Világgazdaság, 2000. február (32. évfolyam, 21/7785-41/7805. szám)

2000-02-16 / 32. (7796.) szám

2000. FEBRUAR 16. VILAGGAZDASAGI­­ ÜZLETI NAPILAP --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------_XV_ BELFÖLD Tavaly 2,5 százalékkal nőttek a reálbérek• Lassulás a versenyszférában A múlt évben 2,5 százalékkal nőttek a reálbérek a nemzetgazdaságban. A reálkeresetek nö­vekedési üteme gyorsult a költségvetési szférában, míg a versenyszférában lassulást regiszt­ráltak. A foglalkoztatottak létszáma közel 1 százalékkal emelkedett. titit­i rrirrunk­ Tavaly 2,5 százalékkal nőt­tek a reálkeresetek 1998-hoz viszonyítva — tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagbérek 16,1, a nettó keresetek 12,7 szá­zalékkal emelkedtek, mindket­tő esetében kismértékű növe­kedés volt megfigyelhető az előző hónapok adataihoz ké­pest. Felgyorsult a reálbérek emel­kedése a költségvetési szférá­ban mind a bruttó, mind pedig a nettó kereseteket vizsgálva, miközben a versenyszférában lassulás volt tapasztalható. To­­vábbra is jelentős a különbség a bruttó és a nettó bérek növe­kedési üteme között, ami az adóterhek emelkedését jelzi. A vizsgált differencia az év egé­szében nagyobb volt az alacso­nyabb jövedelemkategóriák­ban, mint a magasabb kerese­tűeknél, így jól látható, hogy a kevesebbet keresőknél jobban nőtt tavaly az adóteher. A nemzetgazdaságban tavaly a teljes munkaidőben alkalma­zásban állók bruttó nominális átlagkeresete 77190 forint volt. A költségvetési szférában ez az összeg 76 760, a versenyszfé­rában pedig 77 410 forintot ért el. A legjobban továbbra is a pénzügyi tevékenységet vég­zők keresnek (165 330 forint havi bruttó jövedelem), bérnö­vekedésük üteme ugy­an lassult, de még mindig átlag fölötti (16,5 százalék). A lista válto­zatlan az elmúlt hónapokhoz képest: második a vegyipar (111 700 forint), ezután jön a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás (104 540), a bányá­szat (95 760), valamint a köz­­igazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (92 820). Nem módosult a lista másik fele sem, a legkevesebbet a tex­til- és cipőgyártásban dolgozók kapják (47 550), őket a szociá­lis ellátásban (49 070), valamint a vendéglátásban (50 070) te­vékenykedők előzik meg. Tavaly a nemzetgazdaság legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiz­tosítási intézményeknél 0,8 szá­zalékos létszámbővülést re­gisztráltak, ugyanannyit, mint az elmúlt két hónapban. A ver­senyszférában 2,5 százalékos volt a létszámnövekedés üteme, miközben a költségvetési szfé­rában tovább mérséklődött az alkalmazásban állók száma (97,2 százaléka az 1998-as ér­téknek). S.Sz. Keresetindexek (előző év azonos időszaka:100) Költségvetési szféra Versenyszféra bruttó nettó bruttó nettó 1999. jan.—júl. 118,6 115,0 115,0 111,5 jan—aug. 118,5 114,9 115,1 111,6 jan.—szept. 118,2 114,4 115,2 111,7 jan.—okt. 118,1 114,6 115,0 111,5 jan.—nov. 118,2 114,7 115,0 111,6 jan.—dec. 119,2 115,5 114,8 111,5 Forrás: KSH C­sökkent az állásnélküliség a fővárosban Kevesen vállalnak közhasznú munkát­­­­ Az országban Budapesten a legalacsonyabb, 3,3 százalék a munkanélküliségi ráta. Azon­ban itt is jellemző, hogy igen nehéz közvetíthető állástalanokat találni. Ugyanis a régóta ál­lás nélkül lévők jelentős része nem munkaképes. A Fővárosi Munkaügyi Központ az idén 7 millió forinttal kevesebből gazdálkodhat. mmmmm „ Tavaly a munkanélküliek száma 31 ezerről 27 ezerre csökkent a fővárosban. Több mint 50 százalékuk még min­dig tartósan állás nélkül van. A tapasztalatok szerint legtöbb­jük mozdíthatatlan (betegség, alkoholizmus, mozgásszervi problémák miatt). Tavaly a nem támogatott munkahelyekre több mint 14 ezer embert pró­bált közvetíteni a Fővárosi Munkaügyi Központ (FMK), de csak a tizedüknek, 1774-nek sikerült ténylegesen elhelyez­kednie. Az álláslehetőségek többsé­gét maguk a munkanélküliek utasították el. A közhasznú munkát például tavaly két és fél ezren nem vállalták. Őket a kép­zésekbe sem lehet bevonni — hangzott el az FMK tegnapi saj­tótájékoztatóján. Tavaly 17 ezer tartós munkanélküliből mindössze 300 vett részt vala­milyen tanfolyamon. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy a képzési programokban részt vevők 80 százaléka talál magának állást. A munkaügyi központ támogatásával tavaly 4200 állástalan végezhetett el különböző tanfolyamokat, egy­negyedük pályakezdő volt. En­nek is köszönhető, hogy 1999- ben a felére csökkent a fiatal munkanélküliek száma. A Fővárosi Munkaügyi Köz­pont a tavalyi 2,4 milliárd he­lyett az idén 1,7 milliárd forint­ból segítheti az állástalanok piacképessé válását. A szűkö­sebb forrás oka a foglalkoztatási törvény módosítása, amely megszünteti a jövedelempótló támogatást. Ennek ellenére a munkaügyi központ az idén az első fél évben csaknem 7 millió forintot költ több mint ezer em­ber beiskolázására. A legtöbben még mindig számítógép-keze­lői, idegen nyelvi vagy vagyon­őri képzésre jelentkeznek. Még mindig népszerűtlen a foglalkoztatók körében a támo­gatott munkahelyek program­ja. Bár három éve ad a munka­ügyi központ 50 vagy 100 szá­zalékos bértámogatást azoknak a munkáltatóknak, amelyek tar­tósan állás nélkül lévőket fog­lalkoztatnak, tavaly az e cél­ra elkülönített negyedmilliárd forintnak csak a felét használ­ták fel. Tovább nehezíti a hosszabb ideje munka nélkül lévők elhe­lyezkedését, hogy a bejelentett állásajánlatok több mint 60 szá­zalékában (elsősorban az épí­tőiparban) külföldi munkavál­lalókat keresnek. A munkaerő-kereslet valódi nagyságát csak becsülni lehet, ugyanis csak 15-20 százalékát jelentik be a munkáltatók, ami évente 120-140 ezer üres állás­helyet jelent. Ettől az évtől a munkanélküliek számát is ne­hezebb lesz pontosan meghatá­rozni. Mivel megszűnt a jöve­delempótló támogatás, a tartó­san állástalanok jelentős része várhatóan kikerül a regisztrá­cióból. B. K. ,­­ jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. VILÁGGAZDASÁG GRAFIKA Fonás: Fővárosi Munkaügyi Központ Az ÁPV Rt.-hez kerülhet a Hungexpo Az ÁPV Rt. át szeretné ven­ni a Gazdasági Minisztérium­tól a Hungexpo Rt.-t. Gans­­perger Gyula, a vagyonke­zelő elnök-vezérigazgató­ja szerint ebben a tárca is partner. Az ÁPV Rt.-nek mintegy 650 peres ügye van. Az ellene indult keresetek többségét kötelezett­ségek miatt nyújtották be. A va­gyonkezelő szervezet elleni perek perértéke — kamat és perköltségek nélkül — 60-70 milliárd forint. A perek közel felénél — 310 esetben — a tét 10 millió forint alatt van. A kis perértékű ügyek között azonban gyakori a pre­cedensértékű. Az ÁPV Rt.-től nettó egymilliárd forintnál töb­bet követelő perek száma 10- 11. Az 500 millió és egymilli­árd forint közötti perértékű el­járásoké pedig 25 körül van. Az ÁPV Rt. által indított pe­rek értékét 10-20 milliárd fo­rintra becsülik. Új szakmai műhely az egészségügyben Intézet üzleti vállalkozásban Az egészségügyi ellátórendszerrel összefüggő ágazati tanulmányok, makrogazdasági elem­zések, egészségpolitikai kérdések vizsgálata, valamint prognózisok készítése céljából meg­alakult az Egészségügy-kutató Intézet. A húsz szakemberből álló társaság főként döntések előkészítésében kíván részt venni. MUNKATÁRSUNKTÓL Az intézetet létrehozók leg­főbb célja, hogy amire eddig egyenként törekedtek, azt most közösen valósítsák meg, hozzá­­járuljanak az egészségügy egé­sze, illetve egy-egy szűkebb te­rület válságának megértéséhez és megoldásához — közölte Nagy József ügyvezető, a pro­jekt irányítója a tegnapi sajtó­­tájékoztatón. Az Egészségügy-kutató Inté­zet nem kíván az egészségpo­litika vagy az egészségügy piaci szereplőinek háttérintéz­ményeként dolgozni, munka­társai ugyanakkor szakmai füg­getlenségük megőrzése mellett bekapcsolódnának minden mikro- és makroökonómiai döntés, illetve j­avaslat előkészí­tésébe, hatásának vizsgálatába. A társaság tagjai egyrészt szellemi, oktató műhelyként részt kívánnak venni az egész­ségügyi intézményrendszer és működési mechanizmusok át­alakításáról folyó szakmai vi­tákban, akár úgy is, hogy a leg­szélesebb nyilvánosság előtt bemutatják elemzéseiket. Más­részt részt vennének olyan programokban, amelyek az egészségügyi piac szereplőinek (szolgáltatók, biztosítók, ipari vállalatok) a döntéseit készítik elő, illetve elemzik. A társaság tagjai s egyúttal tulajdonosai orvos, illetve gyógyszerész végzettségű elemzők, kutatók, farmakoló­gusok, valamint a jogász-, a matematikus-, az informati­kus-, a közgazdász-, a szocio­lógus- és a biztosítási szakma képviselői. Az alapítók szerint az egész­ségügy működésének átalakí­tása csak hosszú távon, speciá­lis kutatásokra, hatásvizsgála­tokra támaszkodva valósítható meg. Sem az átalakulás min­denkori irányítói, sem az egész­ségügyi piac szereplői nem nél­külözhetik döntéseiket megelő­zően a független, tényeken ala­puló, áttekintő elemzéseket. Az intézet üzleti vállalkozás, de kiadványaik és publikáció­ik egy részét nemcsak a szűken vett szakmának, hanem vala­mennyi érdeklődőnek szánják. F.E.E. éléves kutatóprogram kezdődik Cél a turizmus eredményének mérése A World Trade and Tourist Council (WTTC) és a Gazdasá­gi Minisztérium (GM) — a társtárcákkal közösen — kuta­tási projektet indít. Ennek célja egyrészt, hogy a nemzetgaz­daságon belül pontosan meghatározható legyen a turizmus súlya, illetve az ágazat ki- és beutazó forgalmának adatai nem­zetközileg összehasonlíthatók legyenek. Jelenleg 20 ország­ban indult már hasonló program. Tegnap alakult meg hivatalo­san az a munkacsoport, amely­nek feladata lesz a következő hónapokban, hogy elvégezze a szükséges kutatásokat ahhoz, hogy Magyarországon is alkal­mazható legyen a turizmus szi­mulációs szatellitszámla. E munka a WTTO képviselőinek szakmai részvételével zajlik, amelybe a gazdasági tárca mel­lett bekapcsolódik a Pénzügy­minisztérium, a Magyar Nem­zeti Bank, a Központi Statisz­tmu­m­.E sokra magyarországi tartózko­dásuk alatt, és mekkora a beuta­zó turizmus bevétele. Emellett e munka végén pontosan meg­határozható lesz az is, hogy mi­lyen a foglalkoztatottság mérté­ke az ágazatban; a turizmus mek­kora arányt képvisel a GDP-n belül; milyen az ágazat jövedel­mezősége más ágazatokhoz vi­szonyítva. A nemzetközi stan­dard szerinti adatgyűjtés lehető­séget biztosít majd arra is, hogy Magyarország idegenforgalma összehasonlítható lesz a nemzet­közi piacon. Várhatóan e mun-A kül- és belföldi vendégek elégedettek a Tourinform-irodák­­ban kapott tájékoztatással — legalábbis ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a Magyar Turizmus Rt. megbízásából az elmúlt év végén készített a Szonda Ipsos. Egy-egy fővárosi, debreceni, győri, pécsi és egri irodát a vendégek általában azért kerestek fel, hogy ingyenes térképhez, kiadványokhoz jussanak. Kifogásolták viszont, hogy az irodákat nehezen lehet megtalálni, és kevés volt az olyan irányítótábla, ami ehhez segítené az idegent. A turisták szükségesnek tartanák, hogy a Tourinform­­irodákban lehessen rendezvényekre jegyet vásárolni, városnéző programokra helyet, illetve szállást foglalni. tikai Hivatal és több, a turiz­mussal is foglalkozó kutatóin­tézet. E feladatra az Országos Idegenforgalmi Bizottság dön­tése alapján 30 millió forintot fordítanak a turisztikai célelő­irányzatból. A közel féléves adatgyűjtő és elemzőmunka eredményekép­pen a szakemberek választ kap­nak arra—egyebek mellett —, hogy milyen a magán- és állami beruházások értéke az ágazat­ban, mekkora összegeket fordí­tanak a cégek üzleti utazásokra, a külföldiek különféle vásárlá­ ka eredménye iránymutatásul szolgál a befektetők számára is azzal kapcsolatban, hol, mit ér­demes fejleszteni. Mint a WTTC szakemberei elmondták, húsz ország részvé­telével folyik ez a kutatóprog­ram, amelynek eddigi tapaszta­latait Magyarországon is tudják hasznosítani, így már korábban megkezdődött ez a munka Tö­rökországban, Brazíliában, Puerto Ricóban és a Bahama­­szigeteken, míg Indiában ha­sonló az előkészítettségi szint, mint Magyarországon. K­evesebb turista Budapesten Piacvesztő panziók Az elmúlt évben csökkent mind a Budapestre érkező turis­ták, mind pedig az általuk ott töltött vendégéjszakák száma. Míg az előbbinél 3,7, addig az utóbbinál 3,1 százalékos volt a visszaesés. A szállodák közül az egy- és az ötcsillagos hote­lekben élénkült leginkább a forgalom. BOROS KRISZTINA A Budapesti Turisztikai Hi­vatal legfrissebb adatai szerint tavaly — 1998-hoz viszonyít­va—1,7 millió turista 4,38 mil­lió vendégéjszakát töltött el a főváros kereskedelmi szállás­helyein. Bár a turisták száma csökkent, a tartózkodási idő változatlanul 2,6 nap maradt. A szálláshelyek közül első­sorban a legalacsonyabb és a legmagasabb kategóriájú hote­lekben élénkült a forgalom. A kempingekben a vendégéjsza­kák száma gyakorlatilag válto­zatlan maradt, míg az ifjúsági és turistaszállásokon és a pan­ziókban csökkent a forgalom. Figyelemre méltó változás, hogy míg 1998-ban a panziók vezették a rangsort, addig ta­valy már itt volt a legnagyobb — 30 százalékos—visszaesés. Budapest kereskedelmi szál­láshelyein tavaly a legtöbb éjsza­kát, csaknem 784 ezret a belföl­diek töltötték el. Az 1993—96 között hanyatló belföldi forga­lom 1997-ben és 1998-ban po­zitív irányba fordult, ám tavaly ismét 4 százalékos volt a csök­kenés. A legnagyobb érdeklődés a németek, az amerikaiak, az ola­szok, a britek és a spanyolok kö­rében volt Budapest iránt, bár mindegyik piacra jellemző volt, hogy csökkent a beutazók szá­ma. Németországból 5,2, az USA-ból 10, Olaszországból 5,9, Spanyolországból 18 száza­lékos volt a visszaesés. Csekély mértékben, de növekedett —1,3 százalékkal — a Nagy-Britan­­niából érkezettek száma. B­udapest turistaforgalma 4600 4550 4500 4450 4400 4350 4300 1996 1997 1998 1999 1740 1720 1700 1680 1660 1640 1620 1600 1580 1994 1995 -­ VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: Budapesti Turisztikai Hivatal

Next