Világgazdaság, 1998. február (30. évfolyam, 21/7281-40/7300. szám)

1998-02-27 / 40. (7300.) szám

A PORTFOLIÓ ■ inwuiimmu roii innntiimii Hmii Biiiii«Hii­mmBI m ■ n » ■ Jelentős megrendelések biztosítják a további növekedést Gépiparban a Mezőgép az élen A Mezőgép 80 százalékos árbevétel-növekedése mellett a Rába és a NABI is jelentős forgalombővülést mondhat magáénak, ám a Mezőgép és a Rába látványos eredmény­­javulásával szemben a NABI — dollárban számítva — kisebb profitot ért el a tava­lyi gyorsjelentések tanúsága szerint. BECSEI ANDRÁS Míg egy évvel ezelőtt még egy gépipari részvény sem sze­repelt a Budapesti Értéktőzs­dén, addig decembertől a NABI és a Mezőgép mellett a Rába papírjait is jegyzik. A három vállalat összehasonlítá­sát a a gépiparon belüli eltérő termékstruktúrájukon kívül technikai szempontok is nehe­zítik: a NABI dollárban teszi közzé a kimutatásait, így a kü­lönböző átszámítások eltérő forintadatokat adhatnak, míg a Rába a tőzsdei szabályzatok ellenére (a közelmúltbeli beve­zetésre hivatkozva) lapzártán­kig csak nem konszolidált ér­tékeket közölt. A nagy múltú Rába Rt.-nek a kilencvenes évek elején főbb piacainak elvesztésével, és eb­ből adódóan az árbevételének és az eredményének jelentős csökkenésével, illetve veszte­ségessé válásával kellett szem­benéznie. Az ekkor indult — és sikeresnek bizonyult—vál­ságkezelési program a takaré­kosság mellett a termékfejlesz­tést és új piacok szerzését tűz­te ki célul. Ennek köszönhető a vállalat korszerű termék­­struktúrája és a fejlett orszá­gokba irányuló export jelen­tős volumene: az USA-ba irá­nyuló magyar export egyötö­dét a győri cég adja. A legje­lentősebb amerikai piac mel­lett a latin-amerikai és az ázsi­ai piac is mind jelentősebbé válik, a nyugat- illetve kelet­európai országok egyelőre fő­leg stratégiai szempontból je­lentősek. A Rába Rt. 37 985 millió forintos tavalyi árbevé­tele 37,1 százalékos növeke­dést mutat éves szinten, míg a termékértékesítési volumen 15 százalékkal emelkedett. Az adatok összevetésénél figye­lembe kell venni, hogy az 1996- os árbevételt egy, a korábbi évek­ben nyitva szállított tétel pénz­ügyi rendezése is növeli. A Mezőgép Rt. tavaly elért 7298 millió forintos árbevétele 80 százalékkal haladja meg az előző évi 4­045 millió forint körüli értéket. A dinamikus növekedésből az autóipari részleg 850 millió, míg a me­zőgazdasági gépgyártó részleg 2403 millió forintos többlet­tel vette ki a részét, s mindkét egységnél az export jelentős növekedése figyelhető meg. Az Egyesült Államok váro­si autóbusz piacára koncentrá­ló NABI esetében az árbevé­tel 26,9 százalékkal, 77,8 mil­lióról 98,7 millió dollárra emel­kedett. A tervtől elmaradt forga­lombővülést az okozta, hogy az utolsó negyedévben—a partne­rétől kapott hibás légkondici­onálók miatt — nem sikerült 50 buszt leszállítani, így az erre a tételre tervezett 12 millió dol­­láros bevétel csak az idén ke­rül majd elszámolásra. (Folytatás a III. oldalon) A fúziós hullám sokat lendít az árakon Nyugat-Európa éve lesz 1998? Meglepőnek neveztük az elmúlt héten ugyanitt az amerikai részvénypiacok ez évi teljesítményét, a nyugat-európai tőzsdék első két hónapos figyelemre méltó produk­ciójára viszont nem használhatjuk ezt a jelzőt, hiszen a konszenzus Európát tartja 1998 nagy lehetőségének. MAJOROS GYÖRGY Alig telt el két hónap az esz­tendőből, s Londonban a FTSE—100 már 10,6, Frank­furtban a DAX—30 7,4, Pá­rizsban a CAC—40 pedig 10,1­­ százalékkal múlja felül a január eleji értékét. Mindhárom nagy tőzsde (s az itt most nem rész­letezett kisebb nyugat-európai piacok jó része is) zsinórban döntögeti a történelmi rekor­dokat az elmúlt hetekben. Te­szik mindezt nyilván az elem­zői közösség nagy megelége­désére, hiszen az évkezdettel járó szokásos kitekintésekben a többség az öreg kon­tinensre szavazott. Nyugat-Európa már tavaly is megbízhatóan teljesített: a Morgan Stanley számításai szerint helyi devizában szá­molva átlagosan 30,5, dollár­ban 18,5 százalékos árfolyam­emelkedést hoztak az ottani piacok. Az idei évre szóló elő­rejelzések az ütem lassulását mutatják, hiszen 10-15 száza­lék körüli dollárértékről be­szélnek, de ez — s ez itt a fon­tos — valószínűleg meghalad­ja majd az alternatív befekte­tésnek számító amerikai rész­vényhozamokat. A pozitív várakozások jó­részt a kedvezőbbé váló mak­­rokörnyezetre építenek. Az EMU-ra esélyes országok át­lagos növekedési üteme a ta­valyi 2,3-2,5 százalékról 2,5- 3 százalékra nőhet, többek kö­zött a fiskális szigor várható lazulása miatt (igazán komo­lyan tavaly kellett megszorítani a büdzséket). Az ázsiai sajná­latos események miatti aggo­dalom nyilván Európára is ér­vényes, de elemzők kiemelik, hogy az eddigi exportvezérelt növekedés helyét számos or­szágban már a belföldi keres­let élénkülése veszi át. Ebbe az irányba mutat az is, hogy a munkanélküliségi számok a két legkomolyabban érintett államban, Német- és Francia­­országban hosszú idő óta elő­ször sejtetnek biztató tenden­ciát. A kamatkörnyezet az EMU-konvergencia miatt az utóbbi időben egyre kedve­zőbbé vált, s 1998 sem hoz­hat emelkedést a reálkamat­szintben. Vállalati szinten legalább ilyen jók a kilátások. Az egy­séges devizára készülve szünet nélkül jelentenek be fúziókat, felvásárlásokat, reorganizáci­ókat a kontinens társaságai. Mindezt nyilván a racionalizá­­lás, a költségek lefaragása, vagyis végsősoron a részvé­nyek értékeinek (shareholder value) növelése érdekében te­szik. Egy-egy nagyobb fúzió vagy annak elmaradása (lásd például csak a napokban a General Accident,Commer­­cial Union biztosítófúziót vagy a SmithKline Beecham és a Glaxo Welcome esetében úgy annnek az elmaradását) egy nap alatt többszázalékos el­mozdulásokat képes előidéz­ni az indexekben. Az ered­ménynövekedés már tavaly is impresszív volt, a The Wall Street Journal számai szerint átlagosan 22 százalékkal emel­kedtek a cégeredmények. 1998-ra 10 és 14 százalék kö­zött mozognak a prognózisok, lassulás tehát itt is van, de fej­lett piaci összehasonlításban így is várhatóan Nyugat-Eu­rópa viszi majd el a pálmát. A budapesti tőzsdeindex (az elmúlt hónapban) A varsói tőzsdeindex (az elmúlt hónapban) A moszkvai tőzsdeindex (az elmúlt hónapban) A prágai tőzsdeindex (az elmúlt hónapban) Forrás: CAIB Értékpapír Rt. Régiségbefektetés Árverési szendvics: két ékszer közt könyvek Tavasz a télben, mondhatnánk olvadás, ha lenne minek olvadnia. Aminthogy azonban a természet lágy ölén nem találunk havat, akként nincs az árverőházak táján szén­szünet (vagy ahogy mostanában elegánsan nevezik az is­kolák körül: síszünet). Egyrészt mind komolyabb árve­rések kerülnek fel az aukciós naptárba, másfelől egyre közelebb kerülnek a nagy, tavaszi árverések, közülük is a tavasz egyik legjelentősebbje: a BÁV 1848—49-es tematikus árverése a 150. évforduló alkalmából. (Cikkünk a IV. oldalon) A múlt héten lemaradt a két illusztráció közül az egyik, a kül­földi. Most pótoljuk. Az itt látható ékszerek együttes becsértéke mintegy 280—360 ezer dollár (helyi pénznemben és dollárban, százalékban kifejezve) Utolsó hét Az év elejétől helyi pénzben dollárban helyi pénzben dollárban Forrás: CA IB Értékpapír Rt. Csehország PX50 —2,1 —2,3 —6 —6 Horvátország CROBEX 1,7 0,8 4,2 2,6 Lengyelország WIG 3,7 3,1 16,7 15,5 Magyarország BUX 0,1 —0,4 —0,9 —2,7 Oroszország RTS 2,6 2,6 —23,1 —23,8 Románia CAS­SE 9,8 13,3 8,1 7,6 Szlovákia SAX —3,7 —3,4 —15,6 —16,7 Közép-Európa CECE 1,1 —1 dollárban 1996 1997E 1998E 1999E Csehország 8,3 14,6 11,6 10,3 Horvátország 29,1 13,9 10,2 8 Lengyelország 11,5 15,2 12,1 11 Magyarország 21,7 15,8 13,3 11,9 Románia 11,3 15,5 8 n.a. Szlovákia 9,1 10 10,6 8,3 Szlovénia 17,2 16,1 14,3 12,9 százalékban, dollárban 1996 1997E 1998E 1999E Csehország 7,1 —43,3 25,8 12,9 Horvátország —217,6 109,1 36,5 27,1 Lengyelország —8,4 —29,9 —4 10,7 Magyarország 25,4 37,9 18,8 11,1 Románia 22,1 —26,8 92,8 n.a. Szlovákia —31,7 —8,3 —6,1 28,5 Szlovénia 4,3 6,9 11,9 11,4 E: előrejelzés: Február 26-i adatok

Next