Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)
2001-09-21 / 182. (8197.) szám
Dezinflációra és jó külső egyensúlyra számítanak az elemzők Alacsonyabb növekedési ütem Látványosan csökkentették az idei, illetve jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzéseiket a Reuters által megkérdezett elemzők. Optimistábbak lettek ugyanakkor a szakértők a dezinflációval és a külső egyensúllyal kapcsolatban. A piac az év végéig további kamatcsökkentéseket vár. Lllll.'lllHiHIMIULi] A legutóbbi felmérés óta az infláció és külső egyensúly felől a gazdasági növekedés felé fordult az érdeklődés—állapítja meg a Reuters szeptemberi felmérésében. Míg az előző két területen inkább javultak a prognózisok, a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések erőteljesen romlottak. A konszenzus szeptemberben 4,29 százalékos idei bővülés volt, ami 0,36 százalékpontnyi mérséklődést jelent az előző havi felméréshez képest. Az Európai Unió gazdasága 2001 -ben mindössze 1,5 százalékkal fog növekedni, és ennek komoly hatása van a magyar teljesítményre is — mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője, aki nem számít arra, hogy jövőre gyorsulna a gazdaság. Rövid távon sincsenek jelei az élénkülésnek— véli Békés Gábor, a Lehman Brothers elemzője. A korábbi forgatókönyv szerint ez év utolsó negyedében már gyorsult volna a gazdaság, azonban a világgazdasági környezet alakulását figyelembe véve erre már nem lehet számítani — fogalmazott Békés, aki ugyanakkor elismerte: az utóbbi hetek eseményei miatt elemzői szempontból az elmúlt évek legnehezebb időszakát élik, és a korábbiaknál jóval nagyobb a bizonytalanság az előrejelzésekben. Érdekes módon a külső egyensúllyal kapcsolatos optimizmus éppen akkor jelent meg az elemzői véleményekben. A Reuters elemzői átlagai amikor az erősen exportorientált magyar gazdaság dinamikájával kapcsolatos várakozások mérséklődtek. A 2001-re vonatkozó folyó fizetési mérleghiány prognózisa 350 millió euróval csökkent. Ebben minden bizonnyal a júliusi kitűnő adatok is közrejátszottak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szakértők az év hátralévő részében még így is jelentős romlásra számítanak. Szeptemberben fordult elő először, hogy az inflációra vonatkozó előrejelzések 2001-re és 2002-re egyaránt beleesnek a jegybank inflációs célsávjába. Jövőre azonban veszélybe kerülhet a célkitűzés teljesülése, amennyiben az áremelkedés üteme beragad 6 százalékon— mondta Békés. Ennek elkerülését most éppen az segítheti, hogy a gazdasági lassulásnak önmagában is van dezinflációs hatása. Ugyanakkor az utóbbi időben gyengélkedő forint magára találására mindenképpen szükség lenne—mondta az elemző. Bár a piacon erőteljesek a kamatcsökkentési várakozások, mindkét elemző a gyors kamatvágások ellen érvelt, elsősorban a hazai valuta árfolyamának erősödése érdekében. M.I. Forrás: Reuters ■ Tízéves ipari parki program Az ipar két számjegyű növekedése nélkül Magyarországon nem tartható fenn az EU gazdasági bővülésének kétszerese — mondta Matolcsy György gazdasági miniszter egy tegnapi szakmai fórumon. Ez a feltétele a felzárkózásnak, amihez új eszközök kellenek, így például ipari parkok. imran. Jelenleg Magyarországon 138 ipari centrumnak van ipari park címe. A tavaly már aktívan működő 109 ipari parkban mintegy 1500 vállalkozás — összesen 660 milliárd forint értékű termelőberuházással és 110 ezer fős létszámmal — 2600 milliárd forint értékű terméket állított elő. Az ipari parkok fejlődésének első intenzív szakasza lezárult — mondta a miniszter. Ezért a Széchenyi-tervben új célként tűzték ki az ipari parki szolgáltatások minőségi fejlesztésének elősegítését. A Széchenyi-tervben a korábbi időszakhoz képest több mint kétszeresére — két évre 1,5-2 milliárd forintra — nőtt az ipari parkok, logisztikai központok és innovációs centrumok fejlesztésére fordítható állami támogatás. Ez lehetővé tette, hogy eddig 21 projekt több mint 1 milliárd forint támogatáshoz jusson. Segítségével összesen 6,2 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg, és 6 ezer új munkahely létesül. A GM a Széchenyi-terv keretében tízéves időtartamúvá fejleszti azokat a programokat, amelyek iránt az üzleti és az önkormányzati szektor nagy érdeklődést tanúsít, ezek időigényes és hosszabb idő alatt megtérülő projekteket tartalmaznak —mondta Matolcsy György. A kormány elsőként az egészségturizmus fejlesztésének tízéves programját tárgyalta meg, másodikként pedig az ipari parkokét. Az évtized végére az ipari parkok számát mintegy 250-re szeretnék emelni. Várhatóan -a további öt-hat programot is tízévesre hosszabbítanák meg. Végleges lista még nincs, de a a bővítésre érdemesek között van az otthonteremtési, kiegészítve egy városközpont-fejlesztési programmal, a Balatonprogram, a legnagyobb multik javaslatára pedig Magyarországnak a külföldi befektetők számára regionális központtá tétele. M. K. 2001. SZEPTEMBER 21. Ecostat: tíz százalék alatti infláció az idén Tartható a tőkebeáramlási Eredményesnek ítéli összességében a magyar gazdaság teljesítményét az év első nyolc hónapjában az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Várakozásaik szerint az idén 4,3 százalékkal bővül a gazdaság, az infláció éves átlagban 9,3 százalék körül alakul. MH1 Reális esélyt lát az infláció további mérséklésére az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. A tegnap nyilvánosságra hozott Monitor című kiadványuk szerint az idén a fogyasztói árindex emelkedése éves átlagban 9,3 százalék lesz, az év végére 8 százalékkal számolnak. Jövőre két százalékpontos inflációcsökkenésre látnak lehetőséget, így 2002-ben az éves átlagos áremelkedés 7-7,5 százalék körül alakul. A következő másfél évben a növekedés feltételrendszerét meglehetősen vegyesnek látják az intézet kutatói, csak 2002 első negyedévétől számítanak kedvező változásra. Várakozásaik szerint — amint azt Belyó Pál igazgató közölte — az idén a GDP átlagos növekedési üteme (korábbi prognózisukat lefelé módosítva) 4,3 százalék körül alakul, és 2002-re is hasonló bővülést jósolnak. A lassulás elsősorban az ipari termelés dinamikájának visszaesésével magyarázható. Az intézet előrejelzése szerint éves szinten 2001-ben és 2002-ben a lakossági fogyasztás 5 százalékot megközelítő bővülése várható. A felhalmozás növekedési üteme ez évben tovább csökken, 5,5—6 százalékra, jövőre már némileg élénkebb, 7,5—8 százalék közötti beruházásnövekedést várnak. Az idén 14,4 százalékos exportnövekedést tartanak reálisnak, jövőre pedig 11-12 százalékos kivitelbővüléssel számolnak. Az import növekedési üteme éves szinten meghaladja az exportét: az idén 14,6, jövőre pedig 13-14 százalékos lesz— vélik. A külkereskedelmi mérleg deficitjét a fizetési mérleg egyéb tételei ellensúlyozhatják — mondta Belyó. Elsősorban az idegenforgalom egyenlegének további javulására lehet számítani. A rendkívül kedvező júliusi adatok tükrében a folyó fizetési mérleg egyenlegében a korábban jósoltnál némileg jobb eredményre számítanak az Ecostat elemzői. Erre az évre 2,2 milliárd eurónyi hiányt várnak, jövőre ennél valamivel többet, 2,9 milliárdot. Belyó Pál szerint ez a hiány megfelelően kezelhető, annál is inkább, mivel évente 1,5—2 milliárd euró külföldi működőtőke áramlik az országba, és ez az ütem tarthatónak látszik. B.J.A. VILÁGGAZDASÁG Ejtve a családi törvény (Folytatás az 1. oldalról) A családi gazdaságokról szóló törvényi elképzeléseket a kormányfő szándékai szerint még a nyáron kidolgozta az FVM. Az eredeti célok a kormányrendelettel sem módosulnának, vagyis a gazdaságoknak plusz-agrártámogatásokat, adókönnyítést és tb-kedvezményeket nyújtanának. Információink szerint utóbbi kapcsán szélesebb körű felmérés készül arról, hogy a családi gazdaságokban foglalkoztatott személyek, illetve a csaknem egymillió őstermelő hogyan integrálható a tb-rendszerbe. A kormány múlt hét végi informális ülésén több vizsgálatot kért a készülő földügyi törvénycsomag kapcsán is értesültünk. A birtokrendezést, a nemzeti földalapot, a földtörvényt és a részarány-tulajdoni földek kiadását érintő javaslatokat az eredeti tervek szerint e héten kellett volna elfogadni, de erre a további tájékozódás miatt előreláthatólag csak október 2-án kerülhet sor. Értesüléseink szerint a földtörvény kapcsán át kell tekinteni, hogy szükség van-e a földbérleti szabályozás módosítására. Az áfa esetében tisztázni kell, hogy a természetvédelmi területek is az alapba tartozzanak-e, vagy sem. A további birtokaprózódás megakadályozására megvizsgálják az örökléssel összefüggő szabályozást. A földvásárlási előnyök (elővásárlási jog, helyben lakás) biztosításához pedig meg akarják határozni, hogy a családi gazdaságok mellett kik alkothatják még a kedvezményezett termelői kört. Aktívabban kíván fellépni a kormány a közelmúltban beindított állami földvásárlásoknál — erősítette meg értesüléseinket Boros Imre, a “zsebszerződések” elleni fellépés koordinálásával megbízott PHARE-miniszter. A megyei FVM-hivatalok közreműködésével több olyan gazdálkodót akarnak megkeresni, akik osztatlan közös földtulajdonnal rendelkeznek (területük nincs kimérve). E földeket Boros szerint számos esetben szövetkezetek használják. A kormány el szeretné érni, hogy a zsebszerződéses földvásárlás keretében e tulajdonosok egy része is ajánlja fel területét az államnak. A miniszter szerint eddig a várakozásoknak megfelelő mértékben kínáltak fel megvételre zsebszerződéses földeket az eredeti tulajdonosok. Az FVM ennek kapcsán ügyészségi beadványokat készít elő. A tárca alapos jogi mérlegelés után várhatóan több ügyben is kéri majd az ügyészséget, hogy kezdeményezzen pert a megállapodások megsemmisítésére — közölte Boros. Nem „fantázia” a kukoricaexport Nem fordulhat elő újra az 1998-as eset, amikor az FVM aktívan lobbizott egy cég 600 ezer tonnás orosz búzaexportügyletéért, és szinte garanciát vállalt annak sikerességéért — közölték lapunkkal minisztériumi szakértők az orosz kukoricaüzletről tegnap megjelent cikkünk kapcsán. Mint ismert, az 1998-as eladási válság tompítása érdekében Tamás Károly volt államtitkár bejelentette, hogy a hazai gabonapiacon addig ismeretlen Fantázia Kft. bonyolítja le a kivitelt. Az “évtized búzaüzleteként” beharangozott tranzakció később botránnyá dagadt, a 600 ezer tonnás exportból pedig nem lett semmi. BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP Számlák cégbejegyzése (Folytatás az 1. oldalról) Erre a cégbíróságok informatikailag felkészültek. Ám köztudott, kizárólag hiteles adatokat fogadhatnak el. A hitelintézeteknek ugyanakkor nincs hiteles adatszolgáltatási kötelezettségük. Az elektronikus aláírásról szóló törvény értelmében sem kötelesek elektronikus adatok hitelesített továbbítására. Átadhatnak tehát nem hiteles adatot is a cégbíróságnak, de azt ott nem fogják bejegyezni. Szeptember 1-jétől, a végrehajtási törvénynek megfelelően, a vállalkozások pénzforgalmi számlaszámainak szerepelni kell a cégnyilvántartásban. A jogszabály értelmében a szeptember elsején már nyilvántartott gazdasági társaságok számlaszámai az APEH-től kerültek a cégbíróságok számítógépes rendszerébe. Jelenleg 860 ezer számlaszám szerepel a cégadatbázisban, mintegy rendelkezési állományban. A végleges bejegyzésről a bíróság az adott vállalkozás szeptember 1 -je után benyújtott első változásbejegyzési kérelmének intézésével egyidejűleg — külön végzés nélkül — gondoskodik. A szeptember 1 -je után nyitott számlaszámok eljuttatása a cégbíróságra már a bankok feladata. Gyimesi Géza, az igazságügyi tárca informatikai és céginformációs főosztályának vezetője elmondta, hogy a bankoknak több technikai megoldást ajánlottak, köztük egy hitelesítő szoftver használatát. A megkeresett 230 pénzintézetből 160 elfogadhatónak találta a javaslatot. A mintegy százötvenezer forintos beruházás révén az adatok a cégbíróságon — akár flopin, akár e-mailen érkeznek — hivatalosan és automatikusan bejegyezhetők. Már milliós nagyságrendű kiadást jelentene a bankoknak egy másik változat, az elektronikus összeköttetés létrehozása köztük és a cégbíróságok között. Az elektronikus adatok hitelesített továbbítására alkalmas kapcsolattal a bankok is közvetlenül hozzájuthatnának cégadatokhoz. A jövő héten tanácskoznak a jogszabály gyakorlati végrehajtásáról, illetve a fejlesztési lehetőségekről — nyilatkozta Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség jogtanácsosa. Átmenetileg azonban minden bizonnyal úgy szolgáltatják az adatokat a cégbíróságoknak, ahogy évek óta az APEH-nak és a vámszerveknek is: havonta egy alkalommal, flopin. Ezt a cégbíróságok számára kiegészítik a hitelesítéssel. Ennél többet — hangsúlyozta—a pénzforgalomra vonatkozó, napokban megjelent MNB-rendelet sem kíván tőlük. Egyébként úgy vélekedett, hogy a pénzintézetek nem zárkóznak el az informatikai fejlesztésektől. Adózó örökösök Szeptember végétől fizeti az MFB Üzletrész-hasznosító Kft. a külső szövetkezeti üzletrésztulajdonosokat. Eddig 2707 szerződést kötöttek meg, melyek forrásigénye 636,8 millió forint —jelentette be tegnap Vonza András agrárminiszter. Azok, akik örökléssel jutottak üzletrészükhöz, a személyi jövedelemadó levonása után kapják meg a tulajdonuk ellenértékét. Eddig több mint 123 ezer ügyfél juttatta vissza az FVM- hivatalokba a nyomtatványokat. Egytizedük már szerződéskötés előtt áll. Az üzletrésztulajdon felvásárlása 821 szövetkezetet és 222 ezer igénylőt érint. Mindez 33,3 milliárd forintjába kerülhet az államnak. A kifizetésekre létrehozott MFB Üzletrész-hasznosító Kft. hárommillió forint tőkével alakult, mára közel 12 milliárdra emelték — mondta Tarnóczi László, az MFB szóvivője. A pénzintézetnek várhatóan hitelt kell majd felvennie. (VG) Indulatos hozzászólásokkal tarkított vitában döntött a 2000. évi költségvetés zárszámadásának plenáris vitára való alkalmassága mellett az Országgyűlés költségvetési bizottsága tegnap. A bizottság előtt Tállai András politikai államtitkár ismertette a törvényjavaslatot, majd Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke foglalta össze a zárszámadással kapcsolatos észrevételeit. Mint mondta, továbbra sem megoldott, hogy a pénzforgalmi adatok mellett az állami vagyon változása is be legyen mutatva a zárszámadásban. Kifogásolta, hogy az idén is több száz millós nagyságrendben találtak eltérést a Pénzügyminisztérium és a Magyar Államkincstár kimutatásai között. Megerősítette, hogy a tavaly decemberben megpántlikázott 94,5 milliárd forint ügyében az ÁSZ nem tud azonosulni a PM álláspontjával, miszerint nem történt törvénysértés. Jelezte: évek óta kritikával illetik a többletbevételek ilyetén kezelését. A pénzügyi tárca által tegnap közzétett dokumentumból az is kiderült, nem a letéti számla ügye az egyetlen, ahol a minisztérium vitatja az ÁSZ megállapításait. Szekeres Imre, a bizottság szocialista elnöke leleplezőnek nevezte a zárszámadási törvényjavaslatot. Úgy vélte, a számok azt bizonyítják, hogy a kormány által készített költségvetés komolytalan volt. Kifogásolta: bár 2000-ben a GDP növekedése meghaladta az 5 százalékot, a reálbérek csak 1,5 százalékkal nőttek, így a társadalom nagy többsége nem részesedhetett a gazdaság többletteljesítményeiből. (VG) Általános vitára alkalmas a zárszámadás Vállalati betétakció tett IMMMH • +1% a meghirdetett havi betéti kamatokhoz képest; • az ajánlat 2001. augusztus 10-től szeptember 30-ig érvényes, kizárólag a 30+1 napos futamidejű, minimum 1 millió Ft összegű forint betétekre; • az ezen időszak alatt lekötött, ám később lejáró betétekre a fordulónapot követően az aktuális 1 havi kamatlábak vonatkoznak. A kamatváltoztatás jogát a bank fenntartja. Éves kamatok ( EBKM): 1 10 millió Ft 8,80% 10-50 millió Ft 9,35% 50 millió Ft tól 9,95% TeleCenter: 3 ooo ooo, 06 40 200 069 • www.khb.hu További részletek a bankfiókokban és a TeleCenteren!