Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)
2001-09-20 / 181. (8196.) szám
2001. SZEPTEMBER 20. A főváros és Észak-Alföld teljesít a legjobban Továbbra is lendületben az építőipar Júliusban a korábbi hónapokhoz hasonló magas növekedési ütemet produkált az építőipar. Az ágazati konjunktúra többek között a lakás-, illetve autópálya-építéseknek köszönhető. A rendelésállományok alakulása lassulást ígér, de az éves teljesítmény így is kiemelkedő lesz. inammnmmL Júliusban az építőipari termelés volumene — a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index alapján —12,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A friss adatok szerint az ágazat immár harmadik hónapja teljesít magasabb fokozatban. Január—áprilisban ugyan szintén magas, 5 százalék körüli volt a növekedési ütem, azóta azonban még nagyobb “fordulatszámon” pörög az építőipar. Az év első hét hónapjának átlagos dinamikája 9,1 százalék. Ez jóval magasabb, mint az ipar egészének bővülése, mely ugyanebben az időszakban erőteljes fékezésbe kezdett. Az építőipari konjunktúrát minden bizonnyal a lakásépítések húzzák leginkább. Erre utal az is, hogy az egyik legdinamikusabban fejlődő terület Budapest és Pest megye, ahol látványosan nőtt a lakáscélú építkezések száma. Szintén jelentős növekedést mondhatnak magukénak az észak-alföldi székhelyű cégek, különösen Szabolcs- Szatmár-Bereg megye 52 százalékos teljesítménynövekedése kiemelkedő. A növekedési gócpontok ismeretében az is valószínűsíthető, hogy az autópálya-építések szintén hozzájárulnak az ágazat fellendüléséhez. A hét régióból kettőben regisztrált visszaesést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Közép-Dunántúlon 5, Észak- Magyarországon több mint 8 százalékkal csökkent a termelés volumene. Az új szerződések, illetve a szerződésállomány adatai ellentmondásos képet adnak arról, hogy meddig tarthat még a látványos fellendülés. Július végén a szerződésállomány volumene 29,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami jelentős csökkenés a júniusi 88 százalékos adatokhoz képest. A KSH közlése szerint ennek az az oka, hogy tavaly ilyenkor az autópálya-építésekkel összefüggésben kiugróan nagy volumenű szerződéseket kötöttek. Ez érhető tetten a júliusban kötött új kontraktusok volumenében is, ami fele a tavalyinak. Amennyiben ezek a mutatók jól jelzik a kereslet alakulását, csökkenhet az építőipar lendülete. Ennek mértéke azonban kétséges. Figyelembe véve az eddigi teljesítményt, az már biztosnak látszik, hogy az elmúlt hat esztendő egyik legsikeresebb időszaka 2001 lesz. M.I. : VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA 1997 1998 1999 2000 2001. I-VII. Forrás: KSH Az építőipari termelés alakulása (az előző év azonos időszaka 1100) VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD Lobbi egy önálló építésügyi minisztériumért Szétszórt lakáspénzek Lakásügyi minisztérium létrehozásáért lobbizik a Társaság a Lakásépítésért Kht. A Fidesz szerint ugyanakkor az otthonteremtési politika a gazdasági tárcánál jó kezekben van. A lakáscélra fordítható állami források viszont több minisztériumnál vannak szétszórva. Magyarország az idén a GDP 0,75 százalékát költi lakásépítésre, ennek a duplája lenne az elfogadható összeg — állítja Földi Tamás, a Társaság a Lakásépítésért Kht. elnöke. Évente 40 ezer új otthon létrehozására lenne szükség, ezzel szemben optimista becslések szerint 30 ezer épülhet fel az idén. Pedig a plusz tízezer új lakás 117 milliárd forinttal növelné a GDP-t, és 50 ezer új munkahelyet jelentene — számolt Földi Tamás. Ezért egy a lakás-és építésügyet felkaroló önálló tárca létrehozásáért lobbizik a kht. Jó döntés, hogy a Gazdasági Minisztérium (GM) a felelőse az otthonteremtési politikának —reagált Sasvári Szilárd, a Fidesz lakáspolitikai munkacsoportjának vezetője. Természetesen ezen lehet változtatni, de az már egy új kormány kompetenciája lesz — tette hozzá. Nem tartja szükségesnek egy külön a lakáspolitikai célokra alakult minisztérium létrehozását Zongor Gábor sem. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint inkább a normatív támogatási rendszerbe kellene pluszforrásokat juttatni. A jelenlegi lakástámogatási pályázati rendszer ugyanis álmegoldás. Csupán azokat a településeket segíti, amelyek politikai vagy financiális önerővel rendelkeznek. A támogatásra szoruló, hátrányos helyzetű helyhatóságoknak esélyük sincs állami forrásokra—véli Zongor Gábor. Az önkormányzatok jelenleg normatív támogatásként mindössze 17,2 milliárd forintot kapnak lakáscélra. Emellett 200 millió forint jut adósságkezelésre. A települések pályázhatnak még a Széchenyi-terv ingatlanprogramjaira, amelyek közül a GM bérlakás-építési programja a legsikeresebb. Mint arról már beszámoltunk, erre a célra további ötmilliárd forintot szavazott meg a kormány. A másik programra (a lakóépületek energiatakarékos felújítására) eddig csupán három önkormányzat jelentkezett. A GM költségvetésében lakáscélra egyébként 11 milliárd forintot különítettek el, amelyből eddig 8,5 milliárdot osztottak szét az önkormányzatoknak — derül ki a tárca lapunkhoz eljuttatott közleményéből. A legnagyobb összegű lakáscélú előirányzattal, 62,6 milliárd forinttal a Pénzügyminisztérium rendelkezik. Ebből az összegből fizetik például az új lakás építéséhez és vásárlásához igényelhető támogatott hitelek kiegészítő kamattámogatását. Azzal mindenki egyetért, hogy indokolt lenne a források koncentrálása. A Társaság a Lakásépítésért Kht. szerint ezért is célszerű, hogy önálló minisztériuma legyen a lakáspolitikának. Földi Tamás szerint elgondolkodtató az is, hogy tavaly a kiadott építési engedélyek száma éppen a duplája volt a használatbavételi engedélyek számának. Átlagosan is legalább 20 százalék a különbség. Meg kell vizsgálni, hogy esetleg az építésügyi hatóságok szorulnak további támogatásra, vagy a kereskedelmi bankok területén kell rendet tenni ahhoz, hogy minden építési engedélyből tényleg felépüljön egy új ingatlan — véli a Társaság a Lakásépítésért Kht. elnöke. B.K. ÜZLETI NAPILAP Külföldön végzett speciális műtétek, vizsgálatok Az OEP kifizeti az indokolt számlát Tizenkét éve téríti a tb a hazánkban még nem végezhető életmentő gyógykezelések költségét. Tavaly 578 millió forintot fizetett e célra, ebből 120 milliót hat tüdőátültetésre. A beavatkozások indokoltságáról az illetékes országos intézet dönt. Gyakran külföldi orvosok nálunk végzik el a műtétet, az ő díjukat is az OEP fizeti. Évente átlagosan száz új súlyos beteg külföldi gyógyításának és ötven kontrollvizsgálatra kiutazónak a költségét fizeti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) — tudtuk meg Lengyel Balázs főosztályvezetőtől. Mivel az e célra fordítható költségvetést túl lehet lépni, az életmentő beavatkozásokra az OEP minden esetben előteremti a pénzt. Az egyes betegségek gyógyításával foglalkozó országos intézetek döntenek a külföldi kezelések indokoltságáról. Az esetleges elutasítás miatt az Egészségügyi Tudományos Tanácsnál fellebbezhetnek az érintettek. Olyan beavatkozások külföldi elvégzését támogatja az OEP, amelyeket itthon még nem csinálnak. Az orvosi testület azt is vizsgálja, hogy a drága — nem kísérleti céllal végzendő — műtét eredményességének megvan-e az esélye. Általában ez az orvosi grémium veszi föl a kapcsolatot a magyar beteget fogadó intézettel. Lengyel Balázs elmondta azt is, hogy a beteg és indokolt esetben a hozzátartozója utazási költségét is megtérítik. A hozzátartozó szállásköltésének finanszírozására ugyan nem ad módot a rendelet, de a legtöbb esetben különféle alapítványok segítségével az OEP közbenjárására azt sikerül előteremteni. Magyarországon még nem végeznek tüdőátültetést, így tavaly a bécsi klinikán hat ilyen beavatkozást végeztek magyar betegeknek, egy transzplantáció átlagos költsége 20 millió forint volt. Nálunk még nincs szív-tüdő átültetés sem, ezért a kettős transzplantációt ugyancsak külföldön végzik el. Az OEP tavaly két gyermek külföldi májátültetésének és két csontdaganatos beteg gyermek speciális implantációjának a költségét is megtérítette, ez utóbbi beavatkozásokkal el lehetett kerülni az amputációt. Svájcban speciális technikával végezhető gerincműtétekre került sor. Egyelőre nálunk nincs meg a technikai háttere bizonyos, a vérből kimutatható genetikai vizsgálatoknak, szükség szerint ezért az érintettek vérmintáit külföldi laboratóriumokba küldik. Gyakran keresik a csontvelődonort is külföldön. Az OEP emellett támogatja azt is, hogy neves külföldi ovosok a hazai klinikákon végezzék el azokat a műtéteket, amelyekhez nálunk még nincs megfelelő ismeret. Az orvosok műtéti díját és az itt-tartózkodás költségét is a biztosító állja, ami olcsóbb, mint ha a beteget utaztatnák. Külföldi gyógykezelések tb-kiadásai Év M Ft 1998.............................373 1999............................445 2000............................578 2001 ............................ 478* 2002 ............................ 497* * tervezett Forrás: OEP Októberben dönt a kabinet Nyugdíjemelés az idén harmadszorra Novemberben újabb nyugdíjemelés várható — tudta meg a Világgazdaság. Az erről szóló előterjesztést októberre készíti elő a pénzügyi tárca. Számítások szerint legkevesebb 1,3 százalékos második, pótlólagos emelés valószínűsíthető, így az idén már harmadszorra emelkednének az ellátások. Októberben nyújtja be a Pénzügyminisztérium a kormánynak az idei második, kiegészítő nyugdíjemelésről szóló előterjesztést — értesült lapunk. Ha ez bekövetkezik, akkor az idén harmadszorra emelkednek az ellátások összegei. Először januárban, 10,3 százalékkal növelték a nyugdíjakat. Majd — a novemberi korrekciót előre hozva—már nyáron, a makroparaméterek módosítása után további 3,5 százalékkal fejelte meg az emelt nyugdíjakat a kormány (ez ugyanis már nem volt januárig visszamenőleges.) A törvény szerint ugyanis legkésőbb novemberig kell kiegészíteni az ellátásokat, ha az emelést meghatározó két mutató valamelyike (az infláció, illetve a keresetnövekedés) eltér az eredetileg tervezettől. Ezenfelül a kormány saját hatáskörében dönthet a további növelésről. Mint korábban megírtuk, a tárca már a nyáron kilátásba helyezett egy újabb, kiegészítő emelést ez év novemberére (VG, 2001. június 6., 3. o.). Akkor úgy nyilatkozott a tárca, ősszel vizsgálja meg a novemberi emelés szükségességét. A PM egy változatot készít az idei korrekcióról. Információink szerint legkevesebb 1,3 százalékos második korrekciós emelés várható. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában— a gazdasági növekedés hatásaival kapcsolatban—nyugdíjemeléseket helyezett kilátásba. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter egy tegnapi nyugdíjasfórumon az MTI kérdésére elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány novemberben egy korrekciós kiegészítéssel ismét emeli a nyugdíjakat. A tavaly elfogadott kétéves költségvetés alapján az idén és jövőre a januári emelésen felül még további 313 százalékkal kell növelni a nyugdíjakat. Ezt a feladatot a kormány már januárban letudta, amikor az akkori paraméterek alapján járó 7,3 százalék helyett 3 százalékponttal nagyobb lett az emelés, s így januárban 10,3 százalékkal emelkedtek az ellátások. A januári és a nyári nyugdíjemelés eddig öszszesen mintegy 150 milliárd forintos kiadással járt. A nyári korrekcióval pótolták ugyan a nyugdíjasok számára az infláció miatti veszteséget, ám ekkor még nem lehetett tudni, hogy az előre hozott korrekciós emelés elegendőnek bizonyul-e. Ezért a PM ismét megvizsgálta a kérdést. Információink szerint a tárca 15 százalékos nettó keresetnövekedéssel és 9,3 százalékos éves átlagos inflációval számol. A svájci indexálás képlete alapján így a PM legkevesebb 1,3 százalékos emelést tart indokoltnak. Hatmilliós mikrohitelplafon Az MVA áldását adta A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) kuratóriuma jóváhagyta a mikrohitel felső határának hárommillióról hatmillió forintra emelését —jelentette be tegnap Braun Márton ügyvezető igazgató. Al1 millió euró új forrásról szóló szerződés aláírását követően már a megemelt plafonnal működhet a program. MUNKATÁRSUNKTÓL A mikro- és kisvállalkozások hitelhez jutását segítő mikrohitel felső határának hatmillió forintra növelését—mint arról lapunk beszámolt—a kormány augusztus végén kezdeményezte. Az MVA kuratóriumának áldását követően készen áll az indulásra. A program — a PHARE és a gazdasági tárca társfinanszírozása révén —11 millió euró (mintegy 2,8 milliárd forint) pótlólagos forrást kap. Az erről szóló szerződések aláírását követően, várhatón néhány hét múlva indul a hatmilliós program. A feltételek módosítását is tervezik, a starttal azonban nem várják meg az erről szóló szakmai vita lezárását. Az elképzelések között a futamidő növelése, az eljárás egyszerűsítése is szerepel. A rendszer lassú — ismerte el az ügyvezető igazgató. A mikrohitelplafon megkétszerezésétől az átlagos kölcsön jelenlegi 2,1 - 2,2 millióról négymillió forintra emelkedését várják. A tavaly július 1 -je óta hárommillió forintra emelt felső határral működő mikrohitelprogramban mintegy háromezer mikro- és kisvállalkozás összesen több mint hatmilliárd forinthoz jutott. A “bebukási arány” mindössze a hitelek hét százalékát tette ki. Rövidesen beindítják a regionális mikrohitelprogramot is. Ehhez két régió—a dél-dunántúli és az észak-magyarországi —összesen 4,625 millió euró támogatást kapott. Ezt összesen tíz megye veheti igénybe. M.K. 3 Vállalati betétakció TeleCenter: 3-000-000, 06-40-200-069 • www.khb.hu • +1% a meghirdetett havi betéti kamatokhoz képest; • az ajánlat 2001. augusztus 10-től szeptember 30-ig érvényes, kizárólag a 30+1 napos futamidejű, minimum 1 millió Ft összegű forint betétekre; • az ezen időszak alatt lekötött, ám később lejáró betétekre a fordulónapot követően az aktuális havi kamatlábak vonatkoznak. A kamatváltoztatás jogát a bank fenntartja. Éves kamatok (T EBKM): 1-10 millió Ft 8,80% 10-50 millió Ft 9,35% 50 millió Fttól 9,95% További részletek a bankfiókokban és a TeleCenteren!