Világgazdaság, 1999. július (31. évfolyam, 126/7636-147/7657. szám)

1999-07-21 / 140. (7650.) szám

HÍRSOROK A számvevőszék is feljelenti a Postabankot? Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Postabank vizsgálata során az áttekintett több száz ügy között talált olyan tranzakciókat is, amelyek nyomán megvizsgálja, indokolt-e feljelentés tétele az adott ügyekben — közölte Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke tegnap. Elmondta: elkészültek a Postabank tőkehelyzete és jövedelmezősége 1991 és 1998 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzésének részjelentései, amelyeket a titkos ügykezelés szabályainak betartásával átadtak véleményezésre a Postabank illetékeseinek. Az ÁSZ elnöke beszámolt arról, hogy a Posta­bank és a Magyar Fejlesztési Bank ellenőrzése várhatóan szep­tember végén fejeződik be, és október első felében teszik közzé a jelentést. (MTI) Oroszországban maradnak a magyar műkincsek Az agresszor országok nem követelheti­k vissza Oroszországtól azon kulturális javaikat, amelyeket a Szovjetunió jóvátételként kapott meg a második világháború végén — szögezte le tegnap az orosz alkotmánybíróság. A legfelsőbb orosz bírói testület egy tavaly már hatályba lépett törvényt vizsgált felül az orosz elnök beadványa nyomán. Ez utóbbi szerint a jogszabály kilenc lényegi cikkében sérti az ország alaptörvényét, és ellentmond a nemzetközi joggyakorlatnak. Egyelőre nem világos, hogy to­vábbra is nyitva marad-e az egyházi értékek visszaigénylésé­nek lehetősége, amely Magyarország számára elsősorban a sárospataki református könyvtár kódexeinek visszaszerzése miatt érdekes. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma csak a pontos határozati szöveg ismeretében tudja kialakítani hivatalos álláspontját a döntésről — közölte Rónai Iván, a tárca kulturális helyettes államtitkári titkárságának vezetője. (MTI) Viharkárok: társadalmi összefogás szükséges Az elmúlt időszak viharkárainak enyhítésére, a segítségnyújtás koordinálására újjáépítési kormányzati bizottság alakult — jelentette be tegnap a testület vezetője, Bakondi György vezér­őrnagy. Hozzátette: a bizottság működését az illetékes minisz­tériumok támogatják, a közeljövőben kormányhatározat dönt az újjáépítés finanszírozásáról. A vis maior keretbe eddig 2,5 milliárd forintot utaltak át — mondta Bakondi. (Az összeg az RTL Klub Híradója szerint még nem érkezett meg az alapba.) A Belügyminisztérium közben, méltányolva segítőkészségét, azt javasolja a fővárosnak: az eső- és viharkárok kapcsán tett ajánlatát közvetlenül a károsult önkormányzatoknál tegye meg. Demszky Gábor főpolgármester hétfőn levélben ajánlotta fel a kormánynak: a vis maior alapban maradt 15 millió forintot kamatmentesen százmillió forintra egészíti ki. (VG) Manipulált az MTV hírműsora Elmarasztalta az MTV Rt. A Hét című műsorát az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottsága az MSZP kifogása alapján. A műsor a Lockheed-botrányról készített összeállításában egy régebbi fényképet felhasználva az ügy kulcsfiguráját, Steven M. Jonest az MSZP háttéremberének nevezte. Az ORTT megállapította: A Hét eljárása nem felel meg a tényszerű tájékoztatás követelményeinek, továbbá semmi nem támasztja alá a műsorszolgáltató jogi képviselőjének érve­lését, miszerint “képi poénról” volt csupán szó. (VG) Politikai és alvilági kapcsolatok a FIK Rt.-nél Boross Tamás „részvényeket” kapott Boross Tamásnak, az Aranykéz utcában felrobbantott vállalkozónak engedményezte — meg nem kapott — részvényeit a Fővárosi Ingatlanközvetítő (FIK) Rt. korábbi két vezetője. In­formációink szerint Boross formailag így jutott abba a helyzetbe, hogy beavatkozhasson a cég két tulajdonosa közötti háborúba. Kovács Tibor tulajdonos — a Világgazdaságnak nyi­latkozva — cáfolta, hogy köze lenne az ügyhöz. MUNKATÁRSAINKTÓL 1998. január 7-én Lakinger Jenő és Körösi Imre egy enged­ményezésről szóló közjegyzői okiratban — ellenérték nélkül — Boross József Károlynak jut­tatta a FIK Rt. 56,5 millió forint értékű részvényeit. A doku­mentum szerint az “engedmé­nyezők” Rózsa Ferenccel és Kovács Tiborral, a FIK Rt. tu­lajdonosaival kötött szóbeli megállapodás alapján jutottak a részvényekhez. Ezt a tulajdo­nosok vitatták, ezért a részvé­nyeket nem adták át. Boross az engedményezés alapján jogo­sult lett a kétes követelés “be­hajtására”. Körösi Imre szerint — aki a FIK Rt. elnöke volt — Kovács Tibor tulajdonos Boross Tamással együtt kereste meg őket, hogy így szerezzen vissza részvényeket tulajdo­nostársától, Rózsa Ferenctől. A FIK 25 ezer önkormányzati lakás privatizálásában vett részt. A befolyt vételár másfél százaléka (évente 90 millió fo­rint) illette meg a céget. A FIK Rt. a hozzájuk befizetett össze­get szabadon forgathatta, s így abban volt érdekelt, hogy a tu­lajdonos önkormányzatoknak minél később számoljon el. Kovács Tibor és Rózsa Fe­renc, a FIK Rt. két legnagyobb (49-49 százalékos) tulajdono­sa az önkormányzatoknak járó pénz egy részét saját vállalko­zásaiba fektette. Körösi Imre volt MDF-képviselő, a cég igazgatóságának elnöke, a bir­tokában lévő dokumentumok alapján állítja: a két tulajdonos mintegy 680 millió forintot utalt át brókercégeknek és sa­ját tulajdonukban levő vállalko­zásoknak. 1994. augusztus 10- én például a részvénytársaság 100 millió forintot adott köl­csön a Dunalakk Kft.-nek. A FIK még ugyanabban a szerző­désben 17 millió forintért eladta a 100 milliós követelést a Romax Kft.-nek (amely ezt az összeget sem fizette meg a FIK- nek). Mindhárom cég ugyanab­ba a tulajdonosi körbe tartozik (a “hitel” pedig behajthatatlan­ná vált). Egy másik alkalommal — 1994 októberében — a FIK Rt. 60 millió forintot átutalt a Budalakk Éta Kft.-be, amely a kölcsönt nem fizette vissza. A követelést a kölcsönösen kial­kudott 1 forintos áron Kovács Tibor megvette a FIK Rt.-től. Ennél már csak egy üzlet volt jobb, amikor egy nagy értékű csobánkai ingatlankövetelést 0 forintos áron vásárolt meg Ko­vács Tibor magánszemély, az eladó FIK Rt. tulajdonosa. A cégből kikerült pénz az önkor­mányzatok tulajdona. Az évek során Kovács és Ró­zsa között megromlott a vi­szony. A két tulajdonos saját igazgatóságot és menedzsmen­tet állított fel. A háborúzó felek mögött a politika és (informá­cióink szerint) az alvilág egyes prominensei sorakoztak fel. Rózsa vezérkarában átmeneti­leg helyet kapott Székely Gá­bor, a főváros volt SZDSZ-es alpolgármestere, a tulajdonosi bizottság elnöke; Nagy Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság exelnök­­helyettese; Simon Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója; Valenta László volt dandártábornok, jelenleg a belügyminiszter kabinetfőnö­ke. Az üzlet nagyságrendjét jel­zi, hogy a másik oldalon is je­lentős erők vonultak fel: Berecz János egykori MSZMP KB-tit­­kár; Lakatos Ernő, a KB egy­kori osztályvezetője. A parla­ment focicsapata 1998-ig “FIK Rt.” feliratot viselt a mezén, mivel Kovács Tibor tulajdonos egy ideig az MSZP sportügyi ta­­nácsadója volt. Körösi Imre — akit a cégbí­róság visszahelyezett elnöki pozíciójába — szerint Szabó Gábor, Boross Tamás ügyvédje volt Kovács Tibor egyik jogi képviselője is: a dokumentu­mok szerint Szabó védte Ková­csot egyik munkaügyi perében. Szabó Gábor ügyvéd Boross Tamással vesztette életét az Aranykéz utcai robbantás so­rán. Körösi szerint Kovács Ti­bor jelenlétében többször talál­koztak Boross Tamással. Ügy­védeik készítették elő azt az en­gedményezést, amelyben La­kingerrel soha meg nem kapott FIK Rt.-részvényeket engedtek át Borossnak. Ennek előzmé­nye az volt, hogy szóbeli meg­állapodás alapján a privatizált FIK-részvényeket négy egyen­lő részben osztották volna fel Rózsa Ferenc, Kovács Tibor, Lakinger Jenő és Körösi Imre között. Ebből semmi nem lett, a tulajdont Kovács és Rózsa egymás között osztotta fel. Kö­rösi szerint Kovács a részvé­nyek engedményezésével kí­­vánta Borossza Rózsával vívott háborúba bevonni. Kovács Ti­bor lapunknak mindezt cáfol­ta. Szerinte hamis nyilatkozat­ról van szó, amely minden jog­alapot nélkülöz. Kuttron Katalin, a VI-VII. kerületi ügyészség munkatársa lapunknak elmondta: Kovács Tiborral szemben két ügyben sikkasztás gyanúja miatt vádat emeltek. Rózsa Ferencet már korábban csődbűntett alapos gyanúja miatt őrizetbe vették. A valójában Józsefnek ke­resztelt, ám Boross Tamásként elhíresült férfi nevét az Arany­kéz utcai robbantásos merény­let kapcsán ismerte meg az or­szág. A százmilliós nagyság­rendben tevékenykedő üzlet­ember tulajdonában volt — egyebek mellett — a szegedi Adu Üzemanyagtöltő Kft., a Citadella Night Club Kft., va­lamint a Casino Citadella. I.L.L.—B.L. Boross 1996 őszén, vidékről érkezett Budapestre, és egyik rokonának, Radnai Lászlónak a cégénél, a Conti-Car vállalko­záscsoportnál tevékenykedett. A céget 1990-ben alapították, majd két évvel később brutális kegyetlenséggel meggyilkolták az egyik tulajdonostársat, Swarcz Jánost. Alighogy Boross el­kezdett működni a cégnél, máris őrizetbe vette őt a rendőrség, mint egy robbantásos merénylet feltételezett felbujtóját. 1997 elején hagy­ta el a Conti-Cart, majd ezt követően, január 22-én ismeretlen tettesek rálőttek solymári családi házára. A támadást nyilvánvalóan figyelmeztetésnek szánták, ám Boross nem úgy reagált, ahogyan arra támadói vélhetően szá­mítottak. Bement ugyanis a Pest Megyei Rendőr-főkapitány­ságra, és videokamera előtt megyei ügyészek, rendőrök jelenlé­tében közel nyolc órán keresztül beszélt a budapesti szervezett alvilágról. Neveket, összefüggéseket és konkrét bűncselekmé­nyeket említett. Ezt követően Boross Tamás külföldre távozott, onnan utóbb hazatért, majd 1998. július 2-án jogi képviselőjé­vel, a már említett Szabó Gáborral együtt a belvárosi Aranykéz utcában a magyar kriminalisztika legrombolóbb, vétlen áldoza­tot is követelő bombamerényletének áldozata lett. TÁRSADALOM Éleződő koalíciós nyilatkozatháború Orbán Viktor bírálja Torgyán Józsefet Az oktatási miniszter után a külföldről hazatérő kormányfő is bírálta Torgyán Józsefet azért, mert egyik nyilatkozatában az ellenzék segítségét elfogadhatónak nevezte a mezőgazdaság igényének érvényesítése érdekében. Orbán szerint ez a magatartás ellentétes a koalíciós meg­állapodással, míg a kisgazda Bánk Attila a nyilvános üzengetések lezárását sürgette. MUNKATÁRSAINKTÓL A koalíciós megállapodás­nak sem a szövegébe, sem a szellemébe nem fér bele egy olyanfajta gondolkodásmód és magatartás, hogy ha egymással nem tudunk megegyezni, akkor segítségül hívjuk ellenfeleinket szövetségeseink ellenében — nyilatkozta Orbán Viktor ked­den a Magyar Rádiónak. A kor­mányfő Torgyán József föld­művelésügyi és vidékfejleszté­si miniszter azon kijelentésére reagált, hogy az őszi költségve­tési vitában akár az ellenzéki pártok segítségét is elfogadja a mezőgazdaság jövő évi 413 milliárd forintos (a Fidesz és a Pénzügyminisztérium által túl­zottnak tartott) támogatása ér­dekében. Orbán Viktor kijelentette: egyetlen ország sem képes arra, hogy így működjön, az ilyen államok banánköztársaságok­ká szoktak alakulni, ahol egy idő után az emberek azt sem tudják, hogy ki a kormánypár­ti és ki az ellenzéki. Magyaror­szág szerencsére nem ebbe az irányba tart, ezért talán ezeket a nyilatkozatokat nem is kell olyan veszélyesnek tekinteni, mint amelyek képesek lenné­nek az egészséges magyar po­litikai és társadalmi fejlődést letéríteni az európai kultúra és alkotmányosság szellemének ösvényéről — fogalmazott a miniszterelnök. Megjegyezte: támogatási igényével a minisz­ter még nem kereste meg, de Torgyán Józseffel a kormány­üléseken kívül is van mód kon­zultációkra. Egyetértek a miniszterelnök úrral abban, hogy nem a sajtón keresztül kell üzengetni, hanem egymás között kell rendezni az ügyeket—nyilatkozta a Világ­­gazdaságnak az FKGP frakció­­vezetője. Bánk Attila szerint nincs szó koalíciós nézetelté­résről, hiszen az FKGP a mező­­gazdaság és a vidékfejlesztés kiemelt támogatásával a kor­mányprogramot akarja megva­lósítani. Hozzátette: ezt a kér­dést nemzeti ügynek tekintik, ezért szeretnék az ellenzék tá­mogatását is megszerezn­i. Az MSZP szívesen együtt­működne a kisgazdákkal ab­ban, hogy a magyar agráriumot kivezessék a válságból — mondta tegnap Gál Zoltán szo­cialista politikus. A befektető nem járt jól a Kapás utcában Nincs meg a bevétel Egyetlen fillért sem láttunk abból a bevételből, melyet cége­ink kaptak a Kapás Utcai Rendelőintézettel kötött szerződé­sek alapján— nyilatkozta lapunknak Jü­rgen Dorste, a Medirec Kft. többségi tulajdonosának képviselője cikkünkre reagál­va. Az OEP-től származó bevétel sorsa a cégek tulajdonosai előtt ismeretlen. BARTUS LÁSZLÓ Lapunk múlt pénteki számá­ban (Magáncégeivel szerződött az igazgató H VG, 1999. júli­us 16., 6. o.) beszámoltunk ar­ról, hogy Molnár Lajos, a Ka­pás Utcai Rendelőintézet volt igazgatója szerződést kötött olyan magáncégekkel, melyek­nek ügyvezetőjeként tevékeny­­­kedett. Egy belső vizsgálat megállapításai szerint az egy­kori igazgató — akit később a Szent István Kórház főigazga­tójává neveztek ki — a költsé­geket az állammal fizettette meg, a bevétel pedig az általa képviselt magáncégeknek járt. Jürgen Dorste, a szerződé­sekben szereplő vállalatok többségi tulajdonosának képvi­selője elmondta: cégeik egyet­len fillér bevételhez sem jutot­tak. A nekik járó OEP-támoga­­tások sorsa előttük ismeretlen. A rendelőintézetből kifolyt pénz hozzájuk nem jutott el. Elmondta: több tízmillió fo­rintot fektettek be, amellyel egy privatizációs kísérletet indítot­tak el: a betegek a tb által térí­tett szolgáltatásként vehettek igénybe olyan szakrendelése­ket, melyekhez eddig csak drá­ga magánrendeléseken juthat­tak hozzá. A német tulajdono­sok Molnár Lajos igazgatóban — aki egyébként “kiváló szer­vezői munkát végzett”—meg­bíztak. Csak most vizsgálják, hogy az általa vezetett cégek­ből hova tűntek a bevételek. Az egyik cég taggyűlési jegy­zőkönyve szerint Molnár Lajos “olyan honoráriumokat, illetve ellenszolgáltatásokat vett fel, amelyek őt nem illették meg”, így nem zárható ki, hogy a volt igazgató nemcsak a rendelőin­tézetnek, hanem a külföldi be­fektetőknek is károkat okozott. Németh és a párt is tájékozódik Keresi önmagát az MSZP Az MSZP új alapszabálya, ha az őszi kongresszus elfogadja, jelentősen befolyásolja majd a párt további politizálását — jelentette ki Gál Zoltán, az alapszabály-szerkesztő bizottság elnöke. Gál szerint Németh Miklós a közeljövőben hazajön és az MSZP-n keresztül bekapcsolódik a politikai életbe. izik­rich,Hnm.: Döntően befolyásolhatja a párt sikereit, ha az MSZP készü­lő új alapszabályát az októberi kongresszus elfogadja — mondta Gál Zoltán. A válasz­tási időszakra speciális szabá­lyokat állapít meg a normaszö­veg, fokozott erkölcsi követel­mények elé áll­ítja a párt jelölése alapján köztisztséget betöltő személyeket — tette hozzá az alapszabály-szerkesztő bizott­ság elnöke. A tervek szerint a pártelnök mellett az ügyvezető alelnök helyett elnökhelyettes dolgoz­na, s az elnökség által válasz­tott pártigazgató “menedzsel­né” az MSZP-t. A fiatalítás ér­dekében a párttestületek válasz­tott tisztségviselőinél az alap­szabály bevezetné a kvótát. A jövőben a kongresszus hagyja jóvá a párt köztársasági elnök­jelöltjének személyét. Újdon­ság, hogy az országos el­nökség tagjai konkrét feladatokat kap­nak, ezek teljesítéséről be kell számolniuk a választmánynak. Ez nem jelenti azt, hogy az MSZP árnyékkormányt állíta­na fel — szögezte le Gál. Németh Miklós a közeljövő­ben hazajön, s az MSZP-n ke­resztül bekapcsolódik a politi­kai életbe—válaszolta egy kér­désre Gál Zoltán. Hozzátette: a volt kormányfő nem akar a “készbe beülni”, egyelőre az MSZP és a volt miniszterelnök is tájékozódik a lehetőségekről. Az MSZP nem kíván ár­nyékkormányt alakítani sem a kisgazdapárttal, sem más párttal — nyilatkozta Kovács László. Az MSZP el­nöke hozzátette: területfe­lelősök valóban lesznek, a névsorról azonban a 2000- ben esedékes tisztújító kong­resszus után döntenek.

Next