Világgazdaság, 1998. február (30. évfolyam, 21/7281-40/7300. szám)
1998-02-06 / 25. (7285.) szám
1998. FEBRUÁR 6. VILÁGGAZDASÁG W WB BBS ÜZLETI NAPILAP Dunakilitiről és alsó-dunai duzzasztásról döntött a kormány Bős:zátonyra fut a koalíció? A leendő államközi szerződés főbb feltételeit rögzítő keretmegállapodás aláírását határozta el Bős ügyében a kormány. Az SZDSZ miniszterei ez ellen szavaztak, és koalíciós egyeztetést kértek. A kormány kitart az őszi kisebbségi parlamenti választások mellett. BAK MIHÁLY Szerződés a szerződésről — így szól a kormány tegnapi döntése a Szlovákiával fennálló bősi vita megoldásának ügyében. Eszerint február 28-áig a kormány elé kell terjeszteni a Pozsonnyal a hágai ítélet végrehajtását szolgáló majdani államközi szerződés legfontosabb feltételeit rögzítő megállapodást. Az SZDSZ három kormánytagja ellenszavazatával elfogadott döntés értelmében a keretmegállapodásba be kell venni, hogy a dunakiliti mű üzembe helyezését végre kell hajtani, és a Duna alsó szakaszán—Nagymarosnál vagy Pilismarósnál— duzzasztóművet kell építeni. A helyszínről hozandó döntésben szerepet kap az, hogy Nagymarosnál 125 milliárd, Pilismarósnál pedig 200 milliárd forintból lehetne megépíteni a duzzasztóművet. A végleges döntést további vizsgálatok alapján hozza meg a kormány. A keretmegállapodásba be kell venni még az Öreg-Duna tájrehabilitációját és egységes figyelőrendszer létesítését. Ugyancsak feltétel, hogy minden műtárgyat fele-fele arányban, osztatlan közös tulajdonban, közösen üzemeltet a két ország. A hágai ítélet szellemében továbbá mindkét kormány lemond kártérítési igényéről és vállalja: nem kezdeményez újabb eljárást a Nemzetközi Bíróság előtt—áll a kormány tegnapi határozatában megszabott több keretszerződési feltétele között. A hágai ítéletben megszabott megegyezési határidő március 25-e. Ebből következik — mondta a kormányülés után Kiss Elemér szóvivő —, hogy a két kormány a keretmegállapodást írhatja alá ezen időpontig. A végleges államközi szerződést minden bizonnyal a következő magyar kormány köti, és az új parlament erősíti meg — közölte az államtitkár. Kiss Elemér szerint a két kormánypárt közti koalíciós szerződés alapján e bősi döntés nem tartozik azok körébe, amelyek kétpárti egyetértést igényelnek. A kormány kitart álláspontja mellett: októberben, az önkormányzati választásokkal együtt lehessen szavazni a kisebbségi parlamenti képviselőkre. A kabinet véleménye szerint — mondta Kiss Elemér — nincs alkotmányos aggályoktól maradéktalanul mentes megoldás a kisebbségek országgyűlési képviseletére. Ezért az esetleges alkotmánybírósági kontroll után a kormány az őszi választási időpontot támogatja. ■o3 EQ3 LU/ COI*: A héten már a második koalíciós összetűzésre került sor, miután a szabad demokrata miniszterek nemmel szavaztak a Szlovákiával kötendő bősi keretmegállapodásra. A magyar— szlovák egyezség kényszerpályára terelné Magyarországot, a kormány egyelőre nincs döntési helyzetben — nyilatkozta lapunknak Kuncze Gábor belügyminiszter. Nem készültek el a részletes hatástanulmányok, az adófizetők pénzéből csak körültekintően lehet elkölteni több száz milliárd forintot—fejtette ki. Kuncze Gábor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy milyen következményei lesznek, ha Horn Gyula miniszterelnök mégis aláírja március 25-én a szerződést. A Világgazdaság az SZDSZ vétójára vonatkozó kérdésére a belügyminiszter elmondta, a három szabad demokrata miniszter nem szavazata után össze kell hívni a KET-et. M. M. Befejeződött Tocsik Márta meghallgatása Napi húsz óra munka sikerdíjért Tegnap fejeződött be a Tocsik-per elsőrendű vádlottjának, Tocsik Mártának meghallgatása a Fővárosi Bíróságon. A bírónő ügyészi kérésre ismertette a sikerdíjról szóló elszámolást, majd a vádlott bírói és ügyvédi kérdésekre válaszolt. Tocsik elmondta, hogy munkája nélkül további 10 milliárd forintot kellett volna kifizetni az önkormányzatoknak a belterületi földek után. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Diós Erzsébet bírónő az ügyész kérdésére a tegnapi tárgyaláson ismertette azt a sikerdíjról szóló elszámolást, amelyet Tocsik Márta küldött meg a bíróságnak. A 804 millió forintból összesen 350 milliót utalt át az Arány Rt.-nek és az Utilitas Rt.-nek. Az ügyvédi díj 6,6 millió, az ügyvédi letéti díj 117 millió forint, a számlával igazolt és az APEH által elismert költség 12 millió, az el nem ismert költség pedig 8 millió forint volt. Tocsik Márta 100 millió forintot fizetett be az adóhatóságnak. A fennmaradó 217 millióból a vádlott két, saját tulajdonában lévő, azonos tevékenységi körre megalapított kft.-nek nyújtott hitelt összesen 82 millió forint értékben. A sikerdíjból befolyt összegből költött továbbá gyógykezelésére és kubai útjára, valamint magánszemélyeknek adott kölcsönt. A vádlott 45 milliót nem tudott számlákkal igazolni, köztartozása 145 millió forint. Az ügyész kérdésére — tudott-e Tocsik Márta a Vektorral kötött szerződések előtt arról, hogy az önkormányzatok jogi képviseletét ellátó rt. lemond az ügyvédi költségekről , a jogásznő azt válaszolta, hogy a szerződésekben szerepelt ilyen lehetőség, ha a felek peren kívül megegyeznek. Bírói kérdésre a vádlott megerősítette, hogy visszavonja 1996. október 15-i vallomását, mert kihallgatásakor erős gyógyszeres hatás alatt állt. (Háromféle gyógyszert szedett. Tocsik állítása szerint vallatóinak is tisztában kellett lenniük állapotával, hiszen börtönorvost is rendeltek mellé.) A bírónő számára érthetetlen volt, hogy a visszavont vallomás több pontjával megegyezően nyilatkozott a vádlott keddi meghallgatásán. Továbbá a novemberi kihallgatásai során készült jegyzőkönyvekben szerepel, hogy az első vallomásában elhangzottakat fenntartja. Ügyvédi kérdésre Tocsik Márta elmondta, hogy külföldi útját és betegségét leszámítva, a hét minden napján naponta 18-20 órában ezzel a munkával foglalkozott, mellette más munkát nem vállalt. Megerősítette továbbá azt a félig kérdést, félig állítást, miszerint munkája nélkül, a jegybanki alapkamat kétszeresével számolva — így számolt a bíróság is—,további 10 milliárd forintot kellett volna kifizetni az önkormányzatoknak a belterületi földek után. A tárgyaláson Tocsik Márta megerősítette, hogy 1995. december 7-én találkozott Lascsik Attilával, az ÁPV Rt. akkori vezérigazgató-helyettesével, Kocsis Istvánnal pedig december 11-én. Lascsik Attila azonban fenntartotta, hogy Tocsik Mártával csak 1996 januárjában találkozott. Az ügyész Lascsik Attilához intézett kérdésére , mely szerint jellemző munkamódszere volt-e az előre aláírt kitöltetlen szerződés kiadása — a vádlott nemmel felelt. Hozzátette: aláírását — az egyébként fel nem használt szerződésekkel kapcsolatban — csak szignónak szánta. Gy.R. Hiteltelen tandíjhitel (Folytatás az 1■ oldalról) Vélhetően kevés bank érdeklődik majd a tandíjhitel iránt — vélekedett Oszlányi Zsolt, az OTP Rt. ügyvezető igazgatója. Mint lapunknak elmondta, a hallgatók nagy száma miatt a hitelező banknak jelentős forrásállománnyal kell rendelkeznie. Eközben sok kockázati és bizonytalansági tényező merülhet fel. Hat évig ugyanis csak költ a pénzintézet, ezt követően kezdődik meg a visszafizetés. A kormánygarancia eközben csak 80 százalékra vonatkozik, a többi a bank rizikója. Emellett nem lehet tudni, mennyit keres majd például egy tanár hat év múlva, képes lesz-e törleszteni a kölcsönt — mutatott rá Oszlányi. A kamat maximálása pedig kizárja a bankok közti versenyt, miközben a kormányzat szeretné piaci alapon működtetni a rendszert. A tandíjhitelt a hallgató egy kereskedelmi bankkal kötött szerződést követően kaphatja meg. A kölcsönre 80 százalékos az állami garancia, a visszafizetésre a diploma megszerzését követő fél-, egyéves türelmi idő lejártával, öt-tíz év alatt kerül sor. Az összeg a mindenkori tandíj összege lehet, az idén ősszel maximum 70 ezer forint fejenként, függetlenül attól, hogy költségtérítéses, vagy támogatott oktatási rendszerben tanul valaki. Pénzt a hallgató személyesen nem lát, azt a bank közvetlenül az intézménynek utalja át. A kölcsönszerződést évente meg kell újítani, ismételt félévre ugyanis nem jár a hitel. A törlesztés alól felmentést jelent a tartós munkanélküliség, egy éven túli rokkantság, illetve elhalálozás. Skultéty szerint kevés hallgatónak kedvez a tandíjhitel jelenlegi formája. A lányoknak eleve nehézség lehet, hogy — különleges indokkal — csupán egy évre lehet felfüggeszteni a hitel visszafizetését, így például az első gyermekét szülő pályakezdő még halaszthat egy évet, ám a második gyermeknél már nem teheti meg ugyanezt. NApJAKELTE Február 7-én, szombat reggel is Nap-kelte 5.50 és 8.00 között az MTV 1 -en, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Tervezett témáink: Szombati Napló; Lakat T. Károly rovata; Czigány Ildikó, az első női pilóta Magyarországon; Csevegés a hét eseményeiről Kökény Mihály, Kóródi Mária és Farkasházy Tivadar közreműködésével. A Nap TV Kft. műsora. Producer: Gyárfás Tamás. Felelős szerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Vitray Tamás. Telefonszámunk az adás idején: 251-0519. Az MTV Rt. a műsorváltoztatás jogát fenntartja! Továbbra is igényt tart az SZDSZ a BM-re Megyék mellett régiók is lehetnek Az SZDSZ önkormányzati programja arra a feltételezésre épít, hogy a következő kormányzati ciklusban is a szabad demokratáké lesz a belügyi tárca. Szeretnénk folytatni a Belügyminisztériumban megkezdett munkát - jelentette ki lapunknak Wekler Ferenc, a párt ügyvivője. Az MSZP és az SZDSZ önkormányzati programja alapján megköthető lenne a koalíció - mondta a Világgazdaságnak Lamperth Mónika, a szocialisták frakcióvezető-helyettese. Dunaújvárosi tanácskozásukon ma véglegesítik a szabad demokrata politikusok az SZDSZ önkormányzati programját. A következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladatának a finanszírozási rendszer átalakítását tekinti a párt. Ha nem sikerül megváltoztatni a jelenlegi modellt, megkérdőjeleződhet az elmúlt nyolc év valamennyi eredménye —jelentette ki lapunknak Wekler Ferenc, a szabad demokraták ügyvivője. A finanszírozási reform elmaradása veszélyezteti a gazdasági fejlődést megalapozó infrastrukturális fejlesztést is — tette hozzá. Az SZDSZ megszüntetné az automatikusan folyósított, egységes normatívákat. A rászoruló településeknek több pénzt kellene juttatni, mint a tehetősebbeknek — mondta Wekler. Ebben az évben szerinte a jelenlegi rendszerbe is legalább 50 milliárd forinttal több pénz kellett volna. A szabad demokraták folytatni kívánják a BM-ben megkezdett munkát —jelentette ki a Világgazdaságnak Wekler Ferenc. Más forrásból lapunk úgy értesült, az SZDSZ önkormányzati programja arra épít, hogy a tárca a jelenlegi koalíció tovább működése esetén ismét a szabad demokratáké lesz. (Az MSZP vezető politikusai szerint a pártszövetség fennmaradása után is szükség volna “frissítésre”, tárcacserékre.) Az MSZP és az SZDSZ önkormányzati programja alapján meg lehetne kötni a koalíciót — fejtette ki lapunknak Lamperth Mónika, a szocialista képviselőcsoport helyettes vezetője. — Kérdéses, melyik MSZP melyik programjáról van szó — kommentálta a kijelentést Wekler. Az MSZP önkormányzati és államigazgatási programját a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) kibővített országos ülése fogadja február 10- én, majd a párt március eleji kongresszusa hagyja jóvá. A szocialisták területi politikájáról is készül egy program, azt Baja Ferenc és szakértői készítik. A civil társadalom és az önkormányzatok kapcsolatában a következő ciklus fontos feladata — mondta Lamperth —, hogy a helyi népszavazás és népi kezdeményezés intézményét külön törvény szabályozza, az önkormányzatokról szóló jogszabály pedig rendezze egyértelműen a részönkormányzatok létrehozásának módját. Az MSZP is — csakúgy, mint a szabad demokraták — a regionális fejlődést ösztönzi, mert úgy véli, az önkormányzati rendszer legnagyobb kihívása, hogy felkészíthető-e a középszint az európai regionális versenyre. A szocialista párt azt tartja indokoltnak, hogy a jelenleg meglévő közigazgatási és települési szint, valamint a megyerendszer mellett egy regionális és kistérségi területi szint épüljön ki. Az önkormányzati gazdálkodás terén — szól a szocialisták programja — a párt választási programjából és a kormányprogramból csak a személyi jövedelemadóból való részesedés növelése, valamint a normatívák számának csökkentése valósult meg. Az átfogó továbbfejlesztés elmaradt, a következő kormányzati ciklus egyik legfontosabb feladatának a párt az önkormányzati gazdálkodás reformját tekinti. Ez egyfelől a bevételi struktúra módosítását, másfelől a kiadások szintjének és szerkezetének megváltoztatását jelenti. Az átalakítás alapvető célja, hogy a forrásszerkezeten belül emelkedjen a helyi adók és más saját bevételek aránya, közben a normatív hozzájárulás kiegyenlítő szerepe erősödjön. A saját bevételek, különösen a helyi adók súlya azonban csak akkor növekedhet, ha a tervezett adóreform keretében a központi adóterhek érzékelhetően mérséklődnek. M.M.—T.E. HÍRSOROK Torgyán-Giczy egyeztetés közös jelöltekről Valószínűleg a jövő hét első napjaiban találkozik Torgyán József, a kisgazdapárt vezetője és Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, hogy tisztázzák a két szervezet választási együttműködésével kapcsolatos, még nyitott kérdéseket. A találkozót Giczy György kezdeményezte. Bartók Tivadar kereszténydemokrata kampányfőnök az együttműködésről elmondta: eddig csupán néhány előzetes megállapodás született a két párt között arról, hogy kiket és hol indítanának közös jelöltként, ám folyamatosan tárgyalnak az ügyben. (MTI) Esztergom: vitatott MSZP-jelölés Tittmann János dorogi polgármester lehet még a Magyar Szocialista Párt esztergomi országgyűlési képviselőjelöltje. Noha az MSZP országos egyeztetőbizottsága (oeb) szombaton született határozatában a párt esztergomi és dorogi szervezetének közös képviselő-jelölési eljárásának megismétlését írja elő, a döntés nem jelenti azt, hogy Tittmann János nem indulhat a versenyben. Tittmann János a két város közös jelölőgyűlésén Kari Imre energetikai kormánybiztost győzte le. Takács László, az egyeztetőbizottság elnöke úgy nyilatkozott: a jelöltkiválasztás a helyi szervezetek joga, amibe nem szólhat bele egyetlen párttestület sem. (MTI)