Világgazdaság, 1998. június (30. évfolyam, 104/7364-124/7384. szám)

1998-06-24 / 120. (7380.) szám

1998. JÚNIUS 24. Illegális pénzváltók néhány maffia kezében? Virágzik a balatoni feketegazdaság A legális utazási irodák zöme elkeseredett a Balaton partján, hiszen évek óta nem javult a helyzetük. A szálláshely-közvetítéssel kereskedő nepperek egyre erőszakosabbak, az enge­dély nélküli pénzváltók néhány érdekcsoport fennhatósága alá kerültek. Virágzik a fekete­­gazdaság, amivel szemben a hatóságok tehetetlenek. Eddig sem rendeletekkel, sem ellenőrzésekkel nem sike­rült igazán visszaszorítani a ba­latoni pénzváltást és szobaki­adást uraló feketegazdaságot. Az idén kicsit később kezdődik a balatoni csúcsszezon, de már­is szembesülhet bárki a valuták feketeárfolyamával, akár piac­ra, zöldségeshez vagy újság­árushoz megy. A háborítatlan nepperek is lesben állnak már az utak mentén, szállást kere­ső külföldi turistákra várva. A balatoni utazási irodák egysze­rűen “Bermuda-háromszög­­nek” hívják a határtól a Balato­nig tartó útszakaszt, ahol a ven­dégek nagy része “eltűnik” a magán-szobakiadók felhajtói közt. A fonyódi IBUSZ-iroda Balatonberénytől Fonyódig szervezi, közvetíti a vendége­ket a kiadó balatoni szobák, há­zak tulajdonosainak. Az úgyne­vezett fizetővendégszolgá­latban a nepperek ellen többfé­leképpen próbálták már fel­ven­ni a harcot, mivel az illegális konkurencia ellen a helyi ön­­kormányzat sem tud fellépni. Reggel 7 órától este fél 8-ig tar­tanak nyitva, így a hajnali és a késő esti órákban — amikor a nepperek már eltűnnek — van esélyük vendéget fogni. A kun­csaftokat egészen a házig kell kísérni, mert útközben is meg­környékezik, elcsábítják őket. Gyakran hiába fizettetik ki elő­re a szállásdíjakat, mert később különböző trükkökkel rekla­málnak a vendégek, ami mögött általában egy olcsóbb szállás­­ajánlat áll. Ám az ügyeskedő vendégek egy része pórul jár, hiszen hamarosan kiderül: a nagyon olcsó szállásdíj mellett ha meleg vizet vagy ágyneműt is igényelnek, ugyanannyit vagy többet kell fizetniük. A “zimmer frei”-esekkel szembeni leghatékonyabb esz­köz — vélik a szakemberek — az, ha az irodák katalógusban teszik közzé szálláshely-aján­lataikat, s e kiadványok alapján nyugati partnereik — elsősor­ban német utaztatócégek—ér­tékesítik e lehetőségeket. Az így érkező vendégek közül nemigen akad, aki nem érkezik meg, vagy cserét kér. E lehető­ség teljes kihasználását az aka­dályozza, hogy egy-egy ilyen, nyugati mértékkel is elfogadha­tó kiadvány elkészítése jelen­tős anyagi terhet jelent a kisebb cégeknek. Az IBUSZ-, illetve a legális utazási irodák általában 10-15 százalékos közvetítési díj mel­lett ágyanként 10-25 márkát fi­zettetnek a turistákkal. A Bala­­ton-parti nyaralók tulajdonosai­­ egyéni értékesítéssel ágyanként 30-40 márkáért is el tudják adni szálláshelyeiket. Az IBUSZ irodavezetője szerint az utazási irodák küzdelme a tal­pon maradásért nem hoz lénye­gi eredményt, amíg az adórend­szeren vagy a szálláshelykiadás szabályozásán nem módosíta­nak, illetve ha az ellenőrzés je­lenlegi gyakorlatán nem változ­tatnak. Bár a pénzváltással foglalko­zó utazási irodákat rendszere­sen ellenőrzik a hatóságok, a feketézőkkel — mivel ezeknek nincs se címük, se cégnevük— nem tudnak mit kezdeni. Az újabb rendeletek is a legális pénzváltók helyzetét nehezítet­ték. Ahhoz, hogy utazási irodák pénzváltással foglalkozzanak, ma 5 millió forintos alaptőké­jű kft.-vé kell alakulniuk, ami­re nem mindegyiknek van lehe­tősége. A helyi önkormányza­ti tisztségviselők és hatósági emberek családjai érdekeltek az illegális pénzváltásban és szo­bakiadásban, ezért nem történik semmi érdemi változás hosszú évek óta—vallja az utazási iro­dák szövetségének egyik veze­tőjeként kapott fenyegetések miatt a neve elhallgatását kérő szakember. A balatoni pénzváltást két­­három maffia uralja a mai na­pig háborítatlanul. Helyi becs­lések szerint egy-egy ilyen ér­dekkör éves forgalma 2,5-3 milliárd forint, amit lényegében hat hét alatt realizálnak a sze­zonban .Ennek még a 20 száza­léka sem kerül vissza legális csatornákba.­ ­ VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: KSH A szervezett fizetővendéglátás forgalmának változása (1000 éjszaka) Ismét kedvelt lesz Ausztria Burgenland vezeti a listát Ez év első felében a tavalyi hasonló időszakhoz képest 16 százalékkal nőtt az osztrák uta­zási irodáknál előre lefoglalt ausztriai nyaralások száma, és a két nagy német utazásszerve­ző, a TUI és az ITS is jóval na­gyobb érdeklődést tapasztal Ausztria iránt, mint a korábbi években. A felfutást már a téli szezonban is érzékelni lehetett, hiszen tavaly november és ez év áprilisa között a forgalom 2,5 százalékkal nőtt. A legnagyobb forgalomnö­vekedést Burgenland tarto­mányban tapasztalták, ott 23,2 százalékos volt, de Bécs 7,2 százalékos növekedéssel épp­úgy a téli idény nyertesei közé tartozik, mint Alsó-Ausztria 3,67 százalékos növekedéssel. Az WIFO osztrák gazdaságku­tató intézet előrejelzése szerint az idén 3,1999-ben 4,5 száza­lékkal emelkedik a turisztikai ipar forgalma. A kedvező jelek ellenére az osztrák idegenforgalmi szakma hatalmas veszteségeket szenve­dett el az utóbbi években, emi­att rendkívül eladósodott, és ezért komoly csődhullám vár­ható, s a biztató kilátások elle­nére sok vállalkozásnak le kell húznia a rolót. Az Osztrák Nemzeti Bank legfrissebb kimutatása szerint az idegenforgalmi vállalkozá­soknak a háromnegyede eladó­sodott, egynegyedénél a saját tőke arányának 50 százaléka adóssággal terhelt. Elsősorban az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek tulajdonosai van­nak elkeserítő helyzetben, míg az öt- és négycsillagos szállo­dák forgalma fokozatosan nő. (MTI) Előtérben az egyéni utazás A­merikába mentek Az utóbbi néhány esztendőben évente átlagosan 10-11 százalékkal több magyar utazik az USA-ba. A múlt évben egyes felmérések szerint ez a szám 70-80 ezer körül alakult. A hazai utazásszervezők tapasztalatai szerint ma már nemcsak a hagyományos nagyvárosok—New York, Los Angeles, Miami — számítanak a legfőbb célpontnak, hanem egyre többen kíván­csiak a nemzeti parkokra, sőt az idén néhányan alaszkai felfedezőútra is vállalkoznak. SÁGI GYÖNGYI Az Újvilágot felkereső ma­gyarok zömében a 25—40 év közöttiek és főként az új vállal­kozói körből kerülnek ki, akik az utazás során átlagosan 10-14 napot és fejenként mintegy 1700 dollárt költenek el. (Az utóbbiba nem tartoznak bele a vásárlásra fordított kiadások.) A hagyományos amerikai úti célok—Kalifornia, Florida— mellett az utóbbi időben egyre nagyobb az igény az egzotiku­sabb helyek, a nemzeti parkok, Hawaii, sőt az utóbbi időben már Alaszka iránt is — állítot­ták egybehangzóan a lapunk által megkérdezett hazai utazási irodák. Hozzátették: ma már sokkal kevesebben keresik a csoportos utakat, egyre több híve van az egyéni “repülj és autózz” utazási formának. A hazai utazásszervezők még ez utóbbi körnek is azt tanácsol­ják, hogy ha lehet, Magyaror­szágon foglaljanak szállást. Egyfelől, mert így kedvezőbb árat kapnak, másfelől pedig azért, mert egyes városokban csak így juthatnak egyáltalán hálóhelyhez. Ez utóbbi különö­sen New Yorkra igaz, ahol ma már 100 dollár alatt szinte nem is lehet megfelelő szállodát ta­lálni. A fizetőképes kereslet még ennél is nagyobb lenne, ezt mu­tatják az utóbbi egy évben meg­szaporodott vízumkérelmek. Ezek száma már eléri a napi 500-at—nyilatkozta korábban lapunknak Teddy B. Taylor, a budapesti amerikai nagykövet­ség főkonzulja. A turizmust az USA vezető gazdasági ágazatai között jegy­zik, s az ország harmadik leg­jelentősebb kereskedelmi ága­zata az autó- és az élelmiszer­kereskedelem után. Az idegen­­forgalomban működő amerikai vállalkozások az utóbbi egy-két esztendőben évi 1 milliárd dol­lárt meghaladó összeget költöt­tek a külföldi turisták USA-ba terelésére—derül ki a Coopers & Lybrand könyvvizsgáló és tanácsadó cég felméréséből. Tavaly hozzávetőlegesen 48,9 millió külföldi utazott az Államokba, ami az egy évvel korábbihoz képest 2,8 száza­lékkal több. Az utóbbi tíz év során a kezdeti 26 milliárd dol­lárról közel 100 milliárdra nőtt a külföldiek által az USA-ban elköltött összeg. A legtöbb kül­földi — évi 15 milliót megha­ladó számban — Kanadából, illetve ennél valamivel kisebb mértékben Mexikóból érkezik az USA-ba. Az amerikai idegenforgalom további jelentős “felvevőpiaca” Európa, azon belül is inkább an­nak nyugati fele. A múlt év so­rán innen 6,8 százalékkal töb­ben utaztak az Egyesült Álla­mokba, mint egy évvel koráb­ban. Ami az egyes országokat illeti, Nagy-Britanniából 5,3, Olaszországból 2,5, Hollandiá­ból pedig 1,7 százalékkal több utazót regisztrálhatott a beván­dorlási hivatal. Tavaly viszont csökkent a beutazás Franciaor­szágból, Belgiumból és Spa­nyolországból. Az ázsiai válság a gazdaság több területén érez­tette hatását, ám nem igaz ez a Távol-Keletről az USA-ba irá­nyuló turizmusra. E forgalom ugyanis tavaly az egy évvel ko­rábbihoz képest 4 százalékkal emelkedett. Az amerikai városok közül a legtöbb látogatót, 5 milliót meghaladó számban — üzleti utazóként és turistaként egy­aránt—Ne­w Y­ork vonzotta. A második helyen évek óta Los Angeles áll, közel 4 milliós lá­togatói számmal. Tavaly a leg­eredményesebb turistacsaloga­tó programot San Diego kínál­ta, ahova az egy évvel korábbi­hoz képest 17 százalékkal töb­ben, közel egymillióan látogat­tak el. IDEGENFORGALOM TURISZTIKAI HÍREK Kevés a pénz a visegrádi vár rekonstrukciójára A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a Nemzeti Múzeum égisze alatt működő Mátyás Király Múzeumnak kívánja adni a viseg­rádi fellegvár és a királyi kastély műemlék épületegyüttes használati jogát. A vagyonkezelő szerint e lépés megkönnyít­heti a rekonstrukciós munkák összehangolását. Az épületek helyreállítására 1996-ban indult program, amelyhez az akkori számítások szerint 1,4 milliárd forintra volt szükség. E keretből 650 milliót ítéltek oda az illetékes tárcák, s még ebből is eddig csupán százmilliót tudtak ténylegesen a munkálatokra fordítani. Ha a felújítási munkák a tervek szerint halad­nak, akkor 2000-ben, a magyar állam ezeréves történetét repre­zentáló millenniumi kiállítást rendeznek a visegrádi várban. (MTI) Tourinform-iroda Pannonhalmán Tourinform-iroda nyílt június közepén Pannonhalmán, a köz­ségi művelődési házban. Az iroda az idegenforgalmi szezon­ban, október végéig áll a települést felkereső vendégek szolgá­latára, ahol — többek között — a szálláshelyekről, a túrázási lehetőségekről és a különféle kistérségi programokról kapnak tájékoztatást az érdeklődők. Az iroda kialakítása csaknem 2 millió forintba került. A beruházást fele-fele arányban a Ma­gyar Turizmus Rt. és a helyi önkormányzat finanszírozta. (M­TI) Június végén nyit a Thermál Hotel A klinikai hátteret hasznosítják Közel kétszázötven férőhelyes új szállodát avatnak június vé­gén Debrecenben. A nyolcszázmillió forintos beruházással fel­épített Thermál Hotel Debrecen ugy­anabban az épületben ka­pott helyet, melyben a negyvenféle betegség kezelésére alkal­mas gyógyfürdő is található — nyilatkozta Mohácsi Gyula, a Debreceni Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója. DOMBI MARGIT A szállodát tavaly október­ben kezdték építeni, a beruhá­zást a gyógyfürdő kft.-ben tu­lajdonos debreceni önkor­mányzat jórészt bankhitelből fi­nanszírozta, de a minimális sa­ját erőt a terület- és gazdaság­­fejlesztési pályázatokon nyert támogatásokkal is kiegészítet­ték. A nyolcszázmillió forintos invesztíció megtérülése a szá­mítások szerint hét és fél év. A kilencvenhat szobával, 150 fős konferenciateremmel, a nem szállóvendégek által is lá­togatható, ugyancsak 150 fős étteremmel rendelkező hotel teljesen légkondicionált. A szo­bák közel fele két helyiségből álló apartman, s van három, ki­fejezetten a mozgáskorlátozot­tak részére kialakított szoba is. A komplexum negyvenfős egészségügyi szakszemélyze­te, a fürdő gyógyászati részle­ge mellett a szomszédságban lévő, a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetemhez tartozó kli­nikák is a vendégek, illetve a betegek rendelkezésére állnak. A tervek szerint néhány éven belül elkészül az a föld alatti folyosó is, amelyik a kli­nikákat és a szállodát köti majd össze. A szálloda vendégköréről szólva Mohácsi Gyula elmond­­ta: vendégek jó része Németor­szágból érkezik, de várnak be­tegeket Skandináviából, és azon is dolgoznak, hogy tenge­rentúli utazási irodákkal kiépít­sék a partneri kapcsolatokat. Élmény­fürdő lesz Miskolc-Tapolcán Befektetőket keresnek Az idén mintegy 131 millió forintot fordítanak Miskolc-Ta­polcán a barlangfürdő fejlesztésére. Az európai viszonylat­ban is egyedülállónak számító fürdő újabb barlangjáratai­nak feltárása és a meglévő gyógymedencék korszerűsítése a térség egyik legnagyobb jelentőségű idegenforgalmi beruhá­zása lesz — közölte Stuhán Gábor fürdőigazgató. M. VADAS ZSUZSA A miskolc-tapolcai barlang­­fürdő és környezetének fejlesz­tésére több évre szóló straté­giai terv készült, ám a megva­lósításhoz befektetőket keres­nek. A tervezett beruházás ér­téke ugyanis eléri a 2 milliárd forintot. Az idén a tulajdonosok — a Miskolci Vízművek Rt. és a he­lyi önkormányzat — részben saját erőből, részben pedig a megyei területfejlesztési tanács 70 millió forintos támogatásá­val legalább 200 négyzetméter­rel bővítik a meglévő vízfelü­letet. A nemrégiben befejező­dött barlangfeltárások eredmé­nyeképpen ugyanis az új jára­tok különleges klímával rendel­kező környezetet biztosítanak a fürdőzők számára. A hosszú távú fejlesztések két irányban történnek. Egyrészt a “vizek völgyében” a strandfür­dő, a csónakázó- és dísztó, va­lamint a barlangfürdő korsze­rűsítését tervezik, míg a “kövek völgyében” a jelenleg elhagya­tott kőbánya hasznosítása, illet­ve a fürdőket övező érintetlen természeti táj megőrzése a cél. A tervek szerint a miskolc-ta­polcai barlangfürdőt élmény­fürdővé alakítják át, s teljes re­konstrukcióra vár a termálfür­dőt övező kagyló alakú, úgyne­vezett kiúszómedence is. A bar­­langbővítésekkel, a jelenlegi dísz- és csónakázótónak a für­dőhöz történő csatolásával megháromszorozódik a termál­fürdő befogadóképessége. Az elmúlt évben 155 ezren látogatták meg a miskolc-tapol­cai barlangfürdőt, akkor 60 mil­­lió forintos árbevételt értek el. Az idén hasonló bevétellel szá­molnak, ennek időarányos ré­szét már beszedték, ám a ven­dégforgalom jelentős növelé­sére van szükség. Az oldalt szerkesztette: Lázár Ildikó 9

Next