Világgazdaság, 2003. április (35. évfolyam, 64/8573-84/8593. szám)

2003-04-02 / 65. (8574.) szám

2003. április 2., szerda Szarvas Békés megye északi kapuja, ahol az elmúlt évtized­ben a gazdaság egy a város ér­tékeire épülő fejlődési pályára állt. Erős pozitívum, hogy ma azok a város innovatív ágazatai, amelyek az itt található szelle­mi tudásra épülnek, kihasznál­va a kedvező természeti és föld­rajzi adottságokat. Ilyen a kuta­tás-fejlesztés, az agrár-élelmi­szeripar, a turizmus és a köny­­nyűipar néhány szelete. RÁKÓCZI GABRIELLA A város és a gazdasági ágazatok látványosabb fejlődésének több országos nagyberuházás is felté­tele, így többek között a 44-es fő­út Szarvast és Békésszentandrást elkerülő szakaszának megépülé­se. Annál is inkább, mivel az or­szág egybefüggő természeti egy­ségét szeli át a nemzetközi tran­zitforgalom az elhúzódó balkáni rendezés miatt. Az infrastruktúra területén a csatornázottságban és a szennyvízrendezésben marad el a város a hasonló méretű és prosperitású magyarországi tele­pülésektől. Bár igen kiemelkedő a városban a telefonellátottság, a digitális információtechnika gyors fejlődését csak akkor képes Szarvas gazdasága fogadni, ha fokozottabban korszerűsödik. Vezető ágazat az agrár-élelmi­szeripar és a hozzá kapcsolódó kutatás-fejlesztés. A ma még ké­telyeket megfogalmazó ágazati szereplők hosszú távon nyerte­sei lesznek az EU-csatlakozás­nak, hiszen Szarvasnak ki­­emelkedőek az adottságai. A tu­dományos életben és kutatás­­fejlesztésben olyan nemzetközi szinten is elismert intézetek mű­ködnek, mint a Szarvasi Halte­nyésztési és Öntözési Kutató In­tézet, vagy a jogilag önálló Tessedik Sámuel Főiskola és mezőgazdasági kara. Az itteni szellemi műhelyek szintén erő­sítik a helyi agrárium országos átlagnál jóval gyorsabb moder­nizációját. Ellentétben több tele­püléssel, itt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljes vertiku­ma megtalálható, az alapanyag­termeléstől a kereskedelemig bezárólag. Az egyre szélesedő hazai és nemzetközi tudomá­nyos és üzleti kapcsolatok köz­vetetten a város ismertségét erő­sítik, aminek hatása egy erősebb befektetői és turisztikai érdeklő­désben is nyomo­n követhető. Az ágazati gondok ellenére is elmondható, hogy Szarvason stabilizálódott az agrártermelők és -feldolgozók köre. Új piaco­kat szereztek, és új technológiá­kat alkalmaznak. Szarvason több, szellemi tudásra épülő ag­rárvállalkozás indult gyors fej­lődésnek, a kutatói és nemesíté­­si tevékenységgel foglalkozó társaságok előtt a világ minden kontinensének piaca nyitott. Nem véletlen tehát, hogy a kül­földi nagybefektetők is az agráriumban jelentek meg a ki­lencvenes évek elején. Az egye­sült államokbeli Pioneer Hi- Bred több milliárd forint beru­házásból Európa legnagyobb és legkorszerűbb üzemét építette fel Szarvason zöldmezős beru­házás keretében. Szintén külföl­di tőke segítségével erősödött meg a Gallicoop Rt., amely né­hány év alatt a régió vezető pulykavágóhídja és -feldolgozó üzeme lett. Folytatás a 21. oldalon » Forrás: KSH, 2001 TÉRKÉP-SZARVAS Szerkeszti: Bisztricsány Julianna ■ bisztri@vilaggazdasag.hu Befektetővonzó agrárium Szarvason az élelmiszeripar és a kutatás-fejlesztés lesz a csatlakozás nyertese ■ A település lélekszáma 18 563 ■ A polgármester neve Babák Mihály (Fidesz - Magyar Polgári Párt)­­ Költségvetés 3,123 milliárd forint • Adóbevételek 441,14 millió forint Legnagyobb adózók Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt., Gallicoop Rt., Vas- és Fémipari Rt. m Csatornázottság 92 százalék­a Munkanélküliségi ráta 6,03 százalék . Az ipari park nagy vállalkozásai Gallicoop Rt., Alföldi-Hús Rt.­­ Megközelíthetőség Budapesttől 159 kilométer, 2,5 óra menetidő, Budapesttől Kecskemétig az M5-ös autópályán 83 kilométer és a 44-es főút Kecskeméttől Szarvasig 76 kilométer Amire büszke a város Békés megye felsőoktatási centruma, arborétum, szlovák nemzetiségi intézmények, a Körös-holtágak, saját színház VG-GRAFIKA Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron - Hajdú-Bihar Budapest­­­V Jászflagykun­­- Szolnok Veszprém Szarvas Bács-Kiskun Csongrád Baranya Adatok a városról A forrásszerzésre koncentrálnak Városi fejlesztésekhez 3,5 milliárd forint támogatás MUNKATÁRSUNKTÓL A város fejlesztése, a beruházá­sok megvalósítása terén jelentős változás az elmúlt időszakhoz ké­pest, hogy Szarvason a fejlesztési források biztosítása lett az elsőd­leges feladat. Ez tette lehetővé azt a nagymértékű fejlesztést a város kül- és belterületén, amely napja­inkra már kézzelfogható. Termé­szetesen vannak olyan beruházá­saik is, amelyek az előkészítés fá­zisánál tartanak, a kivitelezési munkák az év hátralévő részében fognak megvalósulni, illetve be­indulni. A szükséges források biztosítá­sa érdekében az utóbbi négy év­ben 101 pályázatot készített és nyújtott be a város. A pályázatok keretén belül az önkormányzat 3,142 millió forint plusz 432 ezer euró támogatáshoz jutott. Beruházásaik előkészítése so­rán - ahol lehet - alkalmazzák a forráskoordinációt, így egy-egy projekthez több csatornából sike­rült támogatást nyerni, s így van­nak, illetve voltak olyan fejleszté­sek, ahol forrásoldalról a pályáza­ti pénzek a beruházási költség 90-100 százalékát fedezték. A nagyberuházások mellett az ön­kormányzat fontos szerepet tulaj­donít a lakható és élhető várost szolgáló kisebb fejlesztéseknek.­­ A magyar államalapítás 1100­­ éves évfordulójára a megyei ön­­­­kormányzattal közösen itt léte­sült a Millenniumi emlékmű 26,570 millió forint beruházási költséggel, melyhez a városban működő gazdasági társaságok és magánszemélyek anyagilag is hozzájárultak. A Mihály Gábor szobrászművész által készített kompozícióhoz a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma 10 millió forinttal járult hozzá. Nagy gondot fordít a város a központi rész, azon belül is a Fő és a Kossuth tér rendezésére. A mű­szaki és kertészeti jellegű munkák végzése során elsőrendű szem­pont volt a terek esztétikai megje­lenésén kívül, hogy megfelelő funkciókkal rendelkezzenek, szí­vesen menjenek oda a városban élő emberek és a turisták is. Gon­dos szakmai előkészítés után a Fő téren helyezték el a Ceres-szobrot, mely az 1800-as évek végén a vá­ros első artézi kőútját őrizte. A 6,157 millió forint beruházási költ­séghez 2 millió forint támogatást biztosított a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Kossuth tér, előtérben az augusztusban felállított Kossuth-szoborral VILÁGGAZDASÁG Előny az idegenforgalmi fejlesztéseknek Szarvas egyik legfontosabb fej­lesztési területe az idegenforga­lom. A Körösök völgyében ta­lálható települést a folyók holt­ágai szelik át. A városban és környékén igen jók a természe­ti és rekreációs turizmus adott­ságai. Emellett a gyógyturiz­­mushoz is megfelelőek a felté­telek. A turizmus fejlődése ér­dekében a város önkormányza­ta 1998-ban önálló idegenfor­galmi bizottságot hozott létre. A város kidolgozta turizmusfej­lesztési koncepcióját, amelyet a testület 2001-ben jóvá is ha­gyott. Ez meghatározta azokat a fejlesztési területeket is, ame­lyek kisebb ráfordítás mellett gyorsan megvalósíthatók. Az első és legfontosabb terü­letként a tervezet a gyógyturiz­­mus fejlesztésének indítását je­löli meg. A természeti turizmus­ban páratlan adottságokkal ren­delkező város idegenforgalmi vonzereje többszörösére növel­hető, ha az korszerű és vonzó gyógy-idegenforgalmi szolgálta­tással párosul. A városi fürdő vi­zét sikerült 2000-ben gyógyvíz­zé minősíteni. PHARE-források és a Széchenyi-terv sikeres pá­lyázatával elkezdődhetett a vá­rosi fürdő gyógyfürdővé fejlesz­tési programja. Elkészült a bel­városi fürdő szomszédságában található patinás Árpád Szálló rehabilitációja és üzleti haszno­sításának tervezete. Tervezik egy új termálfürdő létesítését is, ezt a város az Erzsébet ligetben szeretné megépíteni. A liget fes­tői környezetében jelenleg több szálloda és panzió működik, közvetlenül a holtágak partján idegenforgalmi célú magánbe­fektetések is zajlanak. Fontos célként tűzték ki, hogy Szarvas évente vagy két­évente országos és nemzetközi hírű rendezvénynek is helyet ad­jon. Ezek a fesztiválok jelentő­sen növelik a város ismertségét itthon és külföldön, a több ezer látogató egy részének rendsze­res visszatérésére lehet számí­tani. A első nagy rendezvény a negyedik nemzetközi lovas­fesztivál volt, amire Szarvas 2001-ben vállalkozott. A városi polgármesterek holnapi rande­vúja egyike lesz az idei nagy or­szágos rendezvényeknek. A városban több párhuza­mos, idegenforgalmi jellegű be­ruházás is megvalósult, pályá­zati források segítségével. Az Erzsébet liget és a sportpálya között épül egy új út, mobil le­látók készültek és korszerű jegypénztárak. A város vásárolt egy nagy fesztiválsátrat. Elké­szült egy történelmi emlékút, amelynek vonalán új kandelá­bereket állítottak fel, pihenőpa­dokkal, asztalokkal. Új utak és kerékpárutak épültek. A város az elkövetkező idő­szakban a gyógyturizmus to­vábbfejlesztését jelölte meg az egyik fontos területnek, emel­lett a Körös-parti sétány kiépíté­sét s a nyári turisztikai rendez­vények kínálatának és vonzere­jének erősítését. (VG) A vendégéjszakák számának alakulása Szarvason (ezer) 14­­........­...............................................­­...................... 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 VG-GRAFIKA Forrás: Tourinform-iroda, Szarvas Kezdődik a turistaszezon Holnap: polgármesterek találkozója MUNKATÁRSUNKTÓL Holnap rendezik meg Szarva­son a polgármesterek országos találkozóját. A Szféra által szer­vezett országos programnak mindig az a város a házigazdá­ja, amelynek az elöljáróját az előző esztendőben az év pol­gármesterévé választották. Ta­valy Babák Mihály, Szarvas vá­ros polgármestere nyerte el ezt a címet. A holnapi rendezvé­nyen hirdetik ki, hogy ki lesz az év polgármestere, alpolgármes­tere és jegyzője. Szarvasra több mint 300 résztvevőt várnak, a kormány tagjait, polgármeste­reket, politikusokat, országgyű­lési képviselőket. A díjakat Lamperth Mónika belügymi­niszter adja át. Május végén a gyermek nép­táncosok országos szólótánc­fesztiváljának helyszíne lesz Szarvas. A Magyar Művelődési Intézet népművészeti osztálya, az Örökség Gyermek Népmű­vészeti Egyesület, az Amatőr Néptáncosok Békés Megyei Szövetsége, valamint Szarvas város önkormányzata és a Vaj­da Péter Művelődési Központ hirdette meg ismét a gyermek néptáncosok országos szóló­táncfesztiválját és versenyét. A versenyzők mindig két táj­egység táncanyagában mérik össze tudásukat. Az országo­san elismert szakmai verseny az elmúlt évek alatt a város egyik legszebb turisztikai lát­ványossága lett, hiszen mind kül-, mind belföldön egyre népszerűbb a magyar népzene és tánc. A szezon a június 15-én sor­ra kerülő amatőr fogathajtó-baj­noksággal folytatódik. Aki korábban már ellátoga­tott Szarvasra a rendezvényre, és látott kettes fogatokat szűk kapukon keresztül léptetni, ügetni, vagy akár vágtázni, pó­­nilovakat könnyedén, játéko­san versenyezni, az ismét visz­­szatér - mondja Glózik Klára, a Tourinform-iroda vezetője. A kettes fogatok versenye után honfoglalás kori könnyűlovas íjászbemutató ad képet őseink harcmodoráról, fegyverzetéről és öltözékéről. Folytatás a 19. oldalon­­.

Next