Világgazdaság, 2005. november (37. évfolyam, 212/9224-232/9244. szám)
2005-11-28 / 230. (9242.) szám
2005. november 28., hétfő VILÁGGAZDASÁGI VÁLLALATOK ÉS PIACOK Nem népszerű a szervizdíj Az MVI felmérése szerint elhanyagolhatóan kevesen éltek a lehetőséggel Közel két hónappal bevezetése után sem az éttermek, sem a szállodák körében nem vált népszerűvé a szervizdíj. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete által készített felmérés szerint alig akad olyan vendéglátós, aki élne az új lehetőséggel. SIMON KRISZTIÁN Szinte alig akad olyan étterem vagy szálloda, amely bevezette volna a szervizdíjat. Thurzó Béláné, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) gazdasági alelnöke a Világgazdaságnak elmondta: 400 kérdőívet postáztak ki fővárosi és vidéki vendéglátóipari egységeknek és szállodáknak a közelmúltban; a visszaküldött 90 válaszból kiderül: döntő többségük, 95 százalékuk elutasította a szervizdíj bevezetését. Mindössze három olyan egység akadt, amely azt írta, hogy élt a lehetőséggel, és további háromnégy jelezte, hogy gondolkodik rajta, de előbb megvárja a piaci reakciókat - mondta a gazdasági alelnök. Nem hivatalos információink szerint egyelőre a legnagyobb magyarországi hotellánc, a Danubius sem vezette be szállodáiban a díjat. A hálózathoz tartozó Gundel étteremben viszont a vendégeknek meg kell fizetniük ezt a pluszterhet. Úgy tudjuk, hogy a rendelet gyengeségei miatt az ágazati párbeszédbizottság december elején tárgyal a szervizdíjról. A kérdőíves kutatás eredménye az ipartestület várakozásait is alulmúlta - jelezte Thurzó Béláné. Mint mondta: úgy kalkuláltak, hogy az éttermek 10-15 százaléka él majd az új lehetőséggel. Különösen a magasabb kategóriájú vendéglátók esetében várták az elmozdulást. Hangsúlyozta: az elutasítók a fizetőképes kereslet hiányával indokolták lépésüket. A szervizdíj bevezetésével kapcsolatos rendelkezések 2005. október 1-jén léptek hatályba. Az ezt tartalmazó rendelet értelmében a díj mértéke a vendég által elfogyasztott termékek áfát is tartalmazó árának 15 százalékát nem haladhatja meg. Bevezetése nem kötelező, ha viszont élni kíván valaki a szervizdíjjal, akkor a vendég által fizetendő összegben elkülönítetten kell feltüntetnie az összeget, továbbá a pénztárgépben külön kódban kell azt gyűjtenie. A kabinet korábbi kalkulációja szerint a szervizdíjjal több mint tízmilliárd forintos költségvetési pluszbevételre lehetett volna szert tenni. A vendéglátó-iparágban kevés pozitívum várható a jövőben. Thurzó Béláné szerint az áfacsökkentés nem okoz jelentősebb forgalomnövekedést. A minimálbér-emelés ugyanakkor csökkentheti a cégek eredményét, amelyek jó része számára már az idei év is különösen nehéz volt. Ebben komoly szerepet játszott a négyszázalékos vállalkozói járulék bevezetése is. Jelezte azt is: egyre több a veszteségesen működő vállalkozás. A gazdasági alelnök szerint csak a reprezentációs keret és az étkezési hozzájárulás értékhatárának felemelése hozhat minimális élénkülést. A FELSZOLGÁLÁSI DÍJAK áfa- és járulékfizetési kötelezettségeiről tett közzé tájékoztatót az APEH és a Pénzügyminisztérium. E szerint a díjat jelenleg 25, január 1-jétől pedig 20 százalék áfa terheli. A foglalkoztatónak a felszolgálási díj után a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 15 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetnie, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A VÉGSZÁMLA FELSZOLGÁLÁSI DÍJJAL*_____________________ Forrás: MVI Bruttó ár Ebből áfa Nettó árbevétel Étel 3500 457 3043 Ital 2500 500 2000 Felszolg. díj 600 120 480 Összesen 6600 1077 5523 * Tízszázalékos díj mellett. Decembertől Miskolcon is Sykes MUNKATÁRSUNKTÓL December elején indítja el újabb telefonos ügyfélszolgálati központját Miskolcon a Sykes Közép- Európa Kft. - tudta meg a Világgazdaság László Györgytől, a cég délkelet-európai vezérigazgatójától. A létesítményben az év végére már hetvenen dolgoznak, a következő egy-két évben pedig kétszáz fősre bővítik a központot. A Sykes miskolci telephelyéről az Émász telefonos ügyfélszolgálati feladatait végzik el egy hosszú távú szerződés értelmében. A szolgáltató cég már tárgyal más potenciális ügyfelekkel is a régióból, így a közeljövőben újabb megbízásokra számítanak a miskolci központ számára - mondta el László György. A vidéki telephely megnyitását az új ügyfél mellett indokolta az is, hogy Budapesthez képest lényegesen olcsóbb a munkaerő. Emellett a régió foglalkoztatási problémáinak enyhítésére a kormányzat munkahelyteremtő támogatást is nyújt az itt megjelenő cégeknek, ez szintén fontos szempont volt a helyszín kiválasztásánál. Ráadásul a folyamatosan bővülő piac miatt a fővárosban a jövőben már hiány lehet a megfelelő munkaerőben, s ez egy újabb érv a vidéki központoknak nagyobb szerepet adó stratégia kidolgozása mellett - tette hozzá a Sykes regionális vezetője. A hazai telefonos ügyfélszolgálati központokban jelenleg 13-14 ezren dolgoznak, a következő években a piac 15 százalék körüli növekedésére lehet számítani - állítja László György. Az amerikai központú, 16 ezer embert foglalkoztató, tavaly közel félmilliárd dolláros bevételt elérő Sykes 1999-ben jelent meg Magyarországon, a vállalat azóta mintegy négymillió eurót fordított helyi kapacitásainak kiépítésére és fejlesztésre. A jelenleg 700 alkalmazottat foglalkoztató hazai képviselet közép- és keleteurópai regionális központnak számít. A budapesti létesítményből ügyfél- és műszaki támogatást, valamint telemarketinges szolgáltatásokat kínálnak a magyar mellett a többi között lengyel, román, cseh, francia, flamand és angol nyelven. A vállalat ügyfelei között van az Elmű, a Malév és az Electro World is. Az éves szinten több milliárd forintos árbevételű cégnél 2004-hez képest 25 százalék körüli forgalomnövekedést várnak az idén, jövőre pedig ennél is nagyobb lehet a bővülés mértéke - közölte László György. A Sykes magyarországi alkalmazottainak száma 2005-ben 150 fővel nőtt. László György Zalakerámia: folytatódó vita VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Budapesti Értéktőzsdéről a nyáron kivonult Zalakerámia Zrt. ezer forintért adta el a július 27- én érvénytelenné nyilvánított részvények helyett keletkeztetett új részvényeket - tette közzé a Magyar Tőkepiacban a csempeipari társaság vezetése. A vevő a Lasselsberger Ceramics Kft. volt, azaz a Zalakerámia többségi tulajdonosa. Az osztrák hátterű építőipari cég a 2005. július 4-én zárult nyilvános vételi ajánlat során 89,7-ről 93,6 százalékra növelte tulajdoni hányadát. Akkor a részvények darabjáért 2350 forintot fizetett. Miután a vételi ajánlat lezárult, a fel nem kínált 270 434 részvényt érvénytelenítette a Zalakerámia, s helyettük bocsátotta ki azokat az új papírokat, amelyeket aztán ezerforintos egységáron továbbadott a Lasselsbergernek. Mindez Márton Péter szerint a jogszabályok betartása mellett történt. A Zalakerámia vezérigazgatója egy pénteki háttérbeszélgetésen világossá tette: értelmezésük szerint az érvénytelenített részvények törlését megelőző utolsó tulajdonosait az értékesítésből befolyt vételár illeti meg. Se több, se kevesebb. Azaz kevesebb lehet, ha a volt részvénytulajdonosnál adóelőleg-levonási kötelezettség keletkezik. A kiszorított kisrészvényesek tehát ezt az összeget kapják meg öt nappal azt követően, hogy értékpapírszámla-vezetőjük útján bejelentették és igazolták jogosultságukat. Egész pontosan december 5- ig jelentkezhetnek a jussukért. Nem mindenki él majd ezzel a lehetőséggel, hiszen a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) több fórumon is feljelentést fontolgat, szerintük ugyanis a kisbefektetőket egyszerűen ki akarja semmizni a Zalakerámia. A TEBÉSZ azt állítja, hogy a társaság valós értékük alatt értékesítette a részvényeket, az árfolyam ugyanis messze alatta van mind a tőkepiaci törvény (tpt.), mind a gazdasági társaságokról szóló törvény (gt.) előírásainak. Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy bármelyiket vesszük alapul, többet kell fizetni. A tpt. a felvásárlási árat tekinti kifizetendőnek, amely ez esetben 2350 forint volt. A gt. szerint a konszolidált mérleg alapján számított vagyonhányad-arányos ellenérték jelenti a vételárat, ez pedig a TEBÉSZ számítása szerint 3982 forint. Utóbbi szerint 1,076 milliárd forint járna a kiszorított kisrészvényeseknek, azaz 800 millió forinttal több, mint amennyit a Zalakerámia kínál. Az ügyben minden bizonnyal a bíróság tesz majd igazságot. ZALAKERÁMIA ZRT. Forrás: cégközlés (első fél év, nem auditált, nem konszolidált, millió forint) 2004 2005 Árbevétel 4 184 4 621 Üzemi eredmény 152 468 Adózás előtti eredmény 893 377 Saját tőke 13 770 10 899 Hosszú lej. köt. 2 926 2 147 CÉGSOROK Kiírják a szlovák mobiltendert A jövő évben megnyílhat a szlovák mobiltelefon-piac a harmadik szolgáltató előtt. Az első tendert még 1999-ben írták ki, de a távközlést felügyelő miniszter akkoriban érvénytelenítette a kiírást, mondván, nem készült fel még a piac a harmadik szolgáltató fogadására. Hat évvel később a szolgáltatók továbbra is érdeklődnek a szlovák piac iránt. Pavol Prokopovic közlekedés-, postaügyi és távközlési miniszter a várakozások szerint hétfőn tesz javaslatot egy új tender kiírására. Jelenleg a T-Mobile és az Orange működik Szlovákiában. Az érdeklődők között van sajtóértesülések szerint a brit Vodafone, az olasz TIM, valamint a spanyol Telefonica Móviles. (MTI-Eco) Bővítés az indiai Skoda-gyárban Befejeződött az indiai Aurangabadban lévő Skoda-gyár bővítése. A fejlesztés révén évi 30 ezerre nőtt a gyártókapacitás. A működését 2001 októberében megkezdett gyár négy év alatt 21 ezer első generációs Octaviát bocsátott ki, s ez év végéig 25 ezerre emelkedik a gyártási darabszám. Az új gyártósor segítségével nemcsak a régi Skoda Octavia Combi Tour, hanem az új Octavia család, valamint Superb modellek is legördülhetnek a szalagról. Az eddig értékesített autók hatvan százalékát dízelmotorral rendelték, ez a takarékos erőforrás kedveltségét mutatja az indiai piacon. (VG) Zöld út a Gazpromnak 2030-ig Az orosz Gazprom gázipari óriás biztosította jelenlétét a következő huszonöt évre a román piacon. A bukaresti gazdasági minisztériummal a múlt héten kötött egyezsége alapján ugyanis a társaság 2030-ig adhat el földgázt Romániának. A korábbi megállapodás 2012-ben járt volna le. A megállapodás értelmében a földgáz ára 2006 az első negyedévében ezer köbméterenként 280 dollár lesz, míg ezt követően maximum 285 dollár. Románia évi földgázszükségletének hetven százalékát saját kitermelésből, míg a különbözetet orosz importból biztosítja. (Averea) BorsodChem Rt. A BorsodChem Rt. a 2005. november 25-én megtartott Rendkívüli Közgyűlésén az alábbi határozatokat hozta 21/2005. számú Közgyűlési Határozat A Közgyűlés jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztja a VCP Industrie Beteiligungen AG képviseletében dr. Molnár Gábor urat. E határozatot a Közgyűlés 51 154 851 igen szavazattal (100%), 0 (%) nem és 0 (%) tartózkodik szavazat mellett fogadta el. 22/2005. számú Közgyűlési Határozat A Közgyűlés jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztja a Bank of New York képviseletében Hazafi László urat. E határozatot a Közgyűlés 51 154 851 igen szavazattal (100%), 0 (%) nem és 0 (%) tartózkodik szavazat mellett fogadta el. 23/2005. számú Közgyűlési Határozat A Közgyűlés szavazatszámlálónak megválasztja Hanti Miklóst és Lengyel Pétert. E határozatot a Közgyűlés 51 154 851 igen szavazattal (100%), 0 (%) nem és 0 (%) tartózkodik szavazat mellett fogadta el. 24/2005. számú Közgyűlési Határozat „A Közgyűlés felhatalmazza a Társaság Igazgatóságát, hogy 2005. november 26. és a 2007. évi rendes közgyűlés közötti időszakban, amelynek időtartama azonban nem haladhatja meg a 18 hónapot, a (1.) Társaság által kibocsátott törzsrészvények árfolyamának karbantartása, valamint a (11.) Társaság munkavállalói részvényjuttatási programjából eredő, a Társaságot terhelő kötelezettségek teljesítése érdekében tőzsdei forgalom keretében, alaptőkén felüli vagyonából az alábbi feltételek mellett a Társaság által kibocsátott törzsrészvényeket vásároljon: a) a Társaság által megszerzett, illetve tulajdonában lévő saját részvények együttes névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke 10 (tíz) %-át; b) az egy részvényért fizethető ellenérték nem lehet kevesebb 2000 (azaz kétezer) forintnál, és nem haladhatja meg a 2800 (azaz kettőezer-nyolcszáz) forintot; c) a jogszabályok, így különösen a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény társasági vagyon védelmére vonatkozó rendelkezései szerint a saját részvény megszerzésének feltételei teljesülnek, továbbá az Igazgatóság mind a saját részvények megszerzése, mind azok elidegenítése során maradéktalanul betartja a piacbefolyásolás megakadályozását célzó jogszabályok és egyéb kötelező iránymutatások rendelkezéseit. Az Igazgatóság a jogszabályokban és a tőzsdei szabályzatokban meghatározott tájékoztatási kötelezettségei teljesítésén túl a jelen felhatalmazás alapján lebonyolított tranzakciókról és a megvásárolt saját részvények felhasználásáról a Társaság éves rendes közgyűlésein is köteles beszámolni.” E határozatot a Közgyűlés 51 154 851 igen szavazattal (100%), 0 (%) nem és 0 (%) tartózkodik szavazat mellett fogadta el. 25/2005. számú Közgyűlési Határozat A Közgyűlés 2005. november 25. napjától 2008. április 30-ig a Társaság igazgatósági tagjának megválasztja Timur Rahimkulov urat (anyja leánykori neve: Salugina Galina; lakcíme: Budapest 1023, Felhévizi u. 24.). E határozatot a Közgyűlés 43 136 916 igen szavazattal (84,33%), 391 705 (0,77%) nem és 7 626 230 (14,91%) tartózkodik szavazat mellett fogadta el. 25/2005. számú Közgyűlési Határozat melléklete Timur Rahimkulov úr 1977. január 19-én született, Moszkvában. Közgazdász, diplomáját Budapesten, a Budapesti Közgazdasági Egyetemen szerezte. Orosz állampolgár, Magyarországon állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik, állandó lakóhelye Budapesten van. Timur Rahimkulov kisebbségi tulajdonosa és egyik ügyvezetője az Általános Értékforgalmi Bank Rt.-ben többségi tulajdonnal rendelkező Kafijat Kereskedelmi és Consulting Kft.-nek, valamint közvetett résztulajdonosa és egyik igazgatója a BorsodChem Rt.-ben 10%-ot meghaladó közvetlen tulajdonnal rendelkező FIRTHLION LIMITED-nek. Kazincbarcika, 2005. november 25. BorsodChem Rt.