Világgazdaság, 1999. december (31. évfolyam, 234/7744-254/7764. szám)

1999-12-01 / 234. (7744.) szám

1990. DECEMBER 1. KÜLFÖLD - HÁTTÉR Távozik a korrupcióval vádolt cseh politikus, Egon Lánsky Nincs gazdája az integrációs tárcának A hónapok óta tartó politikai botrány a várakozásoknak megfelelően az integrációért fele­lős miniszterelnök-helyettes lemondásához vezetett hétfőn Csehországban. Korrupciós vá­dak és országa gyenge uniós felkészültsége miatt ugyanis sok kritika érte Egon Lánskyt, aki végül — egészségi állapotára hivatkozva—távozott posztjáról. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Távozik a cseh kormányból Egon Lánsky, az európai integ­rációért felelős miniszterelnök­­helyettes. A politikust koráb­ban korrupcióval vádolták, majd országa integrációs felké­szültségének kedvezőtlen mi­nősítése miatt érték támadások. Bár most megromlott egészségi állapotára hivatkozva nyújtot­ta be lemondását, nyilvánvaló, hogy a lépésre a fenti okok mi­att került sor. A korrupciós botrány azután robbant ki, hogy kiderült, Lánsky számlájára is került ab­ból az összegből, amelyet Cseh­ország kártérítésként fizetett a luxemburgi Hollande vállalat­nak. A politikus tagadta, hogy a pénzt — 290 ezer dollárt — jutalékként kapta volna azért, mert eljárt a luxemburgiak ér­dekében. Mint mondta, ő csak közvetítette az átutalást. Azóta kiderült, a dolog mindenképpen illegális, tekintve, hogy cseh állampolgárok csak a nemzeti bank engedélyével helyezhetik el pénzüket külföldi pénzinté­zetekben. Ahhoz, hogy Lánskyt kihallgathassák és esetleg fele­lősségre vonják az ügyben, a cseh törvényhozásnak fel kell függesztenie mentelmi jogát— írja a CTK hírügynökség. A közvélemény-kutatások szerint a kormány tagjai közül Lánsky és Ivan David, az egész­ségügyi tárca vezetője azok, akik miatt a leginkább csökkent a kormányzat népszerűsége. Milos Zeman miniszterelnök már korábban jelezte, hogy vál­tozás várható az integrációért felelős miniszter személyében. Ezt azután jelentette be, hogy ismertté vált az Európai Bizott­ságnak az uniós csatlakozásra váró országokról készített ta­nulmánya. A felmérésben több, kelet-közép-európai ország is megelőzte a korábban élenj­áró cseheket. Lánsky bukása azt is feltételezi, hogy a szociálde­mokrata kormány felismerte végre, az eddig folytatott integ­rációs politika nem felel meg az ország csatlakozással kapcso­latos ambiciózus terveinek. Egyelőre azonban nem ismere­tes, ki lesz a távozó kormány­tag utódja. Nehézkesen halad a reform Romániában Még kérdéses a földtörvény sorsa Miután a román parlament két háza különböző formában fogadta el az új földtörvényt, egyez­tető tárgyalásokra volt szükség. A képviselőház végül a demokratikusabb pártok elképze­léseit magában foglaló, egységesített szöveget is megszavazta, de az még bizonytalan, hogy a szenátus rábólint-e a törvényre. MÁTHÉ EVA A kommunista rezsim által államosított szántóföldek és erdők visszaszolgáltatását ki­mondó jogszabály alsóházi el­fogadását történelmi fontossá­gú eseménynek nevezte az a Vasile Lupu parasztpárti képvi­selő, aki e tervezet kezdemé­nyezője volt, ezért a román köz­­vélemény Lupu-törvényként emlegeti. Köztudott, hogy ha a törvény életbe lép, ennek alap­ján az egyes családok legfeljebb 50 hektárnyi szántóföldre és 10 hektárnyi erdőre jogosultak (VG, 1999. november 10., 2. oldal). Mintegy kétmillió csa­ládról van szó. A képviselő szerint e jogsza­bály a román reform egyik leg­szilárdabb tartóoszlopa lenne. Csak ennek alkalmazása után lehet szó piacgazdaságról a ro­mán agráriumban. A szenátus­ban viszont rosszul áll a törvény szénája. A Ion Iliescu vezette Társadalmi Demokrácia Párt­ja bejelentette: szenátorai nem­hogy ellene szavaznak, de nem is hajlandók részt venni a sza­vazáson, mert mint mondják: egyetlen törvénymódosítási javaslatukat sem vették figye­lembe. A kormánykoalíciót alko­tó pártok képviselőinek több­sége igen “törékeny”, mind­össze kettővel haladja meg az ellenzéki honatyák létszámát. Ha az egyesített szövegnek nem minden cikkelye nyeri el a szenátusi szavazati többsé­get, akkor ezeket a részeket újra megvilágítják külön-külön a két házban, ami a törvény élet­belépésének további hosszas el­odázását eredményezné. Romániában a tulajdonjo­got rendező törvények igen mostoha sorsúak. A jelenle­gi kormánykoalíció pártjai­nak vezető egyéniségei sok esetben aszerint szavaznak, vagy szólnak hozzá a törvé­nyekhez, ahogyan barátaik, családtagjaik érde­keinek ez megfelel. Mindenesetre december 15-ig mindössze a földtörvényt hir­detheti ki az államfő. Az ál­lami mezőgazdasági vállala­tok területeinek magánosításá­ra és az államosított lakások visszaadására vonatkozó törvé­nyeknek már gyakorlatilag semmi esélyük nincs arra, hogy addig hatályba lépjenek. Utána pedig újra a halogatásra épülő stílusban halad e törvények ügye. Bomning gaboratermelése 1 1989 1991 1993 1995 1997­­ VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: Financial Times Veszélyben az ausztrál költségvetési többlet Sokba kerül a kelet-timori jelenlét Szokatlan módon próbálja meg bevételeit növelni az auszt­rál kormány. A kelet-timori katonai jelenlét költségei miatt ugyanis deficitessé válhat az eddig többletet mutató auszt­rál büdzsé. A betegbiztosítási járulék emelése lehet a gyógy­ír a váratlanul jött békefenntartó akció következményeinek enyhítésére. Az elkövetkező három évben az ausztrál költségvetés több mint 3 milliárd ausztrál dollár­jába (mintegy 470 milliárd fo­rint) kerül a Kelet-Timoron ál­lomásozó egységeinek fenntar­tása. A 4400 fős kontingens bé­kefenntartó feladatokat lát el az augusztusban elszakadás mel­lett döntött egykori indonéz tar­tományban. Az állomásoztatás és a humanitárius segélyek együttesen olyan, nem tervezett kiadásokat vetnek fel, amely veszélyezteti a költségvetés többletét — írja a Reuters. A szufficit megőrzésére a kor­mány az egészségügyi adó emelésével válaszol, amely a magasabb jövedelmi kategó­riába tartozók terheit növeli. A parlament által már el is fogadott tervezet a lakosság egészségügyi hozzájárulásának növelésén keresztül jövőre 900 millió ausztrál dollár bevételt eredményez. John Howard mi­niszterelnök szerint az intézke­dés nélkül jövőre már a büdzsé félmilliárdos hiányával szá­molhatnának. Az ausztrál kölségvetési politika egyik sa­rokpontja a költségvetés több­letének megőrzése. A minisz­terelnök ki is jelentette: “A kor­mány nem engedheti, hogy de­ficitessé váljon a költségvetés, azok az idők már elmúltak.” Mindezek ellenére biztató tendenciák tapasztalhatók a Az ausztrál kormány úgy döntött, hogy megadja Ke­­let-Timornak ugyanazokat a jogokat a Timor-sziget közelében található olaj­­kincs kiaknázásához, mint amelyeket Indonézia élve­zett egy korábbi kétoldalú szerződés alapján—adta hí­rül az MTI. Az olaj mező­gaz­dag jövedelemforrása lehet az alakuló önálló államnak, ennek ellenére kelet-timori vezetők jelezték, hogy nem teljesen elégedettek a szer­ződéssel, kontinensnyi országban. Az infláció stabil, az idén kettő szá­zalék körül alakul, míg a gaz­dasági növekedést három és fél százalékosra prognosztizálj­ák. Emellett a munkanélküliségi ráta is régen látott szintre csök­kent, a múlt év októberi 7,1 szá­zalék után júniusban csak 6,75 százalékot ért el. VILAGGA­ZDASAG ÜZLETI NAPILAP A külföldi tőkét elriasztja a sarkvidéki vita Moszkva félti az északi régiót Az orosz szövetségi kormány sokféle intézkedéssel szándé­kozik vonzóvá tenni az északi sarkvidéki övezetet a külföldi tőke számára, hiszen enélkül nem tudja megoldani az orosz­­országi ásványi kincsek — főleg az olaj, a gáz és a higany — nagy részét tartalmazó terület fejlesztését. Ebben a törekvé­sében azonban egyelőre akadályozza a Nyugattal folytatott lezáratlan sarkvidéki vita. Ahogy Vlagyimir Goman, az északi ügyek orosz állami bi­zottságának elnöke mondta az északi orosz területek nemrég megtartott szentpétervári fóru­mán, már elkészült egy szövet­ségi törvény terve az orosz ark­­tikus övezet fejlesztéséhez. El­sősorban egy “Északi-tengeri út” elnevezésű részvénytársa­ság megalakítását tervezik, amelynek 60 százaléka orosz tulaj­donban lenne — adj­a hírül az Izvesztyija. A termékmeg­osztási szerződéskötés proce­dúráját is egyszerűsítenék — jelenleg alighanem ez a fő aka­dálya a külföldi tőkebefekteté­sek intenzívebb megindulásá­nak a területen. Az olaj és föld­gáz kitermeléséhez és export­jához az orosz atommeghajtá­sú jégtörő flotta felújítására is szükség lenne. Az oroszországi elképzelé­sek azonban nem egyeznek a nyugatiakkal. Az euroarktikus tanács keretében Amerika el­lenzi a távlati fejlesztési terve­ket, ezek helyett konkrét prog­ramok végrehajtását szorgal­mazza. Ez a vita és az orosz Északra irányuló általános fi­gyelem Alekszandr Komark­in admirális, az orosz védelmi minisztérium navigációs és oceanográfiai főosztályának vezetője szerint sokat árthat az országnak. A jelenleg itt műkö­dő több mint 70 külföldi cég sok tekintetben Oroszország nem­zeti érdekei ellen cselekszik. A területen intenzív katonai és fel­derítőtevékenység folyik. Már nemcsak a Barents-, hanem a Fehér-tengeren is cirkálnak norvég és amerikai tengeralatt­járók. Ezért a védelmi minisz­térium a legfontosabb teendő­nek inkább azt tartaná, ha Oroszország végleg rendezné az Egyesült Államokkal és Nor­végiával az északi-tengeri tér­ség megosztásának kérdését. A szövetségi óceánprogram kere­tében pedig intenzívebbé kell tenni a kutatómunkát, hogy Oroszország kellőképpen tud­jon védekezni a jóváhagyása nélkül folytatott nyugati kuta­tások ellen—mondta az admi­rális. Nem lehetetlen azonban, hogy ez a védelmi koncepció a fejlesztési tervekkel ellentétben inkább elriasztja, mint vonzza majd a külföldi tőkét. Információt várnak a magyar cégek ígéretes a kínai piac Korszakváltás zajlik a kínai gazdaságban, melynek követ­kezményeként Pekingnek a következő hónapokban több ne­hézséggel kell szembenéznie, mint a reformok kezdete óta eltelt húsz évben bármikor. Ennek ellenére Kína továbbra is a vi­lág egyik legdinamikusabban növekvő piacának számít, ahol a magyar vállalatoknak érdemes megjelenniük — hangoz­tatta a Világgazdaságnak adott exkluzív interjújában Bayer Mihály, hazánk pekingi nagykövete. A kínai gazdaságnak most kétségtelenül több nehézséggel kell szembenéznie, mint a re­formok és nyitás dinamikus növekedést hozó húsz éve so­rán bármikor — vélekedett a magyar diplomata. Korszak­­váltás zajlik: egyfelől a keleti országrészekben véget ért az extenzív fejlődés időszaka, másfelől megcsappant az ex­porttöbblet, a külföldi tőkebe­fektetések értéke, megszűnt a belső fogyasztás eddig folya­matos bővülése. Nehezebb fenntartani a GDP Kínában “szokásos”, évi 8 százalék kö­rüli növekedését. A kínai kor­mányzat jelentős erőfeszítése­ket tett a növekedési ütem fenn­tartása érdekében. Különböző, főleg infrastrukturális beruhá­zásokra egyedül 1998-ban 26,5 milliárd dollárt költöttek. Az állami intézkedések ered­ményei kezdenek megmutat­kozni. Ez év októberében a gaz­dasági növekedés éves szinten 8,2 százalékot ért el, és az év első felének visszaesése után az export ismét növekedni kez­dett. Igaz, a tőkebefektetések az állami szektorban egyelőre alig élénkülnek, s a belső kereslet lanyhaságát jelzi az októberben huszonötödik hónapja tartó defláció. Bayer Mihály szerint azonban a növekedés élénkülé­se tartós lesz. Nemcsak azért, mert a kormányzat eltökélt az eddig követett gazdaságpoliti­ka folytatása mellett, hanem azért is, mert a Kína számára meghatározó piacot és tőkefor­rást jelentő ázsiai gazdaságok ugyancsak az élénkülés jeleit mutatják. A WTO-csatlakozás ügyében elért áttörés nyomán a kínai gazdaság jobb exportle­hetőségekkel s növekvő befek­tetői érdeklődéssel számolhat a világ más térségeihez fűződő viszonyában is. Magyarország megítélése Kínában kedvező, és fontos szerepet játszik térségünkben a Magyarországon élő kínai ko­lónia — szögezte le a nagykö­vet a magyar—kínai kapcsola­tok fejlődése kapcsán. A ma­gyar kereskedelmi forgalom­ban Kína a 19. helyen áll. 1999 j­anuárja és szeptembere között az odairányuló magyar export 419,6 százalékkal, az onnan származó import 36,6 százalék­kal nőtt. Az export növekedé­se elsősorban a szentgotthárdi gyár Opel Vectra-szállításainak köszönhető. A külkereskedel­mi forgalomban jelentkező je­lentős kínai aktívum ellensú­lyozására előtérbe került a kí­nai beruházások lehetősége Magyarországon, ami hazánk­ban új munkahelyeket teremt­hetne. Kínai részről igény je­lentkezett például kistraktor, robogó, háztartási gépek, táv­közlési berendezések gyártásá­ra, összeszerelésére. Több be­ruházó jelentkezett kínai áru­házláncok létrehozása céljából is. Magyar vállalatok a kínai központi és helyi kormányzati fejlesztési projektekhez ma­gyar gépeket és berendezéseket szállíthatnának, termelési rend­szereket és gyártási technoló­giákat értékesíthetnének. Pers­pektivikus terület még szá­munkra a mezőgazdaság, a jár­műipar, az energetika, valamint az energia- és anyagtakarékos, környezetkímélő eljárások el­adása. A második fél év rangos eseménye volt az októberben Pekingben Kontakt ’99 címmel rendezett magyar árubemutató a MÁRTA Alapítvány és az ITDH szervezésében. Kínában nagyon nagy a verseny, s a fel­tételeknek nem könnyű megfe­lelni —állapította meg a diplo­mata. A hazai termékek export­­ját nehezíti a rendkívül zárt kí­nai piac és a magas védővámok, a magyar exportfinanszírozás megoldatlansága, a nagy távol­ság és a magas piaci kockázat. Nemritkán a kölcsönös infor­mációhiány okoz problémát. Ennek csökkentése érdekében a pekingi magyar nagykövetség kínaiul is hozzáférhető inter­nethonlapot kíván létrehozni, és tervezi az elektronikus keres­kedelemből adódó lehetőségek kihasználását. 11 Indulási oldal Men| Dán ' » 1 » W * L A ?. A » T H O.T C C Töltsön felejthetetlen napokat exkluzív környezetben Magyarország legújabb négycsillagos szállodájában, Zalakaroson! * 2x büféreggeli * 2x büféfélpanzió * fitnessterem * szauna * pezsgőfürdő * élő zene * 1x belépő az Élményfürdőbe 11 500 Ft/fő/2 és­­ apartmanban Érvényes: 1999. december 28-ig, 2000. január, február, március Gyermekkedvezmény: 12 éves korig szülők szobájában ingyenje Szobafoglalás: MenDan Thermal Hotel 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 8. Telefon: 06/93/542-142 Fax: 06/93/542-150 e-mail: mendan@mail.matav.hu ___if____ PEGAZUS ÁLOMSZÉP UTAZÁSOK! SZILVESZTER ISZTAMBULBAN 1999. dec. 30.-2000. jan. 2. 63 900 Ft-tól ARANYLÁZ (DÉL-AFRIKA) 2000. jan. 9-től jan. 19-ig 426 900 Ft EGZOTIKUS MEXIKÓ 2000. jan. 23.-feb. 3. 429 900 Ft Pegazus Tours 1053 Budapest Ferenciek tere 5. Tel.:317-1644, 318-2100

Next