Világgazdaság, 2001. június (33. évfolyam, 104/8119-123/8138. szám)

2001-06-21 / 117. (8132.) szám

2001. JÚNIUS 21. Módosítani kell az államháztartási törvényt F­edezik a jegybank veszteségét Az államháztartási törvény módosításával védi ki a Pénzügyminisztérium, hogy a forint fel­értékelődése következtében a 2002-es költségvetésből 50-100 milliárd forintot a Magyar Nem­zeti Bank támogatására kelljen fordítania — tudta meg a Világgazdaság. A tervezett változ­tatás lényege az, hogy az MNB kiegyenlítési tartalékának hiányát a költségvetés folyó tétel helyett a jövőben finanszírozásiként értelmezné. OLÁH GÁBOR Az államháztartási törvényt (áhtv.) kell módosítani annak elkerüléséhez, hogy adópénze­ket emésszen fel a forint erősö­dése következtében értékét egyre vesztő nettó devizaköve­telés-állomány szinten tartása a Magyar Nemzeti Banknál — értesült lapunk. A napokban megszavazott, új jegybanktörvény szerint az MNB nettó devizakövetelései­nek leértékelődését a jegybank eredményétől függetlenül a költségvetés az MNB számára megtéríti a következő évi bü­dzsé terhére, amennyiben a bank nem rendelkezik erre kel­lő fedezettel az úgynevezett ki­egyenlítési tartalékában. Ez a következő évi büdzsé kiadási oldalát akár 50-100 milliárd forinttal is növelhetné. Negatív kiegyenlítési tartalék ugyanis könnyen elképzelhető, hiszen a forint erősödésének minden egyes százalékán 20 milliárd veszteség keletkezik a bank két­­ezermilliárd forint feletti nettó devizakövetelésén. A zárszámadással együtt végrehajtandó, tervezett áhtv.­­módosítás lényege az, hogy a — Nemzeti Bank eredményé­ből a jegybanktörvény kihirde­tésével kikerülő — kiegyenlí­tési tartalék negatív egyenlegé­nek megtérítése a következő évtől nem a folyó költségveté­si hiányt érinti, hanem a priva­tizációs bevételekhez hasonló­an csak finanszírozó tételként jelenik meg. A forint erősödése az állam­­háztartás egészére nézve ugyanakkor előnyös — hívja fel a figyelmet Erhardt Tibor, a Pénzügyminisztérium főosz­tályvezető-helyettese—, a költ­ségvetésnek ugyanis ezen na­gyobb átértékelési nyeresége van, mint ami a MNB-nél vesz­teségként jelentkezik. Ez azt is jelenti, hogy egy közös mérle­gen belül automatikusan kon­szolidálná egymást a két tétel. A tervezett változtatás is erre irányul, egyetlen kis különb­séggel. Ha a forint gyengülne, az átértékelési tartalékban ke­letkező többletet nem vonja el a költségvetés. A forint tartós leértékelődésére azonban a kö­zeljövőben nem sok esély van — tette hozzá Erhardt. Az áhtv. módosítása után a forint árfolyamának változása szimmetrikusan érinti az állam­­adósságot és a devizatartaléko­kat. Ha a forint felértékelődik, akkor a devizatartalék és a de­vizában fennálló, megközelítő­leg hasonló nagyságrendű ál­lamadósság forintban kifejezett értéke egyaránt csökken, de ezek egyike sem érinti a költ­ségvetés folyó egyenlegét — indokolt lapunk kérdésére a Pénzügyminisztérium. Év végén 340 ezer munkanélküli n­őtt az elbocsátások száma Az év végén a regisztrált munkanélküliek száma eléri a 335-340 ezret—prognosztizálja elem­zésében az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ (OMKMK). Az előrejel­zés szerint minden régióban növekedni fog a foglalkoztatottak száma. Kedvezőtlen jel, hogy a cégeknél a feleslegessé vált munkaerő felét elbocsátják. iiiii MJ.mrm Az egy évvel korábbihoz ké­pest 30-40 ezerrel kevesebb— összesen 335-340 ezer—mun­kanélkülire számít az év végén az OMKMK. A központ az idén is elkészítette felmérését, mely­ben közel 4700 cégvezető vé­leményét összegzi a gazdasági helyzetről. A felkeresett válla­latoknál a nemzetgazdaság jogi személyiségű gazdasági szer­vezeteinél foglalkoztatottak 26,3 százalékát alkalmazzák. Az elemzést a Gazdasági Mi­nisztériumban tegnap ismertet­te Glattfelder Béla államtitkár és Székely Judit helyettes állam­titkár. A foglalkoztatás nemzetgaz­dasági szintű javulását alátá­masztják a cégek jelzései. Ugyanis továbbra is magas — 75 százalék körüli — a munka­erő-forgalomban részt vevő vállalatok aránya. A cégveze­tők mintegy 40 százaléka tervez létszámbővítést, míg a csök­kentést tervezők aránya 25 szá­zalék körüli. Ezek az arányok hasonlóak az egy évvel koráb­bi felméréshez. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy az egy-egy cégnél feles­legessé vált munkaerő mintegy felét bocsátották el az idén, töb­bet, mint egy évvel korábban. Az átképzés jelentősége e szempontból csekély, míg az átcsoportosítás aránya 20 szá­zalék körüli. A kereskedelem­ben és a szállítás, raktározás te­rületén a vezetők jobban ra­gaszkodnak alkalmazottaik­hoz, mint más ágazatokban, ugyanakkor az építőiparban könnyen megválnak dolgo­zóiktól. A felmérés tanúsága szerint a cégek több mint 15 százalé­ka bizonyos munkaköröket hu­zamosabb ideje nem tud betöl­teni. Ezek a vállalatok főként a feldolgozóiparban találhatók. A GM becslései szerint nemzet­­gazdasági szinten 30-35 ezer a tartósan be nem töltött álláshe­lyek száma. Ez megegyezik a tavalyi adattal. Állásvesztési módok (2001. május) A munkáltató felmondott 20,9% Közös megegyezés 63,9% Határozott idejű szerződés lejárt 9,1% ©VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: EM A forint erősödése nem növeli a gyógyszerimportot S­pórolhatna a tb Az új gyógyszerárlistának megfelelően a napokban korrigálják a közgyógylistát — mondta tegnap újságíróknak a szaktárca főosztályvezetője. A hazai gyártók jónak tartják, hogy pol­gárjogi szerződés lép hatályba a kormány és a gyártók között a tb által támogatott gyógy­szerek áráról. A forint erősödése miatt nem nő a medicinák importja, A mnmmi A forgalomban lévő 8000 or­vosság közül 3700 árához ad támogatást a tb, közülük 600 van a közgyógyellátottaknak ingyen járó gyógyszerlistán— tudtuk meg Kelemen Judittól. A szaktárca illetékes főosztály­­vezetője elmondta, hogy a na­pokban a közgyógylistát is vál­toztatják, ám a szociálisan rá­szorulók ezután is megkapják orvosságaikat. A két legnagyobb hazai gyógyszergyártó cég jelentős­nek tartj­a a kormánnyal három évre kötött polgárjogi szerző­dést a gyógyszerárakról. Orbán István, az Egis Rt. vezérigazga­tója egy tegnapi sajtóbeszélge­tésen kijelentette: az OEP-pel áprilisban befejezett tárgyalá­sok eredményét az ártámogatá­si bizottság időközben megvál­toztatta, s arról nem értesítette az érintetteket, így aggályos az Európai Unió által is ajánlott transzparencia. Kelemen Judit azonban arról biztosította a cé­geket, hogy a kormány június 12-i döntése után nem történt érdemi változtatás a tb által­­ támogatandó gyógyszerek lis­táján. Bogsch Erik, a Richter Gede­on Rt. vezérigazgatója úgy lát­ja: a tb-kassza állandósult túl­lépésének fő oka, hogy évek óta nő a 90 és 100 százalékkal tá­mogatott készítményekre kifi­zetett összeg. Nyolc éve a kassza 16, tavaly már 41 száza­lékát költötte erre. Ha a hatósá­gok által egyenértékűnek minő­sített generikus szerekkel he­lyettesítenék az innovatív ké­szítményeket, jelentős lenne a tb megtakarítása. Például a sú­lyos betegeknek ingyen járó hányáscsillapítóknál a biztosító évi 300 milliót spórolhatna. Szabó Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületé­nek szakértője szerint ugyan tény, hogy az exportőröket ked­vezőtlenül, az importőröket kedvezően érinti a forint euróhoz viszonyított felértéke­lődése. Ám nem tartja valószí­nűnek a behozatal növekedését, szerinte annak határt szab a tb szűk kas­száj­a és a piac. Úgy fo­galmazott: az árfolyamsáv-szé­lesítés kompenzálhatja a ma­gyar valuta több éven át tar­tó leértékelése miatti vesztesé­güket. N.T.E. VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP BELFÖLD Ecostat: kiegyensúlyozott a gazdaság Az idei inflációt 9,3 százalék­ra, a bruttó hazai termék bővü­lését 4,5 százalékosra prog­nosztizálja az Ecostat Gazda­ságelemző és Informatikai In­tézet tegnap nyilvánosságra hozott, második negyedévi elő­rejelzése. December végére a fogyasz­tói árszínvonal 8,2 százalékig mérséklődhet az Ecostat sze­rint, így nem tartják reálisnak az MNB által korábban hangoz­tatott 7 százalékos decemberi infláció elérését. A kutatóinté­zet szerint a forint árfolyama az év végére a sáv közepétől 5-6 százalékra lehet. A folyó fizetési mérleg 2,3 milliárd euró körüli hiánnyal zár 2001-ben, a költségvetési hiány pedig megközelítheti a 350 milliárd forintot—olvas­ható a kutatóintézet prognózi­sában. Az idén a fogyasztás 4,5 százalékos növekedésével, a beruházások mintegy 7,5 szá­zalékos bővítésével számol az Ecostat. A külkereskedelmi áruforgalom hiányát 5 milliárd euróra teszik. Az ipar termelésnövekedése a tavalyi csúcs után várhatóan fokozatosan mérséklődik — vélik —, az idén 10-12 száza­lékkal haladja majd meg a tava­lyit. Az építőipari konjunktúra élénkülhet, ezt az ágazat szer­­ződésállomány-adataival tá­masztják alá. Ezen ágazat vo­lumenindexe az idén 8-10 szá­zalék körül alakulhat. Az ország pénzügyi, fizetési helyzete kiegyensúlyozott — vonja le a következtetést a ta­nulmány. Az infláció tartós ele­mei azonban megerősödtek, ez kifejezésre jut a maginfláció növekedésében is — állapítják meg. (VG) T­öbb készpénz jut az önkormányzatoknak A korábban tervezettnél mint­egy 21 -23 milliárd forinttal töb­bet kaphatnak az önkormányza­tok a gázközművagyonnal kap­csolatos kompenzációként — erről döntöttek a parlament ta­vaszi ülésszakának utolsó nap­ján a képviselők. Ugyancsak megszavazták, hogy a kifizeté­sek augusztus 15-i határidejét egy hónappal kitolják, így az ál­lamnak szeptember 15-ig kell rendeznie a hátralékokat. Mint a Világgazdaság arról hírt adott, az Országgyűlés a múlt héten egy kisgazda képvi­selő javaslatára megszavazott egy olyan módosító indítványt, amelynek értelmében az önkor­mányzatok járandóságát 20 mil­lió forintig készpénzben fizeti ki az állam. Az e fölötti rész 50 szá­zalékát szintén készpénzben kapják a települések, a többit ál­lamkötvényben. Az eredeti in­dítvány szerint a helyhatóságok 10 millió forintig kaptak volna készpénzt, illetve az ezt megha­ladó igények 20 százalékát fizet­ték volna ki, a többit államköt­vényben egyenlítették volna ki. A szavazás után a kisgazdák arra hivatkoztak, hogy tévedés­ből szavazták meg a módosító indítványt. A Fidesz azonban végül elállt az önkormányzatok számára kedvező módosítás megváltoztatásától. (VG) 3 k­ezest keres a főváros A jövő héten várhatóan a fő­városi közgyűlés elé kerül az a javaslat, hogy a 110 millió eurós EIB-hitel lehívásához szükséges garancia megszerzé­se érdekében mely kereskedel­mi bankokkal tárgyaljon az ön­­kormányzat. Mint ismeretes, tavaly novemberben a kormány megtagadta a hitelgaranciát a fővárostól, így Budapest nem tudta lehívni azt a kölcsönt, amelyet 11 infrastrukturális nagyberuházás megvalósításá­hoz folyósítana az Európai Unió bankja. Az önkormányzat az év ele­je óta keres kereskedelmi ban­ki garanst. Az EIB­AA minősí­tésű hitelintézetet fogad el. A Magyarországon bejegyzett bankok között nincs megfele­lő, de működnek olyanok, ame­lyeknek külföldi anyacége megfelel az előírásoknak. A főváros felhívására 21 pénzintézet jelentkezett, közü­lük ötöt kért kötelező ajánlat­­tételre a bírálóbizottság, de a bírálat még nincs lezárva — mondta a Világgazdaságnak Moskovits Péter, az önkor­mányzat pénzügyi bizottságá­nak elnöke. A jövő csütörtöki közgyűlésnek a tervek szerint arra tesznek javaslatot, hogy mely bankokkal és milyen sor­rendben tárgyaljanak tovább a főváros számára legkedvezőbb ajánlat megszerzése érdekében. Budapest a kormánygaranciá­ért a hitelösszeg 0,5 százalékát, 145 millió forintot fizetett vol­na. A kereskedelmi garancia ennél jóval többe kerül, az elő­zetes becslések szerint 0,7— 1,2 milliárd forint közötti összeg­be. A végső döntést — az EIB jóváhagyásával — várhatóan augusztus végi ülésén hozza majd meg az önkormányzat. (VG)

Next