Világgazdaság, 1997. április (29. évfolyam, 63/7073-84/7094. szám)
1997-04-22 / 78. (7088.) szám
Az EU-támogatás nem bizonyult csodaszernek Görögország, a feneketlen kút Több tíz milliárd ECU-nek megfelelő támogatást kapott a strukturális és kohéziós alapokból Görögország azóta, hogy 1981-ben csatlakozott az Európai Közösséghez. Mindez azonban ablakon kidobott pénznek tűnik — az ország a fontosabb mutatók többsége tekintetében fikarcnyival sem került közelebb az időközben unióvá alakult integráció átlagához. A kudarc okai a görög társadalomban rejlenek, amint arra Görögország csupán a jelenlegi (1994—99 közötti) programidőszakra 13,98 milliárd ECU támogatást kapott a lemaradó térségek fejlesztésére az EU közös költségvetéséből, amely az egyik legmagasabb egy főre jutó segélyszintet jelenti a tagállamok között. Amíg azonban a többi fő támogatott — Írország, Portugália és Spanyolország — jelentős eredményeket tud felmutatni a pénzek felhasználását illetően (például az egy főre jutó GDP közelebb került az uniós átlaghoz), addig Görögországon sokak szerint alig látszik meg a hatalmas segélyáradat eredménye. Az 1983—95 közti időszakban a görög GDP éves átlagban csupán 1,8 százalékkal nőtt , miközben az integráció egészében évente 2,5 százalékos volt a fellendülés a brüsszeli bizottság adatai szerint. Ebből következően Görögország még jobban lemaradt, ahelyett, hogy felzárkózott volna, szemben a többi segélyezettel (a spanyol GDP évi 3,0, az ír évi 4,5, a portugál pedig évi 2,6 százalékkal nőtt ezen időszak alatt). Egyes szociális mutatók tekintetében van ugyan előrehaladás Görögországban is — például a telefonellátottságban —, de a legfőbb téren, a jövedelemtermelő képesség esetében nincs érdemi változás. A feneketlen kút effektusnak a Handelsblatt szerint alapvetően három oka van. Egyrészt a történelmi tapasztalatokból fakadó igen erős államellenes közhangulat, amelynek következtében az adófizetési fegyelem csapnivaló, a feketegazdaság részesedése a GDP-ből 30-50 százalékra becsülhető. Másrészt az állami szektor valóban siralmas színvonala: a korrupció óriási, a hatékonyság katasztrofális. Az állam ráadásul hagyományosan igen sok területre igyekszik kiterjeszteni befolyását. 1983-ban az akkori populista pénzügyminiszter úgy fogalmazta meg célkitűzését, hogy az országban “semmiféle beruházást ne lehessen állami ellenőrzés nélkül” végrehajtani. Nem működnek sokkal hatékonyabban azonban a magáncégek sem, ami a harmadik fő oknak tekinthető a német lap szerint. A kisvállalkozások jelentős részében rendkívül konzervatív, patriarchális cégvezetési módszer dívik, amely rugalmatlanul reagál a változásokra és hiányzik belőle az innovációs készség. Ebből adódóan ezeknek a cégeknek a marketingtevékenységük is gyatra, befektetési stratégiájukat pedig gyakran inkább szubjektív megérzésekre alapozzák, mint nyereségességi számításokra. A megoldást Görögországban is alighanem a transznacionális cégek terjedése jelentené, amelyek nemzetközi vállalatvezetési módszereket honosítanak meg a gazdaságban. Kérdéses persze, hogy ez elegendő lesz-e az EU-kasszákból érkező támogatások hatékonyabb felhasználásához. Lehet, hogy a brüsszeli szubvenciók esetében az hoz majd áttörést, ha a kelet-közép-európai országok felvétele után Görögországnak kevesebb támogatás jut majd, és így rá lesz kényszerítve a hatékonyabb felhasználásra. Brüsszeli támogatás (a strukturális alapokból 1994-1999 között) A német befektetők egyre kevésbé hisznek a márka erejében Felfedezik a feltörekvő piacokat Egyre többször vállalkoznak kockázatosabb külföldi befektetésekre a mindmáig igen óvatos invesztor hírében álló német befektetők. Ennek oka a hazai hozamok viszonylagos csökkenése, a hiperinflációk emlékének elhomályosodása a fiatalabb korosztályokban és a márka erejébe vetett hit gyengülése. QmumrrTTT i «■ A német befektetők pénzügyi konzervativizmusa a múlté, amit a feltörekvő országok tőkepiacai iránti növekvő érdeklődésük és fokozott kockázatvállalási hajlandóságuk bizonyít — állítja a Deutsche Morgan Grenfell tanulmánya. A fejlődők észrevették ezt, és egyre több német márkában jegyzett kötvényt bocsátanak ki. A feltörekvő országok piacain a hitelfelvevők 1994-ben 57 milliárd dollár értékű nemzetközi kötvényt bocsátottak ki, ebből 1,6 milliárd dollár értékűt márkában. A következő évben a kibocsátások összege 58 milliárd dollár volt, ebből 5,7 milliárdot tett ki a márkakötvények értéke, tavaly viszont csupán Kelet-Európa és Latin- Amerika 8,1 milliárd dollár értékű DM-kötvényt bocsátott ki. Ezeket a márkakötvényeket nem kizárólag németek vették meg, de nagy részüket igen. Ezen felül a németek sok cseh koronát és lengyel zlotyt vásároltak, kihasználva, hogy ezeknek a valutáknak az értéke részben a márkához igazodik, de a kamatlábuk magasabb, mint a hasonló német aktíváké. A német bankok is több hitelt nyújtanak fejlődő országoknak, főleg Kelet-Európában. A jegybankok bankjaként ismert BIS jelentése szerint 1996 júniusáig a neki jelentő bankoknak Kelet-Európa 90 milliárd dollárral tartozik, ennek a felével német bankoknak. A német befektetők új kockázatviselő hajlandóságát mutatja, hogy erősen túljegyezték a Deutsche Telekom kibocsátását és hirtelen megnőtt az érdeklődés a német nyílt befektetési alapok iránt. A csupán részvényekkel operáló alapok aktíváinak értéke 30 százalékkal nőtt, és ezekből tekintélyes rész Németországon kívül bejegyzett cégek részvénye. A tanulmány szerint a befektetők magatartásának változását öt tényező okozza. Az első a két német hiperinfláció emlékének elhomályosodása a háború után született nemzedékek körében. A második az, hogy a német részvények értéke a kötvényekhez képest 1982 óta viszonylag gyorsan emelkedik. Aki 1982-ben megvásárolta volna az indexszel azonos összetételű részvénycsomagot, 600 százaléknál jobb hozamhoz jutott volna, mintha pénzét kötvényekbe fekteti. A harmadik ok a fix kamatozású márkaaktívákhoz ragaszkodás magas alternatív költsége. A maastrichti kritériumok teljesítése következtében várható szigorú fiskális politika miatt valószínűtlen, hogy a kötvények hozama a közeljövőben látványosan emelkedne. A negyedik ok a német nyugdíjrendszer fenyegető csődje, ami a 40 év körülieket nagyobb magántakarékosságra ösztönzi. A német tőkepiac azonban kicsi a megtakarítási többlet felszívásához. Az ötödik ok a márkába való bizalom megingása. Ez nem alaptalan, hiszen a márka azért volt korábban viszonylag erősebb, mint a dollár, mert a német termelékenység gyorsabban nőtt eddig az amerikainál és a német fiskális politika szigorúbb volt. A tanulmány szerint a jövőben ez megfordul, ami a márka erejét a dollárhoz képest gyengíti. Német bankhitelek a feltörekvő országoknak 1997. ÁPRILIS 22. A Hungarobroker Rt. Igazgatósága tájékoztatja tisztelt részvényeseit, hogy a társaság évi rendes közgyűlését 1997. május 23-án, pénteken 10 órakor tartja. Helye: 1118 Budapest, Dayka Gábor u. 3., B épület 314. (az Europont Rt. hivatalos helyisége). A közgyűlés napirendje: 1. Az igazgatóság, felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló jelentése az 1996. évi gazdálkodásról, a mérleg elfogadása. 2. Az alapszabály (társasági szerződés) és a tevékenységi kör módosítása. 3. Döntés tőkeemelésről. 4. Személyi kérdések, választott tisztségviselők újraválasztása. 5. Egyebek. Amennyiben a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés időpontja: 1997. május 30-án 10 óra. Helye és napirendi pontjai változatlanok. A közgyűlésen szavazati jogukat a részvényesek az alapszabályban és a törvényekben meghatározott feltételek szerint gyakorolhatják. Hungarobroker Rt. igazgatósága VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP KÜLFÖLD Meghívó a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottság (ICC Hungary) 2. közgyűlésére, amelyet 1997. május 21-én szerdán du. 16.30 órai kezdettel tartunk. Helyszín: 1055 Budapest, Kossuth lajos tér 6—8., VII. emelet*702. sz. tárgyaló. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkezők legalább fele képviselve van. Amennyiben a fenti időpontra kitűzött közgyűlés — a megjelentek aránya miatt — nem határozatképes, úgy a közgyűlést a bizottság elnöke Változatlan napirenddel, azonos helyszínnel 1997. május 21-én szerdán du. 17 órára hívja össze az alapszabály Vili/A pontja alapján, s ennek lehetőségéről a tagokat és a többi meghívottat ezúton értesíti. A változatlan napirenddel a fentiek szerint ismételten összehívott küldöttgyűlés a jelen meghívó szerinti tárgysorozatban szereplő ügyekben a megjelenő küldöttek számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés napirendje: 1. Beszámoló az 1996. évi tevékenységről. 2. Beszámoló az 1996. évi gazdálkodásról, és az 1996. évi mérleg jóváhagyása. 3. Az egyesület 1997. évi munkaprogramja és költségvetése 4. Új tagok felvétele. A tagság a napirendhez tartozó részletes anyagot külön postán kapja kézhez. Kérjük a közgyűlésen nem személyesen részt vevő tagokat, illetve a képviselő útján eljáró szervezeteket, hogy meghatalmazottjukat írásbeli meghatalmazással szíveskedjenek ellátni. Dr. Tolnay Lajos ICC Hungary-elnök 11 Tiltakozó akciók az IMF-látogatás előtt „Feketelista” a bezárandó cégekről Romániában A román kormány véglegesítette a veszteség miatt bezárandó állami vállalatok listáját, amelyre végül tíz cég került fel. A felszámolások valószínűleg tovább erősítik az egyébként is terjedőben lévő lakossági tiltakozó akciókat. Terianuu román kormányfő szombaton bejelentette, hogy az eredetileg tervezett dátumnál egy nappal hamarabb, már április 22-én kerül sor az IMF-fel és a Világbankkal való újabb megbeszélésre. Ezeken várhatóan aláírják azt a memorandumot, mely elhárítja az akadályt a külföldi hitelek Romániába juttatása elől. A tárgyalásokat megelőző napokban az országban ugyancsak felgyorsultak az események. A parlament két háza rekordidő, mindössze négy nap alatt jóváhagyta az idei költségvetés-tervezetet. Igaz, hogy az ellenzék nemmel voksolt, hiszen körülbelül 150 módosító javaslatából egy sem került be a törvény végleges formájába, de a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái fölényes többséggel keresztülvitték a költségvetést. Közben véglegesítették annak a tíz cégnek is a listáját, melyeket fel kell számolni. Victor Ciorbea kormányfő a heves ellenkezés elkerülése végett egy olyan megfogalmazást használt ezek sorsának meghatározására, ami végül a munkások számára nem nevezi meg egyértelműen azt, hogy mi is történik eddigi munkahelyükkel. Adminisztratív úton történő felszámolásról beszélnek csődeljárás helyett, ami azt jelenti, hogy a cégek kapuit nem zárják be azonnal, hanem a meglevő szerződési kötelezettségek teljesítéséig a munkafolyamat tovább halad, de új szerződések nem köttetnek, majd a cég vagyonát felbecsülik és áruba bocsátják. Az állami vagyonalap elnöke, Sorin Dimitriu szerint a tízes listára felkerült Petromidia kőolaj-finomító részvényeit csak egy csomagban bocsátják áruba, és ugyan létezik már 5-6 ajánlat, de csak egyetlen potenciális beruházó ajánlata jöhet számításba. A másik kőolaj-finomító, a darmanesti dolgozói lecsillapodtak, miután a múlt héten ők is az utcára vonultak, utána pedig egyhetes tárgyalás folyt a kormány, a vagyonalap és a vállalat képviselői között. Egyelőre csak az biztos, hogy a 800 alkalmazottból 200-nak mennie kell. Az elbocsátottak 6—12 havi átlagfizetésnek megfelelő végkielégítésre számíthatnak. A vállalat vagyona körülbelül 5,7 millió dollár, tavalyi vesztesége pedig meghaladta a 8,6 millió dollárt, ezenkívül több mint 20 millió dollárnak megfelelő adóssága van. Mivel a potenciális vásárlónak az adósságokat törleszteni kell, a részvények ára nagyon alacsony lesz. Az árverést május 10-re írták ki. Nemcsak az első tíz felszámolandó vállalat dolgozói nyugtalankodnak. A kormánypolitika, a létbizonytalanság, a szegénység elleni tiltakozások leggyakoribb formája az útelzárás. Az aradi Astra vagongyár dolgozói azzal fenyegetőznek, hogy a napokban lezárják az E-68-as országutat, mert a vasúttársaság nem tudja kifizetni az általa rendelt Corail típusú, a nemzetközi forgalomnak szánt modern vagonokat. A vagonokat francia kooperációban gyártották, és az erre szánt 230 millió frankos hitelt a román állam garantálta, a cég mégsem kapta meg a pénzt. Vajdahunyadon az Alfa szakszervezeti tömörülés vezetői tárgyaltak a prefektussal. A föderáció a bányászokat, kohászokat, fémmegmunkálókat képviseli. Az eredménytelen tárgyalás után faképnél hagyták a kormánybiztost és útelzárásokkal fenyegetőznek. Kolozsváron a Termorom vállalat dolgozói vonultak az utcára, mert ez a vállalat is rajta van a “feketelistán”. Tőlük nem messze, ugyancsak Kolozsvár belvárosában a mezőgazdasági szakszervezetek képviselői tüntettek. A kolozsvári felvonulásra a közeli Torda városából is érkezett egy kisebb tömeg. A múlt héten ezen az egy napon Kolozsváron a közszállítás gyakorlatilag teljesen megbénult. Román GDP (összetevők százalékban) Cseh egyházak finanszírozása Visszakapják vagyonukat Közelmúltbeli ülésén a cseh kormány jóváhagyta a kulturális minisztérium előterjesztését az egyházak egykori ingatlanvagyona egy részének visszaadásáról. A Csehországban bejegyzett 21 egyház többsége kérelmezte 1948 előtt államosított épületeinek visszaadását. A cseh püspöki konferencia szerint a törvényben időhatárként megjelölt 1948. február előtt 3300 épület volt egyházi tulajdonban. Ebből eredetileg mintegy ezret igényeltek volna vissza az egyházak, de a kormány elé terjesztett kérelmek már csak összesen 655 épületre és néhány más vagyoni tételre vonatkoznak — számol be a Lidové Noviny. A katolikus egyház tavaly novemberben 1724 épületre jelezte igényét. A kormány három csoportba sorolta az egyházi épületeket. Az elsőbe 228 olyan épület tartozik, amelyeket az állam nem tud vagy nem akar visszaadni. A második csoportba sorolt 112 épületről még vita folyik. A harmadikba 232 — “problémamentes” — épület tartozik. A kormányfő szerint a kormány ezek visszaadását haladéktalanul megoldja. A többi visszaigényelt épületről még nem döntöttek.