Világgazdaság, 2001. február (33. évfolyam, 23/8038-42/8057. szám)

2001-02-21 / 37. (8052.) szám

6 HÍRSOROK Orbán Péter: Jó a magyar közbiztonság Európában Írország, Spanyolország és Portugália után Ausztriával és Svájccal holtversenyben Magyarországon a legkevesebb az ezer lakosra jutó bűncselekmény —jelentette ki Orbán Péter. Az országos rendőrfőkapitány szerint a rendőrség 1998- as adósságrendezését követően kezdődött a bűnözés csökkenése, s a folyamat a mai napig tart. (MTI) Megtalálták Szathmáry Nikolett holttestét Megtalálta a rendőrség a Gyulán három évvel ezelőtt eltűnt kislány holttestét. Az akkor hétéves Szathmáry Nikolettet 1998. január 14-én látták utoljára. Az ORFK január 11-én jelentette be, hogy az eltűnéssel összefüggésbe hozható személyek kerültek a hatóság látókörébe. (MTI) Tűz a margitszigeti Thermal Hotelben Kigyulladt a margitszigeti Thermal Hotel felújítás alatt álló épületrészének konyhájában az elszívóberendezés csőrendszere. A tűzoltók a lángokat percek alatt eloltották, személyi sérülés nem történt. (MTI) Krasznai: Életveszélyes lenne a visszatérés Párizsba tartanak a zámolyi romák A francia fővárosban készülnek beszámolni a zámolyi romák “a Magyarországon ellenük irányuló gyűlöletkampányról”. Az igazságügyi tárca eközben visszavárja őket: biztonságuk érdekében állandó mobiltelefonos kapcsolat lehetőségét is felajánlották nekik a megyei rendőrkapitánysággal. MUNKATÁRSUNKTÓL A hét hónapja Strasbourgban tartózkodó zámolyi romák szóvivője, Krasznai József és a Romaparlament elnöke, Zsigó Jenő sajtótájékoztatóval egybekötött vitaestet rendez március 2-án a francia parlament épületében. A párizsi eseményt beharangozó háttéranyagban egyebek közt az olvasható, hogy ellenük “erős gyűlöletkampány indult Magyarországon”, és miután a magyar kormány nem képes biztonságukat garantálni, a “menekültjogi kérelmük elutasítása és a Magyarországra történő visszaküldésük életüket veszélyeztetné”. A zámolyiak kivándorlásukkal kívánják illusztrálni a “700 ezer magyar roma elleni kampányt”. Intézményes üldöztetésben van részük a magyarországi romáknak, a kormány érdemes és érdemtelen cigányokra osztja a roma közösséget, és erre továbbra is fel kívánjuk hívni a francia közvélemény figyelmét — mondta lapunknak Krasznai József. A zámolyiak szóvivője továbbra sem kapott információt a francia menekültügyi hatóságtól arra vonatkozóan, hogy megkapják-e a menekültstátust vagy sem. A keleti demokráciák létrejötte óta Franciaország nem ad politikai menedékjogot a közép- és kelet-európai országokból érkező állampolgároknak, mert ezzel elismerné, hogy ezeket az államokat nem tartja demokratikusnak — idézi az MTI Thomas Schreibert, a Le Monde politikai szakértőjét. Szerinte a zámolyi romáknak óriási a felelősségük abban, hogy az említett sajtókonferencián hogyan tálalják az ügyet. Magyarországon a romákat nem üldözik, de léteznek olyan hátrányos megkülönböztetések, amelyeket kölcsönös jóakarattal ki lehetne küszöbölni —teszi hozzá. A zámolyiakat egyebek mellett várják azok a házak, amelyek költségvetési forrásból épülnek — reagált lapunknak Hende Csaba. Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára arra a felvetésre, miszerint “életveszélyes lenne a zámolyiak hazatérése”, azt válaszolta: a faluban állandó rendőri jelenlét garantálná a biztonságukat, csakúgy, mint az állandó mobiltelefonos kapcsolat lehetősége a megyei rendőrkapitánysággal. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány pedig kész lenne a zámolyiakat kisállattenyésztő programjába bevonni. “Igazán nem tudom, hogy mit tehetnénk ezenkívül a kivándorolt romák megsegítéséért” — tette hozzá az államtitkár. T. T. E. NAP KELTE 2001. február 22-én, csütörtök reggel is Nap-kelte 5.50 és 9.00 között a Magyar ATV-n stúdióbeszélgetésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. A Nap-kelte tervezett témái: Nem marad vetélytárs nélkül a bulvárlappiacon a Mai Blikk. Riskó Géza a Nap-keltében jelenti be, mikor és milyen címmel indul az új újság. Újrakezdte a pereskedést Palotás János és a Postabank. Palotás 2 milliárd forintot követel a pénzintézettől. A Kimnpadon a neves vállalkozó, a per tárgya, olcsó volt-e a büki golfpálya. Torgyán zárja ki Bánkot, vagy Bánk Torgyánt? Kiszorítósdi és életre-halálra vívott belháború a kisgazdapártban. A Kereszttűzben Bánk Attila. Mit mutatnak a legújabb közvélemény-kutatások? Nőtt, vagy tovább csökkent az MSZP előnye? A stúdióban Tóth István György a Tárki és Hann Endre a Medián képviseletében; Szemétháború Pécelen. Miért ürítette a kukáskocsi tartalmát a polgármesteri hivatal elé a vállalkozó? Miért vigyázzák őrző-védők azt a területet, ahová eddig a szemetet vitték? Vita a Szaunában az érintettek között; Ébredjen vidáman; Sportriporter kerestetik. Producer: Gyárfás Tamás. Főszerkesztő: Lakat T. Károly. Műsorvezető: Forró Tamás. Telefonszámunk az adás idején: 251-0519. VIlfjGGAZDfiSfjG ÜZLETI NAPILAP Konszenzus Bursa-ügyben Ebben a félévben minden változatlan marad a hallgatói normatíva (70 ezer forint) felhasználásában, azaz az Oktatási Minisztérium (OM) nem a normatíva 10 százalékos elvonásával teremti meg a Bursa Hungarica (BH) hallgatói szociális ösztöndíj forráshátterét — mondta lapunknak Almássy Kornél. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke örömtelinek nevezte, hogy a tárca ebben a félévben saját forrásból biztosítja a Bursa-ösztöndíj reá eső, mintegy 350 millió forintos részét. (Mint ismeretes, a szociális ösztöndíj másik felét a települési önkormányzatok adják a hallgatóknak.) Az OM és a hallgatók közti tárgyaláson megállapodás született arról is, hogy az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium, a Belügyminisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a HÖOK közös munkabizottságot hoz létre, amelynek feladata az lesz, hogy április 30-áig megtalálja a BH forráshátterét. Almássy Kornél szerint a bizottsági munka lehetőséget teremt arra is, hogy mind a hallgatók, mind a minisztériumok újragondolják a hallgatói normatíva, valamint a hallgatói térítési rendszer gyakorlatát. A HÖOK a konferencia hét végi közgyűlésén dönt a munkabizottság tagjairól. (VG) TÁRSADALOM A kormány elfogadta a korrupcióellenes stratégiát Jöhet az elektronikus aláírás A kormány második olvasatban elfogadta az Igazságügyi Minisztérium (IM) által elkészített korrupcióellenes nemzeti stratégia tervezetét. A kabinet döntése értelmében az Országgyűlés elé kerülhet az elektronikus aláírás bevezetéséről szóló törvénytervezet is. A Honvédelmi Minisztérium (HM) a közeljövőben 39 objektumot ad át az önkormányzatoknak polgári hasznosítás céljára. MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány második olvasatban is megvitatta, majd ezt követően elfogadta az IM által a korrupció elleni küzdelemre kidolgozott stratégiát—jelentette be Borókai Gábor kormányszóvivő az ülést követően. A szóvivő szerint a kabinet már eddig is sokat tett ezen a területen. Magyarország a PricewaterhouseCoopers nemzetközi pénzügyi tanácsadó cég minap közzétett felmérése szerint is a térség legátláthatóbb állama befektetési szempontból. Borókai kijelentette, ezzel együtt a korrupció további visszaszorítása céljából sor kerülhet a kötelező vagyonbevallás kiterjesztésére, a lobbitevékenység törvényi szabályozására — amelynek tervezete már kidolgozás alatt áll —, valamint az összeférhetetlenségi előírások és a büntető törvénykönyv szigorítására. Bár a részleteket a parlamentben vitatják meg, a stratégia a képviselői mentelmi jog újraszabályozását és a korrupció miatt felelősségre vont köztisztviselők tevékenységüktől való eltiltását is előirányozza. A kormány tegnapi döntése értelmében a közeljövőben a parlament elé kerülhet az elektronikus aláírással kapcsolatos törvénytervezet is — közölte a kormányszóvivő. Az elektronikus aláírás bevezetésével az üzleti életben — később az igazságszolgáltatásban, illetve a közigazgatásban is—kockázatmentessé válhat az elektronikus küldemények közvetítése, mert az aláírás egy olyan, a küldeménnyel elküldött adat lesz, amellyel biztosan beazonosítható lesz a feladó, s ha valaki kívülről megváltoztatja az elküldött üzenetet, az aláírás is automatikusan megváltozik. Borókai Gábor szerint a tervezet végrehajtásához —amelyet rendeletek fognak pontosan szabályozni — még létre kell hozni azt a szoftvert, amellyel megoldható, hogy az aláírást csak a feladó tudja a küldeményhez illeszteni. A HM a közeljövőben összesen 39 katonai objektumot juttat —az ÁPV Rt.-n keresztül— az önkormányzatoknak. Ennek előfeltétele, hogy az ügyletek a településen élők érdekeit szolgálják, ezért az önkormányzatoknak vállalniuk kell, hogy az ingatlanokat foglalkoztatás- és szociálpolitikai vagy ipari célokra használják fel. Stumpf István kancelláriaminiszter a Postabank privatizációjának helyzetéről is tájékoztatta a kormányt, azonban a szóvivő a tárgyalások befejezetlenségére hivatkozva nem kívánt nyilatkozni a részletekről. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744 http://www.observer.hu Mazda E2200/D Billenő platós — Három irányba dönthető (hátra, jobbra, balra) — Megengedett össztömeg: 3165 kg — Jármű szélessége: 1700 mm Gépkocsi nettó ára: 3.499.650.- Ft Gyártó és forgalmazó: Mazda Tóth 7400 Kaposvár, Damjanich u.98. Tel.: 82/421-421 2001. FEBRUÁR 21. Fekete Angyal: vizsgálatok minden szinten A kórház sorsa is bizonytalan? Huszonegy embert azonosítottak azok közül, akiket a Fekete Angyal “segíthetett a halálba”. Az emberöléssel gyanúsított ápolónő ügyével összefüggésben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) bezáratta a Nyírő Gyula Kórház érintett osztályának működését. Mikola István egészségügyi miniszter időközben bejelentette, a tárca kész átvenni a kórházat, ha a tulajdonos fővárosi önkormányzat képtelen megszervezni az ellátást. MUNKATÁRSAINKTÓL Huszonegy embert sikerült azonosítani azok közül, akiket a Fekete Angyal néven ismertté vált ápolónő segíthetett a halálba —jelentette be Dézsi Mihály, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szóvivője. A nővér rendőrségi kihallgatásán 30-40 esetet említett, közülük 19 személyt tudott megnevezni. Eközben felfüggesztette a Nyírő Gyula Kórház I. számú belgyógyászati osztályának működését, és vizsgálatot rendelt el az intézményben az ÁNTSZ fővárosi intézetének vezetője. Lun Katalin budapesti tiszti főorvos elmondta: megvizsgálják, hogy az osztály dolgozói betartották-e a munkaköri-gyógyszerkezelési szabályokat. Mikola István egészségügyi miniszter este felajánlotta, hogy a tárca átveszi a kórházat, ha a tulajdonos fővárosi önkormányzat ’’nem tudja az intézményben megszervezni az egészségügyi ellátást”. A miniszter elképesztőnek minősítette a történteket. „Érvényes jogszabályok írják elő az osztályvezető főorvos, a főnővér és minden kórházi dolgozó teendőit, felelősségét és a gyógyszerezés rendjét” — fogalmazott. Mikola István határozottan felvetette a kórház főigazgatójának felelősségét is. Ha lenne elegendő ápolónő, s legalább ketten dolgoznának együtt, csökkenthető lenne a szabálytalanságok kockázata — vélekedett a Nyírő Gyula Kórház főigazgatója, Takács Gábor. Az elhunytak hozzátartozói kártérítési pert a büntetőeljárás lezárta után indíthatnak, de nehéz lesz bizonyítani azt, hogy valóban a nővér segítette a betegeket a halálba, és nem természetes módon hunytak el —közölte Deák Zsolt, a kórház jogásza. A Magyar Ápolási Egyesület elnöke személyes találkozást kért Mikola Istvántól, amelyen — egyebek között — az egyesület kamarává alakítását szeretné kezdeményezni. Mucha Márkné szerint ez esetben szakmai és morális szempontból is ellenőrizhetnék az ápolók munkáját. Az egyesületi tagság ugyanis nem kötelező, s az 59 ezres ápolói karból 14 ezren tagok. Ez jelentős, ám az egyesület etikai kódexére nem kell felesküdniük. Az elnök asszony azt is elmondta a Világgazdaságnak, hogy a jelenlegi normák szerint 75 ezer ápolónőre lenne szükség a gyógyintézményekben, ám 25-30 százalékos a tartós létszámhiány. A túlterheltség, az erkölcsi és az anyagi megbecsülés hiánya azonban nem mentség a Nyírő Gyula Kórházban történtekre — mondta. Az elnök asszony szerint sürgősen gondoskodni kell a hiányzó ápolók pótlásáról, a képzésre a jelenleginél nagyobb összeget kellene fordítani a költségvetésből. Javíthatna a helyzeten, ha beiskolázási segélyt, ösztöndíjat kapnának az érettségi után e pályát választók. Ahhoz azonban, hogy a betegágy mellett maradjanak, szükség van a bérek emelésére. Volga-partira utaznak az FTC kézilabdásai Fizetnek, hogy játszhassanak Amennyiben a Ferencváros kézilabdacsapata a fináléig pattogtatja a labdát a női Bajnokok Ligájában (BL), a csapat a nagy dicsőség mellé 18 millió forintos pluszkiadást könyvelhet el. A klub helyzetét nehezíti, hogy a Magyar Televízió a csapat tavalyi 16 tévés meccse után 1,9 millió forinttal tartozik az együttesnek. SIMON KRISZTIÁN Miközben a labdarúgó Bajnokok Ligájában a legjobb nyolc együttes egyenként négymillió svájci frankot kap az UEFA-tól, a Ferencváros kézilabda-szakosztályának azért is mintegy 10 ezer osztrák schillinget kell fizetnie az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) kasszájába, hogy a csapat a négy közé jutásért játszhasson. A nyolc közé jutott klub a BL- ben való eddigi szereplése 12 millió forintba került. Ez az összeg a szakosztály előzetes —85 millió forintos—költségvetési keretében nem szerepel. Maglódi Lajos, az FTC szakosztály-igazgatója lapunknak elmondta: ahhoz, hogy az együttes egyáltalán elindulhasson a Bajnokok Ligájában, egymillió forintnak megfelelő schillinget kellett fizetnie az EHF-nek. A csoportmeccsek során a Fradi Oslóban, Valenciában és a németországi Lützellindenben szerepelt, aminek összköltsége négymillió forint volt. A vendégegyüttesek és a bírók fogadására a klub 2,5 milliót költött. A csapat a négy közé jutásért a több ezer kilométerre fekvő Volgográddal játszik március elején. A Volga-parti kirándulás költsége négymillió forint. Maglódi Lajos elmondta azt is: ha sikerrel veszik az oroszok elleni kört, akkor is hátravan még az elődöntő, azt követően pedig remélhetőleg a finálé, amelyeknek összköltsége legkevesebb hatmillió forint lesz. Az FTC-nek a sorozatból származó összes bevétele a csapat Baekkelagets Oslo elleni hazai meccsén a norvégoktól a reklámfelületért kapott 20 ezer német márka, valamint a meccs közvetítési díjának értékesítéséért kapott 3 ezer amerikai dollár, összesen 3,6 millió forint volt. A Ferencváros kézilabdaszakosztályának helyzetét nehezíti, hogy a Magyar Televízió még mindig nem fizette ki a klubnak a tavalyi tizenhat tévémeccse után járó 1,9 millió forintot.