Világgazdaság, 2001. június (33. évfolyam, 104/8119-123/8138. szám)
2001-06-21 / 117. (8132.) szám
2001. JÚNIUS 21. Módosítani kell az államháztartási törvényt Fedezik a jegybank veszteségét Az államháztartási törvény módosításával védi ki a Pénzügyminisztérium, hogy a forint felértékelődése következtében a 2002-es költségvetésből 50-100 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank támogatására kelljen fordítania — tudta meg a Világgazdaság. A tervezett változtatás lényege az, hogy az MNB kiegyenlítési tartalékának hiányát a költségvetés folyó tétel helyett a jövőben finanszírozásiként értelmezné. OLÁH GÁBOR Az államháztartási törvényt (áhtv.) kell módosítani annak elkerüléséhez, hogy adópénzeket emésszen fel a forint erősödése következtében értékét egyre vesztő nettó devizakövetelés-állomány szinten tartása a Magyar Nemzeti Banknál — értesült lapunk. A napokban megszavazott, új jegybanktörvény szerint az MNB nettó devizaköveteléseinek leértékelődését a jegybank eredményétől függetlenül a költségvetés az MNB számára megtéríti a következő évi büdzsé terhére, amennyiben a bank nem rendelkezik erre kellő fedezettel az úgynevezett kiegyenlítési tartalékában. Ez a következő évi büdzsé kiadási oldalát akár 50-100 milliárd forinttal is növelhetné. Negatív kiegyenlítési tartalék ugyanis könnyen elképzelhető, hiszen a forint erősödésének minden egyes százalékán 20 milliárd veszteség keletkezik a bank kétezermilliárd forint feletti nettó devizakövetelésén. A zárszámadással együtt végrehajtandó, tervezett áhtv.módosítás lényege az, hogy a — Nemzeti Bank eredményéből a jegybanktörvény kihirdetésével kikerülő — kiegyenlítési tartalék negatív egyenlegének megtérítése a következő évtől nem a folyó költségvetési hiányt érinti, hanem a privatizációs bevételekhez hasonlóan csak finanszírozó tételként jelenik meg. A forint erősödése az államháztartás egészére nézve ugyanakkor előnyös — hívja fel a figyelmet Erhardt Tibor, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese—, a költségvetésnek ugyanis ezen nagyobb átértékelési nyeresége van, mint ami a MNB-nél veszteségként jelentkezik. Ez azt is jelenti, hogy egy közös mérlegen belül automatikusan konszolidálná egymást a két tétel. A tervezett változtatás is erre irányul, egyetlen kis különbséggel. Ha a forint gyengülne, az átértékelési tartalékban keletkező többletet nem vonja el a költségvetés. A forint tartós leértékelődésére azonban a közeljövőben nem sok esély van — tette hozzá Erhardt. Az áhtv. módosítása után a forint árfolyamának változása szimmetrikusan érinti az államadósságot és a devizatartalékokat. Ha a forint felértékelődik, akkor a devizatartalék és a devizában fennálló, megközelítőleg hasonló nagyságrendű államadósság forintban kifejezett értéke egyaránt csökken, de ezek egyike sem érinti a költségvetés folyó egyenlegét — indokolt lapunk kérdésére a Pénzügyminisztérium. Év végén 340 ezer munkanélküli nőtt az elbocsátások száma Az év végén a regisztrált munkanélküliek száma eléri a 335-340 ezret—prognosztizálja elemzésében az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ (OMKMK). Az előrejelzés szerint minden régióban növekedni fog a foglalkoztatottak száma. Kedvezőtlen jel, hogy a cégeknél a feleslegessé vált munkaerő felét elbocsátják. iiiii MJ.mrm Az egy évvel korábbihoz képest 30-40 ezerrel kevesebb— összesen 335-340 ezer—munkanélkülire számít az év végén az OMKMK. A központ az idén is elkészítette felmérését, melyben közel 4700 cégvezető véleményét összegzi a gazdasági helyzetről. A felkeresett vállalatoknál a nemzetgazdaság jogi személyiségű gazdasági szervezeteinél foglalkoztatottak 26,3 százalékát alkalmazzák. Az elemzést a Gazdasági Minisztériumban tegnap ismertette Glattfelder Béla államtitkár és Székely Judit helyettes államtitkár. A foglalkoztatás nemzetgazdasági szintű javulását alátámasztják a cégek jelzései. Ugyanis továbbra is magas — 75 százalék körüli — a munkaerő-forgalomban részt vevő vállalatok aránya. A cégvezetők mintegy 40 százaléka tervez létszámbővítést, míg a csökkentést tervezők aránya 25 százalék körüli. Ezek az arányok hasonlóak az egy évvel korábbi felméréshez. Kedvezőtlen tapasztalat, hogy az egy-egy cégnél feleslegessé vált munkaerő mintegy felét bocsátották el az idén, többet, mint egy évvel korábban. Az átképzés jelentősége e szempontból csekély, míg az átcsoportosítás aránya 20 százalék körüli. A kereskedelemben és a szállítás, raktározás területén a vezetők jobban ragaszkodnak alkalmazottaikhoz, mint más ágazatokban, ugyanakkor az építőiparban könnyen megválnak dolgozóiktól. A felmérés tanúsága szerint a cégek több mint 15 százaléka bizonyos munkaköröket huzamosabb ideje nem tud betölteni. Ezek a vállalatok főként a feldolgozóiparban találhatók. A GM becslései szerint nemzetgazdasági szinten 30-35 ezer a tartósan be nem töltött álláshelyek száma. Ez megegyezik a tavalyi adattal. Állásvesztési módok (2001. május) A munkáltató felmondott 20,9% Közös megegyezés 63,9% Határozott idejű szerződés lejárt 9,1% ©VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: EM A forint erősödése nem növeli a gyógyszerimportot Spórolhatna a tb Az új gyógyszerárlistának megfelelően a napokban korrigálják a közgyógylistát — mondta tegnap újságíróknak a szaktárca főosztályvezetője. A hazai gyártók jónak tartják, hogy polgárjogi szerződés lép hatályba a kormány és a gyártók között a tb által támogatott gyógyszerek áráról. A forint erősödése miatt nem nő a medicinák importja, A mnmmi A forgalomban lévő 8000 orvosság közül 3700 árához ad támogatást a tb, közülük 600 van a közgyógyellátottaknak ingyen járó gyógyszerlistán— tudtuk meg Kelemen Judittól. A szaktárca illetékes főosztályvezetője elmondta, hogy a napokban a közgyógylistát is változtatják, ám a szociálisan rászorulók ezután is megkapják orvosságaikat. A két legnagyobb hazai gyógyszergyártó cég jelentősnek tartja a kormánnyal három évre kötött polgárjogi szerződést a gyógyszerárakról. Orbán István, az Egis Rt. vezérigazgatója egy tegnapi sajtóbeszélgetésen kijelentette: az OEP-pel áprilisban befejezett tárgyalások eredményét az ártámogatási bizottság időközben megváltoztatta, s arról nem értesítette az érintetteket, így aggályos az Európai Unió által is ajánlott transzparencia. Kelemen Judit azonban arról biztosította a cégeket, hogy a kormány június 12-i döntése után nem történt érdemi változtatás a tb által támogatandó gyógyszerek listáján. Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója úgy látja: a tb-kassza állandósult túllépésének fő oka, hogy évek óta nő a 90 és 100 százalékkal támogatott készítményekre kifizetett összeg. Nyolc éve a kassza 16, tavaly már 41 százalékát költötte erre. Ha a hatóságok által egyenértékűnek minősített generikus szerekkel helyettesítenék az innovatív készítményeket, jelentős lenne a tb megtakarítása. Például a súlyos betegeknek ingyen járó hányáscsillapítóknál a biztosító évi 300 milliót spórolhatna. Szabó Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének szakértője szerint ugyan tény, hogy az exportőröket kedvezőtlenül, az importőröket kedvezően érinti a forint euróhoz viszonyított felértékelődése. Ám nem tartja valószínűnek a behozatal növekedését, szerinte annak határt szab a tb szűk kasszája és a piac. Úgy fogalmazott: az árfolyamsáv-szélesítés kompenzálhatja a magyar valuta több éven át tartó leértékelése miatti veszteségüket. N.T.E. VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP BELFÖLD Ecostat: kiegyensúlyozott a gazdaság Az idei inflációt 9,3 százalékra, a bruttó hazai termék bővülését 4,5 százalékosra prognosztizálja az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet tegnap nyilvánosságra hozott, második negyedévi előrejelzése. December végére a fogyasztói árszínvonal 8,2 százalékig mérséklődhet az Ecostat szerint, így nem tartják reálisnak az MNB által korábban hangoztatott 7 százalékos decemberi infláció elérését. A kutatóintézet szerint a forint árfolyama az év végére a sáv közepétől 5-6 százalékra lehet. A folyó fizetési mérleg 2,3 milliárd euró körüli hiánnyal zár 2001-ben, a költségvetési hiány pedig megközelítheti a 350 milliárd forintot—olvasható a kutatóintézet prognózisában. Az idén a fogyasztás 4,5 százalékos növekedésével, a beruházások mintegy 7,5 százalékos bővítésével számol az Ecostat. A külkereskedelmi áruforgalom hiányát 5 milliárd euróra teszik. Az ipar termelésnövekedése a tavalyi csúcs után várhatóan fokozatosan mérséklődik — vélik —, az idén 10-12 százalékkal haladja majd meg a tavalyit. Az építőipari konjunktúra élénkülhet, ezt az ágazat szerződésállomány-adataival támasztják alá. Ezen ágazat volumenindexe az idén 8-10 százalék körül alakulhat. Az ország pénzügyi, fizetési helyzete kiegyensúlyozott — vonja le a következtetést a tanulmány. Az infláció tartós elemei azonban megerősödtek, ez kifejezésre jut a maginfláció növekedésében is — állapítják meg. (VG) Több készpénz jut az önkormányzatoknak A korábban tervezettnél mintegy 21 -23 milliárd forinttal többet kaphatnak az önkormányzatok a gázközművagyonnal kapcsolatos kompenzációként — erről döntöttek a parlament tavaszi ülésszakának utolsó napján a képviselők. Ugyancsak megszavazták, hogy a kifizetések augusztus 15-i határidejét egy hónappal kitolják, így az államnak szeptember 15-ig kell rendeznie a hátralékokat. Mint a Világgazdaság arról hírt adott, az Országgyűlés a múlt héten egy kisgazda képviselő javaslatára megszavazott egy olyan módosító indítványt, amelynek értelmében az önkormányzatok járandóságát 20 millió forintig készpénzben fizeti ki az állam. Az e fölötti rész 50 százalékát szintén készpénzben kapják a települések, a többit államkötvényben. Az eredeti indítvány szerint a helyhatóságok 10 millió forintig kaptak volna készpénzt, illetve az ezt meghaladó igények 20 százalékát fizették volna ki, a többit államkötvényben egyenlítették volna ki. A szavazás után a kisgazdák arra hivatkoztak, hogy tévedésből szavazták meg a módosító indítványt. A Fidesz azonban végül elállt az önkormányzatok számára kedvező módosítás megváltoztatásától. (VG) 3 kezest keres a főváros A jövő héten várhatóan a fővárosi közgyűlés elé kerül az a javaslat, hogy a 110 millió eurós EIB-hitel lehívásához szükséges garancia megszerzése érdekében mely kereskedelmi bankokkal tárgyaljon az önkormányzat. Mint ismeretes, tavaly novemberben a kormány megtagadta a hitelgaranciát a fővárostól, így Budapest nem tudta lehívni azt a kölcsönt, amelyet 11 infrastrukturális nagyberuházás megvalósításához folyósítana az Európai Unió bankja. Az önkormányzat az év eleje óta keres kereskedelmi banki garanst. Az EIBAA minősítésű hitelintézetet fogad el. A Magyarországon bejegyzett bankok között nincs megfelelő, de működnek olyanok, amelyeknek külföldi anyacége megfelel az előírásoknak. A főváros felhívására 21 pénzintézet jelentkezett, közülük ötöt kért kötelező ajánlattételre a bírálóbizottság, de a bírálat még nincs lezárva — mondta a Világgazdaságnak Moskovits Péter, az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke. A jövő csütörtöki közgyűlésnek a tervek szerint arra tesznek javaslatot, hogy mely bankokkal és milyen sorrendben tárgyaljanak tovább a főváros számára legkedvezőbb ajánlat megszerzése érdekében. Budapest a kormánygaranciáért a hitelösszeg 0,5 százalékát, 145 millió forintot fizetett volna. A kereskedelmi garancia ennél jóval többe kerül, az előzetes becslések szerint 0,7— 1,2 milliárd forint közötti összegbe. A végső döntést — az EIB jóváhagyásával — várhatóan augusztus végi ülésén hozza majd meg az önkormányzat. (VG)