Világgazdaság, 2003. október (35. évfolyam, 191/8700-211/8720. szám)

2003-10-14 / 200. (8709.) szám

2003. október 14., keddVILÁGGAZDASÁG 11 D­ÉL ALFÖLDI EGÉSZSÉG TU­R­I­Z­M­U­S Uniós látogatókra várva kórházi háttérrel rendelkező fürdőkre lenne szükség Legalább négy-öt, kórházi hát­térrel rendelkező tiszántúli für­dő kijelölésére lenne szükség ahhoz, hogy a gyógyfürdőhe­lyeken az európai betegek megfelelő gyógyítási feltétele­it meg lehessen teremteni - véli Gervain Mihály professzor, az orosházi kórház igazgatója. A fejlesztések nagyobb állami áldozatvállalással nem járná­nak, hiszen lenne befektetői tőke is. RÁKÓCZI GABRIELLA A professzor szerint gyógyvizes szolgáltatásokban versenyképe­sek vagyunk, mivel a magyaror­szági kezelések ára ma a nem­zetközi átlagárak töredékét teszi csak ki. Hosszú távú árelőnyünk akkor is garantált, ha a szolgálta­tásokat a hazai ár többszöröséért tudjuk értékesíteni. Az európai potenciális vendégkör bővülésé­vel a gyógyfürdők folyamatosan tudják majd növelni árbevételei­ket, s az így keletkező többlet­pénzekből lehetőség nyílik a für­dők folyamatos korszerűsítésére. A felzárkóztatásra szoruló dél­alföldi régióban - ahol kevesebb a fizetővendég és egyre több a mozgásszervi betegségben szen­vedő - ma a fürdők a fejlesztési pénzekből kénytelenek fedezni a társadalombiztosítottak ellátásá­ból adódó veszteségeket. Ráadá­sul egyre nagyobb lesz a különb­ség a kezelések tényleges költsé­ge és a társadalombiztosítási té­rítés között. Október elsejétől a betegek félévente 15 gyógykeze­lést vehetnek igénybe biztosítási alapon, és a korábbi 100 százalé­kos támogatás 85 százalékra csökkent. Az ellátottaknak - egy kezelést kivéve - valamennyi balneo- és fizikoterápiás gyó­gyítóeljárásért ki kell fizetniük a feltüntetett költségek 15 százalé­kát. Gervain Mihály számítása szerint ez kezelésenként 40-120 forintot tehet ki, ami évente 2000-2500 forint többletkiadást okozhat. A térségben ez is ko­moly problémát jelent sok moz­gáskorlátozott ember számára. Orosháza-Gyopáros egyelőre nem kívánja ezt az összeget a mozgássérültekkel megfizettet­ni, inkább a fizetővendégkör nö­velésével a fedezetet szeretné előteremteni. A 2004. május elsejei csatla­kozás után elhárul az adminiszt­ratív akadálya annak, hogy az európai országok lakosságának gyógyvizes kezelési szolgáltatá­sokat kínáljunk. Megfelelően ha­tékony marketingmunkával a ré­gióban kiépülő nagy gyógyászati centrumok kínálata könnyen el­adhatóvá tehető. Ehhez azonban az eddigieknél szélesebb körben kellene propagálni a gyógy- és konferenciaturizmus lehetősége­it, és - különösen az uniós orszá­gokban - jobban ki kellene hasz­nálni a multimédiás propaganda előnyeit is.­ ­ GYÓGYFÜRDŐELLÁTÁSOK (tb-támogatással) Megnevezés Elfogadott Tb­áfa nélk. tám. alapár (Ft) 1%) Termálgyógymedence 472 85 Termálkádfürdő 535 85 Iszappakolás 973 85 Orvosi gyógymasszázs 736 85 Komplex gyógyfürdőér I. 2069 85 Csoportos gyógyúszás'■ 520 100 * 18 év alatt. Forrás: Magyar Közlöny Gyopáros az élmezőnybe léphet Gyopárosfürdő fejlesztését az orosházi önkormányzat közel egy évtizede kiemelt program­ként kezeli. A gyógy- és rekreáci­ós centrum kiépítésére eddig milliárdos nagyságrendű össze­get fordított. A fejlesztések ered­ményeként Gyopáros egy-két éven belül bekerülhet az orszá­gos jelentőségű fürdők körébe. A létesítmény tavasztól új él­ményfürdővel gazdagodik, a be­ruházás több mint egymilliárd forintba kerül. Több éve folynak a fürdőt övező szikes tavak reha­bilitációs munkálatai is, így a gyógy- és élményfürdő országos szinten is egyedülálló szikes tó­fürdővel bővülhet. A mostani beruházások befe­jeződése után a szolgáltatások teljes körűvé válnak, vagyis Gyo­páros a jövőben nemcsak a gyógy- és rekreációs céllal érke­ző, hanem a kikapcsolódni vágyó turisták számára is vonzó lehet. Itt valamennyi generáció megta­lálhatja a számára optimális szolgáltatásokat. A több száz négyzetméteres, számos egyedi élményelemet és medencét tar­talmazó épületkomplexum kivi­telezője a BÁÉV Rt. Gyopárosfürdő a későbbiekben nagy turistaforgalom fogadására lesz képes, így minden esélye megvan arra, hogy egy-két éven belül bekerüljön a magyarországi élmezőnybe. A fürdő versenyelő­nye, hogy gyógy- és rekreációs szolgáltatásait kiváló szakorvosok javaslatai alapján kínálja, többféle egyéni és csoportprogram is ré­sze a szolgáltatási körnek. A für­dőt a gyopárosi tavak szegélyezik, ahol horgászásra, csónakázásra is lehetőség nyílik. A tavakat is él­ményelemek gazdagítják. A város és a fürdőt üzemeltető részvénytársaság Gyopáros kör­nyezetében széles körű idegenfor­galmi szolgáltatások kialakítását tervezi, javítva az idelátogató tu­risták kikapcsolódási és szórako­zási lehetőségeit. Az üdülő- és für­dőcentrum nagy természeti kin­csének minősülnek a fürdő mel­letti gyopárosi szikes tavak. A tár­saság a tartós vízminőség érdeké­ben egyedi üzemeltetési technoló­gia kiépítését tervezi. Számos él­ményelemet építenek be, a közép­ső tóban pedig fövenyfürdőt alakí­tanak ki. A szikes tófürdő növel­heti Gyopáros idegenforgalmi vonzerejét, mivel az országban kevés ilyen akad, gyógyfürdőben pedig egy sem. (VG) Élénkülő vendégforgalom MUNKATÁRSUNKTÓL A dél-alföldi régióban a vendég­­forgalom az országos átlagot jó­val meghaladó mértékben, 7 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában a bázisidőszakhoz képest. A Tourinform-irodák és az idegenforgalmi szervezetek egybehangzó véleménye szerint a látványos teljesítménynöveke­dés mögött a régióban megvaló­suló, mintegy tízmilliárd forint értékű gyógy- és termálfürdő­fejlesztési program áll. Alber Andor, a Magyar Turiz­mus Rt. regionális marketingigaz­ A dél-alföldi régió vendégforgalma hatóságának illetékese elmondta: a júliusig regisztrált adatok alap­ján a Dél-Alföld megőrizte hato­dik helyét a hazai turisztikai régi­ók vendégszám és vendégéjsza­kák szerinti rangsorában. Ez év július végéig a három e régióba tartozó megyébe - Békés­be, Bács-Kiskunba és Csongrádba - összesen 238 ezer vendég láto­gatott, ők 571 ezer vendégéjsza­kát vettek igénybe. A kereskedel­mi szálláshelyeken regisztrált adatokból az is kitűnik, hogy a hazai lakosság egyre nagyobb há­nyadánál sikerült tudatosítani a dél-alföldi térség idegenforgalmi vonzerejét, az olcsóbb és komfor­tos családi pihenés lehetőségét. A belföldi vendégéjszakák aránya bővülő vendégszám mellett nőtt 70-ről 77 százalékra. Utóbbi mu­tató különösen Békésben tükröz jelentős, 19,5 százalékos bővülést az előző év hasonló időszakához képest, míg Csongrádban 15, Bács-Kiskunban 6,7 százalékos volt a bővülés. A tapasztalatok szerint a leg­több külföldi vendég Német-, Olaszországból és Romániából érkezik a régióba. Az osztrák lá­togatók száma viszont jelentő­sen csökkent, több mint 3 ezer­rel (21 százalékkal) kevesebben jöttek el a dél-alföldi megyékbe. Az ugyanakkor pozitívum, hogy az ideérkező külföldi turisták hosszabb ideig tartózkodtak itt, így a vendégéjszakák száma csak 15 százalékkal csökkent. Az idegenforgalmi látogatott­ság növekedése azt látszik iga­zolni, hogy egyre többen ismerik fel: a Dél-Alföld az ország egyet­len olyan területe, ahol egymást érik a termál- és gyógyvizes für­dők, és szinte minden betegség­re gyógyírt lehet találni. Az itteni települések jelentős része ren­delkezik gyógyító hatású hévíz­zel, melyek jellegzetessége, hogy többirányú gyógyhatást fejtenek ki. Ezzel elősegítik a betegek gyógyulását, előnyösen egészítik ki a gyógyszeres kezeléseket, il­letve előzik meg az orvosi be­avatkozásokat. A régió gyógy- és termálvizekre épülő egészségtu­rizmusában, az egészségügyi és a kórházi ellátásban országos és nemzetközi összehasonlításban is óriási szabad kapacitások áll­nak rendelkezésre. (ezer fő) g 2002. 1_V. hó □ 2003.1-VII. hó 100 Bács- Békés Csongrád Kiskun VG-GRAFIKA Forrás: KSH, VG A fejlődéshez fontos a jó megközelíthetőség MUNKATÁRSUNKTÓL Kistérségi és régiós szinten kell megteremteni a dél-alföldi gyógyturizmus vonzerejét - állítja Niklai Ákos, az Idegen­­forgalmi Munkaadók Szövetsé­gének elnöke. Megítélése sze­rint így lehet bekapcsolódni a hazai idegenforgalomba, és ez­által lehet megjelenni a nem­zetközi piacon is. A Dél-Alföl­­dön azért van nagy lehetősége az idegenforgalomnak, mert a gyógyturizmus kevésbé érzé­keny a világturizmus recesszi­ós változásaira. Azok a térségek és régiók állhatnak könnyebben és na­gyobb eséllyel fejlődési pályá­ra, amelyekben az érdekelt fe­lek, önkormányzatok, vállalko­zók képesek közös stratégia ki­dolgozására és annak hosszú távú, következetes képviseleté­re - hangsúlyozta Niklai Ákos. A gyógyvíz-, illetve a gyógyá­szati, a szállodai és az éttermi szolgáltatások mellett a megkö­zelíthetőség is nagyon fontos szempont: az autóúton vagy au­tópályán könnyen elérhető tér­ségek versenyelőnyét nehéz kompenzálni. Ma a turisták döntő része egyre kényelme­sebb, és sokszor a legvonzóbb lehetőségekről is lemond, ha a megközelíthetőség időigényes és fáradságos, illetve nem talál komplex, több napot kitöltő szolgáltatásokat. A dél-alföldi régió számára nagy esélyt je­lentene az M5-ös autópálya megépülése Szegedig, hiszen ennek köszönhetően több gyógyfürdő kerülne elérhetőbb távolságra a fővárostól. A régió gyógy-idegenforgal­mi potenciálja nagy, és ez az itt élők számára biztató jövőt je­lent. Előny, hogy a gyógyturiz­mus kevésbé érzékeny az ide­genforgalmi ágazat recessziójá­­ra. A KSH statisztikái szerint a gyógyszállók forgalmában nem tapasztalható visszaesés az elő­ző évhez képest. A belföldi tu­rizmus fokozatosan felértékelő­dik, az utazási csekkek is egyre népszerűbbek. A kistérségi és régiós szintű idegenforgalmi kínálat kialakításakor a hazai turistákat legalább annyira fon­tos piaci szereplőnek kell tekin­teni, mint a külföldieket. A felújításra szoruló étter­mek és szállodák szolgáltatásai­ban az új szállodákhoz hasonló színvonalú szolgáltatási szintet kell elérni - véli Niklai Ákos. A higiéniai, a tárolási és az egyéb rendszereket tökéletesíteni kell. Az új szállodaépítkezések erő­sen függnek attól, hol és mikor alakulnak ki Magyarországon a befektetők, illetve a szállodatu­lajdonosok számára vonzó ide­genforgalmi centrumok. Nem­zetközi tapasztalat, hogy a tőke gyorsan megmozdul, ha javul a szállodai befektetések feltétel­rendszere és csökken a megté­rülés ideje. Niklai Ákos • • Szarvas Város Önkormányzata társberuházót és üzemeltetőt keres a Szarvasi Gyógyfürdő- és Gyógyszállóprojekt megvalósítására és működtetésére A projekt tartalma:­­ felújítás és bővítés alatt álló önkormányzati tulajdonú gyógyfürdő gyógyászati és technológiai továbbfejlesztése, bővítése, - a gyógyfürdő melletti ÁFÉSZ-tulajdonban lévő Árpád szálló tulajdonjogának meg­szerzése és gyógyszállóvá történő átalakítása, - a gyógyfürdő-gyógyszálló komplexum működtetése, komplex hasznosítása. A projekt helyszíne: Szarvas város központja, a Szabadság u., Kossuth u. és Árpád köz által határolt terület. A projekt célja: olyan kisvárosi gyógyturisztikai centrum megvalósítása, amely nem tömegeket, hanem igényesebb vendégkört vonz, miközben a város lakosságát is kiszolgálja. A projekt létesítményei: 1. Szarvas, Kossuth Lajos utcai Gyógyfürdő a) bővítés, átalakítás, rekonstrukció földszint: 2017,40 m2 emelet: 755,30 m2 pince:_______________137,40 m2 összes nettó alapt.: 2910,10 m2 - meglévő gyógymedencék felújítása - új medencék kialakítása • 16 x 25 m-es úszómedence • fürdőmedence • ülőmedence • pezsgőfürdő-medence b) alkalmazott gyógyászati technológia: -diagnosztika, általános belgyógyá­szati és fizioterápiai vizsgálatok, - fizioterápia, hydro- és balneoterá­pia-kezelés, - elektroterápia (RH, URH, ionterápia, UV-terápia, monoterápia), - egyenáramú (galván-) kezelés, - ingerkezelés, - dinamikus (Bernard-kezelés) 2. Árpád szálló: a meglévő, felújításra szoruló századfordulón épült neorene­­szánsz stílusú épület, 3792 m2 hasznos alapterülettel, fürdőhöz kapcsolódó szárnnyal gyógyszállóvá alakítható tanulmánytervvel rendelkezik. 3. Árpád szállóhoz tartozó Kossuth téri neoreneszánsz stílusú üzletház: az Árpád szállóval és a Kossuth utcai Gyógyfürdővel egy épülettömbben megva­lósíthatósági tanulmányterv rendelkezésre áll, mely a mai nemzetközi normák­nak, előírásoknak megfelelő korszerű, modern, régi épületegyütteshez igazodó komfortminősítésű gyógyszálló tervét tartalmazza. 4. Parkolóház: a gyógyszálló és gyógyfürdő üzemeltetéséhez szükséges parko­lási igények kielégítésére parkolóház létesítendő A projekt funkciócsoportjainak megvalósulása: 1. A folyamatban lévő fürdő beruházást Szarvas Város Önkormányzata valósítja meg. Befejezése 2004. év végére várható. 2. A gyógyászati technológia egyes alapelemeit Szarvas Város Önkormányzat valósítja meg, továbbá az önkormányzat pályázatokat nyújt be erre a célra. A társberuházó pályázati saját forrás biztosítására tegyen finanszírozási konstrukciós javaslatot, és további pályázatok benyújtását támogassa. Erre vonatkozóan az önkormányzat és a leendő társberuházó megállapodást köt. 3. A gyógyszállót társberuházó saját beruházásban, az ÁFÉSZ-től megvásárolt épületben, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő épületrészben valósítja meg, és azt a továbbiakban önállóan hasznosítja. (A társberuházó finanszí­rozza, üzemelteti és a saját tulajdonában marad.) 4. A gyógyszálló- és gyógyfürdőkomplexumhoz szükséges parkolási lehetőségek jelenleg nem biztosítottak. A belvárosi terület erre csak korlátozott lehetősé­get ad, ezért a létesítmény közelében parkolóház kialakítása indokolt. Terve­zése, megvalósítása, finanszírozása a leendő társberuházó feladata, amely saját tulajdona marad, s amelyet önállóan hasznosít. 5. A fürdő üzemeltetését a társberuházó vállalja, az önkormányzattal később kötött megállapodás alapján, biztosítva a helyi lakossági igények kielégítését is. A beruházás koordinációját a Szarvas Városterv Kft. látja el. A társberuházó ré­szére részletes információkat, terveket, dokumentációkat bocsát rendelkezésre Janurik György ügyvezető, 5540 Szarvas, Szabadság u. 32. Tel.: 66/216-606 Az ajánlatok beadásának helye és ideje: Polgármesteri Hivatal, Babák Mihály polgármester 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27. Határidő: 2003. november 30.

Next