Világgazdaság, 2002. szeptember (34. évfolyam, 168/8429-188/8449. szám)

2002-09-20 / 182. (8443.) szám

2002. szeptember 20., péntek VILÁGGAZDASÁG 11 V­ÁLLALATOK ÉS PIACOK Tőkebevonás két év múlva Ma kerül az igazgatóság elé a Dunaferr hosszú távú stratégiai terve A következő két évben null­szaldót tervez a Dunaferr Rt., azt követően viszont már elen­gedhetetlen a tőkebevonás - tájékoztatta lapunkat a társa­ság elnök-vezérigazgatója, aki ma zárja a cég hosszú távú stra­tégiai tervét az igazgatóság elé. Hónig Péter a stabilizációra tö­rekvő csoport részéről lát lehe­tőséget a hazai acélkereskede­lemben kialakult ellentétek ren­dezésére is. B. HORVÁTH LILLA A dunaújvárosi acélgyártás hosz­­szú távú fenntartásának feltét­eleit fogalmazza meg az a straté­giai terv, amelyet Hónig Péter el­nök-vezérigazgató ma nyújt be a Dunaferr Rt. igazgatóságának. Az elképzelés szerint az elmúlt esztendőkben komoly vesztesé­geket felhalmozott társaság - amely az év végére havi szinten már nullszaldót vár - két éven át nullszaldósan működik. Ezen idő alatt legfeljebb szinten tartó, illetve az időszak alatt megtérü­lő beruházásokra kerülhet sor - válaszolt lapunknak Hónig Péter elnök-vezérigazgató. Két év múlva azonban a ver­senyképesség és a működés fel­tételeinek megtartása minden­képpen tőkebevonást tesz szük­ségessé, de ennek tervezett nagyságát az igazgatósági ülés előtt nem kívánta nyilvánosság­ra hozni. Mint beszámoltunk, a Duna­ferr tevékenységét átvilágított Boston Consulting Group szerint a jelenlegi létszám megtartása 100 milliárd forintos tőkebevo­nást tesz szü­k­ségessé, de 3500 munkahely megszűnése esetén is 50 milliárdosat. A hosszú távú működés megalapozása a ta­nácsadó cég szerint 75-215 milli­árd forintba kerülne. (A csoport előző vezetése is az utóbbi ösz­­szeget közölte a Dunaferrnél szükséges tecnhológiaváltás kapcsán.) Hónig Péter korábban hangsúlyozta, hogy a ma többsé­gi állami tulajdonú társaságba a tőkebevonást csak olyan straté­giai befektetőn keresztül tartja elképzelhetőnek, amely elsődle­ges szempontnak tekinti a Dunaferr hosszú távú működé­sének fenntartását, térségbeli szerepének erősítését. A ma benyújtandó hosszú tá­vú stratégiai terv már nem tartal­maz üzletág- vagy érdekeltség­eladásokat, ezek ugyanis a rövid távú terv részeiként szerepeltek. Nincs szó létszámcsökkentésről sem, ugyanakkor a csoportnál értelemszerűen szem előtt kell tartani a piaci működés elvárása­it. A mutatkozó többletkapacitá­sok megtartásához tehát a több­lettermék számára piacot is kell találni. A többletkapacitások úgy tarthatók meg, ha termékeinek új piacot is talál a társaság HÓNIG PÉTER SZERINT OLDHATÓ A HAZAI ACÉLPIACON a közelmúltban kialakult konfliktus, melynek fő okát a probléma rossz kommunikációjában, illetve a kereskedő partnerek harcában látja. Mint beszámoltunk, a Magyarországi Fémkereskedők Egyesülete a versenyhivatalnál kérte annak kivizsgálását, nem élnek-e vissza a ha­zai gyártók piaci erőfölényükkel. Az elnök-vezérigazgató szeretné, ha a hazai kereskedők a magyar piac ellátására lehetőleg a Dunaferrtől vásárolnák azon termékeket, amelyeket a cég is gyárt, s csak ezt követően importálnának. Úgy látja, van lehetőség a meg­egyezésre. Nagyobb mozgásteret kér a HíF MUNKATÁRSUNKTÓL A Hírközlési Felügyelet (HíF) el­juttatta javaslatait az Informatikai és Hírközlési Minisztériumhoz, hogy az égisze alatt működő hír­közlési döntőbizottság nagyobb jogkört kapjon - közölte Frisch­mann Gábor, a szabályozótestü­let elnöke. A döntőbizottságnak a tavaly karácsony óta liberalizált piacon akkor van jelentős szere­pe, amikor a cégek közötti vitás kérdésekben azonnali végrehaj­tásra kötelező határozatok formá­jában dönt. Az elnök szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján ez erős pozíciónak számít. Ám a bizottság beavatkozási képessé­gét csökkenti, hogy döntéseinek meghozatalakor mozgásterét a törvények szűkre szabták. Ez nem segíti a távközlési szolgálta­tók közötti verseny éleződését, ezért a megfelelő módosítások várhatóan bekerülnek az év végé­re szánt, hírközlési törvényen változtató javaslatcsomagba. Az elnök úgy véli, hogy a jövő­ben elsősorban a szélessávú táv­közlési kapcsolat elterjesztésénél lenne szükség az ilyen jellegű inf­rastruktúrák közötti verseny segí­tésére. Magyarországon jelenleg a telefonvonalon keresztül az úgynevezett ADSL szolgáltatás, a kábeltévés internet és a mikro­hullámú kezdeményezések szá­mítanak a létező szélessávú meg­oldások közé. A köztük lévő ver­senynek részben a szabályozás is gátat srab. Frischmann Gábor ugyanis osztja azt a szektorban egyre elfogadottabb nézetet, mely a média- és a hírközlési tör­vény bizonyos részeit a hálózat­­építés korlátjának tekinti. A médiatörvényben szerepel, hogy a kábeltévés hálózatok csak a lakosság egyhatodát érhetik el, ezzel a piacon legnagyobb befek­tetőnek számító UPC és az An­tenna Hungária Rt.-hez tartozó AntennaMikro szolgáltatás to­vábbi területi terjeszkedését tilt­ják. A hírközlési törvény ugyan­akkor nem engedi, hogy a tele­foncégek saját koncessziós terü­letük nagyvárosaiban legyenek kábeltévés szolgáltatók. Az el­nök szerint a patthelyzetre utal, hogy az elmúlt másfél évben a kábeles piac területileg már nem fejlődött, a szélessávú kapcsola­tok egymással párhuzamosan nem épülnek, és így egyelőre ke­vés választási lehetőség áll az előfizetők előtt. (TI) „Csúcsuszodát” épít a Keviép MUNKATÁRSUNKTÓL A hódmezővásárhelyi önkor­mányzat és a Hódstrand Kft. megbízásából nettó 1,3 milliárd forintos beruházással világver­senyek rendezésére is alkalmas uszodát épít a debreceni Keviép Kft. - tájékoztatta lapunkat Miklóssy Ferenc, a társaság ügy­vezető igazgatója. A főként víz- és csatornaberuházásokra sza­kosodott magáncég a pályázaton messze a legalacsonyabb ajánla­tot tette. Az általa benyújtott győztes tervet a finn Pro-Ark tár­saság készítette, amely már szá­mos hasonló uszoda tervezésé­vel vált ismertté a szakmában. A fővállalkozó Keviép hétfőn vette meg az uszoda építési területét, ahol a jövő év július 30-án kell majd átadnia a létesítményt. A munka meghatározó részét ön­maga végzi, de bevon helyi al­vállalkozókat is. Az uszoda alapkövét egyéb­ként még az országgyűlési vá­lasztások kampányában Deutsch Tamás előző sportminiszter rak­ta le, s az akkori tervek szerint Makovecz Imre terveit kellett volna megvalósítani. Azonban annak ellenére, hogy (mint a Népszabadság beszámolt) a Hódstrand Kft. a Széchenyi-terv pályázatán nyert is az építkezés­hez támogatást, szükséges mér­tékű önerő híján olcsóbb megél­­tetők Makovecz terve helyett az olcsóbb finn típustervet adaptál­­tatták a finn tulajdonú ICM Rt.­­vel Hódmezővásárhelyre. A Keviép egyébként a város­ban májusban kezdett hozzá egy 107 lakásos nyugdíjas lakó­park építéséhez. A beruházás nettó értéke az infrastruktúra kiépítésével együtt közel 800 millió forint, ehhez a város a Széchenyi-terv támogatását is igénybe vette. A finn Pro-Ark olcsóbb terve megelőzte Makoveczét mást kellett keresnie, így az építő Miklóssy Ferenc Literes palackkal előzne a Borsodi Sörgyár Rt. FEHÉR ISTVÁN Literes sört dobott piacra a Bor­sodi Sörgyár Rt. A nagy gyártók palettáján az elmúlt évtizedek­ben nem szereplő literes válto­zatból mintegy 30 ezer hektoli­tert töltöttek le az elmúlt hetek­ben a cég bécsi gyárában - mondta a Világgazdaság érdek­lődésére Benedek László, a tár­saság értékesítési vezetője. Az Ausztriában gyártatott lite­res palackokba töltött sörből eddig üzletláncoknak, köztük a Coopnak, a Tescónak, az Inter­­fructnak és a Metrónak szállított a cég. Benedek László tájékoztatása szerint a gyártás előtt külső cég­gel végeztettek piackutatást az eddiginél kétszer nagyobb ki­szerelés várható fogadtatásáról Budapesten és Miskolcon, s ked­vező visszajelzést kaptak. A fo­gyasztók szavazata alapján dön­tött a cég a „tömzsi” palackkal szemben a hosszú nyakú, kar­csúbb üvegforma mellett. Az osztrák palackszállítót a sörgyár választotta ki, részben azért, mert ismeretei szerint Magyar­­országon sehol sem készül lite­res sörösüveg, de az osztrák árut minősége, ára és a gyártó közel­sége miatt megfelelő fuvarkölt­sége is vonzóvá tette. A Borsodi literes minősége megegyezik a félliteres palackos és dobozos sörével. A gyártás beindítását azért tartották cél­szerűnek, mert a nagyobb hazai versenytársaknak nincs literes sörük, ezáltal egy ideig némi piaci előnyt remélnek. A kérdés­re, hogy miért most és nem a nyár elején rendezkedett be töl­tésére a borsodi cég, azt vála­szolta, hogy a mostani szezon­ban támadt igény a nagyobb ki­szerelésre. Töltése nem gond, mert a bőcsi gyárban még igen jó állapotban van az a töltő gép­sor, amellyel korábban egy ne­ves cég üdítőitalait palackozták bérmunkában. Az igazgató szerint a literes sör a többinél olcsóbban kerül­het forgalomba, ha a kereskede­lem is tekintettel lesz arra, hogy a társaságtól literenként 2-3 fo­rinttal olcsóbban kapja az árut. Külföldön nem újdonság a li­teres sör: az anyaválllat, a belga Interbrew például Angliában ilyen kiszerelésben is forgal­mazza a Stella Artois-t, de a ki­sebb hazai sörfőzdék is döntően literes üvegekbe töltik az italt. Benedek szerint azonban az így eladott sörök aránya még nem éri el az 1 százalékot. (FI) Benedek László A FŐBB HAZAI SÖRGYÁRTÓK CSOMAGOLÁSFORMÁI (százalékban) Csomagolási forma 2000 2001 Visszaváltható palack 76,0 72,8 Eldobható palack­ 0,3 Hordó 16,3 15,8 Doboz 7,7 11,1 Összesen 100,0 100,0 Forrás: Magyar Sörgyártók Szövetsége A madridi reptéren a Salgópark Kft. MUNKATÁRSUNKTÓL Alvállalkozóként a salgótarjáni Salgópark Kft. is részt vesz a madridi repülőtér felújításá­ban - tájékoztatta lapunkat a társaság kereskedelmi vezető­je. Mint Rideg Lajos elmondta, a társaság a reptér futószalag­jához szállít elemeket, nyolc hónapon át. Exportra egyéb­ként nem nagyon dolgozik a cég, külföldi megrendeléshez inkább a neki munkát adó fő­­vállalkozókon keresztül jut. Ilyen volt a közelmúltban az a svédországi megrendelés is, amelynek alapján - a Ferromarkt társaságon keresz­tül - kamionokhoz, illetve ve­­szélyeshulladék-tárolókhoz va­ló vasvázat szállított. Bár a Salgópark maga is ke­resi vevőit, azokra jórészt a több mint 90 százalékát tulaj­donló Vasszerk Kft.-n keresz­tül tesz szert. Aktivitását ser­kenti, hogy miután az egyik fő piacát jelentő hazai raktárépí­tések lelassultak, de meg kí­vánja tartani mintegy hatvan alkalmazottját, nekik munká­ra, ehhez viszont új megrende­lőkre van szüksége. A salgótarjáni társaság fő­leg a raktártechnika számára gyárt könnyű, vasszerkezetes és rakodólapos termékeket. Évtizedek óta ismert a Salgó márkanevű vaspolc termékcsa­ládja, de gyárt konténer- és kerítéselemeket is. Éves ár­bevétele 300 millió forint kö­rül alakul. Indulása napjától népszerű a Velvet.hu MUNKATÁRSUNKTÓL Megjelenése napján piacvezető pozíciót ért el a magyar női inter­netes on­line magazinok között a Velvet.hu. Az új portál központi eleme a Velvet Network tarta­lomszolgáltató csoportnak. A Velvet Network a Velvet.hu mel­lett integrálja a Gyöngy és a Kis­­kegyed magazin internetes for­máit, a Hölgyvitág Teraszt, a La­káskultúra Online-t, az Astronet ezoterikus portált és a Mind­­megette.hu gasztronómiai olda­lait. A Medián Webaudit adatai szerint szeptember 17-én közel 30 ezer látogatással és több mint 170 ezer oldalletöltéssel indult a Velvet Network, amely jelentő­sen meghaladja a versenytársak mérőszámait. A portált az In­­dex.hu Rt. és az Axel Springer közösen alakította ki. A stratégiai partnerség kísérlet arra, hogy széleskörűen egyesítsék két füg­getlen kiadóvállalat tartalomfej­lesztési és internetes publikációs szakértelmét. A hálózat a sport­ra, a szórakozásra, a táplálkozás­ra, háztartásra és az életvezetésre kínál speciális tartalmakat a höl­gyek számára. A fejlesztők sze­rint a Velvet Network oldalain a hirdetők koncentráltan érhetik el a 21-39 éves korosztály magasan kvalifikált és magas jövedelmű női célcsoportját.

Next