Világgazdaság, 2001. november (33. évfolyam, 209/8224-228/8243. szám)

2001-11-08 / 212. (8227.) szám

8. oldal - VILÁGGAZDASÁG 2001. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK TUDOMÁNY RÖVIDEN Három orosz űrhajó indul novemberben A kazahsztáni Bajkonurból november 23-án egy Proton rakétahor­dozót bocsátanak a világűrbe, amely egy katonai műholdat visz magával. Három nappal később a Progressz teherszállító visz fel vizet és üzemanyagot a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A Ze­nit rakétahordozó fellövését november 30-ra tervezik, ez a Meteor-3M nevű hidrometeorológiai műholdat, az amerikai Sage-3 ózonréteg-vizsgáló műholdat szállítja, ezenfelül három (egy orosz, egy pakisztáni és egy marokkói) űrszondát. (CNN) EU-tagjelöltek a kutatásban Az európai uniós tagságra váró kelet-közép-európai országok a tudás társadalmát szeretnék létrehozni a Frankfurter Allgemeine Zeitung írása szerint. A cikk kiemelte Magyarorszá­got, amely a Széchenyi-terv keretében a következő két évben 142 millió dollárnak megfelelő összeget kíván költeni a tudás­szint növelésére, iskolák és könyvtárak számítógépekkel való felszerelésére, köztisztviselők és tanárok számítógépes oktatá­sára, a könyvtáraknak az internethez való csatlakoztatására. (MTI, VG) Önműködő porszívó, „denevérfülekkel” A svéd Electrolux társaság heteken belül a piacra dobja automata porszívóját. A Trilobite nevű készüléket a cég svédországi üzemé­ben gyártották, elkészültét többéves fejlesztőmunka előzte meg - jelentette ki közleményében Michael Treschow, a csoport elnök­vezérigazgatója. Már a prototípus 1997-es bemutatása után élénk érdeklődés mutatkozott a lakás tárgyait önmagától kikerülő, a leg­eldugottabb zugokat is felkereső, mindössze 13-szor 35 centimé­teres szerkezet iránt. A Trilobite ultrahangos érzékelőjével tájéko­zódik. (VG) Jön az aranyrizs A világ lakossága nagy részének fő táplálékát jelentő rizsnek egy vasban és horganyban gazdag változatát tesztelik rövidesen Manilában a Nemzetközi Rizskutató Intézet (IRRI) szakemberei. A munka célja, hogy bebizonyítsák, a növény ezen fajtája siker­rel vethető be vérszegénység ellen. Az intézet támogatni kíván­ja olyan rizsfajták létrhozását is, amelynek tulajdonságait gene­tikai jellemzőik módosításával javítják fel. Az aranyrizsként em­legetett növény A-vitaminban lenne gazdag, amelynek hiánya vaksághoz vezet, sőt évente egymillió ember halálát is okozza a világ legszegényebb népessége körében. (New Scientist) „Globálisan felmelegedő” szúnyogok A globális felmelegedés első nyilvánvaló genetikai hatásaként megszűnt egy áttelelő szúnyogfaj azon képessége, hogy a hi­deg beálltával “kikapcsoljon” - jelentették be az oregoni egye­■­tem kutatói. Már sok korábbi vizsgálat során valószínűsíthető volt, hogy a föld átlaghőmérsékletének emelkedése bizonyos alkalmazkodásra készteti az élőlényeket. (New Scientist) Magyar diák stresszfehérj­e-kutatásai Indul az újabb ifjúsági tudományos verseny BÁNYAI GYULA Az Oktatási Minisztérium és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) az Ipar Műszaki Fej­lesztéséért Alapítvánnyal ma hirdeti meg a 2001/2002. évi XI. országos ifjúsági tudomá­nyos és innovációs versenyt. Ennek díjazottjai felvételi vizs­ga nélkül tanulhatnak tovább az ELTE TTK fizikusi, fizikata­nári és technika szakán, a Pécsi és a Szegedi Tudományegye­tem Természettudományi Ka­rán, a Szegedi Egyetem Általá­nos Orvostudományi Karán, il­letve egyéni pályázóként a Bu­dapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen, valamint további 16 műszaki felsőoktatási ka­ron. A mai rendezvényen bemu­tatják az európai döntőben dí­jazott pályázatokat. Az Európai Unió fiatal tudósok versenyé­nek 13. nemzetközi döntőjén , szeptember 15-22. között Bergenben (Norvégia) - Ma­gyarország legjobbjai már ti­zedszer vettek részt. A magyar résztvevők a MISZ X. országos ifjúsági tudományos és innová­ciós versenyének első díjas pá­lyázói voltak. A bergeni döntőn Pató Bálint második díjat nyert, és ez egy­ben biztosította részvételi lehe­tőségét a 100. Nobel-díj-átadási ünnepségén. Dévai Zoltán az Európai Szabadalmi Hivatal különdíjában részesült. Pató Bálint , a Ciszterci Szent István Gimnázium (Szé­kesfehérvár) negyedikes diákja A stresszfehérjék mint a mikro­­trabekuláris hálózat elemei című munkájában felfedezte, hogy a Hsp90 stresszfehérje összetevőinek szelektív meg­bontásával a fehérvérsejtek fel­bomlása során megnő a cito­­plazma kiáramlása. Az eredmé­nyek választ adnak egy húsz éve nyitott kérdésre, megma­gyarázzák az emberi sejtekben levő stresszfehérjék többlet­­mennyiségének eddig ismeret­len szerepét. A felfedezés új eszköz lehet ezen hatóanyagok még hatékonyabb fajtáinak ki­­fejlesztésében. Az oldal megjelenését és az alkalmazott kutatásokat a NOKIA támogatja Szerkeszti: B. Horváth Lilla Megszorítások a NASA-nál Az űrállomásprojekt lefaragására készülnek Az amerikai űrkutatási ható­ság, a NASA a Nemzetközi Űr­állomás projektjének lefaragá­sára, egyszersmind vezetése átszervezésére kényszerülhet, hogy a költségek alakulását kordában tarthassa. Megérkez­tek a Mars körüli pályára állt űrszonda képei, ezek egyikén a vörös bolygó déli sarkán lévő szén-dioxidos jégsapka kékes foltként látható. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A NASA idei nem hivatalos becslése szerint az űrállomás (ISS) költsége a következő öt évben 4-5 milliárd dollárral el­szaladhat a tervezettől. Az Egyesült Államoknak az űrállo­másra fordított kiadása az 1993- ban becsült 17,4 milliárd dollár­ról hozzávetőlegesen 30 milli­­árdra szökött fel a felbocsátás körüli késedelmek és a költség­­vetés Washington által megsza­bott ésszerűtlen felső határa mi­att - véli a fentieket tartalmazó jelentést közzétevő szakértői csoport. Washington összesen 8,3 mil­liárd dollárt irányzott elő arra, hogy a feladatot elvégezzék a kö­vetkező öt év alatt. Ám a NASA képtelen ezt elvégezni “radikális reform nélkül”. Ehhez azonban fel kell ismerni és korrigálni a ve­zetésben, az intézményi kultúrá­ban, a költségbecslésben és a program ellenőrzésében fennál­ló hiányosságokat. A költségek csökkentésére az űrállomáshoz kapcsolódó mun­kaerő-állományt le kell faragni — közölte A. Thomas Young, a panel elnöke, aki korábban egy marylandi űrkutatási cég vezető tisztségviselője volt. Szerinte ezen túlmenően a NASA-nak évente a jelenlegi hat­ hét he­lyett legfeljebb csak négy űrkomputazást kellene megva­lósítania, ily módon évente 668 millió dollárt lehetne megtaka­rítani 2002-2006 között. Egy ilyen terv keretében az űrállo­más legénysége a jelenlegi négy-öt helyett hat hónapig ma­radna fenn az űrben. Young sze­rint az űrállomás vezetésében egyetlen személy felügyelete alá kellene helyezni mind a pro­jektkonstrukciót, mind a tudo­mányos kutatást. A NASA közzétette a Mars körüli pályára állt Odyssey űrszondáról ér­kezett első képet, amely a vörös bolygó déli sarkán változó felszíni hő­mérsékletre adhat magyarázatot. A kép kékes foltként tünteti fel a dé­li sarkon lévő szén-dioxidos jégsapkát, ahol a hőmérséklet mínusz 120 Celsius-fok lehet. A jégsapka jelenleg 900 kilométernyi, de zsugo­rodni fog, amikor a nap sugarai elérik a vörös bolygó déli féltekéjét. A Nemzetközi Űrállomás Fotó: NASA Korlátoznák a cookie-használatot VGIÖSSZEFOGLALÓ A magánszférába való beavatko­zás eszközének tartja és ezért til­taná az internetes cookie haszná­latát az Európai Parlamentben most beadott javaslat — adja hí­rül a New Scientist. A cookie olyan szoftverelem, melyet a weboldalak tesznek a szörfözők számítógépeire azért, hogy an­nak internetezési szokásait nyo­mon kövessék. A legismertebb cookie-alkalmazások közé szá­mít például az, amikor az inter­netes bolt régi ismerősként üd­vözli az egyszer már ott szörföző látogatót, sőt ismerheti annak vá­sárlási szokásait, és ehhez igazí­tott további személyre szabott ajánlatokkal állhat elő. Wim van Velzen holland kép­viselő beadványában úgy fogal­maz, hogy a cookie olyan adatbá­zis-építő eszköz, mely az inter­netező személyéhez fűződő ada­tait használja. A cookie alkalma­zása ma is a szörföző engedélyé­hez kötött, ezért az elektronikus kereskedelemben érintett cégek a törvényjavaslatot erősen ellen­zik. Álláspontjuk szerint felesle­ges akadályt állítana működé­sükbe az a kikötés, hogy az inter­netezőnek minden egyes cookie­­alkalmazást külön-külön, újra és újra engedélyeznie kellene. Sze­rintük a parlamenti képviselők téves információk alapján kém­kedő szoftvernek tartják a coo­­kie-t, és kezdeményezésükkel csak zavart keltenek az egyéb­ként is bizonytalan internetes vá­sárlók körében. Nagy üzletet ígér Verseny a tizenkétmilliárd dolláros piacon VG-ÖSSZEFOGLALÓ Bár a szeptemberi terrortámadá­sok után feléledt véradási kedv feltöltötte a vérkészleteket, szak­értők szerint mégis fel kell ké­szülni a vérkészítmények esetle­ges hiányára Amerikában a kö­zép-ázsiai hadműveletek nyo­mán. A vér hadszíntérre juttatása sem könnyű feladat, hiszen hűt­ve kell tárolni, és így is csak 42 napig áll rendelkezésre, később felhasználhatatlan. Kis és nagy biotechnológiai, il­letve gyógyszergyártók két évti­zede ádáz küzdelmet vívnak megfelelő vérhelyettesítő készít­mények kifejlesztésére és az első ígéretes eredmények már meg is születtek. Három amerikai cég vérhelyettesítő terméke már a szükséges tesztek végső fázisá­nál, illetve a törzskönyveztetés­nél tart. A Northfield Labor­atories Polyheme, a Biopure Hemopure, az Alliance Oxygent nevű készítménye eltérő összeté­telű, alaptulajdonságaikban még­is hasonlítanak, bármely vértí­pussal kompatibilisek, és akár egy évig is felhasználhatók. Rendkívüli technológiai erőfe­szítéseket igényelt a gyártóktól a vörösvértestek oxigénszállító ké­pességének lemásolása, így a ko­rábbi vérkészítmények döntő többsége a sikeres állatkísérletek ellenére nem bizonyult emberi használatra alkalmasnak. A “mesterséges vér” csak né­hány órára kerül az emberi szer­vezetbe, de így is ezreket ment­het meg évente - feltéve, ha for­galomba kerül. Az élenjáró há­rom amerikai vállalkozás, kis mé­rete miatt, egyelőre nem tudja előteremteni a gyártáshoz szük­séges milliókat, nem is beszélve a törzskönyvezést végző amerikai élelmiszer-ipari és gyógyszerter­mék-szövetség (FDA) várhatóan rendkívül szigorú követelményei­ről. A gyártók között a Northfield jár elöl: vezetői magabiztosan vé­lekednek termékük FDA általi el­bírálásáról. Akadálya lehet a még potens vértestekből kémiai folya­matok során előállított Polyheme elfogadtatásának, hogy szinte ki­ a művér látástalan kísérleti alanyokat ta­lálni az FDA által kötelezően elő­írt tesztek elvégzéséhez. Éppen az ilyen nehézségek el­kerülése végett a Biopure csak or­topédiai műtéteknél alkalmazott termékként kívánja törzsköny­veztetni saját készítményét. Az akár három évig felhasználható Hemopure szarvasmarha véréből kivont hemoglobin többlépcsős eljárással módosított, emberi használatra alkalmas változata. Bár csak amerikai tenyésztésű szarvasmarhákat használ a Biopure, komoly kihívást jelent­het az FDA kergemarhakórral kapcsolatos aggályainak eloszla­tása. Az oxigénszállítást végző ké­miai anyagok keverékéből össze­álló Oxygent végső stádiumban lévő tesztjeit néhány szívműtétre váró kísérleti alany által elszenve­dett szélütés miatt kellett leállíta­ni. Az Alliance a készítmény szakszerűtlen beoltásával, továb­bá a betegek eleve meglévő pana­szaival (túlsúly vagy cukorbeteg­ség) magyarázza az eseteket, de a biztonság kedvéért szívpanaszok­tól mentes csoporton folytatta kí­sérleteit. Mindhárom cég élethalálhar­cot vív az idővel a 12 milliárd dol­lárra becsült mesterséges vérké­szítmények piacának uralása ér­dekében, azonban az egyelőre si­kertelen próbálkozások miatt nem várható a hagyományos be­szerzési források vagyis a vérvé­telek elapadása. A HÁROM LEHETSÉGES VÉRHELYETTESÍTŐ Gyártó Tennék Alapanyag Northfield Laboratories Polyheme emberi vér Biopure Hemopure szarvasmarhavér Alliance Pharmaceutical Oxygent oxigénszállító vegyi anyagok Forrás: Business Week

Next