Világgazdaság, 1999. július (31. évfolyam, 126/7636-147/7657. szám)
1999-07-15 / 136. (7646.) szám
6 HÍRSOROK Kormányértékelés: folytatás két hét múlva Nem kizárt, hogy csak két hét múlva folytatja a tárcák egyéves munkájának egyenkénti értékelését Orbán Viktor miniszterelnök — nyilatkozta a távirati irodának szerdán Borókai Gábor kormányszóvivő. Elmondta, hogy a kormányfő és a miniszterek értékelő találkozóira vonatkozóan nem dolgoztak ki előre pontos menetrendet. Stumpf Istvánnal, a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszterrel körülbelül két hete már megkezdte a miniszterelnök a MeH munkájának értékelését, de ez a munka is csak akkor folytatódik, amikor Stumpf hazatér kéthetes szabadságáról — közölte a szóvivő. (MTI) Továbbra is kérdés: törvényt sértett-e a MeH? A Fővárosi Bíróság várhatóan szeptember 15-én hirdet határozatot abban a közigazgatási perben, amelynek tárgya, hogy a közbeszerzési törvényt sértő pályázati elbírálás nyomán jutott-e az APEH Bűnügyi Igazgatósága 74 darab Toyota márkájú gépkocsihoz — derült ki szerdán az ügy első tárgyalási napján. A per előzménye, hogy a közbeszerzési döntőbizottság 5 millió forint bírságot szabott ki a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának közbeszerzési főosztályára, mert azt az államigazgatási eljárás során született döntés szerint — megsértette a közbeszerzési törvényt azzal, hogy nem a legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázót hirdette ki nyertesnek ez év január 29-én. (MTI) Jól csengő név és ismert jeltévét indított az Omega Egy hete látható Budapesten és környékén az Omega Tv. Az ismert rockzenekar tagja, Benkő László által indított csatorna az év végéig kapott haladékot a finanszírozó cégtől arra, hogy biztató piaci pozíciót harcoljon ki magának. MUNKATÁRSUNKTÓL A fővárosban és 60 kilométeres sugarú körzetében, a 26- os csatornán sugározza adását múlt csütörtök óta az Omega Tv. A 75 százalékban Benkő László, negyedrészben a budapesti X. kerületi önkormányzat tulajdonában álló csatorna a nagy tévék által üresen hagyott területekre igyekszik betörni — mondta el a Világgazdaságnak Benkő. Az Országos Rádió és Televízió Testülettel (ORTT) kötött szerződésben az Omega Tv vállalta, hogy műsorai 40 százalékában közszolgálati kötelezettségeknek tesz eleget. A kereskedelmi tévéket nemigen érdeklik a magyar zenei tehetségek, a színházi, képzőművészeti produkciók sem preferált műfajok, az Omega Tv e területeken kíván színvonalas műsorokat kínálni — fogalmaz Benkő. Az új csatorna vétele egyelőre igen korlátozott, mert földi sugárzással terjesztik, márpedig a fővárosi háztartások nagyobb hányada kábelen (vagy az AM-mikrón) keresztül kapja a televízióműsorokat. Az Omega Tv célja e két — az országban a háztartások körülbelül 46 százalékához eljutó — műsorterjesztésbe bekapcsolódni. A csatorna mögött finanszírozóként az Omega Rt. és a zenekarral már szoros kapcsolatot ápoló Questor pénzügyi csoport áll. A televíziós vállalkozás az év végéig kapott türelmi időt alapítóitól arra, hogy biztató pozíciót szerezzen a tévés piacon. Fél év alatt 200 millió forintból kell gazdálkodniuk— szögezte le Benkő László, aki egyelőre nem tudja, mennyi reklámbevételük lesz. A főváros várja a kabinet előkészítő anyagait Rendkívüli közgyűlés a Nemzeti miatt Augusztus 3-ára rendkívüli közgyűlést hív össze a főpolgármester, ahol a képviselők állást foglalnak az új Nemzeti Színház városligeti helyszínéről. A főváros az ülés előtt várja azokat az előkészítő anyagokat, amelyek alapján a kormány a Hungexpo-terület mellett határozott. MUNKATÁRSUNKTÓL A fővárosi közgyűlés augusztus 3-án rendkívüli ülésen tárgyalja majd meg az új Nemzeti Színház építésével kapcsolatos kormányhatározatot — jelentette be a tegnapi városvezetői értekezlet után a főpolgármester. Demszky Gábor kifejtette: Budapest vezetése feltételezi, hogy a kormánynak a városligeti helyszínnel kapcsolatos döntése részletes közlekedési és környezetvédelmi hatástanulmányokon alapul. A főváros hajlandó érdemben foglalkozni a kabinet kérésével, de a közgyűlés állásfoglalásához mindenképpen szükség van ezekre az előkészítő anyagokra. A Főpolgármesteri Hivatalban felmérték, mennyi időt vesz igénybe az új helyszín terveinek elkészítése és a szükséges engedélyek megszerzése.Miszerint az előkészítés minimális időigénye 523 nap. Ezt nem a főváros, hanem az építési törvény, illetve az ezzel kapcsolatos jogszabályok írják elő — tette hozzá Demszky. A főpolgármester nem kívánta kommentálni azt a felvetést, hogy ennek alapján az építkezés nem kezdődhet meg a jövő nyáron, s nem fejezhető be 2002. március 15-re. 1roo $ KE05 Q VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP TÁRSADALOM Formálódik a takarékossági program Fogyókúrán a Magyar Honvédség A honvédelmi miniszter vezetői értekezletén ma kerül szóba a Magyar Honvédség jövőjét érintő program, amely takarékossági elvek jegyében valószínűleg további fogyókúrát ír elő a hadseregnek. Erre enged következtetni a kormány nemrégiben hozott 3000-es, titkos határozata is. MUNKATÁRSUNKTÓL Szabó János honvédelmi miniszter ma ismerteti vezetői értekezletén azokat a problémákat, amelyekkel a Magyar Honvédség kénytelen szembenézni. A vezérkarban is elbizonytalanodást kiváltó finanszírozási nehézségek miatt — éppen akkor, amikor a honvédség élén személycsere is zajlik—a kormány két hete nem nyilvános, úgynevezett 3000-es határozatban rendelt el stratégiai felülvizsgálatot (VG, 1999. július 6., 6. o.). Erre utalt tegnapi rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök is. A felülvizsgálat célja, hogy szeptemberig javaslatot készítsen a tárca a kormánynak arra, mekkora és milyen feladatot ellátni képes honvédségre van szüksége az országnak. A kormányfő a hadsereg átalakításáról beszélt tegnap reggel a Kossuth rádióban, a felülvizsgálatot végző csoport vezetője, Wachsler Tamás, a Honvédelmi Minisztérium (HM) közigazgatási államtitkára pedig az utóbbi időben többször utalt arra, hogy Magyarország most és a közeljövőben még a jelenlegi 50 ezres hadsereget sem tudja fenntartani. Különösen úgy nem, hogy szinte minden területen alapos fejlesztések szükségesek, miközben az idén alapfeladatai egy részét sem tudja teljesíteni a honvédség az év végéig tízmilliárd forintra várt hiánya következtében. A kormányhatározat intézkedik arról is, hogy a HM által egész évre tervezett ingatlaneladást mielőbb hajtsák végre, az értékesítésre kijelölt objektumok egy kis hányadát már ezekben a hetekben vegye át az ÁPV Rt., és fizesse ki értük a költségvetésben előirányzott 9 milliárd forintot. Emellett a vagyonkezelő leírja a HM 3 milliárdos tartozását (VG, 1999. július 8., 1—6. o.). A magyar KFOR-erők mégsem haladhatnak át az eredeti terveknek megfelelően Románián, mivel a román alkotmánybíróság szerdai ülésén nem hozott döntést arról a törvényről, amelynek alapján a román kormány az áthaladási engedélyt megadhatná. Kozsokár Gábor, a román alkotmánybíróság tagja a testület szerdai ülése után elmondta, tárgyalták a kérdést, de végül abban maradtak, hogy még alaposabb vizsgálatra van szükség, ezért az ügy tárgyalását július 20-án folytatják. A magyar KFOR-erők romániai áthaladása azért húzódik, mert a román ellenzéki politikusok egy csoportja megtámadta azt a felhatalmazási törvényt, amellyel a parlament lehetővé tette, hogy a kormány a törvényhozás nyári szünetének idején egyes, a törvényhozás jogkörébe tartozó kérdésekben dönthessen. Közben a szarajevói SFOR-támaszponton építési feladatok teljesítését kezdte meg a nemzetközi katonai erő kötelékében szolgálatot teljesítő magyar műszaki kontingens egy része. (MTI) Elszámolás bemondás alapján (Folytatás az 1. oldalról) A kampánypénzek elszámolását az ÁSZ korábban nem ellenőrizte, ez volt az első ilyen jellegű vizsgálat. (Az 1997. évi C. törvény kimondja: az országgyűlési képviselő-választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások felhasználásának ellenőrzése az ÁSZ feladata.) Az ÁSZ az 1998. január 1. és július 22. közötti időszakkal foglalkozott. Teljes körű helyszíni ellenőrzést a hat parlamenti párton és egy független képviselőn (Kupa Mihály) kívül a KDNP- nél végeztek, a többiek esetében az ellenőrzés az érintettek adatközlésén alapult. A pártok az 1998-as országgyűlési választásokon — a jelöltek száma alapján — közel 3,92 milliárd forintot fordíthattak volna választási kiadásokra; a bevallások szerint 1,438 milliárd forintot használtak föl. A választáson indult és beszámolót közzétett 19 párt, illetve jelölő szervezet nem lépte át a törvényben meghatározott keretet. A független képviselőjelöltek közül egyetlen jelölt költekezett túl, aki viszont rendezte már 272 158 forintos tartozását. (Kupa Mihályról van szó, akit a jelentés nem nevesít; az érintett nyilvánosan is elismerte a tényt, egyszersmind komikusnak tartva, hogy egyedül ő akadt fönn a rostán.) Az ÁSZ a pártoknál lényegében mindent rendben talált; két szervezetnél (MSZP, MIÉP) fordult elő kisebb pontatlanság. A számvevők javaslataikban a már említett törvényi hiányosságok megszüntetését szorgalmazzák. Feltűnő: az ÁSZ egy olyan fontos témában készült jelentésben, mint amely a kampánypénzek elszámolásáról szóló, többet foglalkozik a szabályozatlansággal, mint magával a vizsgálat körével. A számvevőszékhez közeli források szerint az ÁSZ így kívánta jelezni: a számvevőszék a lehetetlen jogszabályi környezetben kötelességét teljeskörűen teljesíteni nem tudta. Az ÁSZ korrekt munkát végzett: a pártok bemondásain alapuló idilli állapotot nem hitelesítette tekintélyével. Jelölő szervezetek választási beszámolójában közzétett ráfordítások, illetve kiadások -1 Szervezetek megnevezése Választási Képviselőkiadások jelöltek E Ft-ban száma 1. Szabad Demokraták Szövetsége 367 718 385 2. Magyar Szocialista Párt 352 252 386 3. Fidesz — Magyar Polgári Párt 303 630 356 4. Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 139 859 386 5. Magyar Demokrata Fórum 90 024 331 6. Kereszténydemokrata Néppárt 76 752 357 7. Magyar Igazság és Élet Pártja 37 511 383 8. Munkáspárt 27 590 373 9. Együtt Magyarországért Unió 18 689 117 10. Magyar Demokrata Néppárt 8 504 112 A beszámolóban vizsgált 19 szervezet összesen: 1 438 344 3548 Forrás: ÁSZ Egymilliárdos vagyonvita (Folytatás az I. oldalról) Az 1997. évi CXLII. törvény rendelkezett a társadalmi szervezetek és a szakszervezetek kezelésében levő vagyon tulajdonba adásáról. A társadalmi szervezetek esetében a vagyonhöz jutás pályázat alapján történik, és 15 éves terhelési és elidegenítési tilalommal jár. A szakszervezetek esetében —mivel saját vagyonukat kapják vissza — ez a tilalom nem áll fenn. Ha a kezelésükben levő vagyon felosztásáról az összes tulajdonossal meg tudnak egyezni, a megállapodásokat pedig a VIKSZ jóváhagyja, akkor a törvény alapján a KVI korlátozás nélkül köteles a földhivataloknál a tulajdonba adást bejegyeztetni. A törvény végrehajtása megkezdődött, a vagyon 40 százalékának átadása megtörtént. A kormányváltás után azonban a vagyonjuttatások nagyobb részének földhivatali bejegyzése leállt. A KVI — noha a benyújtott igények a törvényi feltételeknek megfelelnek — felfüggesztette a 30-50 milliós szakszervezeti üdülők tulajdonba adását. Molnár Zoltán, a KVI vezérigazgatója kérdésünkre megerősítette: a kormány a tulajdonba adásra vonatkozó törvény módosítására készül. A törvénymódosítás elfogadásáig pedig a KVI az eredeti törvény végrehajtását (az ingatlanok tulajdonba adását) felfüggesztette. A vezérigazgató szerint “ha a kormány az ügyben másképp dönt, azt a KVI végrehajtja”. Szerdahelyi Péter, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vagyoni igazgatóságot felügyelő államtitkára szerint a leállásnak csupán formai okai vannak: nem működik a kérvényeket minősítő bizottság. Arra azonban nem tudott válaszolni, hogy ennek mi az akadálya. A tervezett módosításról viszont elmondta: a javaslat rövidesen a kormány elé kerül, és ősszel beterjesztik a parlamentnek. A Világgazdaság információi szerint a tervezett módosítás a társadalmi szervezetekre vonatkozó megszorításokat kiterjesztené a szakszervezetekre is. Eszerint a szakszervezeti vagyontárgyakat sem lehetne 15 évig eladni, vagy jelzáloggal megterhelni. A kormány e módosítás elfogadásáig informálisan megakasztotta az 1997. évi törvény végrehajtását, hogy a tilalom a szakszervezeti vagyontárgyak minél szélesebb körére kiterjedjen — állítják a szakszervezeti vezetők. Az érdekképviseletek szerint a kormány szándéka alkotmányellenes, mivel a tulajdonnal való szabad rendelkezés jogát korlátozná. Vadász János úgy véli, az indítvány mögött az a politikai törekvés húzódik meg, hogy a szakszervezetek cselekvőképességét korlátozzák. A mobilizálható vagyon visszatartásával igyekeznek megakadályozni, hogy a munkavállalók többhetes sztrájkjait a szakszervezetek finanszírozhassák. A KVI nem saját hatáskörében döntött: a szakszervezetek törvénytelen eszközökkel történő féken tartásáról a kormányzat határozott — állítja a közgyűjteményi dolgozók szakszervezetének elnöke. A szakszervezetek a legfőbb ügyészhez fordultak a törvénysértő állapot megszüntetése érdekében. Emellett perek sokaságát indították a KVI ellen a tulajdonba adások felfüggesztése miatt. Ezzel kívánják kivédeni, hogy a—nem kétharmados — törvény elfogadása esetén a korlátozó rendelkezések érvényesek legyenek a most visszatartott ingatlanokra. Mint Kozma Károly elmondta: a per tárgyát a kereset benyújtásának pillanatában hatályos törvények alapján kell elbírálni, ezért ezekre visszamenőlegesen nem vonatkozhat a jogszabály módosítása. Mivel pedig valamennyi visszatartott vagyontárgy ügyében pert indítanak, nem lesz olyan ingatlan, amelyre a tervezett törvénymódosítás vonatkozhat. 1999. JÚLIUS 15. Ne bírálják a NATO-t? Intő a HM háttérintézményének Publikálási tilalom nincs, de a Honvédelmi Minisztérium (HM) rendreutasította háttérintézményét, a Stratégiai és Védelmi Kutató Intézetet (SVKI). A HM közigazgatási államtitkára, Wachsler Tamás nem cáfolta, hogy az intő egyes kutatók közelmúltbeli cikkeinek is szól. MUNKATÁRSAINKTÓL A NATO jugoszláviai bombázását több, az SVKI-ban dolgozó szakértő is bírálta. A kritikákat magyar kormánykörökben a NATO eljárásának nehezményezéseként értékelték. A HM vezetése a Világgazdasághoz eljutott információ szerint szeptemberig publikálási tilalmat rendelt el az SVKI- ban. A NATO-tag Magyarország honvédelmi tárcájának kutatóintézetében ne bírálják a szövetséget—idézte informátorunk a HM-ből érkezett utasítást. Az intézet igazgatója, Gazdag Ferenc nem kívánt megjegyzést fűzni a hírhez. A HM közigazgatási államtitkára cáfolta, hogy ilyen drasztikus intézkedést hoztak volna. “Kutassanak, írjanak, de arról, ami a feladatuk”—válaszolta lapunk kérdésére Wachsler Tamás.