Világgazdaság, 1998. szeptember (30. évfolyam, 167/7427-188/7448. szám)

1998-09-08 / 172. (7432.) szám

NAPRÓL NAPRA Háromszázezer ECU PHARE CBC-kisprojektekre Úgynevezett előcsatlakozási alapokat hoz létre az Európai Unió. E 2000-től igénybe vehető támogatások révén a jelenle­ginek akár a háromszorosához — évente 250 milliárd forinthoz — is hozzájuthat Magyarország — közölte a zalaegerszegi PHARE CBC-aliroda hétfői megnyitásakor tartott sajtótájé­koztatón Balogh Ottó, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési PHARE-programirodájának igazgatója. Mint a továbbiakban hozzátette: ezekből a pénzek­ből az unió a regionális fejlesztéseket finanszírozza. Tegnap kihirdették az egyenként 10 ezer ECU-t, azaz 2,5 millió forintot meg nem haladó júliusi PHARE CBC-kisprojektpályázat ered­ményét is. A beadott nyolcvan programból 21 Vas megyei összesen 145 ezer, a 18 Zala megyei 135 ezer ECU támogatást nyert el. (MTI) Kaliforniai szenátorok Budapesten ■ Az orosz válságnak nincs közvetlen hatása a magyar gazdaság fejlődésére — vélekedett tegnap egybehangzóan Chikán Attila gazdasági miniszter és Dede Alpert, az USA Kalifornia államá­nak szenátora. A kaliforniai szenátusi küldöttség magyaror­szági látogatásának célja, hogy az Egyesült Államok nyugati partvidékén elhelyezkedő cégek befektetőinek figyelmét fel­hívják a kelet-közép-európai régióra, ezen belül a többi között Magyarországra. (VG) • Kiadvány külföldi és hazai turistáknak A fővárosi taxizás megváltozott tarifáiról ad tájékoztatást Bu­dapestre látogató külföldi és a hazai látogatóknak a fővárosi önkormányzat, a Magyar Turizmus Rt. és a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara közös kiadványa. A “Taxival Budapesten” 500 ezer példányban, öt nyelven jelent meg. A látogatók ebből megtudhatják, hogy a nappali alap- és a kilométerenkénti egységdíj 200, az éjszakai pedig 280 forint; a várakozásért reggel 6-tól 22 óráig percenként 50 forintot kell fizetni. A kiadvány beszerezhető a pályaudvarokon, szállodákban, a Tourinform-irodákban, a Volánbusz állomásain, a nemzetközi hajóállomáson, valamint a Ferihegyi repülőtéren. (VG) Az Ipartner programja Ezen a héten a turisztikai célelőirányzat felhasználására kiírt pályázatokkal kapcsolatos kérdéseket várják a Gazdasági Mi­nisztérium telefonos információs szolgálatán, az Ipartneren. Ezek sorában is a turisztikai célú beruházások kamattámogatá­sáról, marketingeszközök és gasztronómiai fejlesztések támo­gatásáról lehet kérdéseket feltenni ma, holnap és holnapután a 269-3703-as és a 31­1-8375-ös telefonszámon. (VG) Válságmenedzselésre van szükség Debrecenben Vagyonvesztés és adósságcsapda A debreceni önkormányzat az elmúlt két választási ciklus alatt közel nyolcmilliárd forint értékű vagyont élt föl, a hivatalos adatok szerint 3-3,5, egyéb szakértői becslések szerint 5 milliárd forintnyi adósságot gyűjtött össze. A polgármesteri posztot megpályázók vélemé­nye szerint az adósságszolgálat terhei a város működőképességét fenyegetik, és a csőd ár­nyékát vetítik előre. DOMBI MARGIT Vészes méreteket öltött Deb­recen eladósodása 1994 óta — nyilatkozta lapunknak Molnár István, a szocialisták polgár­mesterjelöltje. Az önálló csalá­di vállalkozást irányító, marke­tingtudományokat oktató felső­­oktatási szakember szerint a je­­lenlegi megoldás, vagyis az, hogy csak hatvan napra fizet­nek a beszállítóknak, illetve hosszú hónapokig tartoznak saját intézményeiknek, hosszú távon tarthatatlan. A követke­ző önkormányzatnak válságte­rápiát kell alkalmaznia, ami az intézményrendszer racionali­zálása mellett a megkötött szer­ződések felülvizsgálatát, illet­ve a tényleges vagyongazdál­kodást is magában foglalja. A Fidesz polgármesterjelölt­je, Kósa Lajos úgy véli, az SZDSZ—MSZP koalíció által vezetett, jelenleg hatalmon lévő önkormányzat felelőtlen gaz­dálkodása eredményeként ala­­kult ki olyan helyzet, hogy a város adóssága négy év alatt megduplázódott, közel nyolc­milliárd forint értékű forgalom­­képes vagyon pedig kikerült a város portfoliójából. A tragikus költségvetési egyensúlyon s ezzel a város állapotán Kósa szerint csak úgy lehet segíteni, hogy minden eszközzel ösztön­zik a működőtők­e beáramlását, s ezzel növelik az adóalapot. Hozzá nem értésből, vagy egyszerűen azért, mert szőkébb lobbycsoportok érdekeit a köz érdekei elé helyezték, áron alul kótyavetyélték el a város va­gyonát, s eközben égetően sür­gős fej­lesztések halasztódtak el — vélekedik Rezes Gábor, a kisgazdák polgármesterjelölt­je. Súlyos hiba volt, hogy elmu­lasztották helyzetbe hozni a he­lyi vállalkozókat, sőt arra is volt példa, hogy adminisztratív esz­közökkel gátolták a megye vál­lalkozóinak terjeszkedését — mondta. A felelőtlen és pazar­ló gazdálkodást a következő testületnek mindenképpen meg kell szüntetnie, a forrásszerke­zetet pedig úgy kell átalakíta­ni, hogy a működőtőke adóbe­fizetései kerüljenek túlsúlyba. Rezes szerint külön felzárkóz­tatási támogatást kell kiharcolni az elmaradt fejlesztések pótlá­sára, hiszen képtelenség, hogy az ország egyik legnagyobb vá­rosában több mint tízezer em­ber lakása nincs ellátva vil­lannyal, illetve vízzel, a szilárd burkolatú utak hányada alig haladja meg az 50 százalékot. A magas adósságállomány és az alacsony fejlesztési hányad Hevessy József polgármester szerint jórészt annak köszönhe­tő, hogy a normatív finanszíro­zási rendszer, amely a fejenkén­ti képzéshez szükséges összeg­nek mindössze 60 százalékát biztosítja központi forrásból, óriási többletkiadásokra kény­szeríti az olyan iskolavároso­kat, mint Debrecen. Ez azt je­lenti, hogy a 11,5 milliárd fo­rintos intézményi költségvetés­ből Debrecen mindössze 6-6,5 milliárdot kap meg normatív tá­mogatásként, és 5 milliárdot saját forrásból kell kigazdál­kodnia. Emellett valamilyen módon forrásokat kell találni az olyan nagy fejlesztésekre, mint amilyen a Tóth Árpád Gimná­zium felépítése, a villamos re­konstrukciós program, vagy a repülőtér működőképességé­nek megteremtése, amelyek fi­nanszírozása több milliárd fo­rintot kötött le. Mivel a priva­tizáció során a portfolióba ke­rült részvényeket a nagyválla­latok tönkremenetele miatt csak alacsony áron tudták eladni, a szükséges pénzeszközök meg­szerzésére nem maradt más út, mint a működő és forgalomké­pes vagyontárgyak értékesíté­se, illet­ve a hitelfel­vétel. Az elő­ző választási ciklusban még kötvénykibocsátásra is sor ke­rült, ezt a tartozást 1996-ban egyenlítette ki az önkormányzat. Az adósságkezelésről szólva Hevessy József elmondta, hogy a hiteleket átütemezték, és a hi­telportfolió egészét az OTP Bank kezelésébe adták. E bank a hiteleket az irányadó kamat­láb alatti rátával nyújtja, s évi 400 millió forint folyószámla­­hitelt bocsát az önkormányzat rendelkezésére. E konstrukció lehetővé teszi, hogy a hitelállo­mány egyelőre ne növekedjen, arra viszont nem nyújt fede­zetet, hogy az adósság csök­kenjen. tll. j*. w. 3443 hirdetési lehetőség részletes adataival I . BijBI “ TMa /SM^ MÉDIA HIRDETÉSI ÁRAK ^ ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 4­13'kiadás 1 "8- szeptember HIRDETÉSI ENCIKLOPÉDIA Felfüggesztették a korlátozást Miskolcon Önkormányzati segítség a hátralékosoknak A költségvetésből 47,5 millió forintot igényel Miskolc vá­ros önkormányzata a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítésére. E mellé 38,8 millió forint sa­ját forrást állít, s a támogatottak is 30 százalékn­yi önrészt fi­zetnek majd. M. VADAS ZSUZSA Összességében Miskolcon 123 millió forintot fordíthatnak adósságkezelésre az idén, a bor­­sodi megyeszékhely önkor­mányzata által tegnap hozott rendelet értelmében. Miskolcon 2500 rászoruló közül a számítások szerint öt­százan tudják majd igénybe venni az adósságkezelésnek ezt a módját. Azok kérhetnek tá­mogatást, akiknek legalább hat­havi hátralékuk halmozódott fel közüzemi díjakból. Emellett az 1993. december 31-ig hatály­ban volt jogszabály alapján fel­vett lakáshitelekből s a lakás­célú megtakarításokra felvett kölcsönökből fennmaradt tar­tozásnál is mód van a támoga­tás igénylésére. A rendelet nyomán Miskol­con a hő- és vízszolgáltató tár­saság felfüggesztette a szep­tember 7-re tervezett korláto­zást egy jelentős tartozással ren­delkező társasháznál. A lakók több mint 10 millió forinttal tar­toznak a helyi távfűtőknek, a társasházi közösség pedig 8 millió forintot meghaladó összeggel a vízműnek. A szol­gáltatócégek évek óta nem ju­tottak pénzükhöz, s emiatt dön­töttek a mintegy 200 lakást érin­tő korlátozás mellett. A most el­fogadott önkormányzati ren­delet azonban lehetőséget te­remt a tartozások egy részének megfizetésére, ezért nem kerül sor a korlátozásra. A támoga­tást a társasházi közösség nem veheti igénybe, mivel a lakók­nak egyénenként kell vállal­niuk a 30 százalékos önrészt, amihez a központi büdzséből mellérendelhetik a megfelelő összeget. Miről ír ai[hf­ fit,Ti? A liberális karakter. Interjú Pető Ivánnal — Figyelitek? Botrány az úgynevezett megfigyelési dokumentumok kö­rül — Kereszttűz. Új Csurka-komédia, avagy a MIÉP el­nöke a Nap Tv-ben — Mester Ákos minikommentárja, Lengyel László politikai elemzése — Végkifejlet. Monica Lewinsky, a fecsegő gyakornok (3.) — A Tv 2 Naplója — Autótükör. 168 Óra. A fontos idő. Javultak a turisztika feltételei a Szigetközben Jelentős hatással lenne a szi­getközi vízi turizmusra, ha a dunakiliti tározót feltöltenék. Az így létrejövő vízfelületre átterelhetőek lennének a Du­na mellékágaiban motoros járművekkel megjelenő vad­turisták. Gátat szab ugyanak­kor e turizmus fejlődésének az is, hogy Dunakiliti térségé­ben nincs vízi határszolgálat, e turisták Komáromnál tud­nak belépni az országba — hangzott el a II. Szigetköz­konferencián. ■ isma javultak az elmúlt két évben a Szigetközben a vízi turizmus feltételei. Jobb lett a Mosoni- Duna vízellátása, és ennek ha­tására rengeteg kajakos jelent meg a folyón — állítja Kertész József, az Észak-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság szigetközi szakaszmérnökségének veze­tője. Kertész szerint koordinálni kell a szigetközi vízi turizmust, s ezzel együtt szükséges kijelöl­ni azon útvonalakat, amelyeket motoros járművek nem vehet­nek igénybe. Gátolja a nemzet­közi vízi turizmus megjelené­sét a térségben, hogy a csónak­kal érkezők beléptetésére jelen­leg nincs lehetőség Dunakiliti­­nél, nem működik határszolgá­lat, a folyón közlekedőknek egészen Komáromig kell el­menniük, hogy átléphessék a magyar határt. A konferencián Szombath Tibor, a Szigetközi Falusi Tu­rizmusért Egyesület elnöke el­mondta, hogy turisztikai szem­pontból fontos lenne a dunaki­liti víztározó feltöltése. Az így kialakuló jelentős vízfelület egyúttal a vadturistákat is elte­relné a Duna mellékágrendsze­réből. Az egyesület vízügye­sekkel és a Szigetközi Önkor­mányzatok Szövetségével kö­zösen megfogalmazott célja, hogy a szelíd turizmus erősöd­jön a térségben. Ennek feltéte­lei­t azzal, hogy a vízpótlás­sal jelentősen helyreállt a ter­mészet —nagyrészt megterem­tődtek. A vízi turizmuson túl a sziget­közi idegenforgalmat az is élén­kítheti, hogy PHARE-támoga­­tással elkészült a térség kerék­­párút-hálózatának Győr és Hé­­dervár közötti első szakasza. A hédervár—mosonmagyaróvári szakasz építése pedig az idén folytatódik. A konferencián ugyancsak elhangzott: kedvezőtlenül hat a szigetközi turizmusra az is, hogy a térség kerékpárútjai je­lenleg még nem szerepelnek a nemzetközi térképeken. Jel­lemző a szigetközi idegenfor­galomra az is, hogy az egykor oda nagy számban érkezett né­met — akkor még trabantos — turistáknak jelenleg már nem felelnek meg a térség nyújtot­ta szolgáltatások, azok csak át­haladnak az ország ezen részén, de nem állnak meg. Felerősödött viszont az utób­bi időben a Szigetközben a belföldi turizmus, elsősorban a családok fedezték fel e tér­séget. Sok hatvan év feletti és egyre több fiatal keresi fel a tér­séget.

Next