Világgazdaság, 1998. február (30. évfolyam, 21/7281-40/7300. szám)

1998-02-06 / 25. (7285.) szám

1998. FEBRUÁR 6. VILÁGGAZDASÁG W WB BBS ÜZLETI NAPILAP Dunakilitiről és alsó-dunai duzzasztásról döntött a kormány Bős:­­zátonyra fut a koalíció? A leendő államközi szerződés főbb feltételeit rögzítő keretmegállapodás aláírását határozta el Bős ügyében a kormány. Az SZDSZ miniszterei ez ellen szavaztak, és koalíciós egyeztetést kértek. A kormány kitart az őszi kisebbségi parlamenti választások mellett. BAK MIHÁLY Szerződés a szerződésről — így szól a kormány tegnapi dön­tése a Szlovákiával fennálló bősi vita megoldásának ügyé­ben. Eszerint február 28-áig a kormány elé kell terjeszteni a Pozsonnyal a hágai ítélet vég­rehajtását szolgáló majdani ál­lamközi szerződés legfonto­sabb feltételeit rögzítő megál­lapodást. Az SZDSZ három kormány­­tagja ellenszavazatával elfoga­dott döntés értelmében a keret­megállapodásba be kell venni, hogy a dunakiliti mű üzembe helyezését végre kell hajtani, és a Duna alsó szakaszán—Nagy­marosnál vagy Pilismarósnál— duzzasztóművet kell építeni. A helyszínről hozandó döntésben szerepet kap az, hogy Nagyma­rosnál 125 milliárd, Pilismarós­nál pedig 200 milliárd forintból lehetne megépíteni a duzzasz­tóművet. A végleges döntést további vizsgálatok alapján hozza meg a kormány. A keretmegállapodásba be kell venni még az Öreg-Duna tájrehabilitációját és egységes figyelőrendszer létesítését. Ugyancsak feltétel, hogy min­den műtárgyat fele-fele arány­ban, osztatlan közös tulajdon­ban, közösen üzemeltet a két ország. A hágai ítélet szellemé­ben továbbá mindkét kormány lemond kártérítési igényéről és vállalja: nem kezdeményez újabb eljárást a Nemzetközi Bí­róság előtt—áll a kormány teg­napi határozatában megszabott több keretszerződési feltétele között. A hágai ítéletben megszabott megegyezési határidő március 25-e. Ebből következik — mondta a kormányülés után Kiss Elemér szóvivő —, hogy a két kormány a keretmegálla­­podást írhatja alá ezen időpon­tig. A végleges államközi szer­ződést minden bizonnyal a kö­vetkező magyar kormány köti, és az új parlament erősíti meg — közölte az államtitkár. Kiss Elemér szerint a két kormánypárt közti koalíciós szerződés alapján e bősi döntés nem tartozik azok körébe, ame­lyek kétpárti egyetértést igé­nyelnek. A kormány kitart álláspont­ja mellett: októberben, az ön­­kormányzati választásokkal együtt lehessen szavazni­ a ki­sebbségi parlamenti képvise­lőkre. A kabinet véleménye szerint — mondta Kiss Elemér — nincs alkotmányos aggá­lyoktól maradéktalanul mentes megoldás a kisebbségek or­szággyűlési képviseletére. Ezért az esetleges alkotmány­­bírósági kontroll után a kor­mány az őszi választási időpon­tot támogatja. ■o3 EQ3 LU­­/­ COI*: A héten már a második koalíciós összetűzésre került sor, miután a szabad demokrata miniszterek nemmel szavaztak a Szlovákiával kötendő bősi keretmegállapodásra. A magyar— szlovák egyezség kényszerpályára terelné Magyarországot, a kormány egyelőre nincs döntési helyzetben — nyilatkozta la­punknak Kuncze Gábor belügyminiszter. Nem készültek el a részletes hatástanulmányok, az adófizetők pénzéből csak körül­tekintően lehet elkölteni több száz milliárd forintot—fejtette ki. Kuncze Gábor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy milyen következményei lesznek, ha Horn Gyula miniszter­­elnök mégis aláírja március 25-én a szerződést. A Világgazdaság az SZDSZ vétójára vonatkozó kérdésére a belügyminiszter elmondta, a három szabad demokrata miniszter nem szavazata után össze kell hívni a KET-et. M. M. Befejeződött Tocsik Márta meghallgatása Napi húsz óra munka sikerdíjért Tegnap fejeződött be a Tocsik-per elsőrendű vádlottjának, Tocsik Mártának meghall­gatása a Fővárosi Bíróságon. A bírónő ügyészi kérésre ismertette a sikerdíjról szóló­­ elszámolást, majd a vádlott bírói és ügyvédi kérdésekre válaszolt. Tocsik elmondta, hogy munkája nélkül további 10 milliárd forintot kellett volna kifizetni az önkormányzatoknak a belterületi földek után. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Diós Erzsébet bírónő az ügyész kérdésére a tegnapi tár­gyaláson ismertette azt a siker­díjról szóló elszámolást, ame­lyet Tocsik Márta küldött meg a bíróságnak. A 804 millió fo­rintból összesen 350 milliót utalt át az Arány Rt.-nek és az Utilitas Rt.-nek. Az ügyvédi díj 6,6 millió, az ügyvédi letéti díj 117 millió forint, a számlával igazolt és az APEH által elis­mert költség 12 millió, az el nem ismert költség pedig 8 mil­lió forint volt. Tocsik Márta 100 millió fo­rintot fizetett be az adóhatóság­nak. A fennmaradó 217 millió­ból a vádlott két, saját tulajdo­nában lévő, azonos tevékeny­ségi körre megalapított kft.-nek nyújtott hitelt összesen 82 mil­lió forint értékben. A sikerdíj­ból befolyt összegből költött továbbá gyógykezelésére és kubai útjára, valamint magán­­személyeknek adott kölcsönt. A vádlott 45 milliót nem tudott számlákkal igazolni, köztarto­zása 145 millió forint. Az ügyész kérdésére — tu­­dott-e Tocsik Márta a Vektor­ral kötött szerződések előtt ar­ról, hogy az önkormányzatok jogi képviseletét ellátó rt. le­mond az ügyvédi költségekről , a jogásznő azt válaszolta, hogy a szerződésekben szere­pelt ilyen lehetőség, ha a felek peren kívül megegyeznek. Bírói kérdésre a vádlott meg­erősítette, hogy visszavonja 1996. október 15-i vallomását, mert kihallgatásakor erős gyógyszeres hatás alatt állt. (Háromféle gyógyszert szedett. Tocsik állítása szerint vallatói­nak is tisztában kellett lenniük állapotával, hiszen börtönor­vost is rendeltek mellé.) A bírónő számára érthetetlen volt, hogy a visszavont vallo­más több pontjával megegye­zően nyilatkozott a vádlott ked­di meghallgatásán. Továbbá a novemberi kihallgatásai során készült jegyzőkönyvekben sze­repel, hogy az első vallomásá­ban elhangzottakat fenntartja. Ügyvédi kérdésre Tocsik Márta elmondta, hogy külföl­di útját és betegségét leszámít­va, a hét minden napján naponta 18-20 órában ezzel a munkával­ foglalkozott, mellette más mun­kát nem vállalt. Megerősítette továbbá azt a félig kérdést, félig állítást, mi­szerint munkája nélkül, a jegy­banki alapkamat kétszeresével számolva — így számolt a bí­róság is—,további 10 milliárd forintot kellett volna kifizetni az önkormányzatoknak a bel­területi földek után. A tárgyaláson Tocsik Márta megerősítette, hogy 1995. de­­cember 7-én tal­álkozott Lascsik Attilával, az ÁPV Rt. akkori ve­zérigazgató-helyettesével, Ko­csis Istvánnal pedig december 11-én. Lascsik Attila azonban fenntartotta, hogy Tocsik Már­tával csak 1996 januárjában ta­lálkozott. Az ügyész Lascsik Attilához intézett kérdésére , mely sze­rint jellemző munkamódszere volt-e az előre aláírt kitöltetlen szerződés kiadása — a vádlott nemmel felelt. Hozzátette: alá­írását — az egyébként fel nem használt szerződésekkel kap­csolatban — csak szignónak szánta. Gy.R. Hiteltelen tandíjhitel (Folytatás az 1■ oldalról) Vélhetően kevés bank érdek­lődik majd a tandíjhitel iránt — vélekedett Oszlányi Zsolt, az OTP Rt. ügyvezető igazgatója. Mint lapunknak elmondta, a hallgatók nagy száma miatt a hitelező banknak jelentős for­rásállománnyal kell rendelkez­nie. Eközben sok kockázati és bizonytalansági tényező merül­het fel. Hat évig ugyanis csak költ a pénzintézet, ezt követő­en kezdődik meg a visszafize­tés. A kormánygarancia eköz­ben csak 80 százalékra vonat­kozik, a többi a bank rizikója. Emellett nem lehet tudni, menny­it keres majd például egy tanár hat év múlva, képes lesz-e törleszteni a kölcsönt — muta­tott rá Oszlányi. A kamat ma­ximálása pedig kizárja a ban­kok közti versenyt, miközben a kormányzat szeretné piaci ala­pon működtetni a rendszert. A tandíjhitelt a hallgató egy kereskedelmi bankkal kötött szerződést követően kaphatja meg. A kölcsönre 80 százalékos az állami garancia, a visszafi­zetésre a diploma megszerzését követő fél-, egyéves türelmi idő lejártával, öt-tíz év alatt kerül sor. Az összeg a mindenkori tandíj összege lehet, az idén ősszel maximum 70 ezer forint fejenként, függetlenül attól, hogy költségtérítéses, vagy tá­mogatott oktatási rendszerben tanul valaki. Pénzt a hallgató személyesen nem lát, azt a bank közvetlenül az intézménynek utalja át. A kölcsönszerződést évente meg kell újítani, ismé­telt félévre ugyanis nem jár a hitel. A törlesztés alól felmen­tést jelent a tartós munkanélkü­liség, egy éven túli rokkantság, illetve elhalálozás. Skultéty szerint kevés hallga­tónak kedvez a tandíjhitel jelen­legi formája. A lányoknak ele­ve nehézség lehet, hogy — kü­lönleges indokkal — csupán egy évre lehet felfüggeszteni a hitel visszafizetését, így példá­ul az első gyermekét szülő pá­lyakezdő még halaszthat egy évet, ám a második gyermeknél már nem teheti meg ugyanezt. NApJAKELTE Február 7-én, szombat reggel is Nap-kelte 5.50 és 8.00 között az MTV 1 -en, szolgáltatá­sokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Tervezett témáink: Szombati Napló; Lakat T. Károly rovata; Czigány Ildikó, az első női pilóta Magyarországon; Csevegés a hét eseményeiről Kökény Mihály, Kóródi Mária és Farkasházy Tivadar közremű­ködésével. A Nap TV Kft. műsora. Producer: Gyárfás Tamás. Felelős szerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Vitray Tamás. Telefonszámunk az adás idején: 251-0519. Az MTV Rt. a műsorváltoztatás jogát fenntartja! Továbbra is igényt tart az SZDSZ a BM-re Megyék mellett régiók is lehetnek Az SZDSZ önkormányzati programja arra a feltételezésre épít, hogy a következő kormány­zati ciklusban is a szabad demokratáké lesz a belügyi tárca. Szeretnénk folytatni a Belügy­minisztériumban megkezdett munkát - jelentette ki lapunknak Wekler Ferenc, a párt ügy­vivője. Az MSZP és az SZDSZ önkormányzati programja alapján megköthető lenne a koalí­ció - mondta a Világgazdaságnak Lamperth Mónika, a szocialisták frakcióvezető-helyettese. Dunaújvárosi tanácskozásu­kon ma véglegesítik a szabad demokrata politikusok az SZDSZ önkormányzati prog­ramját. A következő kormány­zati ciklus egyik legfontosabb feladatának a finanszírozási rendszer átalakítását tekinti a párt. Ha nem sikerül megváltoztat­ni a jelenlegi modellt, megkér­dőjeleződhet az elmúlt nyolc év valamennyi eredménye —je­lentette ki lapunknak Wekler Ferenc, a szabad demokraták ügyvivője. A finanszírozási re­form elmaradása veszélyezte­ti a gazdasági fejlődést megala­pozó infrastrukturális fejlesz­tést is — tette hozzá. Az SZDSZ megszüntetné az automatiku­san folyósított, egységes nor­matívákat. A rászoruló telepü­léseknek több pénzt kellene jut­tatni, mint a tehetősebbeknek — mondta Wekler. Ebben az évben szerinte a jelenlegi rend­szerbe is legalább 50 milliárd forinttal több pénz kellett vol­na. A szabad demokraták folytat­ni kívánják a BM-ben megkez­dett munkát —jelentette ki a Világgazdaságnak Wekler Fe­renc. Más forrásból lapunk úgy értesült, az SZDSZ önkor­mányzati programja arra épít, hogy a tárca a jelenlegi koalí­ció tovább működése esetén is­mét a szabad demokratáké lesz. (Az MSZP vezető politikusai szerint a pártszövetség fennma­radása után is szükség volna “frissítésre”, tárcacserékre.) Az MSZP és az SZDSZ ön­­kormányzati programja alap­ján meg lehetne kötni a koa­líciót — fejtette ki lapunknak Lamperth Mónika, a szocialista képviselőcsoport helyettes vezetője. — Kérdéses, melyik MSZP melyik programjáról van szó — kommentálta a kije­lentést Wekler. Az MSZP önkormányzati és államigazgatási programját a Baloldali Önkormányzati Kö­zösség (BÖK) kibővített orszá­gos ülése fogadja­ február 10- én, majd a párt március eleji kongresszusa hagyja jóvá. A szocialisták területi politikájá­ról is készül egy program, azt Baja Ferenc és szakértői készí­tik. A civil társadalom és az ön­­kormányzatok kapcsolatában a következő ciklus fontos felada­ta — mondta Lamperth —, hogy a helyi népszavazás és népi kezdeményezés intézmé­nyét külön törvény szabályoz­za, az önkormányzatokról szóló jogszabály pedig rendezze egy­értelműen a részönkormányza­tok létrehozásának módját. Az MSZP is — csakúgy, mint a szabad demokraták — a regio­­nális fejlődést ösztönzi, mert úgy véli, az önkormányzati rendszer legnagyobb kihívása, hogy felkészíthető-e a közép­szint az európai regionális ver­senyre. A szocialista párt azt tartja indokoltnak, hogy a jelen­­leg meglévő közigazgatási és települési szint, valamint a me­gyerendszer mellett egy regio­nális és kistérségi területi szint épüljön ki. Az önkormányzati gazdálko­dás terén — szól a szocialisták programja — a párt választási programjából és a kormány­­programból csak a személyi jö­vedelemadóból való részesedés növelése, valamint a normatí­vák számának csökkentése va­lósult meg. Az átfogó tovább­fejlesztés elmaradt, a követke­ző kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladatának a párt az önkormányzati gazdálkodás reformját tekinti. Ez egyfelől a bevételi struk­túra módosítását, másfelől a ki­adások szintjének és szerkeze­tének meg­változtatását jelenti. Az átalakítás alapvető célja, hogy a forrásszerkezeten belül emelkedjen a hely­i adók és más saját bevételek aránya, közben a normatív hozzájárulás ki­egyenlítő szerepe erősödjön. A saját bevételek, különösen a helyi adók súlya azonban csak akkor növekedhet, ha a terve­zett adóreform keretében a köz­ponti adóterhek érzékelhetően mérséklődnek. M.M.—T.E. ­ HÍRSOROK Torgyán-Giczy egyeztetés közös jelöltekről Valószínűleg a jövő hét első napjaiban találkozik Torgyán József, a kisgazdapárt vezetője és Giczy György, a Keresztény­­demokrata Néppárt elnöke, hogy tisztázzák a két szervezet választási együttműködésével kapcsolatos, még nyitott kérdé­seket. A találkozót Giczy György kezdeményezte. Bartók Tiva­dar kereszténydemokrata kampányfőnök az együttműködésről elmondta: eddig csupán néhány előzetes megállapodás szüle­tett a két párt között arról, hogy kiket és hol indítanának közös jelöltként, ám folyamatosan tárgyalnak az ügyben. (MTI) Esztergom: vitatott MSZP-jelölés Tittmann János dorogi polgármester lehet még a Magyar Szo­cialista Párt esztergomi országgyűlési képviselőjelöltje. Noha az MSZP országos egyeztetőbizottsága (oeb) szombaton szüle­tett határozatában a párt esztergomi és dorogi szervezetének közös képviselő-jelölési eljárásának megismétlését írja elő, a döntés nem jelenti azt, hogy Tittmann János nem indulhat a versenyben. Tittmann János a két város közös jelölőgyűlésén Kari Imre energetikai kormánybiztost győzte le. Takács László, az egyeztetőbizottság elnöke úgy nyilatkozott: a jelöltki­válasz­tás a helyi szervezetek joga, amibe nem szólhat bele egyetlen párttestület sem. (MTI)

Next