Világgazdaság, 2003. június (35. évfolyam, 106/8615-125/8634. szám)

2003-06-12 / 113. (8622.) szám

2003. június 12., csütörtök VILÁGGAZDASÁG­I TÉRKÉP-ZALAKAROS A költségvetés fele a fejlesztéseké A polgármester szerint megvan az esély a vendégszám növelésére Zalakaroson Egy mentőállomás létesítését, a sürgősségi betegellátás meg­valósítását tartja egyik kiemelt feladatának még e választási ciklusban Zalakaros polgár­­mestere, Szirtes Lajos. Szerinte a településen jó esély van a borfeldolgozási háttér kiépíté­sére is. Zalakaros azon kevés magyarországi város közé tar­tozik, ahol a költségvetés csak­nem felét fejlesztésekre tudják fordítani. MUNKATÁRSUNKTÓL » Zalában nagy hagyományai vannak a termálturizmusnak, hiszen a térségben található pél­dául Hévíz is. Mennyire tudnak ilyen közegben kellően vonzó feltételeket, különleges kínála­tot nyújtani a vendégeknek? - Az elmúlt évek statisztikai adatai alapján elmondható, hogy folyamatosan nőtt a ven­dégek száma Zalakaroson, és minden esélyünk megvan arra, hogy ezt a vendégkört megtart­suk, s akár tovább bővítsük. E növekedést jelentős mértékben befolyásolhatja, ha a magyar ál­lampolgárok anyagi jóléte olyan mértékben nő, hogy egyre in­kább képesek lesznek áldozni a termálturizmusra. A települése­ken meglévő háttér-infrastruk­túra is jelentős mértékben meghatározza a fürdők teljesí­tőképességét. Zalakaroson ma mintegy 6 ezer szálláshely van, amibe a szállodák és a magán­kapacitások is beletartoznak. Ezzel legalább 250 ezer vendég­­éjszakát képes városunk éves szinten teljesíteni. » Folytat-e az önkormányzat marketingmunkát külföldön Zalakaros minél ismertebbé té­tele érdekében, s mennyi pénzt tudnak erre fordítanak? - Következetes marketing­­munkát végez az önkormányzat is, de ez az egyik feladata az ön­­kormányzat által működtetett Tourinform-irodának is. E mun­kában a gyógyfürdő és a szállo­dák is részt vesznek. Évek óta ott vagyunk a regionális szerve­zetek által szervezett külföldi kiállításokon, vásárokon. Ko­rábban elsősorban a német nyelvterületen rendezett kiállí­tásokon voltunk jelen, de az idei évtől e kör Cseh- és Len­gyelországgal is bővült. E mar­ketingmunkának is tulajdonít­ható a település vendégkörének folyamatos bővülése. Az önkor­mányzat egyrészt a Tourinform­­iroda működtetésére fordít je­lentős összegeket, valamint a kiállításokon való részvételt is finanszírozza. Az ilyen célra fordított kiadások 30-50 millió forintot tesznek ki évente. • Mennyire számít jelentősnek az önkormányzat költségveté­sében az idegenforgalmi adó, il­letve milyen egyéb bevételeik származnak a termálturizmus­ból? Összességében mekkora költségvetéssel gazdálkodik a település? - Jelentősek a város idegen­­forgalomból származó bevéte­lei. A helyi adók több mint 200 millió forintot tesznek ki, ebből az idegenforgalmi adó 2002-ben 75 millió forint volt. Ez az adó­bevétel az elmúlt években foko­zatosan nőtt Zalakaroson. Az adóbevételek 40-45 százalékát beruházásokra, fejlesztésekre, jelentős részben a város infra­struktúrájának bővítésére fordít­juk. Ezt nagyon kevés település önkormányzata mondhatja el magáról az országban. A többi pénzt az intézmények működte­tésére költjük. A város idei költ­ségvetése csaknem egymilliárd forint.­­ Milyen infrastruktúrával ren­delkezik jelenleg Zalakaros, és milyen fejlesztések valósultak meg az elmúlt években? - Csaknem teljes a csatorná­zottság, s ugyanez vonatkozik a gázellátottságra is. Itt az új építé­sű ingatlanok bekapcsolása ad további feladatokat. Mivel Zala­karos csupán néhány kilométer­re fekszik a Kis-Balatontól, foko­zott vízvédelmi előírások érvé­nyesek a településen. Ennek úgy tudunk megfelelni, hogy egy négy települést érintő szennyvíz­hálózatot építünk, amelynek fo­gadóállomása Zalakaroson lesz. Emellett egy technológiailag kor­szerű szennyvíztisztító is léte­sül. Ugyancsak az infrastruktú­ra gyarapodását szolgálja a sze­lektív hulladékgyűjtés feltételei­nek megteremtése. E fejlesztés­nél csatlakozunk az 5 milliárd forintos költséggel megvalósuló Zala megyei, illetve nyugat-ba­latoni programhoz. Zalakaroson a szelektív gyűjtés szigeteit ala­kítjuk ki. - Törekednek-e arra, hogy a termálfejlesztések mellett más­fajta beruházásokat is megvaló­sítsanak? - Jelenleg is számos vállalko­zás tevékenykedik Zalakaroson. A foglalkoztatási struktúra kiszé­lesítése érdekében azt tervezzük, hogy lehetőséget teremtünk olyan szolgáltató- és ipari tevé­kenységeknek is, amelyek az ide­genforgalmat károsan nem befo­lyásolják. Konkrét lépések tör­téntek például a borászat, ezen belül is a szőlőfeldolgozás és a borpalackozás hátterének meg­teremtésére. E törekvésünk mö­gött az áll, hogy a térség - a Bala­ton melléke - kiemelt borvidék, s egy itteni üzem a környező tele­pülések szőlőtermését is feldol­gozhatná. Most készülnek a tele­pülés közép- és hosszú távú fej­lesztési tanulmányai, amelyek a borászati beruházási elképzelé­seket is tartalmazzák majd. E programok idegenforgalmi és gazdaságfejlesztési törekvéseket is magukban foglalnak.­­Az idegenforgalom szempont­jából fontos lehet, milyen a vá­ros megközelíthetősége. Milyen NÉVJEGY________________ Szirtes Lajos polgármester » 1969-ben fejezte be középis­kolai tanulmányait Keszthelyen » 1976-ban Budapesten szerzett főiskolai diplomát » ezt követően a rendszerváltásig tanácsi dolgozó volt » 1990-től Zalakaros polgár­mestere a település közúti és a vasúti kapcsolata? - A vasúti megközelíthetőség nem közvetlen, mivel a legköze­lebbi vasútállomás Zalakomár­­ban van, öt kilométerre innen. A közúti elérhetőséget nagymér­tékben megkönnyíti majd az M7-es továbbépítése Nagykani­zsa irányába, valamint az észak-déli autópálya kialakítása. A 7-es út mindössze három kilo­méterre van Zalakarostól. Az ugyancsak néhány kilométerre lévő sármelléki repülőtér várha­tó fejlesztése is kedvezően befo­lyásolhatja a turizmust. Ma is ér­keznek ide vendégek repülővel Sármellékről. »Ön mióta áll a település élén, s milyen sürgető önkormányzati feladataik vannak e ciklusban? - 1990 óta vagyok Zalakaros polgármestere. Ebben a ciklus­ban két kiemelten fontos ügyön munkálkodunk. Az egyik egy mentőállomás, a másik egy kö­zösségi ház létesítése. A mentő­­állomás épületében egy tűzoltó­szertárt is kialakítunk, koncent­ráltan oldva meg a sürgősségi be­tegellátást, valamint a katasztró­favédelmi feladatokat. Mindezt az itteni idegenforgalom is indo­kolja. A beruházást részben saját forrásból, illetve kombinált pénz­eszközökkel kívánjuk megvalósí­tani. Ugyancsak fontos feladat a további lakótelkek kialakítása, de a vízkárelhárítás is jelentős teen­dőket ad. Ez utóbbi program a felszíni vizek elvezetését hivatott megoldani. Az ezzel kapcsolatos tervek már elkészültek, vízügyi engedélyeztetésük most van fo­lyamatban. (LB) Szirtes Lajos Javítani akarják a foglalkoztatási helyzetet MUNKATÁRSUNKTÓL_____________ Zalakaroson helyben dolgozik a munkaképes lakosság 44 szá­zaléka, de a városban rendelke­zésre álló munkahelyek száma ennél lényegesen nagyobb ará­nyú foglalkoztatottságot is lehe­tővé tenne. Mindezt elsősorban az gátolja, hogy a jelenleg ingá­zók jelentős részének nincs olyan képzettsége, amelyet a helyi munkáltatók - főleg ven­déglátó egységek - kínálnak. Ráadásul a zalakarosi álláslehe­tőségek egy része szezonális jellegű foglalkoztatást tesz le­hetővé, ami az állandó munka­helyeknél kevésbé vonzó az érintettek számára. Az önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint a települé­sen 1091 munkaképes korú la­kos van, akik közül 825-nek van állása. Zalakaroson mind­össze 69 regisztrált munkanél­külit tartanak nyilván. Idegen­­forgalomból a helyi lakosság 60 százaléka él. A településen nincs ipari üzem, a vendéglátá­son kívül a szakiparban van még foglalkoztatás. A fürdőváros kedvező foglal­koztatási helyzetét mutatja, hogy a környező településekről - többnyire mintegy 20 kilomé­teres körzetből - 993 munka­­vállaló jár oda dolgozni. A településen az elmúlt tíz évben nem változott jelentősen a foglalkoztatás szerkezete, amelyben - a szaporodó beru­házásokkal párhuzamosan - egyre inkább az idegenforga­lom dominál. Mivel a település munkaké­pes lakosságának jelentős ré­sze ingázik, az önkormányzat tervei között szerepel, hogy a helyi szakember-utánpótlás ér­dekében az igényeknek megfe­lelő szakiskolai képzést indít, elsősorban az idegenforgalom és a vendéglátás területén. A munkaerő helyben tartását cé­lozza egyebek között az önkor­mányzat azon törekvése is, hogy a fiatalok letelepedését la­kásépítési és vásárlási támoga­tással segíti. Új szennyvíztisztító állami forrásokból Állami beruházásban, központi pénzforrások felhasználásával létesül új szennyvíztisztító Zala­karoson. A napi 1636 köbméter kapacitású telep Zalakaros és Galambok szennyvize mellett to­vábbi négy települését - Gara­­bonc, Zalamerenye, Nagyrada és Zalaszabar­­ is kezeli majd. A zalakarosi telep méretezé­sénél csaknem 6800 állandó la­kossal és 7300 fürdővendéggel számoltak a tervezők. Az új szennyvíztisztítót mechanikai, valamint két, párhuzamosan működő biológiai műtárggyal is ellátják majd. A Nyugat-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság szerve­zésével megvalósuló beruházás lehetővé teszi, hogy a szenny­víztisztító telepről kikerülő víz a legszigorúbb minőségvédelmi követelményeknek is megfelel­jen. Mivel a tisztított szennyvi­zet a bánya­ völgyi patakon ke­resztül a Balatonba vezetik, szi­gorított előírásoknak kell meg­felelnie. A beruházást az tette szüksé­gessé, hogy jelenleg Zalakaros és Galambok szennyvizét a vá­rostól délkeletre található nyár­fás tisztítótelepen kezelik. E tisztítás kétszintes mechanikai előkezelésből, valamint nyárfás faültetvényen történő tisztítási fázisból áll. Az utóbbi időben e településeken keletkező szenny­víz mennyisége növekedett és minősége is megváltozott, ami miatt az eddigi helyek már nem képesek biztosítani az elfolyó tisztított szennyvízre előírt ha­tárértéket. A megváltozott felté­telek biológiai tisztítást is indo­kolttá tesznek. (VG) Beruházási programok a gyógyfürdőben A termálkapacitások átalakulásával fokozódhat a régió forgalma Kétéves beruházási programot valósít meg a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő Rt. Az időszak vé­gére aktív pihenőtérrel, óriás csúszdával és többfunkciós medencékkel bővül a fürdő. A program teljes beruházási költsége eléri az 1,2 milliárd forintot. A tavaly 735 ezer ven­déget fogadó gyógyfürdő el­nök-igazgatója szerint a régió­ban több termálberuházás va­lósul meg, amely átalakítja a fürdőkapacitásokat, s a forga­lomra is kihat majd. LEHÖCZ RUDOLF * 97 Évek óta folyamatos fejlesztése­ket hajt végre a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő Rt., amely több mint 97 százalékban a város önkor­mányzatának, kisebb hányadban a fürdő dolgozóinak a tulajdoná­ban van. A társaság az 1997-ig tartó első fejlesztési időszakban főként a meglévő kapacitások minőségi megújítására töreke­dett. Zalakaroson valósult meg az ország első fedett élményfür­dője 1999-ben. E beruházás foly­tatásaként a Széchenyi-terv kere­tében 550 millió forintra pályá­zott a fürdő, de mindössze 175 milliót nyert el. A cég későbbi Széchenyi-terves pályázatát az­zal az indokkal utasították el, hogy az állam a nyugat-dunántú­li régióban nem támogat termál­­beruházást. Ugyanakkor a térség­ben több fürdőfejlesztés is milli­árdos állami hozzájárulással va­lósult meg. Horváth Vencel, a részvény­­társaság elnök-igazgatója el­mondta: 2000 végéig jelentős, a fürdő gyógyászati részlegét érin­tő beruházást valósítottak meg Zalakaroson. Az ezt követő, 2000-2002 közötti fejlesztésekre pedig 500 millió forintot fordí­tottak. Létrejött a szabadtéri él­ményfürdő és a hullámmeden­ce, illetve befejeződött a strandi rész rekonstrukciója. Jelenleg pedig kétéves projekt keretében további fejlesztéseket hajtanak végre. Aktív pihenőteret alakíta­nak ki a fedett élményfürdő foly­tatásaként 2005 májusáig. Ezen­kívül elkészül egy óriás csúszda, egy többfunkciós medence, és fedett gyermekélményfürdő is létesül. A beruházásnál arra tö­rekednek, hogy a csúszdát és a többi gyermeklétesítményt jól elkülönítsék a hagyományos fürdővendégektől. A kétéves program mintegy 1,2 milliárdos költségének fede­zéséhez újabb Széchenyi-terves pályázatot nyújtott be a társaság. Ennek elbírálása várhatóan a nyár végéig történik meg. A pá­lyázat elnyeréséhez szükséges saját részt a képződött nyereség­ből és az amortizációból teremtik elő. E program keretében befeje­ződik egy strandi rekonstrukció is. Ezenkívül egységes beléptető rendszert alakítanak ki. A fejlesztési projekt befejezé­sére várhatóan elfogy a fürdő je­lenlegi, 10 hektáros használt te­rülete. Ezért öt éven belül újabb 4, illetve 1,5 hektáros területet kívánnak előkészíteni a létesít­mény komfortosítása érdeké­ben. A fürdő teljes területe 26 hektár. Az összesen több mint 5 ezer négyzetméternyi vízfelületű gyógy­fürdőben 20 medence van. A vízfelületből mintegy ezer négy­zetméter fedett. A gyógyvizes medencék egy része hagyomá­nyos ülés kialakítású, de van él­mény- és hullámmedence is. A gyógyfürdő tavaly 735 ezer fize­­­tővendéget fogadott és 830 mil­­­­lió forint nettó árbevételt ért el.­­ Az elnök-igazgató tájékoztatása szerint több mint 260 ezer ven­dég váltott drágább szolgáltatá­sokat biztosító jegyet. Ez több mint 16 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit, miközben az összes vendégszám mindössze 71 fővel volt több a 2001-ben re­gisztráltnál. A gyógyfürdő hármas ven­dégkört szolgál ki: a hagyomá­nyos gyógyvízi szolgáltatásokat igénybe vevőket, a gyógyászat­hoz kapcsolt wellness típusú iránt érdeklődőket és a színvo­nalas meleg vizes strandolást választókat. A látogatók mint­egy 60 százaléka külföldi. A vendégforgalomban az elmúlt években átrendeződés indult meg, ami a hazai látogatók szá­mának növekedését jelenti. Horváth Vencel szerint a ma zajló és már megvalósult nagy­számú termálberuházás nyomán átrendeződnek a fürdőkapacitá­sok a régióban. Ennek hatása egyelőre még nem érződik, de az új beruházások az ott élőket helyhez köthetik. A régióban többek között Győrben, Bükfür­dőn, Kehidakustányban és Szent­­gotthárdon folytak-folynak ter­málfejlesztések. A több mint 5000 négyzetméternyi vízfelületű fürdőben 20 medence van

Next