Világgazdaság, 1997. október (29. évfolyam, 190/7200-210/7220. szám)
1997-10-07 / 194. (7204.) szám
World Class Shopping az USA-ban Itthon még nem hódít Az USA-ban a bevásárlóközpontot üzemeltető vállalkozások a forgalom növelésének egyre újabb formáit dolgozzák ki. Ezek egyike az idén beindított World Class Shopping, amely a szállodákkal való együttműködést célozza meg. A Magyarországra érkező külföldiek, legalábbis a négy- és ötcsillagos szállodák lakói, nem igénylik e programokat. Számukra fontosabb a speciális üzletek kínálata. MUNKATÁRSAINKTÓL Az USA-ba látogatók 85 százaléka első számú “úti célként” a vásárlást jelölte meg — olvasható ki az amerikai kereskedelmi minisztérium megrendelésére végzett felmérésből. Ebből az is kiderül, hogy a turisták, külföldi üzletemberek átlagosan 427 dollárt költenek el fe A Taubman Co. bevásárlóközpontjai közül öt, amely a külföldiek által gyakran látogatott amerikai városokban található — egyebek mellett a Beverly Center Los Angelesben vagy a Woodfield Chicagóban — szerződést kötött az ottani nagyobb, exkluzív szállodákkal. Bizonyos esetekben a kimondottan vásárlási szándék Mire költenek az USA-ba látogató turisták? Étkezés Szórakozás 1 goo Szállás Forrás: Tourism Industries jenként különféle ajándékokra, emléktárgyakra egy-egy otttartózkodás alkalmával. (Az utóbbi években közel 50 millióan látogattak külföldről az USA-ba, s az általuk elköltött összeg meghaladta a 60 milliárd dollárt.) Ezt az irányzatot felismerve az ottani egyik legnagyobb kereskedelmi vállalkozás, a 24 bevásárlóközpontot működtető, michigani székhelyű Taubman Co. ez évtől közös akcióba fogott szállodákkal World Class Shopping néven — tájékoztatta a Világgazdaságot Karen MacDonald, a cég szóvivője által érkező turista kedvezményes tarifához juthat a szállodai szobabérlésnél is. A hazai szállodaiparban ismeretlenek az ilyen programok. A vendégek nem bevásárolni jönnek — vélekedik Wolf Péter, a Hotel Inter-Continental igazgatója. Tapasztalataik szerint vendégeik csak a speciális, magyar termékeket kínáló üzleteket — herendi, Zsolnay — keresik. Hasonló tapasztalatokat szerzett a Hotel Mercure Korona vezetése is. Még nem találkoztak olyan kéréssel, hogy a vendégek ilyen programokat igényeltek volna. S.Gy.—L.I. Skandináv vámmentes üzletek Állásvesztés fenyeget Északon Munkahelyek ezrei válnak fölöslegessé hamarosan Skandináviában, ha 1999 elején életbe lép a vámmentes üzletek megszüntetésére vonatkozó EU-intézkedés. Egyes országokban kampányt kezdtek a turizmust eddig fellendítő árusítási forma megőrzése érdekében. Európa északi országai — főleg Dánia, Svédország és Finnország —jelentős veszteségekre számítanak ezeknek az üzleteknek a bezárása miatt. A Balti-tengeren évente ugyanis 25 millió utas közlekedik ezen országok hajózási társaságainak járművein. A kompok és tengerjárók fedélzetén működő boltok óriási forgalmat bonyolítanak le, s mindezt alkohol nélkül. A légikikötőkben viszont az égetett szeszes italok is kelendőek. A svédeknek és a finneknek ezentúl a tenger keleti kikötőibe induló járatokra kell jegyet váltaniuk, ha a hazainál jóval olcsóbb portékákra vágynak. Tallinn vagy Szentpétervár ugyanis kívül esik az Európai Unió hatókörén, s bár az észt vagy az orosz árak egyre borsosabbak, még így is elmaradnak a stockholmi vagy a koppenhágai üzletek áraitól. Több skandináv tévétársaság is beszámolt róla, hogy egyes hajózási társaságok boltjaiban — a vevők véleményére hivatkozva — a cégek hatalmas plakátokon tiltakoznak a vámmentes üzletág beszüntetése ellen. A Nordicum című gazdasági magazin körképében megszólaltatták Tuomas Nylundot, aki a Vámmentes Üzletek Nemzetközi Szövetségének finn tagozatát vezeti. Mint mondta: a Silja Lines vagy a Viking Line hajózási társaság a bevételek csaknem felét a vámmentes boltokból éri el. A svéd elemzők számítása szerint egyes járatokat teljesen meg kell szüntetni. A svédek legalább 2700 állás eltűnésével számolnak. Ezzel párhuzamosan a jegyárak — az alacsonyabb forgalom miatt — 25-30 százalékkal emelkednek, legalábbis ezt jósolják. Finnországban ennél is magasabb növekedést várnak, ugyanis az ottani szakértők szerint csak így lehet ellensúlyozni a kieső forgalmi bevételt. A 11 földi és több tucat légiárusítóhellyel rendelkező Finnair légitársaság ötven-hatvan százalékos visszaeséssel számol. A Finnország és Svédország közötti kompok fenntartása mostanára állami üggyé nőtt, hiszen a vámmentes ágazat megszűnésével sokan meggondolják majd, hogy érdemes-e igénybe venni ezt a közlekedési eszközt. Független svéd és finn pénzügyi szakemberek ezért azt sürgetik, hogy az állam vállalja át a veszteség egy részét. M.N. A feladatok egy részét már sikerült teljesíteni Hiányzik a tárcaközi együttműködés A magyar turizmus a közelmúltban kezdte meg az egymillió ECU-s PHARE-támogatás felhasználását, június 21-től lépett hatályba Japánnal a kölcsönös vízummentességről szóló egyezmény, s több olyan jogszabály is megszületett, amely az idegenforgalom EU-konform szabályozásához szükséges. A tárcaközi együttműködés e területen nem megfelelő. E feladatokat az IKIM egy 1995-ös kormányrendelet alapján kezdte megvalósítani. ^Kixmzmimz!] A kormány 1995-ben tíz pontban határozta meg a turizmus fejlesztése érdekében megvalósítandó feladatokat. Az idén egymillió ECU PHARE- támogatást kapott az ágazat, a pénz felhasználása már megkezdődött. Kiemelt cél volt a japán vízummentesség elérése is. Bár kevés japán turista látogat Magyarországra, súlyuk a beutaztatásban mégis jelentős, az amerikai és izraeli utazók mellett ugyanis a japánok költik a legtöbb pénzt. A teljes körű, kölcsönös vízummentességről szóló egyezmény — amely kilencvennapos tartózkodásra szól — az idén június 21 -én lépett hatályba—tudtuk meg az IKIM turizmusfőosztályának illetékesétől. A kormányhatározat felhatalmazást adott az ipari miniszternek, hogy tegyen javaslatot, hogyan lehetne enyhíteni egyes turisztikai beruházások, a szálláshelykiadók és a falusi vendégfogadók adóterhein. Ám csak bizonyos területeken lehetett eredményt elérni. Az egymilliárd forint feletti beruházások például adókedvezményt élveznek, sikerült a szállodák, panziók amortizációs kulcsát egy százalékról kettőre emelni. E mértéket—bár javaslat erről már született az IKIM turizmusfőosztályán — még nem sikerült a kívánatos három százalékra emelni. Részben befejeződött a joganyag korszerűsítése is. A fizetővendéglátás átfogó szabályozása— igaz, közel egyéves késéssel — az idén megtörtént, s július 1-jén lépett hatályba a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet. Ez — az idén módosított szja-törvénnyel együtt — lehetőséget ad az átalányadózásra is, és rendelkezik a regisztrálás, az ellenőrzés módjáról. Nem sikerült azonban eredményt elérni a falusi vendégfogadás adómentes határának emelésében. Jelenleg e mérték 300 ezer forint. Ám mind az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB), mind a turizmusfőosztály, mind a szakmai szövetségek szükségesnek tartják az értékhatár inflációkövető emelését. Az OIB szeptemberi ülésén úgy foglalt állást, e terület adókedvezményét évi 600 ezer forintra kellene emelni. A közbiztonság javítása érdekében is tett lépéseket az ágazat vezetése, főként a kiemelt turisztikai centrumokban. Az OIB az idén a fővárosi, illetve megyei rendőrkapitányságokkal — BRFK, Pest megye, balatoni megyék — több megállapodást is kötött, amelynek értelmében egyrészt anyagi támogatást adtak a turisztikai célelőirányzatból, másrészt elérték, hogy bizonyos településeken idegen nyelvet beszélő fiatalok segítsék a járőröző rendőrök munkáját. A turizmus joganyagának felülvizsgálata részben megtörtént, hiszen megszületett az utazási irodai, az utazási szerződésről szóló rendelet, az idegenvezetők tevékenységét szabályozó miniszteri rendelet, valamint a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet. Több jogszabály — például a turizmustörvény, a vendéglátóhelyek osztályba sorolása — előkészítésén jelenleg is dolgoznak az IKIM-ben. Bár a kormányrendelet tartalmazza, nem történt előrelépés az egyes turisztikai objektumok koncesszióba adásában és az ifjúsági turizmus fejlesztésében. Sok még a tennivaló a regionális és helyi fejlesztések területén a turisztikai érdekek érvényesítésében, s egyelőre kevés az a megyei területfejlesztési tanács, ahol megfelelő képviselete lenne az idegenforgalomnak. L.I. § Vita a tájékoztatási rendszer megszervezéséről Szegedet elkerüli a turista? Szeged mozgalmas nyarat tudhat maga mögött, mégsem került föl sem az ország, sem Európa idegenforgalmi térképére. A Tisza-parti városban nemritkán három konferenciát is rendeztek egy hétvégén, bor- és sörfesztiválok, nemzetközi és kézműves vásárok, sportrendezvények, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásai követték egymást. Mégis ritkán hallani idegen szót a városban, Szegeden ugyanis nincs gazdája az idegenforgalomnak, mint A turisták elmaradását Szegeden hosszú ideig a délszláv háborúra fogták, ma azonban már ez az érv sem állja meg a helyét. Míg 1990-ben 246 ezer vendégéjszakát regisztráltak Csongrád megyében (152 ezer külföldivel), addig 1996-ban csak 170 ezret (62 ezer külföldi vendéggel). A helyzet érthetetlen, mert Szeged és környéke bővelkedik látnivalókban, amellett pezsgő kulturális centrum s egyetemi város is. Nacsa József, a Magyar Turisztikai Egyesület (Matur) Csongrád megyei elnöke úgy véli, a körülmények még 1996- hoz viszonyítva is romlottak. Mint mondta, a folyamat 1997. február 28-án, a “fekete pénteken” kezdődött. Ezen a napon a Csongrád megyei közgyűlés megszüntette azt a szervezetileg hozzá tartozó megyei idegenforgalmi hivatalt, amely mind a város, mind a megye programjait egy kézben tartotta, valamint Tourinform-irodaként is működött. Az ok állítólag az örök városi megye ellentétben keresendő, vagyis: ki adja a pénzt? A város idegenforgalmi szakemberei szerint Szegeden nonprofit turisztikai és kulturális, információs és koordinációs irodát kellene létrehozni, amely egyrészt központi jegyiroda lenne, másrészt egyeztetné a programok időpontjait. A városnak szüksége lenne egy elkülönített önálló idegenforgalmi alapra —javasolták —, hiszen 1996-ban például 34 millió forint folyt be idegenforgalmi adóból a város kasszájába, s nem lehet tudni pontosan, hogy ezt a pénzt mire fordították. A koncepciót a közgyűlés júliusban napirendre tűzte, majd elvetette. Helyette — a nyár közepén — azt határozták el a képviselők, hogy felállítanak egy augusztus 31-ig működő információs pavilont a belváros egyik patinás terén. Arról is döntöttek: ajánlattételre — tehát nem pályázatra — felhívást tesznek közzé, miszerint egy gazdálkodószervezet vállalja el Szeged idegenforgalmának irányítását. A bírálóbizottságnak már eredményt kellett volna hirdetnie, ám ezt elnapolták. E terv megvalósításával — Básthy Gábor alpolgármester szerint —egy kézbe kerülne az idegenforgalom. A Matáz megyei elnöke viszont állítja: Szeged ezzel a megoldással elesik az állami támogatástól, amely Tourinform-iroda létrehozása esetén 3 millió forint, s további 3 millió nyerhető berendezésre, 3 millió pedig információs táblák felállítására. IDEGENFORGALOM Vita a debreceni üdülőövezet szükségességéről Gyógyszálló lesz, konferencia-központ nem A debreceni vendéglátósok között elterjedt vélemény szerint a város azért nem tud igazán profitálni a turizmusból, mert nem rendelkezik a hajdúszoboszlóihoz hasonló üdülőövezettel. Önkormányzati vélemények szerint viszont a város oktatási-kulturális centrum jellegéből adódóan nincs szükség arra, hogy az idegenforgalom csak a gyógyturizmusra épüljön, így az sem szükségszerű, hogy a vendégforgalom egyetlen üdülőövezetre koncentrálódjon. DOMBI MARGIT Martinecz Csaba, a John Bull Pub üzletvezetője azon idegenforgalmi szakemberek közé tartozik, akik hiányolják az üdülőövezetet Debrecenből .Véleménye szerint azokban a városokban pezseg igazán nyáron az élet, ahol a vendégforgalom egy területre koncentrálódik. Ilyen üdülőcentrumot Debrecenben is ki lehetne alakítani — vélekedik —, hiszen az évtizedes szabadidős hagyományokkal és bevezetett névvel rendelkező Nagyerdő városrész kitűnően alkalmas e célra. Részben ért egyet a vendéglátósok érvelésével Szathmári Károly, az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke. Véleménye szerint a gyógyvízre épülő fitness- és gyógyturizmus természetes központja valóban a Nagyerdő, hiszen ott található a hajdúszoboszlóival vetekedő minőségű gyógyvíz, illetve az európai színvonalú termálfürdő. A rekreációs turizmust kiszolgáló üdülőövezet kiépítése tulajdonképpen már meg is kezdődött, hiszen az önkormányzat beruházásában rövidesen megkezdik egy 300 személyt befogadó gyógyszálló építését 800 millió forintos költséggel. Az önkormányzat terveiben szerepel — igaz, nem saját beruházásban — további szállodák építése is. Erre egy 10 hektáros területet ki is jelöltek a Nagyerdő legfrekventáltabb helyén. Az üdülőövezet gondolata nem igazán vonzó a Kölcsey Ferenc Művelődési Központot vezető Lukovics András számára sem. A művelődési szakember úgy látja, hogy a nagy rendezvényekre érkezők szívesebben veszik igénybe a város központjában lévő szállodákat, mint az attól távol eső szálláshelyeket. Abban viszont valamennyi megszólaló egyetértett, hogy Debrecen egyetemváros jellegéből adódóan nagy hagyományai vannak a konferenciaturizmusnak, s ennek kiszolgálására a város valóban nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával. A Nagyerdőn tervben volt ugyan egy konferenciaszálló építése, ám az ingatlan tulajdonváltását követően az elképzelés megvalósítására egyre kisebb az esély. Összefogás a falusi turizmusért M . VADAS ZSUZSA Már több mint száz tagja van a Miskolcon szeptember elején megalakult Falusi Turizmus Borsod-Abaúj-Zereplén Megyei Egyesületének. Az alakulás óta a tagok száma folyamatosan nő, mert a megyében működő magánvendéglátással foglalkozók fontosnak tartják az érdekképviseletüket ellátó szervezet működését. Az egyesület — amelynek megalakítása a térség idegenforgalmi fejlesztési stratégiájának fontos állomása—létrejöttét a megyei önkormányzat és az idegenforgalmi hivatal is támogatta. Mint Nagy Katalin, a szervezet titkára elmondta, a vendégfogadók elsősorban szakmai segítséget várnak a szervezettől. A megyében 1200 férőhelyet tartanak nyilván, s összesen 85 településen foglalkoznak egyéni vendéglátással. Ugyanakkor az egyesület alapító tagjai közt vannak a kistérségi vállalkozásfejlesztési központok, a településfejlesztési társulások, önkormányzatok is.