Világgazdaság, 2000. május (32. évfolyam, 83/7847-104/7868. szám)

2000-05-26 / 101. (7865.) szám

NAPRÓL NAPRA Vállalkozói napok Fehérváron Tizedik alkalommal rendezik meg Székesfehérváron a helyi vállalkozói napokat, melynek szakmai specialitása az idén az idegenforgalom lesz. A Videoton oktatási központjában tegnap kezdődött négynapos rendezvénysorozatra 150 kiállítót és közel 20 ezer látogatót vár­nak—tájékoztatott Rikli Csaba, a kiállítást szervező önkormányzati társaság, a Pagát Kft. ügyvezetője. A kiállítás, melynek a főváros közelsége miatt sem a megyében, sem a régióban nincs komoly versenytársa, főleg a kis- és középvállalkozók számára biztosít bemutatkozási lehetőséget. Az ügyvezető szerint a vásárt hamarosan egyfajta eurorégiós börzévé lehetne alakíta­ni, ehhez azonban az oktatási központ helyett egy speciálisan vásári helyszínre lenne szükség. (VG) Önkormányzati biztos a tatabányai kórházban Önkormányzati biztost nevezett ki a tatabányai Szent Borbála Kórház gazdasági ügyeinek irányítására a Komárom-Eszter­­gom megyei közgyűlés. A tatabányai tanácskozást követő sajtótájékoztatón Lázár Mózes közgyűlési elnök elmondta: a döntés azért született, mert a kórház tetemes, 839 millió forint­nyi adósságot halmozott fel. Ez a tarthatatlan helyzet részben az elmúlt évek alulfinanszírozottsága, részben pedig a korábbi megyei önkormányzat és intézményvezetés elmaradt döntései miatt alakult ki, magyarázta. Példaként említette, hogy már régebben kezdeményezni kellett volna az ágyszámcsökkentést és az osztályösszevonást, illetve szükség lett volna az indoko­latlanul magas gyógyszerköltségek felülvizsgálatára. A biztost három pályázó közül választották ki. (MTI) Százhalombatta már nincs a piszkos tizenkettő között Ingyenes virágosztó akciót szervezett a százha­lombattai önkormányzat a város arculatának szé­pítésére. A helyhatóság által finanszírozott, több mint tízmillió forintos program keretében az el­múlt napokban 16 ezer egynyári virágot vihettek haza az érdeklődők a kertek, erkélyek díszítésére, de jut a növényekből a parkok beültetésére és a villanyoszlopok virágtartóiba is. A 18 ezer lakosú Százhalombattát néhány éve még “a piszkos ti­zenkettő” között, vagyis a leginkább szennyezett levegőjű városok körében tartották számon. Mára a Dunai Hőerőmű és a Mal dunai finomítója kéményeire szerelt filterek jóvoltából a levegő lényegesen tisztább lett. (MTI) Nemzetközi falukongresszus Pécsett A világ falun élő népességének egészségügyi helyzetét javító párhuzamos erőfeszítések összehangolását és egy nemzetközi információs hálózat létrehozását tűzte ki célul a Nemzetközi Falu- és Mezőgazdaság-egészségügyi Társaság csütörtökön megnyitott tizennegyedik kongresszusa, melyre harminc or­szág háromszáz szakembere érkezett Pécsre. Rajnai Zsuzsa, a kongresszust szervező Pécsi Tudományegyetem humán köz­egészségtani intézetének munkatársa elmondta: a kongresszu­son külön magyar szekció foglalkozik a hazai agrárnépesség egészségi állapotával. (MTI) Országos tanácskozás a belvízről Gyulán Két évvel ezelőtt az Észak-Alföldet sújtotta elsősorban a belvíz, a mostani, megszűnőben lévő, jó fél éve tartó elöntés főleg a Dél-Alföldön pusztított, a tapasztalatok szerint azonban az ismétlődő, s a közvélekedéssel ellentétben nem is olyan rend­kívüli vészhelyzet jövőre megismétlődhet — hangzott el egy tegnapi gyulai tanácskozáson. A belvíz elleni “orvosság” gya­nánt a vízszabályozást, a területfejlesztést és a földhasznosítási változtatásokat említették. (MTI) BELFÖLD Mélyponton a főváros agglomerációs mezőgazdasági vállalkozásai Tovább tágult az agrárolló Tavaly folytatódott a fővárost körülvevő régió mezőgazdaságának mélyrepülése — állapí­tották meg a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségében (Teszöv). Gyovai Pál, a szövetség titkára a Világgazdaságnak elmondta: a megye szövetkezeti és más típusú társas agrárvállalkozásainak csupán 48 százaléka ért el adózás előtt pozitív eredményt. lUll'llWlHIllU.] A megyei mezőgazdasági üzemeknek csaknem 6 száza­lékkal volt kevesebb a bevéte­le tavaly, mint egy évvel koráb­ban — mondta a Teszöv titká­ra. Gyovai Pál a reprezentatív felmérés eredményeire utalva közölte, a gazdaságoknak keve­sebb mint a fele, csupán 48 szá­zaléka ért el adózás előtti pozi­tív eredményt. Gazdálkodását tekintve a többség veszteséges, vagy a padló közeli helyzetben lévő vállalkozás. Számottevően csökkent a nettó árbevétel, jelentősen, 86 százalékra esett vissza a nö­vénytermesztésből származó bevétel, és az állattenyésztés bevétele is valamivel az előző évi szint alatt maradt. A földművelésügyi tárca ál­tal meghirdetett pályázatok el­lenére mintegy 30 százalékkal csökkent a támogatások össze­ge. Ezen belül a kamattámoga­tásoké 15 százalékkal esett vissza. Ez annak is következ­ménye, hogy az agrárszabályo­zás a társas vállalkozások rová­sára több vonatkozásban diszk­riminatív volt. Tény, hogy a költségek is csökkentek, de ez jóval mérsé­keltebb volt a bevételek apadá­sánál. A költségek mindössze 5 százalékkal múlták felül a be­vétel csökkenését. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fel­használt anyagok ára lényege­sen jobban nőtt, mint a felvásár­lási árak, vagyis számottevően nyílt az agrárolló. A fentiekből következik, hogy az üzemi tevékenység eredménye szintén csökkent. A visszaesés az előző évihez vi­szonyítva 1,42 százalékkal volt alacsonyabb. Az eszközök, ingatlanok ér­tékesítéséből származó rendkí­vüli eredmény az üzemi tevé­kenység eredménytelenségét csak részben tudta tompítani. Az adózás előtti eredmény csak 77,3 százaléka az előző évinek. A felmérésben részt vett nyere­séges és a veszteséges gazdasá­gok az adózás előtti fázisban két éve még 124 millió forintos po­zitív szaldóval “dicsekedhet­tek”, a tavalyi eredménytelen­ségük mínusz 94 millió forint volt. Sajnálatos az is, hogy a beruházások messze elmarad­tak a tervezettől, még inkább a szükséges mértéktől. Az idei esztendő sem lesz sokkal biztatóbb, hiszen az in­vesztíció aránya a tavalyi igen alacsony értéknek is csupán 18- 19 százaléka. Ez is azt mutat­ja, hogy a megye mezőgazda­sága mélyponton van, habár közvetlenül a kétmilliós fővá­ros és az egymillió fő körüli he­lyi lakosság ellátásában a jelen­leginél jóval jelentősebb szere­­pet játszhatna. F.I. Békés megyei közgyűlés Gyula és kistérsége esélyei 2006-ig Vita a műemlékek körül Célban a gyógyturizmus A gyógyturizmus Gyula és kistérsége egyetlen nemzetközi vonzerővel bíró gazdasági ágazata. A következő hat év fejlesz­tési tervezete szerint a kistérség jelenleg meglehetősen alacsony szinten használja ki a gyógy­turizmusból fakadó adottságokat. A Gyula és kistérségéről ké­szített tanulmány a térségfej­lesztés generálása érdekében több prioritást jelöl meg. Ezek között van a turizmus is. Gyu­la és kistérségének az elkövet­kező hat évben a gyógyturiz­mus ágazat fellendítése érdeké­ben új, a termálszolgáltatások eladhatóságát erősítő idegen­­forgalmi termékeket célszerű kifejleszteni — ajánlja a tanul­mány. Külön figyelmet kelle­ne fordítani a falusi turizmus fejlesztésére Elek, Kétegyháza, Lökösháza centrumokkal, s erősíteni kellene az úgyneve­zett rendezvényturizmust. A Körösökön a vízi turizmus nyújt lehetőségeket, ami jól ki­egészülhet a szolgáltatásait már jelenleg is kínáló lovas- és ökoturizmussal. A nyugat-eu­rópai országokban bevált kas­télyturizmus is megvalósítha­tó, a gyulai és a kétegyházi Almásy-kastélyokra, s a lökös­­házi Bréda-kastélyra alapozva. A gyógyturizmus fejlesztésé­re fordított pénzek megtérülé­se a legbiztonságosabb. A tu­risztikai világszervezet, a WTO tavalyi adatai szerint ez a for­ma a konferenciaturizmus után a második legjövedelmezőbb idegenforgalmi üzletág a vilá­gon. Minden 40 év feletti em­ber potenciális vendég. Ráadá­sul a magyarországi gyógyfür­dőkben a hazai vendégek átla­gosan egy, a külföldiek két he­tet töltenek. A gyulai gyógytu­­rizmusra egy eladható, kuriózu­mokat magában fog­laló falu­si és ökoturizmus kiépítésével rácsatlakozhatna valamennyi kistelepülés. Közvélemény-kutatás a vendégek körében (1996-1998) Eltöltött éjszakák száma Megkérde­zettek közül (%)* 1—3........................................4 4—7..........................................27 8—10........................................17 11-14.....................................23 15-21.....................................16 21 felett......................................8 Atutazó .......................................5 *A megkérdezettek száma 800 fő, ebből külföldi több mint 50% Forrás: gyulai önkormányzat, tourinform-iroda Békés megye közgyűlése költségtakarékosságra hivatkozva a településeknek szeretné átadni a múzeumok és közgyűjte­mények fenntartását és üzemeltetését. A tervezet szerint a te­lepülések ingyen jutnának az átvett múzeumok épületéhez, cserébe a ők vennék át a finanszírozást. RÁKÓCZI GABRIELLA Az országban példa nélküli éles ellenállást váltott ki az érin­tett települési önkormányzatok és a muzeológusok, régészek körében, hogy az önkormány­zat átadná a múzeumok és köz­­gyűjtemények fenntartását, üzemeltetését a településeknek. Békéscsaba megyei jogú vá­ros például közölte: hiába kapja meg ingyen az épületeket — többek között a Munkácsy-mú­­zeumot —, a működtetéshez nem lenne forrása. Gyula egy­előre hezitál, a vármúzeumot csak a felújítás után vállalná át, amikor már látogatói bevéte­lekből a működtetési költségek egy részét fedezni lehetne. A Békés megyei múzeumok dolgozói és a megye történel­mi múltja iránt elkötelezettek az elmúlt héten demonstráltak a megyei tervezet életbeléptetése ellen, s tiltakozó jegyzéket ad­tak át a megye főjegyzőjének. A Békés megyei Közművelő­dési és Közgyűjteményi Dolgo­zók Szakszervezete (KKDSZ) pedig levélben fordult Rocken­bauer Zoltán szakminiszterhez. A miniszter állásfoglalása sze­rint a tervezett átszervezés el­lentmond a kulturális javak vé­delméről szóló törvénynek. A megyék kötelező feladata a mú­­zeumok fenntartása és üzemel­tetése, s azokat csak miniszte­ri engedéllyel lehet megszün­tetni, illetve más üzemeltetőnek átadni. A miniszter nem szán­dékozik jóváhagyni a terveze­tet, derült ki. A múzeumi átszervezésben érintett felek ismét tárgyalóasz­talhoz ültek. A KKDSZ-es Medgy­esi Pál régész lapunknak elmondta: a minisztérium ismét úgy foglalt állást, hogy a köz­gyűlés által tervezett formában nem támogatja a Békés megyei múzeumok átszervezését. A múzeumok sorsa azonban korántsem rendeződött. A me­gyegyűlés ma tűzi ismét napi­rendre a témát. Nem tudni, az összesen 137 dolgozót érintő megyei múzeumok ügye leke­rül-e a napirendről. Úgy tudjuk, a három évre tervezett 64 mil­lió forint forrásmegtakarításról a megye finanszírozási okok miatt nem tud lemondani. Kér­dés: van-e olyan egyéb terület, ahonnan konfliktusmentesen kivonható ez a pénz? INDULÁSI OLDAL X*AST Apartmanok, szállodák heti indulással! MTAMALÁS EXPÜLŐTEL! Bp., m­. Szépvölgyi út 3/A (Kolony térnél) Tel.: 367-6051, Fax: 387-6678, és a West emblémával felsett irodákban a* egész országban! AJÁNLATOK,­­ VAKÁCIÓ­­ ! hét üdülés repülővel Malaga 99.900,-Ft-tól Ciprus 89.900,- Ft-tól Antalya 79.900,- Ft-tól VILÁGJÁRÁS repülő, szállás, programok MAROKKÓ 189.900,-Ft (8 nap) jún. 17. Andalúzia 164.900,- Ft (8 nap) jún. 24. KANADA 294.900,-Ft (9 nap) jún. 20.,júl. 18. Sorrento 164.900,-Ft (5 nap) jún. 28. IZLAND 199.900,-Ft (7 nap) szept. 9. Információ: Malév Air Tours (1051 Bp., Roosevelt tér 2., telefon: 235-3215, e-mail: airtours@malev.hu, internet: www.malev.hu/airtours), a Malév vidéki kirendeltségein és partnereinknél. AAAi£:\SA\\ Tours^ Kréta jún. 15. repülő+apartman Korfu jún. 12. repülő-(­apartman Rodosz jún. 13. repülő-(-apartman 52 900 Ft/fő 44 900 Ft/fő 52 900 Ft/fő 11-12 napos útjainkról érdeklődjön irodánkban! A fenti árak egy hétre, repülővel, de repülőtéri illeték nélkül értendők. COLOSSUS TRAVOS 1061 BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 41. TEL.: 06-1­ 167-9192 *52*7284.­­ 85­0 ClOS*0I**MAI­­.DAYAK­ KV.tt. Állam­i pénzt kérnek a védekezéshez Szúnyoginvázió a Tisza-tónál A Tisza-tó térségében található önkormányzatok azt szeret­nék elérni, hogy — mint a Balatonnál — a szúnyogirtás költ­ségeinek legalább 50 százalékát az állam fedezze. Az idén öt alkalommal végeznek légi permetezéses rovarritkítást a mes­terségesen létrehozott vízbázisnál. MUNKATÁRSUNKTÓL A szúnyogirtási munkálatok gyakorlatilag Heves, Borsod- Abaúj-Zemplén, Jász-Nagy­­kun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyéket érintik. Az első vé­dekező akció már lezajlott, és augusztus 20-áig háromhetente kerítenek rá sort. Permetesére a lakott és üdülőterületek felett lehet számítani, hozzávetőleg 3800 hektárra 3400 liternyi anyagot szórnak ki. Az igen költséges, tízmillió­kat emésztő irtásra évről évre a Tisza-tó térségében található 16 település, valamint a megyei önkormányzatok adják össze a pénzt. Az érintett települések azt szeretnék elérni, hogy a szú­nyogirtás költségeinek leg­alább 50 százalékát az állam te­remtse elő — mondta lapunk­nak Bornemissza János, Po­roszló polgármestere, aki sze­rint az évente százezreket von­zó vízbázis idegenforgalmát veszélyeztetik a szúnyograjok. Az amúgy is forráshiányos költ­ségvetésű keleti megyék, önkor­mányzatok az idén nagyon ne­hezen tudják kigazdálkodni a szükséges védekezéssel járó ki­adásokat. A csapadékos, majd napsütéses időjárás következ­ményeként már most is hatal­mas szúnyograjok riogatják a Tisza-tó környékén nyaralókat. A rovarok inváziója miatt es­ténként szinte beszélni sem le­het a felkapott üdülőövezetben.

Next