Világgazdaság, 2000. március (32. évfolyam, 42/7806-63/7827. szám)
2000-03-02 / 43. (7807.) szám
6 NAPRÓL NAPRA Tarolnak az adónyomozók Hevesben Az APEH bűnügyi igazgatóságának Heves megyei nyomozó hivatala egy év alatt 116 feljelentést vizsgált ki, s 106 esetben rendelt el nyomozást — közölte Burillák Attila, az APEH szóvivője. A feljelentések zöme a Heves megyei APEH-igazgatóságról, illetve különböző állami hatóságoktól érkezett, ám a felszámolással foglalkozó cégek is “bejelentkeztek” egy-egy gazdasági visszaélés kapcsán. A lakossági bejelentések aránya a 10 százalékot sem érte el. A 106 nyomozati ügy feltételezett elkövetési értéke 1,64 milliárd forint. Az eljárások 75 százalékát adócsalás alapos gyanúja miatt kellett elrendelni, 13 százalékát csődbűntett, 10 százalékát a számvitelei fegyelem megsértése okán. Év végéig 25 bűnügy zárult le vádemelési javaslattal, a megállapított kártérték csaknem 45 millió forintra rúg. Az összeg egyharmadát különböző intézkedések révén sikerült előteremteni. (VG) Új RIB-igazgató Észak-Magyarországon Az Észak-magyarországi Regionális Idegenforgalmi Bizottság (ÉMRIB) marketingigazgatóságának élére Zsámboky Gábor, a Magyar Turizmus Rt. elnök-vezérigazgatója Hidvéginé Molnár Juditot, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) korábbi idegenforgalmi referensét nevezte ki. A kinevezés február közepén történt, ám csak a napokban hozták nyilvánosságra. Hidvéginé Molnár Judit marketingközgazdász, az Egerbe tervezett kongresszusi központ marketingkoncepciójának kidolgozója. A három északi megye (Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén) székhelye Eger lesz. Az ÉMRIB az idén 160 millió forintnyi összeget pályáztat meg, jövőre pedig 300 millióra számíthatnak az ágazatban tevékenykedő vállalkozások. (VG) Zala: rekordszámú munkaerő-piaci ellenőrzés Fennállása óta az eddigi legnagyobb számú, összesen 3112 ellenőrzést végzett tavaly a munkaerő-piaci alapok felhasználásáról a Zala Megyei Munkaügyi Központ. A megyei munkaügyi tanács tegnapi ülésén elhangzott az is, hogy a különböző célú munkaerő-piaci támogatások, ellátások 80 százalékának (504 millió forintnak) a felhasználását tudták nyomon követni. Ez az arány országosan is kiemelkedő, az ellenőrzések 6173 főt érintettek. Különösen a foglalkoztatási és a szolidaritási alap felhasználása kapott nagy figyelmet. A központ munkatársai az ellenőrzéseik lezárásakor félszáz intézkedési javaslatot tettek, közülük tizenhét járt valamilyen támogatási forma visszavonásával és rendbírsággal. Általában megállapítható, hogy a munkaerő-piaci források zöme — a nyelvtanfolyamokat kivéve — hatékonyan hasznosul. (MTI) Drávai vízi turizmus, szigorúbb ellenőrzés Augusztusra már nincs hely a Dráván, legalábbis a vízi túrázók számára, s bár az idén megszigorították az ellenőrzéseket, a vadvízi evezősök siettek időben lekötni a legkedvezőbb időpontokat. Fenyősi László tájvédelmi felügyelő elmondta: a túrázók kedvezőbb feltételekkel, ugyanakkor minden eddiginél szigorúbb ellenőrzéssel számolhatnak. Tavaly mintegy 3000-en vágtak neki a folyónak. A tapasztalatok szerint ez a szám már meghaladta a folyó teherbíró képességét, úgyhogy ez évben már csak harmadannyi túrázót engednek a Drávára. Az idén először 2000 forint környezetterhelési díjat kell fizetniük a csoportoknak. Ezt az összeget a kikötőhelyekre és a szemétszállításra fordítják. (MTI) MIELŐTT EGY ÜZLETI PARTNERT VÁLASZTANA, TÁRCSÁZZA A... Tel.: 06-80/201-413 (zöld szám) www.creditreform.hu Céginformáció, bonitásvizsgálat Követeléskezelés,követelésbehajtás Marketinginformáció-szolgáltatás Creditreform NE VÁLLALKOZZON NÉLKÜLÜNK! VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP A GM-en belül működő lakáspolitikai tanácsadó testületet tavaly egy kormányrendelet hívta életre. A 26 fős testületnek tagja nyolc minisztérium és három bank delegáltja, öt szervezet képviseli az önkormányzatokat, és tíz érdekképviselet is részt vesz a munkában. A testület véleményezi a lakáspolitikával kapcsolatos rendelettervezeteket. Tavaly csak egy ülést tartottak. Ahhoz, hogy a testület működhessen, módosítani kell az erről szóló kormányrendeletet, ugyanis az eredeti az azóta átszervezett Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkárát jelölte ki elnöknek. A tagok addig is újabb javaslatokat terjesztenek a miniszter elé. Többek között 400 ezer forintról 800 ezerre emelnék az építkezéskor visszaigényelhető áfa mértékét. Ezenkívül módosítanák a lakáshitel-támogatásról szóló, február 1-jén életbe lépett rendeletet, így a kamattámogatás idejét a jelenlegi 10 évről 30-ra emelnék. Péter Gyula elnök szerint megbíztak egy gazdaságkutató céget azzal, hogy mérje fel a lakosság véleményét az új lakáshitel-konstrukcióról, vizsgálja meg, mennyire veszik ezt igénybe, illetve, hogy az ezzel foglalkozó bankok milyen kondíciókkal, milyen gyorsan folyósítják a kölcsönt. 2000. MÁRCIUS 2. Bővülhet a lakástámogatásban részesülők köre Várakozások és fenntartások Várhatóan június végéig dől el, hogy kiszélesítik-e azok körét, akik élhetnek a lakásvásárlásokhoz adandó állami kedvezményekkel. Arról is folynak az egyeztetések, hogy milyen szabályok szerint használható fel a nemzeti lakás-célelőirányzat, amelyből az önkormányzati bérlakásépítéshez járulna hozzá az állam. Ebből finanszíroznák az úgynevezett fecske- és a nyugdíjasházakat is. Az elképzelésekről kérdeztük az érintetteket, a vidéki és a fővárosi önkormányzatokat. Péter Gyula, a lakáspolitikai tanácsadó testület három napja kinevezett elnöke nem támogatja a kedvezményezettek körének bővítését, szerinte ugyanis sokan visszaélnének az állami támogatással. Hill A kormány tavaly szeptember 3-i határozatában döntött a lakáspolitika főbb irányairól, a támogatási és finanszírozási rendszer átalakításáról. A tízpontos határozatból a jelzáloglevelekhez kapcsolódó kamattámogatás megvalósult. Az otthonteremtés szabályairól szóló kormányrendelet megalkotásának határideje azonban 1999. november 30. helyett 2000. június 30-ára módosult. Tervezik, hogy a január 1-jén hatályba lépett kamattámogatásokat 2001 januárjától szélesebb körre terjesztik ki. A használt lakások megvásárlásánál is föl lehetne használni a kedvezményeket, s azokat a 35 évesnél idősebb házasok is igénybe vehetnék. Szintén június végére tolódott ki a nemzeti lakás-célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló rendelet megalkotásának határideje. Ez a szociális lakásépítések felgyorsítását célozná meg. Segítségével a kiskeresetűek, a nyugdíjasok és a fiatalok is lakáshoz jutnának. Nyugdíjasházakat és úgynevezett fecskeházakat is építenének költségvetési pénzből. Ennél a konstrukciónál az önkormányzati forrásokat is bevonnák a programba. Annál is sürgetőbb a rendelet megalkotása, mert az idén e célra a központi költségvetésben már elkülönítettek 4 milliárd forintot. Ezt csak a részletes szabályok megszületése után lehet fölhasználni. Az elképzelések szerint a szociális lakásépítések már az idén elkezdődhetnének. Jelenleg az országban mindössze 200 ezer körüli az önkormányzati bérlakások száma, s az utóbbi időben évente csupán egy-kétszáz épült. Indokolatlan, hogy a szociálpolitikai és a kamattámogatásokat a használt lakások megvásárlására is kiterjesszék—nyilatkozta lapunknak Péter Gyula, aki február 28-a óta a gazdasági miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó lakáspolitikai tanácsadó testület elnöke. Szerinte ugyanis ez a támogatási forma nem élénkíti a gazdaságot, viszont teret enged a korrupciónak. A lakásmobilitást az építkezések segíthetnék inkább — tette hozzá. A szociális lakásépítéseket—ausztriai mintára—nonprofit szervezeteknek kellene irányítani. Budapest: a kerületek eltérően vélekednek Budapest kerületi önkormányzatai viszont hasznosnak tartanák, ha a használt lakások vásárlására is igénybe lehetne venni a szociálpolitikai támogatást. Ugyanis ha van pénz, úgy nagyobb esély van arra is, hogy az elmaradt lakásfelújítások megtörténjenek. A legtöbb önkormányzat ezt égető problémának tartja. A XI. kerületi önkormányzat támogatná, hogy újból meginduljon a szociális lakásépítés. Ebben a kerületben ugyanis a lakásállománynak mindössze 3 százaléka van önkormányzati tulajdonban. Pedig ennél háromszor többre lenne szükség. Bár a mostani szabályozók inkább az új lakás építésére ösztönöznek, Szőke László alpolgármester szerint egy fiatal pályakezdőnek jobb és könnyebben megfizethető megoldást jelentene kezdetnek egy bérlakás. Ehhez azonban új bérlakásokat kellene építeni. Az önkormányzat ingyen adhatná a telket, a közműveket, és kedvezményes kamatozású hitelt is fel lehetne használni. Mindehhez állami segítség is kell. A VIIl. kerületi önkormányzat viszont inkább megszabadulna bérlakásaitól. A jelenlegi 12 és fél ezer önkormányzati lakásból 2-3 ezret kellene csak megtartani, véli Hohe Frigyesnél lakásügyi osztály vezetője. A jelenlegi lakásállomány 50-60 százaléka ugyanis komfort nélküli, rossz állapotú, fenntartásuk igen költséges. Ami megmaradna, azt az önkormányzat felújítaná, komfortosítaná. Rehabilitációra tavaly 600 millió forintot fordítottak, és az idén sem jut erre több. De még az értékesítésből származó bevétel is kevés lenne az önkormányzati lakások felújítására. Hitelre tehát mindenképpen szükség van, szögezte le. Zugló alpolgármestere, Pelyva György is elsősorban a bérlakások minőségével elégedetlen. Mint mondta, egy 100 lakásos épület felújítási költsége 420 millió forint, de sok a bontásra ítélt épület is. Szerinte új lakások építése helyett inkább a meglévők felújítását kellene támogatnia az államnak. A megkérdezett önkormányzatok mindegyike vitatja a Fidesz javaslatának azon pontját, hogy a bérlakások díjából megteremthetőek lennének a szociális lakásépítés feltételei. Ugyanis jelenleg 200-300 forintot fizetnek a bérlők négyzetméterenként. Ezt a bevételt pedig felemészti a lakások karbantartása, fenntartása. Az önkormányzatok telket, közműveket tudnának adni ingyen, pénzt viszont csak akkor, ha ilyen jellegű pályázatokon indulhatnának. Kecskeméten bevált a garzonházrendszer Kecskeméten az 1970-es évek óta működik—sikeresen —a fiatal házasok otthona (fho) nevű garzonházi rendszer. Az önkormányzat tulajdonában lévő több száz garzont ifjú párok kaphatják meg általában öt (külön engedéllyel plusz egy évre. Ma legalább 300 ezer forint lakáscélú megtakarítással kell a pályázó házaspárnak rendelkeznie, s vállalniuk kell, hogy öt éven keresztül legalább havi 10 (vagy évi 120) ezer forintot bankba tesznek. A bent lakókat terheli a bérleti díj és a rezsi. Az öt év leteltével alanyi jogon jár 2-500 ezer forint kamatmentes kölcsön 10 évi futamidőre. Ha csak később tudnak kiköltözni, az önkormányzat további 3-400 ezer forint kamatmentes hitelt ad(hat). Már több ezren jutottak így lakáshoz az elmúlt több mint 20 évben. Országos kísérleti modellprogram Győrött Győrnek is van — a közgyűlés által elfogadott — szociális lakásépítési programja — tudtuk meg Wajzer Gábortól, az önkormányzat lakásirodájának vezetőjétől. Az első körben olyan bérlakás-építési programot terveznek, amely a saját erőből otthont teremteni képtelen társadalmi rétegeket juttatná fedélhez. Először mintegy 16-32 lakás épül, s évente 10- 15 további megvalósítását tervezik. A központi támogatások igénybevételére jogosult nagycsaládosok magánerős építkezéseit is támogatja az önkormányzat. Ennek során egyrészt kedvezményes áron telkeket biztosítanak, s az építkezéshez hasonló feltételekkel anyagi támogatást ad a város. Tavaly a Jóléti Építők Kht. által kidolgozott országos kísérleti modellprogram keretében már átadtak egy kilenclakásos épületet Győrben, amelyhez a telket az önkormányzat jelképes összegért, 20 ezer forintért biztosította. A társadalom alsó középrétegéhez tartozó fiatalokat, nagycsaládosokat, volt állami gondozott fiatalokat, valamint fogyatékosokat gondozó családokat is segíti a város. Békéscsabán nincs pénz Békéscsabán érdemi lakáshelyzet-javító programra sem az önkormányzatnak, sem a lakosság többségének nincs elegendő saját pénze. Az előzetes felmérések is azt bizonyítják: az új lakáskoncepció lehetőségével a fiataloknak mindössze 5 százaléka tud élni — véli Hrabovszky György, a szociális bizottság elnöke, aki fenntartással fogadja a kedvezményes lakáshoz jutók körének kiszélesítési tervezetét. Szerinte megint könnyen előfordulhat, hogy a program pénzügyi terheinek nagyobb részét a kormány az önkormányzatokra hárítja, amelyek a szükséges saját erőt csak beruházási forrásaik szűkítése árán tudják biztosítani. Békéscsaba 2000-ben, pénz hiánya miatt, ingyenes telekjuttatással próbálja kiszélesíteni a jelenlegi programban részt vevők körét. A város meghatározott feltételek esetén (első lakás, alacsony egy főre eső jövedelem) jelképes összegért, mintegy 50 ezer forintért egymillió forint értékű telket biztosít. A beépítési kötelezettség vállalása mellett a lakások az önkormányzat tervei alapján épülnének fel. Becslések szerint ezzel a programmal több száz újabb család kapna esélyt saját lakásra. 1999-ben Békéscsaba összesen 31 millió forinttal tudta segíteni az első lakáshoz jutókat — családonként 200-300 ezer forint vissza nem térítendő vagy kamatmentes kölcsön formájában —, illetve tudott hozzájárulni a panellakások fűtés-korszerűsítéséhez. Az idén sem jut ennél több erre a célra. Gyulán koordinálna az önkormányzat Gyula polgármestere, Dancs László szerint az önkormányzat minden, újabb anyagi terhet nem jelentő lakásprogram ki- szélesítésében partner tud lenni. A települések a program koordinálásában és kivitelezésében játszhatnak fontos szerepet. A használt lakásokra is kiterjesztendő szociális kedvezményekben fantáziát lát. Gyula esetében ez a program elősegítené a történelmi múltú, elöregedő városrészek megújulását. Ugyanakkor az új lakásokhoz képest sokkal olcsóbb régi lakások bevonása a körbe már önmagában is jelentősen kiszélesítené a potenciális vásárlók körét. Debrecenben a lakásfelújítást választották Debrecenben az elmúlt években nem épült szociális bérlakás, de a városi tulajdonban lévő egykori orosz katonai repülőtér lakásainak egy részét— több tíz millió forintért — felújították. A munka az idén is folytatódik. Négy lakóépület felújítása 149 millió forintba kerül, így ehhez viszonyítva elhanyagolható az első lakáshoz jutók támogatására előirányzott 10 millió forint. A város vezetői üdvözölték azt a tervet, hogy a szociális támogatásokat használt lakások vásárlására is kiterjesztenék. Százmillió forintot fordítana a város az idén erre a célra, de ez is kevés az igényekhez mérten. A debreceni albérlők házában ugyanis sokan már évekkel túllépték az ottlakás szerződésben meghatározott időtartamát, de a lakásárak növekedése lehetetlenné tette újabb vásárlását vagy építését.