Világgazdaság, 1998. február (30. évfolyam, 21/7281-40/7300. szám)

1998-02-05 / 24. (7284.) szám

101 IDEGENFORGALMI HÍREK Középtávú stratégián dolgoznak Középtávú, 2002-ig szóló turisztikai stratégiai tervet dolgoz ki az Országos Idegenforgalmi Munkaadói Szövetség. A fő cél a versenyképesség feltételrendszerének kimunkálása. A részle­tekről Horváth Ákos alelnök elmondta: a versenyképesség nemcsak a jogilag meghatározott adókat foglalja magában, de minden olyan törvényileg megállapított befizetési kötelezettsé­get és elvonást, amely a vállalkozások működési feltételeit alapvetően befolyásolja. A turizmus szempontjából meghatá­rozó, hogy az állam beavatkozik-e és mennyire a vállalkozások piaci helyzetébe, eredménytermelő képességébe. A szövetség a hátrányban lévő kis- és közepes vállalkozások segítését véli az egyik legfontosabb feladatának. Szükségesnek tartanák a turiz­musról szóló törvény életbelépését legkésőbb 1999-ben. (MTI) Délkelet-zalai turisztikai „csomag” Egész sor, az idegenforgalom számára még kihasználatlan turisztikai értéket tárt fel szakértői segítséggel a Zalakaros Környéki Települések Területfejlesztési Társulása. Csaknem ötven olyan pihenési, kirándulási és szabadidős lehetőséget foglaltak tervbe, amelyek sokoldalúan vonzó vidékké tehetik a — Zalakaros kivételével — csaknem ismeretlen délkelet-zalai térséget. Legutóbbi tanácskozásán úgy döntött a környék terü­letfejlesztési közössége, hogy egységes turisztikai “árucso­magba” foglalják vonzó kínálatukat és közös idegenforgalmi kiadványt jelentetnek meg. (MTI) Négy megye idegenforgalmi együttműködése A turisztikai bevételek növelése, valamint a gazdasági, törté­nelmi és kulturális értékek megmentése a célja annak a komp­lex idegenforgalmi együttműködési szerződésnek, amelyet a napokban írt alá a Heves, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest megyei közgyűlés elnöke. A négy megye a jövőben közös idegenforgalmi projektek kidolgozását és megvalósítá­sát tervezi, valamint információs, kommunikációs rendszereik összekapcsolását fontolgatják. A négy megye kiemelt figyel­met kíván fordítani a szinte az egész régiót átfogó Duna—Ipoly Nemzeti Park környezeti és természeti értékeinek megóvására, továbbfejlesztésére. A feladatok koordinálását Pest megye ön­­kormányzati hivatala vállalta. (MTI) Az adatgyűjtés, -feldolgozás korszerűsítése Egyelőre keresik a megfelelő módszert A turizmus gazdasági hatásának mérése a hazai és a nemzet­közi szakma közös problémája. Az OECD-országok számá­ra e témában már 1991-ben készült ajánlás, s a szakértők az­óta is keresik azt a módszert, amellyel az ágazat teljesítmé­nye mérhető lenne. A Magyar Statisztikai Társaság gazda­ságstatisztikai szakosztálya a közelmúltban rendezett vitát e témában A turizmus gazdasági hatása, mérési lehetőségek címmel. IJMHN­UH A turizmus gazdasági hatá­sainak mérésével, azzal, ho­gyan lehet a turizmus eredmé­nyeit összehasonlítani más gaz­dasági ágakkal, a kutatók már az 1970-es évektől foglalkoz­nak. Ugyancsak fontos téma már évtizedek óta az ágazaton belüli a különböző területek — a gyógy-, a konferencia-, a hob­biturizmus — hatékonyságá­nak vizsgálata, ezek összeha­sonlításának lehetőségei. A turisztikai szakma szerint szükség lenne arra, hogy az ada­tokat országos szinten, régiókra és kisebb egységekre bontva is feldolgozzák, hiszen ez irány­adó lenne a vállalkozások szá­mára terveik kidolgozásához. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az információt gyűjtő szerveknek össze kell hangol­ni az adatgyűjtéseket. Ehhez, mivel a vállalkozói szféra szá­mára ez lényeges lenne, akár anyagi támogatást is tudnának adni. A leggyakrabban alkal­mazott mérési módszer az adott térségbe, országba érkező ven­dégek által jelentkező kereslet multiplikátor hatásának vizsgá­lata, amely kimutatja a turizmus gazdaságba begyűrűző hatását. E módszerrel a munkahelyte­remtésre gyakorolt multipliká­tor hatás mérhető. A szerző a KSH szolgáltatásstatisz­tikai főosztályának vezetője A Magyar Nemzeti Bank a külföldiek esetében csak az egy évnél rövidebb ideig Magyar­­országon tartózkodók ügylete­inek pénzmozgását veszi figye­lembe, a munkavállalási céllal az országba érkezőkét nem. A jegybank nem tudja mérni azo­kat az idegenforgalommal kap­csolatos pénzmozgásokat, amelyek elkerülik a kereskedel­mi bankokat és pénzváltó he­lyeket. Ilyenek például a fize­tővendéglátók részére valutá­ban kiegyenlített szállásdíjak, ha a fizetővendéglátó a valutát külföldön használja fel, továb­bá a forintkészpénzzel vagy el­adandó áruval érkező külföldi­ek forintköltése. Gondot okoz a lakossági devizaszámlák ke­zelése is, mert itt csak átutalás esetén szerepelnek jogcímek. Az IKIM turizmusfőosztály a horizontálisan a turizmushoz tartozó valamennyi szolgálta­tás megfigyelését, vertikálisan pedig a turizmushoz kapcsoló­dó teljes ráfordítás számbavé­telét szorgalmazza. Ám a beuta­zó turizmus mellett a nemzeti turizmusra vonatkozóan is szükség van adatgyűjtésre, il­letve ezek feldolgozására. Fon­tos a sokszereplős — KSH, MNB, szakmai szervezetek, önkormányzatok, Tourinform, Magyar Turisztikai Rt. — infor­mációgyűjtés jó összehango­lása, valamint a nemzetközi standardokhoz való alkalmaz­kodás. Az oldalt szerkesztette: Lázár Ildikó — immun M■ , ■miinrini— IDEGENFORGALOM nnwjnmmn Kiemelt cél a német nyelvterület meghódítása Jövőre Skandinávia következik A Magyar Turizmus (MT) Rt. idei feladatai között az egyik legfontosabb a német piaci ré­szesedés emelése. A német beutazás növelése érdekében az idén egész évben a magyar kíná­lat valamilyen formában — hirdetés, kiállítás, vásár, roadshow, bemutatók —jelen lesz Auszt­riában, Németországban és Svájcban. E célra a társaság 300 millió forintot fordít. A tervek szerint jövőre Skandináviában tervez hasonló kampányt a társaság. Az adatok s a tapasztalatok szerint is már hagyományosan a német nyelvterület utazói je­lentik a magyar turizmus szá­mára a legnagyobb vendégkört. Tavaly január és november kö­zött az összes — közel 35 mil­lió — vendég közül több mint 9 millióan érkeztek Németor­szágból, Svájcból és Ausztriá­ból. A három országból érke­zettek közül a turisták száma meghaladta az 5 milliót, ami a vendégek csaknem 33 százalé­kát jelenti. Az EU-tagországo­­kat figyelembe véve is igen je­lentős a német nyelvűek száma, hiszen az unióból érkezőknek 86 százalékát teszik ki. A kampányra — amellyel nemcsak a beutazók számát kí­vánják növelni, de cél a Ma­gyarországról alkotott kép ja­vítása is — 300 millió forintot fordítanak. A projekt részeként óriáspla­kátokon, hirdetésekben népsze­rűsítik a magyar kínálatot, emellett a tavaszi hónapokban nyolc nagyvárosban tartanak úgynevezett roadshow-t, ahol lehetőség van 16-18 magyar turisztikai cégnek a bemutatko­zásra, kapcsolatfelvételre és üzletkötésre. Emellett a magyar szakma Bécsben, Zürichben és Berlinben mutatkozik be nem­zetközi kiállításon. A tervek szerint jövőre a némethez ha­sonló, nagyszabású kampányt a skandináv országokba, 2000- ben az USA-ba, míg egy évvel később Franciaországba szer­vez az MT Rt. 1997.1—XI. Ország Beutazók Beutazók száma aránya (ezer fő) (%) Németország 3686 10,6 Ausztria 5348 15,5 Svájc 157 0,4 A három ország együttesen 9191 26,5 Összes beutazó 34 611 100,0 Forrás : MT Rt. Nyereséges a Club Tihany Rt. Kevesebb vendég a Balatonnál? Szolgáltatásai körét a gyógy- és a konferenciaturizmus felé bővítő, magántulajdonban lévő Club Tihany Rt. 1997-re 230 millió forintos adózás előtti eredményre számít. Az idei év gyen­gébb vendégforgalmat ígér — tudtuk meg a társaság vezérigazgatójától, Molnár Gyulától. MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly májustól október vé­géig csaknem telt házzal üze­melt az üdülőfalujával együtt 1200 vendég befogadására al­kalmas Club Tihany. Télen csak a 660 férőhelyes, négycsil­lagos szállodáját nyitva tartó üdülőbázis a holtszezonban is eléri átlagosan az 50-60 száza­lékos telítettséget. A tavalyi évet, a korábbi eredményeket felülmúlva, 1,2 milliárd forin­tos forgalommal és 230 millió forintos várható adózás előtti nyereséggel zárták. A vendé­gek 90-95 százaléka külföldi, melyek döntően Németország­ból érkeznek a balatoni üdülő­be — számolt be a cégvezető. A Tihanyi-félsziget csücské­ben 13 hektáron elterülő, haj­dan a HungarHotels tulajdoná­ban levő üdülő immár harma­dik éve üzemel magántulajdon­ban. A 900 millió forintos alap­tőkéjű Club Tihany Rt. 78 szá­zaléka ma Szetlik Ferenc nagy­vállalkozóé, közel 10 százalé­ka osztrák és dán magántulaj­donban van. A maradék hánya­dot a Magyar Befektetési Bank, a Középülettervező Rt. és a Komplex Kft. birtokolja. Az egykor felvett fejlesztési hitelekből 1,5 milliárd forintnyi adósságot is “örökölt” az új tu­lajdonos, amelyet 2001 -ig kell visszafizetnie. Molnár Gyula tájékoztatása szerint mára 690 milliósra apadt ez a hitelállo­mány. A hitel visszafizetéséig nem vesznek ki osztalékot az egyébként eredményesen mű­ködő vállalkozásból. Két évvel ezelőtt közel 130 millió forintos fejlesztéssel, sa­ját gyógyvízforrásra alapozva egy gyógycentrumot hoztak létre a Club Tihanyban. A vá­rakozással ellentétben lassan indul be az a gyógyturizmus, amire alapozták az orvosokat alkalmazó, speciális gyógy­­szolgáltatásokat nyújtó új üzlet­ágat. Ennél gyorsabb sikereket ígér a konferenciaturizmus, ami a Club Tihany bevételének már 20-30 százalékát teszi ki. Az üdülőbázis törzsvendége az amerikai Amway vállalkozás, amely szerződést kötött 2001- ig közép-európai szemináriu­mai megtartására. Az idén 160 millió forintos értékben terve­zett új beruházások elsősorban konferenciák és kiállítások ren­dezését szolgálják majd. Az idei szezon Molnár Gyu­la szerint nem jogosít vérmes reményekre senkit, mivel a ven­dégkör nagy részét kitevő né­metek szabadságolási rendje kedvezőtlenül változott. Ezt tetézi a késői hús­vét, ami miatt csak később érkeznek a vendé­gek, nem indítva be a szezont márciusban. Az előre foglalá­sok— több turistairoda által is megerősítve a tapasztaltakat— az idén 20-30 százalékos visszaesést mutatnak a tavalyi évhez viszonyítva. T. T. A Club Tihany Rt. forgalmi adatai 1995 1996 1997 Foglaltság, 1. éves Szálloda 63 59 64 Üdülőfalu 50 71 71 Összesen * 60 61 65 Vendégek száma/fő Szálloda 29 972 31 518 37 787 Üdülőfalu 8 818 6 933 9 721 Összesen ........ 38 790 38 451 47 508 Vendégéjszakák száma/nap Szálloda 100 594 115 790 151 251 Üdülőfalu 45 019 57 148 70 584 Összesen 145 613 172 938 221 835 Bevétel összesen/E Ft 743 426 919 730 1 201 991 Adózás előtti eredmény/E Ft 120 655 185 361 230 610 Forrás: Club Tihany Rt. Hatszázmilliós fejlesztés az Aranybikában Jönnek a japánok is Öt év alatt több mint 400 millió forintot fordított fejlesztésre a Cívis Hotel és Gasztronómia Rt., 200 millióval pedig idegen beruházók gazdagították a cég szállodáit. A rekonstruk­ciókat és kapacitásbő­vítő­ beruházásokat alapvetően a debreceni Hotel Aranybikában haj­tották végre azzal a céllal, hogy a szálloda képes legyen mindazon szolgáltatásokra, amelye­ket a nyugat-európai vendégkör elvár – tájékoztatta lapunkat Hupuczi László elnök-vezér­­igazgató. DOMBI MARGIT A rendszerváltást követő években az orosz, ukrán és len­gyel vendégforgalom néhány évre szinte teljesen visszaesett a debreceni Aranybikában. A patinás hírű szálloda gazdái ek­kor a nyugat-európai piacok felé fordultak, felmérték a po­tenciális vevőkör igényeit, s ennek ismeretében 1993-ban megindították a fejlesztéseket. Saját finanszírozásban, mint­egy 50 millió forintos költség­gel fel­újították a hidegkonyha­­cukrászati üzemet, illetve 17 millió forintos beruházással modernizálták az éjszakai bárt. A fizetőképes vevőkör meg­nyeréséhez nagymértékben hozzájárult az idegen beruhá­zással kialakított devizás kaszi­nó, amely 165 millió forintos invesztíció eredményeképpen járult hozzá a szálloda vendé­geinek szórakozásához. Nem a Cívis Rt. saját fejlesz­tése volt, ám hozzájárult a láto­gatókör jobb kiszolgálásához az Aranybika épülettömbjében 40 millió forintos költséggel kialakított Rossmann-üzlet, amely igen népszerű a szálló­­vendégek körében. Egy év szü­net után 1996-ban vett újabb lendületet a rekonstrukció, ami­kor is 65 millió forintos költség­gel felújították a szocializmus évei alatt épített új szárny 50 szobáját. Tavaly saját beruhá­zásban 120 millió forintot köl­töttek az Aranybikára, s ennek eredményeképpen javultak a sportolási feltételek a hotelben. Befejeződött a fedett fürdő ki­alakítása, elkészült az aerobic - terem, rendelkezésre állnak fo­gászati és reumatológiai szak­rendelők, elkészültek a terápi­ás termek, s megnyílt a teljesen átalakított szépségszalon is. A befektetés eredményei máris mutatkoznak, hiszen a német, osztrák és lengyel ven­dégek után megmozdult a ten­gerentúli piac is. Tavaly jelen­tős számban voltak amerikai vendégek, az idén pedig már Japánból is érkeztek foglalások. Hasznosításra váró kastélyok Borsodban Jó üzleti lehetőség az öko- és borturizmus Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében csaknem 80 olyan kúria és kastély található, amely felújítás után alkal­mas lenne vendégfogadásra. Ezek hasznosítása azonban egyelőre megoldatlan, rá­adásul az épületek tulajdon­­viszonyai is rendezetlenek. A helyi szakemberek az öko- és a borturizmus fejlesztésében látnak még jó üzleti lehető­séget. M. VADAS ZSUZSA A megyei önkormányzat a kötelező idegenforgalmi fel­adatokon túl minden lehetősé­get megragadott kiváló adott­ságokkal rendelkező turizmu­sának fejlesztésére — mond­ta Gyarmati Mihály terület- és vállalkozásfejlesztési főosz­tályvezető. Tavaly három pá­lyázatot hirdettek meg, így több kiemelt turisztikai köz­pont is kapott támogatást. Mintegy 70 millió forint jutott Aggtelek, és a gyógy-idegen­­forgalom fejlesztése érdeké­ben Mezőkövesd és Bogács környékére. A PHARE kistérségi prog­ram keretében elsősorban a fa­lusi turizmus szálláshelyeinek kialakításához járultak hozzá. A területfejlesztési pénzeknek mintegy 10 százalékát fordí­tották idegenforgalmi fejlesz­tésekre. Emellett az IKIM tu­risztikai célelőirányzata továb­bi 30-35 millió forinttal járult hozzá a nagyobb rendezvé­nyek, így például a diósgyőri várjátékok és a zempléni na­pok megszervezéséhez. Az idén három téma verseng azért, hogy kiemelt szerepet kapjon az odaítélhető támogatások­nál. Ezekről mindeddig még nem döntött a megyei terület­­fejlesztési tanács. Mint azt Hatvani Zoltán, a megyei tu­risztikai tanács elnöke elmond­ta, minden bizonnyal az öko-, a bor- és a kastélyturizmus fej­lesztésével kapcsolatos terve­ket helyezik előtérbe. A megyében megalakult Fa­lusi Turizmus Egyesület ma már 120 taggal tevékenykedik, és hivatottak arra, hogy minő­sítsék a kereskedelmi szállás­helyeket. Kovács Gábor, a me­gyei idegenforgalmi hivatal vezetője azt hangsúlyozta, hogy a falusi turizmus kereté­ben szálláshelyek kiadásával foglalkozók közül sokan nem tudják, hogy ha regisztráltat­ják vállalkozásukat, évi 400 ezer forint adókedvezmény­ben részesülnek. A megyében 90 településen csaknem fél­ezer házban, 1500 férőhellyel várják a vendégeket.

Next