Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)
2001-09-24 / 183. (8198.) szám
4 NAPRÓL NAPRA Kialakulhat a budapesti gazdasági övezet Magyarország alapvető érdeke, hogy fenntartsa a gazdasági növekedés lendületét —jelentette ki Matolcsy György gazdasági miniszter szombaton, a mérnökök napján tartott előadásában. A magyar gazdaság fejlődési üteme abban az esetben tartható fenn, ha nagyberuházások indulnak, illetve folytatódnak a Széchenyi-tervben szereplő fejlesztési programok — vélekedett. Matolcsy kifejtette: a budapesti gazdasági övezet kialakulása során meg kell oldani a közlekedési infrastruktúra kiépítését. Budapest 80-90 kilométeres körzete Kelet-Európa húzó gazdasági területévé válhat, a régió egyik gazdasági motorja alakulhat ki ebben az övezetben. (MTI) Ötvenezer nővér fizetése emelkedhet Az Egészségügyi Minisztérium azt tervezi, hogy még az idén megemelt mintegy ötvenezer nővér fizetését — jelentette be Mikola István. Az egészségügyi miniszter az őszi füredi orvosnapokon tartott szakmai fórumon elmondta: a havi 8-10 ezer forintos többletjuttatás a három műszakban ágy mellett dolgozó nővéreket, a mentők kivonuló egységeit, valamint a műtős asszisztensek egy részét érintené. Hozzátette: az emelés évi tízmilliárd forinttal terhelné meg a költségvetést. Közölte: a javaslatot október első hetében tárgyalja majd a kormány, és várhatóan el is fogadja azt. (MTI) Medgyessy Péter az MKIK elnökségi ülésén Szeretnénk, ha jó lenne a viszony a vállalkozói körrel — mondta Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségének hét végén Budapesten tartott ülésén. Ez azt igényli, hogy a kamarával is jó legyen a kapcsolat. Nem készültem arra, hogy a programba a kamarákról valamit beletegyünk, de azt hiszem, ez hibája a mi elgondolásunknak — fogalmazott az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Ezért szívesen venné, ha bármiféle mód volna arra, hogy néhány emberrel konzultáljon arról, mi az, ami igazán igénye a kamarának. (VG) Állami támogatás a hegyaljai szüretre Az idén az évszázad tavalyi rekordtermését is 100 ezer mázsával meghaladó, 485 ezer mázsa szőlőtermésre számítanak Tokaj-Hegyalján, amit a megkapott 2,5 milliárd forintos állami támogatás nélkül képtelenség lenne biztonságosan feldolgozni — mondták el a Tokaj Kereskedőház Rt. sajtótájékoztatóján. A technikai lebonyolítást a 100 százalékban állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház végzi. (MTI) VILÁGGAZDASÁG SS ÜZLETI NAPILAP BELFÖLD A közlekedési tárca és a főváros még nem egyezett meg Vita az egységes bérletről A közlekedési minisztérium vezetői szerint a jövő év januárjától bevezethető az egységes fővárosi közlekedési bérlet. A főváros álláspontja szerint viszont több alapvető jogi és pénzügyi kérdés továbbra is tisztázatlan. MUNKATÁRSAINKTÓL Jövő év január 1-jétől bevezethető a MÁV, a Volán és a BKV járatain érvényes közös fővárosi bérlet — állítja Manninger Jenő. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium államtitkára szerint erre már az idén sor kerülhetett volna, hiszen elkülönítettek rá pénzt, de a tanuló- és a nyugdíjasbérletek árkiegészítésének kiesése a három közlekedési vállalatot mintegy 4-500 millió forint bevételtől fosztaná meg. Ez azonban a zárszámadási törvény kapcsán rendezhető. Az államtitkár elmondta: a tervek szerint a közös bérlet Budapest közigazgatási területén belül a normálbérlet 110 százalékába kerülne. A városhatáron kívülre érvényes úgynevezett nyeles bérlet — amely a közigazgatási határon belüli utazáson kívül egy be-, illetve kiutazó járatra is érvényes — pedig olcsóbb lesz, mint a kétféle bérlet együttesen. Az egységes fővárosi bérlet bevezetését követné a tarifaközösség, majd a tényleges közlekedési szövetség létrehozása. A főváros arról értesült, hogy a zárszámadási törvénnyel megoldanák a kieső árkiegészítés pótlását, ám alapvető jogi és pénzügyi kérdések továbbra is tisztázatlanok—jelentette ki a Világgazdaságnak Atkári János. Budapest főpolgármesterhelyettese kifejtette: a közös bérletnek a bevezetés egyszeri költségei mellett folyamatos kiadásai is lesznek. Nincs azonban semmiféle garancia arra, hogy az egységes bérletrendszer fenntartásához 2003-tól is lesz támogatás. Ehhez több törvényt is módosítani kellene, de ennek előkészületeiről sem tud a főváros — mondta Atkári. Szerinte a legnagyobb gond az, hogy a kormány nem ad támogatást a nagyvárosi tömegközlekedés fenntartásához, a fővárosi önkormányzat pedig a BKV működésével kapcsolatos alapvető problémákat sem tudja kezelni. Ilyen helyzetben a főváros felelőtlenségnek tartaná bizonytalan kimenetelű kedvezmények bevezetését—mutatott rá a főpolgármester-helyettes. Erősíteni kell az ágazati megállapodásokat Még mindig távol Európától Másodlagossá váltak a munkáltatótól független ágazati megállapodások Magyarországon — egyebek közt ez az üzenete annak a hét végén véget ért konferenciának, mely a kollektív megállapodások magyarországi lehetőségeivel foglalkozott. Még nem sikerült Magyarországon olyan kollektív alkurendszert kialakítani, aminek gazdasági, társadalompolitikai súlya hasonlítana a mintának tekintett európai modellekhez — állapítja meg Nacsa Beáta és Neumann László abban a tanulmányban, melyet a kollektív megállapodások témájában Budapesten tartott konferenciára készítettek. A szerzőpáros két fontos vonást emel ki a magyar gyakorlatból. Az alku legfontosabb szintje a vállalati kollektív szerződés, ám azzal, hogy az azzal kapcsolatos szakszervezeti tevékenység a vállalaton belülre került, másodlagossá vált a munkáltatótól független ágazati szakszervezeti központok szerepe. Másrészt a vállalaton belül több szakszervezet együttes jelenlétével kell számolni. Az egy munkahelyen belül működő érdekképviseletek esetében ugyanakkor előfordulhat, létrejöttüket a munkáltató azért kezdeményezi, vagy működésüket azért támogatja, hogy az ő érdekeit szolgálják ki. Ezzel viszont sérül a munka törvénykönyvében (Mtk.) rögzített feltétel. A mostaninál erősebben kellene kiépíteni az ágazati kollektív szerződéseket, úgy, hogy közben a “jó” munkahelyi kollektív kontraktusok érvényben maradjanak—fogalmazott lapunk kérdésére Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke. Az ágazatiakhoz az államnak ki kellene alakítania a megfelelő jogszabályi környezetet. Őry Csaba, az ILO Magyarországi Tanácsának elnöke szerint a kormány kész a jogszabály-módosításra, de ehhez el kell döntenie a munkaadói és a munkavállalói oldalnak, melyek a reprezentatív szervezetek. 2001. SZEPTEMBER 24. Ma újabb minimálbér-forduló Vélhetően az Országos Munkaügyi Tanács mai ülésén sem jutnak megállapodásra a felek a minimálbér mértékéről, amelyről holnapig jöhet létre megállapodás a kormány, a munkaadók és a munkavállalók közt. Ennek hiányában a kormány saját hatáskörében dönt, a jövő évi minimálbér így nagy valószínűséggel 50 ezer forint lesz. A munkaadói és a munkavállalói oldal javaslata csak kissé tér es egymástól. Előbbi szerint a minimálbér 40 ezer forint kellene hogy maradjon, ám az utána fizetendő munkavállalói közterheket a kormányzatnak kellene átvállalnia. Erre lehetőséget nyújtana a mintegy 280 milliárd forintos költségvetési többletbevétel. A kormány ugyanakkor több alkalommal elvetette ezt a munkaadói javaslatot. A munkavállalói oldal nettó 40-42 ezer forintos minimálbért tart elfogadhatónak. (VG)