Világgazdaság, 2001. október (33. évfolyam, 188/8203-208/8223. szám)
2001-10-11 / 196. (8211.) szám
2. oldal - VILÁGGAZDASÁG 2001. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK RÖHDEN Köhler Moszkvában Horst Köhler, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint Oroszország nem szorul pénzügyi segítségre az elkövetkező években, ám az IMF kész lépni, ha erre mégis szükség lenne. Köhler egyúttal elégedettségének adott hangot Moszkva eddigi reformjaival kapcsolatban, és azok folytatására szólított fel. Az IMF fejeként első ízben Oroszországba látogató Köhler a mezőgazdaság, a közigazgatás, valamint az áram- és gázipar reformját véli a legfontosabbnak. (Reuters) Nem jut pénz Csernobil bezárására? A jövő évi ukrán költségvetési tervezet nem tartalmazza a csernobili atomerőmű energiablokkjai bezárásához és az üzemterületen folyó beruházások Ukrajna által finanszírozandó részéhez szükséges kiadásokat — közölte Vitalij Tolsztonohov, az erőmű igazgatója Tolsztonohov szerint ezekhez a kiadásokhoz 2002-ben 130,14 millió hrivnyára (mintegy 24 millió dollár) lesz szükség. (MTI) Egyre több jugoszláv bank van bajban Mlagyan Dinkics jugoszláv jegybankelnök bejelentette, hogy az eddigi 15 bank mellett további háromtól vonták meg a működési engedélyt: a Slavija Banktól, a Privredna Banka Novi Sadtól és a Valjevska Bankától. Az előbbi két pénzintézet ellen csődeljárást indítottak, míg a harmadikat felszámolják. Ezzel egy időben - a betétesek érdekeinek védelmére hivatkozva - ideiglenesen jegybanki felügyelet alá vonták az Astra Bankát és a Prva Preduzetnicka Bankát. (MTI, Reuters) Ankara kilencmilliárdos kölcsönt remél A török kormány a GNP 6,5 százalékát kitevő költségvetési többletet tervez jövőre, ami megfelel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárásainak. A költségvetésről a hónap közepén szavaz a török parlament, így az október végére tervezett IMF-megállapodás a remények szerint biztosítja majd a mintegy 9 milliárd dolláros pótlólagos forrást. A valutaalap szakértői a héten érkeznek meg Ankarába, hogy a jövő évi költségvetésről és a tervezett kölcsönről tárgyaljanak. (Reuters) Fehérorosz gazdasági reformok Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök gazdasági reformokat ígért kormányfőjelöltje, Gennadij Novitszkij parlamenti bemutatásakor. Az államfő ígérete szerint az új kormány az eddigieknél rugalmasabb módon szabályozza majd a gazdaságot, és annak adminisztratív ellenőrzését a minimumra csökkent (Reuters) Vita a varsói jegybankról Összeállt a baloldali-parasztpárti kormány gösszeállítás “Felelősségem megvédeni a jegybank alkotmánynak és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő függetlenségét” — foglalt állást Aleksander Kwasniewski lengyel államfő a központi pénzintézet autonómiája körüli vitában. Marek Belka, a pénzügyi tárca várományosa kiáll a független jegybank mellett, de elemzők szerint a populista erők kísérletet tehetnek a vonatkozó szabályozás megváltoztatására. Kwasniewski elnök megvétózhat bármely, az alkotmánynak a nemzeti bank jogállására vonatkozó részét módosító törvényt — emlékeztet a Reuters. Egy ilyen jogszabály elfogadásához a lengyel törvényhozásban is kétharmados többségre lenne szükség. A kedden aláírt koalíciós szerződés (VG, 2001. október 10., 3. o.) szerint a három párt a Lengyel Nemzeti Bank (LNB) legfőbb döntéshozó testületének, a monetáris politikai tanácsának aktív részvételére számít a gazdasági mentőprogram megvalósításában, és nagyobb felelősségvállalást kér tőle az ország gazdasági fejlődéséért. Ez elemzők szerint kisebb nyomás alá helyezi az LNB-t, mint amit a PSL kívánatosnak tartana. A parasztpárt ugyanis azt szerettevolna elérni, hogy a szerződés egyértelműen mondja ki: az LNB célkitűzései közt az infláció elleni küzdelemnek, valamint a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság előmozdításának egyforma súlyt kell kapnia. Az autonómia elismerésével egyidejűleg árnyalt megfogalmazásban maga az államfő is kérte a jegybanki döntéshozókat, hogy a kivételes világgazdasági helyzetben a növekedés szempontjaira is legyenek tekintettel. Szerdán Varsóban ismertették az új kabinet tagjainak névsorát. A 15 tagú testületben a kisebbik koalíciós partner, a PSL két tárcát kapott. Jaroslaw Kalinowski pártelnök a három miniszterelnök-helyettes egyikeként és agrárminiszterként tevékenykedik majd. A többi tárca elosztása az előzetes várakozásoknak megfelelően alakult. KÜLFÖLD Megmenti a zöldhasú Argentínát? Dollárosításra kényszerülhet a latin-amerikai ország A Standard and Poor’s (S&P) hitelminősítő intézet ismét leértékelte az argentin szuverén államadósságot, aminek nyomán a befektetői bizalom maradéka is elillant. Az országban vasárnap részleges törvényhozási választások lesznek, amelyek — ha ez egyáltalán még lehetséges — tovább fokozzák az ország kormányozhatóságával kapcsolatos kételyeket. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az S&P CCC pluszra mérsékelte a korábbi B mínuszról az ország hosszú lejáratú szuverén adósságának besorolását, ugyanennek a rövid lejáratú változatára fenntartotta a szimpla C szerinti megítélést. A jövőbeni kilátásokra mindkét esetben “negatív” minősítést adott az intézet, ami azt jelenti, hogy további lefokozásra kell számítani. A lépést az ügynökség mindenekelőtt a szükséges további megszorításokkal szembeni politikai ellenállással, az adóbevételeknek a tavalyihoz képest 14 százalékos csökkenésével indokolta, ami valószínűvé teszi, hogy Argentínának át kell ütemeznie az immár 132 milliárd dolláros adósságát. Fokozza a gondokat, hogy a hanyatlást nem lehet feltartóztatni, mert a kényszerű állami takarékosság még inkább a csökkenő jövedelmek spiráljába taszította a gazdaságot - sorolja a gondokat a Reuters. Az ország külföldi megítélését jelzi, hogy az argentin államkötvények immár jócskán a különlegesen kockázatos - bóvli tartományba csúsztak, a csökkenő árfolyamuk folytán a hozamuk 19 százalékponttal van az azonos lejáratú amerikai papíroké felett. A helyzet súlyosságára tekintettel országkockázati figyelmeztetést tett közzé az Economist Intelligence Unit (EIU). A londoni székhelyű tekintélyes kutatóintézet nem sok esélyt ad a fizetőképesség fenntartása szempontjából oly fontos gazdasági növekedés újraindulásának. Ezért - hangoztatja elemzésében - különlegesen fontos, hogy az ország hozzájusson a 2002 végéig szükséges külföldi (akár hivatalos, akár magáneredetű) finanszírozási forrásokhoz. Ennek hiányában egyedüli perspektívaként marad a rendkívül magas kamatszint és a fizetésképtelenség. A súlyos helyzetben hármas forgatókönyvet állított össze az EIU Argentína számára. Az első (40 százalékos valószínűségű) variáns szerint lesz további, hivatalos mentőakció, mert mind az OECD, mind az IMF érzi, milyen pusztító hatása lenne a jelenlegi kiélezett politikai, gazdasági és katonai helyzetben egy ekkora ország bukásának. A félelmek szerint Argentína magával ránthatná Brazíliát és az egész latin-amerikai térséget. E változat mellett szól, hogy Washingtonnak minden elképzelhető szövetségesre szüksége van, emellett a gyengélkedő értékpapírpiacoknak a legkevésbé egy egész ország csődjének bejelentésére van szükségük. A második számú (szintén 40 százalékos valószínűségűre taksált) variáns szerint nem lesz újabb segélyakció, az ország megtagadja az államadósságok törlesztését, a leértékelést azonban elkerüli azzal, hogy az egész gazdaságot dollárbázisúra állítja át. Ez a lépés mérsékelné a dolláradósságot cipelő magánszektor terheit, és a valutakockázat kiiktatásával csökkentené az országkockázati felárat. Nem csökkenne viszont a deflációs nyomás, és a felértékelt dollár miatt nem javulna az ország nemzetközi versenyképessége. A harmadik (az EIU szakértői által 20 százalékos valószínűségűnek minősített) variáns szerint lesz leértékelés. Ez hosszú távon talán kedvező hatásokkal járhatna, rövid távon azonban infláció és tömeges csődök formájában jelentkező pusztító hatásra kellene számítani, ami összességében tovább mélyítené a már jelenleg is bénító recessziót. Sokasodó gondok az argentin gazdaságban Makrogazdasági adatok (2001-re várható értékek) GDP változás------------------------------------ -1,4% Évi átlagos infláció------------------------------ -0,6% GDP-arányos költségvetési egyenleg —3% GDP-arányos folyó fizetési mérleg----------2,4% Nettó külföldi működőtőkebeáramlás 6,9 Mrd USD Bruttó külső adósságállomány — 146,5 Mrd USD Devizatartalék------------------------------27 Mrd USD Az irányadó argentin tőzsdeindex (MERVAL) alakulása 500 450 400 350 300 250 200 VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: DresdnerBank, Bloomberg, Reuters Helikopterek indulhatnak bevetésre Folytatódik a katonai és a diplomáciai offenzíva vg-összeállítás_____ Orosz értesülések szerint megérkeztek Pakisztán területére az első amerikai kommandós egységek. Oszama bin Laden egyik szóvivője bejelentette, hogy folytatni fogják amerikai területen a szeptember 11-ihez hasonló támadásokat. Washington - a “moszkvai recept” szerint - Pekinggel is a terrorellenes összhangra alapozva újítja meg kapcsolatait. A pakisztáni védelmi minisztériumban nem reagáltak az egyesült államokbeli kommandósok érkezésének hírére, de azt elismerték, hogy a kormány a légierő két repülőterét megnyitotta az amerikai katonai gépek számára. A katari Al-Dzsazira hírtévé már tényként közölte a kommandósok érkezését. Feladataik közé tartozhat a tálibellenes felkelők harci kiképzése, Bin Laden felkutatása, az afgán lakosság Amerika-barátságának előmozdítása — mondta Bill Darley, a fegyveres erők különleges feladatok parancsnokságának szóvivője. Pentagon-körökből a Reuters arról értesült, hogy a katonai tervezők azt latolgatják: helikoptereket küldenek Afganisztánba. Ezekről “vadásznák le” Bin Laden gerilláit. A terv kivitelezése azonban még várat magára. A hadvezetés előbb a légi fölényt akarja korlátlan légi uralommá átalakítani. Az alacsonyan szálló helikopterek ugyanis túl sebezhető célpontok. A tegnapi nap folyamán öt afgán tartomány célpontjait támadták az amerikai gépek, közöttük az Északi Szövetséggel hadban álló tálibok vonalait is. A tálibok bejelentették, hogy feloldották Oszama bin Ladent minden korábbi korlátozás alól, ezentúl szabadon indíthat szent háborút az USA ellen — jelentette az MTI. Az “arab világ CNN-jeként” emlegetett Al-Dzsazirában Bin Laden egyik szóvivője be is olvasott egy hosszú nyilatkozatot, amely minden muszlimnak kötelességévé teszi a dzsihádban való részvételt. “Az elnyomóval szembeni terrorizmus végrehajtása vallásunk egyik tantétele” - hangzik a nyilatkozat, amely szerint “a harc (amerikai) területen fog folytatódni egészen addig, amíg (az USA) el nem hagyja földünket”; “az amerikaiaknak tudniuk kell, hogy a repülőgépek támadásával kezdődött vihar nem ül el. Sok ezer iszlám fiatal kész meghalni.” Az 57 tagú Iszlám Konferencia külügyminiszterei közleményben adták tudtul, ellenzik, hogy a terrorizmus elleni harc ürügyén bármely arab vagy (újabb) iszlám országot támadás érjen. Nem ítélték ugyanakkor el az Afganisztán elleni amerikai—brit támadást. A megbeszélés egyik témája az volt, hogyan lehet elkerülni az iszlám és a terrorizmus egybemosását. A diplomácia frontján is folytatódik egyrészt a nemzetközi terrorellenes koalíció bővítése, másfelől az iszlám államok támogatásának elnyerésére irányuló offenzíva. A Pekingben tárgyaló James Kelly kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár-helyettes szerint a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem “prioritást” élvez az amerikai—kínai kapcsolatokban. Kelly George Bush amerikai és Csiang Cö-min kínai elnök találkozóját készíti elő, amelyre az október 20—21-i APEC-csúcs keretében kerül majd sor. Pekingi lapok szerint Kína most először tüntette fel a nyugati országrész muzulmán szakadárai ellen vívott harcát a terrorizmussal szembeni küzdelem részeként, Moszkva csecsenek elleni háborújához hasonlítva azt. Peking egyetért Moszkvával (és az Iszlám Konferenciával, több EU-tagállammal) abban, hogy Afganisztánban széles alapon nyugvó kormány megalakítása lenne kívánatos. Ez ügyben érvel újabb közép-keleti körútján Tony Blair brit külügyminiszter is, aki a múlt héten Indiában és Pakisztánban tárgyalt. E két országba készül a héten Colin Powell amerikai külügyminiszter is. Közgazdasági Nobel-díjasok Akerlof, Spence és Stiglitz kapta az idei elismerést VG-ÖSSZEFOGLALÓ Három amerikai tudós, a 61 éves George Akerlof, az 58 esztendős Michael Spence és a vele egykorú Joseph Stiglitz kapta az idei közgazdasági Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai bejelentése szerint a három közgazdász a modern információs közgazdaságtan alapjait fektette le a 70-es évek óta folytatott kutatásaival. Akerlof a Kaliforniai Egyetem berkeleyi részlegének közgazdászprofesszora, Spence a Stanford és a Harvard Egyetem volt dékánja, Stiglitz pedig a Columbia Egyetem közgazdaságtannal, üzleti tudományokkal és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora, a Fehér Ház volt tanácsadója és a Világbank egykori vezető közgazdásza. A három szakember elméletet dolgozott ki arra, hogy mi történik a piacon, ha annak egyes szereplői több információval rendelkeznek, mint mások - áll az MTI jelentése szerint a stockholmi akadémia indoklásában. Az aszimmetrikus piaci információ elmélete azt jelenti, hogy például valamely vállalat igazgatótanácsának és vállalatvezetésének tagjai többet tudnak a cég jövedelmezőségi helyzetéről, mint a részvényesek, vagy a hitelfelvevők jobban ismerik saját törlesztési kilátásaikat, mint a hitelnyújtók. Az elmélet azt vizsgálja, hogy a piaci információk aszimmetrikus eloszlása miképp befolyásolja az információcserét. Az akadémia közleménye szerint a három amerikai tudós munkássága megteremtette a modern információs közgazdaságtan magvát, s elméletüket a hagyományos agrárpiacoktól a modern érték- és pénzpiacokig a gyakorlatban is széles körben alkalmazzák. Az idén összesen 10 millió svéd koronát (1 millió dollárt, 1,032 millió eurót) kapnak a díjazottak. A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban a svéd központi bank alapította, fennállásának 300. évfordulóján. Az elmúlt tíz év kitüntetettjei között szerepelt például Ronald Coase, Gary S. Becker, a magyar származású amerikai John C. Harsányi, John F. Nash, Robert Merton, Myrton Scholes, Amartya Sen és Robert A. Munderl. New York állam kormányzója, George Pataki 54 milliárd dollár szövetségi támogatást kér a kormánytól New York város újjáépítésére. A BBC szerint ebből 34 milliárd szolgálná közvetlenül az építkezések célját, további 20 milliárd pedig új közlekedési hálózat kiépítését, a biztonság fokozását és a foglalkoztatás fellendítését. A metropolis költségvetési kiadásait 15 százalékkal fogják vissza - mondta Rudolph Giuliani polgármester. Felhatalmazás az elnöknek Ismét megosztott az amerikai képviselőház VG-ÖSSZEFOGLALÓ Kereskedelmi egyezemények gyorsított megkötésére felhatalmazó törvényjavaslatot hagyott jóvá az amerikai képviselőház szakbizottsága. A különleges elnöki — illetve kormányzati — jogkörre az akadozó világkereskedelmi liberalizálási folyamat felgyorsítása végett van szükség. A legutóbbi hasonló elnöki felhatalmazás hatálya 1994-ben járt le. Most a republikánusok által uralt képviselőház szeretné a párt által adott elnököt ismét ilyen hatáskörrel felruházni. A kereskedelmi egyezménynek gyorsított eljárással való megkötése azt jelenti, hogy a megállapodáshoz a kongresszus nem fűzhet kiegészítést, azt csak egészében jóváhagyhatja vagy elutasíthatja. A felhatalmazásról szóló indítványt a képviselőház megajánlási bizottsága 26:13 arányban hagyta jóvá, amit az utóbbi hetek számos kétpárti, egyhangú döntése láttán a Financial Times a megosztottság szokatlan jeleként értékelt. A demokraták szóvá is tették, hogy a republikánusok - ugyan néhány engedménnyel álcázva, de mégis keresztülerőltették a maguk szövegtervezetét. A republikánusok azért sürgették a törvényjavaslat megfogalmazását, hogy azt legalább a képviselőház meg tudja szavazni a jövő hét végéig. A szenátus az idén már aligha foglalkozik a tervezettel. A képviselőház jóváhagyása — a republikánus többség vezetője szerint egyértelmű jelzés lenne a világ számára, hogy az USA nyitott a kereskedelem bővítésére. A szavazás időben jókor jönne a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) által november 9-13-án, Katarban tartandó tanácskozás előtt. A 2005. június 1-jéig érvényben tartandó különleges felhatalmazás keretében a kormányzat multilaterális egyezményeket köthetne a kereskedelmi korlátoknak a feldolgozóipari, a mezőgazdasági és a szolgáltatási szektorban való lebontásáról, a szellemi tulajdonjogok, a befektetések, az elektronikus kereskedelem útjában álló akadályok kiiktatásáról. (Robert Zoellick amerikai kereskedelmi főmegbízott írását lásd a 24. oldalon)