Világgazdaság, 2005. október (37. évfolyam, 192/9204-211/9223. szám)

2005-10-10 / 197. (9209.) szám

8 VILÁGGAZDASÁG 2005. október 10., hétfő VÁLLALATOK ÉS PIACOK Eladó Magyarország tengeri kapuja MUN­KATÁRSAINKTÓL Jövő márciusra privatizáció­éretté válhat a hamburgi tenge­ri kikötő egy részét üzemeltető HHLA - írja a cég igazgatósági elnökére, Klaus-Dieter Petersre hivatkozva a Financial Times Deutschland. A céldátum ere­detileg 2007 volt, ám a társaság szerkezeti átalakítása a terve­zettnél jobban halad. A HHLA jelenleg Hamburg város száz­* Húszlábas konténeregységre átszámítva, százalékos tulajdonában van; a tervek szerint 49,9 százalékot adnának el a tőzsdén vagy pénzügyi, esetleg stratégiai be­fektetőknek. A várost irányító testület félmilliárd eurós bevé­telt remél az ügylettől. A befolyó összeget az évi 114,5 millió tonna árut fogadó kikötő fejlesztésére kívánják fordítani. A pénzre nagy szük­sége lesz a HHLA-nak, amely 2013-ig csaknem egymilliárd eurót akar modernizációra köl­teni. Ebből egyedül az új konté­nerterminál építése 800 millió eurót tesz ki. A fejlesztések fi­nanszírozásához a HHLA maga is hozzá szeretne járulni, ha kell, akár hitel felvételével is. A társaságnak az utóbbi három évben nagyon jól megy: a 2003- as 9,3 millió eurós nettó nyere­ség tavaly 50 millióra ugrott, az idei évre pedig 60 millió várha­tó. A háttérben a nemzetközi kereskedelmi boom áll, ame­lyet az is jelez, hogy az idén 12- 14 százalékkal, közel ötmillióra emelkedhet a HHLA konténer­­forgalma. A Hamburg kikötőjét érintő magyar export és import össze­ge az elmúlt évben már megha­ladta az egymillió tonnát, míg 1992-ben még csupán 100 ezer tonna körül volt - mondta el la­punknak Péchy László, a ham­burgi kikötő budapesti képvise­letének vezetője. A forgalom több mint 90 százaléka vasúton bonyolódik, konténerszállító irányvonatokkal. A régiónkban érkező árukat Hamburgban rakják ki a hajóstársaságok, ezért magyar szempontból ez lett a legfontosabb kikötő, noha 1992-ben még Bremenhavennel azonos nagyságrendű volt a magyar áruforgalom. A hamburgi magyar import­export konténerforgalom a húszlábas nemzetközi egység­re, a TEU-ra átszámítva tavaly megközelítette a 95 ezret, en­nek mintegy kétharmadát - a jórészt távol-keleti - import tet­te ki. A magyar külkereskede­lem hamburgi konténerforgal­ma évről évre több mint 10 szá­zalékkal bővül, s az összforga­lom az idén is hasonló nagy­ságrenddel haladja meg a tava­lyit - emelte ki Péchy László. A kikötőn áthaladó exportunk je­lentős része gép- és vegyipari termék, ugyanakkor az élelmi­szer-kivitel csökkenőben van. A behozatalt az elektronikai cikkek vezetik a textil- és gép­ipari termékek, bőráruk, kávé és kakaó előtt.­ ­ KÜLFÖLDI KONTÉNERFORGALOM Forrás: a hamburgi kikötő budapesti képviselete (2004, ezer TEU*) Hamburg 95 Koper 46 Bremenhaven 30 I .íss:I,I­I ,s5. aV Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Hungarian Privatization and State Holding Company PÁLYÁZATI FELHÍVÁS mm Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: Kiíró vagy ÁPV Rt.) (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.), az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a további­akban: Törvény) alapján, nyilvános egyfordulós pályázatot hirdet a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft. (7622 Pécs, Jogász u. 4., cégjegyzékszáma: 02-09-062193, a továbbiakban: Társaság) állami tulajdonban levő üzletrészének megvásárlására. A Társaság jegyzett tőkéje (2004. december 31.): 126 480 ezer Ft A Társaság saját tőkéje (2004. december 31.): 285 272 ezer Ft Az üzletrészek megoszlása: Tagok Üzletrész névértékének összege (Ft) Tulajdoni hányad (%) Szavazati arány (%) ÁPV Rt. 46 040 000 36,40 36,40 MRP 67 910 000 53,69 53,69 Önkormányzat 7 880 000 6,23 6,23 25 dolgozó 4 650 000 3,68 3,68 összesen 126 480 000 100,00 100,00 Pályázni - a pályázat eredményessége esetén, a Társaság taggyűlése által hozott, az ÁPV Rt. tulajdonában lévő tel­jes üzletrészt felosztó érvényes határozattal létrejövő - a Társaság törzstőkéjének 36,4%-t megtestesítő, mindössze­sen 46 040 000 Ft, azaz Negyvenhatmillió-negyvenezer forint törzsbetéten alapuló üzletrész (a továbbiakban: Üzletrész) megvásárlásra lehet. Az ÁPV Rt. eladási szándéka az Üzletrész tekintetében egységes és oszthatatlan. 1. A pályázatokat a megjelölt címre zárt, cégjelzés nélküli borítékban 7 példányban magyar nyelven kell benyúj­tani. Külföldi pályázó a magyar nyelvű példány mellett angol nyelven is benyújthatja ajánlatát, azonban ez eset­ben is a magyar nyelvű példány az irányadó. Az ajánlatokat a nyitva álló határidőben közjegyző jelenlétében személyesen vagy meghatalmazott útján kell leadni. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „PÁLYÁZAT - Pécsi Geodéziai és Térképészeti Kft.” 2. Az ajánlattevő köteles az eredeti példányt megjelölni „EREDETI” felírással. Ha a pályázó ezt elmulasztja, kiíró választ egyet a beérkezett példányok közül, ami a továbbiakban az eredeti példány funkcióját tölti be. Ha a példányok között eltérés adódik, az így megjelölt ajánlatban foglaltak az irányadók. 3. A pályázat benyújtásának határideje: A pályázat beadásának helye: 2005. november 14. 13-14 óráig. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. hivatalos helyisége (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) szerzett kárpótlási jegyet használhat fel a társasági részesedés megvásárlása során. A kárpótlási jegyet 174,2-on veszi figyelembe a kiíró. 5. Az értékesítés további feltételeit és követelményrendszerét a Részletes pályázati kiírás tartalmazza. 6. A részvétel feltétele az ajánlat benyújtásának határidejétől számított 120 (százhúsz) napi időtartamra vállalt ajánlati kötöttség. 7. Az ajánlattevőnek vételi szándéka bizonyítására ajánlati biztosítékként 8 000 000 Ft-ot, azaz Nyolcmillió Ft-ot, a pályázat benyújtásának határidejéig beérkezően be kell fizetnie, illetve átutalnia az ÁPV Rt. által az MKB Rt.-nél az ajánlati biztosíték fogadására nyitott és a részletes pályázati kiírásban megjelölt számlára. A Kiíró ezzel az összeggel az ajánlati biztosíték kezelésének szabályai alapján rendelkezik. 8. Az értékelést követően a végső döntést a Kiíró hozza meg. A Kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa, illetve a pályázati felhívást a Részletes pályázati kiírás szerint visszavonja vagy módosítsa. 9. A jelen pályázati felhívás elválaszthatatlan részét képezi a Részletes pályázati kiírás és a Társaság által készített, az ajánlat szempontjából lényeges főbb gazdasági adatokat tartalmazó részletes tájékoztató. 10. A pályázatok benyújtásának elengedhetetlen feltétele a részletes pályázati kiírást is tartalmazó részletes aján­lati anyag 100 000 Ft-ért történő megvásárlása titkossági nyilatkozat aláírása ellenében. A Tájékoztatót az ÁPV Rt. Ügyfélszolgálatán (1133 Budapest, Újpesti rakpart 31-33.) lehet megvásárolni 2005. október 11. és 2005. november 11. között, munkanapokon 8-16 óráig, pénteken 8-14 óráig. A pályázati anyag vételárát kizárólag átutalással, vagy csekken történő befizetéssel kell teljesíteni az ÁPV Rt. bankszámlájára az alábbiak szerint MNB 19017004-0112022002602008 számú bankszámla. 1­­.Az ajánlati anyagot a pályázónak (konzorciumnál valamely tagnak) személyesen vagy meghatalmazottja útján közvetlenül a kiírótól kell megvásárolnia, amelynek tényét a megvásárló bankszámláját vezető hitelintézet által ellátott, és bélyegzővel ellátott terhelési bizonylat, vagy postai bélyegzővel ellátott befizetési csekkszelvényt igazolja. A meghatalmazott köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét. A meghatalmazás meglétét az Ügyfélszolgálat ellenőrzi. 12.A pályázat meghirdetésétől kezdve a pályázatról, valamint a társaság főbb adatairól és jellemzőiről információk beszerezhetők. 4. A vételár legfeljebb 10°/6-ára a pályázó kárpótlási jegyben tehet ajánlatot. Külföldi kizárólag saját jogon www.aport.hu Koleszár István ügyvezető igazgató Telefon: 237-4104 Fax: 2374149 Komor István portfolió menedzser Telefon: 2374104 Fax: 2374149 Elit márkák a diszkontokban Új értékesítési csatornákkal próbálkoznak a márkás terméket gyártók Kívánatos partnerré váltak az elmúlt években a koráb­ban megvetett diszkontlán­cok az élelmiszer-ipari már­kás termékeket gyártók szá­mára Európa-szerte. A folya­mat hátterében a rendkívül éles piaci verseny és a disz­kontláncok erősödése húzó­dik meg. MUNKATÁRSAINKTÓL Jelentősen átrendeződtek az erőviszonyok az elmúlt évek­ben a nyugat-európai élelmi­szer-kiskereskedelemben, az egykoron igencsak megvetett diszkontláncok ma már kívána­tos partnernek számítanak a márkás termékeket gyártók szemében. A változások élén az egyik legnagyobb nyugat­európai piac, vagyis Németor­szág jár, ahol a napokban az Aldi keménydiszkontlánc és a Ferrero páneurópai édesség­gyártó kötött korábban elkép­zelhetetlennek számító együtt­működést - írja a Financial Times Deutschland. A két tár­saság közötti egyezség értel­mében a közeljövőben hét Ferrero-márka is kapható lesz az Aldi üzleteiben, hosszabb távon pedig további termékek­kel bővülhet a német diszkont­lánc palettája. Nem a Ferrero ugyanakkor az első magas presztízsű édes­séggyártó vállalkozás, amely er­re a váratlan lépésre szánja el magát: pár hete az ugyancsak presztízs termékeket gyártó svájci Lindt a Plus diszkontlánc boltjaiban jelent meg. Igaz, a csokoládégyártó rögtön közölte: a Plust nem tartja keménydisz­kontnak, ráadásul az üzletháló­zat tartja magát a szerződésben rögzített árajánlatukhoz. Igaz, nem élelmiszer-ipari profilú cég, de ugyanezen az úton jár a Nivea krémcsaládot gyártó német Beiersdorf is, amelynek immáron 18 terméke kapható a Lidl keménydisz­kontlánc boltjaiban. A társaság a Lindthez hasonlóan azzal ér­vel, hogy a Lidl tartja az általuk megszabott árakat, így nem fe­nyeget számára márkahígulási veszély. A piacon jelenleg elindult fo­lyamat kettős gyökerű: egyrészt a kőkemény verseny miatt a nyugat-európai élelmiszeripar válságidőszakát éli, másrészt a nemzetközi szinten is erőtelje­sen terjeszkedő diszkontláncok évről évre nagyobb szeletet ha­sítanak ki maguknak az élelmi­szer-kiskereskedelmi piacból. A szóban forgó tendencia hátteré­ben a fogyasztók egyre növekvő ártudatossága áll, ez az olcsó, de még minőségi termékek irá­nyába hajtja a piaci keresletet. A diszkonthálózatok Nyugat- Európán belül különösen Né­metországban erősödtek meg: ma már az ottani kiskereskedel­mi piac negyven százalékát uralják. Mindez rákényszeríti a márkás áruk gyártóit, hogy ter­mékeiket ezen a csatornán ke­resztül is elérhetővé tegyék. A társaságok a saját márkás termékek beszállítói között egyébként már korábban meg­jelentek. A gyártók Magyarországon is azon vannak, hogy termékei­ket minél nagyobb számban he­lyezzék el a nagy­ üzletláncok­­nál - jelentette ki a Világgazda­ságnak Vámos György, az Or­szágos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A kereskedelmi szak­ember szerint a magyarországi diszkontláncok is tovább foly­tatják a hálózatbővítést, így a beszállítóknak eminens érde­kük, hogy a nagy felvevőkkel kötött szerződések által bizto­sítsák saját jövőjüket. Vámos György hozzáfűzte: a tulajdon­képpen a diszkontáruházak ka­tegóriájába tartozó hipermarke­tek forgalma jelentősen nőtt az elmúlt években, és ez a tenden­cia a jövőben is megszakítatla­nul folytatódhat. Vámos György | NÉMET DISZKONTPIAC Forrás: VG-gyűjtés (2004) Üzletek száma Becsült forgalom (Mrd euró) Aldi 3 550 22 Lidl 2 350 12 Plus 2 7506 Penny 2 015 5,7 Netto 1 2003 Norma 1 150 2,7 Összesen 14 562 58,4 Élelmiszer­kiskeresk. összesen 59 389 146 BP: milliárdokért eladott üzletág Kilencmilliárd dollárért eladta petrolkémiai és finomító üzlet­ágát a British Petroleum (BP) - írja a Financial Times. Az Innovene-t egy szintén brit ma­gánkézben lévő cég, az Ineos vásárolja meg, amely különle­ges vegyi árukat gyárt. A tranz­akció lezárása a hatóságok jóvá­hagyása után januárra várható. A BP egy ideje már igyeke­zett megszabadulni üzletágától, amely a nagy beruházásigény ellenére az olajiparban viszony­lag alacsonynak számító nyere­ségrátával működött. A brit cég szerencséjére a részleg több független petrolkémiai vállalat érdeklődését is felkeltette, és így az eladási ár az elemzők ál­tal vártnál mintegy egymilliárd dollárral nagyobb lett. Az Innovene iránti érdeklő­dést jól mutatja, hogy a 7500 al­kalmazottat foglalkoztató, 8 milliárd dolláros éves bevételű Ineosnak több vetélytárssal, köztük egy indiai céggel is meg kellett küzdeni a BP üzletágá­nak megszerzéséért. A 8000 fős, becslések szerint évi 25 milliárd dolláros forgalmú Innovene felvásárlásának kö­szönhetően az Ineos a legna­gyobb független vegyipari és petrolkémiai cégek közé emel­kedik, a forgalmat tekintve csak a Dow, a DuPont és a BASF lesz nagyobb. Igazi átalakulást hoz az üzlet, amely a vegyipar leg­nagyobbjainak sorába emeli az Ineost - értékelte a vállalat ve­zérigazgatója, Jim Ratcliffe. Az Ineost korábbi BP-alkalmazot­­tak alapították, az első lépés az olajipari vállalat antwerpeni petrolkémiai üzemének megvá­sárlása volt, ezt további felvá­sárlások követték. (VG)

Next