Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)
2001-09-19 / 180. (8195.) szám
2001. SZEPTEMBER 19. Kérdéses a tényleges bérnövekedés Torzító reálkereseti statisztika Január-júliusban 4,4 százalékkal voltak magasabbak a reálkeresetek, mint 2000 hasonló időszakában. A statisztikai torzítások miatt a tényleges bérnövekedés ennél valószínűleg jóval kisebb, az év első hónapjaiban feltehetően nem is haladta meg a tavalyi—meglehetősen alacsony — mértéket. Év végéig azonban a reálkeresetek növekedése valószínűleg gyorsul. MADÁR ISTVÁN Az év első hét hónapjában a nettó átlagkeresetek 15,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Eszerint a reálkeresetek 4,4 százalékkal növekedtek. Ez gyakorlatilag megegyezik a korábbi hónapokban megjelent adatokkal, január—júniusban például 4,5 százalékos emelkedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A keresetek növekedési üteme az idén jóval magasabb, mint tavaly, amikor 1,4 (adókedvezmények figyelembevételével 1,9) százalékos volt a bővülés. Az idén eddig megfigyelt 4,4 százalékos emelkedés még nem tartalmazza a személyi jövedelemadó gyerekkedvezményét, ami a modellszámítások szerint további 1,4 százalékponttal növeli a keresettömeg reálértékét —mondja Lindnerné Eperjesi Erzsébet, a KSH osztályvezetője. Mivel a hivatal a munkaadók által jelentett keresettömeg alapján számolhat, nem tudja kiküszöbölni a minimálbér-emelés, illetve a kettős foglalkoztatás, zsebbe fizetés együttes hatásából fakadó torzítást, ismerte el az osztályvezető asszony. Ilyen esetekben a bruttó minimálbér 57 százalékos emelését érzékeli a statisztika, nem pedig a valós keresetnövekedést. (A keresetstatisztika pontatlansága miatt egyébként a nemzetközi gyakorlatban meglehetősen ritka a havonkénti közlés.) A valós reálbér-növekedésről valószínűleg pontosabb képet ad a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által — egészen más módszertannal és más célból készülő — úgynevezett bérinflációs mutató. Ez tulajdonképpen az egységnyi munkaerő árában bekövetkezett “tiszta” változást méri, amely kizárólag a versenyszektorra vonatkoztatott mérőszám, és számos statisztikai szűrésen megy keresztül— tájékoztatott Ferenczi Barnabás, az MNB konjunktúraelemzési osztálya vezetője. Ez a mutató az első negyedévben 12,5 százalék volt. Amennyiben ezt hasonlítjuk az időszaki inflációhoz, hozzávetőleg 2,2 százalékos a reálbér-növekedés, ami megegyezik az MNB tavaly ilyenkor mért értékével. Év végéig azonban még további bérkifizetések és a vártnál nagyobb dezinfláció is növeli a kimutatott reálkereset-növekedést. A nemzetgazdaságban az év első hét hónapjában a bruttó átlagkereset 97 000 forint volt. A versenyszektorban átlagosan 98 400, a költségvetési szerveknél 94 100 forintot kerestek a munkavállalók. A KSH létszámadatai alapján január—júliusban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a közigazgatásban összesen 2,7 millióan álltak alkalmazásban, 0,8 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A növekedés kizárólag a versenyszektorban következett be, a közigazgatásban kismértékben csökkent a foglalkoztatottak száma. Új fegyver az APEH eszköztárában A nyugtaadás ellenőrzésénél is beveti az APEH a véletlenszám-generátort a jövőben — tudtuk meg. A számítógépes programot eddig az adó-visszaigénylésnél és az utólagos ellenőrzésnél használták. Segítségével azokat is megvizsgálhatják a revizorok, akik eddig elkerülték az adóhivatal figyelmét. MUNKATÁRSUNKTÓL Véletlenszám-generátor segíti az adóellenőrök munkáját május óta az ország valamennyi adóigazgatóságán. A számítógépes programjs bizonyos esetekben véletlenszerűen választja ki azt az adózót, akit ezt követően az APEH megvizsgál — mondta a Világgazdaságnak Vikárius Gabriella, az APEH kockázatkezelési osztályvezetője. A kiválasztó rendszernek eddig két modulja készült el, amit az utólagos adóellenőrzéseknél és a kiutalás előtti vizsgálatoknál alkalmaznak. Utóbbinál minden adó-visszaigénylő bizonylatot (áfa, személyi jövedelemadó, önrevíziós és pótló bevallások, támogatások igénylésénél) górcső alá vesznek. Hamarosan elkészül a harmadik program is, amit a nyugta- és számlaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésénél használnak majd—mondta az osztályvezető. Hangsúlyozta: a program bárkit, bármikor kiválaszthat, függetlenül attól, hogy az adózó magánszemély, egyéni vállalkozó vagy társaság. Összesen 200 esetben “vezették be” június és júliusban ezt a rendszert a hagyományos ellenőrzések kiegészítéseként, s az eddigi tapasztalatok kedvezőek — tudtuk meg. Ez év végéig várhatóan 500 ilyen ellenőrzés lesz. Olyan adózókat is vizsgáltak a revizorok, akik eddig elkerülték az adóhatóság figyelmét. M.R.M. VILAGGAZDASAG BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP Kormányjavaslat: három év, 35 milliárd forint Döntés a címzett támogatásokról A kormány javaslata alapján a következő három évben közel 35 milliárd forintot kaphat címzett támogatásként 43 önkormányzati beruházás. Ebből jövőre összesen hárommilliárd forintot folyósítanának. Az állami segítséggel mintegy 50 milliárd forint értékű fejlesztést valósíthatnak meg a helyhatóságok. MUNKATÁRSUNKTÓL Jövőre összesen hárommilliárd forint címzett támogatást javasol a kormány 43 új önkormányzati beruházáshoz — ismertette a kabinet tegnapi ülése után Borókai Gábor. A kormányszóvivő elmondta: 2003- ban 16,3 milliárd, 2004-ben pedig 14,6 milliárd forintot — tehát összesen csaknem 35 milliárdot — kapnak az érintett helyhatóságok, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány javaslatát. Mint azt a Világgazdaság már megírta, minden eddiginél több, 468 igényt nyújtottak be az önkormányzatok, s összességében 629 milliárd forint értékű beruházást terveztek. Lapunk információi szerint korábban a kormány elé kerülő előterjesztésben 36 önkormányzat 39 beruházásának támogatása szerepelt. A kormányszóvivő kifejtette: a kabinet által támogatásra javasolt települések, illetve megyei önkormányzatok listája néhány nap múlva válik nyilvánossá, amikor a miniszterelnök aláírása után a törvényjavaslatot beterjesztik a parlamentnek. Borókai Gábor csak néhány helyhatóságot említett meg, többek között Kalocsa, Mohács, Miskolc, Pécs, Mórahalom, Csurgó, Pilis, Nőtincs, Sopron, Szeged és a fővárosi I. kerületi önkormányzatát. A kormány döntésénél kiemelt szempont volt, hogy reális-e az igény, s hogy minden megye legalább egy önkormányzata és a főváros legalább egy kerülete részesüljön címzett támogatásban. Egy helyhatóság egy fejlesztéshez kaphat állami forrást, kivéve, ha a beruházás európai uniós támogatásra is számíthat. Ettől az évtől kezdve az egymilliárd forint feletti, szennyvízelvezetéshez, illetve -tisztításhoz és a térségi szilárdhulladék-lerakókhoz kapcsolódó beruházáshoz is címzett támogatást kell kérni, míg korábban ezekhez alanyi jogon járó céltámogatást lehetett igényelni. Az előző években az ellenzék gyakran bírálta a kabinetet, hogy döntően a kormánypárti, illetve független vezetésű önkormányzatokat részesítették előnyben. A kormány viszont hangsúlyozta: szakmai szempontokat helyeztek előtérbe. Lapunk információi szerint most is csak három szocialista és egy szabad demokrata vezetésű önkormányzat szerepel a támogatottak listáján. A pénzügyi szférát nem rázta meg a terrortámadás Figyelem és óvatosság Pánikra nincs ok, figyelemre és óvatosságra azonban szükség van—összegezte Szekeres Imre, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke, miként vélekednek a pénzügyi szféra vezetői az amerikai terrortámadás lehetséges nemzetközi következményeiről. MUNKATÁRSUNKTÓL A terrortámadások felerősíthetik egy már gyengülő amerikai gazdaság lanyhulását, és ez mindenképpen hat majd Nyugat-Európára is s azon keresztül Magyarországra — fejtette ki Nyers Rezső, a bankszövetség főtitkára tegnap az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt. Jelezte: a pénzügyi befektetők napjainkban csökkentik várható kockázataikat, a rizikósnak ítélt piacokról visszavonulnak. Magyarországot nemegyszer együtt kezelik a feltörekvő piacokkal, így nagy kérdés, hogy milyen mértékű és mélységű lesz a következő hetek eseményeinek hatása. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Auth Henrik úgy vélekedett: bár középtávon nem lehet biztonsággal megjósolni az eseményeket, rövid távon az Egyesült Államok gazdaságára, illetve a dollár árfolyamára lehetnek nagyobb hatással a terrorcselekmények. Csillapított hatás jelentkezik Nyugat-Európában, Magyarországon még a nyugat-európainál is kisebbet lehet valószínűsíteni. Törjék Elemér, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint egyelőre mindenfajta forgatókönyv lehetséges. A központi költségvetés vonatkozásában azonban nincs szükség semmilyen rendkívüli intézkedésre. Az újjáépítés jelenthet húzóerőt is az építőipari cégek számára, azonban az is nagy bizonytalanságot hordoz magában, hogy a lehetséges ellencsapások helyszínei olajforrások közelében vannak—tette hozzá. O. G. Általános vitára alkalmasnak találta a 2000. évi központi költségvetésről és a társadalombiztosítási alapok tavalyi büdzséjéről készült zárszámadást az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága tegnap. A zárszámadással kapcsolatban Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke elmondta, hogy az elkészített anyag javult az elmúlt évekhez képest , hozzátette azonban, hogy teljesen megbízható elszámolást nem biztosít. A költségvetési bizottságban ugyanakkor Bauer Tamás (SZDSZ) “a 2001. évi központi költségvetés és a 2000. évi zárszámadás meghamisításának vizsgálatára” javasolta albizottság felállítását. Éles, személyeskedésektől sem mentes vita után az albizottság felállítását a testület 17-12 arányban elutasította. Decemberre romlik a külső egyensúly Jelentős idegenforgalmi többlet Az év első hét hónapjában 624 millió euró hiány halmozódott fel a folyó mérlegben. Ez jóval kevesebb, mint a tavalyi időarányos deficit, elsősorban az idegenforgalomnak köszönhetően. Év végére azonban a költségvetési élénkítés és a profithazautalás következtében romlik majd a külső egyensúly — állítják az elemzők, mint amin. Júliusban egy hajszállal még az előzetes adatoknál is jobban zárt a folyó fizetési mérleg. A végleges adatok szerint a folyó többlet 191 millió euró, szemben a két hete megjelent 175 millióval. A változás elsősorban az idegenforgalom során kimutatott nagyobb szufficitnek köszönhető. A friss adatok nem változtattak a korábbi képen: eszerint júliusban a várakozásoknál sokkal kedvezőbben alakultak az egyensúlyi viszonyok, ami elsősorban a turizmusnak és a kimagasló, 24,6 százalékos áruexport-dinamikának köszönhető. Az első hét hónap halmozott hiánya 624 millió euró, ami 232 millióval kevesebb, mint a tavalyi időarányos. A fő sorokon eddig rendre kisebb hiány, illetve nagyobb többlet alakult ki, mint 2000- ben, pedig abban az évben is kimagaslóan jó volt a folyó fizetési mérleg állapota. Különösen az idegenforgalom bő 200 millióval magasabb többlete érdemel említést, de jól teljesít az árumérleg is. Az év második felében meginduló költségvetési expanzió jelentősen rontja majd a folyó mérleg állapotát — mondják egybehangzóan az elemzők. Tulajdonképpen egyetlen elemző sincs, aki arra számítana, hogy az éves hiány jelentősen alulmúlná a kétmilliárd eurót, sőt a többség e feletti deficitet vár. Augusztusban — szezonális okokból kifolyólag — szinte biztos többlettel zár majd a mérleg, tehát az év utolsó harmadában 2,3-szer akkora hiányra számítanak a szakértők, mint amennyi az első nyolc hónapban felhalmozódott. Ilyen mértékű romlást segíthet elő az is, ha az év végi rendszeres jelentős profitkivitel az idén — ellentétben a tavalyival —bekövetkezik. M.I. A folyó fizetési mérleg alakulása (millió euró) 2000.1—VII. 2001.1—VII. Az árumérleg egyenlege —1132 —1074 A szolgáltatás egyenlege 1035 1336 A jövedelmek egyenlege —1029 —1156 Viszonzatlan átutalások 271 270 A folyó mérleg egyenlege —856 —624A nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege 413 575 Forrás: MNB Devizaadósság helyett forintpapír (Folytatás az 1■ oldalról) Az MNB érvelése a következő: a jegybanknak mintegy 13 milliárd eurónyi devizatartaléka van, ez után 3,5 százalékos kamatot kap. Az ÁKK 10 milliárd eurónyi államadósságot kezel, ami után mintegy 5,1 százaléknyi kamatfizetési kötelezettsége keletkezik. Mivel a bank monetáris tanácsa kisebb devizatartalékot lát szükségesnek, lehetőség lenne mindkét állományt 1,2-1,2 milliárd euróval csökkenteni. A lépés a kapott, illetve a fizetendő kamatok közti eltérés miatt 19,2 millió eurónyi (jövőre mintegy 5 milliárd forint) veszteségtől való megszabadulást jelentene az állam számára. A Világgazdaság által megkérdezett elemzők ugyanakkor a javaslat veszélyeire hívják fel a figyelmet. A biztos, 5 milliárd forintnyi nyereség eltörpül a többletforintkötvény kibocsátásának következményei mellett. 2002-ben a belföldi nettó kibocsátás például a korábban szükségesnek tartott 700 milliárd forint helyett 1000 milliárdra emelkedne. A többletállampapír kamatszintnövelő hatású, azaz az infláció csökkenése jövőre csak korlátozott mértékben mutatkozhat majd meg az államkötvénykamatokon. Amennyiben a miniszterelnök és az ÁKK megfogadja Járai javaslatát, és a piacok helyett a jegybank tartalékából vásárol meg 300 milliárd forint értékű devizát, az aukciós értékesítés nagyságrendjét is módosítani kell. Jelenleg havi 200- 300 milliárd forintnyi kötvény kel el havonta az állampapíraukciókon. A jegybanki javaslat azonban a jövőre lejáró és forintban megújítandó 3000 milliárd forintnyi állománnyal együtt azonban már 4000 milliárd forint összegben kibocsátandó kötvényállományt feltételez. 3 MEKED • +1% a meghirdetett havi betéti kamatokhoz képest; • az ajánlat 2001. augusztus 10-től szeptember 30-ig érvényes, kizárólag a 30+1 napos futamidejű, minimum 1 millió Ft összegű forint betétekre; • az ezen időszak alatt lekötött, ám később lejáró betétekre a fordulónapot követően az aktuális havi kamatlábak vonatkoznak. A kamatváltoztatás jogát a bank fenntartja. Éves kamatok ( EBKM): 1 10 millió Ft 8,80% 10-50 millió Ft 9,35% 50 millió Ft tól 9,95% TeleCenter: 3 ooo ooo, od 40 200 069 • www.khb.hu További részletek a bankfiókokban és a TeleCenteren!