Világgazdaság, 2002. március (34. évfolyam, 43/8304-62/8323. szám)

2002-03-05 / 45. (8306.) szám

8. oldal - VILÁGGAZDASÁG Egyetemi folyosókról toboroznak a cégek Több ezer munkaajánlattal kecsegtetnek az idei állásbörzéken A piacképesnek tekintett karok hallgatóit a tavaszi állásbörzé­ken próbálják magukhoz csábí­tani a vállalatok. Némelyik egyetemen a végzett hallgatók közel 30 százaléka a rendez­vény révén „kel el". MUNKATÁRSAINKTÓL Ahogy közeleg a tavaszi sze­meszter vége a felsőfokú oktatási intézményekben, a végzős hall­gatóknak mind több lehetőségük akad a piacvezető cégekkel való találkozásra az egyetemi folyosó­kon. A márciustól kezdődő állás­börzéken a legnevesebb vállala­tok is szívesen bérelnek standot az egyetemeken, csak hogy te­hetséges, fiatal szakemberekkel bővülhessen csapatuk. Igaz, el­sősorban a piacképesnek tekin­tett gazdasági, műszaki karok di­ákjai startolhatnak rá eredmény­nyel az állásbörze kínálataira. Az egyetemi állásbörzék egyébiránt a cégeknek az egyik legkifizető­dőbb megoldást jelentik, mert bár a munkatársak barátok általi vagy cégen belüli keresése jóval olcsóbb, mint a médiában való hirdetés, az állásbörzén célirá­nyosabban lehet becserkészni a potenciális munkavállalókat. A felsőoktatási intézmények standjaiért a vállalatok standon­ként 75-750 ezer forintot fizet­nek. A Műegyetemen például a bérelt hely nagyságától és a rek­lámozástól függően egy cégnek 200-500 ezer forintba kerül a kétnapos jelenlét. A Budapesti Gazdasági Főis­kola Pénzügyi és Számviteli Főis­kolai Karán a diplomamunkáju­kat éppen készítő végzősök hol­nap találkozhatnak a felvonuló cégekkel. Igaz, Mihály Edgar Ist­ván főszervező szerint az állás­börze csak egy része az álláske­resésnek, előnye viszont, hogy az érdeklődők közeli kapcsolatot építhetnek ki a cégekkel. A stan­dot foglaló 10-20 vállalat között az idén is jelen lesz a világ öt leg­nagyobb könyvvizsgáló cége. Az április 10-11-i Közgáz Kar­rier Expo 2002-n várhatóan 70-80 cég toboroz majd. Csaba Attila szervező a Világgazdaságnak el­mondta: saját felmérésük szerint a vállalatok átlagosan bruttó 170 ezer forint kezdő fizetésért kínál­nak munkalehetőségeket. Igaz, mint mondta, a végzős hallgatók elvárása ennél általában jóval magasabb. Ráadásul míg a hall­gatók leginkább marketing- és lo­gisztikai területen szeretnének elhelyezkedni, addig a vállalatok többsége pénzügyi és számviteli területére keres kollégákat. Az április első hetében zajló Műegyetemi Állásbörze több éve tartó sikerességét mutatja, hogy a végzett hallgatók közel 30 szá­zaléka a rendezvény idején „kel el”. Tavaly csaknem 140 cég kö­zel 3 ezer állásajánlattal várta az ország egész területéről érkező mintegy 9 ezer főiskolást, egyete­mistát. Az idén 110 vállalat kép­viselteti magát 2-3 ezer állásaján­lattal, átlagosan bruttó 210 ezer forintos kezdő fizetést ajánlva - tájékoztatott Tóth Sándor főszer­vező. Hagyomány, hogy a vidéki egyetemi városokból külön­­busszal utaztatják fel a fővárosba a végzősöket, frissdiplomásokat. Ez alkalommal 11 településről ér­keznek az érdeklődő fiatalok. A Műegyetem „visszatérő vendé­gei” között szerepel többek közt a General Electrics, az Audi és a Pannon GSM is. Korábban elsősorban a szolgál­tatói szféra - bankok, biztosítók, fejvadász cégek - képviseltette magát a győri állásbörzén. Az idén a termelői és szolgáltatói szféra várhatóan már 50-50 száza­lékban lesz jelen a Széchenyi Ist­ván Egyetem május 9-ei állásbör­zéjén, ahol vélhetően 40-50 cég áll a standok mögé. (SE­TTE) PÁLYAKEZDŐK IGÉNYEI 2001-BEN* (ezer Ft. %) Elvárt fizetés Kezdő fizetés Az első év után - 50 4,0 4,0 50 - 100 23,4 9,1 100 - 150 42,7 27,0 150 - 200 23,6 35,5 200 -6,3 24,4 * csak közgazdászok Forrás: 1/G Egyenlő elbírálás a kanadaiakkal MUNKATÁRSUNKTÓL A kanadai állampolgárokéval azonos társadalombiztosítási (tb) feltételeket garantál a ma­gyar munkavállalók számára az az egyezmény, amelyet tegnap írt alá Harrach Péter szociális és családügyi miniszter és Jane Stewart miniszter asszony, a kanadai emberi erőforrások fej­lesztése minisztériumának ve­zetője. A viszonosság elve alap­ján megszületett egyezmény várhatóan jövőre lép életbe, mert először mindkét ország­nak le kell folytatnia a törvény­ben és az alkotmányban előírt jóváhagyási eljárást. A megállapodás - amely az ellátások közül csak a tb-nyug­­ellátásokra terjed ki - alapján lehetőség nyílik a két ország­ban szerzett nyugdíj-biztosítá­si idők összeadására azokban az esetekben, amikor csak az egyik államban szerzett bizto­sítási idő önmagában nyugellá­tásra nem jogosítana. Az ará­nyos nyugdíjszámítás elve alapján mindkét ország a nyugdíjat a nála szerzett bizto­sítási időnek megfelelően fize­ti. Elsősorban a Kanadában élő, mintegy 160 ezer magyar származásút érinti kedvezően a döntés. A megállapodás célja az, hogy a tb-fedezet folytonossága fennmaradjon akkor is, ha vala­ki ideiglenesen a másik ország­ban dolgozik, és kiküszöbölhe­tők legyenek az olyan helyze­tek, amikor ugyanazért a mun­káért mindkét ország tb-rend­­szere számára járulékot kellene fizetni. .•BAMNY A BAKONY Alkatrész gyártó i­i. felvételre keres Termékmenedzsert Szerszám üzemi termék menedzsert Területe: Területe: • Autóalkatrészek • Autóalkatrészek szerszámai Feladata: Feladata: • Kapcsolatépítés a vevők beszerzési • Alkatrész gyártó üzemekkel és külső menedzsereivel vevőkkel való kapcsolattartás • Ajánlati munka irányítása • Ajánlatok készítése-készíttetése, ki­• Mintakészítési projektek irányítása adása, az ajánlatadási folyamat me­• Gyártásfelkészítési projektek irányítása nedzselése • Partnerekkel tárgyalás, szerződéskö­• Szerszám tervezés és gyártás követése­­és előkészítése • Szerszám minősítés, átadás menedzselése Követelmények: Követelmények: •Felsőfokú műszaki végzettség (előny: • Felsőfokú műszaki végzettség gazdasági másoddiploma) gyártmányfejlesztő, konstruktőr • Tárgyalóképes angol nyelvtudás (né­szakon (előny: gazdasági másod­met nyelvtudás előny) diploma) • A nyugati “business” végzettségeknek • CNC és CAD ismeretek megfelelő vezetési, gazdasági isme­• Szerszámgyártás területen szerzett rezszint szakmai, vezetői gyakorlat, tapasztalat • A vállalati érdek képviseletére alkal­• A vállalati érdek képviseletére alkal­mas agilis munkavégzési stílus más agilis munkavégzési stílus • Microsoft Office készség szintű alkal­• Microsoft Office készség szintű al­mazása halmazása • Előny: angol és német nyelvtudás Ajánlatunk: Ajánlatunk: • Vonzó alapbér • Vonzó alapbér • Gépkocsi használat és telefon • Gépkocsi használat és telefon • Külföldi kiküldetések • Külföldi kiküldetések • Izgalmas, színvonalas munkaterület • Izgalmas, színvonalas munkaterület Jelentkezni amerikai típusú önéletrajzzal és kézzel írott kísérőlevéllel lehet az alábbi címen: Selmeci József Csongor, Emberi Erőforrás Terület 8201 Veszprém, Pf. 78. Új szakma formálódik A humánkontrolling a bérezéskor alkalmazható a legjobban SZILÁGYI KATALIN A vállalatok irányításában kül­földön és hazánkban egyre jelen­tősebb szerepet tölt be a humán­kontrolling, vagyis a humánerő­forrás-gazdálkodás folyamatai­nak ellenőrzése és esetenkénti korrigálása - hangzott el a közel­múltban rendezett II. Human Controlling Konferencián. Olyan nagyvállalatoknál, mint a Magyar Villamos Művek, a Pénzjegynyomda Rt. vagy a Mal Rt., már néhány éve alkalmaz­zák a humánkontrolling módsze­reit. Az emberi erőforrás-gazdál­kodás tekintetében a humán­kontrolling eszközrendszere a bérezés területén használható legjobban, de például a munka­erő-toborzás során is érdemes számításokat készíteni arról, hogy az ehhez használt eszkö­zök a vállalat számára mekkora költséggel járnak. Annál is in­kább, mert a munkaerő kiválasz­tása nem olcsó, és ráadásul koc­kázatos - jegyezte meg Szetei Ti­bor, a Magyar Villamos Művek személyügyi szakértője. A humánkontrolling módsze­rei hatékonyak az új munkaerő beillesztése során is, amely akár egy évig is eltarthat. A betanítást szolgáló szakmai tréningek vagy a mentorok alkalmazása szintén számottevő összegbe kerülhet. Ráadásul a dolgozó számára a munkavállalás kezdeti időszaka mindig kritikus, a munkaadónak tehát elvándorlással is számolnia kell, a pótlás viszont költséges. A humánkontrolling a létszámgaz­dálkodás mellett természetesen a személyzet fejlesztésére is alkal­mas, azaz a cég felmérheti, mivel ösztönözheti dolgozóit a még jobb teljesítmény érdekében. Olyan eszköz tehát, amely az em­beri erőforrások számbavételével a vezetést támogatja. A Mal Rt.-nél hatékonysági mutatókkal mérik, mennyire elé­gedett a munkavállaló. A kompe­tenciaszinttel pedig azt kutatják, hogy az egyes munkakörökhöz tartozó követelményeknek a dol­gozó mennyire felel meg - tájé­koztatott Bacsur Kálmán, a Mal Rt. emberi erőforrás-gazdálko­dás kontrolling vezetője. Hozzá­tette: mindebből azt mérik le, hogy a mutató és a hozzá rendelt célérték közötti eltérés kedve­zően, vagy hátrányosan befolyá­solja-e a cég tevékenységét. Ahhoz, hogy a profitorientált és nonprofit szervezetek tökélete­sen tudják működtetni ezt a rend­szert, magasan képzett szakem­berekre van szükség. Hazánkban két éve indult humánkontrolling­­képzés, jelenleg a műszaki egye­temen, a Budapesti Gazdasági Fő­iskolán és a Szókratész Külgazda­sági Akadémián oktatják. A kon­­troller nem ellenőr, hanem a hát­térben tevékenykedő vezető, „háttérmenedzser” - vélekedett Tóth Tihamér, a Szókratész Kül­gazdasági Akadémia szakértője. Szerinte a hatékonyság és a jöve­delem növelésének kulcsa a hu­mánerőforrás, ezért minden gaz­dasági tevékenység középpontjá­ba az embert kell helyezni. Felfutóban a hr-tanácsadás MUNKATÁRSUNKTÓL Európában 2000-ben összesen 43 milliárd eurót áldoztak a cé­gek arra, hogy tanácsadókat al­kalmazzanak, de ennek a ki­adásnak mindössze 6 százalé­kát szánják kifejezetten hr­­tanácsadásra - magyarázta Gonda György, a Vezetési Ta­nácsadók Magyarországi Szö­vetségének alelnöke az Erasmus Kommunikációs Akadémia által szervezett konferencián, ame­lyen a tanácsadó és a tanácsve­vő cégek képviselői megvitatták tapasztalataikat. Magyarorszá­gon ugyanakkor - ahol ugyan­ebben az évben 205 millió eurót fordítottak a gazdálkodószerve­zetek tanácsadásra - az erre for­dított kiadások 20 százaléka személyzeti tanácsadásból szár­mazott. Ennek a tanácsadási te­rületnek a súlya tehát növek­szik. Most még a tanácsadói pi­acnak csak kis hányada kapcso­latos a hr-rel, pedig valójában bármilyen jellegű - például stra­tégiai, működési - tanácsadás vagy változásmenedzsment le­bonyolítása magában foglalja ezt a területet is - vélekedett Baukovácz Krisztina, a KPMG Consulting Kft. ügyvezető igaz­gatója. A tanácsvevő cégek képvise­lői közül felszólalt Fischer Béla vezérigazgató is. A Magyar Cukor Rt.-nél az elmúlt öt év­ben jelentős, 75 százalékos lét­számleépítést kellett végrehajta­ni, a cég telephelyeinek száma pedig a korábbi 8-ról 3-ra csök­kent. A vállalat a kollektív szer­ződésben meghatározottnál na­gyobb mértékű juttatásokat biz­tosított az elbocsátottaknak. Így az öt-tíz éve a vállalatnál dolgo­zó kollégák átlagosan az egy­éves átlagkeresetüknek megfe­lelő végkielégítést kaptak - fűz­te hozzá a vezérigazgató. A be­zárás időszakában pedig a védő- és a munkaruhát ingyen, a kézi­­szerszámokat jelképes össze­gért kapták meg a foglalkozta­tottak. A korábban lakásépítési kölcsönöket igénybe vevő alkal­mazottak a hátralék 40 százalé­kának kifizetésével mentesültek a további törlesztés terhe alól. v 4 Kevesebb regisztrált állástalan Párhuzamosan csökken a munkanélküliek és a foglalkoztatottak száma Az átlagosnál nagyobb mérték­ben csökkent januárban a regiszt­rált munkanélküliek száma Bu­dapesten, Borsod-Abaúj-Zemp­­lén, Hajdú-Bihar, illetve Jász- Nagykun-Szolnok megyében - derül ki a Foglalkoztatási Hivatal összesítéséből. Ugyanakkor két dunántúli megyében - Somogy és Vas - kismértékben emelkedett az állástalanok száma. A Balaton miatt az országban Somogy me­gye van kitéve a leginkább a sze­zonális hatásoknak, a kismértékű növekedés ezzel magyarázható - felelte lapunk érdeklődésére Lá­zár György. A Foglalkoztatási Hi­vatal (FH) irodavezetője hozzá­tette: Vas megye a munkanélküli­ségi mutatókat illetően az ország egyik legjobb helyzetben lévő megyéjének számít, a romlás te­hát relatív. A többi, javuló ten­denciát mutató megyében az ak­tív munkaerő-piaci eszközöknek lehet jelentősége - mondta. Arra a kérdésre, hogy miért nem nö­vekszik a foglalkoztatottak szá­ma, ha a munkanélkülieké csök­ken, Lázár György azt felelte: a je­lenlegi 3,8 százalékos GDP-növe­­kedés ezt a problémát nem orvo­solja. Ennek a mutatónak a közel kétszerese, a sokat emlegetett 7 százalék vonna maga után foglalkoztatásbővülést. Kulcskér­dés továbbá az, hogy a munka­­igényes vagy a kevésbé munka­­igényes ágazatokban következik be a növekedés - fejtette ki a fő­osztályvezető, s hozzátette: csak­úgy, mint 1993-96-ban, most is párhuzamosan csökken a mun­kanélküliség és a foglalkoztatás, aminek az az eredménye, hogy nő a gazdaságilag inaktívak szá­ma. Egyébként évente a regiszt­rált állástalanok körülbelül 30 százaléka válik inaktívvá, azaz olyan állástalanná, aki nem pró­bálkozik a továbbiakban munkát találni. Az elmúlt évben az iparban - például az autó- és az elektronikai iparban - jelentős változások, lét­számleépítések zajlottak le, ezek hatásai még tartanak, hiszen ese­tenként a felmondási idő januárig húzódott el - tájékoztatott a Vas Megyei Munkaügyi Központ ve­zetője. Éder Géza szerint azzal is magyarázható a munkanélküliek kismértékű növekedése, hogy a megyében csökkent az állásbeje­lentések száma. Mindemellett az építőiparban, mezőgazdaságban vitathatatlanul érvényesül a sze­zonális hatás - tette hozzá. (VG) 2002. MÁRCIUS 5., KEDD

Next