Világgazdaság, 2003. június (35. évfolyam, 106/8615-125/8634. szám)
2003-06-12 / 113. (8622.) szám
2003. június 12., csütörtök VILÁGGAZDASÁGI TÉRKÉP-ZALAKAROS A költségvetés fele a fejlesztéseké A polgármester szerint megvan az esély a vendégszám növelésére Zalakaroson Egy mentőállomás létesítését, a sürgősségi betegellátás megvalósítását tartja egyik kiemelt feladatának még e választási ciklusban Zalakaros polgármestere, Szirtes Lajos. Szerinte a településen jó esély van a borfeldolgozási háttér kiépítésére is. Zalakaros azon kevés magyarországi város közé tartozik, ahol a költségvetés csaknem felét fejlesztésekre tudják fordítani. MUNKATÁRSUNKTÓL » Zalában nagy hagyományai vannak a termálturizmusnak, hiszen a térségben található például Hévíz is. Mennyire tudnak ilyen közegben kellően vonzó feltételeket, különleges kínálatot nyújtani a vendégeknek? - Az elmúlt évek statisztikai adatai alapján elmondható, hogy folyamatosan nőtt a vendégek száma Zalakaroson, és minden esélyünk megvan arra, hogy ezt a vendégkört megtartsuk, s akár tovább bővítsük. E növekedést jelentős mértékben befolyásolhatja, ha a magyar állampolgárok anyagi jóléte olyan mértékben nő, hogy egyre inkább képesek lesznek áldozni a termálturizmusra. A településeken meglévő háttér-infrastruktúra is jelentős mértékben meghatározza a fürdők teljesítőképességét. Zalakaroson ma mintegy 6 ezer szálláshely van, amibe a szállodák és a magánkapacitások is beletartoznak. Ezzel legalább 250 ezer vendégéjszakát képes városunk éves szinten teljesíteni. » Folytat-e az önkormányzat marketingmunkát külföldön Zalakaros minél ismertebbé tétele érdekében, s mennyi pénzt tudnak erre fordítanak? - Következetes marketingmunkát végez az önkormányzat is, de ez az egyik feladata az önkormányzat által működtetett Tourinform-irodának is. E munkában a gyógyfürdő és a szállodák is részt vesznek. Évek óta ott vagyunk a regionális szervezetek által szervezett külföldi kiállításokon, vásárokon. Korábban elsősorban a német nyelvterületen rendezett kiállításokon voltunk jelen, de az idei évtől e kör Cseh- és Lengyelországgal is bővült. E marketingmunkának is tulajdonítható a település vendégkörének folyamatos bővülése. Az önkormányzat egyrészt a Tourinformiroda működtetésére fordít jelentős összegeket, valamint a kiállításokon való részvételt is finanszírozza. Az ilyen célra fordított kiadások 30-50 millió forintot tesznek ki évente. • Mennyire számít jelentősnek az önkormányzat költségvetésében az idegenforgalmi adó, illetve milyen egyéb bevételeik származnak a termálturizmusból? Összességében mekkora költségvetéssel gazdálkodik a település? - Jelentősek a város idegenforgalomból származó bevételei. A helyi adók több mint 200 millió forintot tesznek ki, ebből az idegenforgalmi adó 2002-ben 75 millió forint volt. Ez az adóbevétel az elmúlt években fokozatosan nőtt Zalakaroson. Az adóbevételek 40-45 százalékát beruházásokra, fejlesztésekre, jelentős részben a város infrastruktúrájának bővítésére fordítjuk. Ezt nagyon kevés település önkormányzata mondhatja el magáról az országban. A többi pénzt az intézmények működtetésére költjük. A város idei költségvetése csaknem egymilliárd forint. Milyen infrastruktúrával rendelkezik jelenleg Zalakaros, és milyen fejlesztések valósultak meg az elmúlt években? - Csaknem teljes a csatornázottság, s ugyanez vonatkozik a gázellátottságra is. Itt az új építésű ingatlanok bekapcsolása ad további feladatokat. Mivel Zalakaros csupán néhány kilométerre fekszik a Kis-Balatontól, fokozott vízvédelmi előírások érvényesek a településen. Ennek úgy tudunk megfelelni, hogy egy négy települést érintő szennyvízhálózatot építünk, amelynek fogadóállomása Zalakaroson lesz. Emellett egy technológiailag korszerű szennyvíztisztító is létesül. Ugyancsak az infrastruktúra gyarapodását szolgálja a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése. E fejlesztésnél csatlakozunk az 5 milliárd forintos költséggel megvalósuló Zala megyei, illetve nyugat-balatoni programhoz. Zalakaroson a szelektív gyűjtés szigeteit alakítjuk ki. - Törekednek-e arra, hogy a termálfejlesztések mellett másfajta beruházásokat is megvalósítsanak? - Jelenleg is számos vállalkozás tevékenykedik Zalakaroson. A foglalkoztatási struktúra kiszélesítése érdekében azt tervezzük, hogy lehetőséget teremtünk olyan szolgáltató- és ipari tevékenységeknek is, amelyek az idegenforgalmat károsan nem befolyásolják. Konkrét lépések történtek például a borászat, ezen belül is a szőlőfeldolgozás és a borpalackozás hátterének megteremtésére. E törekvésünk mögött az áll, hogy a térség - a Balaton melléke - kiemelt borvidék, s egy itteni üzem a környező települések szőlőtermését is feldolgozhatná. Most készülnek a település közép- és hosszú távú fejlesztési tanulmányai, amelyek a borászati beruházási elképzeléseket is tartalmazzák majd. E programok idegenforgalmi és gazdaságfejlesztési törekvéseket is magukban foglalnak.Az idegenforgalom szempontjából fontos lehet, milyen a város megközelíthetősége. Milyen NÉVJEGY________________ Szirtes Lajos polgármester » 1969-ben fejezte be középiskolai tanulmányait Keszthelyen » 1976-ban Budapesten szerzett főiskolai diplomát » ezt követően a rendszerváltásig tanácsi dolgozó volt » 1990-től Zalakaros polgármestere a település közúti és a vasúti kapcsolata? - A vasúti megközelíthetőség nem közvetlen, mivel a legközelebbi vasútállomás Zalakomárban van, öt kilométerre innen. A közúti elérhetőséget nagymértékben megkönnyíti majd az M7-es továbbépítése Nagykanizsa irányába, valamint az észak-déli autópálya kialakítása. A 7-es út mindössze három kilométerre van Zalakarostól. Az ugyancsak néhány kilométerre lévő sármelléki repülőtér várható fejlesztése is kedvezően befolyásolhatja a turizmust. Ma is érkeznek ide vendégek repülővel Sármellékről. »Ön mióta áll a település élén, s milyen sürgető önkormányzati feladataik vannak e ciklusban? - 1990 óta vagyok Zalakaros polgármestere. Ebben a ciklusban két kiemelten fontos ügyön munkálkodunk. Az egyik egy mentőállomás, a másik egy közösségi ház létesítése. A mentőállomás épületében egy tűzoltószertárt is kialakítunk, koncentráltan oldva meg a sürgősségi betegellátást, valamint a katasztrófavédelmi feladatokat. Mindezt az itteni idegenforgalom is indokolja. A beruházást részben saját forrásból, illetve kombinált pénzeszközökkel kívánjuk megvalósítani. Ugyancsak fontos feladat a további lakótelkek kialakítása, de a vízkárelhárítás is jelentős teendőket ad. Ez utóbbi program a felszíni vizek elvezetését hivatott megoldani. Az ezzel kapcsolatos tervek már elkészültek, vízügyi engedélyeztetésük most van folyamatban. (LB) Szirtes Lajos Javítani akarják a foglalkoztatási helyzetet MUNKATÁRSUNKTÓL_____________ Zalakaroson helyben dolgozik a munkaképes lakosság 44 százaléka, de a városban rendelkezésre álló munkahelyek száma ennél lényegesen nagyobb arányú foglalkoztatottságot is lehetővé tenne. Mindezt elsősorban az gátolja, hogy a jelenleg ingázók jelentős részének nincs olyan képzettsége, amelyet a helyi munkáltatók - főleg vendéglátó egységek - kínálnak. Ráadásul a zalakarosi álláslehetőségek egy része szezonális jellegű foglalkoztatást tesz lehetővé, ami az állandó munkahelyeknél kevésbé vonzó az érintettek számára. Az önkormányzattól kapott tájékoztatás szerint a településen 1091 munkaképes korú lakos van, akik közül 825-nek van állása. Zalakaroson mindössze 69 regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. Idegenforgalomból a helyi lakosság 60 százaléka él. A településen nincs ipari üzem, a vendéglátáson kívül a szakiparban van még foglalkoztatás. A fürdőváros kedvező foglalkoztatási helyzetét mutatja, hogy a környező településekről - többnyire mintegy 20 kilométeres körzetből - 993 munkavállaló jár oda dolgozni. A településen az elmúlt tíz évben nem változott jelentősen a foglalkoztatás szerkezete, amelyben - a szaporodó beruházásokkal párhuzamosan - egyre inkább az idegenforgalom dominál. Mivel a település munkaképes lakosságának jelentős része ingázik, az önkormányzat tervei között szerepel, hogy a helyi szakember-utánpótlás érdekében az igényeknek megfelelő szakiskolai képzést indít, elsősorban az idegenforgalom és a vendéglátás területén. A munkaerő helyben tartását célozza egyebek között az önkormányzat azon törekvése is, hogy a fiatalok letelepedését lakásépítési és vásárlási támogatással segíti. Új szennyvíztisztító állami forrásokból Állami beruházásban, központi pénzforrások felhasználásával létesül új szennyvíztisztító Zalakaroson. A napi 1636 köbméter kapacitású telep Zalakaros és Galambok szennyvize mellett további négy települését - Garabonc, Zalamerenye, Nagyrada és Zalaszabar is kezeli majd. A zalakarosi telep méretezésénél csaknem 6800 állandó lakossal és 7300 fürdővendéggel számoltak a tervezők. Az új szennyvíztisztítót mechanikai, valamint két, párhuzamosan működő biológiai műtárggyal is ellátják majd. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szervezésével megvalósuló beruházás lehetővé teszi, hogy a szennyvíztisztító telepről kikerülő víz a legszigorúbb minőségvédelmi követelményeknek is megfeleljen. Mivel a tisztított szennyvizet a bánya völgyi patakon keresztül a Balatonba vezetik, szigorított előírásoknak kell megfelelnie. A beruházást az tette szükségessé, hogy jelenleg Zalakaros és Galambok szennyvizét a várostól délkeletre található nyárfás tisztítótelepen kezelik. E tisztítás kétszintes mechanikai előkezelésből, valamint nyárfás faültetvényen történő tisztítási fázisból áll. Az utóbbi időben e településeken keletkező szennyvíz mennyisége növekedett és minősége is megváltozott, ami miatt az eddigi helyek már nem képesek biztosítani az elfolyó tisztított szennyvízre előírt határértéket. A megváltozott feltételek biológiai tisztítást is indokolttá tesznek. (VG) Beruházási programok a gyógyfürdőben A termálkapacitások átalakulásával fokozódhat a régió forgalma Kétéves beruházási programot valósít meg a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő Rt. Az időszak végére aktív pihenőtérrel, óriás csúszdával és többfunkciós medencékkel bővül a fürdő. A program teljes beruházási költsége eléri az 1,2 milliárd forintot. A tavaly 735 ezer vendéget fogadó gyógyfürdő elnök-igazgatója szerint a régióban több termálberuházás valósul meg, amely átalakítja a fürdőkapacitásokat, s a forgalomra is kihat majd. LEHÖCZ RUDOLF * 97 Évek óta folyamatos fejlesztéseket hajt végre a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő Rt., amely több mint 97 százalékban a város önkormányzatának, kisebb hányadban a fürdő dolgozóinak a tulajdonában van. A társaság az 1997-ig tartó első fejlesztési időszakban főként a meglévő kapacitások minőségi megújítására törekedett. Zalakaroson valósult meg az ország első fedett élményfürdője 1999-ben. E beruházás folytatásaként a Széchenyi-terv keretében 550 millió forintra pályázott a fürdő, de mindössze 175 milliót nyert el. A cég későbbi Széchenyi-terves pályázatát azzal az indokkal utasították el, hogy az állam a nyugat-dunántúli régióban nem támogat termálberuházást. Ugyanakkor a térségben több fürdőfejlesztés is milliárdos állami hozzájárulással valósult meg. Horváth Vencel, a részvénytársaság elnök-igazgatója elmondta: 2000 végéig jelentős, a fürdő gyógyászati részlegét érintő beruházást valósítottak meg Zalakaroson. Az ezt követő, 2000-2002 közötti fejlesztésekre pedig 500 millió forintot fordítottak. Létrejött a szabadtéri élményfürdő és a hullámmedence, illetve befejeződött a strandi rész rekonstrukciója. Jelenleg pedig kétéves projekt keretében további fejlesztéseket hajtanak végre. Aktív pihenőteret alakítanak ki a fedett élményfürdő folytatásaként 2005 májusáig. Ezenkívül elkészül egy óriás csúszda, egy többfunkciós medence, és fedett gyermekélményfürdő is létesül. A beruházásnál arra törekednek, hogy a csúszdát és a többi gyermeklétesítményt jól elkülönítsék a hagyományos fürdővendégektől. A kétéves program mintegy 1,2 milliárdos költségének fedezéséhez újabb Széchenyi-terves pályázatot nyújtott be a társaság. Ennek elbírálása várhatóan a nyár végéig történik meg. A pályázat elnyeréséhez szükséges saját részt a képződött nyereségből és az amortizációból teremtik elő. E program keretében befejeződik egy strandi rekonstrukció is. Ezenkívül egységes beléptető rendszert alakítanak ki. A fejlesztési projekt befejezésére várhatóan elfogy a fürdő jelenlegi, 10 hektáros használt területe. Ezért öt éven belül újabb 4, illetve 1,5 hektáros területet kívánnak előkészíteni a létesítmény komfortosítása érdekében. A fürdő teljes területe 26 hektár. Az összesen több mint 5 ezer négyzetméternyi vízfelületű gyógyfürdőben 20 medence van. A vízfelületből mintegy ezer négyzetméter fedett. A gyógyvizes medencék egy része hagyományos ülés kialakítású, de van élmény- és hullámmedence is. A gyógyfürdő tavaly 735 ezer fizetővendéget fogadott és 830 millió forint nettó árbevételt ért el. Az elnök-igazgató tájékoztatása szerint több mint 260 ezer vendég váltott drágább szolgáltatásokat biztosító jegyet. Ez több mint 16 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit, miközben az összes vendégszám mindössze 71 fővel volt több a 2001-ben regisztráltnál. A gyógyfürdő hármas vendégkört szolgál ki: a hagyományos gyógyvízi szolgáltatásokat igénybe vevőket, a gyógyászathoz kapcsolt wellness típusú iránt érdeklődőket és a színvonalas meleg vizes strandolást választókat. A látogatók mintegy 60 százaléka külföldi. A vendégforgalomban az elmúlt években átrendeződés indult meg, ami a hazai látogatók számának növekedését jelenti. Horváth Vencel szerint a ma zajló és már megvalósult nagyszámú termálberuházás nyomán átrendeződnek a fürdőkapacitások a régióban. Ennek hatása egyelőre még nem érződik, de az új beruházások az ott élőket helyhez köthetik. A régióban többek között Győrben, Bükfürdőn, Kehidakustányban és Szentgotthárdon folytak-folynak termálfejlesztések. A több mint 5000 négyzetméternyi vízfelületű fürdőben 20 medence van