Világgazdaság, 2000. szeptember (32. évfolyam, 170/7934-190/7954. szám)
2000-09-20 / 183. (7947.) szám
2 RÖVIDEN Brüsszel ellenzi a benzinadó csökkentését Az OPEC-tagállamok kedvére politizálnak azok a kormányok, amelyek készek csökkenteni az energiaárakban lévő adó mértékét — hangoztatta a brüsszeli bizottság energiaügyekben illetékes tagja. Loyola de Palacio ellenállásra ösztönözte a tagállamokat. Nagy-Britanniában eközben a rendőrfőnök vizsgálatot rendelt el azon rémhírek kapcsán, amelyek — újabb megmozdulásokra utalva — ismét pánikszerű vásárlást váltottak ki egyes körzetekben. Németországban a Bundesbank elnöke, Ernst Welteke hibának minősített minden, az üzemanyag adótartalmának csökkentésével járó európai kompromisszumot, mert az — úgymond — mindenütt rontja a költségvetési pozíciókat és a fiskális szigort. A tiltakozások hulláma egyúttal a Közel-Keletre is átterjedt: Izraelben teherjárművek vezetői tartottak forgalomlassító megmozdulást. (VG) Nettó befizetők és haszonélvezők az unióban Tavaly Görögország volt az Európai Unió közös költségvetésének legnagyobb haszonélvezője, ahol a GNP 3,2 százalékát tette ki az onnan kapott nettó kifizetés. Abszolút összegben Spanyolország volt a legnagyobb nyertes 7,09 milliárd euróval — derül ki abból a jelentésből, amelyet Michaele Schreyer, az Európai Bizottság költségvetési kérdésekért felelős tagja terjesztett elő az unió kiadásainak tagországonkénti megoszlásáról. Nettó haszonélvező volt még Portugália, Írország és Spanyolország, Dánia pedig 50 millió eurós plusszal gyakorlatilag nullszaldóval zárt. A relatíve legnagyobb nettó befizető Hollandia volt tavaly a GNP 0,57 százalékával, abszolút értékben pedig Németország a maga 9,48 milliárd eurójával, ami az ottani GNP 0,49 százaléka. A nagy tagországok közül Franciaország gyakorlatilag szintén nullszaldós, 640 millió eurós nettó befizetéssel. (Rapid) Tandíjat vezet be az osztrák kormány Az osztrák kormány a szociális juttatások célszerűbb elosztását szolgáló tervezetet fogadott el a költségvetés tervezett szanálása jegyében. Az intézkedések közül a leghevesebb vitát az egyetemi tandíj tervezett bevezetése váltotta ki. A csomag, amelynek célja, hogy csakis a valóban rászorulók részesüljenek szociális juttatásokban, összesen 7,7 milliárd schilling megtakarítást eredményez. Az egyetemi tandíjat a 2001/2002- es tanévtől vezetik be, s összege szemeszterenként 5000 schilling lesz. Elisabeth Gehrer, az illetékes miniszter szerint a tandíj bevezetésével párhuzamosan kibővítik az ösztöndíjak összegét és választékát, valamint lehetőséget teremtenek a kedvezményes kölcsönök felvételéhez. (MTI) Kiegyensúlyozott észt büdzsé A törvénynek megfelelően kiegyensúlyozott költségvetést fogadott el az észt kormány a 2001-es évre. A büdzsé prioritásai között szerepel a pedagógusok bérének emelése és a honvédelem. A GDP a kormány tervei szerint 5,5 százalékkal bővülhet jövőre az idei 6 százalék után. Az orosz válság utózöngéi miatt az idén a törvénytől eltérően deficites lehet az államháztartás, de annak nagysága a GDP 1 százalékán belül maradhat. (Reuters) KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP Gyorsulhat az EU-csatlakozás (Folytatás az 1. oldalról) Védrine és Verheugen azt is közös célnak nevezték, hogy a tárgyalásokon az érdemi kérdésekre kell összpontosítani. Szerintük ennek és a gyorsításnak már a következő hónapokban (tehát még a december végén záruló francia elnökség alatt) is tapasztalható lesz a megvalósulása. Védrine úgy véli, év végére “átfogó elgondolásunk lesz arról, hogyan kezeljük az előttünk lévő időszakot”. Martonyi János szerint a francia elnökség alatt a tárgyalóasztal “letisztítása”, a viszonylag könnyebb kérdésekre való összpontosítás lehet a feladat, a csatlakozás legfontosabb kérdéseinek a 2001 első felében esedékes svéd elnökség idején kell középpontba kerülniük. A magyar külügyminiszter a francia elnökséget záró nizzai csúcstól azt reméli, hogy lehetőséget teremt a legfelkészültebb tagjelöltek esetében a tárgyalások 2001 végéig történő lezárására. A könnyebb és a nehezebb tárgyalási témák szétválasztását lehetséges technikának nevezte lapunk érdeklődésére Reijo Kemppinen, Verheugen szóvivője is. Mint mondta, a korábbi bővítéseknél is ezt a módszert alkalmazták. A jelen esetben azonban problémának nevezte, hogy már nem sok olyan fejezet van hátra, amely a könnyebb kategóriába tartozik. Magyar részről ide sorolják az energia, a külgazdasági kapcsolatok, a szociális politika, az adózás, a vámunió és a szolgáltatások szabad áramlása témakörét. Kemppinen szerint ahhoz, hogy 2001 végére valóban lezárhatóak legyenek a tárgyalások, a még nyitva maradt kérdések végső nagy csomagjáról 2001 nyarán vagy őszén meg kellene kezdeni az egyeztetéseket. Lapunk azon kérdésére, hogy ezt az Európai Bizottság támogatja-e, azzal válaszolt, hogy erről még korai beszélni, mert a végső csomag kialakításának időpontja a tárgyalási taktika része. Lendületesebb növekedés, nagyobb egyensúlytalanság (Folytatás a 2. oldalon) A csatlakozásra váró országokban a munkaerő-kereslet reálbérre vonatkoztatott rugalmassága, vagy a kereskedelmi korlátok lebontása mára elérte, helyenként meghaladta az Európai Unió szintjét. A legfejlettebb tagjelölt országokban a megtakarítási ráta is felzárkózott az EU átlagához. A munkaerőpiacnak ugyanakkor fel kell készülnie a számos uniós norma bevezetésére, és még több feladat vár megoldásra az árupiacokon. Az EU környezetvédelmi normáihoz való alkalmazkodás is évente a tagjelöltek bruttó hazai termékének 1,5 százalékába kerülhet. A jelentés megállapítja, hogy az elmúlt években legjobban a külföldi stratégiai befektetők kezébe került cégek teljesítettek. Magyarországról szólva a jelentés 5 százalék körüli, illetve azt meghaladó növekedést valószínűsít az idén és jövőre egyaránt. Felhívja ugyanakkor a figyelmet a szigorúbb monetáris politika szükségességére a megtorpant dezinfláció miatt. Az euróövezetben jövőre újra 2 százalék alá süllyedhet az intKelet-Európában és a korábbi Szovjetunió utódállamaiban a vártnál jóval mélyebb és hosszabban elhúzódó szegénység alakult ki — hangoztatja a Világbank szintén most közzétett jelentése. A súlyosan hátrányos helyzetűek 1988-ban még csak 2 százalékon álló aránya gyorsan növekedett az átalakulás során, és egy évtizeddel később 20 százalékon állt. A volt szocialista térség egészében jelentős eltérések szerint ment végbe az átalakulás: a szovjet utódállamokban mintegy 50 százalékkal esett vissza a kibocsátás, a közép-európai régió-ciklusban előbbre tartó államokhoz. Az egységes kamatláb következtében a túlhevülés egyértelmű jeleit mutató Írországnak és Hollandiának is szóban viszont alig 15 százalékkal. A szegénység felszámolására a Világbank a tartós növekedés feltételeinek megteremtését ajánlja, vajon sikerül-e kihasználni a kedvező világgazdasági helyzetet a költségvetési és szerkezeti reformok folytatására. A pozitívan fogadott adócsökkenésnek a nyomott életszínvonalat felmutató térségekben főleg egy életképes kisvállalati kör megteremtésén kell nyugodnia. A kormányoknak a költségvetési forrásaik célratörő felhasználásával hatékony egészségügyi, oktatási és szociális ellátási rendszereket kell kialakítaniuk. Meg kell szabadítaniuk az állami apparátusokat a helyi gazdasági-hatalmi, bűnözői csoportok befolyásától és a korrupciótól. Politikai egyetértést kell teremteniük az egalitáriusabb társadalmi viszonyok kialakítására, az egész intézményi rendszer működését e cél szolgálatába kell állítani, szükségessé a továbbra is erőteljes növekedés miatt. Jövőre 2,6 százalékra mérséklődhet az infláció az amerikai gazdaságban, amely a remények szerint “simán ér földet”. Ha azonban drasztikus monetáris szigorításra lesz szükség az infláció féken tartásához, a vészforgatókönyv szerint akár 1,3 százalékra eshet a jövő évi amerikai növekedési ütem. Ez az egész világon éreztetné hatását. A szerzők szerint a megváltozó befektetői hangulat következtében akár 20 százalékos árfolyamesés is bekövetkezhetne a részvénypiacon. A jelentés a világ más térségeiben is javuló gazdasági teljesítményre számít. Oroszország gazdasága az idén 7, jövőre 4 százalékkal bővülhet, végleg maga mögött hagyva az 1998-as válságot. Súlyos gazdasági fenyegetést jelent azonban, hogy Fekete-Afrika egyes országaiban a felnőtt lakosság több mint 20 százaléka fertőződött HIV-vírussal. A probléma csak nemzetközi összefogással kezelhető. Az IMF négy fő veszélyforrást azonosított, amely megtörheti a konjunktúrát. Ezek közé tartoznak a világ vezető gazdasági térségei közötti egyensúlytalanságok: a jelentős amerikai külkereskedelmi hiány, szemben a komoly japán többlettel, illetve az euró dollárhoz és jenhez viszonyított gyengesége. A korábban vártnál lényegesen magasabb olajár is visszavetheti a növekedést az árak és a kamatok emelkedése révén. Nem látható előre az sem, milyen szintig kell emelni a kamatokat az Egyesült Államokban és néhány más országban ahhoz, hogy kordában lehessen tartani az inflációt. Végül továbbra is nyugtalanító tényező a fejlett tőkepiacokon az árfolyamok megnövekedett ingadozása, amely más régiókra is kihat, és máris a feltörekvő piacok kockázati prémiumainak emelkedését okozta. Gini-koefficiens (1996-1998) Magyarország Szlovénia Csehország Lengyelország Horvátország Oroszország 0: egyenletes a jövedelemeloszlás 1: minden jövedelem a leggazdagabbaké Forrás: Világbank láció, és 8,3 százalékra csökken a munkanélküliség. A tagok növekedési rátái közötti különbség is mérséklődik, ahogy Németország és Olaszország felzárkózik a konjunkturális korú költségvetési politikát javasol a valutaalap. Az IMF 2003-ra kiegyensúlyozott büdzsére számít az eurózóna egészét tekintve. A szervezet szerint az igazi kihívást az jelenti, méseken túl további változtatások szükségesek az egészségügy és a nyugdíjbiztosítás rendszerében. Az Egyesült Államokban további kamatemelés válhat VILAGGAZDASAG;í n) i Tony Blair elképzelései az Európai Unió jövőjéről Több hatalom a kormányfőknek Az Európai Tanács, a tagállamok kormányfőiből álló legfelső stratégiai döntéshozó fórum megnövelt szerepe áll azoknak a javaslatoknak a középpontjában, amelyeket a brit kormányfő hamarosan előterjeszt. Tony Blair elképzelései alternatíváját jelentik a német külügyminiszter és a francia államfő közelmúltbeli téziseinek. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Blair szerint az EU-tagállamok kormányfőinek sokkal aktívabb szerepet kellene játszaniuk az Európai Unióban, hogy az uniós intézményeket közelebb vigyék a tagállamok polgáraihoz —idéz a Financial Times abból a tervezett beszédből, amelyet a brit kormányfő októberi varsói látogatásán kíván elmondani. A blairi elképzelések másik pillére az Európai Parlament második házának létrehozása a nemzeti parlamentek képviselőiből. Blair kezdeményezései alternatívaként szolgálnak majd Joschka Fischer német külügyminiszter föderalista víziójához és a Jacques Chirac francia államfő által előterjesztett elképzeléshez, amely egy úttörő csoport létrehozását tartja kívánatosnak a szorosabb integrációt szorgalmazó EU-tagállamok között. A Financial Times részletesen ismerteti a londoni Centre for European Reform politológiai intézet által az Európai Unió jövőjéről készített tanulmányt, amely a brit miniszterelnök javaslatainak alapja lehet. Eszerint az EU a “kormányközi együttműködés és a közösségi intézmények keveréke” lenne, amelyet a kéthavonta ülésező Európai Tanács erős vezetése tartana össze. Eltörölnék a félévenként rotáló EU-elnökség intézményét, helyette létrehoznák az Európai Tanács titkárságát. Utóbbi átvenné az elnökségek által jelenleg ellátott koordinációs feladatokat, és szervezné az Európai Tanács találkozóit. A titkárság része lenne az Európai Unió egységes adminisztrációjának, amely az Európai Bizottságból, a titkárságból és egy új diplomáciai szolgálatból állna. Az Európai Tanács három erős főképviselőt nevezne ki a külügyi és védelmi politika, a pénzpolitika, illetve a belbiztonság terén. Ők elnökölnének a miniszteri tanácsok találkozóin, és az első kettő az Európai Bizottság alelnöki szerepét is ellátná. Az Európai Tanács csúcstalálkozói között egy új, hetente ülésező általános ügyek tanácsa vinné az EU-ügyeket. Ez a testület a nemzeti kormányok magas rangú minisztereiből állna, és Brüsszel szolgálna székhelyéül. Az Európai Bizottságot ugyanakkor karcsúsítanák. A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba (mb), Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), N. Vadász Zuzsa (mb. rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó (rovatszerkesztők),Bányai Gyula, Boros Krisztina, Fazekas Edina, Hazad László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor, Sebestyén Szabolcs ♦ KÜLFÖLD: Gaál Csaba (rovatvezető), Urkud György (rovatszerkesztő), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádi József, Szalay Hanna, Takács Gábor ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők) Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor, B. Sebestyén Stella ♦ TÁRSADALOM: Mucsányi Marianna (rovatvezető), Lambert Gábor (rovatszerkesztő),Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Gazda Albert, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Demeter Kálmán, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehocz Rudolf (Északnyugat- Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Telefon: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 375-6722/1145,2003 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten a HELP kerületi ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/2047) ♦ Előfizetési díj: egy évre 43 200, fél évre 21 600, negyedévre 10 800 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. Internet: http://www.lang.hu/szikra. nyomda, e-mail: szikra@lang.hu. A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. 2000. SZEPTEMBER 20. Amerikai—kínai kereskedelmi enyhülés Az amerikai szenátus tegnap lapzártánk után szavazott— minden előrejelzés szerint egyetértően — a Kínával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok végleges normalizálásáról. A jelentős piacnyitással járó egyezmény washingtoni jóváhagyása megnyitja az utat Peking számára a teljes jogú WTO-tagság gyors elnyerése felé. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Kína az Egyesült Államokkal még tavaly novemberben, az EU-val pedig az idén májusban kötött átfogó kereskedelmi egyezményt, amellyel a két gazdasági blokk egyúttal megszabta azokat a feltételeket, amelyek teljesítésével Peking bebocsátást nyerhet a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagjai sorába. Az USA kereskedelmi főmegbízottja által kialkudott egyezményt az amerikai képviselőház még májusban megszavazta, a tegnapi szenátusi jóváhagyás előtt pedig az egyetlen tét az volt, hogy itt változatlan formában fogadják-e el azt, vagy kiegészítésekkel ellátva. A kereskedelmi egyezmény ellen óriási ellenállást fejtettek ki a különféle emberi jogi, szakszervezeti és környezetvédelmi mozgalmak. A megállapodást ellenző szenátorok egyike szerint az Egyesült Államok szemet huny az igazsággal, a szabadsággal kapcsolatos elvi tételeinek Peking általi megsértése felett. Szakszervezetek szerint a — korábban legnagyobb kedvezményes elbánásnak nevezett—állandó normál kereskedelmi státus megadása után amerikai cégek sora telepíti Kínába a termelést az ottani olcsó munkaerőre. Egy további, politikai természetű ellenvetés szerint a mostaninál is hatalmasabbra duzzadhat az Egyesült Államok— tavaly 68 milliárd dolláros—kereskedelmi mérleghiánya.