Világgazdaság, 2000. május (32. évfolyam, 83/7847-104/7868. szám)
2000-05-26 / 101. (7865.) szám
NAPRÓL NAPRA Vállalkozói napok Fehérváron Tizedik alkalommal rendezik meg Székesfehérváron a helyi vállalkozói napokat, melynek szakmai specialitása az idén az idegenforgalom lesz. A Videoton oktatási központjában tegnap kezdődött négynapos rendezvénysorozatra 150 kiállítót és közel 20 ezer látogatót várnak—tájékoztatott Rikli Csaba, a kiállítást szervező önkormányzati társaság, a Pagát Kft. ügyvezetője. A kiállítás, melynek a főváros közelsége miatt sem a megyében, sem a régióban nincs komoly versenytársa, főleg a kis- és középvállalkozók számára biztosít bemutatkozási lehetőséget. Az ügyvezető szerint a vásárt hamarosan egyfajta eurorégiós börzévé lehetne alakítani, ehhez azonban az oktatási központ helyett egy speciálisan vásári helyszínre lenne szükség. (VG) Önkormányzati biztos a tatabányai kórházban Önkormányzati biztost nevezett ki a tatabányai Szent Borbála Kórház gazdasági ügyeinek irányítására a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés. A tatabányai tanácskozást követő sajtótájékoztatón Lázár Mózes közgyűlési elnök elmondta: a döntés azért született, mert a kórház tetemes, 839 millió forintnyi adósságot halmozott fel. Ez a tarthatatlan helyzet részben az elmúlt évek alulfinanszírozottsága, részben pedig a korábbi megyei önkormányzat és intézményvezetés elmaradt döntései miatt alakult ki, magyarázta. Példaként említette, hogy már régebben kezdeményezni kellett volna az ágyszámcsökkentést és az osztályösszevonást, illetve szükség lett volna az indokolatlanul magas gyógyszerköltségek felülvizsgálatára. A biztost három pályázó közül választották ki. (MTI) Százhalombatta már nincs a piszkos tizenkettő között Ingyenes virágosztó akciót szervezett a százhalombattai önkormányzat a város arculatának szépítésére. A helyhatóság által finanszírozott, több mint tízmillió forintos program keretében az elmúlt napokban 16 ezer egynyári virágot vihettek haza az érdeklődők a kertek, erkélyek díszítésére, de jut a növényekből a parkok beültetésére és a villanyoszlopok virágtartóiba is. A 18 ezer lakosú Százhalombattát néhány éve még “a piszkos tizenkettő” között, vagyis a leginkább szennyezett levegőjű városok körében tartották számon. Mára a Dunai Hőerőmű és a Mal dunai finomítója kéményeire szerelt filterek jóvoltából a levegő lényegesen tisztább lett. (MTI) Nemzetközi falukongresszus Pécsett A világ falun élő népességének egészségügyi helyzetét javító párhuzamos erőfeszítések összehangolását és egy nemzetközi információs hálózat létrehozását tűzte ki célul a Nemzetközi Falu- és Mezőgazdaság-egészségügyi Társaság csütörtökön megnyitott tizennegyedik kongresszusa, melyre harminc ország háromszáz szakembere érkezett Pécsre. Rajnai Zsuzsa, a kongresszust szervező Pécsi Tudományegyetem humán közegészségtani intézetének munkatársa elmondta: a kongresszuson külön magyar szekció foglalkozik a hazai agrárnépesség egészségi állapotával. (MTI) Országos tanácskozás a belvízről Gyulán Két évvel ezelőtt az Észak-Alföldet sújtotta elsősorban a belvíz, a mostani, megszűnőben lévő, jó fél éve tartó elöntés főleg a Dél-Alföldön pusztított, a tapasztalatok szerint azonban az ismétlődő, s a közvélekedéssel ellentétben nem is olyan rendkívüli vészhelyzet jövőre megismétlődhet — hangzott el egy tegnapi gyulai tanácskozáson. A belvíz elleni “orvosság” gyanánt a vízszabályozást, a területfejlesztést és a földhasznosítási változtatásokat említették. (MTI) BELFÖLD Mélyponton a főváros agglomerációs mezőgazdasági vállalkozásai Tovább tágult az agrárolló Tavaly folytatódott a fővárost körülvevő régió mezőgazdaságának mélyrepülése — állapították meg a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségében (Teszöv). Gyovai Pál, a szövetség titkára a Világgazdaságnak elmondta: a megye szövetkezeti és más típusú társas agrárvállalkozásainak csupán 48 százaléka ért el adózás előtt pozitív eredményt. lUll'llWlHIllU.] A megyei mezőgazdasági üzemeknek csaknem 6 százalékkal volt kevesebb a bevétele tavaly, mint egy évvel korábban — mondta a Teszöv titkára. Gyovai Pál a reprezentatív felmérés eredményeire utalva közölte, a gazdaságoknak kevesebb mint a fele, csupán 48 százaléka ért el adózás előtti pozitív eredményt. Gazdálkodását tekintve a többség veszteséges, vagy a padló közeli helyzetben lévő vállalkozás. Számottevően csökkent a nettó árbevétel, jelentősen, 86 százalékra esett vissza a növénytermesztésből származó bevétel, és az állattenyésztés bevétele is valamivel az előző évi szint alatt maradt. A földművelésügyi tárca által meghirdetett pályázatok ellenére mintegy 30 százalékkal csökkent a támogatások összege. Ezen belül a kamattámogatásoké 15 százalékkal esett vissza. Ez annak is következménye, hogy az agrárszabályozás a társas vállalkozások rovására több vonatkozásban diszkriminatív volt. Tény, hogy a költségek is csökkentek, de ez jóval mérsékeltebb volt a bevételek apadásánál. A költségek mindössze 5 százalékkal múlták felül a bevétel csökkenését. Ebből arra lehet következtetni, hogy a felhasznált anyagok ára lényegesen jobban nőtt, mint a felvásárlási árak, vagyis számottevően nyílt az agrárolló. A fentiekből következik, hogy az üzemi tevékenység eredménye szintén csökkent. A visszaesés az előző évihez viszonyítva 1,42 százalékkal volt alacsonyabb. Az eszközök, ingatlanok értékesítéséből származó rendkívüli eredmény az üzemi tevékenység eredménytelenségét csak részben tudta tompítani. Az adózás előtti eredmény csak 77,3 százaléka az előző évinek. A felmérésben részt vett nyereséges és a veszteséges gazdaságok az adózás előtti fázisban két éve még 124 millió forintos pozitív szaldóval “dicsekedhettek”, a tavalyi eredménytelenségük mínusz 94 millió forint volt. Sajnálatos az is, hogy a beruházások messze elmaradtak a tervezettől, még inkább a szükséges mértéktől. Az idei esztendő sem lesz sokkal biztatóbb, hiszen az invesztíció aránya a tavalyi igen alacsony értéknek is csupán 18- 19 százaléka. Ez is azt mutatja, hogy a megye mezőgazdasága mélyponton van, habár közvetlenül a kétmilliós főváros és az egymillió fő körüli helyi lakosság ellátásában a jelenleginél jóval jelentősebb szerepet játszhatna. F.I. Békés megyei közgyűlés Gyula és kistérsége esélyei 2006-ig Vita a műemlékek körül Célban a gyógyturizmus A gyógyturizmus Gyula és kistérsége egyetlen nemzetközi vonzerővel bíró gazdasági ágazata. A következő hat év fejlesztési tervezete szerint a kistérség jelenleg meglehetősen alacsony szinten használja ki a gyógyturizmusból fakadó adottságokat. A Gyula és kistérségéről készített tanulmány a térségfejlesztés generálása érdekében több prioritást jelöl meg. Ezek között van a turizmus is. Gyula és kistérségének az elkövetkező hat évben a gyógyturizmus ágazat fellendítése érdekében új, a termálszolgáltatások eladhatóságát erősítő idegenforgalmi termékeket célszerű kifejleszteni — ajánlja a tanulmány. Külön figyelmet kellene fordítani a falusi turizmus fejlesztésére Elek, Kétegyháza, Lökösháza centrumokkal, s erősíteni kellene az úgynevezett rendezvényturizmust. A Körösökön a vízi turizmus nyújt lehetőségeket, ami jól kiegészülhet a szolgáltatásait már jelenleg is kínáló lovas- és ökoturizmussal. A nyugat-európai országokban bevált kastélyturizmus is megvalósítható, a gyulai és a kétegyházi Almásy-kastélyokra, s a lökösházi Bréda-kastélyra alapozva. A gyógyturizmus fejlesztésére fordított pénzek megtérülése a legbiztonságosabb. A turisztikai világszervezet, a WTO tavalyi adatai szerint ez a forma a konferenciaturizmus után a második legjövedelmezőbb idegenforgalmi üzletág a világon. Minden 40 év feletti ember potenciális vendég. Ráadásul a magyarországi gyógyfürdőkben a hazai vendégek átlagosan egy, a külföldiek két hetet töltenek. A gyulai gyógyturizmusra egy eladható, kuriózumokat magában foglaló falusi és ökoturizmus kiépítésével rácsatlakozhatna valamennyi kistelepülés. Közvélemény-kutatás a vendégek körében (1996-1998) Eltöltött éjszakák száma Megkérdezettek közül (%)* 1—3........................................4 4—7..........................................27 8—10........................................17 11-14.....................................23 15-21.....................................16 21 felett......................................8 Atutazó .......................................5 *A megkérdezettek száma 800 fő, ebből külföldi több mint 50% Forrás: gyulai önkormányzat, tourinform-iroda Békés megye közgyűlése költségtakarékosságra hivatkozva a településeknek szeretné átadni a múzeumok és közgyűjtemények fenntartását és üzemeltetését. A tervezet szerint a települések ingyen jutnának az átvett múzeumok épületéhez, cserébe a ők vennék át a finanszírozást. RÁKÓCZI GABRIELLA Az országban példa nélküli éles ellenállást váltott ki az érintett települési önkormányzatok és a muzeológusok, régészek körében, hogy az önkormányzat átadná a múzeumok és közgyűjtemények fenntartását, üzemeltetését a településeknek. Békéscsaba megyei jogú város például közölte: hiába kapja meg ingyen az épületeket — többek között a Munkácsy-múzeumot —, a működtetéshez nem lenne forrása. Gyula egyelőre hezitál, a vármúzeumot csak a felújítás után vállalná át, amikor már látogatói bevételekből a működtetési költségek egy részét fedezni lehetne. A Békés megyei múzeumok dolgozói és a megye történelmi múltja iránt elkötelezettek az elmúlt héten demonstráltak a megyei tervezet életbeléptetése ellen, s tiltakozó jegyzéket adtak át a megye főjegyzőjének. A Békés megyei Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) pedig levélben fordult Rockenbauer Zoltán szakminiszterhez. A miniszter állásfoglalása szerint a tervezett átszervezés ellentmond a kulturális javak védelméről szóló törvénynek. A megyék kötelező feladata a múzeumok fenntartása és üzemeltetése, s azokat csak miniszteri engedéllyel lehet megszüntetni, illetve más üzemeltetőnek átadni. A miniszter nem szándékozik jóváhagyni a tervezetet, derült ki. A múzeumi átszervezésben érintett felek ismét tárgyalóasztalhoz ültek. A KKDSZ-es Medgyesi Pál régész lapunknak elmondta: a minisztérium ismét úgy foglalt állást, hogy a közgyűlés által tervezett formában nem támogatja a Békés megyei múzeumok átszervezését. A múzeumok sorsa azonban korántsem rendeződött. A megyegyűlés ma tűzi ismét napirendre a témát. Nem tudni, az összesen 137 dolgozót érintő megyei múzeumok ügye lekerül-e a napirendről. Úgy tudjuk, a három évre tervezett 64 millió forint forrásmegtakarításról a megye finanszírozási okok miatt nem tud lemondani. Kérdés: van-e olyan egyéb terület, ahonnan konfliktusmentesen kivonható ez a pénz? INDULÁSI OLDAL X*AST Apartmanok, szállodák heti indulással! MTAMALÁS EXPÜLŐTEL! Bp., m. Szépvölgyi út 3/A (Kolony térnél) Tel.: 367-6051, Fax: 387-6678, és a West emblémával felsett irodákban a* egész országban! AJÁNLATOK, VAKÁCIÓ ! hét üdülés repülővel Malaga 99.900,-Ft-tól Ciprus 89.900,- Ft-tól Antalya 79.900,- Ft-tól VILÁGJÁRÁS repülő, szállás, programok MAROKKÓ 189.900,-Ft (8 nap) jún. 17. Andalúzia 164.900,- Ft (8 nap) jún. 24. KANADA 294.900,-Ft (9 nap) jún. 20.,júl. 18. Sorrento 164.900,-Ft (5 nap) jún. 28. IZLAND 199.900,-Ft (7 nap) szept. 9. Információ: Malév Air Tours (1051 Bp., Roosevelt tér 2., telefon: 235-3215, e-mail: airtours@malev.hu, internet: www.malev.hu/airtours), a Malév vidéki kirendeltségein és partnereinknél. AAAi£:\SA\\ Tours^ Kréta jún. 15. repülő+apartman Korfu jún. 12. repülő-(apartman Rodosz jún. 13. repülő-(-apartman 52 900 Ft/fő 44 900 Ft/fő 52 900 Ft/fő 11-12 napos útjainkról érdeklődjön irodánkban! A fenti árak egy hétre, repülővel, de repülőtéri illeték nélkül értendők. COLOSSUS TRAVOS 1061 BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 41. TEL.: 06-1 167-9192 *52*7284. 850 ClOS*0I**MAI.DAYAK KV.tt. Állami pénzt kérnek a védekezéshez Szúnyoginvázió a Tisza-tónál A Tisza-tó térségében található önkormányzatok azt szeretnék elérni, hogy — mint a Balatonnál — a szúnyogirtás költségeinek legalább 50 százalékát az állam fedezze. Az idén öt alkalommal végeznek légi permetezéses rovarritkítást a mesterségesen létrehozott vízbázisnál. MUNKATÁRSUNKTÓL A szúnyogirtási munkálatok gyakorlatilag Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyéket érintik. Az első védekező akció már lezajlott, és augusztus 20-áig háromhetente kerítenek rá sort. Permetesére a lakott és üdülőterületek felett lehet számítani, hozzávetőleg 3800 hektárra 3400 liternyi anyagot szórnak ki. Az igen költséges, tízmilliókat emésztő irtásra évről évre a Tisza-tó térségében található 16 település, valamint a megyei önkormányzatok adják össze a pénzt. Az érintett települések azt szeretnék elérni, hogy a szúnyogirtás költségeinek legalább 50 százalékát az állam teremtse elő — mondta lapunknak Bornemissza János, Poroszló polgármestere, aki szerint az évente százezreket vonzó vízbázis idegenforgalmát veszélyeztetik a szúnyograjok. Az amúgy is forráshiányos költségvetésű keleti megyék, önkormányzatok az idén nagyon nehezen tudják kigazdálkodni a szükséges védekezéssel járó kiadásokat. A csapadékos, majd napsütéses időjárás következményeként már most is hatalmas szúnyograjok riogatják a Tisza-tó környékén nyaralókat. A rovarok inváziója miatt esténként szinte beszélni sem lehet a felkapott üdülőövezetben.