Világgazdaság, 2003. október (35. évfolyam, 191/8700-211/8720. szám)
2003-10-14 / 200. (8709.) szám
2003. október 14., keddVILÁGGAZDASÁG 11 DÉL ALFÖLDI EGÉSZSÉG TURIZMUS Uniós látogatókra várva kórházi háttérrel rendelkező fürdőkre lenne szükség Legalább négy-öt, kórházi háttérrel rendelkező tiszántúli fürdő kijelölésére lenne szükség ahhoz, hogy a gyógyfürdőhelyeken az európai betegek megfelelő gyógyítási feltételeit meg lehessen teremteni - véli Gervain Mihály professzor, az orosházi kórház igazgatója. A fejlesztések nagyobb állami áldozatvállalással nem járnának, hiszen lenne befektetői tőke is. RÁKÓCZI GABRIELLA A professzor szerint gyógyvizes szolgáltatásokban versenyképesek vagyunk, mivel a magyarországi kezelések ára ma a nemzetközi átlagárak töredékét teszi csak ki. Hosszú távú árelőnyünk akkor is garantált, ha a szolgáltatásokat a hazai ár többszöröséért tudjuk értékesíteni. Az európai potenciális vendégkör bővülésével a gyógyfürdők folyamatosan tudják majd növelni árbevételeiket, s az így keletkező többletpénzekből lehetőség nyílik a fürdők folyamatos korszerűsítésére. A felzárkóztatásra szoruló délalföldi régióban - ahol kevesebb a fizetővendég és egyre több a mozgásszervi betegségben szenvedő - ma a fürdők a fejlesztési pénzekből kénytelenek fedezni a társadalombiztosítottak ellátásából adódó veszteségeket. Ráadásul egyre nagyobb lesz a különbség a kezelések tényleges költsége és a társadalombiztosítási térítés között. Október elsejétől a betegek félévente 15 gyógykezelést vehetnek igénybe biztosítási alapon, és a korábbi 100 százalékos támogatás 85 százalékra csökkent. Az ellátottaknak - egy kezelést kivéve - valamennyi balneo- és fizikoterápiás gyógyítóeljárásért ki kell fizetniük a feltüntetett költségek 15 százalékát. Gervain Mihály számítása szerint ez kezelésenként 40-120 forintot tehet ki, ami évente 2000-2500 forint többletkiadást okozhat. A térségben ez is komoly problémát jelent sok mozgáskorlátozott ember számára. Orosháza-Gyopáros egyelőre nem kívánja ezt az összeget a mozgássérültekkel megfizettetni, inkább a fizetővendégkör növelésével a fedezetet szeretné előteremteni. A 2004. május elsejei csatlakozás után elhárul az adminisztratív akadálya annak, hogy az európai országok lakosságának gyógyvizes kezelési szolgáltatásokat kínáljunk. Megfelelően hatékony marketingmunkával a régióban kiépülő nagy gyógyászati centrumok kínálata könnyen eladhatóvá tehető. Ehhez azonban az eddigieknél szélesebb körben kellene propagálni a gyógy- és konferenciaturizmus lehetőségeit, és - különösen az uniós országokban - jobban ki kellene használni a multimédiás propaganda előnyeit is. GYÓGYFÜRDŐELLÁTÁSOK (tb-támogatással) Megnevezés Elfogadott Tbáfa nélk. tám. alapár (Ft) 1%) Termálgyógymedence 472 85 Termálkádfürdő 535 85 Iszappakolás 973 85 Orvosi gyógymasszázs 736 85 Komplex gyógyfürdőér I. 2069 85 Csoportos gyógyúszás'■ 520 100 * 18 év alatt. Forrás: Magyar Közlöny Gyopáros az élmezőnybe léphet Gyopárosfürdő fejlesztését az orosházi önkormányzat közel egy évtizede kiemelt programként kezeli. A gyógy- és rekreációs centrum kiépítésére eddig milliárdos nagyságrendű összeget fordított. A fejlesztések eredményeként Gyopáros egy-két éven belül bekerülhet az országos jelentőségű fürdők körébe. A létesítmény tavasztól új élményfürdővel gazdagodik, a beruházás több mint egymilliárd forintba kerül. Több éve folynak a fürdőt övező szikes tavak rehabilitációs munkálatai is, így a gyógy- és élményfürdő országos szinten is egyedülálló szikes tófürdővel bővülhet. A mostani beruházások befejeződése után a szolgáltatások teljes körűvé válnak, vagyis Gyopáros a jövőben nemcsak a gyógy- és rekreációs céllal érkező, hanem a kikapcsolódni vágyó turisták számára is vonzó lehet. Itt valamennyi generáció megtalálhatja a számára optimális szolgáltatásokat. A több száz négyzetméteres, számos egyedi élményelemet és medencét tartalmazó épületkomplexum kivitelezője a BÁÉV Rt. Gyopárosfürdő a későbbiekben nagy turistaforgalom fogadására lesz képes, így minden esélye megvan arra, hogy egy-két éven belül bekerüljön a magyarországi élmezőnybe. A fürdő versenyelőnye, hogy gyógy- és rekreációs szolgáltatásait kiváló szakorvosok javaslatai alapján kínálja, többféle egyéni és csoportprogram is része a szolgáltatási körnek. A fürdőt a gyopárosi tavak szegélyezik, ahol horgászásra, csónakázásra is lehetőség nyílik. A tavakat is élményelemek gazdagítják. A város és a fürdőt üzemeltető részvénytársaság Gyopáros környezetében széles körű idegenforgalmi szolgáltatások kialakítását tervezi, javítva az idelátogató turisták kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeit. Az üdülő- és fürdőcentrum nagy természeti kincsének minősülnek a fürdő melletti gyopárosi szikes tavak. A társaság a tartós vízminőség érdekében egyedi üzemeltetési technológia kiépítését tervezi. Számos élményelemet építenek be, a középső tóban pedig fövenyfürdőt alakítanak ki. A szikes tófürdő növelheti Gyopáros idegenforgalmi vonzerejét, mivel az országban kevés ilyen akad, gyógyfürdőben pedig egy sem. (VG) Élénkülő vendégforgalom MUNKATÁRSUNKTÓL A dél-alföldi régióban a vendégforgalom az országos átlagot jóval meghaladó mértékben, 7 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában a bázisidőszakhoz képest. A Tourinform-irodák és az idegenforgalmi szervezetek egybehangzó véleménye szerint a látványos teljesítménynövekedés mögött a régióban megvalósuló, mintegy tízmilliárd forint értékű gyógy- és termálfürdőfejlesztési program áll. Alber Andor, a Magyar Turizmus Rt. regionális marketingigaz A dél-alföldi régió vendégforgalma hatóságának illetékese elmondta: a júliusig regisztrált adatok alapján a Dél-Alföld megőrizte hatodik helyét a hazai turisztikai régiók vendégszám és vendégéjszakák szerinti rangsorában. Ez év július végéig a három e régióba tartozó megyébe - Békésbe, Bács-Kiskunba és Csongrádba - összesen 238 ezer vendég látogatott, ők 571 ezer vendégéjszakát vettek igénybe. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált adatokból az is kitűnik, hogy a hazai lakosság egyre nagyobb hányadánál sikerült tudatosítani a dél-alföldi térség idegenforgalmi vonzerejét, az olcsóbb és komfortos családi pihenés lehetőségét. A belföldi vendégéjszakák aránya bővülő vendégszám mellett nőtt 70-ről 77 százalékra. Utóbbi mutató különösen Békésben tükröz jelentős, 19,5 százalékos bővülést az előző év hasonló időszakához képest, míg Csongrádban 15, Bács-Kiskunban 6,7 százalékos volt a bővülés. A tapasztalatok szerint a legtöbb külföldi vendég Német-, Olaszországból és Romániából érkezik a régióba. Az osztrák látogatók száma viszont jelentősen csökkent, több mint 3 ezerrel (21 százalékkal) kevesebben jöttek el a dél-alföldi megyékbe. Az ugyanakkor pozitívum, hogy az ideérkező külföldi turisták hosszabb ideig tartózkodtak itt, így a vendégéjszakák száma csak 15 százalékkal csökkent. Az idegenforgalmi látogatottság növekedése azt látszik igazolni, hogy egyre többen ismerik fel: a Dél-Alföld az ország egyetlen olyan területe, ahol egymást érik a termál- és gyógyvizes fürdők, és szinte minden betegségre gyógyírt lehet találni. Az itteni települések jelentős része rendelkezik gyógyító hatású hévízzel, melyek jellegzetessége, hogy többirányú gyógyhatást fejtenek ki. Ezzel elősegítik a betegek gyógyulását, előnyösen egészítik ki a gyógyszeres kezeléseket, illetve előzik meg az orvosi beavatkozásokat. A régió gyógy- és termálvizekre épülő egészségturizmusában, az egészségügyi és a kórházi ellátásban országos és nemzetközi összehasonlításban is óriási szabad kapacitások állnak rendelkezésre. (ezer fő) g 2002. 1_V. hó □ 2003.1-VII. hó 100 Bács- Békés Csongrád Kiskun VG-GRAFIKA Forrás: KSH, VG A fejlődéshez fontos a jó megközelíthetőség MUNKATÁRSUNKTÓL Kistérségi és régiós szinten kell megteremteni a dél-alföldi gyógyturizmus vonzerejét - állítja Niklai Ákos, az Idegenforgalmi Munkaadók Szövetségének elnöke. Megítélése szerint így lehet bekapcsolódni a hazai idegenforgalomba, és ezáltal lehet megjelenni a nemzetközi piacon is. A Dél-Alföldön azért van nagy lehetősége az idegenforgalomnak, mert a gyógyturizmus kevésbé érzékeny a világturizmus recessziós változásaira. Azok a térségek és régiók állhatnak könnyebben és nagyobb eséllyel fejlődési pályára, amelyekben az érdekelt felek, önkormányzatok, vállalkozók képesek közös stratégia kidolgozására és annak hosszú távú, következetes képviseletére - hangsúlyozta Niklai Ákos. A gyógyvíz-, illetve a gyógyászati, a szállodai és az éttermi szolgáltatások mellett a megközelíthetőség is nagyon fontos szempont: az autóúton vagy autópályán könnyen elérhető térségek versenyelőnyét nehéz kompenzálni. Ma a turisták döntő része egyre kényelmesebb, és sokszor a legvonzóbb lehetőségekről is lemond, ha a megközelíthetőség időigényes és fáradságos, illetve nem talál komplex, több napot kitöltő szolgáltatásokat. A dél-alföldi régió számára nagy esélyt jelentene az M5-ös autópálya megépülése Szegedig, hiszen ennek köszönhetően több gyógyfürdő kerülne elérhetőbb távolságra a fővárostól. A régió gyógy-idegenforgalmi potenciálja nagy, és ez az itt élők számára biztató jövőt jelent. Előny, hogy a gyógyturizmus kevésbé érzékeny az idegenforgalmi ágazat recessziójára. A KSH statisztikái szerint a gyógyszállók forgalmában nem tapasztalható visszaesés az előző évhez képest. A belföldi turizmus fokozatosan felértékelődik, az utazási csekkek is egyre népszerűbbek. A kistérségi és régiós szintű idegenforgalmi kínálat kialakításakor a hazai turistákat legalább annyira fontos piaci szereplőnek kell tekinteni, mint a külföldieket. A felújításra szoruló éttermek és szállodák szolgáltatásaiban az új szállodákhoz hasonló színvonalú szolgáltatási szintet kell elérni - véli Niklai Ákos. A higiéniai, a tárolási és az egyéb rendszereket tökéletesíteni kell. Az új szállodaépítkezések erősen függnek attól, hol és mikor alakulnak ki Magyarországon a befektetők, illetve a szállodatulajdonosok számára vonzó idegenforgalmi centrumok. Nemzetközi tapasztalat, hogy a tőke gyorsan megmozdul, ha javul a szállodai befektetések feltételrendszere és csökken a megtérülés ideje. Niklai Ákos • • Szarvas Város Önkormányzata társberuházót és üzemeltetőt keres a Szarvasi Gyógyfürdő- és Gyógyszállóprojekt megvalósítására és működtetésére A projekt tartalma: felújítás és bővítés alatt álló önkormányzati tulajdonú gyógyfürdő gyógyászati és technológiai továbbfejlesztése, bővítése, - a gyógyfürdő melletti ÁFÉSZ-tulajdonban lévő Árpád szálló tulajdonjogának megszerzése és gyógyszállóvá történő átalakítása, - a gyógyfürdő-gyógyszálló komplexum működtetése, komplex hasznosítása. A projekt helyszíne: Szarvas város központja, a Szabadság u., Kossuth u. és Árpád köz által határolt terület. A projekt célja: olyan kisvárosi gyógyturisztikai centrum megvalósítása, amely nem tömegeket, hanem igényesebb vendégkört vonz, miközben a város lakosságát is kiszolgálja. A projekt létesítményei: 1. Szarvas, Kossuth Lajos utcai Gyógyfürdő a) bővítés, átalakítás, rekonstrukció földszint: 2017,40 m2 emelet: 755,30 m2 pince:_______________137,40 m2 összes nettó alapt.: 2910,10 m2 - meglévő gyógymedencék felújítása - új medencék kialakítása • 16 x 25 m-es úszómedence • fürdőmedence • ülőmedence • pezsgőfürdő-medence b) alkalmazott gyógyászati technológia: -diagnosztika, általános belgyógyászati és fizioterápiai vizsgálatok, - fizioterápia, hydro- és balneoterápia-kezelés, - elektroterápia (RH, URH, ionterápia, UV-terápia, monoterápia), - egyenáramú (galván-) kezelés, - ingerkezelés, - dinamikus (Bernard-kezelés) 2. Árpád szálló: a meglévő, felújításra szoruló századfordulón épült neoreneszánsz stílusú épület, 3792 m2 hasznos alapterülettel, fürdőhöz kapcsolódó szárnnyal gyógyszállóvá alakítható tanulmánytervvel rendelkezik. 3. Árpád szállóhoz tartozó Kossuth téri neoreneszánsz stílusú üzletház: az Árpád szállóval és a Kossuth utcai Gyógyfürdővel egy épülettömbben megvalósíthatósági tanulmányterv rendelkezésre áll, mely a mai nemzetközi normáknak, előírásoknak megfelelő korszerű, modern, régi épületegyütteshez igazodó komfortminősítésű gyógyszálló tervét tartalmazza. 4. Parkolóház: a gyógyszálló és gyógyfürdő üzemeltetéséhez szükséges parkolási igények kielégítésére parkolóház létesítendő A projekt funkciócsoportjainak megvalósulása: 1. A folyamatban lévő fürdő beruházást Szarvas Város Önkormányzata valósítja meg. Befejezése 2004. év végére várható. 2. A gyógyászati technológia egyes alapelemeit Szarvas Város Önkormányzat valósítja meg, továbbá az önkormányzat pályázatokat nyújt be erre a célra. A társberuházó pályázati saját forrás biztosítására tegyen finanszírozási konstrukciós javaslatot, és további pályázatok benyújtását támogassa. Erre vonatkozóan az önkormányzat és a leendő társberuházó megállapodást köt. 3. A gyógyszállót társberuházó saját beruházásban, az ÁFÉSZ-től megvásárolt épületben, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő épületrészben valósítja meg, és azt a továbbiakban önállóan hasznosítja. (A társberuházó finanszírozza, üzemelteti és a saját tulajdonában marad.) 4. A gyógyszálló- és gyógyfürdőkomplexumhoz szükséges parkolási lehetőségek jelenleg nem biztosítottak. A belvárosi terület erre csak korlátozott lehetőséget ad, ezért a létesítmény közelében parkolóház kialakítása indokolt. Tervezése, megvalósítása, finanszírozása a leendő társberuházó feladata, amely saját tulajdona marad, s amelyet önállóan hasznosít. 5. A fürdő üzemeltetését a társberuházó vállalja, az önkormányzattal később kötött megállapodás alapján, biztosítva a helyi lakossági igények kielégítését is. A beruházás koordinációját a Szarvas Városterv Kft. látja el. A társberuházó részére részletes információkat, terveket, dokumentációkat bocsát rendelkezésre Janurik György ügyvezető, 5540 Szarvas, Szabadság u. 32. Tel.: 66/216-606 Az ajánlatok beadásának helye és ideje: Polgármesteri Hivatal, Babák Mihály polgármester 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27. Határidő: 2003. november 30.