Világgazdaság, 2000. március (32. évfolyam, 42/7806-63/7827. szám)

2000-03-09 / 48. (7812.) szám

2000. MÁRCIUS 9. FKGP-MSZP küzdelem lesz az időközi választásokon Háttérben marad a Fidesz Az április 2-i országgyűlési időközi választások két helyszínén az FKGP és az MSZP üzene­teinek értéke méretik meg. Az önálló jelöltállításhoz ragaszkodó MDF a felmérések alapján legfeljebb részleges sikerre számíthat, a Fidesz pedig a kisgazdákat támogatva figyeli az ese­ményeket. MUNKATÁRSAINKTÓL A meglepő és újszerű üzene­tek hiánya jellemzi a politikai erőcsoportok mondanivalóját a most kezdődő választási kam­pányban. Az időközi ország­­gyűlési választások április 2-i első fordulóját már hónapok óta nagy várakozás övezi. Eddig nem az esélylatolgatás, sokkal inkább az egyes jelöltek párttá­mogatottságának megszervezé­se volt napirenden. Vita elsősor­ban a jobboldalon bontakozott ki, ahol az MDF ragaszkodott volna ahhoz, hogy az egyik vá­lasztókerületben az ő jelöltje mellé sorakozzanak fel koalíci­ós partnerei. Végül azonban Székesfehérváron és Fehérgyar­maton is az FKGP támogatása mellett döntött a Fidesz, az MDF pedig önállóan indítja po­litikusát. Parlamenti szócsaták­hoz vezetett, hogy Fehérgyar­maton — többek között — a Munkáspárt is támogatja az MSZP-t. A Fidesz távol marad a ver­senytől: bár több vezető politi­kusa részt vesz a kampány ese­ményeiben, az üzenetek megfo­galmazását gyakorlatilag a kis­gazdákra bízta. Mondanivalónk meghatározásakor a kormány­­programra támaszkodunk — mondta a Világgazdaságnak Turi-Kovács Béla. Az FKGP fe­hérvári kampányának irányítója hozzátette: mindkét helyszínen a vidékfejlesztés kérdéseinek hagsúlyozása jellemzi üzenete­iket, de még nagyobb figyelmet fordítanak a helyi ügyekre. A kisgazdák a fehérvári körzetben a belvíz, valamint az ipari fej­lődés és az életszínvonal össze­függéseire, Fehérgyarmaton pedig — mint azt Balogh Gyu­la megyei elnöktől, kampányfő­nöktől megtudtuk — az ország legelmaradottabb térségének felzárkóztatására fordítanak fi­gyelmet. Az MSZP országos elnöksé­ge még februárban írásos aján­lást készített az időközi ország­­gyűlési választások jelöltjeinek. Ebben a pártnak a parlamentben is képviselt, a kormány kritiká­­j­aként ismertetett politikájának összetevőit rendszerezik, így többek között a társadalom ket­tészakadása elleni fellépést, a vidékfejlesztés kiemelt támoga­tását, a kis- és középvállalkozá­sok erősítését és a nők esély­­egyenlőségét ajánlják jelöltje­ik és a választók figyelmébe. Le­szögezik azt is: álláspontjuk sze­rint a köztársasági elnök válasz­tása nem lehet a kormánypártok közötti alkudozás tárgya. A szo­cialisták “helyi üzeneteiket” a két térség közötti különbségek­ből kiindulva fogalmazzák meg. A fehérgyarmati választások komoly esélyesének tartja­ Len­gyel Jánost, az FKGP jelöltjét Balogh Gyula megyei kisgazda elnök. Állítását arra alapozza, hogy közlése szerint Lengyel Jánost a választókörzet 56 tele­pülése közül 49 polgármestere írásban biztosította támogatásá­ról. Nem tudok ilyen ajánlásról, ám az tény, hogy az FKGP erő­szakosan kampányol, a polgár­­mesterek pedig félnek, hogy nem jutnak támogatáshoz—re­agált erre Lehoczky Péter, az MSZP megyei alelnöke. Hozzá­tette: megérti az aláírókat, ám nekik is tudniuk kellene, hogy 2002-ben is lesznek választások. A Békejobb népszerűsítése mellett a helyi ügyekre koncent­rál az MDF is. Ahogyan a többi párt, így a demokrata fórum is “beveti” elnökét. Dávid Ibolya pénteken Fehérgyarmaton vesz részt kampányrendezvényen. G.A.—T.E. Az MSZP-sek kérik a dokumentumokat Két szocialista képviselő, Nikolits István és Tóth Károly a megfigyelési bizottság határoza­ti javaslatához benyújtott módo­sító indítványában felkéri a mi­niszterelnököt, hogy hozza nyil­vánosságra a rendelkezésére álló dokumentumokat, melyek alap­ján azt állította, hogy az előző parlamenti ciklus idején megfi­gyeltek fideszes politikusokat. Keleti György (MSZP) javaslata szerint a határozatnak azt kellene rögzítenie, hogy a bizottság je­lentését az Országgyűlés eluta­sítja. Bauer Tamás, Kóródi Má­ria és Világosi Gábor SZDSZ- es képviselők közös módosító indítványukban azt kezdemé­nyezik: a határozati javaslat mondja ki, hogy az Országgyű­lés elveti a jelentést, és felhívja a vizsgálóbizottságot, hogy ala­posan vizsgálja ki a miniszter­­elnök tavalyi bejelentését. (VG) VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Rendkívüli ülést kezdeményeztek a szocialisták K­eresik Györgyi Kálmán utódát Az Országgyűlést nem köti szorosan vett határidő abban, mikor gondoskodjon a távozó leg­főbb ügyész utódáról. A jelölés jogával bíró köztársasági elnöknek nyilvánvalóan konzultál­nia kell a házelnökkel és a parlamenti pártokkal. A köztársasági elnöknek és az Országgyűlésnek minél ha­marabb szilárd és kiszámítha­tó környezetet kell teremtenie az ügyészség számára Györgyi Kálmán távozása után -­jelen­tette ki rádióinterjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök sze­rint Göncz Árpádnak a jelenlegi rendszerben nem vele, hanem Áder Jánossal kell egyeztetnie a legfőbb ügyész utódának je­löléséről. Az Országgyűlést egyébként nem köti szorosan vett határidő abban, hogy mikor gondoskodjon az utódlásról. A köztársasági elnök a jogsza­bályok szerint akár egyeztetés nélkül is jelölhet valakit a leg­főbb ügyészi székbe, amiatt azonban, hogy a jelöltet az Or­szággyűlésnek kell megválasz­tania, széles körű politikai és szakmai egyeztetésre lehet szá­mítani — jelezték lapunknak alkotmányügyi szakértők. A helyzet némileg hasonlít a mi­niszterelnök jelöléséhez: az ál­lamfő elvben szabadon jelölhet kormányfőt, ám a gyakorlatban figyelembe kell vennie a parla­menti erőviszonyokat. A hat hónapos lemondási idő kitölté­se esetén elképzelhető, hogy már az augusztusban hivatalá­ból távozó Göncz Árpád utóda jelöli az új legfőbb ügyészt. A kuratóriumi delegáltakról szóló legfőbb ügyészi állásfog­lalás nem ellentétes az alkot­mánybírósági határozattal — jelentette ki Dávid Ibolya az MT7-nek. Az igazságügy-mi­niszter szerint Györgyi Kálmán vitatott levele arról szól, hogy az egyik oldal állított-e érvénye­sen jelölteket vagy sem, illetve kínált egy megoldási javaslatot. Dávid Ibolya hozzátette: nem kívánatos, hogy a kuratóriumi elnökségek féloldalasan mű­ködjenek, és nemcsak a vonat­kozó törvény miatt. A demok­rácia szabályai sem erről szól­nak— vélekedett. Az MSZP-frakció tegnap kez­deményezte, hogy a házelnök március 16-ra hívja össze az Or­szággyűlés rendkívüli ülését a médiakuratóriumokkal kapcso­latos kérdések tisztázására. A szabályokban rögzített 15 napos határidőn belül utoljára ezen a napon lehetne megismételni a szavazást a parlament előző ülé­sén meg nem választott kurató­riumi elnökségi tagokról. A kor­mányoldal azonban informáci­óink szerint új jelölési eljárás le­bonyolítására készül a Duna Tv esetében, ami más határidőket feltételez. Sasvári Szilárd (Fi­desz) az MSZP javaslatáról azt mondta: annak akkor lenne ér­telme, ha az ellenzék megálla­podna a közös jelöltekről. A po­litikus ugyanis fenntartja azt a koalíciós álláspontot, miszerint a közös ellenzéki jelölés az er­ről szóló döntés előfeltétele. Kevés érdemi munkát végzett a Gazdasági Tanácsadó Testület Márciusban újrakezdik Intenzívebbé teheti a miniszterelnök Gazdasági Tanácsadó Testületének (GTT) tevékenysé­gét az annak vezetésére nemrégiben felkért Chikán Attila volt miniszter, aki március 16-ra tervezi a csoport soron következő ülését. A Miniszterelnöki Hivatalból (MeH) származó in­formációink szerint a testület eddig kevés érdemi munkát végzett. A gazdaság irányításával kapcsolatos koncepciók a MeH rendszeres “gazdasági tízóraijain” fogalmazódnak meg. MUNKATÁRSUNKTÓL A Fidesz vezette kormány megalakulását követően sok híradás szólt arról, hogy a ka­binet és személyesen a minisz­terelnök munkáját neves tudó­sokból, szakemberekből álló ta­nácsadó testületek segítik majd. Noha első körben három testü­let — gazdasági, tudománypo­litikai és társadalompolitikai— megszervezését tűzték ki célul, ezek közül végül csak kettő ala­kult meg. Azok is több mint fél évvel a kormányalakítást köve­tően: a gazdaságpolitikai gré­miumot 1998 decemberében, a tudománypolitikait 1999 febru­árjában hozták létre. A MeH- ből származó értesüléseink sze­rint azonban eddig egyik testü­let sem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket, mivel kevés érdemi munkát végeztek. A gazdaság irányításával kapcsolatos koncepciók a rend­szeres, minden héten szerdán­ként tartott “gazdasági tízórái­kon” rajzolódnak ki, amelye­ken Orbán Viktor kormányfő mellett Stumpf István kancellá­ria-, Matolcsy György gazdasá­gi és Járai Zsigmond pénzügy­­miniszter vesz részt. A GTT ta­nácsainál nagyobb — bár más jellegű—a szerepe a gazdaság­­politika alakításában a kormány 1998 augusztusában létrehozott gazdasági kabinetjének is. A miniszterelnököt segíti még ezen a területen a kormányfői kabinet gazdasági titkársága, amelyet Gém Erzsébet irányít. A GTT tevékenysége Chikán Attila színre lépésével élénkül­het meg. A volt gazdasági mi­nisztert posztjáról történt távo­zásával egyidejűleg kérte fel a testület vezetésére a miniszter­­elnök. Chikán Attila lapunknak elmondta, március 16-ra tervezi a GTT soron következő ülését. Az exminiszter a fenti értéke­lésekkel szemben úgy gondol­ja, a testület eddig sem végez­te rosszul a dolgát, így nem ké­szül új működési koncepció ki­dolgozására. A GTT-hez egyébként olyan ismert személyiségek tartoz­nak, mint többek között Lámfalussy Sándor, az Európai Monetáris Intézet volt elnöke, Kolosi Tamás, a Tárki elnöke, vagy Somody Imre, a Pharmavit Rt. elnök-vezérigazgatója. Chikán Attila nem gondolko­dik azon, hogy formális kapcso­latot teremtsen utóda, Matolcsy György tanácsadóival. Más cél­lal létrehozott testületekről van szó—mondta. Hozzátette: míg az egyik csoport a kormányfő­nek, a másik a gazdasági mi­niszternek lehet a segítségére, Matolcsy Györggyel való vi­szonyáról a volt miniszter még annyit mondott: időnként talál­koznak, de nincsenek közvet­len munkakapcsolatban. TÁRSADALOM Dávid Ibolya együttműködésre törekszik Azt a politikai stílust szeretném megtalálni, amely kész az együttműködésre, és amely lehetővé teszi kétharmados törvények elfogadását is —jelentette ki Dávid Ibolya igazságügy-miniszter. Az MDF elnöke szerint minden lényeges kérdésben, így az alkotmánybírósági törvényről vagy a NATO-tag­­sággal együtt járó alkotmánymódosításról is kétharmados több­séggel kell dönteniük a képviselőknek. (MTI) Magyarország-jelképet keres a MeH A Miniszterelnöki Hivatalban működő Országimázs Központ munkatársai a millenniumi év lezárultáig szeretnék megtalálni azt a jelképet, amely leginkább jellemzi Magyarországot. A központ munkatársai ennek érdekében március 15-től a hónap végéig telefonon várják a polgárok ez irányú javaslatait. Az ország imázsának alakítói munkájukban azokat a marketingeszközöket kívánják alkalmazni, amelyeket egyébként is szokás a piacon — hangzott el tegnapi sajtótájékoztatójukon. (VG) Még egy kisgazda bírálta a frakcióvezetést Atyánszky György kisgazda országgyűlési képviselő bírálja párt­jának frakcióelnökségét amiatt, hogy a képviselőcsoport megkér­dezése nélkül utasította el Csúcs László vagyonnyilatkozatra vonatkozó javaslatát. A politikus abban bízik, hogy az emiatt frakcióvezető-helyettesi pozíciójáról lemondott Csúcs Lászlót sikerül rábírni elhatározásának megváltoztatására. (MTI) Nincs türelmi idő “Ez volt a NATO történetének legnagyobb bővítése, ami után nyomban a szövetség eddig leg­nagyobb katonai konfliktusa kö­vetkezett. A három ország tehát rögtön próbatétel elé került, amin fényesen helytállt”—von­ta meg Lord Robertson NATO- főtitkár Magyarország, Lengyel­­ország és Csehország egyéves tagságának mérlegét. Az első év­forduló alkalmából magyar, cseh és lengyel újságírókkal beszél­getve a főtitkár hangoztatta, a há­rom ország jól beilleszkedett a szövetségbe. A tavalyi próbatétel a Jugo­szlávia elleni légi hadjárattal csak elkezdődött, mert a nehe­ze utána következett a békefenn­tartó erőkben való részvétellel — mondotta a NATO-főtitkár. És még ezeknél is nagyobb ki­hívás a fegyveres erők átállítá­sa, mert ehhez kemény politikai és pénzügyi döntéseket kell hoz­ni. “Mi tapsolunk eddigi erőfe­szítéseikhez — közölte —, de még keményebb próbák várnak a három országra.” Át kell szer­vezni a hadsereget, csökkente­ni a sorállományt, fejleszteni a kiképzést, mozgékonyabb had­seregre van szükség. Nem csak e három országban, hanem a töb­bi tagállamban is. “Nincs türel­mi idő a három országnak a ka­tonai korszerűsítésre” —jelen­tette ki a főtitkár. Jamie Shea, a NATO szóvivője a maga külön tájékoztatóján felhívta a figyel­met arra, hogy e három NATO- országnak nagy a felelőssége a következő bővítési fordulót ille­tően is. “Ha be tudják mutatni te­vékenységükkel, hogy a bővítés jó a NATO-nak, ezzel mozdít­hatják elő, hogy a szervezet két év múlva szívesen hívjon meg újabb pályázókat.” (MTI) ---------NAP ^ KELTE-------- 2000. március 10-én, péntek reggel is Nap-kelte a Magyar ATV-n 5.50 és 9 óra között stúdióbeszélgetésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. Tervezett témáink: Györgyi Kálmán lemondásáról és a magyarországi jogbiztonságról kérdezzük dr. Bánáti János ügyvédet és Lomnici Zoltánt, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnökét. Ébredjen vidáman! R. Székely Juliannával; 386 ingatlanból 30 maradhat a szocialisták használatában. Kinn, padon; Kiss Péter frakcióvezető-helyettes; Ki küldte az ügyvédet a püspökladányi Zöldmező Agráripari Szövetkezet közgyűlésére? Dr. Torgyán József? Vagy valaki más? Vita a Szaunában: Filipsz László, a MOSZ titkára, Volnay Ferenc végelszámoló és dr. Kovács Zoltán ügyvéd között. A pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek jóval kevesebb pénzt kapnak a költségvetéstől, mint tavaly. Vita Bognár László MIÉP-es és Hegyi Gyula MSZP-s képviselő között. A Nap-show-ban Lakat T. Károly vendége: Bródy János. Már a csecsemőket is támadja a rák. Producer: Gyárfás Tamás. Főszerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Pallagi Ferenc. Telefonszámunk az adás idején: 251-0519. Jó reggelt, Magyarország! Péntek reggel 6.30 és 8.30 között ismét jelentkezik a Tv 2 színes hírmagazinja. Tervezett témáink: Mi hír a nagyvilágban? Avar János és Várkonyi Tibor nemzetközi lapszemléje: Irány a természet! Hőlégballonnal a Föld körül. Feltárásra váró barlangok. A denevérek titkai. “Szóba állunk egymással” — a média képviselőinek barátságos találkozója. A két főszervező: Kereszty Gábor és Sváby András. Újra megnyitja kapuit a századelő híres pesti mulatója, a Moulin Rouge. Sztárvendégünk a revüszínház háziasszonya, Medveczky Ilona, valamint Flesch Tamás. A színházi világnap alkalmából bemutatkozik a Miskolci Nemzeti Színház. Tízéves a Republic. A jubileumi koncert előtt vendégünk az együttes “Cipő”-je és Boros Csaba. Felelős szerkesztő: Füzes Vali. Műsorvezetők: Pánczél Andrea—Kósa L. Adolf. Az adás alatt hívható telefonszám: 220-5920 E-mail: welcome.kft@mail.matav.hu A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk. ÉLET ÉS IRODALOM Lapunk jövőre is megjelenik - kivált, ha Ön segít nekünk. Jövedelemadója 1%-áról rendelkezzen a mi javunkra! Élet és Irodalom Alapítvány Adószám: 18001776—1—42 7

Next