Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)

2001-09-21 / 182. (8197.) szám

Dezinflációra és jó külső egyensúlyra számítanak az elemzők Alacsonyabb növekedési ütem Látványosan csökkentették az idei, illetve jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzéseiket a Reuters által megkérdezett elemzők. Optimistábbak lettek ugyanakkor a szakértők a dez­­inflációval és a külső egyensúllyal kapcsolatban. A piac az év végéig további kamatcsökken­téseket vár. Lllll.'lllHiHIMIULi] A legutóbbi felmérés óta az infláció és külső egyensúly fe­lől a gazdasági növekedés felé fordult az érdeklődés—állapít­ja meg a Reuters szeptemberi felmérésében. Míg az előző két területen inkább javultak a prognózisok, a GDP-növeke­­désre vonatkozó előrejelzések erőteljesen romlottak. A kon­szenzus szeptemberben 4,29 százalékos idei bővülés volt, ami 0,36 százalékpontnyi mér­séklődést jelent az előző havi felméréshez képest. Az Európai Unió gazdasága 2001 -ben mindössze 1,5 száza­lékkal fog növekedni, és ennek komoly hatása van a magyar teljesítményre is — mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Ér­tékpapír elemzője, aki nem szá­mít arra, hogy jövőre gyorsul­na a gazdaság. Rövid távon sin­csenek jelei az élénkülésnek— véli Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője. A korábbi forgatókönyv szerint ez év utol­só negyedében már gyorsult volna a gazdaság, azonban a vi­lággazdasági környezet alaku­lását figyelembe véve erre már nem lehet számítani — fogal­mazott Békés, aki ugyanakkor elismerte: az utóbbi hetek ese­ményei miatt elemzői szem­pontból az elmúlt évek legnehe­zebb időszakát élik, és a koráb­biaknál jóval nagyobb a bizony­talanság az előrejelzésekben. Érdekes módon a külső egyensúllyal kapcsolatos opti­mizmus éppen akkor jelent meg az elemzői véleményekben. A Reuters elemzői átlagai amikor az erősen exportorien­tált magyar gazdaság dinamiká­­jával kapcsolatos várakozások mérséklődtek. A 2001-re vo­natkozó folyó fizetési mérleg­hiány prognózisa 350 millió euróval csökkent. Ebben min­den bizonnyal a júliusi kitűnő adatok is közrejátszottak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szakértők az év hátralévő részé­ben még így is jelentős romlásra számítanak. Szeptemberben fordult elő először, hogy az inflációra vo­natkozó előrejelzések 2001-re és 2002-re egyaránt beleesnek a jegybank inflációs célsávjá­ba. Jövőre azonban veszélybe kerülhet a célkitűzés teljesülé­se, amennyiben az áremelkedés üteme beragad 6 százalékon— mondta B­ékés. Ennek elkerülé­sét most éppen az segítheti, hogy a gazdasági lassulásnak önma­gában is van dezinflációs hatá­sa. Ugyanakkor az utóbbi időben gyengélkedő forint magára talá­lására mindenképpen szükség lenne—mondta az elemző. Bár a piacon erőteljesek a kamat­­csökkentési várakozások, mind­két elemző a gyors kamatvágá­sok ellen érvelt, elsősorban a hazai valuta árfolyamának erő­södése érdekében. M.I. Forrás: Reuters ■ Tízéves ipari parki program Az ipar két számjegyű növe­kedése nélkül Magyarorszá­gon nem tartható fenn az EU gazdasági bővülésének két­szerese — mondta Matolcsy György gazdasági miniszter egy tegnapi szakmai fóru­mon. Ez a feltétele a felzárkó­zásnak, amihez új eszközök kellenek, így például ipari parkok. imran. Jelenleg Magyarországon 138 ipari centrumnak van ipa­ri park címe. A tavaly már ak­tívan működő 109 ipari parkban mintegy 1500 vállalkozás — összesen 660 milliárd forint ér­tékű termelőberuházással és 110 ezer fős létszámmal — 2600 milliárd forint értékű ter­méket állított elő. Az ipari parkok fejlődésének első intenzív szakasza lezárult — mondta a miniszter. Ezért a Széchenyi-tervben új célként tűzték ki az ipari parki szolgál­tatások minőségi fejlesztésének elősegítését. A Széchenyi-terv­ben a korábbi időszakhoz ké­pest több mint kétszeresére — két évre 1,5-2 milliárd forintra — nőtt az ipari parkok, logisz­tikai központok és innovációs centrumok fejlesztésére fordít­ható állami támogatás. Ez lehe­tővé tette, hogy eddig 21 pro­jekt több mint 1 milliárd forint támogatáshoz jusson. Segítsé­gével összesen 6,2 milliárd fo­rintnyi fejlesztés valósul meg, és 6 ezer új munkahely létesül. A GM a Széchenyi-terv ke­retében tízéves időtartamúvá fejleszti azokat a programokat, amelyek iránt az üzleti és az ön­­kormányzati szektor nagy ér­deklődést tanúsít, ezek időigé­nyes és hosszabb idő alatt meg­térülő projekteket tartalmaznak —mondta Matolcsy György. A kormány elsőként az egészség­turizmus fejlesztésének tízéves programját tárgyalta meg, má­sodikként pedig az ipari parko­két. Az évtized végére az ipari parkok számát mintegy 250-re­­ szeretnék emelni. Várhatóan -a további öt-hat programot is tíz­évesre hosszabbítanák meg. Végleges lista még nincs, de a a bővítésre érdemesek között van az otthonteremtési, kiegé­szítve egy városközpont-fej­lesztési programmal, a Balaton­­program, a legnagyobb multik javaslatára pedig Magyaror­szágnak a külföldi befektetők számára regionális központtá tétele. M. K. 2001. SZEPTEMBER 21. ­ Ecostat: tíz százalék alatti infláció az idén Tartható a tőkebeáramlási Eredményesnek ítéli összességében a magyar gazdaság teljesítményét az év első nyolc hó­napjában az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Várakozásaik szerint az idén 4,3 százalékkal bővül a gazdaság, az infláció éves átlagban 9,3 százalék körül alakul. MH1 Reális esélyt lát az infláció további mérséklésére az Ecostat Gazdaságelemző és In­formatikai Intézet. A tegnap nyilvánosságra hozott Monitor című kiadványuk szerint az idén a fogyasztói árindex emel­kedése éves átlagban 9,3 száza­lék lesz, az év végére 8 száza­lékkal számolnak. Jövőre két százalékpontos inflációcsökke­nésre látnak lehetőséget, így 2002-ben az éves átlagos ár­emelkedés 7-7,5 százalék körül alakul. A következő másfél évben a növekedés feltételrendszerét meglehetősen vegyesnek látják az intézet kutatói, csak 2002 első negyedévétől számítanak kedvező változásra. Várakozá­saik szerint — amint azt Belyó Pál igazgató közölte — az idén a GDP átlagos növekedési üte­me (korábbi prognózisukat le­felé módosítva) 4,3 százalék körül alakul, és 2002-re is ha­sonló bővülést jósolnak. A las­sulás elsősorban az ipari terme­lés dinamikájának visszaesésé­vel magyarázható. Az intézet előrejelzése sze­rint éves szinten 2001-ben és 2002-ben a lakossági fogyasz­tás 5 százalékot megközelítő bővülése várható. A felhalmo­zás növekedési üteme ez évben tovább csökken, 5,5—6 szá­zalékra, jövőre már némileg élénkebb, 7,5—8 százalék kö­zötti beruházásnövekedést vár­nak. Az idén 14,4 százalékos ex­portnövekedést tartanak reális­nak, jövőre pedig 11-12 száza­lékos kivitelbővüléssel számol­nak. Az import növekedési üte­me éves szinten meghaladja az exportét: az idén 14,6, jövőre pedig 13-14 százalékos lesz— vélik. A külkereskedelmi mér­leg deficitjét a fizetési mérleg egyéb tételei ellensúlyozhatják — mondta Belyó. Elsősorban az idegenforgalom egyenlegé­nek további javulására lehet számítani. A rendkívül kedvező júliusi adatok tükrében a folyó fizetési mérleg egyenlegében a koráb­ban jósoltnál némileg jobb eredményre számítanak az Ecostat elemzői. Erre az évre 2,2 milliárd eurónyi hiányt vár­nak, jövőre ennél valamivel többet, 2,9 milliárdot. Belyó Pál szerint ez a hiány megfelelően kezelhető, annál is inkább, mi­vel évente 1,5—2 milliárd euró külföldi működőtőke áramlik az országba, és ez az ütem tart­hatónak látszik. B.J.A. VILÁGGAZDASÁG Ejtve a családi törvény (Folytatás az 1. oldalról) A családi gazdaságokról szó­ló törvényi elképzeléseket a kormányfő szándékai szerint még a nyáron kidolgozta az FVM. Az eredeti célok a kor­mányrendelettel sem módosul­nának, vagyis a gazdaságoknak plusz-agrártámogatásokat, adókönnyítést és tb-kedvezmé­­nyeket nyújtanának. Informá­cióink szerint utóbbi kapcsán szélesebb körű felmérés készül arról, hogy a családi gazdasá­gokban foglalkoztatott szemé­lyek, illetve a csaknem egymil­lió őstermelő hogyan integrál­ható a tb-rendszerbe. A kormány múlt hét végi in­formális ülésén több vizsgála­tot kért a készülő földügyi tör­vénycsomag kapcsán is­­­ ér­tesültünk. A birtokrendezést, a nemzeti földalapot, a földtör­vényt és a részarány-tulajdoni földek kiadását érintő javasla­tokat az eredeti tervek szerint e héten kellett volna elfogadni, de erre a további tájékozódás mi­att előreláthatólag csak október 2-án kerülhet sor. Értesüléseink szerint a föld­törvény kapcsán át kell tekin­teni, hogy szükség van-e a föld­bérleti szabályozás módosítá­sára. Az áfa esetében tisztázni kell, hogy a természetvédelmi területek is az alapba tartozza­nak-e, vagy sem. A további bir­­tokaprózódás megakadályozá­sára megvizsgálják az öröklés­sel összefüggő szabályozást. A földvásárlási előnyök (elővá­sárlási jog, helyben lakás) biz­tosításához pedig meg akarják határozni, hogy a családi gaz­daságok mellett kik alkothatják még a kedvezményezett terme­lői kört. Aktívabban kíván fellépni a kormány a közelmúltban bein­dított állami földvásárlásoknál — erősítette meg értesülésein­ket Boros Imre, a “zsebszerző­dések” elleni fellépés koordiná­lásával megbízott PHARE-mi­­niszter. A megyei FVM-hiva­­talok közreműködésével több olyan gazdálkodót akarnak megkeresni, akik osztatlan kö­zös földtulajdonnal rendelkez­nek (területük nincs kimérve). E földeket Boros szerint számos esetben szövetkezetek használ­­­ják. A kormány el szeretné érni, hogy a zsebszerződéses földvá­sárlás keretében e tulajdonosok egy része is ajánlja fel területét az államnak. A miniszter szerint eddig a várakozásoknak megfelelő mértékben kínáltak fel megvé­telre zsebszerződéses földeket az eredeti tulajdonosok. Az FVM ennek kapcsán ügyészsé­gi beadványokat készít elő. A tárca alapos jogi mérlegelés után várhatóan több ügyben is kéri majd az ügyészséget, hogy kezdeményezzen pert a megál­lapodások megsemmisítésére — közölte Boros. Nem „fantázia” a kukoricaexport Nem fordulhat elő újra az 1998-as eset, amikor az FVM aktívan lobbizott egy cég 600 ezer tonnás orosz búzaexport­ügyletéért, és szinte garanciát vállalt annak sikerességéért — közölték lapunkkal minisztériumi szakértők az orosz kukorica­üzletről tegnap megjelent cikkünk kapcsán. Mint ismert, az 1998-as eladási válság tompítása érdekében Tamás Károly volt államtitkár bejelentette, hogy a hazai gabonapiacon addig isme­retlen Fantázia Kft. bonyolítja le a kivitelt. Az “évtized búzaüz­­leteként” beharangozott tranzakció később botránnyá dagadt, a 600 ezer tonnás exportból pedig nem lett semmi. BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP Számlák cégbejegyzése (Folytatás az 1. oldalról) Erre a cégbíróságok informa­tikailag felkészültek. Ám köz­tudott, kizárólag hiteles adato­kat fogadhatnak el. A hitelinté­zeteknek ugyanakkor nincs hi­teles adatszolgáltatási kötele­zettségük. Az elektronikus alá­írásról szóló törvény értelmé­ben sem kötelesek elektronikus adatok hitelesített továbbításá­ra. Átadhatnak tehát nem hite­les adatot is a cégbíróságnak, de azt ott nem fogják bejegyezni. Szeptember 1-jétől, a végre­hajtási törvénynek megfelelő­en, a vállalkozások pénzforgal­mi számlaszámainak szerepelni kell a cégnyilvántartásban. A jogszabály értelmében a szep­tember elsején már nyilvántar­tott gazdasági társaságok szám­laszámai az APEH-től kerültek a cégbíróságok számítógépes rendszerébe. Jelenleg 860 ezer számlaszám szerepel a cégadat­­bázisban, mintegy rendelkezési állományban. A végleges be­jegyzésről a bíróság az adott vállalkozás szeptember 1 -je után benyújtott első változásbe­jegyzési kérelmének intézésé­vel egyidejűleg — külön vég­zés nélkül — gondoskodik. A szeptember 1 -je után nyi­tott számlaszámok elj­uttatása a cégbíróságra már a bankok fel­adata. Gyimesi Géza, az igaz­ságügyi tárca informatikai és céginformációs főosztályának vezetőj­e elmondta, hogy a ban­koknak több technikai megol­dást ajánlottak, köztük egy hi­telesítő szoftver használatát. A megkeresett 230 pénzintézet­ből 160 elfogadhatónak találta a javaslatot. A mintegy százöt­venezer forintos beruházás ré­vén az adatok a cégbíróságon — akár flopin, akár e-mailen érkeznek — hivatalosan és au­tomatikusan bejegyezhetők. Már milliós nagyságrendű ki­adást jelentene a bankoknak egy másik változat, az elektro­nikus összeköttetés létrehozá­sa köztük és a cégbíróságok között. Az elektronikus adatok hitelesített továbbítására alkal­mas kapcsolattal a bankok is közvetlenül hozzájuthatnának cégadatokhoz. A jövő héten tanácskoznak a jogszabály gyakorlati végrehaj­tásáról, illetve a fejlesztési le­hetőségekről — nyilatkozta Auer Katalin, a Magyar Bank­szövetség jogtanácsosa. Átme­netileg azonban minden bi­zonnyal úgy szolgáltatják az adatokat a cégbíróságoknak, ahogy évek óta az APEH-nak és a vámszerveknek is: havon­ta egy alkalommal, flopin. Ezt a cégbíróságok számára kiegé­szítik a hitelesítéssel. Ennél töb­bet — hangsúlyozta—a pénz­­forgalomra vonatkozó, napok­ban megjelent MNB-rendelet sem kíván tőlük. Egyébként úgy vélekedett, hogy a pénzin­tézetek nem zárkóznak el az in­formatikai fejlesztésektől. Adózó örökösök Szeptember végétől fizeti az MFB Üzletrész-hasznosító Kft. a külső szövetkezeti üzletrész­tulajdonosokat. Eddig 2707 szerződést kötöttek meg, me­lyek forrásigénye 636,8 millió forint —jelentette be tegnap Vonza András agrárminiszter. Azok, akik örökléssel jutottak üzletrészükhöz, a személyi jö­vedelemadó levonása után kap­ják meg a tulaj­donuk ellenérté­két. Eddig több mint 123 ezer ügyfél juttatta vissza az FVM- hivatalokba a nyomtatványo­kat. Egytizedük már szerződés­­kötés előtt áll. Az üzletrésztulajdon felvá­sárlása 821 szövetkezetet és 222 ezer igénylőt érint. Mind­ez 33,3 milliárd forintjába ke­rülhet az államnak. A kifizeté­sekre létrehozott MFB Üzlet­rész-hasznosító Kft. hárommil­lió forint tőkével alakult, mára közel 12 milliárdra emelték — mondta Tarnóczi László, az MFB szóvivője. A pénzintézet­nek várhatóan hitelt kell majd felvennie. (VG) ­ Indulatos hozzászólásokkal tarkított vitában döntött a 2000. évi költségvetés zárszámadásá­nak plenáris vitára való alkal­massága mellett az Országgyű­lés költségvetési bizottsága teg­nap. A bizottság előtt Tállai András politikai államtitkár is­mertette a törvényjavaslatot, majd Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke foglalta össze a zárszámadással kapcso­latos észrevételeit. Mint mond­ta, továbbra sem megoldott, hogy a pénzforgalmi adatok mellett az állami vagyon válto­zása is be legyen mutatva a zár­számadásban. Kifogásolta, hogy az idén is több száz millós nagyságrendben találtak eltérést a Pénzügyminisztérium és a Magyar Államkincstár kimuta­tásai között. Megerősítette, hogy a tavaly decemberben megpánt­likázott 94,5 milliárd forint ügyében az ÁSZ nem tud azono­sulni a PM álláspontjával, mi­szerint nem történt törvénysér­tés. Jelezte: évek óta kritikával illetik a többletbevételek ilyetén kezelését. A pénzügyi tárca ál­tal tegnap közzétett dokumen­tumból az is kiderült, nem a le­téti számla ügye az egyetlen, ahol a minisztérium vitatja az ÁSZ megállapításait. Szekeres Imre, a bizottság szocialista elnöke leleplezőnek nevezte a zárszámadási tör­vényjavaslatot. Úgy vélte, a számok azt bizonyítják, hogy a kormány által készített költség­­vetés komolytalan volt. Kifogá­solta: bár 2000-ben a GDP nö­vekedése meghaladta az 5 szá­zalékot, a reálbérek csak 1,5 százalékkal nőttek, így a társa­dalom nagy többsége nem ré­szesedhetett a gazdaság több­letteljesítményeiből. (VG) Általános vitára alkalmas a zárszámadás Vállalati betétakció t­ett IMMMH • +1% a meghirdetett­­ havi betéti kamatokhoz képest; • az ajánlat 2001. augusztus 10-től szeptember 30-ig érvényes, kizárólag a 30+1 napos futamidejű, mini­mum 1 millió Ft összegű forint betétekre; • az ezen időszak alatt lekötött, ám később lejáró betétekre a fordulónapot követően az aktuális 1 havi kamatlábak vonatkoznak. A kamatváltoztatás jogát a bank fenntartja. Éves kamatok ( EBKM): 1 10 millió Ft 8,80% 10-50 millió Ft 9,35% 50 millió Ft tól 9,95% TeleCenter: 3 ooo ooo, 06 40 200 069 • www.khb.hu További részletek a bankfiókokban és a TeleCenteren!

Next