Világgazdaság, 1999. október (31. évfolyam, 191/7701-211/7721. szám)

1999-10-07 / 195. (7705.) szám

­ 1999. OKTÓBER 7. VILAGGAZDASAG IISSBBS ÜZLETI NAPILAP A szakszervezet követel, a politikusok elzárkóznak Túlzott a közszféra elvárása Jövőre 12 százalékos bruttó bérnövekedésre és így 3,5 százalékos reálkereset-emelkedésre lenne szükség a közszférában. A közalkalmazotti bértáblát és a köztisztviselői illetményalapot 14-14,5 százalékkal kellene emelni jövőre—mondta Szabó Endre, a Szakszervezetek Együtt­működési Fórumának elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. A parlament költségvetési bi­zottságának kormánypárti és ellenzéki képviselői is úgy vélekednek, irreális elvárásokat fo­galmazott meg a szakszervezet. LÁZÁR ILDIKÓ A Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma (SZEF) úgy véli, elégtelen a központi költ­ségvetésben előirányzott 8,25 százalékos bruttó béremelés és a 2,25 százalékos reálkereset­emelkedés. Az szja 1,5-2 szá­zalékos keresetcsökkentő hatá­­sát is figyelembe véve a reálkereset-emelkedés ennél csekélyebb mértékű lenne. Ehelyett azt javasolják, hogy jövőre bruttó 12 százalékos le­gyen az emelés, ami 3,5 száza­lékos reálbér-növekedést jelen­tene. A SZEF elvárása szerint az illetményalapokat pedig 14- 14,5 százalékkal kellene emel­ni. A szakszervezet úgy látja, ha a Földművelésügyi és Vidék­­fejlesztési Minisztérium igé­nyeinek kielégítésére találnak tartalékokat a költségvetésben, akkor ennek egy részét—a vi­­dékfejlesztés részeként — a közszféra béreinek rendezésére kellene fordítani. Mint Szabó Endre elmondta, a KSH által kimutatott első fél­évi 15,3 százalékos nettó kere­setnövekedés e szektorban csak papíron létezik, hiszen rendkí­vül nagy a szórás. Igen csekély az a kör, ahol az emelkedés 20—30 százalék között volt, s jóval nagyobb az, ahol semmi­féle emelés nem volt. Éppen ezért a szakszervezetek a jövő évi béremeléssel kapcsolatos elképzeléseiket—mint tárgya­lási alapot—megküldték a par­lamenti képviselőknek, az érin­tett minisztereknek. A költségvetési bizottság honatyái bár emberileg érthe­tőnek, szakmailag elfogadha­tatlannak tartják a szakszerve­zet javaslatát. Mádi László, a bizottság fideszes alelnöke sze­rint a közszféra magasabb bér­emelése nem képzelhető el, hi­szen itt mintegy 800-900 ezres létszámról van szó, ami több tíz-, de akár százmilliárd forin­tos pluszterhet is jelenthet a költségvetésnek. A kereteket pedig ilyen mértékben nem le­het feszíteni. Amennyiben ta­lálnak tartalékokat—ami mint­egy 10-15 milliárd forint körüli összeg lehet —, azt több terü­let között kell megosztani. A tartalékok felhasználásával kapcsolatos kisgazdajavaslat­­ról még vita lesz, ezt egyelőre nem lehet készpénznek venni —vélekedett a fideszes politi­kus. Mádi László szerint e szek­tor bérhelyzetét több év alatt, lé­pésről lépésre lehet rendezni. A bizottság kisgazda alelnö­ke, Csúcs László úgy látja — bár technikailag még megold­ható lenne a módosító indítvá­nyok benyújtása —, szakmai­lag elképzelhetetlen ilyen mér­tékű emelés a közszférában. A költségvetés tervezése 6-7 szá­zalékos inflációra épül, amit veszélyeztetne a tervezettnél magasabb béremelés a közszfé­rában. A SZEF javaslata ugyan­is felpörgetné az inflációt. E követelés teljesítése olyan ked­vezőtlen láncreakciót indítana el a gazdaságban, amit nem le­het megengedni. Mint Csúcs László fogalmazott, még a je­lenleg tervezett béremelés mi­att is vannak aggályok. Ami a vidékfejlesztésre szánt, fellel­hető tartalékokat illeti, a kisgaz­da képviselő szerint ezt csak az FVM kaphatj­a meg. Óvatosan fogalmazott a szak­­szervezeti követelésekkel kap­csolatban Keller László, a bi­zottság szocialista alelnöke. Szerinte a pluszigényeket össze kell gyűjteni, és ezek rangsoro­lása után lehet arról dönteni, hogy a fellelt tartalékokat mely terület kapja meg, így idő előtti bármit is ígérni. Más módon segítik a rászorulókat Kevesebb jut a családi pótlékra A rászoruló családoknál a gyermekvédelmi támogatás emelése részben ellensúlyozza a csa­ládi pótlék további értékvesztését — tudta meg a Világgazdaság. A költségvetésből jövőre hatmilliárd forinttal többet oszthatnak szét e címen, ám a pótlék emelésére nincs forrás. m­mitmi­i— A jövő évi költségvetésben nincs forrás a családi pótlék emelésére — mondta a Világ­­gazdaságnak Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium családügyi helyettes államtitkára. Az ellátás össze­­ge jövőre 5 ezer forint körül ala­kul. Mint arról beszámoltunk, a Pénzügyminisztérium jövő évi központi költségvetési ter­­­­ve szerint 2000-ben nem nö­vekszik az ellátás kiadási elő­irányzata, s az idei 133,8 mil­liárd forintos keretnél nincs több pénz a pótlékra. A szaktárca a benyújtott tör­­vényj­avaslaton nem tud változ­tatni — jelentette ki Lakner. . Ezzel a 2000. év lesz a máso­dik olyan esztendő, amikor az ellátás összege nem emelkedik. A helyettes államtitkár elis­merte, az elmaradt emelések miatt az ellátás jelentős reálér­ték-csökkenést szevedhet el jövő év végéig. Lapunk számí­tásai szerint két év alatt legalább 14-15 százalékos értékvesztés várható (VG, 1999. október 4., L—3. o.). Ezt Lakner is megerő­sítette. Összességében 33 százalék­kal emelkednek a családi támo­­gatások jövőre, állítja a helyet­tes államtitkár. A családi pót­lék értékvesztését pedig jelen­tős mértékben ellensúlyozza a családtámogatások átalakított rendszere—szögezte le. Beve­zetik a gyermekgondozási dí­jat (gyed), amit várhatóan 100 ezer szülő igényel majd. Emel­lett 30 százalékkal emelkedik a gyermekek után járó adóked­vezmény. A szakminisztérium számításai szerint az idén a leg­alacsonyabb jövedelmi kategó­riába tartozó családok adóter­hei az adókedvezménynek kö­szönhetően megszűntek, a jo­gosultak adója ugyanis 0 szá­zalékra csökkent. A középréteg jövedelempozíciója — ennek az intézkedésnek köszönhető­en — 1-2 százalékban javult. Az egyéb családtámogatási el­látások 8 százalékkal, a nyug­díjemelés mértékével nőnek, hangoztatta. A leginkább rászorult csalá­dok terheit csökkenti a rendsze­res gyermekvédelmi támoga­tás, melynek összege jövőre 8 százalékkal emelkedik, tette hozzá. Ezzel ellensúlyozható a rászorult családoknál a pótlék értékvesztése — mondta. Az ellátást jövőre mintegy 900 ezer gyermek után fizeti a központi költségvetés, amiben jövőre 31 milliárd forintot különítettek el a támogatás finanszírozására. Mindez 6 milliárd forinttal több az idei keretnél. A jogosultságot a helyi önkormányzatok döntik el. Jövőre az ellátás összege vár­hatóan 3600 forinttal nő. Jövőre a támogatás feltétel­­rendszere nem változik, de az igénybevételt szigorúbban el­lenőrzik, s indokolt esetben az igénylők vagyoni helyzetét is megvizsgálhatják. Ismeretes, hogy az Állami Számvevőszék a szociális ellátások vizsgála­takor megállapította: a helyha­tóságok nem vonhatják meg az ellátást, ha a környezettanul­mány alapján jogosulatlannak ítélik azt. M.R.M. Egy kézbe kerül az információ Október 1-jétől jelentős szer­vezeti változásra került sor a Szerencsejáték Felügyeletnél — tudtuk meg Sibinger Márta felügyeleti elnöktől. Az új szer­vezeti és működési szabályzat célja: egy játéktípusnál egy kéz­be kerüljön a területre vonatko­zó összes információ—mond­ta. Ennek érdekében a jövőben az a főosztály végzi egy-egy te­rületen az ellenőrzést, amelyik kiadja az engedélyeket. Eddig külön részlegek foglalkoztak az ellenőrzéssel és az engedélye­zéssel. A feladatátcsoportosítás —a hatáskör bővülése miatt— nem jár létszámleépítéssel — hangsúlyozta az elnök asszony. Jövőre egyébként új feladat­tal is bővül a felügyelet reper­toárja. Jelentős változás, hogy március 1-jétől a felügyelet sza­bálysértési hatóságként is funk­cionálhat, azaz szabálysértési bírságot is kiszabhat. Eddig, ha az ellenőrök visszaélést tapasz­taltak, feljelentést kellett tenni­ük, márciustól viszont a fel­ügyelet saját hatáskörben hoz­hatja meg a határozatot. (VG) Eleshetnek a felszámolók a díjazástól aj törvényre várva A felszámolók nem értenek egyet azzal, ha mentesítenék az adóhatóságot és a költségvetési szerveket a hitelezői igénybejelentéshez kapcsolódó egyszázalékos befizetési kötelezettség alól. Reményt látnak ugyanakkor arra, hogy még ebben a ciklusban új fizetésképtelenségi eljárás lépjen életbe. MUNKATÁRSUNKTÓL Rosszul járnának a felszámo­lók, és az eljárás is megsínyle­­né, ha az adótörvények módo­sítása során a jogszabály kivé­telt tenne az adóhatósággal és a költségvetési szervekkel, mentesítvén azokat a hitelezői igénybejelentéshez kapcsolódó 1 százalékos befizetési kötele­zettség alól. Erre Molnár György, a Felszámolók Orszá­gos Egyesületének (FOE) elnö­ke hívta fel a figyelmet a szer­vezet tegnapi tájékoztatóján. Az esetek 60 százalékában az egyszázalékos befizetés teremt költségvetési alapot a felszá­moláshoz. Ha a sérelmezett passzust elfogadják, sok felszá­moló eleshet a díjazástól. An­nak az aggodalmának is hangot adott, emiatt többen a szakma feladására kényszerülhetnek. A ma 123 felszámoló szerve­zet közül 105 az egyesület tag­ja. Évente 2500-3000 felszá­molási eljárás indul. Ez a szám idővel minden bizonnyal mér­séklődik, és nem a megszünte­tés, hanem a csődbejutott cé­gek reorganizációja, megújítá­sa lesz az elsődleges feladat, különösen, ha új törvény szerint kell majd dolgozniuk. A felszámolók régóta szor­galmazzák egy, a nemzetközi­­mintákhoz jobban igazodó fi­zetésképtelenségi eljárásról rendelkező törvény megalkotá­sát, a jelenlegi különböző tar­talmú— ekként a jogalkalma­zók munkáját is nehezítő — szabályozások helyett. Törek­vésükben bírják többek közt az igazságügyi tárca támogató ígé­retét is, igaz, azzal, hogy a kor­szerű jogi megoldás kidolgozá­sa legkevesebb két évbe telik. Az egyesület átvenné a pénz­ügyi tárcától a felszámolói név­jegyzékkel kapcsolatos teendő­ket. Szeretnék azt is elérni, hogy a vagyonkezelő, a felszámoló, illetve a végelszámoló kijelö­lésére az egyesület tehessen ja­vaslatot. Remélik, hogy még ebben a parlamenti ciklusban elkészül az új fizetésképtelen­ségi eljárásról szóló törvény, amely—mint az a táj­ékozt­atón elhangzott—korrekt lesz, köz­érthető és valóban a hitelezői érdekeket szolgálja. Ami a szakmai követelmé­nyeket illeti, ők mindent meg­tesznek a színvonalas munká­ért. A sajtótájékoztatón adták át az ISO 9002 minőségtanúsít­ványt az arra jogot szerzett cé­geknek, és elhangzott az is, hogy jövőre másoddiplomás képzés keretében oktatják a felszámolókat. M. K. K. NAPRÓL NAPRA készül a főváros pusztazámori szemétlerakója Jól halad az ország legnagyobb, Pusztazámoron épülő regioná­lis kommunális hulladéklerakójának megvalósítása — mondta Gyerák János, a beruházás főmérnöke. A 3,5 milliárd forintba kerülő létesítmény összhangban lesz a legszigorúbb EU-s kör­nyezetvédelmi előírásokkal is. A február óta zajló építkezés I. ütemében az 500 x 500 méteres négyzetben kialakítandó táro­lómedence elkészülte után várhatóan 10-12 éven át fogadhatja majd Budapest és a környék 30 településének kommunális hulladékát. A főváros egyébként már megvásárolta a II. és a III. ütemben épülő medencék területét is. Minden tároló üzembe állításával összesen 48 évig működhet majd a lerakó. (MTI) Az Idegenforgalmi Koordinációs Testület ülése Az Idegenforgalmi Koordinációs Testület (IKT) szerint a Ma­gyar Turizmus Rt. nemrégiben elkészült marketingstratégiája még számos ponton finomításra szorul, s jelenlegi formájában inkább pr-, mint marketingstratégia — közölte Németh Ferenc, az IKT titkára. Az anyag legnagyobb hiányosságának azt­­ tartják, hogy költségvetési mellékletei nem tartalmaznak forrá­sokat a termékfejlesztésre. Az IKT sérelmezi, hogy a terjedel­mes anyagot túlságosan későn kapták meg. Október utolsó hetében visszatérnek a tervre. (MTI) Megnyílt a 100. Tourinform-iroda Ópusztaszeren tegnap megnyílt az ország 100. Tourinform­­irodája, amelyet az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. üzemeltet, a szakmai felügyeletet pedig a Magyar Turiz­mus Rt. látja el. Az emlékparkbeli látnivalókon, programokon kívül a környék hat településének turisztikai kínálata is megta­lálható a Feszty-körkép épületében kialakított információs köz­pontban. (VG) Kiürülőben a termékdíjkassza? A hulladékbegyűjtés érdekében beszedett termékdíj a környe­zetvédelmi alap céltámogatás számlájára folyik be, ám nincs teljes egészében bizosítva visszaáramlása arra a területre, aho­va szánják — hangzott el a Budapesti Kereskedelmi és Iparka­mara környezetvédelmi tagozatának tegnapi kerekasztal-be­­szélgetésén. Az idén a harmadik negyedévben e célra már alig volt pénz. Több szakmai szervezet javasolja az állami költség­­vetés mentesítését e feladat alól, amit rá kellene bízni a gazdál­kodószférára. Balatoni Henrik, a Hulladékhasznosítók Orszá­gos Egyesületének elnöke szerint első lépésben megtörténhet­ne a kezelő szervezetek felállítása. Az állam folyamatosan ezeknek adná át a befolyó termékdíj jelentős részét, s ennek fejében nekik kellene végrehajtaniuk a törvényben előírt vissza­gyűjtést. (VG) NAP­KELTE Október 8-án, pénteken is Nap-kelte 5.50 és 9 óra közöt a Tv 3-on stúdióbeszélgetések­kel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Tervezett témáink mi lesz a Vico-lapok sorsa? Aki válaszol: az ügyében legilletékesebb Bajnai Gordon, a CAIB Értékpapír Rt. igazgatója; Ébredjen vidáman... R. Székely Julianna jegyzete; Visszalépett, vagy visszaléptették? Kinn, padon: Viniczai Tibor; A Nádor Rt., és egyéb titkos ügyek. A Kereszttűzben: Demeter Ervin, a Nemzetbiztonsági Hivatal államtitkára; A félkarú rablók alkonya? Mihez kezd 18 000 kocsmáros és 3000 vállalkozó? Vita a szaunában: Rogán Antal fideszes képviselő és a Szerencsejáték Szövetség főtitkára, Balaton­füredi Sándor között. Tegnap... A Nap-kelte kulisszatitkaiból. Miért engedik szabadságra a bűnözőket? Szigorít az IM. A beszélőben: Csordás Sándor, a Büntetés-végrehajtási Felügye­let főosztályvezetője: Világsztár a Nap-keltében. Az Oscar-díjas operatőr Zsigmond Vilmos Makk Károly és Bacsó Péter társaságában lesz a vendégünk. Miért tartóztatott fel az izraeli biztonsági szolgálat Ferihegyen egy magyar férfit?: Végveszélyben az 56-os intézet. Producer: Gyárfás Tamás Főszerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Pallagi Ferenc Telefonszámunk az adás idején: 251-0519 Jó reggelt, Magyarország!----------­Péntek reggel 6.30 és 8.30 között ismét jelentkezik a Tv 2 színes hírmagazinja. Tervezett témáink: 6.30-kor, 7 és 8 órakor a legfrissebb hírek, háttérmagyarázatok, tőkepiac, időjárási körkép; A fától nem látni a tulajdonost. A magánerdők helyzete; Mit írt a világsajtó? Nemzetközi lapszemle Avar Jánossal és Várkonyi Tiborral. Stop! Államfő érkezik. Magas rangú delegációk közlekedése a fővárosban; Aki 18 évesen Júliát alakít, Geszler Lili; Kulturális programajánló; Adj meg a tűzből! Régi dalok új feldolgozásban az örök visszatérő Cserháti Zsuzsától. Felelős szerkesztő-műsorvezető: Szilágyi János. Az adás alatt hívható telefonszám: 266-3282,266-3351 (orvos). E-mail: welcome.kft@mail.matav.hu A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk. • T '■ | n Esterházy Péter: Patriótagyakorlatok ELET ÉSZ# „ .. . .. . .. • I Kertész Imre: Megdöbbenés, csupa IRODALOM | megdöbbenés ~ ~~~~~Ara-Kovács Attila: Európai vonzások, Megrendelhető a szerkesztőségben osztrák választások (1089, Rezső tér 15.), a Magyar Posta Rt. hírlapüzletági Balassa Péter: Nem félünk a Csurkától irodáin, vidéken a postahivatalokban Ex libris Andrási Gábor és a hirlapkezbesitőknél. Telefonszám: 303-9211 Balázs Attila tárcája Telefax: 303-9241 E-mail: irodalom@westel900.net Sportról: Megyesi Gusztáv, Tandori Dezső Megjelenik minden pénteken! Miről ír a Mini? • Címlapsztori: Miért járt Demszky a Gyorskocsi utcában? A fő­polgármester válasza Csurka vádjaira. • Ellenszél a Hortobágyról. Torgyán, Pepó­ és az Aradi-ügy. • Pofonok és ölelések. Farkasházy Tivadar a tízéves Hócipőről. • A siker ára. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató az 50 éve alapí­tott OTP-ről. • Kongresszus előtti beszélgetés Kovács Lászlóval az MSZP csa­patjátékáról.

Next