhivatal elfogadta az ombudsman általános helyettesének Palotás János beadványával kapcsolatban született ajánlását — tudta meg a Világgazdaság. Medgyessy Péter levélben tájékoztatta Polt Pétert arról, hogy az ügyben nem vonhatja el az APEH elnökének hatáskörét. Ugyanakkor utasította az elnököt: dolgozzon ki szabályzatot az adóhivatal és a sajtó viszonyával kapcsolatban. Medgyessy Péter nem vitatja Polt Péternek, az ombudsman általános helyettesének az APEH első és másodfokú határozatával kapcsolatos megállapításait, jogorvoslatot azonban nem adhat, mert nem sértheti meg a hatáskörelvonás törvényi tilalmát. Azaz nem vonhatja el az APEH elnökének hatáskörét. Mint írja: az adóhivatal másodfokú határozatával kapcsolatban a felettes szervhez — tehát az APEH elnökéhez — lehet fordulni. A pénzügyminiszter úgy gondolja, az adóhivatal korábbi elnökének — Palotás Jánossal kapcsolatos nyilatkozatai fényében — elfogulatlansága megkérdőjelezhető lenne. A személyi változás miatt azonban nem látja akadályát annak, hogy a vállalkozó az APEH jelenlegi elnökéhez forduljon. Polt Péter harmadik ajánlására reagálva Medgyessy Péter vitathatatlannak tartja: szabályozni kell az adóhivatal és a sajtó viszonyát annak érdekében, hogy se kis, se nagy ügyekben ne fordulhasson elő indiszkréció. Ugyanakkor rámutat: a pénzügyminiszternek az ezzel kapcsolatos szabályozásra nincs törvényi felhatalmazása. Az APEH elnökét csak az adóztatás és szakszerűség, valamint a törvényesség betartása érdekében utasíthatja — mutat rá. Épp ezért Medgyessy a sajtóval kapcsolatos viszonyokba nem kíván közvetlenül beavatkozni, a szabályzat kidolgozására pedig az adóhivatal elnökét kötelezte. Az adóhivatal elfogadta a Polt Péter ajánlását, ám egyelőre nem születtek meg az ezzel kapcsolatos intézkedések — mondta Németh Imre, az APEH sajtóosztályának munkatársa. Ha tovább szigorítják a hivatal nyilatkozattételi jogosítványát, a továbbiakban csak a némaság marad nekik — mutatott rá. A hivatal elfogadta Palotás János egy korábbi ajánlását is, mely szerint az APEH semmit se nyilatkozzon vele kapcsolatban. Épp ezért a Nap TV csütörtöki vitájára a hivatal nem küldi el munkatársát — mondta. Kiállt Pitti Zoltán volt elnök mellett, aki kijelentette: lemond, ha Palotás nyeri a pert. Németh Imre szerint ez csupán az adóhivatal ügyének egyenes, elkötelezett vállalását jelentette, és nem befolyásolhatja a bíróság ítéletét. “Mostanáig nem nyilatkoztam az ombudsmani jelentéssel kapcsolatban — mondta a Világgazdaságnak Palotás János —, így nem is mondhattam ellent Polt Péter vizsgálatának.” Mint ismeretes, az APEH úgy véli, Palotás sajtónyilatkozatai nem állnak összhangban az adóhatósági eljárással kapcsolatos szószólói vizsgálat megállapításaival. “Ez a magatartás jellemző az adóhivatalra, amely nyílt törvénysértéseket és szándékos félreértéseket produkált az eljárásban is” —jelentette ki Palotás. A vállalkozó általában egyetért az ombudsmani jelentéssel, bár paradoxnak tartja, hogy ha az APEH vezetője követ el alkotmánysértést, nem léphet közbe a felügyeleti szerv. A vállalkozó szerint az APEH jogértelmezési hibái és prejudikációi befolyásolhatják az ellene adócsalás és magánokirat-hamisítás vádja miatt folyó bírósági eljárást is. Palotás büntetőügye egyébként jelenleg áll, nyilvántartásainak könyvszakértői vizsgálatát rendelték el. N. R. Ausztria támogatja Eu-csatlakozásunkat MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarország és Ausztria a jövőben közvetlenül igyekszik tisztázni az egyes osztrák parciális érdekek miatt felmerülő problémákat, beleértve az EU- csatlakozásunk kapcsán felmerülő ellenérdekeltségek kérdéskörét — mondta lapunknak Fazakas Szabolcs, aki a keletmagyarországi régió bemutatkozása keretében látogatott Ausztriába. Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter Bécsben megbeszélést folytatott a tegnap felállt új osztrák kormány kereskedelmi miniszterével. Osztrák részről megerősítették EU-csatlakozásunk feltétel nélküli támogatását. A megbeszélésen szó volt a harmadik piacokon folytatott együttműködésről is. Abban is megállapodtak, hogy közösen igyekeznek fellépni kereskedelempolitikai kérdésekben a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO). Tárki-felmérés a nyugdíjreformról Növekszik az öngondoskodás igénye Az aktív lakosság mintegy 40 százaléka több lábon álló — részben állami, részben piaci elven nyugvó — nyugdíjrendszert tartana kívánatosnak — derül ki a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (Tárki) felméréséből. m mmnsnMnssal A Tárki mintegy 1500 főre kiterjedő reprezentatív felmérése során — mint arról Tóth István György, az egyesület igazgatója beszámolt — arra igyekezett választ kapni, hogy a lakosság milyen ismeretekkel rendelkezik a reform indokairól és lehetséges formáiról, s azt firtatta, hogy az időskori biztonság megteremtésére milyen stratégiát követnek az állampolgárok, vagyis készülnek-e valamilyen öngondoskodási formával időskori éveikre. A felmérések megerősítették azt a korábbi tapasztalatot, hogy jelentős mértékű mind a mai rendszerrel, mind a reformok szükségességével kapcsolatos ismerethiány. Az állampolgárok többsége nincs például tisztában azzal, hogy a mai aktívak befizetései fedezik a jelenlegi nyugdíjkifizetéseket. Ennek ellenére az állampolgárok egyre inkább igénylik, hogy szorosabb kapcsolat legyen a járulékfizetés és a szolgáltatás között. A relatív többség például akár járulékcsökkentés árán is a nyugdíjak emelkedését tartotta kívánatosnak. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos véleményeket nagymértékben befolyásolta az iskolázottság. Az alacsonyabb végzettségűek inkább az állami gondoskodást tartják kívánatosnak, míg az iskolázottabbak már piaci elemeket is szívesen látnának. A tájékozottságtól függ az is — tapasztalták a felmérők —,hogy milyen mértékben gondoskodnak aktív korszakukban időskoruk védelme érdekében. A Tárki közvetlenül is rákérdezett arra, hogy hányan választanának egy vegyes — felosztó-kiróvó, illetve tőkefedezeti kombinációjú — finanszírozású nyugdíjrendszert. A válaszadók negyven százaléka inkább egy olyan megoldást választana, amelyben a nyugdíjak szintjét egy kétharmad-egyharmad arányú vegyes rendszer határozná meg. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy ha a járulékok egyharmadát nyugdíjpénztárakba kellene befizetni, milyen elven választanának pénztárat. Erre válaszolva összességében az mondható el, hogy a nyugdíjpénztárakkal szemben támasztott legfontosabb követelmény a biztonság. T. J. ■ Holnap Hollandiába látogat Horn Gyula Lökést kap az integráció? Magyarország azt várja, hogy az EU holland elnöksége alatt tovább erősödik az Európai Unió bővítésének folyamata, s sikeresen lezárul a kormányközi konferencia. Erre jó esély van, hiszen Hollandia maga is a bővítés híve — nyilatkozta lapunknak Horn Gyula külpolitikai főtanácsadója, Horváth Tamás. A kormányfő holnap tesz látogatást Hágában. BHB A hagyományokat követve tesz holnap látogatást az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia fővárosában Horn Gyula, aki részben tájékoztat, részben pedig tájékoztatást kap, elsősorban az unió bővítésével kapcsolatos aktuális kérdésekről. Ahogy a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója lapunknak elmondta: a magyar várakozások szerint a holland elnökség alatti kérésén lezáródik az unió bővítéséről dönteni hivatott kormányközi konferencia, s ezután a máltai—ciprusi formula alapján megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. Magyar részről egy dokumentumot is átadnak, amely a kormányközi konferenciával, illetve magával a csatlakozási folyamattal, a menetrenddel és a differenciálással kapcsolatos magyar elképzeléseket tartalmazza. Emellett felvázolja a stabilizációs folyamat, a jogharmonizáció, a kommunikációs stratégia, illetve a köztisztviselői kar felkészítésének eddigi eredményeit s a tervezett lépéseket, folyamatokat. Kérdésünkre Horváth megerősítette: ambiciózusnak igen, de irreálisnak nem nevezhető a francia elnök célja (de nem vállalása), hogy 2000-re néhány kelet-közép-európai ország, közte Magyarország, az EU teljes jogú tagjává váljon. Hozzátette: a bejelentés körül fellángolt viták oka az lehet, hogy a politikai döntést egy adminisztratív szervezetnek kell végrehajtania. Mindenképpen fontos, hogy az EU egyik vezető országa ilyen erőteljesen is kinyilvánítja érdekeltségét a dinamikus bővítéssel kapcsolatban — mutatott rá. Magyar részről teljes mértékben támogatják a közös fellépést és együttműködést a határokon átívelő bűnözés elleni harcban. Szorgalmazzák továbbá, hogy már a tagság előtt szülessen együttműködési megállapodás az EU tagállamai és az aspiránsok között ezen a téren. A holland elnökség ennek előkészítését is felgyorsíthatja — mondta Horváth Tamás, N. V. Zs. Egyenként kell megállapodni a részletfizetésről A privatizált cégek 31 milliárdot kapnak Az első fél évben belterületi földek utáni járandóságként az önkormányzatoknak körülbelül 12 milliárd, a privatizált cégek vételárából visszajáró 20 százalék címén pedig a társaságoknak 8,7 milliárd forintot fizet ki az ÁPV Rt. — nyilatkozta a Világgazdaságnak Kamarás Miklós, a vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese. A második fél évben a kamatokkal együtt 71 milliárd forint az ÁPV Rt. kötelezettsége. HUITÁKt A vagyonkezelő 23,6 milliárd forintnyi szabad pénzkészlettel kezdte az idei évet, s mivel az első fél év tervezett bevételei a kiadások fedezésére elegendők, az ÁPV Rt. ebből az összegből képes teljesíteni kötelezettségeit — magyarázta Kamarás Miklós. Mint arról beszámoltunk (Világgazdaság, 1997. január 28., 3. old.), az ÁPV Rt. ügyvezetése úgy döntött: a szervezet pénzügyi helyzete miatt a belterületi földek címén járó vagyonjuttatásból június 30-ig cégenként legfeljebb 20 millió forintot utal át az önkormányzatoknak, az eladott cégek vételárából a társaságoknak visszajáró 20 százalékos részt pedig maximum 100 millió forintig fizeti ki. Az önkormányzatoknak az idén különféle jogcímeken 40 milliárd, a privatizált cégeknek a vételárból 31 milliárd forint jár — összegezte Kamarás. Az önkormányzatok cégenként 20 millió forintig — ez kamattal növelt összeget jelent — megkapják belterületi földjeik utáni jussukat az első fél évben, a maradékot pedig részletekben utalja át az ÁPV Rt. az esztendő végéig. Részvényben kiadható kötelezettségét a vagyonkezelő ugyanakkor teljes egészében, azonnal teljesíti — emelte ki a vezérigazgatóhelyettes. Az első fél évben így közel 2000 cég belterület földjei után fizet a vagyonkezelő, összesen 11,5-12 milliárd forintot — tette hozzá. A privatizált cégeknek visszajáró ellenértékhányadból (peh) társaságonként legfeljebb 100 millió forintot fizet ki az ÁPV Rt. június 30-ig. Ez 8,7 milliárdos kiadással jár, és 137 cég között oszlik meg. Közülük 22 jussa jelentősen meghaladja a 100 milliót, hiszen a második fél évben ezek további 22,3 milliárd forintot kapnak. (Az összegek évi 20 százalékos késedelmi kamattal együtt értendők.) A vagyonkezelő peh-tartozásait négy kategóriába sorolta. Az említett 137 cég a vitathatatlan eseteket jelenti. Menet közben vizsgálják azon társaságok ügyét, amelyek követelése elévült, a vevők nyilatkozatban mondtak le a 20 százalékról vagy amelyek végelszámolás, illetve felszámolás alatt állnak. Elfogadom, hogy az ÁPV Rt.-nek nincs annyi pénze, hogy egyben fizesse ki az önkormányzatok járandóságát — nyilatkozta lapunknak Magyar Levente jászberényi polgármester, az Önkormányzati Szövetségek Tanácsának elnöke. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy minden egyes településsel egyenként kell megállapodni a részletfizetés ütemezéséről — tette hozzá. Biztos, hogy egyes önkormányzatok nem elégszenek meg a 20 százalékos kamattal — említett meg egy lehetséges buktatót Magyar Levente. A fizethető kamat mértékét kormányhatározat szabja meg mereven, ezért a tárgyalások során az ÁPV Rt. csak fix ajánlatot tehet — reagált erre Kamarás Miklós.