Világgazdaság, 2004. március (36. évfolyam, 41/8800-62/8821. szám)
2004-03-08 / 46. (8805.) szám
2004. március 8., hétfő VILÁGGAZDASÁGI TÉRKÉP-BONYHÁD Vállalkozóbarát a helyi politika Potápi Árpád polgármester a kis- és középvállalatokat preferálja Vállalkozóbarát politikával és kedvező ingatlanárakkal várja Bonyhád a letelepülő cégeket. Elsősorban a könnyűipari kis- és középvállalkozásokra számítanak. Ám az idegenforgalom területén is kiaknázatlan lehetőségek vannak - vallja Potápi Árpád polgármester. MUNKATÁRSUNKTÓL ! Mit nyújt a város a betelepülő cégeknek? Kiemelkedő infrastruktúrával, szakképzett munkaerővel és kedvező ingatlanárakkal várjuk a befektetőket. Ipari park ugyan nincs Bonyhádon, viszont jól megközelíthető ipari területek találhatók a város keleti és nyugati részén. Vonzerő a város kedvező fekvése és a vállalkozóbarát politika. Igyekszünk rugalmasan kezelni a befektetőket, gyors ügyintézést biztosítunk, ami sokszor döntő. Ehhez megvan a megfelelő szakembergárdánk és a korszerű számítástechnikai rendszerünk. Mi jellemzi Bonyhád munkaerőpiacát? Közel 15 százalékos a munkanélküliségi ráta, kétszer annyi az állástalan, mint 2002 végén. A növekedés oka: a Salamander két ütemben kivonult a városból, és több mint ezer munkahelyet szüntetett meg. A cég az atomerőmű után a második legnagyobb foglalkoztató volt a megyében. Ezzel a lépéssel nemcsak az önkormányzat esett el jelentős bevételtől, de számos családot nehéz megélhetési körülmények közé sodort a cég. Milyen cégeket várnak? Mivel a könnyűipar, azon belül a cipő-, illetve textilipar több mint százéves hagyományra tekint vissza, és e területeken jól képzett szakembereink vannak, a könnyűipari cégek megtalálnák számításukat. Évtizedeken át sokan itt tanulták a cipőkészítési technológiát. Fa- és fémfeldolgozó cégeket is szívesen látnánk - ezen a területen sem okozna problémát a megfelelő, jól képzett munkaerő kiválasztása. Fontos, hogy a befektetők nemcsak a város, hanem a 35-40 ezer fős kistérség szabad munkaerő-állományára is „építhethetnek”. Leginkább az 50-100 fős kis- és közepes cégekre van szükség, mert ha egy vállalat kivonul vagy tönkremegy, azzal nem okoz rövid távon megoldhatatlan problémát a munkaerőpiacon. Milyen a város büdzséje? Költségvetésünknek mintegy 80 százalékát fordítjuk az intézményi rendszer működtetésére, így Egyre jobb életkörülményeket biztosító, gazdaságilag fejlett, rendezett városnak szeretném látni Bonyhádot a különböző fejlesztésekre 20 százalék jut. Az idei bevételünk mintegy 4,4 milliárd forint, a kiadások 4,8 milliárdot tesznek ki. A különbséget pályázati forrásokból kívánjuk pótolni. Helyi adókból várhatóan 234 millió forint folyik be az idén. Az intézményhálózat működtetéséhez nem veszünk fel hitelt. Beruházásokhoz viszont mintegy 150 milliót vettünk fel tavaly, nagyrészt a városháza rekonstrukciójára. Melyek a jelentősebb beruházások? A világítás korszerűsítését végeztük el tavaly. A beruházás keretében 11 intézmény díszkivilágítást kapott, egy kerékpárutat is kivilágítottunk, s felújítottuk a városházát. A mostani fejlesztések közül az egyik legfontosabb az új ivóvízbázis megteremtése. A beruházás közel 670 millió forintba kerül. Ebből 133 millió forint a város önrésze, a többit címzett állami támogatás fedezi. Az idén fejeződik be a szennyvízberuházás, ami 1,2 milliárd forint ráfordítást igényel. Az ISPA program keretében várhatóan még az idén elkezdődik a város határában egy regionális hulladéklerakó építése. Mit tesznek az idegenforgalom élénkítéséért? Néhány hónapja turisztikai referens dolgozik a városban, aki a kistérségi programokat koordinálja. Hamarosan egy Tourinform-iroda is nyílik. Az idegenforgalom területén számos kiaknázatlan lehetőség van: a 90-es évek elején próbafúrásokat végeztek a város délnyugati területén, s termálvízzé minősített 63 fokos meleg víz tört fel. A kutat egy 20 hektáros terület veszi körül, ami az önkormányzat tulajdona. A területre egy termálfürdő, illetve szabadidőközpont építését tervezi a város, de helyet kaphat egy szálloda is, s különböző kereskedelmi és szolgáltatóegységek. Az önkormányzatforrás híján a beruházást vállalkozói tőkéből szeretné megvalósítani. A területet és a kutat együtt értékesíti az önkormányzat. Mivel Budapest és Pécs között a tervezetthez hasonló fürdő nincs, az átutazó forgalmat is figyelembe véve a projekt jó befektetésnek ígérkezik. Pályáznak-e EU-s pénzre? A belváros rekonstrukciójára, a sétálóövezet kialakítására, illetve útfejlesztésre, új utak építésére pályázunk uniós forrásokra. Szeretnénk az erős belvárosi forgalmat a városon kívülre terelni. Milyennek szeretné látni a várost a ciklus végén? Egyre jobb életkörülményeket biztosító, gazdaságilag fejlett, rendezett, tiszta és virágos kis városnak szeretném látni néhány év múlva Bonyhádot, ahová érdemes turistaként ellátogatni, és ahol érdemes befektetni. Remélem, a fürdőberuházás is megvalósul, melynek hatására a jelenlegi látogatók száma megsokszorozódik. 37 éves, Bonyhádon született, ott is járt iskolába. 1991-ben szerezte diplomáját a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem szakát végezte el. 1993 óta tanít a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. 1998 óta a Tolna megyei III. számú választókörzet egyéni országgyűlési képviselője és a bonyhádi Fidesz csoport elnöke. 2000-től a parlament külügyi bizottságának is tagja. Nős, egy gyermek édesapja. Szabadidejében síel, lovagol, olvas. Színes programok A pihenni, szórakozni vágyók számtalan lehetőséget találnak Bonyhádon egész évben szabadidejük kellemes eltöltéséhez. Immáron többéves hagyományra tekint vissza a február végén megrendezendő farsangi felvonulás és busójárás, mely az itt élő németek legjelentősebb népszokása. Több évtizede minden február első szombatján rendezik meg a művelődési központban a székelybált. A rendezvényre az idén is több száz vendég érkezett. A bálon az Izményi Székely Hagyományőrző Együttes és a Bonyhádi Székely Kör Kórusa is fellépett. Az izményiek bukovinai székely szokásokat elevenítettek fel a színpadon. A műsort a farsang végét, húsvét közeledtét jelző játékkal zárták. Az idén augusztus 6-8. között rendezik meg a Bukovinai találkozások című nemzetközi folklórfesztivált. A több ezer főt vonzó rendezvényen hagyományőrző csoportok lépnek fel, néptáncbemutatókat és népzenei koncerteket, előadásokat tartanak. A bukovinai fesztivált egyébként nemcsak Bonyhádon, hanem Lengyelországban, Romániában, illetve Ukrajnában is megrendezik minden évben. Évről évre több látogatót vonz a bonyhádi „tarka fesztivál”, amit az idén augusztus 13-14- én tartanak. A vöröstarka szarvasmarhát ugyanis Bonyhádon tenyésztették ki, és a bécsi kiállításon 1890-ben önálló fajtának fogadták el. Itt található a törzsállomány is. A fesztiválon hagyományosan ökörsütést rendeznek, este pedig különböző civil szervezetek és baráti társaságok bográcsban szarvasmarhából készült ételeket főznek. Tavaly nyáron több mint száz bográcsban főztek - az attrakcióra közel tízezer látogató volt kíváncsi. Ezenkívül különböző könnyűzenei programokkal, koncertekkel, illetve táncbemutatókkal várják a vendégeket. A tenyésztők ilyenkor országos konferenciát is tartanak. Októberben szüreti mulatság és borkóstolás várja az idelátogatókat. A városban és környékén ugyanis sokan foglalkoznak szőlő- és bortermeléssel, jó minőségű fehér- és vörösborokat termelnek. (VG) Egy cég sok feladattal A 70 főt foglalkoztató Bonycom éves árbevétele mintegy 243 millió forint - tájékoztatta lapunkat Hübner József, a társaság ügyvezető igazgatója. A viszonylag alacsony közüzemi díjak (a vízdíj 154, csatornadíj 165 forint/köbméter) ellenére tavaly A BONYCOM BONYHÁDI Közüzemi Kft.-t Bonyhád város önkormányzata és a Colonia Alapítvány alapította 98, illetve 2 százalékos tulajdonrésszel, 226 millió forintos törzstőkével. A társaság feladatai közé tartozik az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -tiszííás, települési hulladékgyűjtés, zöldterület-fenntartás, köztisztasági és hóeltakarítási munkák, ingatlankezelés, köztemetők fenntartása és építési munkák. 55 millió forint értékű beruházást valósítottak meg. Ehhez pályázati forrást is igénybe vettek. Új csatornatisztító gépkocsit, szennyvízszippantó gépkocsit, közterület-fenntartáshoz traktort, hótoló-sószóró-fűnyíró kistraktorokat, készenléti tehergépkocsit vásároltak. Fontos beruházások fejeződnek be az idén, nagyrészt állami támogatásból. A veszélyeztetett vízbázis kiváltására 12 mély fúrású kút, 2 víztisztító telep épül 3300 köbméter/nap kapacitással, 669 millió forint értéken. Befejeződik Rakasd, Nagymányok és Kismányok szennyvízcsatornázása, amely mintegy 1,2 milliárd forintba kerül. A tisztítóműben durván 80 millió forint értékű fejlesztést kell végezni, a tisztított szennyvíz napi 1400-ról 2000 köbméterre nő. A kft. kezeli a város tulajdonában álló 183 bérlakást és 104 egyéb bérleményt is. Hasznos területük 18 000 négyzetméternyi, amelyen évente 5-12-szer kell kaszálni. Az alacsony keretösszeg mellett csak keresztfinanszírozással tudják a szükséges célgépeket biztosítani. Hó és jég esetén 49 kilométernyi városi úthálózat és 7500 négyzetméter járda tisztítását és szórását kell elvégezni. Ennek költségei az idén (pedig enyhe volt a tél) így is megközelítik a 4 millió forintot. (VG) Egy boros cég, amely tavaly is növelte kivitelét MUNKATÁRSUNKTÓL Az országosan csökkenő borexport ellenére a bonyhádi székhelyű Danubiana Borkereskedő és Termelő Rt. kivitele nem csökkent. Az évi 3,5 milliárd forintos forgalmat bonyolító társaság évente mintegy 140 ezer hektoliter bort exportál, és több mint ezer kistermelőtől vásárol szőlőt - tudtuk meg Schmidt Győzőtől, a cég vezetőjétől. A Danubiana Rt. legnagyobb piaca Németország, emellett Angliába és a skandináv országokba is szállítanak magyar borokat. Az elmúlt évben összesen 138 ezer hektoliter bort adtak el külföldön, míg Magyarországon 450 ezer palackot értékesítettek. A 100 százalékban német tulajdonú cég kezdetben csak exporttal foglalkozott, különböző helyekről vásárolta fel a borokat, melyeket külföldre szállított. Később, 1993-tól már bérmunkában dolgoztatták fel a szőlőt a komáromi és móri állami gazdaságnál. Majd a továbblépéshez saját üzemet kívánt létesíteni a cég. Ehhez a volt Domoszlói Állami Gazdaság privatizált gyöngyösi telepét vásárolták meg. Az akkor évi 7 ezer tonna szőlő feldolgozására alkalmas pincészetet a legújabb nyugati technológiával szerelték fel, növelve ezzel a minőséget és a kapacitást. Az elkészült borok palackozását 1996-tól már itt végzik - előtte a borokat tartálykocsikban exportálták. Még abban az évben további újításként mintegy 280 hektár szőlőültetvényt is vásárolt a társaság. A fejlesztéseket 1997-ben folytatták. Három hónap alatt elkészült a második feldolgozó Bonyhádon. Azért választották ezt a térséget, mert a jó minőségű dunántúli fehér- és vörösborok forgalmazását is folytatni kívánták a mátraaljai borok mellett, de már nem bérmunkában, hanem saját üzemben. Itt évente 6-8 ezer tonna szőlőt CÉG EGY DANUBIANA BORKERESKEDELMI ÉS TERMELŐ BT. »alapítás éve: 1990 »foglalkoztatottak száma: 93 fő » éves forgalom: 3,5 milliárd Ft »tavalyi borexport: 138 ezer hektoliter Forrás: VG-gyűjtés dolgoznak fel. A bonyhádi telephelytől nem messze, 1999- ben mintegy 40 hektárnyi szőlőt telepítettek, elsősorban a környéken ritka fajtákból, jó minőségű francia szaporítóanyagból. Míg a cég profiljában eddig elsősorban a fehérborok szerepeltek, a vörösöket készen vásárolták, és saját palackozás után értékesítették. Az új, Bonyhád környéki telepítésekkel (pinot noir, merlot és cabernet sauvignon) ez megváltozott. Közben a bonyhádi pincészet kibővítése is megkezdődött az új technológiai elvárásoknak megfelelően, így 2000-től a társaság már saját maga állítja elő vörösborait. Ma már a bonyhádi pincészetben mintegy 75 ezer hektoliter bort tárolnak. VG-Musztrápó Gyűjtik a szőlőt exportra Bonyhádon Korszerűsödő Fűtőmű Kft. Mintegy 270 millió forintos korszerűsítést hajtott végre tavaly a Fűtőmű Kft., mely a beruházással megvalósította a város valamennyi lakásában a mérés szerinti elszámolást. Mivel az önkormányzat tulajdonában lévő, 20 főt foglalkozó s A HETVENES-NYOLCVANAS évek tömeges lakásépítése, az új technológia megkövetelte a központi hőszolgáltatást, s a település vezetése 1977-ben döntött a távhőszolgáltatás kiépítéséről. A bonyhádi távhőszolgáltatás a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalathoz tartozott, majd a privatizációs folyamatok során a város képviselőtestülete 1992-ben egy önálló céget alapított. Ekkor jött létre a Fűtőmű Kft. Ható cégnek a fejlesztések végrehajtásához nem volt elegendő saját forrása, pályázat útján 2000-ben egy energiahatékonysági szolgáltatási szerződést kötött operatív lízing alapján a Honeywell Esco Magyarország Rt.-vel - mondta el Bölcsföldi Árpád ügyvezető igazgató. Minden lakásban, hőközpontban és fűtőműben, s 14 egyedi hőszolgáltatásos önkormányzati intézményben korszerűsítést hajtottak végre. Az operatív szerződést hét évre kötötték, a hőszolgáltatások irányítására és ellenőrzésére távfelügyeleti rendszert építettek ki. Befektetői alapon kiírt pályázattal a társaság 2002-ben a Kipcalor Energetikai Kft.-vel, a pályázat nyertesével gázmotoros beruházást valósított meg a Fáy lakótelepen. Ezt sikerült nagyon rövid idő alatt, jó minőségben befejezni: a szerződést 2002. márciusban írták alá a Kipcalor Kft.-vel, és augusztusban megkezdődött az erőmű próbaüzeme. A beruházás előkészítése, illetve megvalósítása során ismert feltételek azonban időközben megváltoztak. A földgáz és villamos energia árának drágulása kedvezőtlenül hatott a gázmotorok üzemeltetésére - tette hozzá az ügyvezető. Ezért a kiszámított megtérülési idő kitolódik, és veszteség éri a távhőszolgáltatókat. (VG)