Világgazdaság, 1999. július (31. évfolyam, 126/7636-147/7657. szám)
1999-07-21 / 140. (7650.) szám
HÍRSOROK A számvevőszék is feljelenti a Postabankot? Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Postabank vizsgálata során az áttekintett több száz ügy között talált olyan tranzakciókat is, amelyek nyomán megvizsgálja, indokolt-e feljelentés tétele az adott ügyekben — közölte Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke tegnap. Elmondta: elkészültek a Postabank tőkehelyzete és jövedelmezősége 1991 és 1998 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzésének részjelentései, amelyeket a titkos ügykezelés szabályainak betartásával átadtak véleményezésre a Postabank illetékeseinek. Az ÁSZ elnöke beszámolt arról, hogy a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank ellenőrzése várhatóan szeptember végén fejeződik be, és október első felében teszik közzé a jelentést. (MTI) Oroszországban maradnak a magyar műkincsek Az agresszor országok nem követelhetik vissza Oroszországtól azon kulturális javaikat, amelyeket a Szovjetunió jóvátételként kapott meg a második világháború végén — szögezte le tegnap az orosz alkotmánybíróság. A legfelsőbb orosz bírói testület egy tavaly már hatályba lépett törvényt vizsgált felül az orosz elnök beadványa nyomán. Ez utóbbi szerint a jogszabály kilenc lényegi cikkében sérti az ország alaptörvényét, és ellentmond a nemzetközi joggyakorlatnak. Egyelőre nem világos, hogy továbbra is nyitva marad-e az egyházi értékek visszaigénylésének lehetősége, amely Magyarország számára elsősorban a sárospataki református könyvtár kódexeinek visszaszerzése miatt érdekes. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma csak a pontos határozati szöveg ismeretében tudja kialakítani hivatalos álláspontját a döntésről — közölte Rónai Iván, a tárca kulturális helyettes államtitkári titkárságának vezetője. (MTI) Viharkárok: társadalmi összefogás szükséges Az elmúlt időszak viharkárainak enyhítésére, a segítségnyújtás koordinálására újjáépítési kormányzati bizottság alakult — jelentette be tegnap a testület vezetője, Bakondi György vezérőrnagy. Hozzátette: a bizottság működését az illetékes minisztériumok támogatják, a közeljövőben kormányhatározat dönt az újjáépítés finanszírozásáról. A vis maior keretbe eddig 2,5 milliárd forintot utaltak át — mondta Bakondi. (Az összeg az RTL Klub Híradója szerint még nem érkezett meg az alapba.) A Belügyminisztérium közben, méltányolva segítőkészségét, azt javasolja a fővárosnak: az eső- és viharkárok kapcsán tett ajánlatát közvetlenül a károsult önkormányzatoknál tegye meg. Demszky Gábor főpolgármester hétfőn levélben ajánlotta fel a kormánynak: a vis maior alapban maradt 15 millió forintot kamatmentesen százmillió forintra egészíti ki. (VG) Manipulált az MTV hírműsora Elmarasztalta az MTV Rt. A Hét című műsorát az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottsága az MSZP kifogása alapján. A műsor a Lockheed-botrányról készített összeállításában egy régebbi fényképet felhasználva az ügy kulcsfiguráját, Steven M. Jonest az MSZP háttéremberének nevezte. Az ORTT megállapította: A Hét eljárása nem felel meg a tényszerű tájékoztatás követelményeinek, továbbá semmi nem támasztja alá a műsorszolgáltató jogi képviselőjének érvelését, miszerint “képi poénról” volt csupán szó. (VG) Politikai és alvilági kapcsolatok a FIK Rt.-nél Boross Tamás „részvényeket” kapott Boross Tamásnak, az Aranykéz utcában felrobbantott vállalkozónak engedményezte — meg nem kapott — részvényeit a Fővárosi Ingatlanközvetítő (FIK) Rt. korábbi két vezetője. Információink szerint Boross formailag így jutott abba a helyzetbe, hogy beavatkozhasson a cég két tulajdonosa közötti háborúba. Kovács Tibor tulajdonos — a Világgazdaságnak nyilatkozva — cáfolta, hogy köze lenne az ügyhöz. MUNKATÁRSAINKTÓL 1998. január 7-én Lakinger Jenő és Körösi Imre egy engedményezésről szóló közjegyzői okiratban — ellenérték nélkül — Boross József Károlynak juttatta a FIK Rt. 56,5 millió forint értékű részvényeit. A dokumentum szerint az “engedményezők” Rózsa Ferenccel és Kovács Tiborral, a FIK Rt. tulajdonosaival kötött szóbeli megállapodás alapján jutottak a részvényekhez. Ezt a tulajdonosok vitatták, ezért a részvényeket nem adták át. Boross az engedményezés alapján jogosult lett a kétes követelés “behajtására”. Körösi Imre szerint — aki a FIK Rt. elnöke volt — Kovács Tibor tulajdonos Boross Tamással együtt kereste meg őket, hogy így szerezzen vissza részvényeket tulajdonostársától, Rózsa Ferenctől. A FIK 25 ezer önkormányzati lakás privatizálásában vett részt. A befolyt vételár másfél százaléka (évente 90 millió forint) illette meg a céget. A FIK Rt. a hozzájuk befizetett összeget szabadon forgathatta, s így abban volt érdekelt, hogy a tulajdonos önkormányzatoknak minél később számoljon el. Kovács Tibor és Rózsa Ferenc, a FIK Rt. két legnagyobb (49-49 százalékos) tulajdonosa az önkormányzatoknak járó pénz egy részét saját vállalkozásaiba fektette. Körösi Imre volt MDF-képviselő, a cég igazgatóságának elnöke, a birtokában lévő dokumentumok alapján állítja: a két tulajdonos mintegy 680 millió forintot utalt át brókercégeknek és saját tulajdonukban levő vállalkozásoknak. 1994. augusztus 10- én például a részvénytársaság 100 millió forintot adott kölcsön a Dunalakk Kft.-nek. A FIK még ugyanabban a szerződésben 17 millió forintért eladta a 100 milliós követelést a Romax Kft.-nek (amely ezt az összeget sem fizette meg a FIK- nek). Mindhárom cég ugyanabba a tulajdonosi körbe tartozik (a “hitel” pedig behajthatatlanná vált). Egy másik alkalommal — 1994 októberében — a FIK Rt. 60 millió forintot átutalt a Budalakk Éta Kft.-be, amely a kölcsönt nem fizette vissza. A követelést a kölcsönösen kialkudott 1 forintos áron Kovács Tibor megvette a FIK Rt.-től. Ennél már csak egy üzlet volt jobb, amikor egy nagy értékű csobánkai ingatlankövetelést 0 forintos áron vásárolt meg Kovács Tibor magánszemély, az eladó FIK Rt. tulajdonosa. A cégből kikerült pénz az önkormányzatok tulajdona. Az évek során Kovács és Rózsa között megromlott a viszony. A két tulajdonos saját igazgatóságot és menedzsmentet állított fel. A háborúzó felek mögött a politika és (információink szerint) az alvilág egyes prominensei sorakoztak fel. Rózsa vezérkarában átmenetileg helyet kapott Székely Gábor, a főváros volt SZDSZ-es alpolgármestere, a tulajdonosi bizottság elnöke; Nagy Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság exelnökhelyettese; Simon Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója; Valenta László volt dandártábornok, jelenleg a belügyminiszter kabinetfőnöke. Az üzlet nagyságrendjét jelzi, hogy a másik oldalon is jelentős erők vonultak fel: Berecz János egykori MSZMP KB-titkár; Lakatos Ernő, a KB egykori osztályvezetője. A parlament focicsapata 1998-ig “FIK Rt.” feliratot viselt a mezén, mivel Kovács Tibor tulajdonos egy ideig az MSZP sportügyi tanácsadója volt. Körösi Imre — akit a cégbíróság visszahelyezett elnöki pozíciójába — szerint Szabó Gábor, Boross Tamás ügyvédje volt Kovács Tibor egyik jogi képviselője is: a dokumentumok szerint Szabó védte Kovácsot egyik munkaügyi perében. Szabó Gábor ügyvéd Boross Tamással vesztette életét az Aranykéz utcai robbantás során. Körösi szerint Kovács Tibor jelenlétében többször találkoztak Boross Tamással. Ügyvédeik készítették elő azt az engedményezést, amelyben Lakingerrel soha meg nem kapott FIK Rt.-részvényeket engedtek át Borossnak. Ennek előzménye az volt, hogy szóbeli megállapodás alapján a privatizált FIK-részvényeket négy egyenlő részben osztották volna fel Rózsa Ferenc, Kovács Tibor, Lakinger Jenő és Körösi Imre között. Ebből semmi nem lett, a tulajdont Kovács és Rózsa egymás között osztotta fel. Körösi szerint Kovács a részvények engedményezésével kívánta Borossza Rózsával vívott háborúba bevonni. Kovács Tibor lapunknak mindezt cáfolta. Szerinte hamis nyilatkozatról van szó, amely minden jogalapot nélkülöz. Kuttron Katalin, a VI-VII. kerületi ügyészség munkatársa lapunknak elmondta: Kovács Tiborral szemben két ügyben sikkasztás gyanúja miatt vádat emeltek. Rózsa Ferencet már korábban csődbűntett alapos gyanúja miatt őrizetbe vették. A valójában Józsefnek keresztelt, ám Boross Tamásként elhíresült férfi nevét az Aranykéz utcai robbantásos merénylet kapcsán ismerte meg az ország. A százmilliós nagyságrendben tevékenykedő üzletember tulajdonában volt — egyebek mellett — a szegedi Adu Üzemanyagtöltő Kft., a Citadella Night Club Kft., valamint a Casino Citadella. I.L.L.—B.L. Boross 1996 őszén, vidékről érkezett Budapestre, és egyik rokonának, Radnai Lászlónak a cégénél, a Conti-Car vállalkozáscsoportnál tevékenykedett. A céget 1990-ben alapították, majd két évvel később brutális kegyetlenséggel meggyilkolták az egyik tulajdonostársat, Swarcz Jánost. Alighogy Boross elkezdett működni a cégnél, máris őrizetbe vette őt a rendőrség, mint egy robbantásos merénylet feltételezett felbujtóját. 1997 elején hagyta el a Conti-Cart, majd ezt követően, január 22-én ismeretlen tettesek rálőttek solymári családi házára. A támadást nyilvánvalóan figyelmeztetésnek szánták, ám Boross nem úgy reagált, ahogyan arra támadói vélhetően számítottak. Bement ugyanis a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra, és videokamera előtt megyei ügyészek, rendőrök jelenlétében közel nyolc órán keresztül beszélt a budapesti szervezett alvilágról. Neveket, összefüggéseket és konkrét bűncselekményeket említett. Ezt követően Boross Tamás külföldre távozott, onnan utóbb hazatért, majd 1998. július 2-án jogi képviselőjével, a már említett Szabó Gáborral együtt a belvárosi Aranykéz utcában a magyar kriminalisztika legrombolóbb, vétlen áldozatot is követelő bombamerényletének áldozata lett. TÁRSADALOM Éleződő koalíciós nyilatkozatháború Orbán Viktor bírálja Torgyán Józsefet Az oktatási miniszter után a külföldről hazatérő kormányfő is bírálta Torgyán Józsefet azért, mert egyik nyilatkozatában az ellenzék segítségét elfogadhatónak nevezte a mezőgazdaság igényének érvényesítése érdekében. Orbán szerint ez a magatartás ellentétes a koalíciós megállapodással, míg a kisgazda Bánk Attila a nyilvános üzengetések lezárását sürgette. MUNKATÁRSAINKTÓL A koalíciós megállapodásnak sem a szövegébe, sem a szellemébe nem fér bele egy olyanfajta gondolkodásmód és magatartás, hogy ha egymással nem tudunk megegyezni, akkor segítségül hívjuk ellenfeleinket szövetségeseink ellenében — nyilatkozta Orbán Viktor kedden a Magyar Rádiónak. A kormányfő Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter azon kijelentésére reagált, hogy az őszi költségvetési vitában akár az ellenzéki pártok segítségét is elfogadja a mezőgazdaság jövő évi 413 milliárd forintos (a Fidesz és a Pénzügyminisztérium által túlzottnak tartott) támogatása érdekében. Orbán Viktor kijelentette: egyetlen ország sem képes arra, hogy így működjön, az ilyen államok banánköztársaságokká szoktak alakulni, ahol egy idő után az emberek azt sem tudják, hogy ki a kormánypárti és ki az ellenzéki. Magyarország szerencsére nem ebbe az irányba tart, ezért talán ezeket a nyilatkozatokat nem is kell olyan veszélyesnek tekinteni, mint amelyek képesek lennének az egészséges magyar politikai és társadalmi fejlődést letéríteni az európai kultúra és alkotmányosság szellemének ösvényéről — fogalmazott a miniszterelnök. Megjegyezte: támogatási igényével a miniszter még nem kereste meg, de Torgyán Józseffel a kormányüléseken kívül is van mód konzultációkra. Egyetértek a miniszterelnök úrral abban, hogy nem a sajtón keresztül kell üzengetni, hanem egymás között kell rendezni az ügyeket—nyilatkozta a Világgazdaságnak az FKGP frakcióvezetője. Bánk Attila szerint nincs szó koalíciós nézeteltérésről, hiszen az FKGP a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kiemelt támogatásával a kormányprogramot akarja megvalósítani. Hozzátette: ezt a kérdést nemzeti ügynek tekintik, ezért szeretnék az ellenzék támogatását is megszerezni. Az MSZP szívesen együttműködne a kisgazdákkal abban, hogy a magyar agráriumot kivezessék a válságból — mondta tegnap Gál Zoltán szocialista politikus. A befektető nem járt jól a Kapás utcában Nincs meg a bevétel Egyetlen fillért sem láttunk abból a bevételből, melyet cégeink kaptak a Kapás Utcai Rendelőintézettel kötött szerződések alapján— nyilatkozta lapunknak Jürgen Dorste, a Medirec Kft. többségi tulajdonosának képviselője cikkünkre reagálva. Az OEP-től származó bevétel sorsa a cégek tulajdonosai előtt ismeretlen. BARTUS LÁSZLÓ Lapunk múlt pénteki számában (Magáncégeivel szerződött az igazgató H VG, 1999. július 16., 6. o.) beszámoltunk arról, hogy Molnár Lajos, a Kapás Utcai Rendelőintézet volt igazgatója szerződést kötött olyan magáncégekkel, melyeknek ügyvezetőjeként tevékenykedett. Egy belső vizsgálat megállapításai szerint az egykori igazgató — akit később a Szent István Kórház főigazgatójává neveztek ki — a költségeket az állammal fizettette meg, a bevétel pedig az általa képviselt magáncégeknek járt. Jürgen Dorste, a szerződésekben szereplő vállalatok többségi tulajdonosának képviselője elmondta: cégeik egyetlen fillér bevételhez sem jutottak. A nekik járó OEP-támogatások sorsa előttük ismeretlen. A rendelőintézetből kifolyt pénz hozzájuk nem jutott el. Elmondta: több tízmillió forintot fektettek be, amellyel egy privatizációs kísérletet indítottak el: a betegek a tb által térített szolgáltatásként vehettek igénybe olyan szakrendeléseket, melyekhez eddig csak drága magánrendeléseken juthattak hozzá. A német tulajdonosok Molnár Lajos igazgatóban — aki egyébként “kiváló szervezői munkát végzett”—megbíztak. Csak most vizsgálják, hogy az általa vezetett cégekből hova tűntek a bevételek. Az egyik cég taggyűlési jegyzőkönyve szerint Molnár Lajos “olyan honoráriumokat, illetve ellenszolgáltatásokat vett fel, amelyek őt nem illették meg”, így nem zárható ki, hogy a volt igazgató nemcsak a rendelőintézetnek, hanem a külföldi befektetőknek is károkat okozott. Németh és a párt is tájékozódik Keresi önmagát az MSZP Az MSZP új alapszabálya, ha az őszi kongresszus elfogadja, jelentősen befolyásolja majd a párt további politizálását — jelentette ki Gál Zoltán, az alapszabály-szerkesztő bizottság elnöke. Gál szerint Németh Miklós a közeljövőben hazajön és az MSZP-n keresztül bekapcsolódik a politikai életbe. izikrich,Hnm.: Döntően befolyásolhatja a párt sikereit, ha az MSZP készülő új alapszabályát az októberi kongresszus elfogadja — mondta Gál Zoltán. A választási időszakra speciális szabályokat állapít meg a normaszöveg, fokozott erkölcsi követelmények elé állítja a párt jelölése alapján köztisztséget betöltő személyeket — tette hozzá az alapszabály-szerkesztő bizottság elnöke. A tervek szerint a pártelnök mellett az ügyvezető alelnök helyett elnökhelyettes dolgozna, s az elnökség által választott pártigazgató “menedzselné” az MSZP-t. A fiatalítás érdekében a párttestületek választott tisztségviselőinél az alapszabály bevezetné a kvótát. A jövőben a kongresszus hagyja jóvá a párt köztársasági elnökjelöltjének személyét. Újdonság, hogy az országos elnökség tagjai konkrét feladatokat kapnak, ezek teljesítéséről be kell számolniuk a választmánynak. Ez nem jelenti azt, hogy az MSZP árnyékkormányt állítana fel — szögezte le Gál. Németh Miklós a közeljövőben hazajön, s az MSZP-n keresztül bekapcsolódik a politikai életbe—válaszolta egy kérdésre Gál Zoltán. Hozzátette: a volt kormányfő nem akar a “készbe beülni”, egyelőre az MSZP és a volt miniszterelnök is tájékozódik a lehetőségekről. Az MSZP nem kíván árnyékkormányt alakítani sem a kisgazdapárttal, sem más párttal — nyilatkozta Kovács László. Az MSZP elnöke hozzátette: területfelelősök valóban lesznek, a névsorról azonban a 2000- ben esedékes tisztújító kongresszus után döntenek.