Világgazdaság, 2003. szeptember (35. évfolyam, 169/8678-190/8699. szám)
2003-09-08 / 174. (8683.) szám
2003. szeptember 8., hétfő Demján óriási leépítést sürget A pénzügyminiszter másfél év alatt lezárná a privatizációt Kétszázezer közszférában dolgozó elbocsátását, és a felszabaduló 1000 milliárd forint adócsökkentésre való fordítását sürgette Sopronban a bürokráciát keményen ostorozó Demján Sándor VOSZ-elnök, aki, hasonlóan az MKIK vezetőjéhez, a szakképzésben is fordulatot szorgalmazott. László Csaba pénzügyminiszter takarékosabb államot ígér. MUNKATÁRSAINKTÓL Indokolt lenne 200 ezer embert elbocsátani a közszférából, és a felszabaduló 1000 milliárd forintot a jóléti rendszerváltás keretében adócsökkentésre fordítani, de a magyar politikai elit ezt nem meri felvállalni - mondta Demján Sándor, a VOSZ elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság 41. vándorgyűlésén, Sopronban. Demján, akárcsak Parragh László, az MKIK elnöke, élesen bírálta a szakmunkáshiányhoz vezető túlképzést is. László Csaba pénzügyminiszter elméletben egyetért a kisebb állam modelljével, és garanciát vállalt arra, hogy 2004 végén kevesebben dolgoznak majd a közszférában, mint 2001-2002-ben. A miniszter arra is ígéretet tett, hogy új kedvezményeket vezetnek be a társasági adónemnél. A privatizációt másfél év alatt lezárják, a magánosításban soron következik a Postabank, a Konzumbank, az FHB, a Vértesi Erőmű Rt., a Mahart, a Mal és a Dunaferr. Kádár Béla, az MET elnöke előadásában úgy vélekedett: közgazdasági törvényszerűségekről lehet szavazni, de nem érdemes, mert a történelem benyújtja a számlát. A magyar gazdaság virágkorainak végéhez mindig politikai belharcok is hozzájárultak, és az elmúlt három év fejleményei alapján most is tűnőfélben van az ország presztízse - figyelmeztetett Kádár. A nagyvilág nem érti a magyar gazdaság túlpolitizáltságát, és nem érti azt sem, hogy az egy évvel ezelőtt még leginkább EU-orientált ország miért lett utolsó a csatlakozás ügyében - tette hozzá Kádár Béla. Demján Sándor Még nem ismert az új eva-határ • Folytatás az 1. oldalról Lejárt a türelmi ideje azoknak a köztisztviselőknek, akik nem bizonyították lojalitásukat vagy szakmaiságukat - az MSZP-frakció tagjainak jó része a miniszterelnök ezen mondatát tartja az egyik „legérdekesebbnek”, bár jócskán vannak, akik egyenesen elhibázottnak vélik az apparátus „megtámadását”. Tény, hogy Mészáros Gyulának, az agrár-, Jakab Ferencnének, az egészségügyi és Thuma Józsefnek, a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkárának kell hamarosan távoznia. Egyelőre ezek a személyi következményei az elmúlt hónapok hibáinak, amelyekkel kapcsolatban Medgyessy Péter továbbra is úgy véli: a kormány kommunikációja roszszabb, mint a tevékenysége, s éretlen, félkész javaslatok szivárogtak ki, túl lassú az apparátus. Még nem tudni, hogy a hibák orvoslásának másik területe, azaz a sokak által a frakcióülésen is bírált összehangolás, a munka alacsony hatékonysága a megrovás után miként változik meg. A kormányfő szerint is szükség van a kormány, a párt, a frakció tevékenységének összeegyeztetésére, kérdés, mi lesz ennek a gyakorlati módja. Az információk szerint Medgyessy Péter kiállt Gyurcsány Ferenc és László Csaba mellett is, és hangsúlyozta, a belső vitáknak helye van, de nem helyes, ha ezeket máshol folytatják. Úgy tudjuk, az eddig a kritikákat nyilvánosan megfogalmazó Jánosi György választmányi elnök és Szili Katalin elnökhelyettes is kitartott eredeti véleménye mellett. Utóbbit Horn Gyula megkérte, fogalmazzon legközelebb pontosan, az exminiszterelnök Kovács Lászlót pedig arra kérte, adjon utat a megújulásnak. Szili Horn Gyulának azt válaszolta: legéppuskázta a kormányt és az elnökséget, majd eltette fegyverét. Medgyessy Péter Jánosinak azt mondta, egyetlen szavával sem ért egyet, Kovács László pedig annak örült volna, ha a választmány elnöke ezt a szenvedélyt a Fidesz ellen fordítaná. A frakciótagok szerint a kormányfő és az MSZP csatája 1-1-re áll, bár még nem világos, kik is állnak az egyes oldalakon. Azt többen beismerték, hogy „bár sikerült kiengedni a gőzt”, a helyzet holtpontra került. Ahhoz, hogy onnan kimozduljon, meg kell várni, miként alakul a gazdaság helyzete, s milyen válaszokat ad a kormányzat és a párt az aktuálisan futó ügyekre. AZ SZJA-KULCSOK CSÖKKENTÉSÉNEK ELLENTÉTELEZÉSE » az áfa 25 százalékos kulcsának megtartása - 90 milliárd forint » megszorítás a költségvetési intézményeknél - 40 milliárd forint .* a jövedéki adó (cigaretta, alkohol) emelése - 10 milliárd forint »a játékadó emelése - 10 milliárd forint » az eva-kör kiterjesztése (a részletek még nincsenek kidolgozva) Uniós kérdések a búzaexportról • Folytatás az 1. oldalról Egyes országok ugyanis exportnehezítő lépéseket fontolgatnak, Bulgária pedig állítólag már hozott is ilyen intézkedéseket. Szakértői feltételezések szerint Brüsszel a mostani érdeklődéssel annak is elejét akarja venni, hogy egy esetleges búzakiviteli stop nyomán - amely uniós cégek üzleti érdekeit is sértheti - ismét kereskedelmi konfliktus pattanjon ki az EU és Magyarország között. Emlékezetes, hogy erre már volt példa 2000-2001-ben, amikor az FVM a gyenge termés miatt betiltotta a kukoricaexportot, ám Brüsszel az intézkedés jogosságát kétségbe vonta. Szabó Sándor szerint ugyanakkor a mostani információkérés és a korábbi nézeteltérés nem hozható összefüggésbe egymással, mert a kukoricaügy kapcsán nem az volt a kérdés, életbe lehet-e léptetni exporttilalmat, vagy sem. A konfliktust az okozta, hogy fennálltak-e az intézkedéshez szükséges feltételek, azaz nálunk annak idején kukoricahiány volt-e, vagy sem - szögezte le a főosztályvezető. (Ez tehát azt is jelenti, hogy exportkorlátozás elvileg minden esetben jogszerűen elrendelhető, ha azt a körülmények valóban indokolttá teszik.) Németh Imre agrárminiszter lapunknak nyilatkozva korábban kifejtette: ha a kivitel felgyorsul, Magyarországon is sor kerülhet az export adminisztratív korlátozására, de teljes kiviteli stop egyelőre nem jöhet szóba (VG, 2003. augusztus 12.). A gondot az jelenti, hogy a rendkívül gyengének számító, 2,95 millió tonnás össztermés - figyelembe véve az úgynevezett átmenő készleteket is - csak 200-300 ezer tonnával haladta meg a 2,7-2,8 millió tonnás hazai igényeket, szemben a szokásosnak tekinthető legalább egymillió tonnával. Júliusban és augusztusban ebből 150-160 ezer tonna már elhagyta az országot, vagyis a többlet 50-150 ezer tonnára apadt. A felesleg ma már inkább a minimális árualapnak tekinthető, 50 ezer tonnás mennyiséghez közelít - mondta Lakatos Zoltán, a kereskedőket és feldolgozókat tömörítő Gabonaszövetség elnöke. Ezért megítélése szerint a közeljövőben szükség lehet exportkorlátozásra, ami egy engedélyezési rendszer bevezetését jelentheti. Az agrárminiszter szerint viszont első lépésként egyfajta regisztráció alkalmazásáról lehet szó. Értesüléseink szerint ezzel a tárca az exportszándékok bejelentési kötelezettségét írná elő, hogy a kiviteli terveket előre láthassa, ne csak utólag értesüljön a tényleges kiszállításokról. Az FVM már fontolóra vette a regisztrációs rendszer bevezetését, de a részleteket még nem dolgozta ki. A búza- és a lisztdrágulás miatt a sütőipar már hetekkel ezelőtt azonnali exportstopot sürgetett. A gabonatermelők szintén elleneznék a kivitel jelentős nehezítését. Guba Mihály, a szövetkezeti érdekképviselet gazdálkodói tagozatának elnöke közölte: a malmok már szükségletük 75-80 százalékát megvették, és a még hiányzó árumennyiséget is beszerezhetik a hazai piacon. A takarmányvásárlást pedig kamattámogatással párosult hitellehetőségek meghirdetésével kellene ösztönözni a tárcának - tette hozzá. Búzatermés az elmúlt években (millió tonna) Forrás: Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, FVM Ismét meglódult MUNKATÁRSUNKTÓL A KSH adata alapján elképzelhető, magára talált az ipari termelés. Az előzetes adat 5,2 százalékos bővülést mutat júliusra az előző év azonos időszakához képest. 2003 első hét hónapjában pedig 4,1 százalékos emelkedést jelez az index. A termelés volumene szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított mutató szerint júliusban az előző hónaphoz képest 2,4 százalékkal, az előző év azonos időszakához viszonyított - csupán munkanaphatástól tisztított index alapján - pedig 6,1 százalékkal nőtt. A közölt előzetes adatokat enyhén pozitívnak lehet megítélni - mondta lapunknak Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője. Úgy véli: akár annak is jele lehet, hogy az ipari termelés immáron túljutott mélypontján. Megjegyezte: ígéretes, hogy a német Ifo-index is már negyedik hónapja javulást jelez. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Rt. befektetési vezetője szerint az egész régióra jel az ipar Az ipari termelés volumenelemző, hogy az ipari termelés dinamikája magas a megfigyelt gazdasági növekedéshez viszonyítva. Kiemelte: a beruházási statisztika is élénkülést, a gépberuházások dinamikáját jelzi. Rámutatott: az adatok tanúsága szerint az erős forintnak korántsem volt olyan káros hatása, mint azt a júniusi gyengítés előtt sokan hangoztatták, hiszen a KSH által most publikált, júliusi előzetes adatok mögött még a májusi vagy korábbi megrendelések mutatkoznak. (OG) (az előző év azonos időszaka : 100, százalék) a ... ...•■■ 2003. január-július* ’ A júliusi adat előzetes. Forrás: KSH BELFÖLD VILÁGGAZDASÁG 5 Előzetes letartóztatások a brókerügyben Lezárta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tevékenysége kapcsán indított vizsgálatot a Pénzügyminisztérium, s az erről készített előterjesztés még a héten a kormány elé kerülhet - értesült lapunk. Korábbi információink szerint a kormány a vizsgálat eredményére támaszkodva akarja alátámasztani Szász Károly alkalmatlanságát a felügyelet vezetésére, s kezdeményezni menesztését. A K&H ügyében a Pesti Központi Kerületi Bíróság tegnap előzetes letartóztatásba helyezte Rejtő E. Tibort, a K&H Bank júliusban lemondott vezérigazgatóját, Garamszegi Gábort, a Betonút Rt. volt vezérigazgatóhelyettesét, valamint Bitvai Miklóst, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatóját. Az eljárás jelenlegi adatai szerint a sikkasztással gyanúsított, pénteken Hegyeshalomnál őrizetbe vett Rejtő E. Tibor tudott a Kulcsár Attila által a K&H Bank brókercégénél elkövetett visszaélésekről, sőt segítette azokat, s ezért összesen 90 millió forintot kapott. A hatóságok szerint Rejtő E. Tibor, a pénzintézet belső szabályait megszegve, arra utasította a K&H Equities brókercég alkalmazottait, hogy Kulcsár Attila ügyfeleinek ne küldjenek részletes kimutatást számláik egyenlegéről. A Betonút Rt. volt tisztviselőjét a rendőrség sikkasztással gyanúsítja, amiért a vezető 3,3 milliárd forintot a K&H Bank technikai számlájára utaltatott, a pénzt Kulcsár Attila rendelkezésére bocsátva, további 2 milliárd forintot pedig fiktív adásvételi ügyletekkel juttatott el a brókernek. A hatóságok szerint a szintén sikkasztással gyanúsított Bitvai Miklós 4 milliárd forintot utaltatott a K&H Bank technikai számlájára. Rajtuk kívül a rendőrség a hét végén a K&H egyik osztályvezetőjét azzal gyanúsította meg, hogy több tranzakcióval közreműködött a pénzek átutalásában, míg Kulcsár Attila egyik asszisztensét magánokirat-hamisítással gyanúsították meg, egyes megbízási szerződések visszadátumozása miatt. (ING) MUNKATÁRSUNKTÓL --------------LáMMh,------------ 8 Rejtő E. Tibor Folytatódik a reform NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET A kormány célja, hogy jövőre megőrizze az egészségügy, a nyugdíj- és a szociálpolitika terén elért eredményeket, ám tudomásul kell venni, hogy az ágazat jövedelempozíciója az ország gazdasági helyzetének a függvénye - jelentette ki az egészségügyi tárcavezetői poszt várományosa. Kökény Mihály a közeljövő fontos feladatának tartja a kiegészítő egészségkassza bevezetését, aminek lényege: megfelelő adókedvezménnyel ösztönözni az embereket az egészségügyi célú megtakarításokra. Folytatódik a népegészségügyi program, a jövő évi költségvetésben a szaktárca mellett más minisztériumok fejezetében is elkülönítenek erre pénzt - mondta. A kórháztörvény lehetőségével élve a közeljövőben elkészül az egészségügyi vállalkozások bővítéséhez szükséges kedvezményes hitelkonstrukció, s megkezdődik a 15 milliárd forintos orvosi műszerparkprogram. Számítanak a magántőkére is. A reform részeként olyan, ösztönzésen alapuló tb-finanszírozást vezetnek be, amely érdekeltté teszi a gyógyintézményeket a költséghatékony betegellátásban. Már e héten megkezdődnek a tárgyalások a gyógyszercégekkel egy kiszámítható ártámogatási rendszer kialakítására. A Magyar Orvosi Kamara követelésével kapcsolatban Kökény kijelentette: az orvosok A MAGYAR Orvosi Kamara a betegekért aggódik az ágazat rossz finanszírozása miatt - mondta Éger István elnök. Azt is kifejtette: az orvosok jogállásáról szóló törvénytervezetről tárgyalni szeretnének az új egészségügyi miniszterrel. Sikertelenség esetén nem zárják ki a demonstrációkat. Becsléseik szerint a 41 ezer orvos 60-70 százaléka sztrájkkészültségben van. jogállását szabályozó törvénytervezetet a kormány nem vonja vissza, a további parlamenti vitába azonban beilleszthetők a MOK észrevételei. Kökény számít a minisztériumban jelenleg dolgozókra, vezetőcserékre egyelőre nem gondol. Kijelentette: ma is vállalja az 1997-1998-as egészségügyi minisztersége alatt hozott döntéseket, azok alapozták meg az egészségügy és a szociálpolitika intézményrendszerének reformját. Kezdődik az őszi ülésszak Ma folytatja munkáját az Országgyűlés, várhatóan dönt a gyermekgondozási segély melletti jövedelempótlék adó- és köztehermentességéről szóló törvényjavaslatról. Számos nemzetközi egyezményről, továbbá a paksi atomerőműben történt üzemzavar körülményeit vizsgáló bizottság felállításáról is határoz a tervek szerint mai ülésén a parlament (VG) Trendforduló a pártpreferenciákban? A Századvég Politikai Elemzések Központja 2003. augusztusi elemzése szerint trendforduló következett be a pártpreferenciákban. A biztos szavazó pártválasztók körében az MSZP támogatottsága 42, a Fidesz - MPSZ-é 46 százalék, az SZDSZ-é 4, az MDF-é pedig 2 százalék volt. Ezek az adatok azt jelentik, hogy az MSZP júniusi 12 százalékpontos előnye megszűnt, a pártpreferencia-rangsort immár a Fidesz - MPSZ vezeti 4 százalékpontos előnnyel. (VG) RÖVIDEN