Világgazdaság, 1998. május (30. évfolyam, 84/7344-103/7363. szám)

1998-05-29 / 103. (7363.) szám

1998. MÁJUS 29. (Folytatás az 1■ oldalról) Az Állami Pénz- és Tőkepi­aci Felügyeletnél (ÁPTF) Kun János főosztályvezető elmond­ta: a bankok szavatolótőkéje, amely 1996-ban nem érte el a 400 milliárd forintot, az előző év végén már 478 milliárd fo­rint volt. A saját tőke nagysá­ga leginkább a középbankoknál (29,5 százalék) nőtt. Az ÁPTF valószínűleg ettől sem függet­lenül alakította át évek óta meg­bankok (45,2 százalék) tudták bővíteni. A kisbankok fejlődése (43,3 százalék) sem maradt azonban sokkal el a középban­kokétól. A mérlegfőösszegüket a legdinamikusabban növelő pénzintézetek közé tartozik a Hypo-Bank Hungária (106,7 százalék), a Konzumbank (65,9 százalék) és a Raiffeisen Unicbank(54,1 százalék). A pénzintézetek egyébként aktivitásukat általában csak jö­­vedelmezőségük romlása meg­előző mérlegidőszakhoz képest reálértéken csökkent. Kun János szerint a jövedel­mezőséget elsősorban a pénz­intézetek közötti éles verseny és a továbbfejlődés érdekében végrehajtott jelentős beruházá­sok rontották. A nyereség mér­tékét — az expanzió mellett — kedvezőtlenül befolyásolta az is, hogy 1997 volt az első év, amelyben az előírásoknak meg­felelően a pénzintézeteknek meg kellett kezdeniük a mérlegfőösszeg 1,25 százalékát kitevő általános kockázati cél­tartalék képzését. Ennek mara­déktalan teljesítésére három évet kaptak. Eddig a céltartalé­kok egészét — a türelmi idő vége előtt — még tavaly a Bu­dapest Bank, a Raiffeisen Unicbank és a Mezőbank ké­pezte meg. A jövedelmezőség általános romlása mellett akadnak persze pénzintézetek, amelyeknél a nyereség a mérlegfőösszeget meghaladó mértékben nőtt. Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank az előző évinél valamivel csekélyebb (14,75 százalékos) forgalom­­emelkedés mellett kiugróan magas — közel 46 százalékos —eredményjavulást tudott fel­mutatni. Az Inter-Európa Bank pedig miközben mérlegfőösz­­szegét 22,3 százalékkal, nyere­ségét 35,4 százalékkal növelte. Eredményét kedvezőnek ér­tékelheti még a Reálbank, a Ta­karékbank, a CIB, a Magyar Külkereskedelmi Bank és a Konzumbank is. Utóbbiaknál azonban az adózás előtti nyere­ség növekedési szintje — elté­rő mértékben — elmarad a mérlegfőösszeg bővülésének mértékétől. A többi pénzintézet rosszab­bul járt, hiszen ezeknél (nem­egyszer persze a további növe­kedés megalapozására szolgá­ló beruházások miatt) az ered­mény az előző évinél is cseké­lyebb lett. A negatív rekordot (12 milliárd forintos vesztesé­gével) a Postabank tartja. A pénzintézeti rangsorban egyébként 1997-ben a mérleg­főösszeg és a saját tőke nagy­ságának szempontjából tovább­ra is abszolút listavezető az OTP Bank. A második (az elő­ző évi negyedik helyről fel­ugorva) ugyancsak mindkét adatot tekintve az MKB lett. Tevékenységének nagysága szerint a harmadik helyen sta­bilan a K&H áll. A Budapest Bank — hiába számított a piac a pénzintézet tulajdonosváltá­sa utáni lassan, de biztosan be­következő expanzióra — a fú­ziók után még hatodik helyét sem tudta megtartani. A nagybankok egyébként ta­valy az előző évek tendenciá­jának megfelelően tovább ve­szítettek piacaikból, 1996. évi 69,25 százalékos piacrészese­désük tavaly több mint két szá­zalékkal mérséklődött. 1997 érdekessége viszont, hogy alig­hanem újra megindult a közép­bankok tavalyelőtt megtorpanó növekedése. Kun János úgy véli, hogy az idén folytatódnak a fejleszté­sek, és növekszik a konkuren­ciaharc is, a jövedelmezőség javulására a szektorban tehát korai lenne számítani. A vára­kozások szerint pedig erre az évre jellemző lehet, hogy a már megindult folyamatnak megfe­lelően a hitelintézetek száma tovább csökken, elsősorban a fúziók hatására. Éles verseny és fúziók várhatók szokott elemzési csoportjait. Mostani értékelésükben csak egyetlen középbanki csoport szerepel. A középbankok nemcsak tő­keellátottságban, hanem mér­­legfőösszeg-bővülésben is ve­zetnek. Az 1996-os évet a jelen­legi kategorizálás alapján átte­kintve a felügyelet megállapí­totta: tevékenységüket legke­vésbé a nagybankok (20,5 szá­zalékos mérlegfőösszeg-növe­­kedés) és leginkább a közép­lett tudták növelni. Az eszköz­arányos jövedelem az 1996. évi 1,9 százalékról tavaly 1,5-re mérséklődött. A kisbankok azonban (igaz, rendkívül cse­kély mértékű, mindössze 0,6 százalékos) eszközarányos jö­vedelmezőségüket megkétsze­rezték, miközben a nagyobb pénzintézeteknél 0,4-0,5 száza­lékpontos mérséklődés követ­kezett be. A bankrendszer egé­szének nyeresége, amely nem éri el a 70 milliárd forintot, az A legnagyobb pénzintézetek adatai VILAGGAZDASAG-GRAFKA Forrás: banki adatközlés VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP Márciusig húszezer szerződés Átrendeződött a lakástakarék-piac A tavalyi második helyezett Fundamenta Német-Magyar Lakás-takarékpénztár kötötte a legtöbb elő­takarékossági szerző­dést, míg a korábbi piacvezető OTP Ltp. ez évben egyelőre a második helyre szorult. A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) június közepétől részt vesz a Fundamenta módozatainak értékesítésében, ősztől pedig a bank gyorshitelt is nyújt az itteni előtakarékoskodóknak. Új banki terjesztővel tárgyal a Lakáskassza is. BINDER ISTVÁN Az OTP Lakás-takarékpénz­tár az első negyedévben közel 7 ezer új szerződésre tett szert — nyilatkozta Csomós József vezérigazgató-helyettes. Ger­gely Károly, a Lakáskassza el­nök-vezérigazgatója szerint márciusig 2600, május végéig 5 ezer megállapodásuk volt. E lakástakarékhoz viszont egy április közepi adat szerint ugyanúgy 1,6 milliárd forint ügyfélbefizetés folyt be, m­int az idén a legtöbb szerződéssel bíró Fundamentához. A Lakás­kassza eddig három értékesítési partnere mellett egy új bankkal is tárgyal a terjesztésről. A Fundamenta 11 ezer új előtakarékossági megállapo­dást kötött az első három hó­napban. A második fél évben felgyorsul a szerződéskötések üteme, mivel fejlődik az érté­kesítési és marketingtechnika — fejtette ki a társaság tájékoz­tatóján Gerhard Borchers, a Fundamenta új értékesítési ügyvezető igazgatója. A lakás­­takarék szerint a pénztáraknál csak időlegesen lassult le az új kötések gyarapodása, a válasz­tások, a pénzügyi megtakarítá­sok szokásos első negyedévi visszaesése miatt és azért, mert a tavalyi magasabb állami hoz­zájárulás miatt sokan előre hoz­ták szerződéskötéseiket. Szintén a bővítést szolgálja, hogy a K&H 136 fiókja június 15-étől részt vesz a Fundamenta módozatainak értékesítésében. Erről tegnap írtak alá megálla­podást. A K&H Rt.-nél az idén ősztől azonnali előfinanszíro­zási hitelhez is juthatnak azok az ügyfelek, akik ezt kérik, s akiket a bank hitelképesnek ta­lál (e lehetőséget most engedé­lyeztetik a tőkepiaci felügyelet­nél). Gerhard Borchers szerint a továbbiakban például az elő­takarékoskodáshoz kötődő munkaadói kölcsön témájában működhet együtt a két hitelin­tézet. E lakástakarék további fő ter­jesztési partnerei, a takarékszö­vetkezetek eddig közel 600 ügyfélnek nyújtottak azonnali kölcsönt. Ennek kamata intéz­ményenként eltérő, de maxi­mum 26 százalékos volt. A ta­karékszövetkezetek a Funda­­mentával együtt vesznek részt a forráshiányos önkormányza­tok és az ott élő polgárok köz­műfejlesztési beruházásainak támogatásában is. A Funda­menta egyébként a Hypo Bank és a Hungária Biztosító mellett immár 300 saját főállású érté­kesítési munkatárs segítségével is kínálja módozatait. A Fundamenta tavaly 106,6 ezer megállapodást kötött, ami 79 milliárd forint szerződéses összeget jelent (az egy főre jutó átlagos szerződéses összeg 746 ezer forint volt). A felnő­tt lakosság több mint négyötöde hallott már arról, hogy itthon lakás-takarékpénztárak működnek — derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a Szonda Ipsos cég készített a Fundamenta megbízásából 1997 végén. A polgá­rok 75 százaléka tudja, hogy a megtakarításokat az állam támogatja, 68 százalékuk pedig azt is, hogy a megtakarítási és hitelösszeg nem csak új otthon vásárlására, építésére használ­ható föl. Teljesen univerzális banki szolgáltatás Jövőre új életbiztosító indul Várhatóan még az idén megszerezheti tevékenységi engedélyét az az új életbiztosító, amely a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), a belga Kredietbank és az ír Irish Life biztosítótársa­ság közös tulajdonában lesz — nyilatkozta Kovács Pál, a K&H vezérigazgató-helyettese a Világgazdaságnak. BINDER ISTVÁN A K&H korábban már beje­lentette: biztosítótársaságot kí­ván indítani a magyar piacon. A cél, hogy teljesen univerzá­lis pénzintézetként a banki mel­lett biztosítási lehetőségek is az ügyfelek rendelkezésére állja­nak— tudtuk meg. A leendő életbiztosító 1-2 milliárd forint jegyzett tőkével jönne létre. Bár a biztosítási tör­vény az alapításhoz alacsonyabb tőkeszükségletet ír elő, Kovács Pál mégis úgy vélte: az alapítási költségekhez, a kezdeti beruhá­zásokhoz szükség van ekkora összegre. A tervek szerint az új piaci szereplő részvényeinek felét a K&H, 25-25 százalékát pedig e pénzintézet két fő tulaj­donosa, a Kredietbank és az Irish Life birtokolná. A majdani biztosító indulásá­nak előkészítésére David Tru­man vezérigazgató irányításá­val már létre is hoztak egy ki­sebb társaságot. Információink szerint nem lehetetlen, hogy a későbbiekben a külföldi tulaj­donosok őt jelölik az új életbiz­tosító élére is. Az Állami Biz­tosításfelügyelettől még idén szerezne működési engedélyt a társaság, amely azután 1999- ben startolhatna a piacon. A vezérigazgató-helyettes úgy vélte: az első időszakban az életbiztosítási piacon a fokoza­tos térnyerés lehet a cél. Külön figyelmet szentelnek annak, hogy egyszerűbb, a banki mun­katársak által is forgalmazha­tó módozatokkal induljanak. A továbbiakban azonban ügynöki értékesítési rendszer kiépítése is szükséges. Néhány pénzintézet adatai (milliárd forint) Forrás: banki adatközlés 1996 1997 Bank megnevezése Saját Jegyzett Mérlegfő­Adózás előtti Saját Jegyzett Mérlegfő­Adózás előtti tőke tőke összeg eredmény tőke tőke összeg eredmény ABN Amro* 11,95 7,148 251 1,1 34,489 31,524 295,13 —1,8 Budapest Bank 27,71 20,04 225,38 6,68 31,338 19,906 252,153 3,73 CIB** 18,87 7,94 134,7 6,1 27,134 9,09 347,1 8,4 K&H 33,024 10,381 364,3 2,65 35,29 26,385 450,87 1,331 MKB 30,405 9,09 347,8 9,219 48,43 11,52 456,74 10,57 OTP Bank 50,62 28 1256,1 13,061 61,87­­ 28 1441,38 19,248 Postabank 20,566 16,45 378,6 0,0006 ■ 23,801 23,55 372,9­­12 Commerzbank 4,375 2,4­75,77 1,289 7,989 2,431 96,735 0,418 Inter-Európa Bank 9,04 2,81 91 1,695 11,373 5,615 110,936 2,295 Mezőbank 4,08 3,44 98 0,841 8,076 6,436 111,05 0,136 Raiffeisen Unicbank 13,862 7 109,5 7,34 18,99 7,77 168,7 6,6 Takarékbank 2,15 1,34 66,8 0,624 4,23 2,041 96,11 0,863 * ABN Amro — az egyesült (1998. jan. Fjével) bank jegyzett tőkéje: 33 Mrd Ft, saját tőke: 38 Mrd Ft, mérlegfőösszeg: 350 Mrd Ft. ** CIB — az egyesült (1998. jan. Fjével) bank adatai szerepelnek 1997-nél. 5 FAZEKAS EDINA Az 1997-es esztendőben a pénzügyi lízinget alapvetően megváltoztató rendelkezések mellett gondot okozott, hogy számos kérdés vetődött fel a tör­vények egységes értelmezésé­ben — hangsúlyozta Révész Tamás. A lízingtársaságok többsége éppen ezért csak kés­ve jelent meg új finanszírozási konstrukcióval. Az év elején a forgalom mér­sékelt volt, különösen a gépjár­mű-finanszírozási üzletágban. Az első negyedévben a vásár­lók mindössze 30 százaléka vett igénybe valamilyen hitelt vagy lízinget. Ehhez képest a finan­szírozási arány az 1996-os év­ben 80 százalék körül volt. 1997 második felében azon­ban lendületet vett a finanszí­rozás, és így az elmúlt évben si­került növelni az 1996-os ered­ményeket — tette hozzá. Az előző évben a Magyar Lí­zingszövetséghez tartozó társa­ságok piaci teljesítménye 127 milliárd forintot ért el,ami 19,8 százalékos növekedést jelent. Időközben a szövetség is bő­vült, jelenleg 29 tagja van, és még hatan várnak felvételre. A lízingszakma részesedése — ál­lította Révész — a hazai beru­házások finanszírozásában mintegy 15 százalékra rúg, hoz­zájárul­va a kis és közepes nagy­ságú vállalatok finanszírozásá­hoz, valamint a munkahelyte­remtéshez is. A lízinggel finanszírozott beruházások összetétele válto­zott 1997 folyamán. A gépjár­művek (személygépkocsi és haszongépjármű) amúgy is ma­gas részaránya még tovább, az 1996. évi 80 százalékról 86 szá­zalékra emelkedett. Ezen belül a haszongépjárművek forgalma közel megduplázódott. Az elektronikus termékek lízingje mintegy 70 százalékkal bővült, míg az ingatlanoké továbbra is stagnál. Nyerges László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a lí­zingpiac bővülésére számít. A lízingpiac tovább bővülhet Túlsúlyos járművek Az elmúlt évben a hazai beruházások 15 százalékát finanszí­rozták lízinggel —jelentette be Révész Tamás, a Magyar Lí­zingszövetség elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón. Lízingbe adott eszközök megoszlása 1997-ben . VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: Magyar Lízingszövetség

Next