Világgazdaság, 2002. április (34. évfolyam, 63/8324-83/8344. szám)

2002-04-12 / 71. (8332.) szám

­ A magyarok bíznak leginkább Ausztriában VGÖSSZEFOGLALÓ A magyarok többsége úgy véli, a jövőben Ausztria kifejezet­ten támogatni fogja Magyaror­szág EU-csatlakozását. Erre a megállapításra jutott az Oszt­rák Európa-politikai Társaság (ÖGfE) a Die Presse által most közzétett felmérése. A csatla­kozás során várható osztrák vi­selkedés megítélése tekinteté­ben csak hazánk lakosai ilyen derűlátóak. A szlovén, vala­mint szlovák közvélemény ál­láspontja a kérdésben kissé el­lentmondásos, míg a csehek többsége kifejezetten pesszi­mista. A két ország közötti két­oldalú kapcsolatok terén fel­merült viták és az ezek során tanúsított osztrák hozzáállás nyomán a cseh lakosság nagy része úgy gondolja, hogy Ausztria feltehetően akadá­lyozni fogja országuk taggá vá­lását. A vizsgált négy tagjelölt ál­lam lakossága az EU-csat­­lakozást nagyrészt kedvező do­lognak tartja. A többség úgy gondolja, a tagság kedvező ha­tást gyakorol majd a politikai stabilitásra és a gazdaság fejlő­désére, míg a csatlakozással kapcsolatban leggyakrabban hangoztatott aggályuk a fo­gyasztói árak emelkedése. Ausztria feltételezett hozzáállása az EU-bővítéshez (a válaszadók százalékában)­­0 50 40 M 20 N, 0 VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA Forrás: Die Presse 2. oldal - VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Privatizálhatják a Telekom Austriát Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter kijelentette, hogy a Telekom Austria 47,8 százalékos állami tulajdonrészét még az idén eladhatják, hangsúlyozta azonban, hogy az államra ez ügy­ben semmiféle nyomás nem nehezedik. Grasser szerint a legjobb esetben az európai távközlési szektor egyik legjobban teljesítő vállalata osztrák kézen marad, az álláshelyek megmaradnak, az állam pedig a lehető legtöbb bevételhez jut. (Reuters) Olasz megszorító intézkedések Az olasz kormány az adminisztratív és a gyógyszerkiadások lefa­ragását és egyes adótételek emelését tartalmazó megszorító cso­magot fogadott el annak érdekében, hogy az EU által is elfogad­ható keretek között tartsa a büdzsé idei hiányát. A nagyjából 400 millió euró összegű csomag nem tartalmazza az idei költségve­tésben már elkülönített különleges alapok befagyasztását. (Reuters) Spanyol adócsökkentési tervek José Maria Aznar spanyol miniszterelnök bejelentette, hogy kor­mánya a jelenlegi 18-ról 15 százalékra csökkenti a személyi jöve­delemadó alsó sávját. Parlamenti beszédében Aznar elmondta, hogy a jövő évre tervezett új adótörvény támogatást biztosítana a háromévesnél kisebb gyermekeket nevelő családoknak és dolgo­zó anyáknak. (Reuters) Davosi jellegű fórum Kínában Kína a héten a davosi világgazdasági fórum mintájára szervez ta­lálkozót az ázsiai gazdasági együttműködés fejlesztésére. A kon­ferencián részt vesz majd Japán, Thaiföld és Dél-Korea miniszter­­elnöke is. Megfigyelők szerint Pekingnek különösen óvatosnak kell lennie, hogy eloszlassa a gazdasági és politikai befolyásának régióbeli erősödése miatti aggodalmakat. (Reuters) Voksolás SMS-ben VGÖSSZEFOGLALÓ Nagy-Britannia 30 városában különböző „innovatív” szava­zási módszereket próbálnak ki a május 2-án esedékes helyha­tósági választásokon. Liver­pool egyes körzeteiben inter­neten, digitális telefonon, sőt mobiltelefonról küldött ,szöve­­ges üzeneten keresztül is lead­hatják voksukat a hagyomá­nyos módszertől idegenkedő polgárok. Az önkormányzat arra számít, hogy ennek révén javítani lehet a legutóbb mind­össze 14,5-24,5 százalékos részvételi arányt - tudósít a Fi­nancial Times. A nem hagyományos mód­szerrel leadott voksokat elekt­ronikusan számolják össze; a folyamat John Stevens, a Bri­tish Telecommunications e-de­­mokrácia programmenedzsere szerint a megszokott szavazó­­cédulás eljárásnál is biztonsá­gosabb lesz. Az azonosítás alapvető elve az, hogy a válasz­tópolgároknak a választást megelőzőn PIN kódot és nume­rikus jelszót tartalmazó leve­let kézbesítenek. Sheffieldben ugyanakkor elektronikus kár­tyát kapnak a jogosultak, ame­lyet a város több pontján elhe­lyezett szavazóautomatáknál használhatnak. A brit kormányzat a mostani kísérletek sikere esetén a nem túl távoli jövőben az országos választásokat is hasonló mó­don kívánja megszervezni. In­formatikai szakemberek ezzel kapcsolatban rámutatnak: az elektronikus voksolás biztonsá­gos megvalósítása a szigetor­szágban egyelőre nem létező személyi igazolványok beveze­tését teheti szükségessé. K­ÜLFÖLD 2002. ÁPRILS 12., PÉNTEK Gazdasági reformok Szlovákiában Pozsony az EU-normákhoz igazítja a tőzsde és a devizaforgalom szabályait A szlovák kormány elfogadta a tőzsdéről szóló törvényterveze­tet, amely az értékpapírok tőzs­dei jegyzésének szabályait összhangba hozná az uniós előírásokkal. A devizatörvény szintén tervbe vett módosítása révén Pozsony a tőkeáramlás útjában álló akadályokat kíván­ja fokozatosan eltörölni. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Frantisek Hajnovic szlovák pénz­ügyminiszter a tőzsdéről szóló törvényjavaslatról elmondta, hogy az a tőzsdén jegyzett érték­papírok kibocsátói számára a je­lenleginél szigorúbb tájékoztatá­si kötelezettséget írna elő, az ér­tékpapírok tőzsdei bevezetésé­nek kritériumait pedig az EU sza­bályaival hozná összhangba. Szi­gorúbbá és hatékonyabbá válna egyúttal a tőzsdei felügyelet is, és erősödne a befektetők védelme. Amennyiben a tervezetet a parla­ment is elfogadja, az augusztus­ban léphetne életbe - írja a CTK. A devizatörvény tervezett mó­dosítása értelmében a jövő évtől a pénzügyi derivatívákkal kap­csolatos minden műveletet libe­ralizálnának, és eltörölnék a ha­zai és a külföldi valuták kivitelé­re és behozatalára vonatkozó korlátozásokat. Egy évvel később a szlovákok már ingatlant is vá­sárolhatnának, és be is fektethet­nének külföldön - tudósít a SITA. A kabinet felülvizsgálta a ki­egészítő nyugdíjbiztosításról szóló törvényt is, az EU-ban ér­vényes irányelvekhez való igazo­dást indítványozva. Mikulás Dzurinda kormánya lehetővé tenné, hogy a kiegészítő nyugdíj­­biztosítást fizetők bármely uniós tagállam hasonló alapjába is be­lépjenek. A távközlési törvényt módosí­tani szándékozó javaslat nyomán piacnyitás várható a telefonháló­zatok végső szakaszán. A lépés eredményeként élénkülhet a ver­seny a nagy sebességű adatátvi­teli szolgáltatások piacán. A szin­tén jóváhagyott nemzeti foglal­koztatási terv a munkanélkülisé­gi rátát az idén 18 százalék alatt tartaná, jövőre pedig 17,5 száza­lékosra szorítaná. A foglalkozta­tás elősegítése érdekében lépése­ket tennének az álláshoz jutás esélyeinek növelésére, a vállalko­zások fejlesztésére, valamint a vállalatok és alkalmazottaik ru­galmasságának támogatására.­ ­­ Hajnovic (balra) Dzurindával Fotó: EPA Powell közel-keleti békítő úton Európai uniós szankciók fenyegetik Izraelt VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Európai Parlament (EP) hatá­­rozatilag foglalt állást az unió és Izrael társulási megállapodásá­nak felfüggesztése mellett akkor, amikor Madridból az EU és az ENSZ képviselői, valamint Colin Powell amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter közös fel­hívásban fordult Izraelhez és a Palesztin Hatósághoz. Az EP 269 szavazattal 208 el­lenében, 22 tartózkodás mellett elfogadott határozata fegyverem­bargó bevezetését is követeli Izraellel és a palesztinokkal szemben. Az Európai Parlament szerepe - amely korábban szinte semmire sem kötelező állásfog­lalásokra korlátozódott - felérté­kelődött azóta, hogy az amszter­dami szerződés „együtthatározá­­si joggal” ruházta fel, vagyis a miniszteri tanács döntéseinél köteles figyelembe venni az EP állásfoglalását. Korábban Roma­no Prodi bizottsági elnök vetette fel, hogy az EU esetleg szankció­kat vezethet be Izrael ellen, ha nem vonul vissza a palesztin te­rületekről, s több külügyminisz­ter, közöttük Josep Piqué, a so­ros elnök Spanyolország képvi­seletében és a belga Louis Michel is hasonló intézkedés mellett foglalt állást (VG, 2002. április 10., 2. oldal). A négyek madridi nyilatkozata azonnali tűzszünetre szólítja fel a feleket. Izraeltől haladéktalanul elvárja a palesztin területek ki­ürítését, Jasszer Arafat palesztin elnöktől pedig azt, hogy ítélje el az öngyilkos merénylőket. Ariel Saron izraeli kormányfő azonban közölte: „Folytatjuk a hadműve­letünket a terror és infrastruktú­rája ellen.” Szavai a kemény har­cok után szerdán elfoglalt Dzsenin palesztin városban hangzottak el tegnap. Dzsenint tartják az öngyilkos merénylők egyik kiképzőközpontjának. Jeruzsálemben tegnap estére várták Powell érkezését; prog­ramja szerint ma tárgyal Saronnal, holnap Arafattal, amit az izraeli politikai elit élénken helytelenít. Powell az izraeli offenzívától függetlenül a politikai tárgyalá­sok felújítását szorgalmazza; egy Saronnal folytatott telefonbeszél­getésében mindamellett nem is­mételte meg a kivonulásra vonat­kozó követelést - hívja föl a fi­gyelmet a BBC. A személyes ta­lálkozón várhatóan azt fogja sür­getni, hogy a tűzszüneti egyez­mény részeként gyorsítsák fel a palesztin állam megalakításáról folytatandó tárgyalásokat. Tol­mácsolni fogja továbbá az Egye­sült Államok készségét arra, hogy tűzszüneti ellenőröket küldjön a térségbe. Madridi partnerei, különösen az EU részéről - értesült a Fi­nancial Times - melegen támo­gatták ezt a javaslatot, míg Izra­elről köztudott, hogy határozot­tan ellenzi „harmadik erő” jelen­létét a térségben. Ezért, és az Arafattal tervezett látogatás miatt, Jeruzsálemben nem bíz­nak Powell látogatásának ered­ményességében. ­*­ „Puhul” acélügyben az Egyesült Államok VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az Egyesült Államok az impor­tőrök és a külföldi acélgyártók kérése nyomán több száz millió dolláros tételek esetében men­tesítést kíván adni az acélim­portra a múlt hónapban beve­zetett vám alól. Az amerikai ke­reskedelmi illetékesek által ki­bocsátott közlemény május 20- ig biztosít lehetőséget az érin­tett cégek számára, hogy termé­keik esetében külön eljárási ké­relmet nyújtsanak be. A Finan­cial Times - vezető amerikai tisztségviselők kijelentései nyo­mán­­ úgy véli, az Egyesült Ál­lamok kormánya ezáltal reméli, hogy enyhítheti a védővámok bevezetését követő nemzetközi felháborodást. Egyben az uniós országok azon törekvésének meghiúsítását is remélik, mely a WTO keretein belül széles kö­rű nemzetközi koalíciót szer­vez a védővámok ellen. Annak ellenére, hogy az amerikai hatóságok már a védő­vámok bevezetésekor eltekin­tettek a vámilleték kivetésétől bizonyos egyedi, az USA-ban nem gyártott acéltermékek im­portja esetében, külföldi acél­ipari cégek a mostani lazítás nyomán a kedvezményezett termékek körének szélesíté­sében reménykednek. Paul O’Neill amerikai pénzügymi­niszter európai fővárosokat érintő körútja első állomásán tegnap Párizsban kijelentette: reméli, hogy a vámokkal kap­csolatos viták enyhíthetők azál­tal, hogy az Egyesült Államok bizonyos termékek esetében el­tekint az importvám kivetésé­től. Ezzel egy időben az Egyesült Államok ázsiai körúton tartóz­kodó kereskedelmi képviselője, Robert Zoellick óva intette kínai tárgyalópartnereit attól, hogy azok a WTO előtt a védővámok eltörlését szorgalmazó csoport­hoz csatlakozzanak. A japán fő­városban folytatott tárgyalásain ugyanakkor nem sikerült meg­egyezésre jutnia a vámkivetés miatt Japánt ért hátrányok kompenzálása ügyében. Szociális partnerek alkuja Lengyelországban VGÖSSZEFOGLALÓ A két legnagyobb lengyel szak­­szervezet egyike, az OPZZ meg­egyezett a befolyásos Magán­­munkáltatók Szövetségével a kormány munkaerő-piaci re­formjavaslatairól. A parlament előzetes támogatását elnyerő ter­vezetről (VG, 2002. április 8., 2. oldal) a szakszervezetek úgy vé­lekedtek, hogy azok rövid távon kedvezőtlenek az alkalmazottak­ra nézve, és követeléseik elutasí­tásának esetére sztrájkok szerve­zésével fenyegettek - emlékeztet a Reuters. A tegnapi megállapo­dás révén enyhülhet a feszült­ség, és könnyebbé válhat a re­formterv parlamenti elfogadása. Az egyezmény megtartaná a túlóradíj csökkentésére vonatko­zó kormányzati javaslatokat, el­utasítja viszont az elbocsátások elleni védelem mérséklésének tervét. Leszek Miller kormányfő a múlt héten azzal kapcsolatos fé­lelmeinek adott hangot, hogy a reformtervek a gazdasági ne­hézségek és a hárommilliós - közel 20 százalékos - munka­­nélküliség körülményei között „erőszakos elégedetlenséget” szülhetnek. Kormányzati tiszt­viselők elképzelhetőnek tarta­nak olyan módosításokat, ame­lyek a szakszervezetek és a munkáltatók közötti alkukhoz alkalmazkodnak. A kormányzati munkaerő-piaci reformterv pontjai • a túlóradíj kétszeresről másfélszeresre csökkentése • annak engedélyezése, hogy a munkaadó szabadnapot adjon a le­dolgozott többletidő fejében • a csoportos elbocsátás lehetőségének kiterjesztése a 20 főnél ke­vesebbet foglalkoztató cégekre • a kötelező végkielégítések összegének esetenkénti csökkentése • a rövid lejáratú munkaszerződésekre vonatkozó korlátok enyhítése • a vállalkozóként való munkavégzés feltételeinek szigorítása • a kisvállalkozások alapításának útjában álló egyes adminisztratív akadályok kiiktatása • a fiatalok állásba vételének és a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése

Next