Világgazdaság, 1997. március (29. évfolyam, 43/7053-62/7072. szám)

1997-03-28 / 62. (7072.) szám

A kormány később dönt a kirendeltségekről Áprilisban agrárkerekasztal Nemzeti agrárkerekasztal összehívásáról döntött a kormány — jelentette be a kormányülést követően Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Az Információs Hivatal jogellenes, törvénysértő adatgyűjtést és adattárolást végzett — állapította meg tegnapi ülésén a kabinet. Elfogadta az ÁPV Rt. 1995-ös tevékenységéről készült jelentését, amelyet benyújt a parlamentnek. MUNKATÁRSUNKTÓL Az április 25—26-i nemzeti agrárkerekasztal-tanácskozás­­ra a szakmai érdek-képviseleti szervezeteket, a parlamenti pár­tokat, a Magyar Tudományos Akadémia és tudományos fó­rumok képviselőit hívja meg a kormány. A kabinet álláspont­ja szerint a szerdai agrárde­monstráción egyértelműen ki­derült, hogy már nem az ága­zatot érintő szakmai kérdések­ről, hanem politikai követelé­sekről van szó. Az Információs Hivatal jog­el­lenes, törvénysértő adatgyűj­tést és adattárolást végzett — állapította meg a kormány, mi­után meghallgatta Nikolits Ist­vánt, akinek az üggyel kapcso­latos eljárását megfelelőnek ta­lálták, és utasították a tárca nél­küli minisztert: gondoskodjon megfelelő garanciákról annak érdekében, hogy hasonló eset a jövőben ne történhessen. A kabinet a parlament elé terjeszti az állatvédelmi tör­vényjavaslatot, valamint hatá­rozott a társadalombiztosítás informatikai rendszerének fej­lesztéséről. Az ezzel kapcsola­tos tevékenységet kormánybiz­tosként a KSH elnöke végzi. A kabinet sikeresnek ítélte az 1995-ös privatizációs évet, s az ÁPV Rt. beszámolóját be­nyújtotta a parlamentnek, ame­lyet az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalnak majd. Ebben az évben 437,8 milliárd forint volt a privatizá­ciós készpénzbevétel, 21 mil­liárd forintnyi kárpótlási jegyet fogadtak be, s 4,2 milliárd fo­rintba került az ÁPV Rt. mű­ködése. Összesen 757 vizsgá­latot folytatott az ellenőrzés és 20 büntetőfeljelentést tett. 2002-ig megszűnik a mecse­ki uránércbányászat — dön­töttek a miniszterek —, mivel e tevékenység tavaly már 1 mil­liárd forintos veszteséggel járt. A bezárás teljes költsége 14,2 milliárd forint, melyből idén 3,5 miliárd forintot irányoztak elő. A Világgazdaság értesülései szerint a külföldi kereskedel­mi kirendeltségeken dolgozó kiküldöttekhez már eljuttatták a képviseleti külszolgálat júli­us elsejével történő megszün­tetéséről szóló dokumentumo­kat. A kormányülés elé került a kirendeltségek átalakítására vonatkozó előterjesztés. Infor­mációink szerint tegnap nem született közös álláspont. Any­­nyi eldőlt, hogy a kirendeltsé­gek egyes munkatársai külgaz­dasági attaséként a nagykövet­ségekre, illetve a konzuli kép­viseletekre kerülnek, a Külügy­minisztérium állományába, ám szakmai felügyeletüket tovább­­ra is az IKIM látja majd el. Az állami tulajdonú ITD Hungary (a kamarák bevonásával) mű­ködteti majd a kereskedelmi szolgálatokat, amelyek a jelen­legi kirendeltségek bázisán jön­nek létre az átalakulás július 1- jei dátumától (ahol nem szűnik meg a képviselet). A kirendelt­ségekre biztosított költségve­tési forrásokat megosztják. A tényleges átalakítási munka egyébként most kezdődhet, meghatározandó, hol, milyen formában, hány emberrel mű­ködjenek tovább a képvisele­tek — fogalmazott tegnap Fa­­zakas Szabolcs miniszter. Kuncze távozását is követeli a Metész Tavaszi vetés után újabb tüntetés? Kuncze Gábor belügyminisz­ter lemondását követeli a Me­zőgazdasági Termelők Ér­dekvédelmi Szövetsége (Me­tész). A szervezet egyébként április 4-én nagygyűlést ter­vez a budapesti Szabadság térre. A tb-törvény újabb mó­dosítását kezdeményezi a Magyar Agrárkamara (MAK), mert szerintük a hét elején elfogadott módosítás után sem született szektor­semleges megoldás. HQxnxEEnsmzm Kuncze Gábor belügymi­niszter lemondását követeli a Metész — mondta el tegnapi elnökségi ülésüket követően Kása Gyula, a szervezet elnö­ke. Ugyanis szerintük lehall­gatták a telefonjaikat, s jog­sértő módon kommandósok követték a felvonulókat, vide­óra véve a forgalomlassító menetet. Tegnap egyébként úgy dön­töttek, hogy egyelőre nem foly­tatják a demonstrációt, viszont április 4-én délutánra gazda­­nagygyűlést szerveznek a bu­dapesti Szabadság térre. A MÁK a tb-törvény leg­utóbbi módosításának felülvizs­gálatát, illetve módosítását kezdeményezi a kormánynál. Azt sérelmezik, hogy a mező­­gazdasági őstermelőket kizár­ták a tb-kötelezettségek kom­penzációjából. Kifogásolják azt is, hogy a törvény ugyan vala­mennyi mezőgazdasági mun­kaadó — egyéni vállalkozók, társaságok, szövetkezetek — számára lehetővé teszi az 1800 forintos egészségügyi hozzájá­rulás megfizetésének novem­ber 30-ig történő halasztását, de az egészségbiztosítási járu­lék megfizetésében csak az ős­termelőknek ad haladékot, a tár­sas vállalkozásoknak nem. Hasonló véleményen van a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz), amely­nek 12 pontban foglalt, jóval korábban megfogalmazott kö­vetelése közül az egyik éppen az volt, hogy az állam legalább részben vállalja át az 1800 fo­rintos tb-hozzájárulás megfi­zetését. Amennyiben a kor­mány továbbra sem teljesíti kö­veteléseiket, a tavaszi munkák befejezése után újabb demonst­rációt szervez az érdekképvi­selet — jelentette be Jakab Ist­ván társelnök. BELFÖLD Újabb tárgyalások az orosz államadósságról Közeleg a határidő Az orosz államadósság fennmaradó hányadának­ áruszállításos törlesztéséről tárgyal Buda­pesten Mihail Kaszjanov orosz pénzügyminiszter-helyettes, és átadta az orosz kormány válaszát a tavaly ősszel benyújtott magyar projektlistára. Mindezt megerősítette Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter is. N. VADÁSZ ZSUZSA Fazakas Szabolcs elmondta, hogy érdemi tárgyalásokat folytatott Budapesten az orosz pénzügyminiszter-helyettes­sel, majd azt követően a szak­értők egyeztették a magyar lis­tát, illetve az arra adott orosz választ. Információink szerint az orosz válaszlista lefedi a még meglévő magyar követelést. A kétoldalú megállapodás értel­mében az idén áprilisig meg kell születniük azoknak a vál­lalatközi szerződéseknek, ame­lyek alapján Oroszország visszafizeti összes adósságát. Ugyanakkor nem világos pon­tosan, hogy mekkora összeg törlesztése van még hátra, mi­után az elmúlt időben több adat is napvilágot látott. Tavaly őszi közlés szerint 320 millió dol­lárnyi adósság polgári célú árukkal való törlesztése ma­radt még fenn. T. Asztalos Ildi­kó államtitkár a napokban 410 millió dollárról beszélt, egy e heti IKIM-közlemény ugyan­akkor úgy fogalmaz, hogy az eredetileg nominálisan 1,7 mil­liárd dollárra rúgó adósságból csaknem 1,2 milliárdot törlesz­tett Moszkva (azaz több mint 500 milliót még nem). Az említett közlemény cá­folja azokat a véleményeket, melyek szerint az orosz állam­­adósságot a kormány áron alul adta el. Az IKIM szakértői hangsúlyozzák: a világon szá­mon tartott, 125 milliárd dol­lárra rúgó orosz államadóssá­got a másodlagos nemzetközi piacon a nominális dollárérték mintegy 30 százalékáért lehet csak értékesíteni. Ezzel szem­ben Magyarországon egy adós­ságdollárt átlagosan 58 centért vettek meg a ki­vásárlók. A kö­veteléseket a tényleges piaci kereslet alapján adták el — ennyi volt a piaci értéke az adósságnak Magyarországon. Hangsúlyozzák, hogy az orosz adósság terhére bonyo­lítható i­m­port lehetőségek nyil­vánosságot kaptak, a hirdet­ményeket az adósságleépítés­sel foglalkozó tárcaközi bizott­ság megjelentette a napilapok­ban. Az orosz cégekkel terve­zett tárgyalásokra a meghatal­mazást az igénylők megkap­ták. Azok a cégek nyertek vé­gül jogot tényleges kivásárlás­ra, amelyeknek sikerült meg­állapodniuk orosz partnervál­lalatokkal, illetve garantálni tudták a kincstárnak az import ellenértékének befizetését. _ G009 cö cö­rsi cég!_ Ötezer per, 23 jogerős ítélet (Folytatás az I- oldalról) Bár a magánszemély csak a vételár 10 százalékát fizette ki, az összeg tízszeresének meg­felelő értékű üzletrész vásárlá­sáról kapott igazolást a szövet­kezettől, s ez alapján igényelt adó-visszatérítést az APEH-től. A Fővárosi Bíróság igazat adott az adóhivatalnak abban, hogy az ügyleteket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni, s e mi­nősítés szerint az ügyfelek szín­lelt szerződést kötöttek. A lét­rejött szerződések célja ugyanis az volt, hogy kárpótlási jegy beiktatásával a magánszemély a ténylegesen befi­zetett összeg­nél jóval nagyobb adókedvez­ményt igényelhessen vissza. A bíróság álláspontja szerint a kárpótlási jegyet csak az álla­­mi vagyon privatizációjánál és az önkormányzati bérlakások vásárlásánál lehet törvényes fi­zetőeszköznek tekinteni, a be­fektetési konstrukcióban vi­szont nem minősül annak. Az szja-törvény alapján a készpén­zért vásárolt üzletrész után le­het adót visszaigényelni, a kár­pótlási jegy viszont ez esetben nem esik a pénzzel azonos jogi megítélés alá. A bíróság a nyugdíjpénztári befizetésekkel kapcsolatban is az adóhivatallal értett egyet. Ha­tározata szerint ez esetekben az érintett magánszemély kizáró­lag az adókedvezmény igény­­bevétele miatt lett nyugdíjpénz­tári tag, mégpedig csupán nyolc napra. A magánszemély a belé­péskor befi­zetett összeg 90 szá­zalékát egy héten belül vissza­kapta — nyugdíjszolgáltatás cí­mén —, de a teljes összeg 50 százalékát visszaigényelte az adójából. Mivel a nyugdíjpénz­tár nem nyújtott valóságos nyugdíjszolgáltatást, az ilyen konstrukciót is színlelt tagság­nak minősítette a bíróság. 1995. évi szja-visszaigénylési ügyek állási 1997. március 21., (II. fokú, jogerős) APEH nyert (db) Megváltoztatás (db) APEH vesztett (db) Hatályon kívül (db) Permeg­szüntetés (db) Összesen Globex3 0 2 0 0 5 Pest-Buda1 0 0 0 0 1 Primavera2 0 0 0 0 2 Támasz ■ Új Polgár5 0 0 1 0 6 8 0 1 0 0 9 Mindösszesen 190 3 1 0 23 Forrás: Világgazdaság Új menedzsment a Polgári Bankban Heteken belül tőkeemelés várható A héten új menedzsment került az immár Pénzintézeti Köz­pont Bank kezében lévő Polgári Bank élére. A PB új vezér­­igazgatója Szarvas Ferenc lett, az igazgatóság elnöke Ábel István. A tőkeemelés heteken belül megvalósulhat a banknál — mondta Szarvas Ferenc a Világgazdaságnak. LOVAS JUDIT Új, négytagú igazgatóság került a Polgári Bank élére ezen a héten. A lemondott Bartha Árpáid helyett Szarvas Ferenc, a Pénzintézeti Köz­pont Bank vezérigazgató­helyettese lett a PB vezérigaz­gatója. Az igazgatóság új tag­jai Kővári Zsolt, Szalay Péter és Ábel István, aki az elnöki posztot is betölti. Valamennyi­en a Pénzintézeti Központ Bank alkalmazottai. Heteken belül lezárható a Polgári Bank 1996-os mérle­ge, a PK ennek ismeretében emeli fel a bank tőkéjét — mondta Szarvas lapunknak. Ennek minimális mértéke a szerződésben vállalt 1,3 milli­árd forint, de az ajánlatában a PK nem zárta ki, hogy ezen felül is emel, ha kell. A Polgári Bank lakossági profilján nem kívánunk változtatni. A koráb­bi termékek korszerűsítése és újak bevezetése várható — mondta a vezérigazgató la­punknak. Hamarosan lezárul­hatnak a tárgyalások a Buda­pest Bankkal a bankkártya­szolgáltatásokkal kapcsolatban — tette hozzá. Mint ismeretes, a tervek sze­rint szeptember 1-jéig kiírják a pályázatot a PK Bank eladásá­ra. Király Péter elnök-vezér­igazgató korábban lapunk kér­désére, hogy összeolvad-e a PK Bank és a Polgári Bank, azt válaszolta: egyelőre nem mond se igent, se nemet. A PK azon­ban nem pénzügyi befektető, nem azért vesz meg egy ban­kot, hogy azt a konkurenciának eladja. Vezető nélkül az ÁÉB Egyelőre kinevezett vezér­­igazgató nélkül dolgozik az Ál­talános Értékforgalmi Bank. A pénzintézetnél ez nem okoz fennakadást, mert az elnök és az igazgatóság megfelelően irá­nyítja a munkát. A Gazprom 100 százalékos tulajdonában levő ÁÉB-nél a közgyűlési döntések helyett tulajdonosi döntések alapján hozzák a határozatokat. A bank elnök-vezérigazgatói székébe január 28-i döntéssel Megdet Rahimkulovot, a Pan­­rusgaz vezérigazgatóját java­solta a tulajdonos, aki jelen­leg az elnöki posztot tölti be. A vezérigazgatói címmel ak­kor élhet majd, hogyha a bank­fel­ügyelet nem emel kifogást a tulajdonosi választás ellen. A Világgazdaság értesülése szerint még nem telt le a fel­ügyeleti döntéshozatalhoz rendelkezésre álló 30 napos határidő, így a kinevezésre sem kerülhetett még sor. ( VG) IM­ i'immi'u­m— A tavalyi stagnálás után az idén a gazdasági növekedés gyorsulásával számol a BB makrogazdasági előrejelzése. A növekedést azonban nem az export vezérli — annak dina­mikája az elemzők szerint szin­ten marad —, hanem alapvető­en belső tényezők, mindenek­előtt a beruházások 6-8 száza­lékos bővülése jelenti majd a húzóerőt. A lakossági fogyasz­tás esetében enyhe, 0,5-1 szá­zalékos növekedéssel számol a prognózis. A beruházások bő­vülése hozzájárul az import nö­vekedéséhez, s ennek üteme a BB elemzői szerint meghalad­ja a kivitelét. Az importköltsé­geket mintegy 8 százalékpont­tal csökkenti a vámpótlék, il­letve a vám- és a statisztikai illeték lefaragása, a behozatal versenyképességét fokozza to­vábbá a leértékelés mértéké­nek csökkentése is. Mindezek alapján a BB az idén a külke­reskedelmi mérleg 500-600 millió dolláros romlását való­színűsíti 1996-hoz képest, s év végén a hiány elérheti a 3,1- 3,3 milliárd dollárt. Ilyen mér­tékű, a növekedés gyorsulásá­val összefüggő mérlegromlás még nem igényel beavatkozást, de Bihari Péter nem zárta ki teljesen egy kedvezőtlenebb variáció bekövetkeztét sem. Az idei év fő veszélytényezőjének nevezte az import olyan elsza­badulását — amennyiben to­vább nőne a termelés fajlagos importigényessége —, ami a stabilizációs program beveze­tése előtti 3,5-4 milliárd dollá­ros deficitszint kialakulását és 1998-ban “kényszerintéz­kedések bevezetését vonná ma­ga után”. Mindazonáltal a ked­vezőbb változatot valószínűsí­ti a BB, s ebben az esetben 2- 2,3 milliárd dolláros folyó fi­­zetésimérleg-hiányt prognosz­tizál. Ennek finanszírozását azonban a tőkebeáramlás biz­tosítja. A BB 19-19,5 százalékos éves átlagos inflációt jelez 1997-re,a december/december indexét is ekörül várja a prog­nózis. Az indoklás szerint az élelmiszer-gazdaságban és az energiaszektorban várható ma­gas árindexek, továbbá egyes közalkalmazotti csoportok el­maradt bérnövekedésének kompenzálása gátolja legin­kább az infláció ütemének erő­teljesebb mérséklését. A leér­tékelés a BB várakozása sze­rint idén 13,7—14,4 százalék között alakul, s alapvetően a kedvezőtlen külgazdasági ten­denciák gátolják, hogy az ár­folyam-politika jelentős inflá­ciómérséklő és kamatpré­mium-karbantartó hatást fejt­sen ki. V. F. I. Budapest Bank-prognózis Veszélyes lehet az import elszabadulása Enyhe, 1,5—3 százalékos gazdasági növekedést prognoszti­zálnak 1997-re a Budapest Bank (BB) Rt. elemzői, ám ezt szerintük strukturális feszültségek kísérik. A külkereskedel­mi mérleg 600-700 millió dollárral romolhat, sőt nem kizár­ható — mondta Bihari Péter főosztályvezető a BB előrejelzé­sét ismertetve —, hogy a Bokros-csomag előtti időszak defi­citszintje megismétlődik.

Next