Világgazdaság, 2003. január (35. évfolyam, 1/8510-22/8531. szám)
2003-01-23 / 16. (8525.) szám
2003. január 23., csütörtök Nem pártolják a változásokat a vezetők Vidéken zajlanak a tisztújítási küzdelmek, ám az MSZP elnökségének várhatóan csak a harminc százaléka cserélődhet Az MSZP elnökségének harminc százaléka cserélődhet ki - ebben értenek egyet a szocialista politikusok. Abban már megosztottak, kikből is álljon ez a kör. A jelenlegi vezetés célja, hogy érdemi változás ne történjen, s ezt a vidéken zajló tisztújítási küzdelmek ellenére várhatóan el is érik. MUNKATÁRSUNKTÓL Néhány varjú felszállt egy faágról, majd ugyanazok a varjak szinteket és faágakat cserélnek - így forgatták át a szocialisták saját tisztújításukra alkalmazva a mottót, amellyel a Fidesz megreformálását jellemezték. Hozzátették: az MSZP-ben árnyalatnyival más a helyzet, mint a legnagyobb ellenzéki pártban, hiszen bár pozícióban lévő politikusok juthatnak elnökségi tagsághoz, egy részük azonban jelenleg nem tölt be ilyen funkciót. Valóban új arcok „berobbanására” azonban a lapunk által megkérdezett szocialista politikusok nem számítanak. Ennek okát több tényezőre lehet visszavezetni: ahhoz, hogy valaki a kongresszusi küldöttek több mint felét maga mellé tudja állítani, a sajátján kívül más megyéket is meg kell győznie, és országos ismertséggel kell rendelkeznie. A két szempont együttes megléte a feltétele annak, hogy valaki az országos elnökség tagja lehessen. Noha a tisztújítás „nincs lejátszva” - vélik többen -, a párt vezetésének irányvonala biztosan nem változik. A jelenlegi vezetés a változatlanság elve mellett tette le a voksát, ám valójában nem tudni, elindul-e a párton belül egy erjedési folyamat, és az előre hozott választás nyilvánosság előtt is lebegtetett ötlete miként hat az MSZP belső erőviszonyaira. Azt csak a lapunknak nyilatkozó vezetők egy része ismerte el, hogy a vidéki tisztújítások bizonyos hányada nem zajlik „gördülékenyen”. Előfordult ugyanis - igaz, nem tendenciaszerűen -, hogy a helyi pártvezetések adminisztratív úton próbálták megakadályozni a belépéseket és gátolni a tisztújításokat. A technika az volt, hogy a többnyire fiatal jelentkezők belépésének elfogadását késleltették. A „fiatalok” eközben azt mondják: most kell helyzetbe kerülniük ahhoz, hogy a következő tisztújításon már pozícióhoz is jussanak. A hivatalos határidők szerint a helyi tisztújítások február 28-ig tartanak, utána kezdődik a jelölési folyamat. A március végi kongresszus kapcsán Kovács László pártelnök tegnap úgy fogalmazott: helyi szinten körülbelül húszszázalékos lesz a személyi változás, középszinten valamivel kisebb, míg a megyei elnökök körülbelül felének lehet kihívója. Többek szerint az arányok nem jelentik azt, hogy a kongresszusi küldöttek nagymértékben kicserélődnének, így nem is várható érdemi fejlemény. A tíz elnökségi tagból, két alelnökből, egy elnökhelyettesből, elnökből, valamint a pénztárnokból álló testületbe egyesek számítása szerint nem nagyon tud bekerülni háromnál több 35 évnél fiatalabb politikus. Esetleges visszatérőként tartják számon a munkaügyi miniszter Kiss Pétert. A budapestiek Hiller László politikai államtitkár elnökségi, sőt akár alelnöki pozícióba kerüléséért dolgoznak. Többen nem tartják kizártnak, hogy Baja Ferenc politikai államtitkár elnökségi tag lehet. Akár az alelnöki pozícióról lemondó Lendvai Ildikó frakcióvezető utódává is avanzsálhat Lamperth Mónika belügyminiszter. A vidéki „lobbi” segítségével ismét az elnökség tagja lehet a pécsi polgármester Toller László is. Kovács László Nem egyszerűsíti a bírák dolgát a változó Mtk. MUNKATÁRSUNKTÓL A munkaviszony fogalmának meghatározása a munka törvénykönyve (Mtk.) leendő új szabályozásában nem teszi egyértelművé az ezzel kapcsolatos perekben a bírák dolgát. A kényszervállalkozások visszaszorítására irányuló tervezet kiemeli a munkavállalói jogok védelmét, ám egyúttal alkalmat ad azok csorbítására, korlátozására a munkaügyi felügyeletnek nyújtott, az adott foglalkoztatási viszonyra vonatkozó átminősítési lehetőséggel - jelen- FONTOSABB JAVASLATOK , ismérvek alapján meghatározott jogviszonyok X- kikényszeríthető részmunkaidős foglalkoztatás Forrás: VG tette ki Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke. Elmondta: a munkaviszony fogalmi meghatározásához a gyakorlat adja az ismérveket. Ezekre - például a személyes munkavégzésre, a munkáltató utasítási jogának érvényesülésére, az ő eszközeivel történő munkavégzésre - figyelemmel változó annak bírói megítélése, hogy az adott esetben munkaviszonyról vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyról van-e szó. Handó Tünde - nem ismervén a kormány elé kerülő hibrid foglalkoztatási forma terveit, amelyről a Világ- ÜGYFORGALOM A FŐVÁROSI MUNKAÜGYI BIROS gazdaság tegnap hírt adott - úgy vélekedett: a tervezett cél eléréséhez az Mtk.-szabályt úgy kellene megváltoztatni, hogy bizonyos feltételek megvalósulása esetén kizárólag munkaviszony volna létesíthető a felek között. A bírónő a fogalommeghatározást azért is indokoltnak tartaná, mert az uniós irányelvek is valamilyen fajta - meghatározott ismérveknek megfelelő, munkavégzésre irányuló - jogviszonyokra vonatkoznak. Meglátása szerint a különböző foglalkoztatási formák feltételei lehetnének irányadóak az adó- és járuléktörvényekben megszabott fizetési kötelezettségekre. Mint kifejtette, a szabályozás kialakításában nem feledhető az sem, hogy a készülő új polgári törvénykönyvbe beillesztenék a munkaszerződést is. Nemcsak a munkaviszony alanyai, hanem a bírák számára is fontos változás a részmunkaidőre vonatkozó passzusok törvénybe foglalása. Sajnálatos módon azonban az Mtk.-tervezet legutóbbi változatában - ellentétben a korábbival - nem kényszeríthető ki a részmunkaidős foglalkoztatás a munkavállaló kezdeményezésére - hívta fel a figyelmet az elnök. Utalt arra, hogy Németországban például a munkavállaló kérésére a munkáltató csak kivételesen tagadhatja meg a részmunkaidős alkalmazást. A bírák üdvözlik, hogy a módosuló Mtk. megfogalmazza a munkáltatói jogutódlásnak, különösen a végkielégítéseknél oly fontos - a gyakorlatban jó ideje létező - módjait. Ugyanakkor problémát jelenthet, hogy a jogutódlás nem lehet felmondási ok sem a munkáltató, sem a munkavállaló számára - mondta befejezésül Handó Tünde. (MKK) 2001 2002 Előző idősz. maradt 3255 5097 Érkezett 6045 4671 Befejezett 4203 5766 Az idősz. végén mar.5097 4002 Forrás: FMB Bólintott a versenytanács a Fotex-FTC fúzióra A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa feltétel nélkül jóváhagyta a Fotex Rt. és az FTC Labdarúgó és Sport Kft. összefonódását. A Fotex 2001. augusztus 1-jén vásárolta meg 2,4 milliárd forintért a kft. 80 százalékos tulajdonrészét azzal a kikötéssel, hogy a vételárat négy egyenlő részben, négy év alatt fizeti meg. A GVH versenytanácsának azt kellett mérlegelnie, hogy átmeneti irányításszerzésnek minősíthető-e a 2001 nyarán történt tranzakció. A versenytanács megállapította, hogy a Fotex Rt. versenyjogi értelemben nem számít vagyonkezelő szervezetnek, bár a társaság abból a célból vásárolta meg az FTC Kft. üzletrészét, hogy azt részvénytársasággá alakítsa és a tőzsdére bevezesse. A versenytanács rámutat: a Fotex Rt. alaptevékenysége ugyan ma már valóban a vagyonkezelés, de a vagyonkezelői szervezet alatt a versenytörvény kizárólag az állami vagyon kezelőjét érti. (MTI) BELFÖLD VILÁGGAZDASÁG 5 nógrád megye 2003. január 12 Ügye, hallott róla, hogy az elmúlt napok szokatlanul hideg időjárása energiaellátási zavarokat okozott egyes nagyvállalatok és a lakosság körében? Prímagáz PB-gázzal a legkeményebb hidegben is folyamatos ellátást biztosíthat. Prímagáz vevőszolgálat: 06-40/45-50-50 (helyi tarifával hívható szám)