Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)
2001-09-06 / 171. (8186.) szám
2001. SZEPTEMBER 6. Az idén a folyó és a külkereskedelmi mérlegnek is nő a hiánya Fékeződik a lendület Júliusban a külkereskedelmi mérleg hiánya 465,8 millió euróra rúgott, így az év eleje óta felhalmozódó deficit már majdnem 400 millióval nagyobb, mint tavaly ilyenkor. Bár a folyó fizetési mérleg megnyugtatóbban írja le a külső egyensúlyi folyamatokat, az év végére mindkét mutató kezelhető mértékű romlást fog tükrözni — állítják a gazdasági tárca szakértői és elemzők egyaránt. MUNKATÁRSUNKTÓL Júliusban a külkereskedelmi mérleg hiánya 465,8 millió eurót tett ki, ami csaknem 200 millióval több, mint tavaly ilyenkor volt. Az első hét hónap alatt felhalmozódott deficit 2,4 milliárd euró, ez durván 400 millióval nagyobb negatív szaldót jelent, mint a 2000. évi időarányos. Júliusban—csakúgy, mint a megelőző hónapokban — az export és az import lendületén már érződött a világgazdasági környezet kedvezőtlen változása. A kivitel mindössze 3,9, a behozatal pedig 10,3 százalékkal haladta meg a 12 hónappal korábbi szintet. Az export növekedési üteme azonban már most láthatóan korrekcióra szorul, ezért a valós dinamika valószínűleg 7,4 százalék körül lesz — mondta el tegnap sajtótájékoztatón Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára. A külkereskedelmi mérleg romlása ellentétes tendenciát jelez a külső egyensúly tekintetében, mint a néhány napja a Magyar Nemzeti Bank által kiadott folyó fizetési mérleg. A két mérleg (pontosabban a külkereskedelmi és a folyó mérleglegjelentősebb elemének számító árumérleg) között feszülő ellentmondást módszertani eltérések csaknem maradéktalanul megmagyarázzák — hangsúlyozta az helyettes államtitkár. Ez ugyan nem változtat azon a tényen, hogy a két mérleg ellentétes tendenciákat jelez, szakértők szerint azonban nemzetgazdasági szinten a folyó fizetési mérleg pozíciójának változása többet mond a gazdaságról, mint a külfölddel folytatott tranzakcióknak csak szűkebb szeletét vizsgáló külkereskedelmi mérleg. Amennyiben bejönnek a Gazdasági Minisztérium és a piaci elemzők várakozásai, az év végére a két mérleg körülbelül ugyanazt mutatja majd a külső egyensúlyról. A piac és a kormányzat ugyanis egyaránt a tavalyinál némileg nagyobb GDP- arányos deficitekre számít. Az első hét hónapban egyébként a külkereskedelmi forgalom egyenlege a fejlett országok esetében eddig is pozitív szaldója tovább javult. A fejlődő országokkal szembeni negatív mérleg ugyanakkor tovább romlott. Örvendetes viszont, hogy a kelet-közép-európai országok esetében hagyományosan defcities mérleg a vizsgált időszakban jelentősen javult— hangsúlyozta Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Azon országokba, amelyekkel Magyarország az utóbbi időszakban szabadkereskedelmi megállapodást kötött, ugrásszerűen megnőtt a kivitel, miközben a behozatal értéke többnyire csak kisebb ütemben emelkedett. M. I. Hirdetések a zsebszerződőknek (Folytatás az 1■ oldalról) Ezek között 500-600 olyan ügy van, amelyik egyértelműen feldolgozást igényel — nyilatkozta lapunknak a miniszter. Persze nemcsak zsebszerződésekről van szó, hanem más rendezetlen földügyekről — tette hozzá. Az agrártárcánál a zsebszerződéses földvásárlások ügyében ma tartanak eligazítást az FVM- hivatalok és a KVI illetékeseinek —tudtuk meg. Molnár Zoltán kérdésünkre közölte: az FVM és a KVI között már all Egyelőre nem tervez személycseréket a megyei földhivatalok élén az FVM. A felelősségre vonás kérdése azért merült fel, mert több nyugat-magyarországi hivatal egyetlen zsebszerződésgyanús esetet sem adott át az ügyészségnek a földhasználati regisztráció tavalyi bevezetése óta. Ennek indoklásául a hivatalvezetőknek igazoló jelentést kellett készíteniük az FVM számára. Kovács Zoltán, a tárca államtitkára lapunknak elmondta: a minisztérium elfogadja a magyarázatokat. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a “valódi” zsebszerződéseket a földhivataloknak nem nyújtják be. Az FVM ugyanakkor újra megvizsgálja a hivatalok tevékenységét, ha saját földügyi ellenőrzési főosztálya megalakul. gusztus 30-án létrejött az a megállapodás, amely a vétel eljárási rendjét tartalmazza. Eszerint a megyékben az ügyeket az FVM-hivatalok koordinálják, amelyek mindenhol ügyvédeket bíznak meg azzal, hogy az érdeklődőknek jogi tanácsokat adjanak. Konkrét felajánlás esetén szintén a hivatalok vizsgálják meg a földterületeket, és értékbecslés alapján meghatározzák az árat is. Az állami földvételről szóló szerződést az FVM-nek is jóvá kell hagynia. Ezután a KVI fizet, és birtokba veszi az ingatlant. A vásárlásokat abból az ötmilliárd forintból finanszírozzák, amit a MeH idei költségvetésén belül eredetileg a nemzeti földalapra szántak. A KVI három-, az FVM kétmilliárdot használhat föl. B. K.—H. L. VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP. A tervezett minimálbér-emelés hatása a kkv-kra Nettó 40 ezret javasolnak A Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) 40 ezer forintos minimálbért javasol jövőre, de adó- és járulékmentesen — mondta Szűcs György, a KÉSZ soros elnöke, az Iposz elnöke tegnap sajtótájékoztatón. Számításuk szerint szervezeteiknél a minimálbér 50 ezer forintra emelése 2002-ben közel 50 milliárd többletterhet jelentene. A KÉSZ szerint a költségvetés 300 milliárd többletbevételhez juthat jövőre, mivel a minimálbér 50 ezer forintra tervezett növelése sokkal szélesebb réteget érint, mint az idei emelés. (Az idei növekedés százmilliárd körüli többletet eredményezett). A KÉSZ az egészségügyi hozzájárulás bérkategóriánkénti csökkentését, a tbjárulék tervezett 2 százaléknál erőteljesebb mérséklését, valamint normatív támogatási rendszer kialakítását javasolja kompenzációként —mondta Szűcs György. A kis- és középvállalkozók (kkv-k) négy érdekképviseleti szervezetét tömörítő szövetség egyebek között kifogásolja, hogy az eddigi kompenzációs megoldások a legérintettebb réteget, az öt fő alatt foglalkoztató vállalkozásokat hagyták figyelmen kívül. A szféra vállalkozásai versenyképességük megőrzésére nem látnak reményt, hiszen a kkv-k kénytelenek fejlesztéseiktől elvonni az emelés terheire. Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Szövetségének alelnöke elmondta, hogy az áfészek dolgozóinak 42-45 százaléka keres jelenleg 40 ezer forint alatt. Véleménye szerint a tb-járulék 31-ről 29 százalékra való csökkentése csak a magasabb keresetű foglalkoztatottak esetében kompenzálja a minimálbér és a közteher növekedését. A Magyar Iparszövetség tagszervezeteinek több mint felét megoldhatatlan probléma elé állítja a minimálbér kormány által tervezett emelése — mondta Szabó István főigazgató. Szerinte ha nem kompenzálják valamilyen módon a nagy bérigényes, alacsony átlagkeresetű gazdálkodókat, akkor ezen szervezetek többsége tönkremegy. Antalffy Gábor, a Magyar Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke szerint különösen nehéz helyzetbe kerülnek az egyszemélyes vagy családi alapon működő bolti egységek. M.K. Az 50 ezer forintos minimálbér költségei az egyéni vállalkozóknál Megnevezés Összesen (M Ft) Bérnövekmény...................39 720 Járuléknövekmény — tb-járulék........................8 713 — munkaadói járulék........1192 — szakképzési hozzájárulás... 596 — eho...................................1192 Összesen......................51 423 Forrás: KÉSZ Díjbevételből finanszírozott nyolcéves sztrádaprogram jövőre 6,5 milliárd felújításra Az idén indult nyolcéves sztrádafelújítási program keretében 2001-ben mintegy 7,5 milliárd forint értékű munkát végeznek el, a 2002. évi terv pedig 6,5 milliárd — tudta meg lapunk. A díjbevételekből finanszírozott felújításokra a sajtóban közzétett hat pályázaton — kettő elbírálása még hátravan — összesen 79 munkát hirdettek meg. Eddig csak hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) nyertek. MAGOS KATALIN Az állami autópályákat üzemeltető Állami Autópálya-kezelő Rt. az idén indult nyolcéves sztrádafelújítási programjának első évében mintegy 7,5 milliárd forintnyi munkát végeznek el — tudtuk meg Kovács Tibor fenntartási igazgatótól. Ennek eredményeként egyebek között (fél pályában mérve) összesen körülbelül 90 kilométernyi szakasz burkolatát, továbbá hidakat, pihenőhelyeket újítanak fel, védőkerítéseket, zajvédő falakat építenek. Ezek elvégzésére a sajtóban hat felhívást tettek közzé, összesen 79 különböző munkára lehetett ajánlatot tenni. Eddig négy pályázatot bíráltak el, a nyertesekkel összességében mintegy 4,5 milliárd forint értékű szerződést kötöttek. A kiíró a pályázatokban jelezte, hogy kkv-k jelentkezését várja. Kovács Tibor elmondta, hogy alig pályázott nagy cég, de ahol megtették, a kkv-k ajánlata volt kedvezőbb. Az ötödik pályázatban szereplő 17-féle munkára benyújtott ajánlatok elbírálása még tart, a hatodikban meghirdetett tíz munka ajánlatainak benyújtási határideje pedig a héten jár le. Az idei két utolsó pályázaton összesen mintegy hárommilliárd forint értékű munka nyerhető el. Ezekkel együtt ebben az évben—az egyéb munkákon kívül — az M0-son 7,5 kilométeren mindkét oldalon, az M1-esen 62, az M3-ason 12, az M5-ös állami kezelésben lévő fővárosi szakaszán 7 kilométernyi fél autópálya szakaszának burkolatát újítják fel. A társaság tervei szerint 2002-ben 6,5 milliárdot fordít a kezelésében lévő sztrádák felújítására. Ezt az ideihez hasonlóan az autópályadíjakból finanszírozzák. A tavalyi bevétel nettó kilencmilliárdot tett ki. Az idén ezt várhatóan meghaladja. Az új szakaszok belépésével is várhatóan tovább nőnek a program forrásai. A bevételekből kell azonban finanszírozni az autópályák fenntartását és üzemeltetését is. Októberben lehívható a 110 millió eurós hitel Kereskedelmi banki garanciát vesz a főváros A jövő héten a főváros szakbizottságai elé kerül a 110 millió eurós EIB-hitel lehívásához szükséges kereskedelmi banki garancia megszerzéséről szóló előterjesztés — értesült a Világgazdaság. Budapest a Bayerische Landesbank-Intesa BCI/ CIB konzorciummal köt megállapodást, s a kölcsön nagyobb részét még ebben az évben lehívja. Elkészültek azok a megállapodások, amelyeket a főváros az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelének lehívásához szükséges kereskedelmi banki garancia megszerzése érdekében köt — tudta meg a Világgazdaság Atkári János főpolgármester-helyettestől. A javaslat várhatóan a jövő héten az önkormányzat szakbizottságai, szeptember végén pedig a fővárosi közgyűlés elé kerül, októberben pedig az EIB, illetve az érintett bankok is szentesítik. Mint arról lapunk hírt adott (VG, 2000. nov. 22., 5. o.), az EIB 110 millió eurós kölcsönt folyósítana 11 budapesti infrastrukturális nagyberuházáshoz, de a főváros nem tudja lehívni a pénzt, mert a kormány tavaly novemberben megtagadta a hitelgaranciát az önkormányzattól. Mivel van arra lehetőség, hogy kereskedelmi banki garanciával váltsák ki az államit, így a főváros ezt a megoldást választotta. Budapest a kétlépcsős eljárás során a Bayerische Landesbank-Intesa BCI/CIB konzorciumtól kapta a legjobb ajánlatot. A konzorcium szindikálta a garanciavállalást. A főváros jó minősítését jelzi, hogy az eljárás során túljegyzés volt — fejtette ki a főpolgármester-helyettes. Az önkormányzat ötéves futamidőre köt megállapodást. A 110 millió eurós kölcsön teljes futamideje 13 év, de jó esély van arra, hogy a garanciaszerződést nem kell majd meghosszabbítani, mert az EIB az EU-tagoktól már nem kér garanciát. Atkári János szerint a főváros különösen kedvező elbírálásban részesült, öt évre összesen mintegy 450 millió forintot kell fizetni. Ez a megoldás azonban így is növeli a költségeket, mert az állami garancia maximum a hitelösszeg 0,5 százalékába, mintegy 145 millió forintba került volna. A hitel nagyobb részét még ebben az évben lehívják, miután a főváros—a költségeket megelőlegezve — néhány beruházást már befejezett. Elkészült a Hungária körút és a pusztazámori hulladéklerakó, de ebből a hitelből fedezik majd többek között új villamosok vásárlását, a Duna-parti szennyvízfőgyűjtő építését és a XV. kerületi hulladékégető felújítását. K.Á. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű rekonstrukciója várhatóan jövő tavasszal kezdődik és 2003—2004-ben fejeződik be — jelentette ki Vajda Pál főpolgármester-helyettes a parlament önkormányzati bizottságának tegnapi XV. kerületi kihelyezett ülésén. A 23 milliárd forintos beruházáshoz a kormányhatározat értelmében a környezetvédelmi alap 2,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, valamint 1,8 milliárd forint kamatmentes hitelt ad, a többi forrást a főváros biztosítja. A fejlesztés új füstgázmosó létesítését (9 milliárd forint), valamint az 1983-ban épített égetőmű teljes felújítását jelenti. N. I. Megfigyelőrendszer az uniós pénzekre Elkészült és október 1-jétől működésbe lép az a számítógépes rendszer, mely az európai uniós pénzek felhasználását hivatott nyomon követni. Az informatikai rendszer a már működő PHARE és ISPA, valamint a későbbiekben a SAPARD előcsatlakozási alap megfigyelését végzi —jelentette be tegnap Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke. Az európai uniós csatlakozás után a strukturális alap pénzeinek felhasználását is ugyanez a rendszer követi majd nyomon. Boros Imre tárca nélküli PHARE- miniszter leszögezte: a tapasztalatok kiterjeszthetők a magyar költségvetés forrásainak megfigyelésére is. A Magyarországon kifejlesztett rendszerhez hasonló egyébként nem létezik az EU tagállamaiban. A szoftver fejlesztésére az EU — az 1998-as PHARE-programból — 1,9 millió eurót folyósított. A hálózat kiépítése a regionális szintekig ennél jóval többe kerül, amit a magyar állam finanszíroz — hangzott el a sajtótájékoztatón. A megfigyelőrendszer segítségével jelenleg a PHARE és az ISPA mintegy 100-150 projektjének végrehajtását lehet folyamatosan nyomon követni — mondta Boros Imre. Később több ezer programra is rálátást nyújthat. A teljes kormányzati háló, a regionális szintekkel együtt, várhatóan a választásokra készül el. (VG) \íA Ilnévé!I* í@jrlÁ * +10/°a meghirdetett 1 hav betéti kamatokhoz képest; w mNoIoO • az ajánlat 2001. augusztus 10-től szeptember 30-ig érvényes, kizárólag a 30+1 napos futamidejű, minimum 1 millió Ft összegű forint betétekre; • az ezen időszak alatt lekötött, ám később lejáró betétekre a fordulónapot követően az aktuális havi kamatlábak vonatkoznak. A kamatváltoztatás jogát a bank fenntartja. Éves kamatok (~EBKM): 1-10 millió Ft 8,80% 10-50 millió Ft 9,35% 50 millió Fttól 9,95% TeleCenter: 3 poo-pop, 06 40 200-069 • www.khb.hu További részletek a bankfiókokban és a TeleCenteren!