Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)
2001-09-18 / 179. (8194.) szám
2001. SZEPTEMBER 18. Ismét ülésezett a Dunaferr-albizottság Törvényesnek és ésszerűnek mondta a Dunaferr korábbi vagyonkezelésbe adását Kocsis István, az ÁPV Rt. volt vezérigazgatója az Országgyűlés gazdasági bizottságának a Dunaferr működését vizsgáló albizottsága hétfői ülésén. Balla György (Fidesz) rámutatott: a pályázat határidejét 60- ról 45 napra szűkítették, így csak az Acél XXI. Kft. nyújtott be pályázatot. A képviselők aggályosnak tartották, hogy annak ellenére nyert az Acél XXI. Kft., hogy a pályáztatás idején még bejegyzés alatt állt. Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vezetője beszámolt arról, hogy a sikerdíj mértéke a vagyonkezelői szerződésben 12,5 százalék volt a vagyonnövekmény után, holott a pályázati kiírásban csak 8 százalék szerepelt. A hivatal 2000. január 31-én zárta le vizsgálatát, amely az 1996. január 1.—1999. november 30. közötti időszakot tekintette át. (MTI) Tízmilliárdok hiányoznak a vetéshez (Folytatás az 1■ oldalon) Szakértői felmérések szerint a gazdák eddig mintegy 0,5 millió tonna búzát tehettek közraktárba, egymilliót adhattak el a malmoknak, további néhány százezret pedig a kereskedőknek. Mivel évente általában 3-3,5 millió tonna búza kerül forgalomba, az 5,2 milliós idei össztermésből 1-1,5 millió tonnára még nem látszik vevő. Ez okozhat tízmilliárdokra rúgó bevételkiesést a termelők szerinti 21 ezer forintos mai átlagár mellett. Ezenkívül az eladott termény után is tonnánként 3 ezer forint veszteség keletkezik, mivel a gazdák az önköltséget 24 ezer forintban határozzák meg. A likviditási gondok különösen sújtják a kisebb termelőket, ezért sok helyen csúsznak az őszi vetéseket előkészítő talajmunkálatok. A pangás miatt lanyha a vetőmagpiac is, bár a forgalmazók az idén nem emeltek árat. Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács igazgatója ezt megerősítve elmondta: ma alig van érdeklődés a búzavetőmag iránt. A kereskedőknél 180-200 ezer tonna mag vár eladásra, amelyből a gyakorlat szerint az ősszel legalább 130 tonna fogy el. Most azonban ennek felére sem adtak megrendelést a gazdálkodók. A piaci bizonytalanság miatt a tavalyi 1,2 millió hektárhoz képest az idén csökken a vetésterület — mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Biztosra veszi a búzaterület zsugorodását Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara (MAK) főtitkára is. Tóth szerint a jövedelemvesztés miatt a gazdák jelentős része nem fémzárolt búzamagot vet, hanem most betakarított olcsó búzáját használja majd fel. Ebből a jövő évi termésnél komoly minőségi problémák származhatnak. Emellett a termelők eleshetnek az úgynevezett földalapú támogatásoktól is, mert ezek egyik feltételéül az FVM a fémzárolt vetőmagok használatát szabja. A vetés-előkészítő talajmunkák időarányosan jól haladnak — állította ugyanakkor lapunk kérdésére Lukács József, az FVM főtanácsosa. Szerinte tavaly ilyenkor azért volt nagyobb érdeklődés a vetőmagok iránt, mert kevés búza termett, és a többség már szeptemberben igyekezett hozzálátni a vetéshez. Azt azonban elismerte, hogy aki még nem tudta értékesíteni búzáját, az a vetőmagot sem rendelte meg. Megerősítette, hogy a vetőmag vásárlásánál az idén is folytatódik az úgynevezett áruhitel-akció, a kamatot száz százalékban megtérítik a gazdáknak. Azt valószínűsítette azonban, hogy az idei búzaterület 1-1,1 millió hektár lehet a tavalyi 1,2 millió helyett. Mészáros Gyula szerint az értékesítések elhúzódása ennél jóval nagyobb gondot okozhat amiatt, mert a pangó piac elbizonytalanítja a bankokat. Ezért kérdésessé válhat a lejáró, de visszafizethetetlen éven belüli agrárhitelek meghosszabbítása. Emellett az áresés hatására csökken a közraktárba helyezett termény után kifizethető banki hitelek mennyisége is. Több esetben máris előfordult, hogy a pénzintézetek visszatartották az áresésnek megfelelő hitelösszeget — közölte Mészáros. F. I.—H. L. 1997 1998 1999 2000 2001* * szakértői becslés :VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: KSH, VG Kkv-k integrációs felkészítése A Gazdasági Minisztériumban (GM) a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) EU- integrációs felkészülését segítendő középtávú cselekvési programot dolgoztak ki —jelentette be Pongorné Csákvári Marianna helyettes államtitkár tegnapi tájékoztatóján. Ez egyrészt a csatlakozásig tartó időszakra, másrészt az azt követőre terjed ki. Célja a szfféra felkészítése az EU egységes belső piacán való eredményes működésre, a versenykörülmények teljesítésére, a változó jogi és piaci körülményekhez való alkalmazkodás segítése. A program keretében egyebek között vállalkozói kézikönyv készül. Ezt a tervek szerint 2002 első negyedében minden kkv-hez eljuttatják. Kidolgozzák a kkv-k EU-integrációs felkészítését segítő egységes oktatási csomagot. A GM portálján vállalkozói honlapot indítanak. A tervek között szerepel információs forróvonal kialakítása, továbbá vállalkozói EU-s jogszabálytár megjelentetése is. (VG) VILÁGGAZDASÁG V BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP Informatikai fejlesztés az egyéni számlákért Nyugdíjindexálás elnapolva Mintegy 4-5 milliárd forintba kerülhet a 2003 januárjában induló virtuális nyugdíjszámla teljes létrehozása — tudta meg a Világgazdaság. A nyugdíjbiztosító informatikai rendszerét fejleszteni kell, amire októberben írnak ki közbeszerzési pályázatot. Az viszont legkorábban csak jövő januárban dőlhet el, hogy a járulékforintokat hogyan indexálják majd. MOLNÁR MARI Informatikai rendszerének fejlesztésére októberben ír ki közbeszerzési pályázatot a Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF). Legkorábban ez év végére az eljárás lezárulhat. Ezt követően a nyertesnek egy év alatt kell létrehoznia a járulékfizetők nyugdíjszámláit. A kormány hét végi döntése alapján ugyanis 2003. január 1-jétől a mintegy négymillió munkavállaló és egyéni vállalkozó járulékforintjai egyéni számlán gyűlnek majd. A fejlesztés elkerülhetetlen, mivel a jelenlegi rendszerben az egyéni nyilvántartás csak a már ellátásban részesülőknél létezik. Az alkalmazottak járulékfizetéseiről csak a munkáltatóktól kap adatot, az általuk évente egyszer beküldött bejelentőlapokból. Várhatóan 5-6 évig tart az informatikai rendszer kiépítése, s a projekt összköltsége mintegy 4-5 milliárd forintba kerül majd—tudtuk meg. Ezzel párhuzamosan tovább folyik a nyugdíjbiztosító világbanki forrásból finanszírozott informatikai fejlesztése is, amelynek révén a járulékfizetők papíralapú adatait viszik számítógépre. Évente a mintegy négymillió munkavállaló és egyéni vállalkozó közül 100 ezren vonulnak nyugdíjba. Az új rendszer kiépítése során elsőként a nyugdíjhoz közel állók számláit hozzák majd létre. Arról továbbra sem döntött a kormány, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló járulékokat hogyan, milyen módszerrel indexálják az egyéni számlán — tudtuk meg. Információink szerint az erről szóló előterjesztés legkorábban a jövő év januárjában készülhet el, a pénzügyi tárca folyamatosan végzi az erre vonatkozó számításokat. A kormány korábbi döntése értelmében a járulékokat a Svédországban alkalmazott National Defined Contribution (NDC), virtuális egyéni számlarendszer szerint vezetik majd. Ebben a rendszerben a munkavállaló befizetései az egyéni számlán gyűlnek, s a befizetéseket minden évben indexálják. Svédországban ezt az átlagbér-növekedéshez igazítják. Jelentős magyar passzívum az orosz kereskedelemben Szűkülő CEFTA-kedvezmények Lezárultak a CEFTA-szintű további liberalizáció lehetőségei — közölte a Külügyminisztérium helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. A szervezet agrárkereskedelmi albizottsága a múlt héten Bukarestben tartott ülést, bizottsága a múlt hé MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarország ragaszkodni fog a CEFTA eddig elért eredményeinek megtartásához — közölte Balás Péter, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Hazánk nem járul hozzá a liberalizáció egyoldalú megbontásához. Ahhoz nevezetesen, hogy miközben azok az országok, amelyek például az iparcikkeknél jelentős (export)többletet érnek el Magyarországgal szemben, az agrártermékeknél megpróbálják az egyébként csökkenő lehetőségeket tovább szűkíteni. Balás konkrétan megnevezte Lengyelországot, mely egyoldalúan és jogellenesen felmondta a két állam között már korábban aláírt jegyzőkönyvet. A magyar fél az idén egyetlen tonna kedvezményes vámtételű búzát sem tudott Lengyelországba szállítani, miközben a lengyel félnek 200 ezer tonnás mennyiségre automatikusan engedélyt kellett volna adnia. Ürügyként Varsó arra hivatkozott, hogy Magyarország túl nagy exporttámogatást alkalmaz egyes baromfitermékeknél, holott ezekből—Balás szerint —nem is exportáltak Lengyelországba. Ez a lengyel lépés a kereskedelmi feszültségek és viták visszatértét jelenti — szögezte le Balás Péter. Másrészt utalt Romániára, amely sertéshúsra és baromfitermékekre alkalmaz piacvédelmi intézkedéseket. Bukaresti illetékesek többször kilátásba helyezték ezek részleges enyhítését, ez eddig nem történt meg. Ugyanakkor az utóbbi hetekben olyan döntést hozott a román kormány, hogy a sertéshús esetében egyoldalúan, általában minden országgal szemben 20 százalékra csökkenti a vámokat. A baromfi tekintetében a román fél kitérő választ adott a védintézkedés megszüntetését illetően. Balás Péter a múlt héten Moszkvában is tárgyalt az Oroszország által augusztusban bevezetett büntetővámok eltörléséről. A megbeszélések óvatos derűlátásra adnak alapot. Szerinte az orosz lépésben az is kifogásolható, hogy a kirótt büntetővámok 12 millió dollárnyi magyar exportot érintenek, míg a nitrogénműtrágyából az elmúlt két év átlagában 3,5 millió dollár értékű orosz import érkezett. Balás azt is elmondta, az Oroszországba irányuló magyar kivitel tavaly 455 millió dollár volt, ez év első hét hónapjában 220 millió. Ezzel szemben az importunk e viszonylatból tavaly közel 2,6 milliárd dollárt tett ki, az idei első hét hónapban közel 1,4 milliárdot. A mérlegen tehát tetemes a magyar passzívum. B.Gy. A kórháztörvény visszavonását kéri a MOK Levél Orbán Viktornak Bizonytalanná teszi a szolgáltatások hozzáférését, nem garantálja a közpénzek felhasználásának ellenőrzését az egészségügyi intézményrendszer és az orvosi tevékenység új formáiról szóló törvénytervezet, ezért annak visszavonását javasolja a MOK képviselő-testülete. Az erről szóló határozatukat eljuttatják a miniszterelnöknek. nmn Mivel a Magyar Orvosi Kamara (MOK) érdemi javaslatait nem vették figyelembe a gyógyintézmények új működési formáit és a szabadfoglalkozású orvoslást szabályozó törvénytervezetnél, annak visszavonását javasolja a testület. Az erről szóló határozatot Orbán Viktor miniszterelnöknek küldték el, és tájékoztatták róla az egészségügyi minisztert is. A köztestület úgy látja, annak elfogadásával az állam és az önkormányzat visszavonulna a gyógyítóintézmény-rendszerből, ezzel bizonytalanná tenné az egészségügyi ellátás hozzáférését és minőségét — mondta tegnap Kupcsulik Péter. A MOK elnöke a Világgazdaság kérdésére azt válaszolta: reméli, a kormány is olyan törvényt akar, amit támogatnak az egészségügyi dolgozók, ezért van esély a javaslat visszavonására. A törvénytervezet szerint a kórházak közhasznú társaságként működnének, de alvállalkozóként profitérdekelt társaságok is bekapcsolódhatnának az egészségügyi ellátásba. A MOK azonban nem lát kellő biztosítékot a közpénzek ellenőrizhető felhasználására, s félő, hogy csorbul a szolidaritási elven működő egészségügyi ellátás —mondta Kupcsulik. A szabadfoglalkozású orvosok azért válnának kiszolgáltatottá, mert kiesnének a közalkalmazotti törvény hatálya alól. Esélyt sem kapnának arra, hogy részt vegyenek a járóbeteg-szakellátásban történő privatizációban. N.T.E. IMF: a belső kereslet bővítése indokolt Figyelemre méltó gazdasági fejlődést ért el Magyarország az elmúlt években —jelentette ki tegnap Robert Feldman, az IMF közép-európai főosztályának igazgatója azon a megbeszélésen, amit Varga Mihály pénzügyminiszterrel folytatott. Az IMF megítélése szerint nagymértékben növekedett a GDP, a foglalkoztatás nagysága, jelentősen csökkent az infláció. A körültekintő gazdasági irányítás, valamint a strukturális reformok hozzájárultak az erős gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatási színvonal javulásához, valamint a beruházásoknak a GDP-hez viszonyított növekedéséhez és a tartós pénzügyi stabilitás kialakulásához. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint az IMF szakértői kedvezően értékelték a forintárfolyamsáv kiszélesítését és az inflációs célkitűzés rendszerének alkalmazását. A monetáris politikának ebből adódó nagyobb mozgástere is lehetőséget teremt az infláció további csökkentésére—emelte ki Varga Mihály pénzügyminiszter. A 2001 végi inflációs célkitűzést az IMF ambiciózusnak, de elérhetőnek tekinti. A pénzügyminiszter és az IMF-küldöttség szakértői egyetértettek abban, hogy a világgazdaság növekedési ütemének lassulása mellett indokolt némi belső keresletbővítés. Varga Mihály fontosnak tartotta kiemelni, hogy a gazdasági növekedés fenntartásához és a későbbi évek növekedésének megalapozásához szükséges volt, hogy a 2001-ben keletkezett többletbevételek ne a hiány csökkentését, hanem a beruházások élénkítését szolgálják. (VG) 3