Világgazdaság, 2001. július (33. évfolyam, 124/8139-145/8160. szám)

2001-07-12 / 132. (8147.) szám

2001. JÚLIUS 12. A forint erősödése nélkül is csökkent az infláció Két számjegyű árindex utoljára? Júniusban 10,5 százalékos 12 havi fogyasztói árindexet regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. A havi drágulás 0,3 százalék volt. Az inflációt az élelmiszerek kiemelkedő drágulá­sa húzta. Az elemzők az infláció további csökkenését várják, szerintük vége lehet a két szám­jegyű indexeknek. Júniusban a fogyasztói árak 10,5 százalékkal haladták meg a 12 hónappal korábbi szintet. Az elemzői konszenzus 10,55 százalékot várt. Az első fél év átlagos drágulását nem változ­tatta meg a júniusi adat: 10,4 százalékon maradt. A maginf­láció 10,3 százalékos volt. A tizenkét havi infláció 0,3 százalékpontos lassulását az előző hónaphoz képest az üzemanyagok és a tartós fo­gyasztási cikkek árának csök­kenése magyarázza. Ez több mint ellensúlyozni tudta ugyan­is az élelmiszerek kimagasló, 18,1 százalékos drágulását az egy évvel korábbihoz képest. A háztartási energia ára változat­lan maradt. A forint felértékelődésének hatása még nem érződik az árak alakulásában. Az importárak­ra vonatkozó szerződések kifu­tását követően, az új szerződé­sek megkötésével először júli­usban, nagyobb mértékben pe­dig augusztustól számít erre Nagy Márton, az ING Vagyon­kezelő elemzője. Egy hónap alatt 0,7 százalék­kal drágultak az élelmiszerek, miután a sertésfelvásárlási árak májusi emelkedése részben a júniusi fogyasztói sertésárak­ban is megjelent—mutatott rá Nagy. Az EU-ban végbement sertésárcsökkenés azonban a következő hónapokban a hazai húsárakat is lenyomja—véli. Jó hír, hogy a szolgáltatási infláción is látszanak a csökke­nés jelei, elsősorban abban, hogy a szezonális üdülés árai kevésbé nőttek, mint korábban. Ez a szektor jellemzően május­ról júniusra emeli az árait, a fo­rint erősödése miatt azonban az idén 0,4-0,5 százalékponttal alacsonyabb áremelést érvé­nyesítettek a szolgáltatók. Az elemzők optimisták a kö­vetkező hónapok áralakulását illetően. Az idényáras élelmi­szerek áremelkedése jelenleg gyors, a jövő hónapban azon­ban várható csökkenése. Emel­lett a magas bázisadatok is a 12 havi index esése irányába hat­­nak majd—véli Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. közgaz­dásza. Július és augusztus deflációs hónapok lesznek, a havi árinde­xek negatívba fordulását várja Nagy. Ebben a felértékelődés, az üzemanyagárak csökkenése, valamint az élelmiszerárak mérséklődése játszanak szere­pet. Júliusra 9,5, augusztusra pedig 9 százalékos 12 havi inf­lációt prognosztizál. Ha a kö­vetkező két hónapban teljesül ez az árszint, az már reálissá te­szi a Magyar Nemzeti Bank év végére becsült 7 százalékos inf­lációs célkitűzésének teljesülé­sét is—tette hozzá Nagy. Egyes főcsoportok áralakulása (2000. június 2 10.) VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: KSH Rekordigény állami segítségre Összesen 1160, önhibáján kí­vül forráshiányos önkormány­zat kap 12,9 milliárd forint ál­lami támogatást az idei év első ütemében. Az Országgyűlés önkormányzati bizottsága teg­napi ülésén elfogadta a kiegé­szítő támogatás felhasználásá­ról készült j­avaslatot. Az előter­jesztést ezek után írja alá a pénz­­ügy- és a belügyminiszter, majd átutalj­ák a pénzt az érintett ön­­kormányzatoknak. Mint azt lapunk megírta (VG, 2001. július 5., 3. oldal), az idén sem javult a helyzet az előző évekhez képes: a 3200 magyar önkormányzat több mint har­mada működőképességét sem tudná fenntartani kiegészítő ál­lami forrás nélkül. Az idei köz­ponti költségvetésben egész évre 10,5 milliárd forintot ter­veztek erre a célra, így a jogos­­nak ítélt 12,9 milliárd kifizeté­séhez a korábban lemondott ál­lami hozzájárulásokból csopor­tosítanak át. Ugyancsak átcso­portosításokra lesz szükség az év végén, amikor a második tá­mogatási ütemről döntenek. Az első félévi igénylések 92 százalékát községek és nagy­községek, 8 százalékát városok nyújtották be. Támogatást kap három megyei önkormányzat is. A forráshiány ebben az év­ben is döntően azoknál a hely­hatóságoknál keletkezett, ame­lyek elmaradott térségekbe tar­toznak. A támogatott települé­sek 20 százaléka Borsod-Aba­­új-Zemplén megyei, 16 száza­léka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei. Azok az önkormány­zatok, amelyek most nem kér­tek állami segítséget, vagy úgy ítélik meg, hogy indokolatlanul utasították el őket, illetve rosszul számolták ki a nekik járó összeget, szeptember 30- ig jelentkezhetnek ismét támo­gatásért. (VG) VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD Vizsgálják a kereskedelmet is A VPOP—a termelők terve­zett demonstrációj­a ellenére is­­— azon az állásponton van, hogy az augusztus közepétől hatályos rendeletmódosítás ér­telmében jelentősen könnyeb­bé válik a szőlő- és borterme­lők adminisztációs munkáj­a— mondta lapunknak Sipos Jenő, a vámhatóság szóvivője. Mint azt keddi számunkban meg­írtuk, a termelők a pinceköny­vek nyilvános elégetésével akarnak tiltakozni a rossznak tartott jövedéki szabályozás és a bonyolult adminisztrációs ter­hek ellen. Szerintük a követel­mények teljesíthetetlenek szá­mukra. A gazdák azt is kifogásolják, hogy nem következetes a jöve­déki törvény végrehajtása, mi­vel a PM felügyelete alá tarto­zó VPOP eddig csaknem kizá­rólag a bortermelőket ellenőriz­te. A pénzügyőrök több kisebb pincészetet évente háromszor­­négy­szer is vizsgálnak, miköz­ben a kereskedelemmel és a vendéglátóhelyekkel alig fog­lalkoznak. Ezzel kapcsolatban Tállai András, a PM politikai állam­titkára annak a véleményének adott hangot, hogy a mintegy 60 ezer üzletben nem indokolt be­vezetni a napi nyilvántartási kötelezettséget. Azt azonban tervezi a tárca, hogy ott, ahol kannából, hordóból mérik ki a bort — mintegy ötezer helyen —, bizonyos szigorításokat ve­zetnek be. Sipos Jenő lapunknak meg­erősítette, hogy a vámhatóság nem “feledkezett meg” a keres­kedelemről, hiszen például az év első felében csaknem 20 ezer esetben vizsgálódtak az üzle­tekben, s az év második felében is ide koncentrálják az ellenőr­zési tevékenységüket. Leszö­gezte ugyanakkor, hogy a ter­melők adminisztrációs kötele­zettségeinek csökkenésével párhuzamosan nőnek a VPOP- ra háruló terhek. (VG) A posta (Folytatás az 1■ oldalról) Az elektronikus közbeszer­zésről tavaly nyáron elfogadott koncepciót Kalmár István, a posta tavaly decemberben kine­vezett elnök-vezérigazgatója még APEH-elnökhelyettessége idején, de attól függetlenül, a miniszterelnök informatikai főtanácsadójának minőségében dolgozta ki. A koncepcióról, il­letve a rendszer megvalósításá­ról született 2000. június végi kormányhatározatban foglalt több feladatnál is a felelősnek megnevezett miniszter együtt­­működőjeként szerepel. A postavezér kinevezését követően már sejteni engedte, a társaság szeretne szerepet kapni az elektronikus közbe­szerzésben. A levél-, a csomag- és a hírlapforgalom logisztikai rendszerének fejlesztésével ki­alakítandó elektronikus piac­térben látta ennek bázisát. Az elektronikus közbeszer­zés rendszerének technikai megvalósítására — a tavalyi kormányhatározat szerint — az eljárást 2000. július 15-ig kellett volna megindítani. A tendert azonban máig nem írták ki, jóllehet a kabinet a szer­ződéskötés határidejét az el­múlt év október 15-ében szab­ta meg. A 2002. január 31-ig fokoza­tosan létrejövő rendszer első fá­zisaként —a határozat értelmé­ben — 2001. április 30-ig kel­lett volna kialakítani az elekt­ronikus közbeszerzés informa­tikai rendszerét olyan szintig, hogy az alkalmas legyen az elektronikus közbeszerzési el­járásokban részt vevő szállítók jegyzékének kialakítására és közzétételére, továbbá—az in­formatikai termékek és szolgál­tatások tekintetében—az egy­szerűsített pályáztatások lefoly­tatására. Az elektronikus közbeszer­zés informatikai rendszerét működtető, valamint az elekt­ronikus közbeszerzéssel kap­csolatos hitelesítőtevékenysé­get ellátó szervezet megbízásá­nak határidejét ugyancsak ez év április 30-ában határozták meg.­ Az elektronikus közbeszerzés informatikai rendszerét máso­dik fázisban 2001. október 31- ig, a harmadikban 2002. janu­ár 31 -ig kell továbbfejleszteni. Ekkorra alkalmasnak kell vál­nia az ellenérték elektronikus úton való kiegyenlítésére, s arra, hogy a központosított köz­­beszerzés hatálya alá tartozó valamennyi árut és szolgáltatást ezen a rendszeren keresztül le­hessen beszerezni. Ugyancsak e határidőre kell a szisztémának képessé válnia arra, hogy bár­mely szervezet alkalmazhassa önként az egyszerűsített elekt­ronikus közbeszerzési eljárás szabályait. koncesszióba kapja ÜZLETI NAPILAP Egyeztetés az árfolyamkockázat kezeléséről Átmeneti segítség lehet Úgy tűnik, csak átmeneti állami segítségre számíthatnak az exportőrök megnövekedett árfolyamkockázatuk kezelésében. A jegybank szerint a dezinflációs hatás miatt az exportáló vál­lalatok jövedelmezőségének jelenlegi romlása átmeneti lesz. nin­finitima A gazdasági és a külügyi tár­ca július végére készíti el javas­latait az esetleges átmeneti in­tézkedésekről, melyek segítik az exportőr vállalatokat árfo­lyamkockázatuk kezelésében. Az már most is látszik, hogy csak átmeneti intézkedésekről lehet szó, mert a világpiac ha­tásait előbb-utóbb a vállalkozá­soknak el kell viselniük — áll a GM közleményében, melyet a sávszélesítés miatt megnöve­kedett árfolyamkockázat keze­léséről tartott szakértői egyez­tetést követően adtak ki. Noha a nettó exportáló válla­latok egy része tagadhatatlanul kárvallottja a nominális árfo­lyam felértékelődésének, az kedvező hatással van a dezinf­lációs folyamatra, áll a jegy­bank tegnapi állásfoglalásában. A sávszélesítés hatásairól ki­adott dokumentum szerint fi­gyelembe kell venni, hogy a de­­zinfláció sikere esetén a reálár­­folyam — a csökkenő infláci­ón keresztül — a jövőben kor­rigálódik; az exportáló vállala­­tok jövedelmezőségének jelen­­legi romlása tehát átmeneti je­lenségnek bizonyul majd. A széles árfolyamsáv és az ennek következtében bizonyta­lanabb jövőbeli forintárfolyam felveti annak szükségességét, hogy a külkereskedelemben részt vevő vállalatok a deviza­kitettségüket határidős vagy egyéb derivatív ügyletekkel fe­dezzék le. Erre jelenleg is lehe­tőségük van. Az érintettek folyamatosan hozzák nyilvánosságra saj­át j­a­­vaslataikat. A Magyar Kereske­delmi és Iparkamara ágazatok és az export hazai hozzáadot­­térték-tartalma szerint differen­ciált eszközrendszert indítvá­nyoz. Eltörölné a turisztikai adót, kiemelt támogatást kér a versenyképességet javító beru­házások támogatásához. Az ál­lami szerepvállalást 2002 végé­ig, fokozatosan csökkenő mér­tékben látja indokoltnak. Hosszabb távon az áfa-beval­lás és -visszaigénylés rugalma­sabbá tételét is indítványozza — szögezte le Parragh László, az MKIK elnöke tegnapi tájé­koztatóján. Az MKIK reméli, a kormány augusztus közepéig dönt az olyan eszközökről, mint az exporthitel vagy az árfo­lyam-biztosítás. Az adótörvé­nyekre október-november táján kell visszatérni — szögezte le. A Magyar Agrárkamara a kalászosok piaci támogatásá­nak emelését tartj­a indokoltnak, s erre 4 milliárd forint többlet­­forrást javasol. Változik az szja-törvény (Folytatás az 1. oldalról) A tárca ugyanis most még csak vizsgálja, hogy szüksé­­ges-e a 20 százalékos adómér­ték csökkentése vagy eltörlése. Konszenzus csak abban van a PM-en belül, hogy lehető­séget kell biztosítani arra: az adót csak a nyereséges és vesz­teséges pozíciók különbözete után kelljen év közben megfi­zetni. A helyettes államtitkár hang­súlyozta: bár tisztában vannak a januártól hatályos adónem bevezetésének likviditáscsök­kentő hatásával, a Budapesti Értéktőzsde visszaesését ko­rántsem a kisbefektetők számá­ra hátrányos adójogszabály megjelenése okozta. A gazdasági tárca által az idén februárban megtett tőzsde­élénkítési javaslatok közül a PM a menedzsmentopciók sza­bályozásának kedvezőbbé téte­lével kapcsolatos elképzelések­ről úgy vélekedik, azoknak nincs közvetlen hatásuk a tőzs­dére. Terták Elemér szerint hallgatólagos megállapodás van viszont arról, hogy a tőzs­dei bevezetési költségek támo­gatására a Széchenyi-terv vál­lalkozásélénkítési programja keretében biztosítanak majd forrást. Magosz-javaslatok A gazdaságfejlesztési lehető­ségek jól illeszkednek a válla­latok igényeihez, ám meg kel­lene szüntetni a lebonyolításban meglévő túlzottan bürokratikus elemeket—véli a Magyar Gép­gyártók Országos Szövetségé­nek (Magosz) elnöksége, amely javaslatokat fogalmazott meg a pályázati rendszer továbbfej­lesztésére. Indítványozza a kis- és középvállalkozásokra vonat­kozó uniós meghatározás elfo­gadása mellett az abban 250 fős­ben maximált létszámlimit 300- 350 fősre emelését, így ezek a vállalkozások is pályázhatná­nak a kkv-knak fenntartott ked­vezményekre. Javasolják azt is, hogy az épít­kezést is tartalmazó pályázatok­nál az érvényes építési engedély csak a már elnyert támogatás átutalásának legyen feltétele. Ugyancsak célszerűnek tarta­nák, hogy a már elfogadott pá­lyázatra vonatkozó szerződés megkötésének feltételeként sze­replő, a pályázó által életbe lép­tetett bankgarancia—2—4 szá­zalék között mozgó — díját az első kifizetés időpontjától kell­jen fizetni. Hiszen a pályázó csak hosszú hónapok után kap­ja meg a támogatás első össze­gét, ám ma már a szerződéskö­téstől kezdődően le kell rónia a díjat. A Magosz elnöksége sze­rint a banki hitel (egy része) he­lyett lehetővé kellene tenni a lí­zing vagy a pénzügyi lízing konstrukciót is. (VG) ­ EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A MAGAZINNAL Figyelő ÜZLETI ÉS GAZDASÁGI HETILAP Az e heti Figyelőben az üzleti és gazdasági élet izgalmas kérdései és válaszai: • Miben reménykedik és miket ígér Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje?­­ • Érdemes-e bankbetétben tartani a pénzünket? • Mely cégeknek célszerű feltételes adómegállapítást kérniük? Üzlet és gazdaság naponta@ F iG YN­H 1 W 1 CD­­ 1s nsLm­.hu 3

Next