Világgazdaság, 2000. február (32. évfolyam, 21/7785-41/7805. szám)
2000-02-16 / 32. (7796.) szám
2000. FEBRUAR 16. VILAGGAZDASAGI ÜZLETI NAPILAP --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------_XV_ BELFÖLD Tavaly 2,5 százalékkal nőttek a reálbérek• Lassulás a versenyszférában A múlt évben 2,5 százalékkal nőttek a reálbérek a nemzetgazdaságban. A reálkeresetek növekedési üteme gyorsult a költségvetési szférában, míg a versenyszférában lassulást regisztráltak. A foglalkoztatottak létszáma közel 1 százalékkal emelkedett. tititi rrirrunk Tavaly 2,5 százalékkal nőttek a reálkeresetek 1998-hoz viszonyítva — tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó átlagbérek 16,1, a nettó keresetek 12,7 százalékkal emelkedtek, mindkettő esetében kismértékű növekedés volt megfigyelhető az előző hónapok adataihoz képest. Felgyorsult a reálbérek emelkedése a költségvetési szférában mind a bruttó, mind pedig a nettó kereseteket vizsgálva, miközben a versenyszférában lassulás volt tapasztalható. Továbbra is jelentős a különbség a bruttó és a nettó bérek növekedési üteme között, ami az adóterhek emelkedését jelzi. A vizsgált differencia az év egészében nagyobb volt az alacsonyabb jövedelemkategóriákban, mint a magasabb keresetűeknél, így jól látható, hogy a kevesebbet keresőknél jobban nőtt tavaly az adóteher. A nemzetgazdaságban tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete 77190 forint volt. A költségvetési szférában ez az összeg 76 760, a versenyszférában pedig 77 410 forintot ért el. A legjobban továbbra is a pénzügyi tevékenységet végzők keresnek (165 330 forint havi bruttó jövedelem), bérnövekedésük üteme ugyan lassult, de még mindig átlag fölötti (16,5 százalék). A lista változatlan az elmúlt hónapokhoz képest: második a vegyipar (111 700 forint), ezután jön a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás (104 540), a bányászat (95 760), valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (92 820). Nem módosult a lista másik fele sem, a legkevesebbet a textil- és cipőgyártásban dolgozók kapják (47 550), őket a szociális ellátásban (49 070), valamint a vendéglátásban (50 070) tevékenykedők előzik meg. Tavaly a nemzetgazdaság legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 0,8 százalékos létszámbővülést regisztráltak, ugyanannyit, mint az elmúlt két hónapban. A versenyszférában 2,5 százalékos volt a létszámnövekedés üteme, miközben a költségvetési szférában tovább mérséklődött az alkalmazásban állók száma (97,2 százaléka az 1998-as értéknek). S.Sz. Keresetindexek (előző év azonos időszaka:100) Költségvetési szféra Versenyszféra bruttó nettó bruttó nettó 1999. jan.—júl. 118,6 115,0 115,0 111,5 jan—aug. 118,5 114,9 115,1 111,6 jan.—szept. 118,2 114,4 115,2 111,7 jan.—okt. 118,1 114,6 115,0 111,5 jan.—nov. 118,2 114,7 115,0 111,6 jan.—dec. 119,2 115,5 114,8 111,5 Forrás: KSH Csökkent az állásnélküliség a fővárosban Kevesen vállalnak közhasznú munkát Az országban Budapesten a legalacsonyabb, 3,3 százalék a munkanélküliségi ráta. Azonban itt is jellemző, hogy igen nehéz közvetíthető állástalanokat találni. Ugyanis a régóta állás nélkül lévők jelentős része nem munkaképes. A Fővárosi Munkaügyi Központ az idén 7 millió forinttal kevesebből gazdálkodhat. mmmmm „ Tavaly a munkanélküliek száma 31 ezerről 27 ezerre csökkent a fővárosban. Több mint 50 százalékuk még mindig tartósan állás nélkül van. A tapasztalatok szerint legtöbbjük mozdíthatatlan (betegség, alkoholizmus, mozgásszervi problémák miatt). Tavaly a nem támogatott munkahelyekre több mint 14 ezer embert próbált közvetíteni a Fővárosi Munkaügyi Központ (FMK), de csak a tizedüknek, 1774-nek sikerült ténylegesen elhelyezkednie. Az álláslehetőségek többségét maguk a munkanélküliek utasították el. A közhasznú munkát például tavaly két és fél ezren nem vállalták. Őket a képzésekbe sem lehet bevonni — hangzott el az FMK tegnapi sajtótájékoztatóján. Tavaly 17 ezer tartós munkanélküliből mindössze 300 vett részt valamilyen tanfolyamon. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy a képzési programokban részt vevők 80 százaléka talál magának állást. A munkaügyi központ támogatásával tavaly 4200 állástalan végezhetett el különböző tanfolyamokat, egynegyedük pályakezdő volt. Ennek is köszönhető, hogy 1999- ben a felére csökkent a fiatal munkanélküliek száma. A Fővárosi Munkaügyi Központ a tavalyi 2,4 milliárd helyett az idén 1,7 milliárd forintból segítheti az állástalanok piacképessé válását. A szűkösebb forrás oka a foglalkoztatási törvény módosítása, amely megszünteti a jövedelempótló támogatást. Ennek ellenére a munkaügyi központ az idén az első fél évben csaknem 7 millió forintot költ több mint ezer ember beiskolázására. A legtöbben még mindig számítógép-kezelői, idegen nyelvi vagy vagyonőri képzésre jelentkeznek. Még mindig népszerűtlen a foglalkoztatók körében a támogatott munkahelyek programja. Bár három éve ad a munkaügyi központ 50 vagy 100 százalékos bértámogatást azoknak a munkáltatóknak, amelyek tartósan állás nélkül lévőket foglalkoztatnak, tavaly az e célra elkülönített negyedmilliárd forintnak csak a felét használták fel. Tovább nehezíti a hosszabb ideje munka nélkül lévők elhelyezkedését, hogy a bejelentett állásajánlatok több mint 60 százalékában (elsősorban az építőiparban) külföldi munkavállalókat keresnek. A munkaerő-kereslet valódi nagyságát csak becsülni lehet, ugyanis csak 15-20 százalékát jelentik be a munkáltatók, ami évente 120-140 ezer üres álláshelyet jelent. Ettől az évtől a munkanélküliek számát is nehezebb lesz pontosan meghatározni. Mivel megszűnt a jövedelempótló támogatás, a tartósan állástalanok jelentős része várhatóan kikerül a regisztrációból. B. K. , jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. VILÁGGAZDASÁG GRAFIKA Fonás: Fővárosi Munkaügyi Központ Az ÁPV Rt.-hez kerülhet a Hungexpo Az ÁPV Rt. át szeretné venni a Gazdasági Minisztériumtól a Hungexpo Rt.-t. Gansperger Gyula, a vagyonkezelő elnök-vezérigazgatója szerint ebben a tárca is partner. Az ÁPV Rt.-nek mintegy 650 peres ügye van. Az ellene indult keresetek többségét kötelezettségek miatt nyújtották be. A vagyonkezelő szervezet elleni perek perértéke — kamat és perköltségek nélkül — 60-70 milliárd forint. A perek közel felénél — 310 esetben — a tét 10 millió forint alatt van. A kis perértékű ügyek között azonban gyakori a precedensértékű. Az ÁPV Rt.-től nettó egymilliárd forintnál többet követelő perek száma 10- 11. Az 500 millió és egymilliárd forint közötti perértékű eljárásoké pedig 25 körül van. Az ÁPV Rt. által indított perek értékét 10-20 milliárd forintra becsülik. Új szakmai műhely az egészségügyben Intézet üzleti vállalkozásban Az egészségügyi ellátórendszerrel összefüggő ágazati tanulmányok, makrogazdasági elemzések, egészségpolitikai kérdések vizsgálata, valamint prognózisok készítése céljából megalakult az Egészségügy-kutató Intézet. A húsz szakemberből álló társaság főként döntések előkészítésében kíván részt venni. MUNKATÁRSUNKTÓL Az intézetet létrehozók legfőbb célja, hogy amire eddig egyenként törekedtek, azt most közösen valósítsák meg, hozzájáruljanak az egészségügy egésze, illetve egy-egy szűkebb terület válságának megértéséhez és megoldásához — közölte Nagy József ügyvezető, a projekt irányítója a tegnapi sajtótájékoztatón. Az Egészségügy-kutató Intézet nem kíván az egészségpolitika vagy az egészségügy piaci szereplőinek háttérintézményeként dolgozni, munkatársai ugyanakkor szakmai függetlenségük megőrzése mellett bekapcsolódnának minden mikro- és makroökonómiai döntés, illetve javaslat előkészítésébe, hatásának vizsgálatába. A társaság tagjai egyrészt szellemi, oktató műhelyként részt kívánnak venni az egészségügyi intézményrendszer és működési mechanizmusok átalakításáról folyó szakmai vitákban, akár úgy is, hogy a legszélesebb nyilvánosság előtt bemutatják elemzéseiket. Másrészt részt vennének olyan programokban, amelyek az egészségügyi piac szereplőinek (szolgáltatók, biztosítók, ipari vállalatok) a döntéseit készítik elő, illetve elemzik. A társaság tagjai s egyúttal tulajdonosai orvos, illetve gyógyszerész végzettségű elemzők, kutatók, farmakológusok, valamint a jogász-, a matematikus-, az informatikus-, a közgazdász-, a szociológus- és a biztosítási szakma képviselői. Az alapítók szerint az egészségügy működésének átalakítása csak hosszú távon, speciális kutatásokra, hatásvizsgálatokra támaszkodva valósítható meg. Sem az átalakulás mindenkori irányítói, sem az egészségügyi piac szereplői nem nélkülözhetik döntéseiket megelőzően a független, tényeken alapuló, áttekintő elemzéseket. Az intézet üzleti vállalkozás, de kiadványaik és publikációik egy részét nemcsak a szűken vett szakmának, hanem valamennyi érdeklődőnek szánják. F.E.E. éléves kutatóprogram kezdődik Cél a turizmus eredményének mérése A World Trade and Tourist Council (WTTC) és a Gazdasági Minisztérium (GM) — a társtárcákkal közösen — kutatási projektet indít. Ennek célja egyrészt, hogy a nemzetgazdaságon belül pontosan meghatározható legyen a turizmus súlya, illetve az ágazat ki- és beutazó forgalmának adatai nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek. Jelenleg 20 országban indult már hasonló program. Tegnap alakult meg hivatalosan az a munkacsoport, amelynek feladata lesz a következő hónapokban, hogy elvégezze a szükséges kutatásokat ahhoz, hogy Magyarországon is alkalmazható legyen a turizmus szimulációs szatellitszámla. E munka a WTTO képviselőinek szakmai részvételével zajlik, amelybe a gazdasági tárca mellett bekapcsolódik a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztmum.E sokra magyarországi tartózkodásuk alatt, és mekkora a beutazó turizmus bevétele. Emellett e munka végén pontosan meghatározható lesz az is, hogy milyen a foglalkoztatottság mértéke az ágazatban; a turizmus mekkora arányt képvisel a GDP-n belül; milyen az ágazat jövedelmezősége más ágazatokhoz viszonyítva. A nemzetközi standard szerinti adatgyűjtés lehetőséget biztosít majd arra is, hogy Magyarország idegenforgalma összehasonlítható lesz a nemzetközi piacon. Várhatóan e mun-A kül- és belföldi vendégek elégedettek a Tourinform-irodákban kapott tájékoztatással — legalábbis ez derült ki abból a felmérésből, amelyet a Magyar Turizmus Rt. megbízásából az elmúlt év végén készített a Szonda Ipsos. Egy-egy fővárosi, debreceni, győri, pécsi és egri irodát a vendégek általában azért kerestek fel, hogy ingyenes térképhez, kiadványokhoz jussanak. Kifogásolták viszont, hogy az irodákat nehezen lehet megtalálni, és kevés volt az olyan irányítótábla, ami ehhez segítené az idegent. A turisták szükségesnek tartanák, hogy a Tourinformirodákban lehessen rendezvényekre jegyet vásárolni, városnéző programokra helyet, illetve szállást foglalni. tikai Hivatal és több, a turizmussal is foglalkozó kutatóintézet. E feladatra az Országos Idegenforgalmi Bizottság döntése alapján 30 millió forintot fordítanak a turisztikai célelőirányzatból. A közel féléves adatgyűjtő és elemzőmunka eredményeképpen a szakemberek választ kapnak arra—egyebek mellett —, hogy milyen a magán- és állami beruházások értéke az ágazatban, mekkora összegeket fordítanak a cégek üzleti utazásokra, a külföldiek különféle vásárlá ka eredménye iránymutatásul szolgál a befektetők számára is azzal kapcsolatban, hol, mit érdemes fejleszteni. Mint a WTTC szakemberei elmondták, húsz ország részvételével folyik ez a kutatóprogram, amelynek eddigi tapasztalatait Magyarországon is tudják hasznosítani, így már korábban megkezdődött ez a munka Törökországban, Brazíliában, Puerto Ricóban és a Bahamaszigeteken, míg Indiában hasonló az előkészítettségi szint, mint Magyarországon. Kevesebb turista Budapesten Piacvesztő panziók Az elmúlt évben csökkent mind a Budapestre érkező turisták, mind pedig az általuk ott töltött vendégéjszakák száma. Míg az előbbinél 3,7, addig az utóbbinál 3,1 százalékos volt a visszaesés. A szállodák közül az egy- és az ötcsillagos hotelekben élénkült leginkább a forgalom. BOROS KRISZTINA A Budapesti Turisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly — 1998-hoz viszonyítva—1,7 millió turista 4,38 millió vendégéjszakát töltött el a főváros kereskedelmi szálláshelyein. Bár a turisták száma csökkent, a tartózkodási idő változatlanul 2,6 nap maradt. A szálláshelyek közül elsősorban a legalacsonyabb és a legmagasabb kategóriájú hotelekben élénkült a forgalom. A kempingekben a vendégéjszakák száma gyakorlatilag változatlan maradt, míg az ifjúsági és turistaszállásokon és a panziókban csökkent a forgalom. Figyelemre méltó változás, hogy míg 1998-ban a panziók vezették a rangsort, addig tavaly már itt volt a legnagyobb — 30 százalékos—visszaesés. Budapest kereskedelmi szálláshelyein tavaly a legtöbb éjszakát, csaknem 784 ezret a belföldiek töltötték el. Az 1993—96 között hanyatló belföldi forgalom 1997-ben és 1998-ban pozitív irányba fordult, ám tavaly ismét 4 százalékos volt a csökkenés. A legnagyobb érdeklődés a németek, az amerikaiak, az olaszok, a britek és a spanyolok körében volt Budapest iránt, bár mindegyik piacra jellemző volt, hogy csökkent a beutazók száma. Németországból 5,2, az USA-ból 10, Olaszországból 5,9, Spanyolországból 18 százalékos volt a visszaesés. Csekély mértékben, de növekedett —1,3 százalékkal — a Nagy-Britanniából érkezettek száma. Budapest turistaforgalma 4600 4550 4500 4450 4400 4350 4300 1996 1997 1998 1999 1740 1720 1700 1680 1660 1640 1620 1600 1580 1994 1995 - VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: Budapesti Turisztikai Hivatal