Világgazdaság, 1999. május (31. évfolyam, 84/7594-103/7613. szám)

1999-05-20 / 97. (7607.) szám

10 TURISZTIKAI HÍREK Felújítják a hajdúszoboszlói gyógyfürdőt A napokban fejeződik be a hajdúszoboszlói termálfürdő négy új szabadtéri medencéjének korszerűsítése, amelyre 350 millió forintot fordítottak. A nyolcéves rekonstrukciós program ezt követően ősszel folytatódik, amikor is mintegy 800 millió forintos beruházással felújítják a medencéket, mindegyikbe vízforgató és hőcserélő berendezéseket szerelnek. Mint Czeglédi Gyula, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. — a társaság több­ségi tulajdonosa a városi önkormányzat — vezérigazgatója elmondta, elsősorban saját forrásból szeretnék az idei munká­kat finanszírozni, de pályázatokat is nyújtanak be támogatott hitelek elnyeréséhez. Reményeik szerint a ráfordítások 40 százalékát sikerül pályázatokon megszerezni. Nyolc év alatt, három ütemben egyébként közel másfél milliárd forintot fordí­tanak a gyógyfürdő korszerűsítésére. (VG) Sok külföldit várnak az Off Road-fesztiválra Mintegy 20-30 ezer hazai és külföldi látogatót várnak május végén a Balaton déli partjához közeli Somogybabod környéké­re, ahol pünkösdkor rendezik meg 13. alkalommal a nemzetkö­zi terepjáró-fesztivált. A szervezőkhöz, az Off Road Szövetség­hez és az InterSzezon Kft.-hez eddig beérkezett jelentkezések szerint mintegy hatszáz, főképp olyan, határon túlról érkező látogatót várnak, akik indulnak is a versenyen. A háromnapos rendezvényre érkező külföldiek nagy része német és osztrák, de jelentős az ukrán, orosz, olasz vendégek száma is. (VG) Új hotelek is épülnek Nagyszabású fejlesztés az Orbisnál Lengyelország legnagyobb szállodalánca 2002-ig jelentős fej­lesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy hosszú távon is versenyképes tudjon maradni. Az Orbis 225 millió dollárt költ szállodái felújítására, további 69 millióért pedig új ho­teleket vásárol, illetve építtet. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A felújítás után a társaság át­lagosan 30 százalékkal emeli majd árait, így forgalma és nye­resége a kihasználtság kezdeti visszaesése esetén is nőhet — írják a Nomura befektetőház elemzői az Orbisról készített jelentésükben. Szállodái ked­vező fekvésének és a három­­csillagos kategóriában elfoglalt erős piaci helyzetének köszön­hetően a cég bruttó működési nyeresége tavaly 18,6 százalék­kal emelkedett. Az Orbis 28 lengyel városban 55 szállodát működtet, amelyek egy kivéte­lével saját tulajdonában van­nak. A teljes ágyszám megha­ladja a tízezret, ezzel a varsói piac közel felét, más nagy­váro­sokban pedig 75-92 százalékát uralja. Az Orbis-szállodák ki­használtsága tavaly 58 százalé­kos volt, ami kedvezőbb a 46 százalékos lengyel átlagnál. Az Orbis 15,2 százalékos részvénycsomagját a lengyel kormány május folyamán pénz­ügyi befektetőknek kívánja el­­adni, és megfigyelők szerint előbb-utóbb az állami tulajdon­ban maradó 29,7 százalékos ré­szesedésre is ez a sors vár. A cég privatizációja 1991 -ben kezdő­dött, részvényei 1997 novem­bere óta forognak a varsói tőzs­dén —derül ki a Nomura elem­zéséből . Az állam mellett az al­kalmazottak, a társadalombiz­tosítási alap és kisbefektetők szerepelnek a tulajdonosok lis­táján. Az Orbis hotelcég egyéb­ként többségi részesedést bir­tokol a hasonló nevű utazási irodában és szállítócégben, va­lamint tulajdonában van az Orbis Casino egyharmada is. A lengyel szállodaipar a szakértők szerint jelentős minő­ségi és mennyiségi fejlődésen ment keresztül a kilencvenes évek során. A legdinamikusabb növekedés 1995—1997 között következett be, amikor is 218 új szálloda nyitotta meg kapuit. Az új létesítmények döntő többsége Varsóban található és a maga­sabb kategóriát képviseli. A három-, ötcsillagos szállo­dák — tehát az a kategória, amelyben az Orbis is versenyez — aránya az összes lengyelor­szági hotelen belül 37 százalék, ám az ágyszámot tekintve majdnem 60 százalékos a része­sedésük. A négy- és ötcsillagos szál­lodák vendégeinek 70 százalé­ka külföldi, a háromcsilla­gosokénak azonban majdnem kétharmada lengyel állampol­gár—derül ki a statisztikákból. Varsóban több nemzetközi szállodalánc — a Granada, a Marriott International, az ITT Sheraton és az Accor — üze­meltet egy-egy négycsillagos házat. Ezek közül — 523 szo­bájával — a Marriott számít a legnagyobbnak. Szczecinben a Radissonnak, Gdanskban pedig a B­oss Hotels & Resortsnak van egy négy-, illetve egy három­­csillagos szállodája. Az oldalt szerkeszti: Lázár Ildikó A lengyel szállodaipar fejlődése VILÁGGI­ZPASJIG ÜZLETI NAPILAP TURIZMUS Last minute csak rendkívüli esetben Etikai kódex utazási irodáknak Csak rendkívül indokolt esetben éljenek az utazási irodák a rendkívüli árengedmény, az úgy­nevezett last minute eszközével. E lehetőséget legkorábban az adott program kezdete előtt egy hónappal hirdessék meg és csak akkor, ha az érintett ajánlatot korábban már teljes áron kínálták — tartalmazza az utazási irodák, ügynökségek etikai kódexének tervezete, ame­lyet az MKIK küldöttgyűlése várhatóan május végén fogad el. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elkészítet­te az utazási irodák és ügynök­ségek etikai kódexének terve­zetét. Ebben kiemelten foglal­koznak az utazási vállalkozá­sok értékesítési tevékenységé­vel. E téren követelmény, hogy a cégek korrekt piaci magatar­tásra törekedjenek, és csak in­dokoltan —értékesítési, gazda­sági vészhelyzet esetén — él­jenek a rendkívüli árenged­mény eszközével. E kedvezmé­nyeket kizárólag akkor hirdes­sék meg, amikor a piacon meg­szokott és már alkalmazott ér­tékesítési formák nem vezetnek eredményre. Az úgynevezett last minute kedvezmény eszkö­zével csak legfeljebb egy hó­nappal az utazás kezdete előtt éljenek. Mint a tervezet fogal­maz: kizárólag olyan ajánlat értékesíthető e formában, ame­lyet az utazási vállalkozás ko­rábban már teljes áron meghir­detett. Az irodák működésével kap­csolatos kívánalom továbbá, hogy pontosan meg kell jelöl­ni : utazási irodaként vagy ügy­nökségként folytatja-e tevé­kenységét a cég. Nem megen­gedett a korábban bejegyzett utazási vállalkozás elnevezésé­vel azonos, illetve ahhoz na­gyon hasonló, megtévesztő név használata. Az utasok biztonsá­ga érdekében elvárás, hogy az utazási vállalkozó minden szempontból kifogástalan mű­szaki állapotú, biztonságos, megfelelő kényelmi színvonalú személyszállító eszközöket biztosítson a programokhoz. A cégek és az utasok kapcso­latában kiemelt fontosságú az utazási szerződés, amely nem tartalmazhat az utasokra hátrá­nyos rendelkezést oly módon, hogy azt a szövegrészt a többi­nél apróbb betűkkel nyomtas­sák, és megfogalmazása homá­lyos, félreérthető. Elvárás az utaztatókkal szem­ben, hogy vásárlóik biztonsága érdekében a cégek a legkedve­zőbb utasbiztosítási formát al­kalmazzák. Ha a program árá­ban nincs benne a biztosítás, akkor kívánatos, hogy erre kü­lön, szóban is felhívják az uta­zó figyelmét. Amennyiben az utas nem vesz biztosítást, cél­szerű, ha erről — a viták, rek­lamációk elkerülése érdekében — az utazási iroda írásbeli nyi­latkozatot kér. L.I. Utazási irodák száma (1999. V. hó) Megye Utazási Irodák száma Fiókirodák száma Összesen Budapest 515 326 841 Somogy m. 62 55 117 Pest m. 584 62 Zala m. 43 52 95 Szabolcs-Sz.-B. m. 132 15 Jász-Nagykun-Szolnok m. 113 14 Nógrád m.4­0 4 Összesen: 1051 576 1627 Megjegyzés­: a megyék közül azokat emeltük ki, ahol a legtöbb és a legkevesebb utaztató cég működik Forrás: MKIK Készül az évezred egri bikavére Borlovagokat is avatnak Az idén is számos, a borhoz, a borászathoz kapcsolódó program várja a turistákat Egerben és környékén. Hamarosan megnyitják az Egri Borok Gyertyás Házát, a régi bormúzeumot, ahol “borlovag”-gá avatást, kóstolókat tartanak majd, továbbá étterem és bemutatóterem várja az érdeklődőket. A ház felújítása 7,5 millió forintba került. MUNKATÁRSUNKTÓL Heves megye különleges adottsága, hogy két történelmi borvidéke van, amelyek külön­böző körülmények között ala­kultak ki, mégis szorosan kap­csolódnak egymáshoz. Az egri borvidék szőlőtermesztési ha­gyományai mind a fehér, mind a kék szőlőfajták tekintetében több évszázadra nyúlnak vissza. Mátraalja és környéke páratlan idegenforgalmi, turisz­tikai lehetőségekkel rendelke­zik. A Mátra jelenléte, Buda­pest és az autópálya közelsége kedvelt kirándulási és pihené­si célponttá tette a körzetet. Az elmúlt évben, 1997-hez képest, 16 százalékkal nőtt a Heves megyei idegenforgalmi szálláshelyeken eltöltött ven­dégéjszakák száma. Ez azt je­lenti, hogy a megyében az or­szágos átlagot meghaladó mér­tékben élénkült az idegenforga­lom — közölte érdeklődésünk­re Kiss János, a Heves megyei önkormányzat idegenforgalmi képviselője. A növekvő vendégforgalom nagyrészt annak köszönhető, hogy a közelmúltban több je­lentős idegenforgalmi beruhá­zást is megvalósítottak. Példá­ul megnyitották a noszvaji Pa­noráma Szállót, a parádsasvá­­ri Kastélyszállót, valamint megkezdték a mátrafüredi Avar Szálló rekonstrukcióját — tet­te hozzá Kiss János. Az önkor­mányzat a maga eszközeivel, elsősorban koordinációval, ki­állítások szervezésével, kiadvá­nyok megjelentetésével a jövő­­ben is segíteni kívánja az ága­zat fejlődését. Az idei költség­­vetés 15,2 millió forintot irány­zott elő erre a célra. Egerbe és környékére az idén is számos programmal csalo­gatják a turistákat. Tavaly 124 ezren keresték fel a várat, és közel 14-15 ezer turista érkezett az egri bikavér ünnepére Szent Donát napján—közölte érdek­lődésünkre Dula Bence, az egri hegyközség hegybírója. Az idén immáron harmadik alka­lommal rendezik meg az egri bikavér ünnepét júliusban, ahol 18 étterem tart borkóstolót. Ek­kor mutatják be az “ezredfordu­ló egri bikavérét”, amit a vidék szőlő- és bortermelői az állam­­alapítás 1000. évfordulójára készítenek a legkiválóbb 1997- es évjáratú borokból. Az össze­sen 12 500 palack bort, amit elő­jegyzésben lehetett megvásá­rolni, áprilisra az összes üveg­gel eladták. A bevétel az Egri Szőlő- és Borkultúra Alapít­vány alapító vagyonát képezi. Hamarosan megalakul az Egri Borút Egyesület, amely összefogja azokat a szőlősgaz­dákat, vendéglősöket, fazekas­mestereket, valamint szerveze­teket, akik már eddig is számos borhoz fűződő rendezvényt szerveztek és szerveznek —­­mondta Dula Bence. Készül egy “borúttérkép”, ahol mind­azon helyeket (pincészetek, ét­termek, szállások, múzeumok, horgász-, vadásztanyák, népi és iparművészeti műhelyek) fel­tüntetik, ahol minősített formá­ban, a borúti charta szabályai szerint várják a vendégeket. Ennek a borturisztikai újdon­ságnak az információs köz­pontja az Egri Borok Gyertyás Háza lesz, amely május 24-én nyílik újra. A megnyitó az ide­genforgalmi szezon kezdete is. Az Egri Borok Gyertyás Háza, vagyis a régi bormúzeum az önkormányzat tulajdonában van, amely kezelésbe adta az egri hegyközségnek. A felújí­tásra 7,5 millió forintot költöt­tek, a berendezés pedig továb­bi 4-5 millióba kerül, amit PHARE-pályázat útján kíván­nak előteremteni. F.E.E. ­ Gyulán a Várfürdő privatizációjában bíznak Középtávú fejlesztési stratégia A turizmus fejlesztéséről, az idegenforgalmi beruházások növeléséről hozott döntést a kö­zelmúltban Gyula város önkormányzata. A középtávú program része többek között a váro­si tulajdonban lévő Várfürdő Kft. részvénytársasággá alakítása, valamint a turisztikai be­vételek növelése érdekében új módszert dolgoztak ki az adó behajtására. RÁKÓCZI GABRIELLA A tervek szerint a Várfürdő Kft. 2000. január elsejétől mű­ködne részvénytársaságként. A jelenleg 100 százalékban ön­­kormányzati tulajdonban lévő Várfürdő Kft. átalakítása után az rt.-ben a város megőrizné többségi tulajdonát, a részvé­nyek minimum 51 százalékát. A többi részvényt befektetők je­gyezhetnék­­­ mondta Bárá­nyi Géza, Gyula város alpol­gármestere. A lakosság számára külön részvénysorozat kibocsátását tervezi a város, mivel a tulajdo­nosi jogok megszerzése és gya­korlása az ő esetükben megle­hetősen fontos — vélik a város­házán. A lakossági részvények alacsonyabb névértéken kerül­nek majd forgalomba, hogy a családok, a kisnyugdíjasok is tulajdonosok lehessenek. A la­kossági részvények után a tár­saság nem osztalékot fizetne, hanem e tulajdoni hányad ked­vezményes belépésre és szol­gáltatásokra jogosítana. A po­tenciális nagybefektetők felku­tatását a tervek szerint a tulaj­donos egy brókercégre bízza. A város a gyógyászati szol­gáltatások fejlesztésével párhu­zamosan a szabadidős és a sportszolgáltatások bővítését tervezi, így a várkert és az Almássy-kastély teljes rehabi­litációja is a tervek része. A középtávú fejlesztésekhez a pénzt a város több hazai és EU-s forrásból próbálja előte­remteni. Ilyen lehetőség a Vár­­fürdő-részvények kibocsátása, az idegenforgalmi adóbevéte­lek és a hozzá kapcsolódó álla­mi források. De a fejlesztések üteme annak függvénye is lesz, hogy a város mikor s mekkora összegeket tud területfejlesztési és egyéb állami pályázatokon elnyerni. Gyula a 2000-től in­duló Elmelő csatlakozási ala­pok idegenforgalmi forrásaira is pályázni kíván. Az idegenforgalmi adó mű­ködtetésének, illetve hatéko­nyabb beszedésének új mód­szerét a közelmúltban dolgoz­ta ki a város, így Gyulán — amennyiben a testület jóvá­hagyja— az új idegenforgalmi adórendelet a legtöbb szállás­adót a legális szférába kénysze­ríti majd. A tervezett szisztéma — amit június 1-jétől vezetnek be — lényege, hogy a város a vendégek számára kibocsátana a fürdőbe kedvezményes belé­pésre jogosító bonokat. Ezeket a vendégek a szállásadójukon keresztül kapnák meg, így a város a kibocsátott és felhasz­ Gyula turisztikai adatai­ nak­ bonok alapján tudná, hány vendég fordult meg a magán­­szállásokon. Ebben az esetben, ha a szállásadónak nem is, de a vendégeknek mindenképpen érdeke lesz, hogy szerepeljenek a hivatalos nyilvántartásban. A város azt reméli, i­lyen módon az idegenforgalmi adóbevételek 50-60 százalékkal emelkednek. (1998) Adóbevétel (áll. támogatással) 100 M Ft Vendégek száma 100 ezer ebből belföldi 70% külföldi 30% Vendégéjszakák száma 467 ezer Átlagos tartózk. idó 3-4 éjsz. Regisztrált kér. szállás­helyek száma 4 632 ebből szálloda 1 837 panzió 137 kemping 895 kollégium 466 vállalati üdülő 300 magánszállás 997 Forrás: Tourinform Gyula 1999. MÁJUS 20.

Next