Világgazdaság, 1999. szeptember (31. évfolyam, 169/7679-190/7700. szám)

1999-09-09 / 175. (7685.) szám

1999. SZEPTEMBER 9. Magyar-jugoszláv vasúti kapcsolat Hamarosan megindulhat a közlekedés Jövő hét keddre befejeződhet a Budapest—Belgrád közöt­ti szakaszon az újvidéki pon­tonhíd építése, és várhatóan október közepére biztosítani lehet a közvetlen forgalmat Görögország irányába is — jelentette ki tegnap Svetolik Konsztadinovics, a jugoszláv vasúttársaság vezérigazgató­ja, miután megbeszélést foly­tatott Kukely Mártonnal, a MÁV elsőszámú vezetőjével. MUNKATÁRSUNKTÓL A jugoszláv vasúttársaság erőfeszítéseket tesz azért, hogy a vasúti közlekedést helyreál­lítsák Magyarország és Jugo­szlávia között. Az ottani vasutat a háború során dollármilliár­­dokban mérhető károk érték, nemcsak a bombázások, hanem a forgalomkiesés miatt is. Jelen­leg már üzemel a Budapest— Nis—Szófia vonal, Macedónia felé szeptember 15-re készül el a vasúti híd. A két ország között a vonat­közlekedés délkeleti irányban gyakorlatilag biztosított, de fel kell készülni arra, hogy a mel­lékvonalakon csak dízelmoz­donyok járhatnak. A Buda­pest—Belgrád szakaszon az újvidéki pontonhíd építése jövő hét keddre fejeződik be, és vár­hatóan október 15-re biztosítani lehet a közvetlen forgalmat Görögország irányába is. Kukely Márton elmondta, hogy a MÁV Rt. jelentős pálya- és hídépítési kapacitással ren­delkezik, ezt felajánlotta a ju­goszláv vasúttársaságnak. Mint ismeretes, a jugoszláv vasúttársaság több mint 15 mil­liárd forinttal tartozik a MÁV- nak, s a behajtásra irányuló erő­feszítések eddig nem vezettek eredményre. Kukely Márton azt javasolta, hogy a nemzetkö­zi vasúttársaságok szervezete (UIC) pénzügyi bizottságának bevonásával a jövő hónapban tárgyaljanak a törlesztésről. gának elnöke. A villamosmű­vek alapvetően a privatizá­ciókor szenvedett komoly vesz­teségeket, egyrészt az előnyte­len részvénycserék, illetve az erőműtársaságok nyomott áron történő értékesítése révén. Ugyanakkor a kilencvenes évek eleji veszteséges gazdál­kodás hatásait is hivatott most kezelni a tőkeleszállítás. vatizációval kapcsolatos vesz­teségek kiegyenlítésére szánt feltőkésítés elmaradt. A tőkeszerkezet kiigazításá­val együtt rendezni kell azokat a refinanszírozó hiteleket is, amelyeket a Dunamenti Erőmű Rt., illetve a Budapesti Erőmű Rt. fejlesztéseire vett fel még az MVM Rt. H.R. A világ primer energiahordozói fogyasztása, 1998­­ _______________________________________________* (millió tonna) 1988 1997 1998% Olaj 3037,5 3386,3 3389,0 40,0 Szén 2241,5 2265,8 2219,4 26,2 Földgáz 1662,1 1990,3 2016,4 23,8 Atomenergia 488,4 616,5 626,6 7,3 Vízi energia 183,7 , 223,4 226,4 2,7 Összesen 7613,0 8482,9 8477,4 100,0 ebből OECD 4346,2 4956,2 4947,8 58,4 EU 15 1278,0 1390,7 1409,2 16,8 Magyarország 28,7 24,1 24,0 0,3 Forrás: MVM Rt. VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP VÁLLALKOZÁSOK Milliárdos károk a szoftvermásolók miatt BSA-kampány a kalózok ellen Előzetes becslések szerint milliárdos nagyságrendű az a kár, melyet azok az illegális szoft­vermásolók okoztak, akik ellen a rendőrség jelenleg is eljárást folytat. A tiszta szoftverhasználat jegyében második kampányát indító Business Software Alliance (BSA) Magyarország a ma­gánszemélyeknél történt házkutatásokat elengedhetetlennek véli. iMimimis A Győrött leleplezett üzlet­szerű, illegális szoftvermásoló magánszemélyek és cégek ál­tal okozott kár mintegy 500 mil­lió forint. Hasonló értékű tör­vényszegésekkel kapcsolatos eljárások az ország számos pontján folynak, így az okozott kár értéke összességében vár­hatóan milliárdos nagyságren­dű lesz — mondta Rátkai Ká­roly, a győri rendőrkapitányság századosa a BSA sajtótájékoz­tatóján. A sértett jogtulajdono­sok száma több mint 1600. A százados szerint a szerzői jogi eljárásoknak ma már fele a szoftverhasználattal kapcsola­tos jellemző a nagy összegű el­követés és az egyéb bűncselek­ményekkel való kapcsolat. Az illegális szoftverhaszná­lat ellen fellépő szervezet az utóbbi időben leginkább a ma­gánszemélyeknél tartott házku­tatások kapcsán került a figye­lem középpontjába, a BSA sze­rint azonban az ügyek felderí­téséhez sokszor elengedhetet­len az esetleg vétlen végfel­használó megkeresése is. No­vák Tamás, a szervezet jogi képviselője elmondta, felme­rült a szerzői jogi törvény mó­dosítása, mely egy alsó határig szabálysértésnek minősítené az illegális szoftverhasználatot, a lépést azonban a rendőrség szakmai okok miatt ellenzi. A BSA tagszervezetei — a szoftvergyártók — számára a Fővárosi Bíróság az Autóker Holding Rt.-nél tapasztalt ille­­gális szoftverhasználat miatt összesen közel 20 millió forin­tos kártérítést ítélt meg, a cég azonban fellebbezett. A Kábeltel Kft.-vel, illetve új tu­lajdonosával, a UPC Magyar­­országgal a BSA peren kívül megegyezett, és a kártérítés mellett 2 millió forint értékben médiamegjelenést is kapott el­lentételezésként. A BSA bün­tetőjogi eljárást kezdeménye­zett a Momo Ruhaipari Kft. el­len 1,1 millió, a Mercedes-Benz Savaria Kft. ellen 400 ezer és a Pannon Pipics Kft. ellen több mint 10 millió forintos okozott kár gyanúja miatt. A szervezet el­indította máso­dik kampányát a legális szoftver­­használat érdekében. Az első kampányban szerepelt Minisz­terelnöki Hivatal (MeH) helyet­tes államtitkára, Zöldné Roska Marietta elmondta, a hivatal minden számítógépet átvizsgált, május óta pedig külön szoft­verszabályzatot léptetett életbe. Korszerűsítette szoftverparkját és megkezdte a középtávú in­formatikai stratégiai terv készí­tését. Az októbertől induló má­sodik kampányhoz eddig a több primer körzetben helyi telefon­szolgáltatást nyújtó CG Sat­­csoport csatlakozott. T.Z. Nemzetközi bírósághoz fordul a CGE Folytatódó vízügyek Szegeden A francia CGE a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara döntőbíróságához fordult jogorvos­latért a szegedi önkormányzattal létrehozott közös vállalatok cégbírósági bejegyezhetősé­­gével kapcsolatosan — közölte a sajtóval szerdán Jean Patrice Poirier, a csoport regionális igazgatója. RÁKÓCZI GABRIELLA A francia cég arra kéri a genfi bíróságot, hogy nyilatkozzon arról: a városi önkormányzat­tal létrehozott három, közös tu­lajdonú közüzemi vállalatot milyen módon lehet bejegyez­tetni. A bíróság egyébként a magyar jogszabályok szerint hozza majd meg állásfogla­lását. A három közös érdekeltségű közmű-üzemeltető cég—Sze­gedi Vízmű Kft., Városi Víz­ügyi Beruházási Kft., Magyar Vízügyi Kivitelező Kft. — be­jegyzését a cégbíróság 1994 óta megtagadja, mert az önkor­mányzat nem a jogszabályok­nak megfelelően apportálta a Szegedi Vízművek és Fürdő­­vállalat eszközeit a társasá­gokba, s ezt egy legfelsőbb bírósági határozat is jóváhagy­­ta. A legfelsőbb bírósági ha­tározat szerint akkor jegyezhe­tők be a cégek, ha az önkor­mányzat visszaveszi a három cégből a jogszabályellenesen apportált eszközöket, és ezzel egy időben tőkeleértékelést hajt végre. Az önkormányzat e lépésre azonban csak abban az esetben hajlandó, ha az 1994-ben 15 évre szóló keretmegállapodás — kölcsönös egyezség alapján —módosításra kerül. Az egyeztető tárgyalások a CGE képviselői és a város kö­zött ez év első hónapjaiban kez­dődtek. Az új megállapodást azonban mind a mai napig nem sikerült tető alá hozni, a felek nem jutottak egyezségre. A vá­ros szerint a CGE nem hajlan­dó a város kéréseit teljesíteni, például a vízdíjemelés mértéké­nek csökkentését, a csatornázá­si ütem növelését. Viták a befagyott költségekről (Folytatás a 7. oldalról) Az MVM Rt. tőkéjének ter­vezett leszállítása is a villamos­művek megerősítését szolgál­ja, a majdani privatizációra tör­ténő felkészülés egyik előkészí­tő lépéseként is értékelhető — mondta érdeklődésünkre Virág Miklós, a társaság igazgatója­ Az igazgatóság megalakulá­sakor egyik legfontosabb fel­adatként jelölte meg a tőkeszer­­kezet rendezését — jegyezte meg Virág Miklós azzal a fel­vetéssel kapcsolatban, hogy a mostani lépés esetleg azért vált-e szükségessé, mert a ko­rábban a kormány által kilátás­ba helyezett, ugyancsak a pbi­ . ­ Forgalomnövekedést vár a társaság Megújul a miskolci S&C Felújítás után csütörtöktől fogadja a vásárlókat az S&C Áru­házlánc Rt. legnagyobb vidéki egységének ruházati szintje. A társaság a folyamatos korszerűsítésektől százmilliós nagy­ságrendű forgalombővülést vár. MUNKAATÁRSUNKTÓL A miskolci — egykori Cent­rum —áruházban közel 30 mil­lió forintos korszerűsítés során az első emelet, a ruházati szint teljes berendezésének cseréjét és technológiaváltását végezték el. A munkálatok eredménye­ként az év hátralévő részére több mint 100 millió forintos forgalomnövekedést és 30 ezerrel több vásárlót vár a tár­saság vezetése. A mai nyitásra mintegy 100 millió forintos, akciós árualap­pal nő az átlagkészlet, és itt mutatkozik be először az S&C Áruházlánc Rt. új márkája, a Zoób Katalin iparművész által elsősorban üzletasszonyok, menedzser hölgyek számára tervezett Katarzis termékcsa­lád. Az áruház további felújítá­sa a II. emeleten előrelátható­lag a jövő év során folytatódik. Az 1970-ben nyílt, akkor a város nagyságrendjéhez, von­záskörzetéhez jól illeszkedő áruház 2 milliárd forintos éves forgalommal, 3620 négyzetmé­teres eladótérrel, évi 600 ezer fős vevőszámmal az S&C Áru­házlánc Rt. legnagyobb vidéki egysége. Az öt évvel ezelőtti teljes átépítés alkalmával az el­adótér lényegesen bővült, ké­sőbb a földszinti szupermarket a Kaiser’s üzemelésébe került át. Az ez év elején — a Skála Áruházi Kft. és a Centrum Áru­házak Rt. áruházaiból — ala­kult S&C Áruházlánc Rt. mar­kát­ és offenzív piacpolitikát, valamint a hálózat folyamatos felújítását folytatva elsőként a stratégiai szempontból jelentős egységek korszerűsítését való­sítja meg. Az idén — miközben folyik a Skála Metró felúj­ításának kö­zel egymilliárd forintba kerü­lő második üteme — a társaság több mint 300 millióért már végzett ilyen munkát Szegeden, ahol az áruház 400 négyzetmé­terrel, több mint 3 ezer négyzet­­méteresre bővült. A 30 éves gyöngyösi áruház június végén zárult korszerűsítésére pedig az ingatlantulajdonos Skála-Coop Rt. 25 millió forintot, az áruhá­zát üzemeltető S&C Áruház­lánc Rt. közel 60 milliót fordí­tott. D. K. CÉGSOROK Piacon az új Novell-csomag A Novell elindította a kisvállalati csomag 5-ös verziójának értékesítését —jelentette be Szittya Tamás ügyvezető igazgató. A hálózati szoftver kimondottan a kisebb cégek számára nyújt internetcsatlakozási lehetőséget. Az elmúlt negyedévben a magyar leányvállalat nagyobb megrendelői között volt a MÁV, az ORFK, különböző bíróságok és az OTP Bank is. A hazai kirendeltség nem közli gazdasági adatait, anyavállalata a júliusban zárult negyedévet 20 százalékos emelkedést mutató, 327 millió dolláros bevétellel és 49 milliós nyereséggel zárta. (VG) Pharmavit-támogatás az egészségügynek A csontritkulás népbetegség, a magyarországi helyzet javításá­ra a Budai Gyermekkórház országos kutatást kezd a 10—15 éves korosztályban. Ezt támogatja a Pharmavit Rt. is, a cég a kutatások céljára egy kamiont és egy speciális műszert vá­sárolt. A mérés költsége havonta 4 millió, a kamion és a műszer pedig 40 millió forint volt. A cég hatodik éve indította útjára az Életrevaló Plussz Programot, melyre eddig 200 millió forintot fordítot­­tak. A cég a Plussz tablettákkal változatla­nul piacvezető a vitaminkészítmények hazai piacán. Az idén a Pharmavit a Plussz készítményekből kül- és belföldön várhatóan 40 millió dolláros forgalmat bo­nyolít le, s a vitamintablettákat ez évben a kínai és az indiai piacra is bevezetik. (VG) ISO minősítés a győri Integrálnak ISO minősítést szerzett a győri központú Integrál-Hexa Rt. és az építőipari vállalkozás nyolc leányvállalata. Az auditálást az ÉMI-TÜV Bayern Kft. végezte. Ennek nyomán az rt. ISO 9001-es, a nyolc kft. pedig ISO 9002-es tanúsítványt kapott. A cég már eddig is több külföldi megbízó magyarországi építési projektjét valósította meg. Referenciamunkái között található az Audi Hungária győri motorgyára, a VAW, az Amoco, a Philips győri üzeme, továbbá a szegedi piarista gimnázium, a szombathelyi Spar-áruház. A vállalkozás teljes egészében ma­gyar magántulajdon, holdingszervezetben működik, és 450 alkalmazottat foglalkoztat. (MTI) 9 Újabb hazai letelepedők a győri ipari parkban További fejlesztéseket ígérnek Újabb három kis-, illetve középvállalkozás írt alá telekvásár­lási szerződést a Győri Nemzetközi Ipari Parkkal. A német tulajdonosi háttérrel rendelkező s egyedi gépek tervezését, gyártását végző autóipari beszállító, a KME Gépgyártó Kft., a villamos vezérlések tervezésével, kivitelezésével és progra­mozásával foglalkozó SHK Kft. és a forgácsolómegmunká­lással történő alkatrészgyártást folytató Borsodi Műhely Kft. kezd beruházást az iparterületen. intICTM Tevékenysége további fej­lesztéséhez s újabb termékek sorozatgyártásának beindítását célzó terveinek megvalósításá­hoz vásárolt 4100 négyzetmé­teres területet a győri ipari park­ban a KME (Kombinierte Montage-Einrichtungen) Kft. Rosenthal Iván, a kft. ügyve­zetője elmondta, hogy a jelen­leg ugyancsak győri telephe­lyén 60 dolgozót foglalkozta­tó társaság egyedi gépek és be­rendezések tervezésével, gyár­tásával foglalkozik, s a főkép­pen Magyarországon is tevé­kenykedő autóipari cégek be­szállítója. Termékeivel a vállal­kozás egyebek között az Audi győri, az Opel szentgotthárdi gyárát és a Rábát is ellátja. Az alakulása évében (1993- ban) 20 millió forintos forgal­mat elért társaság tavaly 500 milliós árbevételt produkált, s a tervek szerint forgalma 2000 végére eléri az 1 milliárd forin­tot. Az SHK (Soft- und Hardware Konstruktion) Kft. jelenleg 12 dolgozót foglalkoztat, s profilja közé a villamos vezérlések ter­vezése, kivitelezése és progra­mozása tartozik, s ugyancsak az autóipart szolgálja ki főként elektromos automatizálási be­rendezésekkel. Partnercégével, a szintén bemutatott KME-vel együtt komplett szerelő célgé­pek gyártását is végzi. Az LHK olyan multiknak szállít egyebek között, mint az Audi, az Opel és a Philips Components Győr. A jelenleg bérelt telephelyen működő kft. 3600 négyzetmé­teres területet vett az ipari park­ban azzal a céllal, hogy tevé­kenysége továbbfejlesztésének feltételeit megteremtse. A cég tavalyi — még 7 dolgozóval bonyolított—forgalma 88 mil­lió forint volt, ezt az értéket az idén szeptemberre már elérték — számolt be Székely László ügyvezető. A Borsodi Műhely Kft. 1993-ban lett az Opel magyar­­országi vállalatának beszállító­ja. Az idén májusban pedig ki­zárólagos beszál­l­ítóként ötéves szerződést kötött alkatrész­­gyártásra az autógyártóval a 45 dolgozót foglalkoztató vállal­kozás, amely például a LUK Savaria Kft.-nek és a Philips Componentsnek is beszállító­ja. Borsodi László ügyvezető igazgató elmondta, hogy az egyszemélyes családi vállalko­zásból indult cég 1998-ban 100 millió forint árbevételt produ­kált, ez évre pedig 140-150 mil­­liós forgalmat terveztek. Balogh József, Győr polgár­­mestere a telekvásárlási szerző­dés aláírásakor hangsúlyozta, hogy az ipari parkban beruhá­zó valamennyi vállalkozás 2 évre mentesül az iparűzési adó fizetése alól. A polgármester elmondta, hogy jelenleg is van külföldi befektetői érdeklődés Győrben. A város azon cégek letelepedését támogatja, ame­lyek munkaerőigénye nem ha­ladja meg az ezer főt.

Next