Világgazdaság, 2002. szeptember (34. évfolyam, 168/8429-188/8449. szám)
2002-09-20 / 182. (8443.) szám
2002. szeptember 20., péntek VILÁGGAZDASÁG 11 VÁLLALATOK ÉS PIACOK Tőkebevonás két év múlva Ma kerül az igazgatóság elé a Dunaferr hosszú távú stratégiai terve A következő két évben nullszaldót tervez a Dunaferr Rt., azt követően viszont már elengedhetetlen a tőkebevonás - tájékoztatta lapunkat a társaság elnök-vezérigazgatója, aki ma zárja a cég hosszú távú stratégiai tervét az igazgatóság elé. Hónig Péter a stabilizációra törekvő csoport részéről lát lehetőséget a hazai acélkereskedelemben kialakult ellentétek rendezésére is. B. HORVÁTH LILLA A dunaújvárosi acélgyártás hoszszú távú fenntartásának feltételeit fogalmazza meg az a stratégiai terv, amelyet Hónig Péter elnök-vezérigazgató ma nyújt be a Dunaferr Rt. igazgatóságának. Az elképzelés szerint az elmúlt esztendőkben komoly veszteségeket felhalmozott társaság - amely az év végére havi szinten már nullszaldót vár - két éven át nullszaldósan működik. Ezen idő alatt legfeljebb szinten tartó, illetve az időszak alatt megtérülő beruházásokra kerülhet sor - válaszolt lapunknak Hónig Péter elnök-vezérigazgató. Két év múlva azonban a versenyképesség és a működés feltételeinek megtartása mindenképpen tőkebevonást tesz szükségessé, de ennek tervezett nagyságát az igazgatósági ülés előtt nem kívánta nyilvánosságra hozni. Mint beszámoltunk, a Dunaferr tevékenységét átvilágított Boston Consulting Group szerint a jelenlegi létszám megtartása 100 milliárd forintos tőkebevonást tesz szükségessé, de 3500 munkahely megszűnése esetén is 50 milliárdosat. A hosszú távú működés megalapozása a tanácsadó cég szerint 75-215 milliárd forintba kerülne. (A csoport előző vezetése is az utóbbi öszszeget közölte a Dunaferrnél szükséges tecnhológiaváltás kapcsán.) Hónig Péter korábban hangsúlyozta, hogy a ma többségi állami tulajdonú társaságba a tőkebevonást csak olyan stratégiai befektetőn keresztül tartja elképzelhetőnek, amely elsődleges szempontnak tekinti a Dunaferr hosszú távú működésének fenntartását, térségbeli szerepének erősítését. A ma benyújtandó hosszú távú stratégiai terv már nem tartalmaz üzletág- vagy érdekeltségeladásokat, ezek ugyanis a rövid távú terv részeiként szerepeltek. Nincs szó létszámcsökkentésről sem, ugyanakkor a csoportnál értelemszerűen szem előtt kell tartani a piaci működés elvárásait. A mutatkozó többletkapacitások megtartásához tehát a többlettermék számára piacot is kell találni. A többletkapacitások úgy tarthatók meg, ha termékeinek új piacot is talál a társaság HÓNIG PÉTER SZERINT OLDHATÓ A HAZAI ACÉLPIACON a közelmúltban kialakult konfliktus, melynek fő okát a probléma rossz kommunikációjában, illetve a kereskedő partnerek harcában látja. Mint beszámoltunk, a Magyarországi Fémkereskedők Egyesülete a versenyhivatalnál kérte annak kivizsgálását, nem élnek-e vissza a hazai gyártók piaci erőfölényükkel. Az elnök-vezérigazgató szeretné, ha a hazai kereskedők a magyar piac ellátására lehetőleg a Dunaferrtől vásárolnák azon termékeket, amelyeket a cég is gyárt, s csak ezt követően importálnának. Úgy látja, van lehetőség a megegyezésre. Nagyobb mozgásteret kér a HíF MUNKATÁRSUNKTÓL A Hírközlési Felügyelet (HíF) eljuttatta javaslatait az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz, hogy az égisze alatt működő hírközlési döntőbizottság nagyobb jogkört kapjon - közölte Frischmann Gábor, a szabályozótestület elnöke. A döntőbizottságnak a tavaly karácsony óta liberalizált piacon akkor van jelentős szerepe, amikor a cégek közötti vitás kérdésekben azonnali végrehajtásra kötelező határozatok formájában dönt. Az elnök szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján ez erős pozíciónak számít. Ám a bizottság beavatkozási képességét csökkenti, hogy döntéseinek meghozatalakor mozgásterét a törvények szűkre szabták. Ez nem segíti a távközlési szolgáltatók közötti verseny éleződését, ezért a megfelelő módosítások várhatóan bekerülnek az év végére szánt, hírközlési törvényen változtató javaslatcsomagba. Az elnök úgy véli, hogy a jövőben elsősorban a szélessávú távközlési kapcsolat elterjesztésénél lenne szükség az ilyen jellegű infrastruktúrák közötti verseny segítésére. Magyarországon jelenleg a telefonvonalon keresztül az úgynevezett ADSL szolgáltatás, a kábeltévés internet és a mikrohullámú kezdeményezések számítanak a létező szélessávú megoldások közé. A köztük lévő versenynek részben a szabályozás is gátat srab. Frischmann Gábor ugyanis osztja azt a szektorban egyre elfogadottabb nézetet, mely a média- és a hírközlési törvény bizonyos részeit a hálózatépítés korlátjának tekinti. A médiatörvényben szerepel, hogy a kábeltévés hálózatok csak a lakosság egyhatodát érhetik el, ezzel a piacon legnagyobb befektetőnek számító UPC és az Antenna Hungária Rt.-hez tartozó AntennaMikro szolgáltatás további területi terjeszkedését tiltják. A hírközlési törvény ugyanakkor nem engedi, hogy a telefoncégek saját koncessziós területük nagyvárosaiban legyenek kábeltévés szolgáltatók. Az elnök szerint a patthelyzetre utal, hogy az elmúlt másfél évben a kábeles piac területileg már nem fejlődött, a szélessávú kapcsolatok egymással párhuzamosan nem épülnek, és így egyelőre kevés választási lehetőség áll az előfizetők előtt. (TI) „Csúcsuszodát” épít a Keviép MUNKATÁRSUNKTÓL A hódmezővásárhelyi önkormányzat és a Hódstrand Kft. megbízásából nettó 1,3 milliárd forintos beruházással világversenyek rendezésére is alkalmas uszodát épít a debreceni Keviép Kft. - tájékoztatta lapunkat Miklóssy Ferenc, a társaság ügyvezető igazgatója. A főként víz- és csatornaberuházásokra szakosodott magáncég a pályázaton messze a legalacsonyabb ajánlatot tette. Az általa benyújtott győztes tervet a finn Pro-Ark társaság készítette, amely már számos hasonló uszoda tervezésével vált ismertté a szakmában. A fővállalkozó Keviép hétfőn vette meg az uszoda építési területét, ahol a jövő év július 30-án kell majd átadnia a létesítményt. A munka meghatározó részét önmaga végzi, de bevon helyi alvállalkozókat is. Az uszoda alapkövét egyébként még az országgyűlési választások kampányában Deutsch Tamás előző sportminiszter rakta le, s az akkori tervek szerint Makovecz Imre terveit kellett volna megvalósítani. Azonban annak ellenére, hogy (mint a Népszabadság beszámolt) a Hódstrand Kft. a Széchenyi-terv pályázatán nyert is az építkezéshez támogatást, szükséges mértékű önerő híján olcsóbb megéltetők Makovecz terve helyett az olcsóbb finn típustervet adaptáltatták a finn tulajdonú ICM Rt.vel Hódmezővásárhelyre. A Keviép egyébként a városban májusban kezdett hozzá egy 107 lakásos nyugdíjas lakópark építéséhez. A beruházás nettó értéke az infrastruktúra kiépítésével együtt közel 800 millió forint, ehhez a város a Széchenyi-terv támogatását is igénybe vette. A finn Pro-Ark olcsóbb terve megelőzte Makoveczét mást kellett keresnie, így az építő Miklóssy Ferenc Literes palackkal előzne a Borsodi Sörgyár Rt. FEHÉR ISTVÁN Literes sört dobott piacra a Borsodi Sörgyár Rt. A nagy gyártók palettáján az elmúlt évtizedekben nem szereplő literes változatból mintegy 30 ezer hektolitert töltöttek le az elmúlt hetekben a cég bécsi gyárában - mondta a Világgazdaság érdeklődésére Benedek László, a társaság értékesítési vezetője. Az Ausztriában gyártatott literes palackokba töltött sörből eddig üzletláncoknak, köztük a Coopnak, a Tescónak, az Interfructnak és a Metrónak szállított a cég. Benedek László tájékoztatása szerint a gyártás előtt külső céggel végeztettek piackutatást az eddiginél kétszer nagyobb kiszerelés várható fogadtatásáról Budapesten és Miskolcon, s kedvező visszajelzést kaptak. A fogyasztók szavazata alapján döntött a cég a „tömzsi” palackkal szemben a hosszú nyakú, karcsúbb üvegforma mellett. Az osztrák palackszállítót a sörgyár választotta ki, részben azért, mert ismeretei szerint Magyarországon sehol sem készül literes sörösüveg, de az osztrák árut minősége, ára és a gyártó közelsége miatt megfelelő fuvarköltsége is vonzóvá tette. A Borsodi literes minősége megegyezik a félliteres palackos és dobozos sörével. A gyártás beindítását azért tartották célszerűnek, mert a nagyobb hazai versenytársaknak nincs literes sörük, ezáltal egy ideig némi piaci előnyt remélnek. A kérdésre, hogy miért most és nem a nyár elején rendezkedett be töltésére a borsodi cég, azt válaszolta, hogy a mostani szezonban támadt igény a nagyobb kiszerelésre. Töltése nem gond, mert a bőcsi gyárban még igen jó állapotban van az a töltő gépsor, amellyel korábban egy neves cég üdítőitalait palackozták bérmunkában. Az igazgató szerint a literes sör a többinél olcsóbban kerülhet forgalomba, ha a kereskedelem is tekintettel lesz arra, hogy a társaságtól literenként 2-3 forinttal olcsóbban kapja az árut. Külföldön nem újdonság a literes sör: az anyaválllat, a belga Interbrew például Angliában ilyen kiszerelésben is forgalmazza a Stella Artois-t, de a kisebb hazai sörfőzdék is döntően literes üvegekbe töltik az italt. Benedek szerint azonban az így eladott sörök aránya még nem éri el az 1 százalékot. (FI) Benedek László A FŐBB HAZAI SÖRGYÁRTÓK CSOMAGOLÁSFORMÁI (százalékban) Csomagolási forma 2000 2001 Visszaváltható palack 76,0 72,8 Eldobható palack 0,3 Hordó 16,3 15,8 Doboz 7,7 11,1 Összesen 100,0 100,0 Forrás: Magyar Sörgyártók Szövetsége A madridi reptéren a Salgópark Kft. MUNKATÁRSUNKTÓL Alvállalkozóként a salgótarjáni Salgópark Kft. is részt vesz a madridi repülőtér felújításában - tájékoztatta lapunkat a társaság kereskedelmi vezetője. Mint Rideg Lajos elmondta, a társaság a reptér futószalagjához szállít elemeket, nyolc hónapon át. Exportra egyébként nem nagyon dolgozik a cég, külföldi megrendeléshez inkább a neki munkát adó fővállalkozókon keresztül jut. Ilyen volt a közelmúltban az a svédországi megrendelés is, amelynek alapján - a Ferromarkt társaságon keresztül - kamionokhoz, illetve veszélyeshulladék-tárolókhoz való vasvázat szállított. Bár a Salgópark maga is keresi vevőit, azokra jórészt a több mint 90 százalékát tulajdonló Vasszerk Kft.-n keresztül tesz szert. Aktivitását serkenti, hogy miután az egyik fő piacát jelentő hazai raktárépítések lelassultak, de meg kívánja tartani mintegy hatvan alkalmazottját, nekik munkára, ehhez viszont új megrendelőkre van szüksége. A salgótarjáni társaság főleg a raktártechnika számára gyárt könnyű, vasszerkezetes és rakodólapos termékeket. Évtizedek óta ismert a Salgó márkanevű vaspolc termékcsaládja, de gyárt konténer- és kerítéselemeket is. Éves árbevétele 300 millió forint körül alakul. Indulása napjától népszerű a Velvet.hu MUNKATÁRSUNKTÓL Megjelenése napján piacvezető pozíciót ért el a magyar női internetes online magazinok között a Velvet.hu. Az új portál központi eleme a Velvet Network tartalomszolgáltató csoportnak. A Velvet Network a Velvet.hu mellett integrálja a Gyöngy és a Kiskegyed magazin internetes formáit, a Hölgyvitág Teraszt, a Lakáskultúra Online-t, az Astronet ezoterikus portált és a Mindmegette.hu gasztronómiai oldalait. A Medián Webaudit adatai szerint szeptember 17-én közel 30 ezer látogatással és több mint 170 ezer oldalletöltéssel indult a Velvet Network, amely jelentősen meghaladja a versenytársak mérőszámait. A portált az Index.hu Rt. és az Axel Springer közösen alakította ki. A stratégiai partnerség kísérlet arra, hogy széleskörűen egyesítsék két független kiadóvállalat tartalomfejlesztési és internetes publikációs szakértelmét. A hálózat a sportra, a szórakozásra, a táplálkozásra, háztartásra és az életvezetésre kínál speciális tartalmakat a hölgyek számára. A fejlesztők szerint a Velvet Network oldalain a hirdetők koncentráltan érhetik el a 21-39 éves korosztály magasan kvalifikált és magas jövedelmű női célcsoportját.