Világgazdaság, 2000. március (32. évfolyam, 42/7806-63/7827. szám)
2000-03-23 / 57. (7821.) szám
2000. március 22. EURÓPAI UNIÓ Az EU komplex programokban gondolkodik A turizmus közvetett támogatást kap Napokon belül döntés születik arról, milyen turizmussal kapcsolatos tervek kerüljenek be a PHARE 2000 elnevezésű fejlesztési programba. A Gazdasági Minisztérim (GM) szándékai szerint ennek során az északkelet-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-alföldi régiók felzárkóztatása lenne napirenden. Az elmúlt tíz évben Magyarországon 5,944 millió eurót használtak fel uniós forrásból turisztikai fejlesztésekre. A PHARE 2000 programban a GM három régió turisztikai felzárkóztatását tűzte ki célul, így—ha a brüsszeli illetékesek elfogadják— EU-támogatást az északkelet-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-alföldi régiók kapnak. A GM a brüsszeli illetékesek jóváhagyására vár, azt szeretnék, ha a szerződéseket a nyár elején megköthetnék, s így az ősszel beindulhatnának a tényleges munkák. Az elmúlt tíz évben, a PHARE keretében a közép-kelet-európai országok — elsősorban Lengyelország és Magyarország — összesen 10,8 milliárd euró támogatást kaptak. Ebből Magyarországon 5,944 millió eurót használtak fel az idegenforgalomban, területfejlesztési programok révén. A közvetlen turisztikai támogatás egymillió euró volt. * Az Európai Unió 1990-ben indította el a PHARE-programot, amely—egyebek mellett — az idegenforgalom támogatását is magában foglalta, s amely három évvel később kibővült további 11 térségbeli országgal. A cél akkor az volt, hogy ilyen módon is támogassák a piacgazdaságba való átmenetet és elősegítsék az EU- csatlakozásra való felkészülést. A turizmus fejlesztése többnyire közvetett támogatásként valósult meg a térség- és területfejlesztési programok keretében, így nem a turizmust irányító minisztérium felelt a megítélt támogatások felhasználásáért, hanem ezeket a környezetvédelmi és területfejlesztési tárca felügyeletével használták fel. így került sor kistérségi, valamint regionális fejlesztési programok, illetve a CBC program beindítására. A regionális fejlesztési programok közül kiemelkedik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyének megítélt 5 millió eurós támogatás. 1998 végéig 3,2 millió értékben írtak alá szerződést, míg a keret csaknem egyharmad része kihasználatlan maradt. Ennek oka az volt, hogy a kidolgozott pénzügyi konstrukciót az EU nem fogadta el. A megkötött szerződések eredményeképpen—egyebek mellett — felújították a jósvafői Tengerszem Szállót, Irotán elkészült egy vendégek fogadására alkalmas mintaház, Vágáshután tájházat, okutatóközpontot építettek, Sárospatakon felújították a termálfürdőt és a kempinget, valamint korszerűsítették a mezőkövesdi Zsóryfürdőt. Mindezeken túl a turizmusfejlesztési projektek között vízi turisztikai és üdülőközpont, határátkelő-építés, valamint különféle marketingkiadványok elkészítése is szerepelt. E turisztikai projekteket kistérségi társulások, önkormányzatok, alapítványok és vállalkozók valósították meg, s így e kör kapta a támogatást is. A Regionális Fejlesztési Program keretében 1996-tól a dél-alföldi és a dél-dunántúli régiók kerültek előtérbe. E fejlesztések között mindkét régióban kiemelt szerepet kapott a gyógyturizmus fejlesztése, ám míg a Dél-Alföldön a kongresszusi és kerékpárturizmushoz kapcsolódó tervek megvalósítását szorgalmazták, addig a Dél-Dunántúlon a nemzeti parkok, a szálláshelyek és a falusi turizmus fejlesztése került a középpontba. A környezetvédelmi tárca irányítása alatt megvalósuló határon túli együttműködési (CBC) program is tartalmazott turisztikai projekteket. Ilyen volt — egyebek mellett — az Őrség — Raab — Boricko Natúrpark létrehozása, az írottkői, az őriszentpéteri és szécsiszigeti információs központ kialakítása, valamint kerékpárutak építése. Egy esetben kapott egymillió euró közvetlen PHARE-támogatást a turizmus, amelynek megvalósításáért az egykori Ipari és Kereskedelmi Minisztérium turizmusfőosztálya felelt. A benyújtott pályázatról a döntést 1995 decemberében hozták meg, s a megvalósításra 1996—1999 decembere között volt lehetőség, s a terveket sikerült is határidőre valóra váltani. Ennek keretében három kiemelt program valósult meg. Az egyik — 243 ezer euró — a regionális szervezeti rendszer korszerűsítése volt; a második — 376,5 ezer euró — a turisztikai információs rendszer fejlesztése. Ennek során — egyebek mellett — tanulmány készült a külföldi vendégek költéséről, hazai lakosság turisztikai költéséről, elkészült a turisztikai látványosságvizsgálat, felmérés készült az ágazat befektetéseiről és a szektor foglalkoztatási helyzetéről, valamint a Tourinform-irodák helyzetéről. A harmadik kernelt cél — 206,5 ezer eurós ráfordítással — a lovas turizmus fejlesztése volt. Ennek során elkészült a magyarországi lovas turizmus kínálatának felmérése, a konkurencia elemzése, a fejlesztési feladatok meghatározása. A szakmai tréning során 161 létesítmény üzemeltetője számára szerveztek ötnapos képzést, s 200 ezer példányban, öt nyelven elkészült a lovas turisztikai kiadvány. A turizmus fejlesztésének támogatása a PHARE-programokban (1992—1997) Tárca Elnevezés PHARE-támogatás Összérték M Ft KTM Kistérségi Program 87,3 224,1 KTM Kísérleti Alap 62,9 232,0 KTM Regionális Fejlesztési Program 178,5 55,0 MVA Vállalkozásfejlesztési Program 78,0 78,0 IKM Turizmusfejlesztési Program 210,0 210,0 KTM CBC 1246,1 1607,5 KTM Regionális Fejlesztési Program 731,6 1532,4 KTM Regionális Fejlesztési Program 1220,1 2091,8 Összesen (M Ft) 3839,5 6272,5 Összesen (ezer euró) 5944,0 7655,0 Forrás: Gazdasági Minisztérium Brüsszel várja a magyar „eurokratákat” (Folytatás az I■ oldalról) Biztos jóslatokba azonban itt sem lehet bocsátkozni, mivel az EU külügyminisztereinek részvételével jelenleg is zajló kormányközi konferencia (IGC) egyik fő feladata, hogy a főbiztosi posztok elosztásának rendjét átalakítsa. A bizottság létszáma ugyanis túlzott mértékben megnövekedne, ha a belépni szándékozó 13 hivatalos tagjelölt mindegyike a mostani szabályok szerint delegálhatna főbiztost. A bizottság összetételén kívül a február 14-én kezdődött IGC más intézményi kérdésekre is keres megoldást. Az EU állampolgárai által közvetlenül választott Európai Parlamentben majdan helyet foglaló magyar képviselők számát ezért ugyancsak nem lehet előre megjósolni. A jelenleg 626 tagú szervezetben, amely a tanács mellett az unió fontos társdöntéshozó szervezete, az amszterdami szerződés értelmében a bővítés után is legfeljebb 700 képviselői hely lehet. Ezek pontos elosztása ugyancsak a jelenlegi IGC függvénye. Az EU általános irányelveket megfogalmazó, nagyobb horderejű, stratégiai kérdésekben döntő szerve, a tanács a tagállamok állam- és kormányfőiből áll, ezért ennek apparátusát a tagországok állam- és kormányfőinek “otthoni” hivatalnoki kara adja. Az unió fő döntéshozó és jogalkotó szerve, a miniszterek tanácsa viszont rendelkezik saját apparátussal, úgynevezett főtitkárságokkal. Az ezekben betöltött hivatalnoki funkciók aránya a tagállamok alkuja során dől el, tehát ugyancsak olyan területről van szó, amivel kapcsolatban csak a csatlakozási folyamat előrehaladtával lehet pontos számokat mondani. Az EU különféle szerveinél majdan dolgozó magyar szakemberek számát legfeljebb a hazánkhoz hasonló lélekszámú EU-tagállamok példája alapján lehet felbecsülni. Ausztria és Portugália 400-500 fővel képviselteti magát az unió intézményeiben. A tagjelölt országoknak az EU szervei mellett működő képviseletei — így például a brüsszeli magyar nagykövetség — a csatlakozás után is megmaradnak, sőt feladataik várható sokasodásával létszámuk is megnő. Az EU-intézményekben dolgozó hivatalnokok tevékenysége nem helyettesíti a követségek munkáját. Az EU intézményeiben dolgozó eurokraták ugyanis a közösségi érdekeket fogják képviselni. A kétoldalú kapcsolatokat, illetve a tagállamok érdekeinek képviseletét a csatlakozás után is a követségek látják el. EU-USA vita a légi zajvédelemről Még a hangtompító sem az igazi Az Európai Unió (EU) nem függeszti fel a sokat vitatott repülési zajvédelmi törvény május 4-én esedékes bevezetését, miután a múlt héten sem sikerült egyetértésre jutnia az USA-val. Loyola de Palacio közlekedési főbiztos nem javasolja a halasztást sem az Európai Parlamentnek, sem pedig az érintett kormányoknak — értesült a Reuters. Arra hivatkozik, hogy Washington — engedve a helyi ipari lobbi nyomásának —mégis vádat kíván emelni az EU-szabályozás ellen a Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szervezetnél, az ICAO-nál. A megegyezés elmaradása hátrányosan befolyásolhatja a biotechnológiai termékek, a banán, valamint a hormonkezelt marhahús transzatlanti kereskedelméről hoszszabb ideje folyó USA—EU vita kimentését is. A vitatott zajvédelmi rendelkezés egyoldalúan szigorítani kívánja a sűrűn lakott körzetekben épült EU-repülőterek körüli légtéri zaj szintnormákat, így 2002-től minden, az unióban eddig nem közlekedett, harmadik országbeli hangtompítós repülőgép elől lezárják az EU légterét, mivel a hangtompítók nem csökkentik hatásosan a zajterhelést. Brüsszel azzal indokolta a tervezett lépést, hogy az ICAO-n belül nem sikerült kiharcolnia az általános érvényű új generációs zajszabványokról szóló megállapodást. Washingtonban viszont úgy vélik, hogy a korlátozás diszkriminatív több amerikai céggel szemben, és még életbelépése előtt mintegy kétmilliárd dollárral terheli meg az USA gazdaságát. Az USA kereskedelmi minisztériumának becslése szerint 1800 amerikai repülőgép is kiszorulhat az uniós repülőterekről az új brüsszeli jogszabály miatt. Az elmúlt hetekben már olyan kompromisszum látszott kirajzolódni, miszerint a “hangtompítós” törvény felfüggesztéséért cserébe az USA nem akadályozza meg, hogy az ICAO-n belül folytatódjanak a tárgyalások az új általános zajvédelmi szabványok 2001. szeptemberi bevezetéséről. A frontok azonban, a jelek szerint, ismét megmerevedtek. Távközlési liberalizáció Kibogozzák a helyi hurkokat A távközlési piac megnyitását gyakran szokták a közösségi versenyjog egyik sikersztorijaként bemutatni. Az elmúlt tíz évben gyökeresen megváltozott a helyzet. Brüsszel most készülő ajánlásában a helyi hurkok felszabadítását akarja elérni. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európai Bizottság vezérszerepet játszott a hagyományosan szabályozott, jogi monopóliumokkal tűzdelt távközlés liberalizálásában. Mintegy öt éve a bizottság átfogó áttekintést készít az adott év fejleményeiről, a még hátralevő lépések megtételéről. Az 1999-es áttekintésben kilátásba helyezték: a helyi hálózatokhoz való hozzáférésről és a helyi hurok (local loop) szétbontásának gazdasági és technikai kérdéseiről ajánlást tesz majd a bizottság, valószínűleg április végén. A helyi hurok a távközlési hálózat azon része, amely az ügyfeleket és a szolgáltató helyi kapcsolóberendezését köti össze. Ez hagyományosan — telefonvonalanként — egy pár rézvezetéket jelent, de manapság egyre gyakoribb nagyobb forgalmú ügyfeleknél optikai szál alkalmazása. Az 1999-es áttekintésében a bizottság akként vélekedett, hogy a helyi hurkok felbontása szükséges a távközlési verseny erősödéséhez, és módot ad—egyebek között—a nagy sebességű internet elterjedésére. Több tagállam már kötelezővé tette a helyi hurok szétbontását, főleg a kis- és közepes vállalkozások és a háztartások érdekében, amelyeknél az optikai szál használata nem lenne kifizetődő megoldás. Azért, hogy a helyi hozzáférések piacán jelenleg folyó mérsékelt verseny felélénküljön, a helyi hurokhoz való hozzáférés több, egymást inkább kiegészítő, mint kizáró módját fontolgatja a bizottság. Ezek közül az egyik legfontosabb a helyi hurok teljes szétbontása révén biztosítani a konkuráló szolgáltatók piacra lépését. Ezzel a fő elosztószerkezet (MDF — main distribution frame) és a helyi kapcsolókészülék közötti kapcsolatot alakítják át úgy, hogy az az új piacra lépő kapcsolóberendezéséhez kötődik, és ezzel ő veszi át a helyi hurok működtetését. Ezt körülbelül a tagállamok fele már előírta a korábbi telefonmonopóliumnak. A havi bérleti díjak 5—25 euró között mozognak, áfa nélkül számolva. Magyarországnak nem kell derogációt kérnie Jöhetnek a kakaóvajpótlók Az Európai Unióban a jövőben bizonyos feltételekkel általánosan engedélyezik a trópusi eredetű kakaóvajpótlókat tartalmazó csokoládék forgalmazását. Az irányelvet a múlt héten már az Európai Parlament is jóváhagyta. Ez némi könnyebbséget jelenthet Magyarország számára a csatlakozási tárgyalásokon, hiszen nem szorulnak majd védelemre a kakaóvajpótlókat használó hazai gyártók. VG-ÖSSZEFOGLALÓ A múlt októberi minisztertanácsi jóváhagyás után március idusán végérvényesen lezárult a negyedszázados vita az EU- ban: a csokoládé megnevezéssel forgalmazott édesipari termékek nemcsak kakaóvajat, hanem—a súlyuk 5 százalékáig terjedően—bizonyos trópusi növényi zsírokat is tartalmazhatnak. Hat—a csomagoláson feltüntetendő — speciális trópusi zsírféleségről van szó: illipe, kokum gurgi, mangóbél, pálmaolaj, sál és shea. A mostanáig érvényes általános EU- előírás szerint a csokoládéknak legalább 35 százalékban kell kakaóvajat tartalmazniuk, és" egyéb olajok felhasználása tilos. Ez alól azonban hét—a jogszabály megjelenése után belépett — ország már mentességet kapott. (Az 1973. évi 242. számú brüsszeli direktíva 14. cikkelyének 2. bekezdése szerint azokban az országokban továbbra is forgalmazhatók a szóban forgó csokoládék, amelyekben ezt a direktíva kibocsátását megelőzően engedélyezték.) Most Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Spanyolország piaca is megnyílhat a “hígított” csokoládék előtt. Az illetékes európai termelői szövetség, a Caobisco — írja a Handelsblatt — üdvözölte a döntést, hiszen a kakaóvajpótlók csökkentik a gyártási költségeket. A kakaóvaj tonnája jelenleg 3300 dollárba kerül, míg a pálmaolajé mindössze 330 dollárba. Ez főleg a nagy gyártók számára jelent előnyt. Ráadásul a könnyebb emésztést elősegítő pótlók korlátozott jelenléte a csokoládék ízét sem rontja, és gyengíti a szürkülési hajlamot. A Caobisco korábban megkóstoltatta az Európai Parlament képvislőit, és azok—jelentette a Reuters — nem tudták megmondani, hogy mely csokoládék készültek kakaóvajpótlókkal és melyek nem. Természetesen a szóban forgó növényi olajokat exportálók is jól járnak. A kakaóbab-termelők ugyanakkor mintegy évi 800 millió dolláros jövedelemkieséstől tartanak. Ezen belül a piacvezető nyugat-afrikai Elefántcsontpart 300 millió dollárt veszíthet. Magyarországon — a hatályos élelmiszerkönyv szerint— a csokoládék maximálisan 3 százaléknyi növényi zsírt tartalmazhatnak a kakaóvajon felül. (Az engedély nem vonatkozik a különleges minőségű csokoládékra.) Az eddigi EU-szabályozás szerint az érintett hazai gyártók—csatlakozásunk esetén — hátrányba kerültek volna. A mostani európai parlamenti döntés így azt jelenti, hogy Magyarországnak nem kell három évre szóló átmeneti mentességet kérnie a kakaóvajpótló-tilalom alól. Akkor már csak a hazai jogalkotókra vár az a feladat, hogy a csatlakozásig módosítsák a csokoládék összetételére vonatkozó jogszabályt, és 3 százalékról öt százalékra emeljék az egyéb növényi zsírok megengedhető felső határát. Magyarországon jelenleg mintegy 5000-7000 tonnára tehető a pótlékkal készülő csokoládék éves mennyisége, ami csak mintegy tizede a teljes csokoládégyártásunknak. Részarányuk ugyan nőhet az orosz piac újbóli fellendülésével, de nem várható jelentős előretörésük. G.I. III