Világgazdaság, 2003. január (35. évfolyam, 1/8510-22/8531. szám)
2003-01-20 / 13. (8522.) szám
12 VILÁGGAZDASÁG 2003. január 20., hétfőHÉTRŐL HÉTRE MAKROGAZDASÁG KÖZELKÉP Bizonytalansági tényezők Kétségtelen, hogy a mögöttünk álló hét legfontosabb makrogazdasági eseményei a forintpiacon történtek. Mivel a forint erősödésére irányuló spekuláció történéseivel nagyobb terjedelemben foglalkozunk mai lapunkban, itt csupán néhány mondatban foglaljuk össze az eseményeket. A hétfői várt jegybanki kamatcsökkentés elmaradása a külföldi spekulánsok egy csoportjának a sávszélesítési szándék végső bizonyítéka volt, és megindult a forint „melletti” támadás. Mintegy 5 milliárd eurónyi felértékelődésre játszó forró tőkét kellett felvásárolnia a jegybanknak addig, míg a kommunikációval és a kamatcsökkentéssel sikerült elérnie, hogy a spekulánsok megértsék, tévedtek, amikor azt hitték, hozzájárul a jegybank a forint további erősödéséhez. A tőke egy része gyorsan kiviharzott (jelentősen legyengítve a forintot), a többi jelenleg is a bankközi piacon keresi a helyét. Márpedig az nem nagyon van, ezért feltehető, hogy kedden, a kéthetes betéti tender kiírása után a maradék nagy része is elhagyja az országot. Az események mögött háttérbe szorultak a makrogazdasági jelzőszámok, pedig megkezdődött a 2002. esztendő utolsó időszakáról szóló adatok megjelentetése. A sort hagyományosan az inflációs mutató nyitotta meg. Decemberben a piaci előrejelzéseknél valamivel alacsonyabb, 4,8 százalékos volt a 12 hónapra visszatekintő drágulás mértéke. Az infláció üteme így ugyanakkora, mint egy hónappal korábban, és immár több mint fél éve 5 százalék alatti. Összességében 2002 folyamán két százalékponttal mérséklődött az árdinamika, és - ahogy az már néhány hónapja bizonyosnak tűnt - tavaly teljesült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célkitűzése, hiszen az árindex decemberben a 3,5- 5,5 százalékos sávban volt. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, a üzemanyagok és a szolgáltatások ára emelkedett. A piaci szakértők nem bíznak abban, hogy az idén teljesülhet az MNB azon szándéka, miszerint 2003 végén 4,5 százalék alatt legyen a fogyasztói árindex. Jelenleg az tekinthető konszenzusnak, hogy egész évben a 4,5- 5,5 százalékos tartományban mozog majd a mutató. Ezzel együtt is jelentős különbségek figyelhetők meg már a januárra vonatkozó előrejelzésekben. A benzinárak miatt akár a decemberinél magasabb árszínvonal-emelkedést is kimutathat a KSH az év első hónapjában - vélik egyes elemzők, mások szerint viszont az élelmiszerek kedvező trendjét elnézve akár 4,5 százalékra is csökkenhet az árdinamika. Az előrejelzések körüli bizonytalanságot az a sajátosság magyarázza, hogy januárban hagyományosan a legtöbb árazási döntést hozzák meg a gazdasági szereplők, így az esztendő első hónapja alapvetően meghatározza az év egészének piaci áralakulását. (MI) HETI VÁRHATÓ GAZDASÁGI JELENTÉSEK Építőipar (november) Fizetési mérleg (november, végleges) Létszám és kereset (november) Külkereskedelmi mérleg (november, EU) Fogyasztói árak (december, előzetes, EU) Munkanélküliségi helyzet (január, USA) Kiskereskedelmi forgalom (november) Kiskereskedelmi forgalom (november, EU) Forrás: KSH, MNB, Bloomberg 2003. Január 20. 2003. január 21. 2003. január 22. 2003. Január 23. 2003. január 24. NEMZETKÖZI POLITIKA Új NATO-főparancsnok James Jones személyében a múlt héten hivatalba lépett a NATO új európai főparancsnoka. Jones tábornok eddig a tengerészgyalogság parancsnokaként volt tagja az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának; katonai pályafutását Vietnamban kezdte, s szakaszparancsnokból a hadosztály-parancsnokságon át jutott - végig haderőneménél szolgálva - 1999-ben a zöldsapkások legmagasabb beosztásába. Vezérkari főnöke volt a Bosznia- Hercegovinában és Macedóniában végrehajtott hadműveleteknek; részt vett az iraki kurdok támogatására szervezett amerikai katonai akciókban. Beiktatása alkalmával gyorsan ellentmondásba keveredett Lord Robertson főtitkárral, aki a NATO iraki szerepét az ENSZ tevékenységének támogatásában jelölte meg, míg ő, Jones úgy vélekedett, hogy az ottani NATO-szerepet a NATO maga dönti majd el. Lehetne, de nem érdemes még messzemenő következtetéseket levonni ebből a „kéthangúságból”. Ugyanígy nincs közvetlen összefüggés a főparancsnok beiktatása és a között, hogy az Egyesült Államok nem sokkal előtte hivatalosan is előterjesztette a NATO-tanácsnak, milyen támogatást vár a szövetségtől feltételezett iraki hadjáratához, de elképzelhető, hogy a kérések teljesítésének bevasalásánál jól jöhet majd a „jól söprő új seprű” agilitása. Először is, egyértelművé vált, hogy az „afgán szabályhoz” hasonlóan az USA ezúttal is kétoldalú alapon kíván - ha és amennyiben - megegyezni szövetségeseivel a konkrét részvételről. Másodjára az is kiderült, hogy amit Washington kér a szövetségesektől, az leginkább a „háttérbiztosítás” kategóriájába tartozik, s mint ilyet, még azok a kormányok is teljesíthetik, amelyeknek a közvéleménye nagyon hangosan tiltakozik az esetleges háború ellen. (SzH) Orbán István az év vállalkozója Orbán István, az Egis Rt. vezérigazgatója kapta Az év vállalkozója Magyarországon elismerést az operaházi Szféra-estélyen. A vállalatához hű 64 éves szakember 1982 óta irányítja sikeresen az Egist. Orbán István szerint a gyógyszergyártás olyan szakma, ahol nap mint nap „rejtvényeket” kell megoldani, s ez szellemileg is komoly kihívás. SIMON KRISZTIÁN Orbán István egész élete a gyógyszeriparhoz kötődik. Ráadásul magáénak tudhatja azt az egyáltalán nem elhanyagolható szakmai erényt, hogy tudását és tapasztalatát mindvégig, közel 40 éve egyetlen munkahelyen, az Egis Rt.-nél kamatoztatta. A ranglétra minden egyes fokát végigjárva 1982-ben választották igazgatóvá, azóta ő irányítja a magyar gyógyszergyártás egyik legrégebbi vállalatát. Tudományos és társadalmi elismerések sora után szombat este vehette át az Operaházban a Szféra által kiírt és Szász Endre készítette kitüntetést. Az év vállalkozója Magyarországon elismerést. Orbán Istvánról azt mondják, kitűnő problémamegoldó, aki a kihívások alkalmával józanul és higgadtan képes dönteni. Mint mondja: nincs ebben semmi titok. Ez olyan szakma, ahol az ember mindennap megtalálja a „rejtvényt”, amit meg kell oldania. Ráadásul szereti is a rejtvényeket, és magát elég szorgalmasnak is tartja a feladatra. E tulajdonságára szüksége is van, mert noha a saját életével tökéletesen elégedett, az Egis Rt.-vel kapcsolatban úgy véli, hogy a vállalatnak mindig előre kell mennie. Aki ugyanis visszamarad, az lemarad. A legnagyobb kihívást az elmúlt évtizedekben a változási, alkalmazkodási kényszerekkel a gyógyszergyártásban is maga az élet hozta, amely embert próbáló időt jelentett: szakmailag és emberileg is kellőképpen megviselte azokat, akik komolyan vették a cég ügyeit - véli Orbán István. A még 1913-ban alapított gyógyszergyártóban a privatizáció első lépéseként - tőkeemeléssel - az EBRD 30 százalékos részesedést szerzett 1993-ban, később a francia Servier SA 50,9 százalékos tulajdoni hányadra tett szert. Az Egis a 2001. évi 49,9 milliárd forintos árbevétele alapján a harmadik legnagyobb bevételű gyógyszeripari cég Magyarországon. A francia tulajdonos ellenére a vezérigazgató mindig magyar gyárként beszél az Egisről. Mint mondja: nem a tulajdonos személye a lényeg, az lehet német vagy hottentotta. Ez a vállalat itt él és itt dolgozik Magyarországon, magyar gazdasági környezetben, a magyar kutatási kapacitásokat kihasználva. Az ország gazdasága és társadalma számára a legfontosabb vállalati paraméter a cég hasznossága. A vezető hangsúlyozza: Magyarország a jövőben is a legfőbb piac marad az Egis számára. A hazai gyógyszergyártás jövőjét illetően a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöki tisztségét is betöltő Orbán István úgy véli, a nagy kérdés, hogy mi fog történni a nemzetközi gyógyszeriparban, hiszen az elmúlt 10-15 év a hatalmas gyógyszervállalatok létrejöttének az ideje volt. Kérdéses, hogy az olyan méretű vállalkozások, mint az Egis Rt. és a többi hazai cég, amelyeknek még van mozgási szabadságuk, milyen módon tudnak majd érvényesülni. Orbán István szerint még hosszú időn keresztül előnyt lehet kovácsolni abból, hogy a magyar gyógyszeripar szereplői képesek minőségi munkát végezni, termékeik megfelelnek a nemzetközi színvonalnak. Sok olyan ország van a világban, ahol ilyen árú és értékű készítményekre van szükség. Sokszor teszik fel a szakma vezetői között is karizmatikusnak tartott Orbán Istvánnak a kérdést, miért nem vállalt soha politikai karriert. Ő azonban magát a feladatra nagyon alkalmatlannak tartja: „Mérnök vagyok, ebből kifolyólag erősen vonzódom az objektivitáshoz, a számokhoz, és nem szeretek jelszavakat hangoztatni problémamegoldások helyett.” A nős, egygyermekes Orbán István - ha van egy kis szabad ideje - nagyon szeret zenét hallgatni, olvasni, és persze - mint mondja - kell némi sportolás is. Ha pedig úgy adódik, hogy megfájdul a feje az Egis Rt. első emberének, amely - tájékoztatása szerint - csak nagyon ritkán fordul elő, gyógyszer helyett inkább a konyakot részesíti előnyben. NÉVJEGY Orbán István » 1939-ben született Budapesten 1964-ben szerzett vegyészmérnöki diplomátát» 1964-től az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár (1985-től Egis) üzemmérnöke »1970-ben gyógyszerszakmérnökként másoddiplomázik» 1972-ben egyetemi doktorátust szerzett »1982-től az EGYT, 1985-től pedig az Egis vezérigazgatója 35 1990-től a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke 3b 2003-ban Az év vállalkozója Magyarországon elismerés tulajdonosa EURÓPAI UNIÓ Kettős látás A múlt héten az Európai Unió intézményes reformjával kapcsolatban megszületett francia-német megállapodás foglalkoztatja továbbra is a közösség vezetőit. Időközben nyilvánosságra hozták a részletes tervezetet, s ennek alapján szinte csak a német diplomácia értelmezi az unióban úgy, hogy a nagyobb legitimitással rendelkező Európai Bizottság jut majd megerősödő szerephez a közös ügyek intézésében. A bizottságból és a kisebb országokból érkező visszhangok olyan félelmeket tükröznek, hogy a kompromisszum inkább francia győzelemként értelmezhető, ennek alapján a nemzetek Európája koncepció érvényesülhet erőteljesebben, és a kis országok kiszorulhatnak a döntéshozatalból. A brit sajtó mindezt Schröder gyenge helyzetével magyarázza: a belpolitikai válságoktól sújtott német kancellár a külpolitikában keresne egy szilárd pontot, de mostanában se Washingtonban, se Londonban nem vetheti meg a lábát. Ezért fordult Párizs felé - ennek viszont ára van. Kétségtelen azonban, hogy a kettős elnöki rendszer részletei, a jogkörök megoszlása továbbra sem rajzolódik ki, s a helyzetet csak bonyolítja, hogy Párizs és Berlin az egységes külpolitika, illetve a bizottságtól gyakorlatilag független külügyminiszteri poszt felállításában is megállapodott. Ám az is homályban maradt, hogyan gondolja a két ország megosztani a feladatokat a diplomácia irányítója és a majdan az EU-t reprezentáló, a kormányok által megválasztott Európa tanácsi elnök között. Annyi mindenesetre már felfedezhető, hogy a nemzetállami vétó a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben a katonai vonatkozású területekre szorulna vissza, más ügyekben a tanácsi minősített többség elve érvényesülne. (LG) VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: dr. Lovas Dániel www.vg.hu Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás ■ Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba, Kamasz Melinda ■ Vezető tervezőszerkesztő: Fábián Katalin ■ Lapigazgató: Blasits György ■ Értékesítési igazgató: Balass Tamás ■ Szerkesztőség és kiadó: 1016 Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Telefon: 375-6722 (MTI), fax: 375-4191. Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Telefon/fax: 202-4199; telefon: 375-6722/1145, 2003. ELŐFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓ/MEGRENDELÉS: Terjesztési osztály Tel.: 212-3857 ■ Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. Ügyfélszolgálat Tel.: 488- 5588 (munkanapokon 8-20 óra között), fax: 488-5580, postacím: 1525 Bp., Pf. 110 ■ Előfizetési díj: 1 évre 57 120, fél évre 28 560, negyedévre 14 280 Ft, egy hónapra 4760 Ft ■ Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központ (ÜLK). Előfizethető a hírlapkézbesítőknél. Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban ■ Terjeszti a Hírker Rt. és a regionális rt.-k. ISSN 0042-6148 ■ Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Balogh Ádám vezérigazgató. Interneteim: www.szikralapnyomda.hu, e-mail: szikra.keringh@szikralapnyomda.hu ■ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG ra hivatkozva lehet. A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. BELPOLITIKA Taszítások és választások Az elmúlt hét legizgalmasabb belpolitikai eseményeként a Fidesz megújulási szándékának bejelentését, illetve a küszöbönálló folyamat formálását indokolt elemeznünk. Érdemes megemlítenünk, hogy fontos figyelni a párt elnökségének hét eleji tanácskozását követően elhangzott nyilatkozatokat. Ezekből kitűnik, hogy Orbán Viktor koncepciójának - első körben okvetlenül - aligha lesznek harcias ellenzői a Fideszben. Ahhoz képest, hogy - információink szerint - az elnökség sorsfordító konzultációján a párt nem egy alelnöke hümmögésének adott hangot, a későbbiekben mindegyikük úgy részletezte a felmerülő teendőket, mintha az ötletek a saját agyukból pattantak volna ki. Holott kétségtelen: többeknek térvesztéssel kell szembenézniük, ráadásul az új irányhoz új magatartásmintákat és mentalitást kell tanulniuk. Eddig az ment, hogy a „fiúk” kitaláltak valamit, és azt a továbbiakban a párt összes tagja képviselte. Ezentúl állítólag másképpen lesz: jön a pluralizmus és a belső demokrácia. Kérdés, egyáltalán lehetséges-e így és ilyen hirtelen váltani. Más, precedensértékű a Legfelsőbb Bíróság (LB) döntése az országos cigány önkormányzati választások eredményeinek megsemmisítéséről. Első nekifutásra - a vonatkozó jogszabály gyors áttekintése alapján - úgy tűnik, a testület releváns döntést hozott, hiszen a voksolás érvényességéhez olvasatunkban is elengedhetetlen az elektorok ötven százalékának értékelhető szavazata. Hogy a kép mégse legyen feketefehér, arról szintén az LB gondoskodott. Nyolc évvel korábban. Ám az, hogy két ciklussal ezelőtt a testület a legutóbbival ellentétesen foglalt állást, a pillanatnyi konzekvenciákat tekintve nem befolyásol semmit. Most most van, nem tegnapelőtt. A helyzet bonyolultsága miatt ugyanakkor Lamperth Mónika belügyminiszternek valóban nem feltétlenül kell távoznia székéből. Ami tény, tény: lesz újabb választás, és csak remélhetjük, hogy az előzőnél kevésbé viharos körülmények között zajlik le. Egyvalami biztos: a rendszer rossz, tehát a törvényhozásnak indokolt cselekednie. (GA) Lamperth Mónika