Világgazdaság, 1998. február (30. évfolyam, 21/7281-40/7300. szám)
1998-02-05 / 24. (7284.) szám
101 IDEGENFORGALMI HÍREK Középtávú stratégián dolgoznak Középtávú, 2002-ig szóló turisztikai stratégiai tervet dolgoz ki az Országos Idegenforgalmi Munkaadói Szövetség. A fő cél a versenyképesség feltételrendszerének kimunkálása. A részletekről Horváth Ákos alelnök elmondta: a versenyképesség nemcsak a jogilag meghatározott adókat foglalja magában, de minden olyan törvényileg megállapított befizetési kötelezettséget és elvonást, amely a vállalkozások működési feltételeit alapvetően befolyásolja. A turizmus szempontjából meghatározó, hogy az állam beavatkozik-e és mennyire a vállalkozások piaci helyzetébe, eredménytermelő képességébe. A szövetség a hátrányban lévő kis- és közepes vállalkozások segítését véli az egyik legfontosabb feladatának. Szükségesnek tartanák a turizmusról szóló törvény életbelépését legkésőbb 1999-ben. (MTI) Délkelet-zalai turisztikai „csomag” Egész sor, az idegenforgalom számára még kihasználatlan turisztikai értéket tárt fel szakértői segítséggel a Zalakaros Környéki Települések Területfejlesztési Társulása. Csaknem ötven olyan pihenési, kirándulási és szabadidős lehetőséget foglaltak tervbe, amelyek sokoldalúan vonzó vidékké tehetik a — Zalakaros kivételével — csaknem ismeretlen délkelet-zalai térséget. Legutóbbi tanácskozásán úgy döntött a környék területfejlesztési közössége, hogy egységes turisztikai “árucsomagba” foglalják vonzó kínálatukat és közös idegenforgalmi kiadványt jelentetnek meg. (MTI) Négy megye idegenforgalmi együttműködése A turisztikai bevételek növelése, valamint a gazdasági, történelmi és kulturális értékek megmentése a célja annak a komplex idegenforgalmi együttműködési szerződésnek, amelyet a napokban írt alá a Heves, a Komárom-Esztergom, a Nógrád és a Pest megyei közgyűlés elnöke. A négy megye a jövőben közös idegenforgalmi projektek kidolgozását és megvalósítását tervezi, valamint információs, kommunikációs rendszereik összekapcsolását fontolgatják. A négy megye kiemelt figyelmet kíván fordítani a szinte az egész régiót átfogó Duna—Ipoly Nemzeti Park környezeti és természeti értékeinek megóvására, továbbfejlesztésére. A feladatok koordinálását Pest megye önkormányzati hivatala vállalta. (MTI) Az adatgyűjtés, -feldolgozás korszerűsítése Egyelőre keresik a megfelelő módszert A turizmus gazdasági hatásának mérése a hazai és a nemzetközi szakma közös problémája. Az OECD-országok számára e témában már 1991-ben készült ajánlás, s a szakértők azóta is keresik azt a módszert, amellyel az ágazat teljesítménye mérhető lenne. A Magyar Statisztikai Társaság gazdaságstatisztikai szakosztálya a közelmúltban rendezett vitát e témában A turizmus gazdasági hatása, mérési lehetőségek címmel. IJMHNUH A turizmus gazdasági hatásainak mérésével, azzal, hogyan lehet a turizmus eredményeit összehasonlítani más gazdasági ágakkal, a kutatók már az 1970-es évektől foglalkoznak. Ugyancsak fontos téma már évtizedek óta az ágazaton belüli a különböző területek — a gyógy-, a konferencia-, a hobbiturizmus — hatékonyságának vizsgálata, ezek összehasonlításának lehetőségei. A turisztikai szakma szerint szükség lenne arra, hogy az adatokat országos szinten, régiókra és kisebb egységekre bontva is feldolgozzák, hiszen ez irányadó lenne a vállalkozások számára terveik kidolgozásához. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint az információt gyűjtő szerveknek össze kell hangolni az adatgyűjtéseket. Ehhez, mivel a vállalkozói szféra számára ez lényeges lenne, akár anyagi támogatást is tudnának adni. A leggyakrabban alkalmazott mérési módszer az adott térségbe, országba érkező vendégek által jelentkező kereslet multiplikátor hatásának vizsgálata, amely kimutatja a turizmus gazdaságba begyűrűző hatását. E módszerrel a munkahelyteremtésre gyakorolt multiplikátor hatás mérhető. A szerző a KSH szolgáltatásstatisztikai főosztályának vezetője A Magyar Nemzeti Bank a külföldiek esetében csak az egy évnél rövidebb ideig Magyarországon tartózkodók ügyleteinek pénzmozgását veszi figyelembe, a munkavállalási céllal az országba érkezőkét nem. A jegybank nem tudja mérni azokat az idegenforgalommal kapcsolatos pénzmozgásokat, amelyek elkerülik a kereskedelmi bankokat és pénzváltó helyeket. Ilyenek például a fizetővendéglátók részére valutában kiegyenlített szállásdíjak, ha a fizetővendéglátó a valutát külföldön használja fel, továbbá a forintkészpénzzel vagy eladandó áruval érkező külföldiek forintköltése. Gondot okoz a lakossági devizaszámlák kezelése is, mert itt csak átutalás esetén szerepelnek jogcímek. Az IKIM turizmusfőosztály a horizontálisan a turizmushoz tartozó valamennyi szolgáltatás megfigyelését, vertikálisan pedig a turizmushoz kapcsolódó teljes ráfordítás számbavételét szorgalmazza. Ám a beutazó turizmus mellett a nemzeti turizmusra vonatkozóan is szükség van adatgyűjtésre, illetve ezek feldolgozására. Fontos a sokszereplős — KSH, MNB, szakmai szervezetek, önkormányzatok, Tourinform, Magyar Turisztikai Rt. — információgyűjtés jó összehangolása, valamint a nemzetközi standardokhoz való alkalmazkodás. Az oldalt szerkesztette: Lázár Ildikó — immun M■ , ■miinrini— IDEGENFORGALOM nnwjnmmn Kiemelt cél a német nyelvterület meghódítása Jövőre Skandinávia következik A Magyar Turizmus (MT) Rt. idei feladatai között az egyik legfontosabb a német piaci részesedés emelése. A német beutazás növelése érdekében az idén egész évben a magyar kínálat valamilyen formában — hirdetés, kiállítás, vásár, roadshow, bemutatók —jelen lesz Ausztriában, Németországban és Svájcban. E célra a társaság 300 millió forintot fordít. A tervek szerint jövőre Skandináviában tervez hasonló kampányt a társaság. Az adatok s a tapasztalatok szerint is már hagyományosan a német nyelvterület utazói jelentik a magyar turizmus számára a legnagyobb vendégkört. Tavaly január és november között az összes — közel 35 millió — vendég közül több mint 9 millióan érkeztek Németországból, Svájcból és Ausztriából. A három országból érkezettek közül a turisták száma meghaladta az 5 milliót, ami a vendégek csaknem 33 százalékát jelenti. Az EU-tagországokat figyelembe véve is igen jelentős a német nyelvűek száma, hiszen az unióból érkezőknek 86 százalékát teszik ki. A kampányra — amellyel nemcsak a beutazók számát kívánják növelni, de cél a Magyarországról alkotott kép javítása is — 300 millió forintot fordítanak. A projekt részeként óriásplakátokon, hirdetésekben népszerűsítik a magyar kínálatot, emellett a tavaszi hónapokban nyolc nagyvárosban tartanak úgynevezett roadshow-t, ahol lehetőség van 16-18 magyar turisztikai cégnek a bemutatkozásra, kapcsolatfelvételre és üzletkötésre. Emellett a magyar szakma Bécsben, Zürichben és Berlinben mutatkozik be nemzetközi kiállításon. A tervek szerint jövőre a némethez hasonló, nagyszabású kampányt a skandináv országokba, 2000- ben az USA-ba, míg egy évvel később Franciaországba szervez az MT Rt. 1997.1—XI. Ország Beutazók Beutazók száma aránya (ezer fő) (%) Németország 3686 10,6 Ausztria 5348 15,5 Svájc 157 0,4 A három ország együttesen 9191 26,5 Összes beutazó 34 611 100,0 Forrás : MT Rt. Nyereséges a Club Tihany Rt. Kevesebb vendég a Balatonnál? Szolgáltatásai körét a gyógy- és a konferenciaturizmus felé bővítő, magántulajdonban lévő Club Tihany Rt. 1997-re 230 millió forintos adózás előtti eredményre számít. Az idei év gyengébb vendégforgalmat ígér — tudtuk meg a társaság vezérigazgatójától, Molnár Gyulától. MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly májustól október végéig csaknem telt házzal üzemelt az üdülőfalujával együtt 1200 vendég befogadására alkalmas Club Tihany. Télen csak a 660 férőhelyes, négycsillagos szállodáját nyitva tartó üdülőbázis a holtszezonban is eléri átlagosan az 50-60 százalékos telítettséget. A tavalyi évet, a korábbi eredményeket felülmúlva, 1,2 milliárd forintos forgalommal és 230 millió forintos várható adózás előtti nyereséggel zárták. A vendégek 90-95 százaléka külföldi, melyek döntően Németországból érkeznek a balatoni üdülőbe — számolt be a cégvezető. A Tihanyi-félsziget csücskében 13 hektáron elterülő, hajdan a HungarHotels tulajdonában levő üdülő immár harmadik éve üzemel magántulajdonban. A 900 millió forintos alaptőkéjű Club Tihany Rt. 78 százaléka ma Szetlik Ferenc nagyvállalkozóé, közel 10 százaléka osztrák és dán magántulajdonban van. A maradék hányadot a Magyar Befektetési Bank, a Középülettervező Rt. és a Komplex Kft. birtokolja. Az egykor felvett fejlesztési hitelekből 1,5 milliárd forintnyi adósságot is “örökölt” az új tulajdonos, amelyet 2001 -ig kell visszafizetnie. Molnár Gyula tájékoztatása szerint mára 690 milliósra apadt ez a hitelállomány. A hitel visszafizetéséig nem vesznek ki osztalékot az egyébként eredményesen működő vállalkozásból. Két évvel ezelőtt közel 130 millió forintos fejlesztéssel, saját gyógyvízforrásra alapozva egy gyógycentrumot hoztak létre a Club Tihanyban. A várakozással ellentétben lassan indul be az a gyógyturizmus, amire alapozták az orvosokat alkalmazó, speciális gyógyszolgáltatásokat nyújtó új üzletágat. Ennél gyorsabb sikereket ígér a konferenciaturizmus, ami a Club Tihany bevételének már 20-30 százalékát teszi ki. Az üdülőbázis törzsvendége az amerikai Amway vállalkozás, amely szerződést kötött 2001- ig közép-európai szemináriumai megtartására. Az idén 160 millió forintos értékben tervezett új beruházások elsősorban konferenciák és kiállítások rendezését szolgálják majd. Az idei szezon Molnár Gyula szerint nem jogosít vérmes reményekre senkit, mivel a vendégkör nagy részét kitevő németek szabadságolási rendje kedvezőtlenül változott. Ezt tetézi a késői húsvét, ami miatt csak később érkeznek a vendégek, nem indítva be a szezont márciusban. Az előre foglalások— több turistairoda által is megerősítve a tapasztaltakat— az idén 20-30 százalékos visszaesést mutatnak a tavalyi évhez viszonyítva. T. T. A Club Tihany Rt. forgalmi adatai 1995 1996 1997 Foglaltság, 1. éves Szálloda 63 59 64 Üdülőfalu 50 71 71 Összesen * 60 61 65 Vendégek száma/fő Szálloda 29 972 31 518 37 787 Üdülőfalu 8 818 6 933 9 721 Összesen ........ 38 790 38 451 47 508 Vendégéjszakák száma/nap Szálloda 100 594 115 790 151 251 Üdülőfalu 45 019 57 148 70 584 Összesen 145 613 172 938 221 835 Bevétel összesen/E Ft 743 426 919 730 1 201 991 Adózás előtti eredmény/E Ft 120 655 185 361 230 610 Forrás: Club Tihany Rt. Hatszázmilliós fejlesztés az Aranybikában Jönnek a japánok is Öt év alatt több mint 400 millió forintot fordított fejlesztésre a Cívis Hotel és Gasztronómia Rt., 200 millióval pedig idegen beruházók gazdagították a cég szállodáit. A rekonstrukciókat és kapacitásbővítő beruházásokat alapvetően a debreceni Hotel Aranybikában hajtották végre azzal a céllal, hogy a szálloda képes legyen mindazon szolgáltatásokra, amelyeket a nyugat-európai vendégkör elvár – tájékoztatta lapunkat Hupuczi László elnök-vezérigazgató. DOMBI MARGIT A rendszerváltást követő években az orosz, ukrán és lengyel vendégforgalom néhány évre szinte teljesen visszaesett a debreceni Aranybikában. A patinás hírű szálloda gazdái ekkor a nyugat-európai piacok felé fordultak, felmérték a potenciális vevőkör igényeit, s ennek ismeretében 1993-ban megindították a fejlesztéseket. Saját finanszírozásban, mintegy 50 millió forintos költséggel felújították a hidegkonyhacukrászati üzemet, illetve 17 millió forintos beruházással modernizálták az éjszakai bárt. A fizetőképes vevőkör megnyeréséhez nagymértékben hozzájárult az idegen beruházással kialakított devizás kaszinó, amely 165 millió forintos invesztíció eredményeképpen járult hozzá a szálloda vendégeinek szórakozásához. Nem a Cívis Rt. saját fejlesztése volt, ám hozzájárult a látogatókör jobb kiszolgálásához az Aranybika épülettömbjében 40 millió forintos költséggel kialakított Rossmann-üzlet, amely igen népszerű a szállóvendégek körében. Egy év szünet után 1996-ban vett újabb lendületet a rekonstrukció, amikor is 65 millió forintos költséggel felújították a szocializmus évei alatt épített új szárny 50 szobáját. Tavaly saját beruházásban 120 millió forintot költöttek az Aranybikára, s ennek eredményeképpen javultak a sportolási feltételek a hotelben. Befejeződött a fedett fürdő kialakítása, elkészült az aerobic - terem, rendelkezésre állnak fogászati és reumatológiai szakrendelők, elkészültek a terápiás termek, s megnyílt a teljesen átalakított szépségszalon is. A befektetés eredményei máris mutatkoznak, hiszen a német, osztrák és lengyel vendégek után megmozdult a tengerentúli piac is. Tavaly jelentős számban voltak amerikai vendégek, az idén pedig már Japánból is érkeztek foglalások. Hasznosításra váró kastélyok Borsodban Jó üzleti lehetőség az öko- és borturizmus Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csaknem 80 olyan kúria és kastély található, amely felújítás után alkalmas lenne vendégfogadásra. Ezek hasznosítása azonban egyelőre megoldatlan, ráadásul az épületek tulajdonviszonyai is rendezetlenek. A helyi szakemberek az öko- és a borturizmus fejlesztésében látnak még jó üzleti lehetőséget. M. VADAS ZSUZSA A megyei önkormányzat a kötelező idegenforgalmi feladatokon túl minden lehetőséget megragadott kiváló adottságokkal rendelkező turizmusának fejlesztésére — mondta Gyarmati Mihály terület- és vállalkozásfejlesztési főosztályvezető. Tavaly három pályázatot hirdettek meg, így több kiemelt turisztikai központ is kapott támogatást. Mintegy 70 millió forint jutott Aggtelek, és a gyógy-idegenforgalom fejlesztése érdekében Mezőkövesd és Bogács környékére. A PHARE kistérségi program keretében elsősorban a falusi turizmus szálláshelyeinek kialakításához járultak hozzá. A területfejlesztési pénzeknek mintegy 10 százalékát fordították idegenforgalmi fejlesztésekre. Emellett az IKIM turisztikai célelőirányzata további 30-35 millió forinttal járult hozzá a nagyobb rendezvények, így például a diósgyőri várjátékok és a zempléni napok megszervezéséhez. Az idén három téma verseng azért, hogy kiemelt szerepet kapjon az odaítélhető támogatásoknál. Ezekről mindeddig még nem döntött a megyei területfejlesztési tanács. Mint azt Hatvani Zoltán, a megyei turisztikai tanács elnöke elmondta, minden bizonnyal az öko-, a bor- és a kastélyturizmus fejlesztésével kapcsolatos terveket helyezik előtérbe. A megyében megalakult Falusi Turizmus Egyesület ma már 120 taggal tevékenykedik, és hivatottak arra, hogy minősítsék a kereskedelmi szálláshelyeket. Kovács Gábor, a megyei idegenforgalmi hivatal vezetője azt hangsúlyozta, hogy a falusi turizmus keretében szálláshelyek kiadásával foglalkozók közül sokan nem tudják, hogy ha regisztráltatják vállalkozásukat, évi 400 ezer forint adókedvezményben részesülnek. A megyében 90 településen csaknem félezer házban, 1500 férőhellyel várják a vendégeket.