Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)

2001-09-18 / 179. (8194.) szám

2001. SZEPTEMBER 18. Ismét ülésezett a Dunaferr-albizottság Törvényesnek és ésszerűnek mondta a Dunaferr korábbi va­gyonkezelésbe adását Kocsis István, az ÁPV Rt. volt vezér­­igazgatója az Országgyűlés gazdasági bizottságának a Dunaferr működését vizsgáló albizottsága hétfői ülésén. Balla György (Fidesz) rámu­tatott: a pályázat határidejét 60- ról 45 napra szűkítették, így csak az Acél XXI. Kft. nyújtott be pályázatot. A képviselők ag­gályosnak tartották, hogy an­nak ellenére nyert az Acél XXI. Kft., hogy a pályáztatás idején még bejegyzés alatt állt. Sepsey Tamás, a Kormányza­ti Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ve­zetője beszámolt arról, hogy a sikerdíj mértéke a vagyonkeze­lői szerződésben 12,5 százalék volt a vagyonnövekmény után, holott a pályázati kiírásban csak 8 százalék szerepelt. A hivatal 2000. j­anuár 31-én zárta le vizs­gálatát, amely az 1996. január 1.—1999. november 30. közöt­ti időszakot tekintette át. (MTI) Tízmilliárdok hiányoznak a vetéshez (Folytatás az 1■ oldalon) Szakértői felmérések szerint a gazdák eddig mintegy 0,5 mil­lió tonna búzát tehettek közrak­tárba, egymilliót adhattak el a malmoknak, további néhány százezret pedig a kereskedők­nek. Mivel évente általában 3-3,5 millió tonna búza kerül forga­lomba, az 5,2 milliós idei össz­termésből 1-1,5 millió tonnára még nem látszik vevő. Ez okoz­hat tízmilliárdokra rúgó bevétel­­kiesést a termelők szerinti 21 ezer forintos mai átlagár mellett. Ezenkívül az eladott termény után is tonnánként 3 ezer forint veszteség keletkezik, mivel a gazdák az önköltséget 24 ezer forintban határozzák meg. A likviditási gondok különö­sen sújtják a kisebb termelőket, ezért sok helyen csúsznak az őszi vetéseket előkészítő talaj­munkálatok. A pangás miatt lanyha a vetőmagpiac is, bár a forgalmazók az idén nem emel­tek árat. Hullán Tibor, a Vető­mag Terméktanács igazgatója ezt megerősítve elmondta: ma alig van érdeklődés a búzave­tőmag iránt. A kereskedőknél 180-200 ezer tonna mag vár el­adásra, amelyből a gyakorlat szerint az ősszel legalább 130 tonna fogy el. Most azonban ennek felére sem adtak megren­delést a gazdálkodók. A piaci bizonytalanság miatt a tavalyi 1,2 millió hektárhoz képest az idén csökken a vetés­terület — mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének (MOSZ) titkára. Biz­tosra veszi a búzaterület zsugo­­rodását Mészáros Gyula, a Ma­gyar Agrárkamara (MAK) fő­titkára is. Tóth szerint a jöve­delemvesztés miatt a gazdák jelentős része nem fémzárolt búzamagot vet, hanem most betakarított olcsó búzáját hasz­nálja majd fel. Ebből a jövő évi termésnél komoly minőségi problémák származhatnak. Emellett a termelők eleshetnek az úgynevezett földalapú támo­gatásoktól is, mert ezek egyik feltételéül az FVM a fémzárolt vetőmagok használatát szabja. A vetés-előkészítő talajmun­kák időarányosan jól haladnak — állította ugyanakkor lapunk kérdésére Lukács József, az FVM főtanácsosa. Szerinte ta­valy ilyenkor azért volt na­gyobb érdeklődés a vetőmagok iránt, mert kevés búza termett, és a többség már szeptember­ben igyekezett hozzálátni a ve­téshez. Azt azonban elismerte, hogy aki még nem tudta értéke­síteni búzáját, az a vetőmagot sem rendelte meg. Megerősítet­te, hogy a vetőmag vásárlásá­nál az idén is folytatódik az úgy­nevezett áruhitel-akció, a ka­matot száz százalékban megté­rítik a gazdáknak. Azt valószí­nűsítette azonban, hogy az idei búzaterület 1-1,1 millió hektár lehet a tavalyi 1,2 millió helyett. Mészáros Gyula szerint az értékesítések elhúzódása ennél jóval nagyobb gondot okozhat amiatt, mert a pangó piac elbi­zonytalanítja a bankokat. Ezért kérdésessé válhat a lejáró, de visszafizethetetlen éven belü­li agrárhitelek meghosszabbí­tása. Emellett az áresés hatására csökken a közraktárba helye­zett termény után kifizethető banki hitelek mennyisége is. Több esetben máris előfordult, hogy a pénzintézetek visszatar­tották az áresésnek megfelelő hitelösszeget — közölte Mé­száros. F. I.—H. L. 1997 1998 1999 2000 2001* * szakértői becslés :VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: KSH, VG Kkv-k integrációs felkészítése A Gazdasági Minisztérium­ban (GM) a mikro-, kis- és kö­zépvállalkozások (kkv-k) EU- integrációs felkészülését segí­tendő középtávú cselekvési programot dolgoztak ki —je­lentette be Pongorné Csákvá­­ri Marianna helyettes államtit­kár tegnapi tájékoztatóján. Ez egyrészt a csatlakozásig tartó időszakra, másrészt az azt kö­vetőre terjed ki. Célja a szfféra felkészítése az EU egységes belső piacán való eredményes működésre, a versenykörülmé­nyek teljesítésére, a változó jogi és piaci körülményekhez való alkalmazkodás segítése. A program keretében egye­bek között vállalkozói kézi­könyv készül. Ezt a tervek sze­rint 2002 első negyedében min­den kkv-hez eljuttatják. Kidol­gozzák a kkv-k EU-integráci­­ós felkészítését segítő egységes oktatási csomagot. A GM por­tálján vállalkozói honlapot in­dítanak. A tervek között szere­pel információs forróvonal ki­alakítása, továbbá vállalkozói EU-s jogszabálytár megjelen­tetése is. (VG) VILÁGGAZDASÁG ­­V BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP Informatikai fejlesztés az egyéni számlákért Nyugdíjindexálás elnapolva Mintegy 4-5 milliárd forintba kerülhet a 2003 januárjában induló virtuális nyugdíjszámla teljes létrehozása — tudta meg a Világgazdaság. A nyugdíjbiztosító informatikai rendsze­rét fejleszteni kell, amire októberben írnak ki közbeszerzési pályázatot. Az viszont legko­rábban csak jövő januárban dőlhet el, hogy a járulékforintokat hogyan indexálják majd. MOLNÁR MARI Informatikai rendszerének fejlesztésére októberben ír ki közbeszerzési pályázatot a Or­szágos Nyugdíj-biztosítási Fő­­igazgatóság (ONYF). Legko­rábban ez év végére az eljárás lezárulhat. Ezt követően a nyer­tesnek egy év alatt kell létrehoz­nia a járulékfizetők nyugdíj­számláit. A kormány hét végi döntése alapján ugyanis 2003. január 1-jétől a mintegy négy­millió munkavállaló és egyéni vállalkozó járulékforintjai egyé­ni számlán gyűlnek majd. A fej­lesztés elkerülhetetlen, mivel a jelenlegi rendszerben az egyéni nyilvántartás csak a már ellátás­ban részesülőknél létezik. Az al­­kalmazottak járulékfizetéseiről csak a munkáltatóktól kap ada­tot, az általuk évente egyszer be­küldött bejelentőlapokból. V­árhatóan 5-6 évig tart az in­formatikai rendszer kiépítése, s a projekt összköltsége mint­egy 4-5 milliárd forintba kerül majd—tudtuk meg. Ezzel pár­huzamosan tovább folyik a nyugdíjbiztosító világbanki forrásból finanszírozott infor­matikai fejlesztése is, amelynek révén a járulékfizetők papírala­­pú adatait viszik számítógépre. Évente a mintegy négymillió munkavállaló és egyéni vállal­kozó közül 100 ezren vonulnak nyugdíjba. Az új rendszer ki­építése során elsőként a nyug­díjhoz közel állók számláit hoz­zák majd létre. Arról továbbra sem döntött a kormány, hogy a nyugdíj alap­jául szolgáló járulékokat ho­gyan, milyen módszerrel inde­xálják az egyéni számlán — tudtuk meg. Információink sze­rint az erről szóló előterjesztés legkorábban a jövő év január­jában készülhet el, a pénzügyi tárca folyamatosan végzi az erre vonatkozó számításokat. A kormány korábbi döntése értel­mében a járulékokat a Svédor­szágban alkalmazott National Defined Contribution (NDC), virtuális egyéni számlarendszer szerint vezetik majd. Ebben a rendszerben a munkavállaló befizetései az egyéni számlán gyűlnek, s a befizetéseket min­den évben indexálják. Svédor­szágban ezt az átlagbér-növe­kedéshez igazítják. Jelentős magyar passzívum az orosz kereskedelemben Szűkülő CEFTA-kedvezmények Lezárultak a CEFTA-szintű további liberalizáció lehetőségei — közölte a Külügyminiszté­rium helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. A szervezet agrárkereskedelmi al­bizottsága a múlt héten Bukarestben tartott ülést, bizottsága a múlt hé MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarország ragaszkodni fog a CEFTA eddig elért ered­ményeinek megtartásához — közölte Balás Péter, a Külügy­minisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Hazánk nem j­árul hozzá a libe­ralizáció egyoldalú megbon­tásához. Ahhoz nevezetesen, hogy miközben azok az orszá­gok, amelyek például az iparcik­keknél jelentős (export)több­­letet érnek el Magyarországgal szemben, az agrártermékeknél megpróbálják az egyébként csökkenő lehetőségeket tovább szűkíteni. Balás konkrétan megnevez­te Lengyelországot, mely egy­oldalúan és jogellenesen fel­mondta a két állam között már korábban aláírt jegyzőkönyvet. A magyar fél az idén egyetlen tonna kedvezményes vámtételű búzát sem tudott Lengyelor­szágba szállítani, miközben a lengyel félnek 200 ezer tonnás mennyiségre automatikusan engedélyt kellett volna adnia. Ürügyként Varsó arra hivatko­zott, hogy Magyarország túl nagy exporttámogatást alkal­maz egyes baromfitermékek­nél, holott ezekből—Balás sze­rint —nem is exportáltak Len­gyelországba. Ez a lengyel lé­pés a kereskedelmi feszültsé­gek és viták visszatértét jelen­ti — szögezte le Balás Péter. Másrészt utalt Romániára, amely sertéshúsra és baromfi­­termékekre alkalmaz piacvé­delmi intézkedéseket. Bukares­ti illetékesek többször kilátás­ba helyezték ezek részleges enyhítését, ez eddig nem történt meg. Ugyanakkor az utóbbi hetekben olyan döntést hozott a román kormány, hogy a ser­téshús esetében egyoldalúan, általában minden országgal szemben 20 százalékra csök­kenti a vámokat. A baromfi te­kintetében a román fél kitérő választ adott a védintézkedés megszüntetését illetően. Balás Péter a múlt héten Moszkvában is tárgyalt az Oroszország által augusztusban bevezetett büntetővámok eltör­léséről. A megbeszélések óva­tos derűlátásra adnak alapot. Szerinte az orosz lépésben az is kifogásolható, hogy a kirótt büntetővámok 12 millió dollár­nyi magyar exportot érintenek, míg a nitrogénműtrágyából az elmúlt két év átlagában 3,5 mil­lió dollár értékű orosz import érkezett. Balás azt is elmondta, az Oroszországba irányuló ma­gyar kivitel tavaly 455 millió dollár volt, ez év első hét hónap­­jában 220 millió. Ezzel szem­ben az importunk e viszonylat­ból tavaly közel 2,6 milliárd dollárt tett ki, az idei első hét hónapban közel 1,4 milliárdot. A mérlegen tehát tetemes a ma­gyar passzívum. B.Gy. ­ A kórháztörvény visszavonását kéri a MOK Levél Orbán Viktornak Bizonytalanná teszi a szolgáltatások hozzáférését, nem ga­rantálja a közpénzek felhasználásának ellenőrzését az egész­ségügyi intézményrendszer és az orvosi tevékenység új for­máiról szóló törvénytervezet, ezért annak visszavonását ja­vasolja a MOK képviselő-testülete. Az erről szóló határoza­tukat eljuttatják a miniszterelnöknek. nmn Mivel a Magyar Orvosi Ka­mara (MOK) érdemi javaslatait nem vették figyelembe a gyógyintézmények új működé­si formáit és a szabadfoglalko­zású orvoslást szabályozó tör­vénytervezetnél, annak vissza­vonását javasolja a testület. Az erről szóló határozatot Orbán Viktor miniszterelnöknek küld­ték el, és tájékoztatták róla az egészségügyi minisztert is. A köztestület úgy látj­a, annak elfogadásával az állam és az ön­­kormányzat visszavonulna a gyógyítóintézmény-rendszer­ből, ezzel bizonytalanná tenné az egészségügyi ellátás hozzá­férését és minőségét — mond­ta tegnap Kupcsulik Péter. A MOK elnöke a Világgazdaság kérdésére azt válaszolta: reméli, a kormány is olyan törvényt akar, amit támogatnak az egész­ségügyi dolgozók, ezért van esély a javaslat visszavonására. A törvénytervezet szerint a kórházak közhasznú társaság­ként működnének, de alvállal­kozóként profitérdekelt társa­ságok is bekapcsolódhatnának az egészségügyi ellátásba. A MOK azonban nem lát kellő biz­tosítékot a közpénzek ellenőriz­hető felhasználására, s félő, hogy csorbul a szolidaritási el­ven működő egészségügyi ellá­tás —mondta Kupc­sulik. A sza­badfoglalkozású orvosok azért válnának kiszolgáltatottá, mert kiesnének a közalkalmazotti törvény hatálya alól. Esélyt sem kapnának arra, hogy részt ve­gyenek a j­áróbeteg-szakellátás­ban történő privatizációban. N.T.E. IMF: a belső kereslet bővítése indokolt Figyelemre méltó gazdasági fejlődést ért el Magyarország az elmúlt években —jelentette ki tegnap Robert Feldman, az IMF közép-európai főosztályának igazgatója azon a megbeszélé­sen, amit Varga Mihály pénz­ügyminiszterrel folytatott. Az IMF megítélése szerint nagy­mértékben növekedett a GDP, a foglalkoztatás nagysága, je­lentősen csökkent az infláció. A körültekintő gazdasági irá­nyítás, valamint a strukturális reformok hozzájárultak az erős gazdasági növekedéshez, a fog­lalkoztatási színvonal javulá­sához, valamint a beruházások­nak a GDP-hez viszonyított nö­vekedéséhez és a tartós pénz­ügyi stabilitás kialakulásához. A Pénzügyminisztérium köz­leménye szerint az IMF szakér­tői kedvezően értékelték a forint­árfolyamsáv kiszélesítését és az inflációs célkitűzés rendszeré­nek alkalmazását. A monetáris politikának ebből adódó na­gyobb mozgástere is lehetőséget teremt az infláció további csök­kentésére—emelte ki Varga Mi­­hály pénzügyminiszter. A 2001 végi inflációs célkitűzést az IMF ambiciózusnak, de elérhetőnek tekinti. A pénzügyminiszter és az IMF-küldöttség szakértői egyetértettek abban, hogy a vi­lággazdaság növekedési ütemé­nek lassulása mellett indokolt némi belső keresletbővítés. Varga Mihály fontosnak tar­totta kiemelni, hogy a gazdasá­gi növekedés fenntartásához és a későbbi évek növekedésének megalapozásához szükséges volt, hogy a 2001-ben kelet­kezett többletbevételek ne a hiány csökkentését, hanem a beruházások élénkítését szol­gálják. (VG) 3

Next