Világgazdaság, 2001. január (33. évfolyam, 1/8016-22/8037. szám)
2001-01-31 / 22. (8037.) szám
2001. JANUÁR 31. VILÁGGAZDASÁG Országos napilapok eladott példányszáma222221 1 Népszabadság Magyar Hírlap Magyar Nemzeti Népszava Mai Nap Blikk Vasárnapi Blikk Nemzeti Sport Színes Sport Január 207 472 39 810 33 601 43 723 83 824 100 477 107 942 80 327 Február 205 570 37 234 33 513 42 484 83 704 97 898 108 416 84 448 Március 207 194 39 496 33 511 41 827 81 635 96 709 108345 93 681 Április 203 760 36 040 49 638 41 233 80 284 93 613 106105 92187 Május 201 322 34 880 67 317 40 603 77118 95 364 106574 90 808 8336 Június 204 556 32 352 64 993 40 004 80 823 100127 113011 93 228 8117 Július 203 843 32 962 66 212 39 887 87 487 105154 119480 93 829 8002 Augusztus 203 308 32 717 67 972 39 641 92105 115690 125492 97 702 7964 Szeptember 202 638 35 046 66 779 38 664 83195 119352 126996 100638 7781 Október 200 555 39 029 66 830 38 563 84 320 111 154 117633 93 676 8416 November 201 380 39 220 66 756 38 717 85 627 115308 122103 91 318 8575 December 204149 38 576 67 863 38 587 84 764 113612 124531 81 629 8476 Átlag 203 812 36 447 57 082 40 328 83 741 105372 115 552 91 123 8208 Éves váltó—3323 —1234 34 262 —5136 940 13135 16 589 1302 140 zás 98% 97% 202% 88% 101% 113% 115% 102% 102% * Az MN áprilisban egyesült a Napi Magyarországgal Forrás: VG-gyűjtés ÜZLETI NAPILAP REKLÁM ÉS MEDIA A minőségi sajtó rovására erősödtek a bulvárlapok Élesedő küzdelem, fúziós menekülés Tovább éleződött az országos napilapok közti verseny 2000-ben. A minőségi (politikai) orgánumok egyértelműen vesztettek példányszámukból, a bulvárlapok viszont erősödtek. Tavaly elindult a menekülésként alkalmazott összefonódások hulláma. MUNKATÁRSUNKTÓL Folytatódott a tendencia tavaly is, a “komoly” napilapok iránti érdeklődés egyre csökken az olvasók körében. Számbelileg és arányában is a legnagyobb veszteséget a Népszava könyvelte el, értékesített példányszáma 12 százalékkal mérséklődött. A Népszabadság éves átlagban 3000 feletti eladásesése közben októberben elérte a lélektani határnak tekinthető 200 ezres példányt. A számok tanúsága szerint a bulvárlapok iránti érdeklődés jelentősnek nevezhető, amelynek több oka lehet a politikától elfordulástól a modern marketingtechnikák alkalmazásáig (például jól kiválasztott és “futtatott” sztárok). Szembetűnő viszont a két bulvárlap növekedése közti különbség: míg a Mai Nap lényegében alig adott el többet, addig a Blikk mára egyértelműen e szegmens vezetőjévé vált. Ennek magyarázata egyszerre rejlik a tudatosabb szerkesztési és kiadói munkában és a sokkal jobb nyomdai minőségben. (Előbbire példa a Zámbó Jimmy halála körüli őrület, amelyben a Blikk bizonyult jobbnak, új témák feldobásával és következetes feldolgozásával diktálva az események médiakövetését.) A napisajtó stagnáló reklámpiaci részesedése, a hagyományos orgánumok lassuló bevételnövekedése (vagy -csökkenése) elindította a fúziós hullámot. Először a zömmel költségvetési pénzből fenntartott Magyar Nemzet (MN) nyerte el a Napi Magyarországot, majd a két svájci kiadó, a Ringier és a Marquard között jött létre a régóta tervezett üzlet. Az MN értékesítési adatai alig mutatnak ingadozást, az összevonás eddig sikeresnek nevezhető, de a közeljövőben eldől, hogy az új évben mennyien tartanak ki (előfizetéssel) a lap mellett. A Magyar Hírlap évközi csökkenés után lényegében visszatért januári teljesítményéhez, de az újság már tartósan 40 ezer alatt kel el. Az új tulajdonosnak, a Ringier-nek azonban előbb két bulvárlapja ügyében kell döntenie. A következő hetekben várható “ítélet” főbb szempontjai: a 30 százalékos keresztolvasottság alapján a Mai Nap megszüntetése (beolvasztása) vagy párhuzamos kiadása jár-e kisebb veszteséggel. A bezárás esetén mérlegelendő, hogy esetleg új kiadó (például a Springer) jelenik-e meg az egyszereplőssé vált piacon. Megoldás lehet még a két újság “eltolása” egymástól, például a megjelenés időpontjában, vagy az egyiknek kifejezetten budapesti nagyvárosi lappá változtatása. Egyelőre kétségesnek tűnik a Nemzeti Sporttal szemben indított verseny sikere. Az A Színes Sport májusi indulása óta befagyott a nyolcezres példányszámba. Piaci becslések szerint a következő jelentős változás a Népszavánál várható. A Vicóról levált újság gazdálkodása információk szerint pengeélen táncol. jmmmmám Növekvő papírárak, felkészülés az euróra Drágulás árukapcsolással Húsz százalékkal emelkedett január 1-je óta Franciaországban is az újságpapír ára. A kiadók többsége ezt úgy hárítja át a fogyasztókra, hogy egyben megpróbálja “belőni” a lap jövő januártól esedékes eurós árazásának kerek számát—írja a Le Monde. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Elsősorban a regionális — különösen a nyugat-franciaországi — sajtó folyamodott a növekvő papírköltségekre hivatkozó lapáremeléshez, de egy kivételével úgy osztottak-szoroztak, hogy a standon ne kelljen 5 franknál (200 forintnál) többet fizetni egy példányért. Az országos terjesztésű orgánumok közül csak két jól menő gazdasági napilap, a Les Echos és a La Tribune emelt 7 frankról 7,50-re. Egyetlen kivételként a France Spirása csökkent 5,50-ról 5 frankra az új vezetők stratégiaváltása jegyében. Az egyre olvasottabb két gazdasági lapnál ugyanakkor a papír drágulása csak mellékes szerepet játszott. A Les Echos 1996 óta nem emelt árat, s most az oldalszám növekedésére, új mellékletek bevezetésére hivatkozva tette meg ezt. A francia lapkiadók többsége a hirdetési bevételeknek köszönhetően igen jó pénzügyi eredményeknek örvendhet, ezért mind mostanáig húzódoztak is attól, hogy költségeik emelkedését áthárítsák az inkább csökkenő számú olvasóközönségre. A dráguló papír inkább ürügy, mint tényleges ok az ár növeléséhez. Egyes kiadók az euróérmék 2002. januári megjelenésére készülve alakítanak ki olyan frankárakat, amelyek utóbb viszonylag “kerek számú” eurós áraknak felelhetnek meg: 0,7 euró például 4,59 frank, 0,75 euró 4,92,0,8 euró pedig 5,25 frank. Más kiadók változatlan ár mellett az éves oldalszám csökkentését írják a papírár emelkedésének számlájára: közelegnek a választások, s a “muszáj” anyagok és terjedelemigényes kampányesemények mellett esetleg nem marad hely a hirdetéseknek. A francia sajtó éves papírigénye 910 ezer tonna, amelynek A Le Monde-nál a papírkiadások 2000-ben a költségek nyolc százalékát képviselték, amelyet a 20 százalékos emelkedés 10 százalékra növelt. A többi költség megoszlása: nyomdai előállítás 18 százalék, szerkesztőség 20, általános költségek 22, terjesztés 27, reklám két százalék, csaknem felét, 400 ezer tonnát egy vásárlói szövetkezet, az Újságpapírok Szakmai Szövetsége (SPPP) szerzi be, ott, ahol a legolcsóbb. Ez évekig Észak- Amerika volt, de az ottani gyártók az amerikai és ázsiai kereslet robbanásszerű növekedésére hivatkozva tavaly novemberben 37 százalékos áremelést jelentettek be. A magyar kampányoknak csak egy százaléka társadalmi célú A másképp hasznos reklám Gyakorlatilag “hulladék” hordozókon, maradékelven kezelik Magyarországon a társadalmi célú reklámot (tcr), amelynek részaránya mindössze egy százalék a kampányok tengerében — derült ki a múlt hét végi konferencián. Külön probléma, hogy ma még gyakran összefonódik a nonprofit tér és az üzleti alapú hirdetés. MUNKATÁRSAINKTÓL Japánban 1300 vállalat részvételével áll össze a nonprofit szervezetként működő Japán Reklámtanács. A tereket a reklámügynökségek önköltségi áron készítik el, 1971-ben 1,5 millió, 1999-ben pedig már 300 millió dollár értékben—mondta előadásában Nakadzsima Kuninobu, a reklámtanács főtitkára. A britek reklámköltésének 1,2 százaléka társadalmi célú. Ezek után az adó visszaigényelhető, de ez az egyetlen támogatás a kormány részéről —hangsúlyozta Andrew Nebel, a Barnardo’s karitatív szervezet kommunikációs igazgatója. Az Egyesült Államokban a tér számára tavaly több mint 1,4 milliárd dollár értékben tett lehetővé megjelenést 28 ezer médium — mondta az amerikai előadó, Arie Weissman, a nemzeti reklámtanács elnökhelyettese. Miután a hazai jogrendszer nem definiálja a társadalmi célú reklám fogalmát, a műsorszolgáltatók pedig —jogszerűen— pénzt kérhetnek a sugárzásért, a társadalmi célú üzenet közléséből gazdasági tranzakció lesz. Kérdéses, hogy ebben az esetben nem reklámtevékenységről kell-e beszélnünk — mutatott rá Hargitai Lilla, az ORTT tudományos munkatársa. Magyarországon ráadásul a társadalmi kampányok gyakran összefonódnak kereskedelmi érdekekkel — tette hozzá. Az ORTT munkatársa példaként azt az AIDS-ellenes kampányt hozta fel, melyet az egyik óvszergyártó cég támogatott. A tér Michelberger Miklós reklám-szaktanácsadó szerint közérdekű célt állít a figyelem középpontjába, és üzenete széles társadalmi csoportok egyetértését váltja ki, de nem profitorientált. Dr. Hargitai Gábor a Szonda Ipsos képviseletében rámutatott: a tcr-kampányok hatékonyságát nagyban korlátozza, hogy az üzenetek az üzleti alapon kevésbé hasznosítható, gyakorlatilag “hulladék” reklámfelületeken és -időkben kapnak helyet, a kampányok— részben a forrás korlátozottsága miatt—az üzleti alapú szféra akcióihoz képest rövidebbek, ötletszerűek és gyorsan kifulladnak. Gosztonyi Géza, a konferencia egyik szervezője szerint tavaly a hazai mintegy 4000 reklámkampánynak egyébként mindössze egy százaléka volt társadalmi célú. Bár a tévéadást megszakító hirdetések a reklámokról pozitívan gondolkodók 85 százalékát is irritálják, a Szonda Ipsos vizsgálata szerint a magyar lakosság 55 százaléka jól fogadja a reklámokat, és további 27 százalékot képviselnek az elfogadók. Összességében 84 százalék véli úgy, hogy a társadalmi célú reklámok mennyisége növelhető volna. A Szonda tavaly külön mérte a tér-akciók óriásplakátjainak fogadtatását. A csecsemők szoptatásos táplását népszerűsítő akció poszterének észlelése 47, tetszése 48, mozgósító ereje pedig csupán 21,6 százalék volt. HÍRADÓ Kirch még tárgyal az EM.TV-ről Bár a hónap elején megszakadtak a német Kirch médiacsoport és az EM.TV tárgyalásai utóbbi részleges bekebelezéséről, a Kirch hétfőn közölte, hogy nem ejtette az eladósodott német televíziós csoport megvételét. Utóbbi vonzereje, hogy rajta keresztül a Kirch hozzájuthatna a Forma—1-es versenyek közvetítési jogát birtokló Ecclestone-vállalkozás, a SLEC jelentős részéhez, további 25 százalékot szerezve benne. A tárgyalások ott feneklettek meg, hogy az EM.TV túl drágán adná a Forma—1-es közvetítési jogokat biztosító részesedést a Kirchnek. Noha január végéig kellett volna megállapodásra jutniuk, Kirch egyelőre február végére jelezte a döntést az EM.TV ügyében. Ha május végéig nem szerzi meg, akkor Ecclestone az EM.TV-t a felajánlott részesedés megvásárlására kényszerítheti, ami kényes helyzetbe hozhatja a süllyedőben lévő televíziós vállalkozást. (MTI) Ritkul az Üzleti 7 megjelenése A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Üzleti 7 című hetilapja február 1-jétől változatlan minőségben, 8—12 oldal között változó terjedelemben, de az eddiginél ritkábban, kéthetente jelenik meg—tájékoztatta a Világgazdaságot az elnökség ülése után Koji László, a BKIK elnöke a testület tegnapi döntéséről. Az Üzleti 7 példányszáma, a mindenkori kamarai tagság létszámának megfelelően, az idén várhatóan 10-12 ezer körül alakul. A BKIK 2001-ben a tervek szerint mintegy 50 millió forintot fordít a lapra, amelyet a BKIK valamilyen formában mindenképpen meg akar tartani. Koji megerősítette értesülésünket, hogy az Üzleti 7 megjelentetésébe a BKIK tőkét vonna be, ezért szakmai befektetőkkel tárgyal. A Világgazdaság más forrásból úgy értesült, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fontolgatja országos kamarai lap kiadását, és már jelezte a BKIK-nak, hogy hajlandó lenne megvásárolni az Üzleti 7 tulajdonjogát, de összegről még nem esett szó. (VG) Privatizáció előtt a lengyel hírügynökség A lengyel kincstárügyi minisztérium versenytárgyalást írt ki a PAP hírügynökség privatizációs tanácsadójának kiválasztására. A kincstár a jelenleg 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársaságként működő hírügynökség részvényeinek legfeljebb 45 százalékát szándékozik értékesíteni. Az érdeklődők március 12-ig adhatják be pályázatukat. A PAP a rendszerváltás óta először a tavalyi első fél évben jegyzett nyereséget. A nettó haszon 841 678 zloty volt a megelőző év hasonló időszakában regisztrált 847 064 zloty nettó veszteséggel szemben. A részvénytársaság forgalma 2000 első felében 19,5 millió zlotyra rúgott, ami 16,3 százalékkal volt magasabb a megelőző év hasonló időszakinál (16,8 millió zloty). Az állami dotáció a tavalyi első fél évben 1,7 millió zloty volt, 42,3 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban (1 dollár , 4,10 zloty). (MTI) Online képportál a Panasonictól Hi-Ho Media Tv Széles sávú internetes képportálban kínál szolgáltatásokat a Panasonic. Hi-Ho Media Tv-jét “optimális képportállá” kívánja fejleszteni, pár hónapon belül egymillió felhasználót szerezve magának. wmmmivmvTTJ Informatikai hírek, divat, kultúra és vásárlási információk nőknek, mozicsatorna, autósoldal, s az Okinaván székelő Hai-Sai Tv — ezek a februártól hozzáférhető széles sávú internetes multimédiás tévé szolgáltatásai. A Panasonic a közeljövőben újabb csatornákkal bővíti kínálatát. A japán elektronikai óriás az ADSL-en (aszimmetrikus digitális előfizetői vonalon) keresztül teszi lehetővé filmportálja elérését, Japánban ma a legnagyobb, egyidejűleg hatezer hozzáférést képes teljesíteni. Az “optimális képportállá” fejlesztéssel március végéig egymillió széles sávú internetes felhasználót szeretne szerezni magának — adja hírül a cég közleménye. A hozzáférés és a filmhasználat ingyenes, a kínálatot könyvtári formában (on-demand) lehet igénybe venni, de ISDN-en és 5GK S modemeken keresztül is elérhető a Hi-Ho Media Tv. A Panasonic az ADSL-alapú szolgáltatásokat 2000 decembere óta nyújtja, az új online vállalkozással a szerintük fényes jövő előtt álló széles sávú internetes szolgáltatások terjedését kívánja elősegíteni. Magán a hálón három éve van jelen a Panasonic Hi-Ho, kezdettől a multimédiában rejlő lehetőségek kiaknázását tartja szem előtt, a Business Worlddel például üzleti lehetőségeket is hozzáférhetővé tesz. Az oldalt szerkeszti: Bak Mihály Szigorú feltételek az EMI és a BMG egybeolvadásához A brit EMI és a német Bertelsmann Media Group (BMG) egybeolvadásáról folyó tárgyalások megakadtak, és február közepéig el is húzódhatnak—nyilatkozta Rolf Schmitz-Holz, a Bertelsmann ügyvezetője. Az Európai Bizottság fenntartásának adott hangot ugyanis, azzal érvelve, hogy a világ öt legnagyobb lemezgyártója között számon tartott EMI és BMG összeolvadása következtében túlzott mértékben szerezne ellenőrzést a piac felett. Brüsszel feltétele most az, hogy az EMI hagyjon fel a Virgin, a BMG pedig a Zomba lemezfelirattal. Az EMI- részvények a hír hatására 2,9 százalékkal estek, és fő részvényesei inkább a cég önállóságát támogatják, mintsem hogy megváljanak a Virgin elnevezéstől. A tavaly év végén az EMI és az AOL-Time Warner egyesítéséről folyó tárgyalásoknak szintén gátat szabott Brüsszel. (Reuters/VG)