Világgazdaság, 2001. január (33. évfolyam, 1/8016-22/8037. szám)

2001-01-31 / 22. (8037.) szám

2001. JANUÁR 31. VILÁGGAZDASÁG Országos napilapok eladott példányszáma222221­ ­­1 Népsza­badság Magyar Hírlap Magyar Nemzeti Népszava Mai Nap Blikk Vasárnapi Blikk Nemzeti Sport Színes Sport Január 207 472 39 810 33 601 43 723 83 824 100 477 107 942 80 327 Február 205 570 37 234 33 513 42 484 83 704 97 898 108 416 84 448 Március 207 194 39 496 33 511 41 827 81 635 96 709 108345 93 681 Április 203 760 36 040 49 638 41 233 80 284 93 613 106105 92187 Május 201 322 34 880 67 317 40 603 77118 95 364 106574 90 808 8336 Június 204 556 32 352 64 993 40 004 80 823 100127 113011 93 228 8117 Július 203 843 32 962 66 212 39 887 87 487 105154 119480 93 829 8002 Augusztus 203 308 32 717 67 972 39 641 92105 115690 125492 97 702 7964 Szeptember 202 638 35 046 66 779 38 664 83195 119352 126996 100638 7781 Október 200 555 39 029 66 830 38 563 84 320 111 154 117633 93 676 8416 November 201 380 39 220 66 756 38 717 85 627 115308 122103 91 318 8575 December 204149 38 576 67 863 38 587 84 764 113612 124531 81 629 8476 Átlag 203 812 36 447 57 082 40 328 83 741 105372 115 552 91 123 8208 Éves váltó­—3323 —1234 34 262 —5136 940 13135 16 589 1302 140 zás 98% 97% 202% 88% 101% 113% 115% 102% 102% * Az MN áprilisban egyesült a Napi Magyarországgal Forrás: VG-gyűjtés ÜZLETI NAPILAP REKLÁM ÉS MEDIA A minőségi sajtó rovására erősödtek a bulvárlapok Élesedő küzdelem, fúziós menekülés Tovább éleződött az országos napilapok közti verseny 2000-ben. A minőségi (politikai) or­gánumok egyértelműen vesztettek példányszámukból, a bulvárlapok viszont erősödtek. Ta­valy elindult a menekülésként alkalmazott összefonódások hulláma. MUNKATÁRSUNKTÓL Folytatódott a tendencia ta­valy is, a “komoly” napilapok iránti érdeklődés egyre csökken az olvasók körében. Számbeli­leg és arányában is a legna­gyobb veszteséget a Népszava könyvelte el, értékesített pél­dányszáma 12 százalékkal mér­séklődött. A Népszabadság éves átlagban 3000 feletti el­adásesése közben októberben elérte a lélektani határnak te­kinthető 200 ezres példányt. A számok tanúsága szerint a bulvárlapok iránti érdeklődés jelentősnek nevezhető, amely­nek több oka lehet a politikától elfordulástól a modern marke­tingtechnikák alkalmazásáig (például jól kiválasztott és “fut­tatott” sztárok). Szembetűnő viszont a két bulvárlap növeke­dése közti különbség: míg a Mai Nap lényegében alig adott el többet, addig a Blikk mára egyértelműen e szegmens veze­tőjévé vált. Ennek magyaráza­ta egyszerre rejlik a tudatosabb szerkesztési és kiadói munká­ban és a sokkal jobb nyomdai minőségben. (Előbbire példa a Zámbó Jimmy halála körüli őrület, amelyben a Blikk bizo­nyult jobbnak, új témák feldo­básával és következetes feldol­gozásával diktálva az esemé­nyek médiakövetését.) A napisajtó stagnáló reklám­piaci részesedése, a hagyomá­nyos orgánumok lassuló bevé­telnövekedése (vagy -csökke­nése) elindította a fúziós hullá­mot. Először a zömmel költség­­vetési pénzből fenntartott Ma­gyar Nemzet (MN) nyerte el a Napi Magyarországot, majd a két svájci kiadó, a Ringier és a Marquard között jött létre a rég­óta tervezett üzlet. Az MN értékesítési adatai alig mutatnak ingadozást, az összevonás eddig sikeresnek nevezhető, de a közeljövőben eldől, hogy az új évben mennyi­en tartanak ki (előfizetéssel) a lap mellett. A Magyar Hírlap évközi csökkenés után lényegé­ben visszatért januári teljesít­ményéhez, de az új­ság már tar­tósan 40 ezer alatt kel el. Az új tulajdonosnak, a Ringier-nek azonban előbb két bulvárlapja ügyében kell döntenie. A követ­kező hetekben várható “ítélet” főbb szempontjai: a 30 száza­lékos keresztolvasottság alap­ján a Mai Nap megszüntetése (beolvasztása) vagy párhuza­mos kiadása jár-e kisebb vesz­teséggel. A bezárás esetén mér­legelendő, hogy esetleg új ki­adó (például a Springer) jele­­nik-e meg az egyszereplőssé vált piacon. Megoldás lehet még a két újság “eltolása” egy­mástól, például a megjelenés időpontjában, vagy az egyiknek kifejezetten budapesti­ nagyvá­rosi lappá változtatása. Egyelőre kétségesnek tűnik a Nemzeti Sporttal szemben in­dított verseny sikere. Az A Szí­nes Sport májusi indulása óta befagyott a nyolcezres pél­dányszámba. Piaci becslések szerint a következő jelentős változás a Népszavánál várha­tó. A Vicóról levált újság gaz­dálkodása információk szerint pengeélen táncol. jmmm­mám Növekvő papírárak, felkészülés az euróra Drágulás árukapcsolással Húsz százalékkal emelkedett január 1-je óta Franciaországban is az újságpapír ára. A ki­adók többsége ezt úgy hárítja át a fogyasztókra, hogy egyben megpróbálja “belőni” a lap jövő januártól esedékes eurós árazásának kerek számát—írja a Le Monde. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Elsősorban a regionális — különösen a nyugat-franciaor­szági — sajtó folyamodott a növekvő papírköltségekre hi­vatkozó lapáremeléshez, de egy kivételével úgy osztottak-szo­­roztak, hogy a standon ne kell­jen 5 franknál (200 forintnál) többet fizetni egy példányért. Az országos terjesztésű orgánu­mok közül csak két jól menő gazdasági napilap, a Les Echos és a La Tribune emelt 7 frank­ról 7,50-re. Egyetlen kivétel­ként a France Spirása csökkent 5,50-ról 5 frankra az új vezetők stratégiaváltása jegyében. Az egyre olvasottabb két gaz­dasági lapnál ugyanakkor a pa­pír drágulása csak mellékes sze­repet játszott. A Les Echos 1996 óta nem emelt árat, s most az oldalszám növekedésére, új mellékletek bevezetésére hivat­kozva tette meg ezt. A francia lapkiadók többsé­ge a hirdetési bevételeknek kö­szönhetően igen jó pénzügyi eredményeknek örvendhet, ezért mind mostanáig húzódoz­tak is attól, hogy költségeik emelkedését áthárítsák az in­kább csökkenő számú olvasó­­közönségre. A dráguló papír inkább ürügy, mint tényleges ok az ár növeléséhez. Egyes kiadók az euróérmék 2002. januári meg­jelenésére készülve alakítanak ki olyan frankárakat, amelyek utóbb viszonylag “kerek szá­mú” eurós áraknak felelhetnek meg: 0,7 euró például 4,59 frank, 0,75 euró 4,92,0,8 euró pedig 5,25 frank. Más kiadók változatlan ár mellett az éves oldalszám csökkentését írják a papírár emelkedésének szám­lájára: közelegnek a választá­sok, s a “muszáj” anyagok és terjedelemigényes kampány­­események mellett esetleg nem marad hely a hirdetéseknek. A francia sajtó éves papírigé­nye 910 ezer tonna, amelynek A Le Monde-nál a papír­kiadások 2000-ben a költsé­gek nyolc százalékát képvi­selték, amelyet a 20 százalé­kos emelkedés 10 százalék­ra növelt. A többi költség megoszlása: nyomdai előál­lítás 18 százalék, szerkesz­tőség 20, általános költségek 22, terjesztés 27, reklám két százalék, csaknem felét, 400 ezer tonnát egy vásárlói szövetkezet, az Új­ságpapírok Szakmai Szövetsé­ge (SPPP) szerzi be, ott, ahol a legolcsóbb. Ez évekig Észak- Amerika volt, de az ottani gyár­tók az amerikai és ázsiai keres­let robbanásszerű növekedésé­re hivatkozva tavaly november­ben 37 százalékos áremelést je­lentettek be. A magyar kampányoknak csak egy százaléka társadalmi célú A másképp hasznos reklám Gyakorlatilag “hulladék” hordozókon, maradékelven kezelik Magyarországon a társadal­mi célú reklámot (tcr), amelynek részaránya mindössze egy százalék a kampányok tengeré­ben — derült ki a múlt hét végi konferencián. Külön probléma, hogy ma még gyakran össze­fonódik a nonprofit tér és az üzleti alapú hirdetés. MUNKATÁRSAINKTÓL Japánban 1300 vállalat rész­vételével áll össze a nonprofit szervezetként működő Japán Reklámtanács. A ter­eket a rek­lámügynökségek önköltségi áron készítik el, 1971-ben 1,5 millió, 1999-ben pedig már 300 millió dollár értékben—mond­ta előadásában Nakadzsima Kuninobu, a reklámtanács fő­titkára. A britek reklámköltésé­nek 1,2 százaléka társadalmi célú. Ezek után az adó vissza­igényelhető, de ez az egyetlen támogatás a kormány részéről —hangsúlyozta Andrew Nebel, a Barnardo’s karitatív szerve­zet kommunikációs igazgatója. Az Egyesült Államokban a tér számára tavaly több mint 1,4 milliárd dollár értékben tett le­hetővé megjelenést 28 ezer mé­dium — mondta az amerikai előadó, Arie Weissman, a nem­zeti reklámtanács elnökhelyet­tese. Miután a hazai jogrendszer nem definiálj­a a társadalmi célú reklám fogalmát, a műsorszol­gáltatók pedig —jogszerűen— pénzt kérhetnek a sugárzásért, a társadalmi célú üzenet közlé­séből gazdasági tranzakció lesz. Kérdéses, hogy ebben az esetben nem reklámtevékeny­ségről kell-e beszélnünk — mutatott rá Hargitai Lilla, az ORTT tudományos munkatár­sa. Magyarországon ráadásul a társadalmi kampányok gyakran összefonódnak kereskedelmi érdekekkel — tette hozzá. Az ORTT munkatársa példaként azt az AIDS-ellenes kampányt hozta fel, melyet az egyik óv­szergyártó cég támogatott. A tér Michelberger Miklós reklám-szaktanácsadó szerint közérdekű célt állít a figyelem középpontjába, és üzenete szé­les társadalmi csoportok egyet­értését váltj­a ki, de nem profit­­orientált. Dr. Hargitai Gábor a Szonda Ipsos képviseletében rámutatott: a tcr-kampányok hatékonyságát nagyban korlá­tozza, hogy az üzenetek az üz­leti alapon kevésbé hasznosít­ható, gyakorlatilag “hulladék” reklámfelületeken és -időkben kapnak helyet, a kampányok— részben a forrás korlátozottsá­ga miatt—az üzleti alapú szféra akcióihoz képest rövidebbek, ötletszerűek és gyorsan kiful­ladnak. Gosztonyi Géza, a kon­ferencia egyik szervezője sze­rint tavaly a hazai mintegy 4000 reklámkampánynak egyébként mindössze egy százaléka volt társadalmi célú. Bár a tévéadást megszakító hirdetések a reklámokról pozití­van gondolkodók 85 százalékát is irritálják, a Szonda Ipsos vizsgálata szerint a magyar lakosság 55 százaléka jól fogadja a reklámokat, és további 27 százalékot képviselnek az elfogadók. Összességében 84 százalék véli úgy, hogy a társadalmi célú reklámok mennyisége növelhető volna. A Szonda tavaly külön mérte a tér-akciók óriásplakátjainak fogadtatását. A csecsemők szoptatásos táplását népszerűsítő akció poszterének észlelése 47, tetszése 48, mozgósító ereje pedig csupán 21,6 százalék volt. HÍR­ADÓ Kirch még tárgyal az EM.TV-ről Bár a hónap elején megszakadtak a német Kirch médiacsoport és az EM.TV tárgyalásai utóbbi részleges bekebelezéséről, a Kirch hétfőn közölte, hogy nem ejtette az eladósodott német televíziós csoport megvételét. Utóbbi vonzereje, hogy rajta keresztül a Kirch hozzájuthatna a Forma—1-es versenyek közvetítési jogát birtokló Ecclestone-vállalkozás, a SLEC je­lentős részéhez, további 25 százalékot szerezve benne. A tár­gyalások ott feneklettek meg, hogy az EM.TV túl drágán adná a Forma—1-es közvetítési jogokat biztosító részesedést a Kirchnek. Noha január végéig kellett volna megállapodásra jutniuk, Kirch egyelőre február végére jelezte a döntést az EM.TV ügyében. Ha május végéig nem szerzi meg, akkor Ecclestone az EM.TV-t a felajánlott részesedés megvásárlására kényszerítheti, ami kényes helyzetbe hozhatja a süllyedőben lévő televíziós vállalkozást. (MTI) Ritkul az Üzleti 7 megjelenése A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Üzleti 7 című hetilapja február 1-jétől változatlan minőségben, 8—12 oldal között változó terjedelemben, de az eddiginél ritkábban, kéthe­tente jelenik meg—tájékoztatta a Világgazdaságot az elnökség ülése után Koji László, a BKIK elnöke a testület tegnapi dönté­séről. Az Üzleti 7 példányszáma, a mindenkori kamarai tagság létszámának megfelelően, az idén várhatóan 10-12 ezer körül alakul. A BKIK 2001-ben a tervek szerint mintegy 50 millió forintot fordít a lapra, amelyet a BKIK valamilyen formában mindenképpen meg akar tartani. Koji megerősítette értesülésün­ket, hogy az Üzleti 7 megjelentetésébe a BKIK tőkét vonna be, ezért szakmai befektetőkkel tárgyal. A Világgazdaság más for­rásból úgy értesült, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fontolgatja országos kamarai lap kiadását, és már jelezte a BKIK-nak, hogy hajlandó lenne megvásárolni az Üzleti 7 tulaj­donjogát, de összegről még nem esett szó. (VG) Privatizáció előtt a lengyel hírügynökség A lengyel kincstárügyi minisztérium versenytárgyalást írt ki a PAP hírügynökség privatizációs tanácsadójának kiválasztásá­ra. A kincstár a jelenleg 100 százalékos állami tulajdonú rész­vénytársaságként működő hírügynökség részvényeinek legfel­jebb 45 százalékát szándékozik értékesíteni. Az érdeklődők március 12-ig adhatják be pályázatukat. A PAP a rendszervál­tás óta először a tavalyi első fél évben jegyzett nyereséget. A nettó haszon 841 678 zloty volt a megelőző év hasonló idősza­kában regisztrált 847 064 zloty nettó veszteséggel szemben. A részvénytársaság forgalma 2000 első felében 19,5 millió zloty­­ra rúgott, ami 16,3 százalékkal volt magasabb a megelőző év hasonló időszakinál (16,8 millió zloty). Az állami dotáció a tavalyi első fél évben 1,7 millió zloty volt, 42,3 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban (1 dollár , 4,10 zloty). (MTI) On­line képportál a Panasonictól Hi-Ho Media Tv Széles sávú internetes képportálban kínál szolgáltatásokat a Panasonic. Hi-Ho Media Tv-jét “optimális képportállá” kí­vánja fejleszteni, pár hónapon belül egymillió felhasználót szerezve magának. w­m­mmivmvTTJ Informatikai hírek, divat, kultúra és vásárlási informá­ciók nőknek, mozicsatorna, autósoldal, s az Okinaván szé­kelő Hai-Sai Tv — ezek a feb­ruártól hozzáférhető széles sávú internetes multimédiás tévé szolgáltatásai. A Panaso­nic a közeljövőben újabb csa­tornákkal bővíti kínálatát. A japán elektronikai óriás az ADSL-en (aszimmetrikus digi­tális előfizetői vonalon) keresz­tül teszi lehetővé filmportálja el­érését, Japánban ma a legna­gyobb, egyidejűleg hatezer hoz­záférést képes teljesíteni. Az “optimális képportállá” fejlesz­téssel március végéig egymillió széles sávú internetes felhasz­nálót szeretne szerezni magának — adja hírül a cég közleménye. A hozzáférés és a filmhaszná­lat ingyenes, a kínálatot könyv­tári formában (on-demand) le­het igénybe venni, de ISDN-en és 5GK­ S modemeken keresztül is elérhető a Hi-Ho Media Tv. A Panasonic az ADSL-alapú szolgáltatásokat 2000 decem­bere óta nyújtja, az új on­line vállalkozással a szerintük fé­nyes jövő előtt álló széles sávú internetes szolgáltatások terje­dését kívánja elősegíteni. Ma­gán a hálón három éve van je­len a Panasonic Hi-Ho, kezdet­től a multimédiában rejlő lehe­­tőségek kiaknázását tartja szem előtt, a Business Worlddel pél­dául üzleti lehetőségeket is hoz­záférhetővé tesz. Az oldalt szerkeszti: Bak Mihály ­ Szigorú feltételek az EMI és a BMG egybeolvadásához A brit EMI és a német Bertelsmann Media Group (BMG) egybeolvadásáról folyó tárgyalások megakadtak, és február közepéig el is húzódhatnak—nyilatkozta Rolf Schmitz-Holz, a Bertelsmann ügyvezetője. Az Európai Bizottság fenntartásá­nak adott hangot ugyanis, azzal érvelve, hogy a világ öt legna­gyobb lemezgyártój­a között számon tartott EMI és BMG össze­­olvadása következtében túlzott mértékben szerezne ellenőrzést a piac felett. Brüsszel feltétele most az, hogy az EMI hagyjon fel a Virgin, a BMG pedig a Zomba lemezfelirattal. Az EMI- részvények a hír hatására 2,9 százalékkal estek, és fő részvé­nyesei inkább a cég önállóságát támogatják, mintsem hogy megváljanak a Virgin elnevezéstől. A tavaly év végén az EMI és az AOL-Time Warner egyesítéséről folyó tárgyalásoknak szintén gátat szabott Brüsszel. (Reuters/VG)

Next