Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)

2001-09-06 / 171. (8186.) szám

2001. SZEPTEMBER 6. Az idén a folyó és a külkereskedelmi mérlegnek is nő a hiánya Fékeződik a lendület Júliusban a külkereskedelmi mérleg hiánya 465,8 millió euróra rúgott, így az év eleje óta felhalmozódó deficit már majdnem 400 millióval nagyobb, mint tavaly ilyenkor. Bár a folyó fizetési mérleg megnyugtatóbban írja le a külső egyensúlyi folyamatokat, az év végére mindkét mutató kezelhető mértékű romlást fog tükrözni — állítják a gazdasági tárca szakértői és elemzők egyaránt. MUNKATÁRSUNKTÓL Júliusban a külkereskedelmi mérleg hiánya 465,8 millió eurót tett ki, ami csaknem 200 millióval több, mint tavaly ilyenkor volt. Az első hét hónap alatt felhalmozódott deficit 2,4 milliárd euró, ez durván 400 millióval nagyobb negatív szal­dót jelent, mint a 2000. évi idő­arányos. Júliusban—csakúgy, mint a megelőző hónapokban — az export és az import lendületén már érződött a világgazdasági környezet kedvezőtlen változá­sa. A kivitel mindössze 3,9, a behozatal pedig 10,3 százalék­kal haladta meg a 12 hónappal korábbi szintet. Az export nö­vekedési üteme azonban már most láthatóan korrekcióra szo­rul, ezért a valós dinamika va­lószínűleg 7,4 százalék körül lesz — mondta el tegnap sajtó­tájékoztatón Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium (GM) helyettes államtitkára. A külkereskedelmi mérleg romlása ellentétes tendenciát jelez a külső egyensúly tekin­tetében, mint a néhány napja a Magyar Nemzeti B­ank által ki­adott folyó fizetési mérleg. A két mérleg (pontosabban a kül­kereskedelmi és a folyó mérleg­­legjelentősebb elemének szá­mító árumérleg) között feszü­lő ellentmondást módszertani eltérések csaknem maradékta­lanul megmagyarázzák — hangsúlyozta az helyettes ál­lamtitkár. Ez ugyan nem változ­tat azon a tényen, hogy a két mérleg ellentétes tendenciákat jelez, szakértők szerint azonban nemzetgazdasági szinten a fo­lyó fizetési mérleg pozíciójá­nak változása többet mond a gazdaságról, mint a külfölddel folytatott tranzakcióknak csak szűkebb szeletét vizsgáló kül­kereskedelmi mérleg. Amennyiben bejönnek a Gaz­dasági Minisztérium és a piaci elemzők várakozásai, az év vé­gére a két mérleg körülbelül ugyanazt mutatja majd a külső egyensúlyról. A piac és a kor­mányzat ugyanis egyaránt a ta­valyinál némileg nagyobb GDP- arányos deficitekre számít. Az első hét hónapban egyéb­ként a külkereskedelmi forga­lom egyenlege a fejlett orszá­gok esetében eddig is pozitív szaldója tovább javult. A fejlő­dő országokkal szembeni nega­tív mérleg ugyanakkor tovább romlott. Örvendetes viszont, hogy a kelet-közép-európai or­szágok esetében hagyományo­san defcities mérleg a vizsgált időszakban jelentősen javult— hangsúlyozta Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Azon országokba, amelyekkel Magyarország az utóbbi időszakban szabadke­reskedelmi megállapodást kö­tött, ugrásszerűen megnőtt a kivitel, miközben a behozatal értéke többnyire csak kisebb ütemben emelkedett. M. I. Hirdetések a zsebszerződőknek (Folytatás az 1■ oldalról) Ezek között 500-600 olyan ügy van, amelyik egyértelmű­en feldolgozást igényel — nyi­latkozta lapunknak a miniszter. Persze nemcsak zsebszerződé­sekről van szó, hanem más ren­dezetlen földügyekről — tette hozzá. Az agrártárcánál a zsebszerző­déses földvásárlások ügyében ma tartanak eligazítást az FVM- hivatalok és a KVI illetékesei­nek —tudtuk meg. Molnár Zol­tán kérdésünkre közölte: az FVM és a KVI között már all­ Egyelőre nem tervez sze­mélycseréket a megyei föld­hivatalok élén az FVM. A felelősségre vonás kérdése azért merült fel, mert több nyugat-magyarországi hiva­tal egyetlen zsebszerződés­gyanús esetet sem adott át az ügyészségnek a földhaszná­lati regisztráció tavalyi be­vezetése óta. Ennek indoklá­sául a hivatalvezetőknek iga­zoló jelentést kellett készíte­niük az FVM számára. Ko­vács Zoltán, a tárca államtit­kára lapunknak elmondta: a minisztérium elfogadja a magyarázatokat. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a “valódi” zsebszerződéseket a földhivataloknak nem nyújtják be. Az FVM ugyan­akkor újra megvizsgálja a hivatalok tevékenységét, ha saját földügyi ellenőrzési fő­osztálya megalakul. gusztus 30-án létrejött az a meg­állapodás, amely a vétel eljárá­si rendjét tartalmazza. Eszerint a megyékben az ügyeket az FVM-hivatalok koordinálják, amelyek mindenhol ügyvédeket bíznak meg azzal, hogy az érdek­lődőknek jogi tanácsokat adja­nak. Konkrét felajánlás esetén szintén a hivatalok vizsgálják meg a földterületeket, és érték­­becslés alapján meghatározzák az árat is. Az állami földvételről szóló szerződést az FVM-nek is jóvá kell hagynia. Ezután a KVI fizet, és birtokba veszi az ingat­lant. A vásárlásokat abból az öt­­milliárd forintból finanszíroz­zák, amit a MeH idei költségve­tésén belül eredetileg a nemzeti földalapra szántak. A KVI há­rom-, az FVM kétmilliárdot használhat föl. B. K.—H. L. VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP. A tervezett minimálbér-emelés hatása a kkv-kra Nettó 40 ezret javasolnak A Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) 40 ezer forintos minimál­bért javasol jövőre, de adó- és járulékmentesen — mondta Szűcs György, a KÉSZ soros el­nöke, az Iposz elnöke tegnap sajtótájékoztatón. Számításuk szerint szervezeteiknél a mini­málbér 50 ezer forintra emelése 2002-ben közel 50 milliárd többletterhet jelentene. A KÉSZ szerint a költségve­tés 300 milliárd többletbevétel­hez juthat jövőre, mivel a mi­nimálbér 50 ezer forintra terve­zett növelése sokkal szélesebb réteget érint, mint az idei eme­lés. (Az idei növekedés száz­­milliárd körüli többletet ered­ményezett). A KÉSZ az egész­ségügyi hozzájárulás bérkate­góriánkénti csökkentését, a tb­­j­árulék tervezett 2 százaléknál erőteljesebb mérséklését, vala­mint normatív támogatási rend­szer kialakítását javasolja kom­penzációként —mondta Szűcs György. A kis- és középvál­lalkozók (kkv-k) négy érdek­­képviseleti szervezetét tömö­rítő szövetség egyebek között kifogásolja, hogy az eddigi kompenzációs megoldások a legérintettebb réteget, az öt fő alatt foglalkoztató vállalko­zásokat hagyták figyelmen kívül. A szféra vállalkozásai versenyképességük megőr­zésére nem látnak reményt, hi­szen a kkv-k kénytelenek fej­lesztéseiktől elvonni az emelés terheire. Zs. Szőke Zoltán, az Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Szö­vetségének alelnöke elmondta, hogy az áfészek dolgozóinak 42-45 százaléka keres jelenleg 40 ezer forint alatt. Véleménye szerint a tb-járulék 31-ről 29 százalékra való csökkentése csak a magasabb keresetű fog­lalkoztatottak esetében kom­penzálj­a a minimálbér és a köz­teher növekedését. A Magyar Iparszövetség tag­­szervezeteinek több mint felét megoldhatatlan probléma elé állítja a minimálbér kormány által tervezett emelése — mondta Szabó István főigazga­tó. Szerinte ha nem kompenzál­ják valamilyen módon a nagy bérigényes, alacsony átlagke­resetű gazdálkodókat, akkor ezen szervezetek többsége tönkremegy. Antalffy Gábor, a Magyar Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének ügyvezető el­nöke szerint különösen nehéz helyzetbe kerülnek az egysze­mélyes vagy családi alapon mű­ködő bolti egységek. M.K. Az 50 ezer forintos minimálbér költségei az egyéni vállalkozóknál Megnevezés Összesen (M Ft) Bérnövekmény...................39 720 Járuléknövekmény — tb-járulék........................8 713 — munkaadói járulék........1192 — szakképzési hozzájárulás... 596 — eho...................................1­192 Összesen......................51 423 Forrás: KÉSZ Díjbevételből finanszírozott nyolcéves sztrádaprogram jövőre 6,5 milliárd felújításra Az idén indult nyolcéves sztrádafelújítási program keretében 2001-ben mintegy 7,5 milli­árd forint értékű munkát végeznek el, a 2002. évi terv pedig 6,5 milliárd — tudta meg la­punk. A díjbevételekből finanszírozott felújításokra a sajtóban közzétett hat pályázaton — kettő elbírálása még hátravan — összesen 79 munkát hirdettek meg. Eddig csak hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) nyertek. MAGOS KATALIN Az állami autópályákat üze­meltető Állami Autópálya-ke­zelő Rt. az idén indult nyolc­éves sztrádafelújítási program­jának első évében mintegy 7,5 milliárd forintnyi munkát vé­geznek el — tudtuk meg Ko­vács Tibor fenntartási igazga­tótól. Ennek eredményeként egyebek között (fél pályában mérve) összesen körülbelül 90 kilométernyi szakasz burkola­tát, továbbá hidakat, pihenőhe­lyeket újítanak fel, védőkeríté­seket, zajvédő falakat építenek. Ezek elvégzésére a sajtóban hat felhívást tettek közzé, összesen 79 különböző munká­ra lehetett ajánlatot tenni. Ed­dig négy pályázatot bíráltak el, a nyertesekkel összességében mintegy 4,5 milliárd forint ér­tékű szerződést kötöttek. A ki­író a pályázatokban jelezte, hogy kkv-k jelentkezését vár­ja. Kovács Tibor elmondta, hogy alig pályázott nagy cég, de ahol megtették, a kkv-k ajánlata volt kedvezőbb. Az ötödik pályázatban sze­replő 17-féle munkára benyúj­tott ajánlatok elbírálása még tart, a hatodikban meghirdetett tíz munka ajánlatainak benyúj­tási határideje pedig a héten jár le. Az idei két utolsó pályáza­ton összesen mintegy három­­milliárd forint értékű munka nyerhető el. Ezekkel együtt eb­ben az évben—az egyéb mun­kákon kívül — az M0-son 7,5 kilométeren mindkét oldalon, az M1-esen 62, az M3-ason 12, az M5-ös állami kezelésben lévő fővárosi szakaszán 7 kilo­méternyi fél autópálya szaka­szának burkolatát újítják fel. A társaság tervei szerint 2002-ben 6,5 milliárdot fordít a kezelésében lévő sztrádák fel­újítására. Ezt az ideihez hason­lóan az autópályadíjakból fi­nanszírozzák. A tavalyi bevé­tel nettó kilencmilliárdot tett ki. Az idén ezt várhatóan megha­ladja. Az új szakaszok belépé­sével is várhatóan tovább nőnek a program forrásai. A bevéte­lekből kell azonban finanszí­rozni az autópályák fenntartá­sát és üzemeltetését is. Októberben lehívható a 110 millió eurós hitel Kereskedelmi banki garanciát vesz a főváros A jövő héten a főváros szakbizottságai elé kerül a 110 millió eurós EIB-hitel lehívásához szükséges kereskedelmi banki ga­rancia megszerzéséről szóló előterjesztés — értesült a Világ­­gazdaság. Budapest a Bayerische Landesbank-Intesa BCI/ CIB konzorciummal köt megállapodást, s a kölcsön nagyobb részét még ebben az évben lehívja. Elkészültek azok a megálla­podások, amelyeket a főváros az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelének lehívásához szükséges kereskedelmi banki garancia megszerzése érdeké­ben köt — tudta meg a Világ­­gazdaság Atkári János főpol­gármester-helyettestől. A ja­vaslat várhatóan a jövő héten az önkormányzat szakbizottságai, szeptember végén pedig a fővá­rosi közgyűlés elé kerül, októ­berben pedig az EIB, illetve az érintett bankok is szentesítik. Mint arról lapunk hírt adott (VG, 2000. nov. 22., 5. o.), az EIB 110 millió eurós kölcsönt folyósítana 11 budapesti infra­strukturális nagyberuházáshoz, de a főváros nem tudja lehívni a pénzt, mert a kormány tavaly novemberben megtagadta a hi­telgaranciát az önkormányzat­tól. Mivel van arra lehetőség, hogy kereskedelmi banki ga­ranciával váltsák ki az államit, így a főváros ezt a megoldást választotta. Budapest a kétlépcsős eljá­rás során a Bayerische Landes­bank-Intesa BCI/CIB konzor­ciumtól kapta a legj­obb aj­ánla­­tot. A konzorcium szindikálta a garanciavállalást. A főváros jó minősítését jelzi, hogy az el­járás során túljegyzés volt — fejtette ki a főpolgármester-he­lyettes. Az önkormányzat öt­éves futamidőre köt megállapo­dást. A 110 millió eurós kölcsön teljes futamideje 13 év, de jó esély van arra, hogy a garancia­­szerződést nem kell majd meg­hosszabbítani, mert az EIB az EU-tagoktól már nem kér ga­ranciát. Atkári János szerint a főváros különösen kedvező el­bírálásban részesült, öt évre összesen mintegy 450 millió forintot kell fizetni. Ez a meg­oldás azonban így is növeli a költségeket, mert az állami ga­rancia maximum a hitelösszeg 0,5 százalékába, mintegy 145 millió forintba került volna. A hitel nagyobb részét még eb­ben az évben lehívják, miután a főváros—a költségeket meg­előlegezve — néhány beruhá­zást már befejezett. Elkészült a Hungária körút és a pusztazá­­mori hulladéklerakó, de ebből a hitelből fedezik majd többek között új villamosok vásár­lását, a Duna-parti szenny­vízfőgyűjtő építését és a XV. kerületi hulladékégető fel­újítását. K.Á. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű rekonstrukciója várható­an jövő tavasszal kezdődik és 2003—2004-ben fejeződik be — jelentette ki Vajda Pál főpolgármester-helyettes a parlament önkormányzati bizottságának tegnapi XV. kerületi kihelyezett ülésén. A 23 milliárd forintos beruházáshoz a kormányhatáro­zat értelmében a környezetvédelmi alap 2,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, valamint 1,8 milliárd forint kamatmentes hitelt ad, a többi forrást a főváros biztosítja. A fejlesztés új füstgázmosó létesítését (9 milliárd forint), valamint az 1983-ban épített égetőmű teljes felújítását jelenti. N. I. Megfigyelőrendszer az uniós pénzekre Elkészült és október 1-jétől működésbe lép az a számítógé­pes rendszer, mely az európai uniós pénzek felhasználását hi­vatott nyomon követni. Az in­formatikai rendszer a már mű­ködő PHARE és ISPA, valamint a későbbiekben a S­APARD elő­csatlakozási alap megfigyelését végzi —jelentette be tegnap Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke. Az európai uniós csatlakozás után a strukturális alap pénzeinek fel­­használását is ugyanez a rend­szer követi majd nyomon. Bo­ros Imre tárca nélküli PHARE- miniszter leszögezte: a tapasz­talatok kiterjeszthetők a magyar költségvetés forrásainak meg­figyelésére is. A Magyarországon kifejlesz­tett rendszerhez hasonló egyéb­ként nem létezik az EU tagál­lamaiban. A szoftver fejleszté­sére az EU — az 1998-as PHARE-programból — 1,9 millió eurót folyósított. A há­lózat kiépítése a regionális szin­tekig ennél jóval többe kerül, amit a magyar állam finanszí­roz — hangzott el a sajtótájé­koztatón. A megfigyelőrendszer segít­ségével jelenleg a PHARE és az ISPA mintegy 100-150 projekt­­j­ének végrehajtását lehet folya­­matosan nyomon követni — mondta Boros Imre. Később több ezer programra is rálátást nyújthat. A teljes kormányzati háló, a regionális szintekkel együtt, várhatóan a választá­sokra készül el. (VG) \íA Iln­évé!­I* í@jrlÁ * +10/°a meghirdetett 1 hav betéti kamatokhoz képest; w mN­oIoO • az ajánlat 2001. augusztus 10-től szeptember 30-ig érvényes, kizárólag a 30+1 napos futamidejű, mini­mum 1 millió Ft összegű forint betétekre; • az ezen időszak alatt lekötött, ám később lejáró betétekre a fordulónapot követően az aktuális­­ havi kamatlábak vonatkoznak. A kamatváltoztatás jogát a bank fenntartja. Éves kamatok (~EBKM): 1-10 millió Ft 8,80% 10-50 millió Ft 9,35% 50 millió Ft­tól 9,95% TeleCenter: 3 poo-pop, 06 40 200-069 • www.khb.hu További részletek a bankfiókokban és a TeleCenteren!

Next