Világgazdaság, 2004. május (36. évfolyam, 84/8843-103/8862. szám)
2004-05-03 / 84. (8843.) szám
2004. május 3., hétfő VILÁGGAZDASÁG 3 __EU -CSATLAKOZÁS Többezernyi különféle rendezvény ünnepelte az EU tíz új tagállammal való kibővítését a hét végén Magyarországon, a régi és az új tagállamokban. Az összefogás és a konszenzus fontossága mellett a négy parlamenti párt mindegyikének elnöke kiállt egy szombati televíziós műsorban. VG-ÖSSZEFOGLALÓ „A mai naptól Magyarország az Európai Unió tagja. Ezzel hazánk - a ,kompország’, ahogyan Ady nevezte - végképp kiköt a nyugati parton” - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök szombaton az EU-csatlakozás tiszteletére tartott ünnepségen, a budavári Sándor-palotában. „Olyan országban szeretnénk élni, amely a mai, fejlett Európában uralkodó elvek és értékek jegyében működik. Ebben számíthatunk az Európai Unió támogatására, az azonban a mi felelősségünk, hogy mire jutunk például a szegénység, a családok és az aggasztó demográfiai helyzet, az egészségügy, az agrártársadalom, a környezet, az oktatás és a nevelés hosszú távú gondjainak oldásában” - mondta az államfő. Medgyessy Péter miniszterelnök szerint a szombati bővüléssel lendületbe jön majd az Európai Unió. A kormányfő a Welt am Sonntag című német lapnak nyilatkozott, állásfoglalását az EU-taggá vált többi kilenc ország miniszterelnökének nyilatkozatával együtt közölte a vasárnapi lap. A tízes csoport felvétele az EU-ba a kölcsönös előnyök elvén nyugszik - hangsúlyozta Medgyessy, s kifejtette: sokkal nagyobb lesz a belső piac, az új EU-tagországokban a gazdasági növekedés már jó ideje 1,5-2,0 százalékkal meghaladja az EU- átlagot, egyedül ez a körülmény javítja az unió növekedési esélyeit. Az új tagállamok javítanak az EU demográfiai helyzetén is, a demográfiai helyzet beruházásokat vonz az új EU-országokba, s ebből az unió mint egész hasznot húz. A kutatási és fejlesztési kapacitások jobb kihasználásával javul majd a helyzet innovációs területen, bővül az EU- ban felhalmozott tudásanyag. Az unió a magyar nemzetgazdaság számára nem öncél, hanem eszköz ahhoz, hogy Magyarország modern európai országgá váljon, amelynek polgárai végre egyszer olyan mértékben részesednek majd az európai jólétből, amilyen arányban ahhoz hozzá tudnak járulni - mondta Medgyessy. Orbán Viktor Fidesz-elnök egy szombati tévéműsornak Dublinből telefonon a legfontosabbnak, „ahol össze kell adni a tudásunkat (...), ahol jó szándékra meg együttműködésre van szükség”, annak a képességnek a növelését nevezte, „hogy jó pályázatokat tudjunk beadni, ahhoz magyar forrásokat tudjunk rendelni, és nyerni tudjunk Brüsszelben”. Hozzátette: szükségesnek tartja a „csekély mértékű magyar források koncentrálását”. A régi tagállamok központi ünnepségét Dublinban mintegy 700, zömében fiatal randalírozó próbálta megzavarni - jelentette a Netzeitung. Csoportjuk súlyos összetűzésbe keveredett a rendőrséggel, utóbbi vízágyúkat is bevetett, 25 demonstrálót őrizetbe vettek. Romano Prodi európai bizottsági elnök a bővítést méltatva azt mondta, hogy az európai országok csak akkor őrizhetik meg függetlenségüket, ha egységesek maradnak. Prodi azon meggyőződésének is hangot adott, hogy nem a mostani az unió utolsó bővítése, további országok csatlakozása várható. ★ ★ ★ Kompország végleg kikötött Mádl Ferenc Romano Prodi Rejtély az euróbevezetés dátuma MUNKATÁRSUNKTÓL Továbbra is rejtély, mit gondol a kormány az euró bevezetésének ideális időpontjáról. Csütörtök késő este, Draskovics Tibor pénzügyminiszter egy tévéműsorban a 2010. esztendőt nevezte valószínűbb időpontnak, újabb fejtörést adva a piaci szereplőknek arról, hogy vajon milyen makrogazdasági pálya vár hazánkra a következő években. Ez a kijelentés nagyjából az idén a harmadik-negyedik forgatókönyv azzal kapcsolatban, hogy milyen stratégiát választ a kormány. Mint ismert, 2004 elején kiderült, hogy a kormány "neva vállalja a 2008-as euróbevezetés reálgazdasági áldozatainak politikai kockázatait, és egy - később pontosan megnevezendő - 2009-2010-es céldátum mellett tett hitet. Mivel a pontosításra nem került sor, a piacban lassan kialakult az a vélemény, hogy a kormány nem is nevez meg konkrét időpontot. Ebben van ráció, hiszen a gyenge hitelesség és a korábban meghiúsuló céldátumok miatt az időpont várakozásokat befolyásoló jellege amúgy is gyenge, viszont az újabb kudarc tovább erodálná a gazdaságpolitika iránti bizalmat. Ennek ellenére az elmúlt hetekben több politikustól, illetve a kormányhoz közel álló közgazdászoktól hallhattunk olyan véleményt, mely szerint 2009 lenne az optimális dátum, amely felvetette az újabb „konszenzus” kialakulásának lehetőségét. Ehhez képest a múlt heti, 2010-es csatlakozást valószínűsítő bejelentés már ezt is túlhaladottá teszi. A legvalószínűbbnek jelenleg az látszik, hogy a kormány nem tudja, mikorra lesz képes teljesíteni a belépéshez szükséges kritériumokat. Az erős választási ciklikusságot is figyelembe véve a 2007-es, illetve 2008-as referencia időszak (2009-es, illetve 2010-es csatlakozás függvényében) elfogadható lehet, hiszen a választások utáni esztendők jobban kedveznek egy következetes gazdaságpolitikának, mint a voksolást közvetlenül megelőző időszak. A 2010-es esztendő mellett szólhat az politikai érv is, hogy ha 2005-2006-ban a kormányzat ismét a lovak közé dobja a gyeplőt, akkor egy év nem lesz elég a konszolidációra. Amennyiben ez a gondolat mozgatja a politikát, akkor feltehető, hogy az újabb országgyűlési választás megint erősen próbára teszi majd a magyar gazdaságot. (MI) Draskovics Tibor Schröder kétsebességes Európára számít Chirac: lépjen ki, aki elveti az alkotmányt VG-ÖSSZEFOGLALÓ A 25 tagú Európában nehezebbé válhat a döntéshozatal - figyelmeztetett Gerhard Schröder a Handelsblattnak adott interjújában. Amennyiben egyes országok vétóján bukik meg egy javaslat, tudni fogjuk, mit kell tenni - utalt a német kancellár arra a lehetőségre, hogy az integrációt egy kisebb „magcsoporttal” lehetne előmozdítani. Joschka Fischer külügyminiszter egyébként a minap a kétsebességes Európa koncepciója ellen szólalt fel. A csatlakozók tisztességtelen adóverseny elé állítják Németországot, ezért harmonizációra van szükség ezen a területen is. „Adóversenyt akarunk, de az adódömpinget el kell hogy utasítsuk” - hangsúlyozta ismételten a kancellár, annak ellenére, hogy a „hat bölcs” becenevet viselő gazdaságkutató intézetek a múlt héten közzétett közös jelentésükben rávilágítottak: a csatlakozó országokban tapasztalható alacsony nyereségadókulcs nem tekinthető tisztességtelen versenyelőnynek (VG, 2004. április 29., 2. oldal). Ismét felvetette Schröder azt a lehetőséget, hogy amennyiben a csatlakozók alacsonyan tartják az adókat, megbeszéléseket kezdeményez az EU-támogatások szintjéről. A közös külpolitikáról sokkal pozitívabban nyilatkozott a kancellár, úgy véli, minél hamarabb szükség van az egységes kül- és biztonságpolitika erősítésére. Az alkotmány elfogadása sikeres lesz majd a júniusi EU-csúcson, véli Schröder. Azzal kapcsolatban azonban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mi történik, ha valamely ország nem ratifikálja azt. Ez egy teoretikus felvetés - hárította el a kérdést. S AZ EU-TÁMOGATÁSOK csökkentésével fenyegette meg az alacsony társasági adókulcsot alkalmazó csatlakozó országokat Wolfgang Clement. A német gazdasági miniszter a Financial Times Deutschlandnak elmondta: elfogadhatatlan az, hogy „kvázi Németországon kívüli alacsony adórendszereket finanszírozzunk”. Günter Verheugen bővítési biztos szerint azonban a belépők alacsony adószintje előmozdítja az adóreformokat a régi tagállamokban. VG-ÖSSZEFOGLALÓ Jacques Chirac francia köztársasági elnök helyesli a „baráti nyomásgyakorlást” azokra az országokra, amelyeknek nem sikerül ratifikálni az európai alkotmányos szerződést két éven belül annak aláírása után. A brit referendum potenciális „nem” eredménye alapján a francia politikus arra a következtetésre jutott, hogy ezeket az országokat az EU „elhagyására” kellene kényszeríteni, mert útját állják annak, hogy a többiek akaratukat érvényesítsék - tudósít a Financial Times. Utóbb Chirac szóvivője azzal magyarázta az elnök állásfoglalását, hogy csak arra a javaslatra reagált, amely szerint az Európa Tanácsnak kellene szabályoznia az eljárást arra az esetre, ha az államok négyötöde jóváhagyja az új alkotmányt, ám egy kisebbség elutasítja azt. Megfigyelők a brit miniszterelnöknek címzett „agresszív válasznak” tudják be Chirac szavait. Tony Blair - sokak szerint meglepő fordulattal - a közelmúltban népszavazást ígért a brit választóknak az új európai alkotmányról (VG, 2004. április 22., 7. oldal), s kilátásba helyezte, hogy ha „nem” lenne a referendum végeredménye, tárgyalásokat kezdeményez az uniós partnerekkel a megoldásról. Chirac szavai most azt jelzik, hogy bonyolultak lennének ezek a tárgyalások - idézi a Financial Times Blair kormányfő hivatali stábjának egyik tisztviselőjét. Egy brit diplomata hipotetikusnak értékeli Chirac verzióját az EU „elhagyására”, szerinte aligha tör utat magának ez az elgondolás. Brüsszelben mindeközben az az álláspont tartja magát, hogy ha elsőre nemmel szavaznak valamely tagállamban, akkor egy második népszavazást kellene rendezni, ahogy tették ezt 2001-ben Írországban, a nizzai szerződésről tartott referendum esetében. Jacques Chirac Kisebb bér is elég a bővítés után A dánok egyharmada attól tart, hogy az EU bővítése után nőni fog a munkanélküliségi ráta - derül ki a Politiken című lap által közölt felmérésből. Ugyanekkora azoknak az aránya, akik fizetésük csökkentését is hajlandóak lennének tudomásul venni azért, hogy megmaradjon az állásuk. Erre már volt példa: az SAS légitársaság telefonos eladási ügyintézői nemrég beleegyeztek bérük tízszázalékos csökkentésébe, miután közölték velük, hogy e nélkül a balti országokba telepítik ki a részleget. Ott ugyanis egy hasonló munkavállaló csupán felét keresi a dániai fizetésnek. Hans Jensen, a dán szakszervezeti szövetség elnöke sokkolónak nevezte a felmérés eredményeit. Dániának szerinte nem a fizetések szintjével kellene versenyeznie a kibővült Európában, hiszen az áruk és szolgáltatások szabad mozgása esetén ez hosszabb távon nem járható út. Inkább a minőségben, a tartalomban és a termékek folyamatos megújításában kell élen járni - idézi a szakszervezeti vezető nyilatkozatát a koppenhágai lap. (VG) RÖVIDEN Patten lehet Prodi utóda? Chris Patten külkapcsolatokért felelős európai bizottsági tag határozottan cáfolta, hogy neve felmerült volna a bizottság elnöki posztjára esélyes jelöltek között. „Senki nem kért fel eddig” - hangsúlyozta a biztos a BBC egyik rádióműsorának. Azonban hozzátette: „Meglehetősen arrogáns lenne azt mondani, hogy semmilyen körülmények között nem fogadnék el egy esetleges felkérést, de nagyon sok győzködésre lenne szükségem.” Előzetesen Valéry Giscard d’Estaing volt konventelnök a Financial Timesnak azt mondta, szerinte Patten „nagyon jó személy lenne erre a posztra, megvan a tehetsége, a nézetei és a politikai pozíciója is ahhoz, hogy jó elnök legyen”. (EUpolitix, Financial Times) Segítőtárs a pályázóknak Hasznos segítőtárs lehet az európai uniós támogatások megszerzésében a Magyar Pályázati Szemle. A lap mától 50 ezer példányban havonta jelenik meg az Országos Pályázati Központ szolgáltatásainak részeként, s alapvető feladatának tekinti, hogy minden hónap elején áttekintést adjon a gazdálkodószervezetek, meghatározóan a versenyszféra (kisebb részben a költségvetési szervek és intézmények) számára elérhető pályázatokról. Összefoglalja az idén eddig kiírt pályázatokat a vállalkozásfejlesztés, foglalkoztatás, infrastruktúra-fejlesztés, technológia-korszerűsítés, környezetvédelem, turisztika és vidékfejlesztés témakörében. A kiadó egyidejűleg azt is bejelenti, hogy a szemle szolgáltatási köre hamarosan tovább bővül: júniustól köztik a pályázatokhoz társulni igyekvő pénzintézetek ajánlatait is. (VG) Nincs menedékjog az új EU-tagok polgárainak A brit belügyminisztérium kétezer-ötszáz menedékjogra várót szólított fel lakhelye elhagyására, arra hivatkozva, hogy ők az új EU-tagok állampolgárai. A menedékkérőknek jelentős részük magyar, cseh, szlovák és lengyel roma, akik azért hagyták el hazájukat, mert úgy érezték, üldözik őket - május 1-jén hivatalosan el kellett hagyniuk a menekülteknek fenntartott szállásokat. A belügyminisztérium szóvivője szerint a helyi hatóságoknak lehetőségük van átmeneti szállást biztosítani a rendkívüli körülmények között élő családok számára. (BBC) Brüsszel nem veszi le szemét a belépőkről VG-ÖSSZEFOGLALÓ Az új tagállamok teljesítményét az EU-nak továbbra is élénk figyelemmel kell kísérnie, fenntartva a nyomást azokon a területeken, amelyekkel kapcsolatban Brüsszelnek még fenntartásai vannak - jelentette ki Eneko Landaburu, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős főigazgatója, aki 1999 és 2003 között a csatlakozási tárgyalások főtárgyalója volt a bizottság részéről. Landaburu a vágóhidak példáját emelte ki, hangsúlyozva, hogy amennyiben azok az új tagállamokban nem az uniós elvárásoknak megfelelően működnek, akkor Brüsszel megtiltja számukra az uniós exportot. A főigazgató azt is jelezte, hogy ha az új tagok a strukturális alapokat nem megfelelően használják fel, akkor támogatásoktól esnek majd el - írja az EUobserver. A brüsszeli aggodalmak sorában említette Landaburu a csatlakozóknak a külső határok ellenőrzésére irányuló képességét is. Ezen a területen az EU-nak továbbra is segítenie kell az új tagállamokat - szögezte le a főigazgató. A csatlakozási tárgyalásokra visszaemlékezve az egykori főtárgyaló azt mondta, hogy a tízek közül Lengyelország tárgyalt a legkeményebben. A lengyelek „nem fejlesztették még ki a kompromisszum kultúráját” - fogalmazott, felidézve az előkészületeket a 2002. decemberi, koppenhágai csúcstalálkozóra, amikor két héttel az esemény előtt Varsó váratlanul új követelésekkel állt elő. Azt is elismerte azonban, hogy az EU nem volt elég nagylelkű a pénzügyi csomaggal. A jövőt illetően Landaburu úgy vélekedik, hogy a bővítésnek komoly hatása lesz az EU működésére. A főigazgató szerint lehetetlen lesz 27 vagy 30 ország megegyezésére várni ahhoz, hogy előre lehessen lépni kulcsfontosságú területeken. „Ezért lesz valószínűleg szükség egy magcsoportra vagy úttörőkre” - mondta, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a haladni nem akaró országok a többieket is akadályozzák. Landaburu szerint ugyanakkor a nagyobb tagállamoknak továbbra is saját külpolitikára lesz szükségük, az alkotmány életbelépését követően is.