Világgazdaság, 2001. január (33. évfolyam, 1/8016-22/8037. szám)
2001-01-25 / 18. (8033.) szám
2001. JANUÁR 25. Közbeszerzési elemzés A legnagyobb értékben, 43,7 milliárd forintért a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) írt ki közbeszerzési eljárásokat tavaly, és a Siemens Rt. nyerte el a legtöbb (14,2 milliárd forintnyi) megrendelést— közölte Tunyogi László, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. ügyvezető igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol bemutatták a 2000. évi közbeszerzésekről készült elemzését. Tavaly 3661 közbeszerzési eljárásban 458,6 milliárd forint sorsáról döntöttek, eredményes és értékelhető eljárásonként átlagosan 143 millió forintról. Ajánlatokat 902 szervezet kért, és 2668 cég szerepelt a nyertesek között. A legtöbb ajánlatot, 73-at a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatala kérte, második a Főpolgármesteri Hivatal volt 72-vel, harmadik pedig a Matáv Rt. 64-gyel. Az egy ajánlatkérőre jutó átlagos meghirdetett közbeszerzési érték 508 millió, a több eljárásban érintetteknél 864 millió forint volt. Az egy eljárásra jutó legnagyobb közbeszerzési érték 8,58 milliárd forint volt, amelyben az Arcadom Rt. nyerte el a megbízást az új Nemzeti Színház megépítésére. A szakmacsoportok szerinti felosztásban az építőipar vezet az eljárások 36,4 százalékával. Tunyogi László közölte: a tavalyi közbeszerzési eljárások elemzése alapján nem lát előremutató jelet a korrupció visszaszorításában. (VG) VILAGGAZDASAG Gyorsítanák az okmányirodák munkáját Egyre kevesebb a fennakadás Február 1-jétől várhatóan életbe lép az a rendeletmódosítás, amelynek értelmében az okmányirodák külön díjat kérhetnek a cégektől, ha egyszerre több jármű papírjait szeretnék elintézni. Külön ügyintéző alkalmazásával elkerülhető a hosszas sorban állás — véli Eiselt György informatikai helyettes államtitkár. MUNKATÁRSAINKTÓL Még vannak fennakadások a 264 okmányirodában a különböző igazolványok kiadásánál, de ezek várhatóan februárra megszűnnek —jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Eiselt György, a Belügyminisztérium (BM) informatikai helyettes államtitkára. Mint ismeretes, ez év január 1 -jétől az önkormányzati okmányirodák intézik a személyi és a vállalkozói igazolványok mellett a gépjárműokmányok kiadását is, és sok helyen panaszkodtak az ügyeiket intézni szándékozók a hosszas sorban állásra. Eiselt György az idei tapasztalatok értékelésekor elmondta: az órákig tartó sorban állás oka sokszor az volt, hogy az autókereskedők egyszerre többtucatnyi ügyet próbáltak elintézni. Ezért a BM olyan rendeletmódosítást kezdeményezett, amelynek értelmében az okmányirodák meghatározott díjat kérhetnének azoktól, akik megbízás alapján több jármű papírjait adják le egyszerre, így egységesíteni lehetne a jelenlegi többféle gyakorlatot, és el lehetne kerülni a korrupció gyanúját is. A pénzből az ügyintézők külön juttatást kaphatnának, vagy újabb munkatársakat alkalmazhatnának az okmányirodák. A módosítás tervezetéről még egyeztetnek, de valószínűleg nem lesz akadálya annak, hogy február 1-jétől életbe lépjen— mutatott rá a helyettes államtitkár. A cégektől az egynapos ügyintézésért 300 forint különdíjat kérnének autónként, a kétnaposért 200-at, a háromnaposért pedig 100-at. Fennakadást okozott az ügyintézők gyakorlatlansága is, illetve az, hogy az állampolgárok sem rendelkeztek kellő információval. A helyettes államtitkár elmondta: az ellenőrök január 1-jétől mintegy 80 irodában jártak. Állampolgárként jelentek meg és próbáltak ügyeket intézni. így derült ki, hogy több helyen számítógépes rendszerhibára hivatkozva nem vettek be iratokat az ügyintézők, holott a központi rendszer csak egyszer állt le, és a kérelmek átvétele nyitvatartási időben semmiképpen nem tagadható meg. Amíg az okmányirodák technikai, informatikai hátterét az irodavezetők többnyire dicsérik, addig megoszlanak a vélemények a működés egyéb feltételeiről. A Vas megyei kisvárosok — Körmend, Szentgotthárd, Vasvár—okmányirodáiban zökkenőmentes ügyintézés folyik, nem úgy a megyeszékhelyen. A különböző igazolványok kiállítását a kilenc ügyintéző nem képes ellátni a 120 ezernél nagyobb vonzáskörzetű város esetében—nyilatkozta lapunknak Szabó Erika, a szombathelyi iroda vezetője. Az irodát naponta átlagosan százhúsz ügyfél keresi fel. A létszámbővítés pénzügyi hátterének biztosítására sem az önkormányzattól, sem a BM-től nem kaptak ígéretet. Hangsúlyozta: gondjaikat — a nagy autó-adásvételi forgalom mellett—az is fokozza, hogy irodájukat jelentős számban keresik fel a kisebb városokhoz tartozó ügyfelek. Ez utóbbinak oka Szabó Erika szerint a kisvárosi irodák működésében tapasztalható szakmai hiányosság. K.A.—S. K. Az okmányirodák működésének adatai 2001. január 1 -jétől Megnevezéseb Vezetői engedélyek igénylésének száma 12 885 Kiállított ideiglenes vezetői engedélyek száma 882 Kiállított nemzetközi vezetői engedélyek száma 505 Kiállított forgalmi engedélyek száma 46 870 Kiállított törzskönyvek száma 39 984 Forrás: BM BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP Hét agrárigényt töröltünk (Folytatás az 1■ oldalról) Az EU ugyanakkor tavaly nyári saját agrárálláspontjában —indoklás nélkül—egységesen az 1995—1999-es évekre kért termelési kiegészítő adatokat a kvóták kapcsán. Számunkra kedvezőtlen lenne, ha a báziséveket az 1995— 1999-es intervallum alapján határoznák meg, mivel ez az időszak nem tükrözte a magyar mezőgazdaság tényleges teljesítőképességét — fogalmazott Szabó. Ez azt jelenti, hogy valós lehetőségeinknél jóval rosszabb eredményeket értünk el. Ezért Magyarország az EU által kért adatokat egy hosszabb, 1985—1986-tól kezdődő intervallumba “ágyazva” adta meg. A főosztályvezető szerint a kvóták megállapításánál a bázisévek és a közösségi szabályok mellett azt is figyelembe kell venni, hogy hazánk az agrárpiacok jövőbeli bővülését kihasználhassa (vagyis a szűk kvóták a belépés után ne akadályozzák az agrártermelés növelését. Tetemes korlátozást jelentenének a magyar gazdáknak az 1995—1999-es évek—állítják szakértők. Halmai Péter, a gödöllői Szent István Egyetem professzora kérdésünkre elmondta: ez az időszak kisebb bázisterületeket, termésátlagokat és állattenyésztési eredményeket takar a korábbi évekhez képest. Udovecz Gábor, az FVM-hez tartozó Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) nemrég menesztett főigazgatója közölte: a helyzet modellezésére az intézet korábban elemzést készített az agrártárcának. Az eredmények szerint a magyar termelési lehetőségek 30-40 százalékkal szűkülnének. A már említett kompenzációs kifizetések pedig elméletileg 40-50 százalékkal is csökkennének a kisebb bázisok miatt. Magyarország a belépéskor elvileg 1,5 milliárd euróra is igényt tarthatna, de az 1995— 1999-es referencia-időszak esetén a kompenzációs összeg egymilliárdra apadna—közölte Udovecz. Szabó tájékoztatása szerint Magyarország több változtatást hajtott végre az úgynevezett átmeneti mentességi igényeknél (derogációk) az 1999 végén átadott agrárpozíciós papírhoz képest. (Az átmeneti mentességek azt fejezik ki, hogy hazánk mely agrárterületeken és meddig nem kívánja teljes mértékben átvenni az EU-s szabályozást a belépés pillanatában). A kiegészítő információkat tartalmazó dokumentumban hét derogációs kérést visszavontunk, további hatot pedig módosítottunk, így 1999-hez viszonyítva csupán öt igény maradt változatlan (lásd táblázatunkat). A derogációs kérések 5-10 éves időtartamra szólnak. A visszavonásokra elsősorban azért volt szükség, mert az EU-s joganyag időközben változott, és a magyar késések okafogyottá váltak — közölte Szabó. Más esetekben (például a gabonaintervenciónál) pedig mi láttuk be, hogy az EU nem teljesítheti igényünket. A módosítások egy részét szintén az uniós jogszabályok változása indokolta. A vadrizs és árum esetében viszont Magyarország olyan kérelmet nyújtott be, amely az EU-szabályozás végleges átírására irányul. A magyar agrárderogációs igények változása Visszavont igények 1. Szőlőtörköly kötelező lepárlása alóli mentesség* 2. Fiatal gazdák nemzeti többlettámogatása* 3. Termelői szerveződések nemzeti többlettámogatása* 4. Gabonafélék augusztustól kezdődő intervenciós időszaka 5. Paradicsomtermelők szerveződéseken kívüli támogatása 6. Növény-egészségügyi védett zóna iránti kérelem 7. Vetőmagvak mentessége bizonyos gyommagvaktól Módosított igények 1. Vadrizs átsorolása a rizsrendtartásból a gabonarendtartásba** 2. A Rizlingszilváni borelnevezés megszüntetése a megtartás helyett 3. Az ELI ismerje el a speciális magyar rumot “házirum” néven”** 4. A tokaji eszenciát az EU ismerje el borként 5. Eltérések a borok kén- és illósavtartalmában 6. Állatvédelmi előírások a tojótyúk-, a borjú- és a sertéstartásban*** Változatlan igények 1. Vágóhidak strukturális követelményei 2. Váratlan agrárválságok kezelése nemzeti támogatásból 3. A 2,8 százalékos zsírtartalmú tej fenntartása 4. A szarvasmarha- és sertéssperma leptospiramentessége 5. Borpalackok és címkék felhasználása a készletek kimerüléséig *A megváltozott EU-szabályozás lehetővé teszi “Valójában nem derogációt, hanem az EU-s jogszabályok végleges megváltoztatását jelentené ***A megváltozott EU-s követelményekhez képest kérjük az átmeneti mentességet Forrás: KüM Orbán Viktor és Járai Zsigmond találkozója Orbán Viktor miniszterelnök szerdán délelőtt magánjellegű beszélgetésen fogadta Járai Zsigmond volt pénzügyminisztert, a jegybank leendő elnökét — tájékoztatott Borókai Gábor. A kormányszóvivő elmondta, hogy a találkozón elsősorban az idei várható gazdasági folyamatokat vették számba. A tájékoztatás szerint mindketten úgy értékelték, hogy Magyarország gazdasági lehetőségei 2001-ben is jól alakulnak. (MTI) FKGP: vonják vissza a borjövedéki törvényt Varga Mihály pénzügyminiszternek címzett levélben a bor jövedéki termékké válására vonatkozó törvény módosítása kapcsán egyeztető tárgyalás megkezdésére kérte fel a szaktárcát Zsikla Győző, a Független Kisgazdapárt új frakcióvezető-helyettese. Közölte: a kisgazdapárt legutóbbi országos elnökségének döntése nyomán a jövedéki törvény visszavonását és teljes átdolgozását kezdeményezi a szakminiszternél. (MTI) Elkészült a vízgazdálkodási koncepció tervezete A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium (Kövim) elkészítette a vízgazdálkodás 2015-ig szóló országos koncepciójának tervezetét — tájékoztatott Boros István, a Kövim sajtófőnöke. A szakmai észrevételeket tartalmazó változatot ezúttal széles körű társadalmi vitára bocsátják. A másfél évtizedes koncepció a szükséges beruházások elvégzéséhez nem tartalmaz keretösszeget, ám az idei mintegy 65 milliárd forintos vízgazdálkodási költségvetési előirányzat, valamint a 2002. évi 70 milliárdos irányszám alapján kikövetkeztethető, hogy legalább 1300- 1500 milliárd forint forrásra lesz szükség. (MTI) Turisztikai külképviseletek Új koncepció készül Nem kizárt, hogy a Gazdasági Minisztérium (GM) eláll korábbi tervétől, és nem vonja össze a turisztikai külképviseletek többségét az ITDH-kirendeltségekkel — tudta meg a Világgazdaság. Bár a GM-ben egyelőre óvatosan fogalmaznak, ám már tudható, a döntésre jogosultak elfogadják a szakmai érveléseket. A koncepció módosulását megerősítette Botos Balázs, a Magyar Turizmus Rt. igazgatóságának elnöke. I.RNUllE Bár hivatalosan még senki nem ismerte el, de megváltozik a Gazdasági Minisztérium elképzelése a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) külképviseleti hálózatának átszervezésével kapcsolatban. A múlt évben a tárca vezetője, Matolcsy György jelentette be, hogy a turisztikai külképviseletek többségét integrálják az ITDH külképviseleteibe. Ezzel egyrészt a turisztikai befektetéseket kívánják külföldön jobban eladni, másrészt — a GM szerint — ez mintegy 500 millió forint megtakarítással is járna. Az eredeti elgondolás szerint csak néhány turisztikai képviselet maradt volna önálló. A bejentés nagy felhördülést váltott ki a turisztikai szakmában, hiszen ezt—mind a szakmai szervezetek, mind a kis és nagy cégek vezetői— szakmailag egyértelműen rossz döntésnek minősítették. Sokan bírálták ezért a GM, a turisztikai szakterület és az MT Rt. vezetését. A GM mostani álláspontja, hogy nem kívánja korlátozni az MT Rt. és az ITDH január 1 -től kinevezett új vezetőinek munkáját. Ezért az MT Rt. igazgatósága napokban megtartott ülésén felfüggesztette a korábban hozott döntések végrehajtását és az MT Rt. vezérigazgatójának, Árva Lászlónak március 31-ig adott időt, hogy saját elképzelését kidolgozza. Árva László a Világgazdaságnak elmondta, szándékai szerint maradna a szoros együttműködés a két szervezet között, ám a jelenlegi információk, szakmai értékelések szerint nem megalapozott korábbi formájában az összevonási terv. Ezért az MT Rt. újra áttekinti és értékeli a külképviseletek munkáját, egy-egy ország jelentőségét a magyar beutazó turizmusban. Emellett mérlegre teszik a szakmai szervezetek véleményét is. Ezt követően alakul ki a végleges koncepció. Botos Balázs nem zárta ki, hogy a tárca eláll korábbi tervétől, és a turisztikai képviseletek önállóak maradnak, így természetesen elhalasztják a két szervezet között tervezett együttműködési megállapodás aláírását is. Az igazgatóság áttekintette a Tourinform irodák működését, fejlesztési lehetőségét. A testület szükségesnek tartja, hogy a jövőben ezeknek az információs irodáknak a száma jelentősen emelkedjék — mondta Botos Balázs. Az e heti Figyelőben az üzleti és gazdasági élet izgalmas kérdései és válaszai: Mennyi idő kell a magyar egészségügy megreformálásához? Ki nyerhet a Postabank könyvvizsgálói elleni perben? Miként dőlt össze Zöld Gyula húsipari birodalma?