Világgazdaság, 2000. január (32. évfolyam, 1/7765-20/7784. szám)
2000-01-18 / 11. (7775.) szám
NAPRÓL NAPRA A kisgazdák ma tárgyalnak az ÁPV felszámolásáról A Független Kisgazdapárt frakcióvezetősége mai ülésén még tárgyal az ÁPV Rt. felszámolásáról szóló indítványról — közölte Csúcs László frakcióvezető-helyettes. Jelezte: nem dőlt el még, hogy milyen formában terjesztik koalíciós partnereik elé a kezdeményezést. Elképzelhető például, hogy egyes pontokon több alternatív szövegváltozatot foglal majd magában a két másik kormánypárthoz eljuttatott anyag. Kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, még nem tudni, mikorra véglegesítik a szerintük fontos jogszabály tervezetét. Jó lenne, ha pártelnökünk is láthatná a tervezetet, de erre elfoglaltságai miatt e hónap végéig nincs mód — mondta. (MTI) Meghosszabbítják a régi ötezerforintosok beváltását A Magyar Nemzeti Bank 2000. november 30-ra módosította a régi típusú ötezerforintosok beváltásának végső dátumát — adta hírül közleményében az MNB. A régi ötezres bankjegyek eredeti elévülési határideje tavaly december 15. volt. Az MNB a Pénzügyminisztériummal egyetértésben azért döntött a határidő meghosszabbításáról, mert a tavaly forgalomban lévő 8 millió bankjegynek mintegy 14 százaléka az év végi határidő után is a lakosságnál maradt. A jegybank a határidő módosításával a háztartásoknak a bankjegybevonásból adódó anyagi veszteségét a lehető legkisebbre kívánta csökkenteni. (MTI) Brit diplomaták a gazdasági miniszternél Nigel Thorpe budapesti brit nagykövet és Simon Martin kereskedelmi tanácsos tegnap felkereste Matolcsy György gazdasági minisztert. Brit diplomáciai forrás szerint a megbeszélésen a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és tőkekapcsolatok kérdéseiről volt szó, különös tekintettel a brit kormány Magyarországot is megcélzó kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési programjára. (VG) Csökken az elöntött területek nagysága Az elmúlt napokban a kedvező időjárásnak köszönhetően további 2 ezer hektárral, 290 ezer hektárra csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága az országban. A belvízzel elöntött legnagyobb térségek továbbra is Csongrád, Bács-Kiskun, Jász- Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében találhatók. Ezenkívül a Szigetközben is megkezdődött az intenzív védekezés a belvíz ellen. Csongrád megyében az elöntött területek nagysága meghaladta a 61 ezer hektárt. Az országban összesen több mint 86 ezer hektár legelőt és 103,7 ezer hektár szántót borít belvíz. A védekezés eddigi költsége a január 13-i mintegy 207 millió forintról vasárnapig 227,3 millió forintra emelkedett. Az elöntött terület csökkenésével azonban jelentősen, 9,9 millió forintról 5,1 millióra apadt a védekezés napi költsége. Négyről kettőre csökkent azoknak a szakaszoknak a száma, ahol III. fokú a védekezés. Az országban a vízügyi igazgatóságok irányítása alatt álló összesen 91-ből 62 szakaszon továbbra is belvízvédelmi készültség van. (MTI) Skót műszaki ajándék a gyermekkórháznak MUNKATÁRSUNKTÓL A SOTE II. Sz. Gyermekklinikája a Magyar—Skót Társaság e hét végén rendezendő Bums-estjének bevételét korszerű orvosi műszerek beszerzésére fordítja — hangzott el tegnapi sajtótájékoztatójukon. Tavaly ugyanezen társaságtól 6 millió forint értékű műtőasztalt kaptak. Fekete György professzor, klinikaigazgató szerint az ilyen pénzügyi támogatásokból tudják a korszerű műszerek beszerzését, az idén 115 éves épület karbantartását megoldani. A műszerek jelentős része 10-15 éves, amelyek pótlása a jelenlegi finanszírozási rendszerben nincs megoldva. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott pénz mindössze gyógyszerek, vérkészítmények, laboratóriumi diagnosztikai eljárások fedezésére elegendő. Országos éttermi kalauz Országos éttermi kalauz jelent meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Magyar Vendéglátók Ipartestülete, valamint a Magyar Turizmus Rt. közös munkájaként— mondta D. Szekeres Ágnes, az MKIK sajtóirodájának vezetője. A 400 fővárosi és vidéki étterem adatait tartalmazó katalógus ingyen beszerezhető a Tourinform irodáiban és a nagyobb szállodákban. Az idegen nyelvű változat a külföldi kirendeltségeken, illetve követségeken található meg. A kiadvány az éttermek címén kívül feltünteti az átlagos árakat, a nyitvatartási időt, a szünnapokat, a befogadókapacitást, a különleges szolgáltatásokat, valamint tájékoztat a lehetséges fizetési módokról. A katalógusban szereplő vendéglátóhelyekért a kereskedelmi és iparkamara, valamint a szakmai érdekképviselet garanciát vállal, ezzel is elősegítve a minőségi turizmus fejlődését. Az országos kiadványt térkép egészíti ki, segítve az érdeklődők eligazodását. (MTI) Kamarák szervezeti átalakulás előtt Vonzóvá teszik magukat Bár a kamarai törvény módosítása, a kötelező tagság megszüntetése miatt az idei év az átalakulás jegyében telik, a területi kereskedelmi és iparkamarák gazdasági tevékenységük középpontjába változatlanul a tagvállalkozások kiszolgálását állítják. A tagok megtartása érdekében igyekeznek egyre vonzóbbá tenni szolgáltatásaikat. MUNKATÁRSUNKTÓL Elnökségünk meghatározta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2000. évi súlyponti stratégiai feladatait—mondta Koji László, a BKIK elnöke. A célok között szerepel a szolgáltatások minőségének fejlesztése, a vállalkozók folytatólagos felkészítése az EU-csatlakozásra, a szakmai osztályok tevékenységének az erősítése, a kamara kommunikációs tevékenységének javítása, az ellenőrzések. Koji elismerte, a kamarai törvény módosítása gyengítette a feladatok végrehajtásának feltételrendszerét. Szeretné, ha a szakmai feladatok hangsúlyosak maradnának, és az átmeneti év belső szervezeti, integrációs, választási előkészületei nem vennék el a kamara idejét, erőforrásait. Siska Miklós, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára lapunknak elmondta: továbbra is jelentős segítséget nyújtanak a megyei kis- és középvállalkozásoknak a piacok felkutatásához, partnerkereséshez. Tavaly 11 millió forintot fordítottak arra, hogy a tagvállalkozásokkal közös kamarai standokon jelenjenek meg kiállításokon. A hazai vásárokon kívül kiállításokon vettek részt többek között Romániában, Svédországban, Franciaországban, Görögországban, Németországban. A hazai és külföldi vállalatközi kapcsolatok erősítése érdekében az ehhez kapcsolódó információs szolgáltató tevékenységet is fokozni kívánják. A tagvállalkozások részére ugyanolyan szolgáltatást nyújtunk, mint eddig — hangsúlyozta Horváth Lajos, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. A kamarai törvény módosítása tartalmazza azokat a feladatokat, amelyek ez év október 31-ig még a gazdasági kamarákra hárulnak— Siklói Tamás, a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Nyitott kérdés, hogy mi lesz, amikor a kamara már nem mint kötelező tagságú szervezet működik, mint az is, mi lesz az általuk fenntartott eszéki kamarai képviselet sorsa. Fegyelmezetten elvégezzük azokat a feladatokat, amelyekhez törvényi és erkölcsi kötelezettségeink fűződnek—hangoztatta Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Dolgoznak a jövő stratégiájának kialakításán, a kamara vonzóvá tételén. A szolgáltatások döntő része a jövőben az önkéntesen tagdíjat fizetők számára díjmentes lesz, ám lesznek olyanok — például a piackutatás —, amelyekért a tagvállalkozásoknak mérsékelt, a nem tagoknak pedig piaci díjat kell fizetniük. A piackutatási megbízások teljesítésénél a kamara messzemenően támaszkodik majd nemzetközi kapcsolatrendszerére. B.Gy. BELFÖLD Rést találtak az ellátórendszerben Több gyerek él szegénységben A szociális tárca országos felmérést indít, mivel az elmúlt időszakban nőtt a szegénységben élő gyermekek száma — tudta meg a Világgazdaság. A kisgyermekes családoknál 13-15 százalékpontot ugrott a szegénységi ráta — állítja a Tárki. Ennek oka, hogy átmeneti rés keletkezett az ellátórendszerben a családpolitikai rendszerváltás miatt: a régi ellátásokat már nem, az újakat pedig még nem vehették igénybe a szülők. MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly az egy évvel korábbi felmérésekhez képest lényegesen nőttek a gyermekek szegénységkockázati mutatói — derül ki a Társadalomkutatói Intézet (Tárki) 1999-es évet bemutató monitortanulmányából. Szívós Péter kutató a Világgazdaságnak elmondta: a kormányváltást követő családpolitikai ellátórendszer-váltás miatt intézményi vákuum keletkezett. Emiatt nőtt a gyermekek, a gyermekgondozási díjon (gyed) lévők és a fiatalok háztartásának a szegénységi kockázata. A szociológusok az 1998. március és az 1999. április közötti átmeneti időszakot vizsgálták. A kutatók feltételezése szerint a romló tendencia két okból adódhat: egyre több kisgyermekes család csúszik a szegénységi küszöb alá, s elképzelhető, hogy a gyermekek már eleve ilyen családba születnek. A Szociális és Családügyi Minisztérium is tapasztalta a kutatók által megállapított negatív folyamatokat — ismerte el lapunknak Lakner Zoltán családpolitikai helyettes államtitkár. Ezért a közeljövőben egy országos gyermekszegénységi vizsgálaton mérik fel a támogatási rendszerek és intézkedések hatását. A tárca idei tervei között szerepel emellett, hogy megoldást találjanak az éhező gyermekek megfelelő ellátására is. A vizsgált időszak alatt a régebbi, Bokros-csomag által megszüntetett ellátások már nem működtek, míg az új ellátásokat még nem vezették be. “Kifutottak” az olyan ellátások, mint a gyermekgondozási díj (gyed), ami korábban jelentősen javította a jövedelmi pozíciót. Ebben az időszakban vált a családi pótlék ismét alanyi jogúvá, s bevezették a gyermekek után igényelhető adókedvezményt, ám ennek hatása még nem érezhető. A gyedet pedig csak az idén januártól vezették be—mutatott rá a helyettes államtitkár. A Tárki kutatói a vizsgált népességet öt különböző jövedelmi kategóriába, úgynevezett kvintilisbe sorolták. Ez alapján a szegénységi küszöböt a legalsó csoportnál húzták meg. Szívós Péter elmondta: 13-15 százalékpontos növekedést állapítottak meg a 0—2 éves gyermekek szegénységi rátájában. Leszögezte: mindez az alacsony esetszám mellett is jelentős változás — szögezte le. A 3—6 éves korosztálynál is növekedett a szegénységi mutató. Ha az átlag felénél húzták meg a szegénységi küszöböt, akkor 17,8 százalékról 23,8-re ugrott az index. A gyeden vagy gyermekgondozási segélyen (gyes) lévők között is növekedett a szegények aránya, 21,2-ről 32 százalékra. A kettő, három vagy ennél is több gyermeket nevelők között ugyancsak többen élnek rossz sorsban. A tanulmány leszögezi: a szociálpolitika változása, a régi támogatási és segélyezési formák megszűnése, újabbak megjelenése, illetve az odaítélés feltételrendszerének módosítása jelentősen befolyásolja a folyamatokat. Mindezt erősíti, hogy az ellátások igénylését egyre inkább jövedelemhez, biztosítási jogviszonyhoz kötik, mint például a gyednél. Az anyasági támogatásokat vizsgálva megállapították, hogy egyre több igénylő a népesség legalsó ötödéből kerül ki. Míg 1997. április és 1998. március között a jogosultak 31 százaléka a jövedelem alapján a népesség alsó 20 százaléka közül került ki, 1998. március és 1999. április között az ilyen transzferek 38 százaléka jutott a legszegényebbekhez. A Tárki szerint a vizsgált időszakban 20,9-ről 5,1 százalékra zuhant a gyedben részesülők aránya azok között a családok között, ahol a legkisebb gyermek 0,3 éves. Ugyanakkor növekedett a gyermeknevelési támogatásban részesülő háztartások aránya. Ahol a legkisebb gyermek 0—3 év közötti, az elmúlt időszakban 15,6-ről 21 százalékra nőtt a támogatottak aránya, ahol pedig 4—6 év közötti a legkisebb gyerek, 17-ről 24,6 százalékra ugrott a támogatottak száma. A családi pótléknál pedig elsősorban ott tapasztaltak ugrásszerű növekedést, ahol 7—14 év közötti a legkisebb gyerek. M. R. M.