Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)

2001-09-20 / 181. (8196.) szám

2001. SZEPTEMBER 20. A főváros és Észak-Alföld teljesít a legjobban­ Továbbra is lendületben az építőipar Júliusban a korábbi hónapokhoz hasonló magas növekedési ütemet produkált az építőipar. Az ágazati konjunktúra többek között a lakás-, illetve autópálya-építéseknek köszönhető. A rendelésállományok alakulása lassulást ígér, de az éves teljesítmény így is kiemelkedő lesz. inammnmmL Júliusban az építőipari terme­lés volumene — a szezonálisan és munkanaptényezővel kiiga­zított index alapj­án —12,3 szá­zalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A friss ada­tok szerint az ágazat immár har­madik hónapja teljesít maga­sabb fokozatban. Január—áp­rilisban ugyan szintén magas, 5 százalék körüli volt a növe­kedési ütem, azóta azonban még nagyobb “fordulatszá­mon” pörög az építőipar. Az év első hét hónapjának átlagos di­namikája 9,1 százalék. Ez jóval magasabb, mint az ipar egészé­nek bővülése, mely ugyaneb­ben az időszakban erőteljes fé­kezésbe kezdett. Az építőipari konjunktúrát minden bizonnyal a lakásépíté­sek húzzák leginkább. Erre utal az is, hogy az egyik legdinami­kusabban fejlődő terület Buda­pest és Pest megye, ahol látvá­nyosan nőtt a lakáscélú építke­zések száma. Szintén jelentős növekedést mondhatnak magu­kénak az észak-alföldi székhe­lyű cégek, különösen Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 52 szá­zalékos teljesítménynövekedé­se kiemelkedő. A növekedési gócpontok ismeretében az is valószínűsíthető, hogy az autó­pálya-építések szintén hozzájá­rulnak az ágazat fellendülésé­hez. A hét régióból kettőben re­gisztrált visszaesést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Közép-Dunántúlon 5, Észak- Magyarországon több mint 8 százalékkal csökkent a terme­lés volumene.­­ Az új szerződések, illetve a szerződésállomány adatai el­lentmondásos képet adnak ar­ról, hogy meddig tarthat még a látványos fellendülés. Július végén a szerződésállomány volumene 29,5 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel koráb­bit, ami jelentős csökkenés a júniusi 88 százalékos adatok­hoz képest. A KSH közlése sze­rint ennek az az oka, hogy ta­valy ilyenkor az autópálya-épí­tésekkel összefüggésben kiug­róan nagy volumenű szerződé­seket kötöttek. Ez érhető tetten a júliusban kötött új kontraktu­sok volumenében is, ami fele a tavalyinak. Amennyiben ezek a mutatók jól jelzik a kereslet alakulását, csökkenhet az építőipar lendü­lete. Ennek mértéke azonban kétséges. Figyelembe véve az eddigi teljesítményt, az már biz­tosnak látszik, hogy az elmúlt hat esztendő egyik legsikere­sebb időszaka 2001 lesz. M.I. : VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA 1997 1998 1999 2000 2001. I-VII. Forrás: KSH Az építőipari termelés alakulása (az előző év azonos időszaka 1­100) VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD Lobbi egy önálló építésügyi minisztériumért Szétszórt lakáspénzek Lakásügyi minisztérium létrehozásáért lobbizik a Társaság a Lakásépítésért Kht. A Fidesz szerint ugyanakkor az otthonteremtési politika a gazdasági tárcánál jó kezekben van. A la­káscélra fordítható állami források viszont több minisztériumnál vannak szétszórva. Magyarország az idén a GDP 0,75 százalékát költi lakásépí­tésre, ennek a duplája lenne az elfogadható összeg — állítja Földi Tamás, a Társaság a La­kásépítésért Kht. elnöke. Éven­te 40 ezer új otthon létrehozá­sára lenne szükség, ezzel szem­ben optimista becslések szerint 30 ezer épülhet fel az idén. Pe­dig a plusz tízezer új lakás 117 milliárd forinttal növelné a GDP-t, és 50 ezer új munkahe­lyet jelentene — számolt Föl­di Tamás. Ezért egy a lakás-és építésügyet felkaroló önálló tárca létrehozásáért lobbizik a kht. Jó döntés, hogy a Gazdasági Minisztérium (GM) a felelőse az otthonteremtési politikának —reagált Sasvári Szilárd, a Fi­­desz lakáspolitikai munkacso­portjának vezetője. T­ermésze­­tesen ezen lehet változtatni, de az már egy új kormány kompe­­tenciáj­a lesz — tette hozzá. Nem tartja szükségesnek egy külön a lakáspolitikai célokra alakult minisztérium létrehozá­sát Zongor Gábor sem. A Te­lepülési Önkormányzatok Or­szágos Szövetségének főtitkára szerint inkább a normatív támo­gatási rendszerbe kellene pluszforrásokat juttatni. A je­lenlegi lakástámogatási pályá­zati rendszer ugyanis álmegol­dás. Csupán azokat a települé­seket segíti, amelyek politikai vagy financiális önerővel ren­delkeznek. A támogatásra szo­ruló, hátrányos helyzetű hely­hatóságoknak esélyük sincs ál­lami forrásokra—véli Zongor Gábor. Az önkormányzatok jelenleg normatív támogatásként mind­össze 17,2 milliárd forintot kap­nak lakáscélra. Emellett 200 millió forint jut adósságkeze­lésre. A települések pályázhat­nak még a Széchenyi-terv in­gatlanprogramjaira, amelyek közül a GM bérlakás-építési programja a legsikeresebb. Mint arról már beszámoltunk, erre a célra további ötmilliárd forintot szavazott meg a kor­mány. A másik programra (a lakóépületek energiatakarékos felújítására) eddig csupán há­rom önkormányzat jelentke­zett. A GM költségvetésében lakáscélra egyébként 11 milli­árd forintot különítettek el, amelyből eddig 8,5 milliárdot osztottak szét az önkormányza­toknak — derül ki a tárca la­punkhoz eljuttatott közlemé­nyéből. A legnagyobb összegű lakáscélú előirányzattal, 62,6 milliárd forinttal a Pénzügymi­nisztérium rendelkezik. Ebből az összegből fizetik például az új lakás építéséhez és vásárlá­sához igényelhető támogatott hitelek kiegészítő kamattámo­gatását. Azzal mindenki egyet­ért, hogy indokolt lenne a for­rások koncentrálása. A Társa­ság a Lakásépítésért Kht. sze­rint ezért is célszerű, hogy ön­álló minisztériuma legyen a la­káspolitikának. Földi Tamás szerint elgon­dolkodtató az is, hogy tavaly a kiadott építési engedélyek szá­ma éppen a duplája volt a hasz­nálatbavételi engedélyek szá­mának. Átlagosan is legalább 20 százalék a különbség. Meg kell vizsgálni, hogy esetleg az építésügyi hatóságok szorulnak további támogatásra, vagy a kereskedelmi bankok területén kell rendet tenni ahhoz, hogy minden építési engedélyből tényleg felépülj­ön egy új ingat­lan — véli a Társaság a Lakás­építésért Kht. elnöke. B.K. ÜZLETI NAPILAP Külföldön végzett speciális műtétek, vizsgálatok Az OEP kifizeti az indokolt számlát Tizenkét éve téríti a tb a hazánkban még nem végezhető életmentő gyógykezelések költsé­gét. Tavaly 578 millió forintot fizetett e célra, ebből 120 milliót hat tüdőátültetésre. A be­avatkozások indokoltságáról az illetékes országos intézet dönt. Gyakran külföldi orvosok nálunk végzik el a műtétet, az ő díjukat is az OEP fizeti. Évente átlagosan száz új sú­lyos beteg külföldi gyógyításá­nak és ötven kontrollvizsgálatra kiutazónak a költségét fizeti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) — tudtuk meg Lengyel Balázs főosztályveze­tőtől. Mivel az e célra fordítható költségvetést túl lehet lépni, az életmentő beavatkozásokra az OEP minden esetben előteremti a pénzt. Az egyes betegségek gyógyí­tásával foglalkozó országos in­tézetek döntenek a külföldi ke­zelések indokoltságáról. Az esetleges elutasítás miatt az Egészségügyi Tudományos Tanácsnál fellebbezhetnek az érintettek. Olyan beavatkozá­sok külföldi elvégzését támo­gatja az OEP, amelyeket itthon még nem csinálnak. Az orvosi testület azt is vizsgálja, hogy a drága — nem kísérleti céllal végzendő — műtét eredmé­nyességének megvan-e az esé­lye. Általában ez az orvosi gré­mium veszi föl a kapcsolatot a magyar beteget fogadó intézet­tel. Lengyel Balázs elmondta azt is, hogy a beteg és indokolt eset­ben a hozzátartozója utazási költségét is megtérítik. A hoz­zátartozó szállásköltésének fi­nanszírozására ugyan nem ad módot a rendelet, de a legtöbb esetben különféle alapítványok segítségével az OEP közbenjá­rására azt sikerül előteremteni. Magyarországon még nem végeznek tüdőátültetést, így tavaly a bécsi klinikán hat ilyen beavatkozást végeztek magyar betegeknek, egy transzplantá­ció átlagos költsége 20 millió forint volt. Nálunk még nincs szív-tüdő átültetés sem, ezért a kettős transzplantációt ugyan­csak külföldön végzik el. Az OEP tavaly két gyermek külföl­di májátültetésének és két csontdaganatos beteg gyermek speciális implantációjának a költségét is megtérítette, ez utóbbi beavatkozásokkal el le­hetett kerülni az amputációt. Svájcban speciális technikával végezhető gerincműtétekre ke­rült sor. Egyelőre nálunk nincs meg a technikai háttere bizo­nyos, a vérből kimutatható ge­netikai vizsgálatoknak, szük­ség szerint ezért az érintettek vérmintáit külföldi laboratóri­umokba küldik. Gyakran ke­resik a csontvelődonort is kül­földön. Az OEP emellett támogatja azt is, hogy neves külföldi ovosok a hazai klinikákon vé­gezzék el azokat a műtéteket, amelyekhez nálunk még nincs megfelelő ismeret. Az orvosok műtéti díját és az itt-tartózko­­dás költségét is a biztosító áll­ja, ami olcsóbb, mint ha a be­teget utaztatnák. Külföldi gyógykezelések tb-kiadásai Év M Ft 1998.............................373 1999............................445 2000............................578 2001 ............................ 478* 2002 ............................ 497* * tervezett Forrás: OEP Októberben dönt a kabinet Nyugdíjemelés az idén harmadszorra Novemberben újabb nyugdíjemelés várható — tudta meg a Világgazdaság. Az erről szóló előterjesztést októberre készí­ti elő a pénzügyi tárca. Számítások szerint legkevesebb 1,3 százalékos második, pótlólagos emelés valószínűsíthető, így az idén már harmadszorra emelkednének az ellátások. Októberben nyújtja be a Pénzügyminisztérium a kor­mánynak az idei második, ki­egészítő nyugdíjemelésről szó­ló előterjesztést — értesült la­­punk. Ha ez bekövetkezik, ak­kor az idén harmadszorra emel­kednek az ellátások összegei. Először januárban, 10,3 száza­lékkal növelték a nyugdíjakat. Majd — a novemberi korrek­ciót előre hozva—már nyáron, a makroparaméterek módosítá­sa után további 3,5 százalékkal fejelte meg az emelt nyugdíja­kat a kormány (ez ugyanis már nem volt januárig visszamenő­­leges.) A törvény szerint ugyan­is legkésőbb novemberig kell kiegészíteni az ellátásokat, ha az emelést meghatározó két mutató valamelyike (az inflá­ció, illetve a keresetnövekedés) eltér az eredetileg tervezettől. Ezenfelül a kormány saját ha­táskörében dönthet a további növelésről. Mint korábban megírtuk, a tárca már a nyáron kilátásba helyezett egy újabb, kiegészítő emelést ez év no­vemberére (VG, 2001. június 6., 3. o.). Akkor úgy nyilatkozott a tárca, ősszel vizsgálja meg a novemberi emelés szükséges­ségét. A PM egy változatot készít az idei korrekcióról. Információ­ink szerint legkevesebb 1,3 szá­zalékos második korrekciós emelés várható. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szer­da reggeli rádióinterjújában— a gazdasági növekedés hatá­saival kapcsolatban—nyugdíj­­emeléseket helyezett kilátásba. Harrach Péter szociális és csa­ládügyi miniszter egy tegnapi nyugdíjasfórumon az MTI kér­désére elmondta: elképzelhető­nek tartja, hogy a kormány no­vemberben egy korrekciós ki­egészítéssel ismét emeli a nyug­­díjakat. A tavaly elfogadott két­éves költségvetés alapján az idén és jövőre a januári eme­lésen felül még további 313 százalékkal kell növelni a nyugdíjakat. Ezt a feladatot a kormány már januárban letudta, amikor az akkori paraméterek alapján járó 7,3 százalék helyett 3 száza­lékponttal nagyobb lett az emelés, s így januárban 10,3 százalékkal emelkedtek az ellátások. A januári és a nyá­ri nyugdíjemelés eddig ösz­­szesen mintegy 150 milliárd forintos kiadással járt. A nyári korrekcióval pótol­ták ugyan a nyugdíjasok számá­ra az infláció miatti veszteséget, ám ekkor még nem lehetett tud­ni, hogy az előre hozott korrek­ciós emelés elegendőnek bizo­nyul-e. Ezért a PM ismét meg­vizsgálta a kérdést. Informáci­óink szerint a tárca 15 százalé­kos nettó keresetnövekedéssel és 9,3 százalékos éves átlagos inflációval számol. A svájci in­dexálás képlete alapján így a PM legkevesebb 1,3 százalékos emelést tart indokoltnak. Hatmilliós mikrohitelplafon Az MVA áldását adta A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) kurató­riuma jóváhagyta a mikrohitel felső határának hárommilli­óról hatmillió forintra emelését —jelentette be tegnap Braun Márton ügyvezető igazgató. Al1 millió euró új forrásról szóló szerződés aláírását követően már a megemelt plafonnal mű­ködhet a program. MUNKATÁRSUNKTÓL A mikro- és kisvállalkozások hitelhez jutását segítő mikrohi­tel felső határának hatmillió forintra növelését—mint arról lapunk beszámolt—a kormány augusztus végén kezdemé­nyezte. Az MVA kuratóriumá­nak áldását követően készen áll az indulásra. A program — a PHARE és a gazdasági tárca társfinanszírozása révén —11 millió euró (mintegy 2,8 milli­árd forint) pótlólagos forrást kap. Az erről szóló szerződések aláírását követően, várhatón néhány hét múlva indul a hat­milliós program. A feltételek módosítását is tervezik, a start­tal azonban nem várják meg az erről szóló szakmai vita le­zárását. Az elképzelések között a fu­tamidő növelése, az eljárás egyszerűsítése is szerepel. A rendszer lassú — ismerte el az ügyvezető igazgató. A mikro­hitelplafon megkétszerezésétől az átlagos kölcsön jelenlegi 2,1 - 2,2 millióról négymillió forint­ra emelkedését várják. A tavaly július 1 -je óta há­rommillió forintra emelt felső határral működő mikrohitel­­programban mintegy három­ezer mikro- és kisvállalkozás összesen több mint hatmilliárd forinthoz jutott. A “bebukási arány” mindössze a hitelek hét százalékát tette ki. Rövidesen beindítják a regi­onális mikrohitelprogramot is. Ehhez két régió—a dél-dunán­túli és az észak-magyarorszá­gi —összesen 4,625 millió euró támogatást kapott. Ezt összesen tíz megye veheti igénybe. M.K. 3 Vállalati betétakció TeleCenter: 3-000-000, 06-40-200-069 • www.khb.hu • +1% a meghirdetett­­ havi betéti kamatokhoz képest; • az ajánlat 2001. augusztus 10-től szeptember 30-ig érvényes, kizárólag a 30+1 napos futamidejű, mini­mum 1 millió Ft összegű forint betétekre; • az ezen időszak alatt lekötött, ám később lejáró betétekre a fordulónapot követően az aktuális­­ havi kamatlábak vonatkoznak. A kamatváltoztatás jogát a bank fenntartja. Éves kamatok (T EBKM): 1-10 millió Ft 8,80% 10-50 millió Ft 9,35% 50 millió Ft­tól 9,95% További részletek a bankfiókokban és a TeleCenteren!

Next