Világgazdaság, 1997. április (29. évfolyam, 63/7073-84/7094. szám)
1997-04-30 / 84. (7094.) szám
1997. ÁPRILIS 30. Magyarország nem szól bele a brüsszeli bizottság vitájába Reform előtt a strukturális politika Ma fejeződik be a strukturális és regionális politika felülvizsgálatának előkészítését célul tűző háromnapos, nagyszabású konferencia Brüsszelben. A reform tartalmáról és konkrét lépéseiről éles vita zajlik az EU Bizottságon belül, egyelőre még a változtatás céljairól sincs egyetértés — annyit azonban teljesen biztosra lehet venni, hogy a jelenlegi rendszer nem marad fenn 1999 után. Noha a tanácskozásra Magyarországot meghívták, részvételünk célja jobbára csak a tájékozódás. — uramm— A regionális fejlesztési ügyekben illetékes bizottsági főosztály által szervezett Kohéziós Fórum elnevezésű konferencia a strukturális politika 1999 utáni sorsának alapkérdéseit vitatja meg. A tagállamokból és a csatlakozásra váró 10 kelet-közép-európai országból érkezett szakértők megkísérelnek egyfajta stratégiát felvázolni e téren. A Reuter értesülései szerint magán az ez ügyben is javaslattévő joggal bíró brüsszeli bizottságon belül sincs egyetértés a változtatások irányát illetően. Franz Fischler agrárügyekben illetékes biztos például azt szeretné, ha a vidéki területek fejlesztésére irányuló erőfeszítése a jelenleginél jobban összehangolt lenne. Ehhez a mezőgazdasági, a szociális, az oktatási és még egy sor más közösségi politika bizonyos részeit össze kellene olvasztani. Mónika Wulf-Mathies regionális biztos viszont attól tart, hogy ilyen átszervezés révén csak azoknak a gazdag termelőknek a támogatása növekedne még tovább, akik már most is a közösségi agrárszubvenciók 80 százalékát kapják — vagyis tovább nőne az egyenlőtlenség. Hasonló aggályai vannak Padraig Flynn szociális biztosnak is, aki a szegénység terjedése, illetve a munkanélküliség miatt is felemelte szavát. A regionális fejlesztésért felelős főigazgatóság — a Handelsblatt szerint — úgy szeretné átalakítani a strukturális politikát, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a foglalkoztatási helyzetre ható intézkedések. Javítani kellene a pénzek felhasználásának ellenőrzését is, a támogatási kritériumokat pedig jobban el kellene határolni egymástól — véli Wulf-Mathies. Magyarország számára alapvetően a tájékozódás a részvétel célja — válaszolta lapunk érdeklődésére Juhász Endre nagykövet, a brüsszeli magyar EU-misszió vezetője. Hazánk abból indul ki, hogy a fejletlen területek támogatása az unió keleti kibővítése után is közösségi szintű politika marad, ehhez képest csupán részletkérdés, hogy a támogatás milyen formában jut el a segélyezett területekhez. A delegációvezető szerint a társult országok még nem jutottak el arra a szintre, hogy érdemileg bele is szóljanak a politikák átalakításába. “Számunkra adottság lesz a strukturális politika reformja” — erősítette meg ezt a nézetet Gordos Árpád, a Külügyminisztérium osztályvezetője. Magyarország abban érdekelt, hogy az Európai Unió belső kiegyenlítő segélypolitikájának alapelvei a mostani kormányközi konferencia nyomán se változzanak, és biztató, hogy eddig nem is hangzottak el ettől eltérítő radikális javaslatok — vélte az MTI-nek nyilatkozva Szaló Péter környezetvédelmi államtitkár-helyettes, a konferencián részt vevő magyar delegáció vezetője. Szaló Péter szerint Magyarország abban érdekelt, hogy az EU regionális politikájának súlypontja a jövőben is a társadalmi, gazdasági felzárkóztatás legyen. Ma egyfelől az EU- országok elmaradott térségei jogosultak segélyre — azon régiók, ahol a társadalmi össztermék három éven át tartósan az uniós átlag 75 százaléka alatt van —, másfelől külön alap támogatja a tartós munkanélküliséggel küszködő ipari térségeket, és az elmaradott helyzetű mezőgazdasági régiókat. A magyarországi régiók az első, legjelentősebb pénzügyi támogatásra jogosultak kategóriájába tartoznának. Szaló Péter elismerte ugyanakkor, hogy Magyarország és a hasonló helyzetű keleteurópai társult országok taggá válásával a mai kedvezményezett (főként mediterrán) EU- országok hátrányosabb helyzetbe kerülnének. Az új tagok le fogják húzni az EU-átlagot, és ettől a most támogatott EU- régiók egyszeriben “fejletteknek” látszhatnak, azaz esetleg nem jár nekik többé segély. “Előfordulhat, hogy megszavazzák a csatlakozásunkat, de aztán a ratifikálással vagy akár már az aláírással is gondok lesznek, mert egyes kormányoknak saját nemzeti érdekeik ellenében kellene elfogadtatniuk valamit” — jegyezte meg az államtitkár-helyettes. A megoldás az lehetne, ha az EU lehetőleg még a bővítés előtt olyan irányelveket és alapkezelési mechanizmusokat alakítana ki, amelyek nem tennének egyetlen országot sem ellenérdekeltté a bővítésben, hiszen tudnák, hogy mindenképpen ugyanarra az összegre jogosultak bővítés után is, mint amit anélkül is kapnának. Szaló szerint erre már ma is léteznek előzetes kalkulációk, amelyek mindenekelőtt a források koncentrálásával, az egyáltalán szóba jöhető célterületek és a kedvezményezett népességarány szűkítésével vélik ezt megvalósíthatónak. A strukturális alapok (a támogatások megoszlása) Számítástechnikai IBM központ - KICSIKNEK IS A Raiffeisen Unicbank Private Banking ügyfeleinek folyószámlán TARTOTT DEVIZÁJÁRA IS OLYAN MAGAS KAMATOT FIZET, MINTHA LEKÖTÖTT BETÉT VOLNA. Ezt az információt Ön is AZONNAL ELLENŐRIZHETI, HA, A 23. OLDALRA LAPOZ. Ajánlatunk azon ügyfeleinkre VONATKOZIK, AKIK PÉNZÜGYEIK KEZELÉSÉT A BANK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÉRTÉKBEN FORINTBAN ILLETVE DEVIZÁBAN A BANKRA BÍZZÁK. További felvilágosítás a 266-3698-as telefonszámon. /? Szigorúan bizalmas! Priváte Banking Budapesti, Váci l Liga 19-21. Tel: 266-2018, Debrecen, Vár u. 10. Tel: (52)132-300, Győr, Kisfaludy u. 38. Tel: (96)313-730, Kecskemét, Vágó u. 2-4. Tel: (76)414- Ijjstul 022, Miskolc, Széchenyi út 70. Tel: (46)112-387, Nyíregyháza,Viz utca 46. Tel: (42)414-171, Pécs, Rákóczi u. 46. Tel: (72)313-155, Szeged, Kossuth Lajos sugárút 9-13. Tel:(62)323-864, Székesfehérvár, Várkörút 17. Tel: (22)333-767, Zalaegerszeg, Kölcsey út 2. Tel: (92)328-230 Puncbank Az IBM neve hallatán sokaknak egy olyan óriáscég jut eszébe, amely kifejezetten hardvert forgalmaz, és kizárólag nagyvállalatokkal működik együtt. Hogy ez mennyire nincs így, azt többek között az IBM legújabb hálózati szolgáltatása is bizonyítja, amelyet a kis és középvállalkozások számára indítottak el 1997 februárjában. A Business Computing Utility (BCU, avagy Hálózati Számítástechnikai Központ) új üzletágként működik az IBM-nél, és külön érdekessége, hogy először nálunk, Magyarországon került bevezetésre. A szolgáltatás lényege abban áll, hogy azon cégek, amelyek nem tudnak vagy nem akarnak saját számítástechnikai környezetet létrehozni, telefonvonalon keresztül rácsatlakozhatnak az IBM ECU-rendszerére, és úgy használhatják az ott futó alkalmazásokat, mintha saját belső hálózatuk lenne. Ez nagy segítséget jelenthet a kis- és középvállalatok számára, hiszen ezek a cégek általában tőkehiánnyal küzdenek, vagy ha mégsem, akkor meglévő anyagi eszközeiket nem feltétlenül egy jól használható korszerű számítógép-park kiépítésére fordítják. Az IBM kalkulációi szerint ma Magyarországon egy hét, nyolc felhasználót kiszolgáló rendszer legalább 15-17 millió forint befektetést igényel, amit több millió forintos rendszeres éves költség követ. Elég, ha a gyorsan elavuló hardver és szoftver vagy az alapbázisok frissítésére, és a számítástechnikusok díjazására vagy az oktatásra gondolunk. Ráadásul a cég növekedésénél mindig kiderül, hogy a rendszer nem rugalmas, a bővítés gyakran teljes átstrukturálással jár. Az IBM szolgáltatása ettől kíméli meg felhasználóit. Az ügyfél oldalán csak egy 386-os PC-re, kommunikációt biztosító terminál emulációs programra van szükség - illetve amennyiben több gépről egyszerre szeretnénk igénybe venni a szolgáltatást akkor egy helyi LAN-hálózatra is. A BCU-hálózatra történő csatlakozás után a felhasználó egy 11 modulból álló vállalat irányítási rendszeren dolgozhat, amely főkönyv kezelésétől kezdve a számlák vezetésén keresztül az álló eszközök nyilvántartásáig mindent megold, és még egy erős kontrolling funkcióval is megtoldották. A rendszer használatáért nem az idő függvényében kell fizetni. Az IBM BCU havi általánydíjat számít fel a felhasználók és az igénybe vett modulok számának figyelembe vételével. Ez a megoldás költségtakarékossága mellett még rugalmas is, hiszen a felhasználó cég növekedésével bármikor lehet újabb és újabb modulokat igénybe venni. Az igénybe vehető alkalmazás egy hazai szoftverfejlesztő cég, a Mikro Volán Elektronika, integrált gazdálkodási rendszere, a Libra. Azért erre a rendszerre esett a választás, mert saját kategóriájában abszolút piacvezetőnek számít. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező Mikro Volán Elektronika, 10 éve folyamatosan fejleszti ezt a szoftverét a kor igényeinek megfelelően. Az IBM új üzletágának tervei között szerepel, hogy már a közeljövőben tovább bővítik a BCU szolgáltatásait a felhasználók igényei alapján (Internet elérés, Lotus Notes és EDI -Elektronic Data Interchange). Mivel egy új típusú szolgáltatásról van szó, amelynek előnyei a gyakorlati alkalmazás közben sokkal érthetőbbek, az IBM hetente egyszer ingyenes bemutatót is tart, ahol minden érdeklődő személyesen is meggyőződhet a BCU-rendszer előnyeiről. További információkat a 204-1981-es telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. (X) VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP EURÓPAI UNIÓ MOZAIK Rekordszintű kamatfizetések Soha nem látott magasságba, a költségvetési kiadások 11 százalékára emelkedtek az EU-tagállamok kamatfizetési kötelezettségei 1995-ben — tette közzé legfrissebb adatait az integráció statisztikai hivatala. Az Eurostat szerint az 1994-es ráta még csak 10,6 százalék volt, 1980-ban pedig alig 7 százalékot ért el az arány. A legtöbbet Olaszországban (23 százalék) és Belgiumban (18 százalék) kellett a korábban felhalmozott adósság kamatai után fizetni. Az ellenkező póluson Franciaország, Németország és Finnország található, egyenként kevesebb mint 8 százalékos aránnyal. (VG) Brüsszel jobban beleszól a fúziókba A jelenleginél több fúziós ügyet kell majd jóváhagyás végett a brüsszeli bizottság elé terjeszteni az ipari miniszterek döntése értelmében. A mostani rendszer szerint a Karél van Miert vezette bizottsági főigazgatóság azokat az összeolvadásokat vizsgálja a versenyre gyakorolt hatásuk szempontjából, amelyeknél az érintett vállalatok világforgalma meghaladja az 5 milliárd ECU-t, EU-beli forgalmuk pedig a 250 millió ECU-t. Ezentúl ezek a limitek 2,5 milliárd, illetve 100 millió ECU-nél lesznek meghúzva. A befektetési bankok és az üzleti világ többi képviselői üdvözölték a döntést, mert az egyszerűsíti a fúziók lebonyolítását. (Financial Times) Hamburg a leggazdagabb Az unió régiói közül a legmagasabb egy főre jutó GDP- értékkel Hamburg térsége büszkélkedhet, az EU-átlag 196 százalékát éri el az itt előállított hozzáadott érték. A német Hanza-várost Brüsszel (az átlag 183 százaléka), Darmstadt (178) és Ile de France (161) térsége követi. Rajtuk kívül még négy olyan térség van, ahol az egy főre jutó GDP — 1994-es adatok és vásárlóerő-paritásos összehasonlítás alapján — több mint 50 százalékkal haladja meg az uniós átlagot: Felső- Bajorország, Hessen, Bécs és Bréma környéke. A lista legvégén négy térséget találunk, ahol ez a mutató az uniós átlag fele alatt marad: Ipírosz (43 százalék), a francia tengerentúli megyék (45), az Azori-szigetek (48) és az Égei-tenger északi medencéje (49). (VG) Sikeres a Citizens First Rendkívül sikeresnek minősíti tavaly novemberben útjára indított Citizens First nevű információs kampányát a brüsszeli bizottság. A http://citizens.eu.int Internet-címen elérhető EU- információs bázist több mint 250 ezren keresték fel az unió polgárai közül, további 200 ezren pedig a tagállamokban megadott telefonszámokat hívták fel. Az EU-ügyek iránt leginkább érdeklődő polgárok az írek, a spanyolok és az olaszok voltak a bizottság adatai szerint. (Eurofocus) 11